Komárom-Esztergom Megye Könyvtára oldalán elérhető egy érdekes, forrás értékű munka 1913-ból:
Siegmeth Károly - Horusitzky Henrik: A magyarországi barlangok irodalmi jegyzéke
http://www.jamk.hu/ek/public/09012801/magyarorszagi_barlangok.pdf
A Barlangkutatás című "Évenkint négyszer megjelő folyóirat" 1913. évi I. kötete, amelyet a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya adott ki, immár megtalálható a Dokumentumtárban itt.
Minden évben, így nyár elején többen érdeklődnek pádisi barlangászás lehetősége felől. A következőket tudom mondani:
A Bihar-hegységben a barlangászat engedélyköteles. Információt, letölthető engedélykérelmet az illetékes Nemzeti Park honlapján a
http://www.parcapuseni.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=84&Itemid=129&lang=en
oldalon lehet találni angol nyelven (vagy továbbkeresve román nyelven is).
A túraengedély formanyomtatványt angol, illetve román nyelven lehet kitölteni, és az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre kell elküldeni. A túrákért fejenként és barlangonként 10 Lei díjat kell fizetni a nemzeti parknak, amit előre történő banki utalással, vagy személyesen lehet befizetni.
Ezzel egy időben engedélyt kell kérni a túrákra a román barlangi mentőszolgálattól is, ugyanezzel a formanyomtatvánnyal. Ezt a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre kell elküldeni. A két engedély csak együtt érvényes.
Üdv
Zih József (Gema)
Az itt találhatót link alatt a Dokumentumtárban találjátok az MKBT által megkért sziklamászó engedélyeket. Az első engedélyben található a részletes szabályozás, a másodikban pedig a kért módosítás, a harmadikban pedig az illetékes Nemzeti Park hozzájárulása. Ezek értelmében a Társulat tagjai, MKBT igazolvánnyal a megadott időpontokban használhatják a Francia-bányát és a Kecske-hegyi kőfejtőt. A Pál-völgyi kőfejtő esetében a nemzeti park rendezvényei miatt megállapodásban kell szabályozni a használatot. Ennek eredményéről később adunk tájékoztatást.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat mai napon megtartott tisztújító küldöttközgyűlésén az alábbi tisztikar született:
Elnökség
Elnök: Dr. Leél-Őssy Szabolcs
Főtitkár: Bartha László
Társelnökök: Adamkó Péter, Hazslinszky Tamás, Szabó Lénárd
Elnökségi tagok: Kalinovits Sándor, Szabó Zoltán, Vid Gábor
Titkárok: Göröcs Dorka, Kosztra Barbara, Szilágyi Zsolt
Sajnos Kiss Attila csoportunk vezetője lemondott a csoportvezetőségről. Helyette a csoport vezetői funkciót Tóth Attila vállalta, a helyettesi pozíciót pedig Kunisch Gyöngyvér (Tapsi) látja el. A megbízott kutatásvezetői feladatok továbbra is Kiss Attila neve alatt futnak mindaddig, míg megfelelő papírt nem szerzünk. Rajta vagyunk!
Szeretnénk felhívni mindenki figyelmét, hogy bármi ami a Pál-völgyi-barlang kiépítetlen részével kapcsolatos kérdése, kérése (túrázás, kutatás, stb.) van,Tóth Attilához vagy Tapsihoz továbbítsa.
Mindenkit szeretettel várunk a barlangban túrázni, kutatni, tudományos munkát végezni.
Igyekszünk lehetőséget és vezetőt biztosítani mindenkinek, előzetes egyeztetés alapján szabadidőnk beosztásával.
Kunisch Gyöngyvér (Tapsi) Tóth Attila
06 30/5430415 06 20/9444898
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A Tapolcai Plecotus barlangkutató csoport 2010. évi csoportjelentése megtalálható a Dokumentumtárban ide kattintva. A jelentés tartalmazza a Berger Károly-barlang feltárásának leírását.
Rövid, de eredményes akcióban folytattuk a Canin fennsíkon a Zeppelin kutatását.
Bevezetésként:
A barlangot olasz kutatók 1993 és 98 között 960 méter mélységig feltárták. A víznyomjelzéses vizsgálatok szerint a bejárat és a forrás között 1600 méter szintkülönbség van, ezen felbuzdulva, 2008-ban hatalmas csapatmunkával csatlakoztunk a kutatáshoz, olasz segítséggel a régi köteleket kicseréltük, és találtunk egy ígéretes továbbvezető folyosót 900 méter alatt. Az elmúlt két évben több alkalommal próbálkoztunk az új végpont omladékán túljutni, ami tavaly szeptemberben sikerült - egy baradlai méretű folyosó vezet le 1000 méteres mélységbe. A feltárások folytatódtak volna novemberen is, de egy hirtelen árvíz megállította a csapatot. A mintegy 100 métert emelkedő vízszint elzárta a visszavonulás útját, és a kutatók csak úgy élték túl a vízbetörést, hogy ismeretlen kürtőkben egyre feljebb és feljebb kapaszkodtak. Ebben a 62 órás kalandban a szerencse nem lett volna elég - elképesztő kitartás nélkül.
Ilyen előzmények után tértünk vissza, hogy folytassuk a barlang mélyzónájának megismerését.
A denevérek “útmutatását” követve néhány napos bontással 1 kilométer hosszúságú 85 méter szintkülönbségű nagyrészt tágas, kényelmesen járható új részt sikerült felfedeznünk. A járatokban nagy mennyiségben, néhol dombokban áll a guanó. A falak látványosan oldottak, több helyen teljesen fehérek. A barlangrendszerben máshol is előforduló cseppkőképződmények mellett, a járatok alsó részét pilisi viszonylatban egyedülálló képződmények borítják.
Az új rész kezdete egy 10 méter hosszan lefelé tartó csőjárat, ami nagy meglepetésünkre egy 20 méteres aknába torkollott. A felső ferde 10 méter után egy nagy terem mennyezetében találtuk magunkat. Innen 10 méter szabad ereszkedés vezetett az aljáig, ahonnan már 5-10 méter széles folyosóban sétálhattunk tovább. Régen komoly denevértanya lehetett a hely, mivel mindent guanó borít, van ahol dombokat alkot, míg máshol már agyagréteg vonta be a felszínét. Rögtön kijelöltük a járóútvonalakat, hogy csak ott tapossuk össze az aljzatot, ahol az a továbbjutáshoz szükséges. Így a folyosók és termek nagy része teljesen érintetlen marad. Első alkalommal csak a kényelmesebb részeket tudtuk felderíteni, további két nap kellett a szabad járatok teljes bejárásához. Találtunk egy eddig csak patakos barlangokban látott tetarátamedencés lefolyást, amihez fogható itthon csak a Baradla-barlangban van. A 16 m hosszú 8 méteres szintkülönbségű és 2-6 méter széles képződményen megtalálásakor még folyt a a víz, következő hétre azonban teljesen kiszáradt. Ennek aljától egy gödörből 65 méternyi járatot találtunk amit aljzatától a mennyezetéig gömbös képződmények borítanak. Néhol tömött szőlőfürtökként, máshol különálló gömbökként. Itt található egy guanó által színezett cseppkőlefolyás, mellette cseppkővel bevont denevér koponyák, csontok láthatók. A csak zokniban és aláöltözetben járható részek országos szinten is különlegességnek számítanak. Az Ariadne-barlangrendszer hossza ezzel a felfedezéssel eléri a 13 kilométert.
Érdemes megnézni a képeket is, amik az alábbi linken találhatóak:
Az Ariadne és a Szent Özséb Egyesület nevében:
Kovács Richárd (Ricsi)
Sziasztok!
A Canin-fennsík Sisma-barlangjában folyó kutatás legújabb eredményeiről szeretnék beszámolni.
Az előzményekről röviden: az elmúlt néhány év során három nagyobb (1-2 hetes) és több rövidebb akció során az olaszok által feltárt három, 5-700 méter mély aknabarlangját sikerült összekötni, illetve ismert hosszukat sok kilométer járattal megnövelni.
A május 13-15.-ei hétvégén megrendezésre került a XVIII. Hágó-kupa, melynek idén a festői szépségű Bakony, közelebbről Sárcsi-kút és környéke adott otthont. A kellemes tóparti ligetet egy-e helyütt megrendezett barlangnapról már ismerhették a résztvevők. Nem meglepő módon a tó ezen a hétvégén sem csak a békapopuláció életében játszott fontos szerepet, vasárnap délutánra az is kiderült, hogy ki tud a saját testével a legtöbbet kacsázni. :)
No, de ne rohanjunk ennyire előre! A szombati csapatversenyen 17 lelkes csapat futott, kocogott a !szikrázó napsütésben! a Sárcsi-kút - Öregköves-barlangja közt elhelyezett négy állomást útba ejtve. A versenyzők fontak testükkel kötelet, mentettek kötélhídról, bontottak iszonyat sarat (Ákoska ugyan kissé elégedetlen volt a kitermelt anyag mennyiségével :) ), próbára tették elméleti technikai tudásukat (teszt és megoldások a mellékletben), majd a gyakorlatban is egy "anyagmozgatási" feladatnál. Mindezek után, záró elemként - a csapatok fele kezdésként - a tóparton és fölötte kiépített kötélpályán bizonyíthatta rátermettségét és vízi jártasságát. Az időjárás kegyes volt és csak a verseny legvégén kezdett el esni az eső, de ez ekkor már senkit nem zavart. :)
Változik az összeg
A Társulat a tavalyi évhez hasonlóan január közepén intézi a biztosítások hosszabbítását, illetve újak megkötését, mivel sokan január utolsó hetében már utaznak valahová.
A Bécsi- és Alsó-ausztriai Barlangkutató Szövetségtől kapott tájékoztatás szerint a 2011. évi tagsági díjak (melyek a biztosítást is magukban foglalják) 1 euróval emelkednek:
Nem MKBT tagoknak az ügyintézés a fenti összegen felül további 1500 Ft-ba kerül.
Új tagsági viszonyhoz a www.barlang.hu-ról letölthető és nyomtatott betűkkel (német nyelven) kitöltött űrlap és 1 db fénykép szükséges.
A biztosítást a Társulat központilag intézi, ezért kérünk mindenkit, aki a témában érintett, hogy legkésőbb 2011. január 14-ig szíveskedjen a Titkárságra behozni a fent megadott összeget, ill. a kitöltött űrlapot és fényképet. (Hosszabbítás esetén az igazolványt! Az árfolyamváltozások miatt csak eurót fogadunk el!
Tájékoztatásul közöljük, hogy a 2010-ben megkötött biztosítások 2011. január 31-ig érvényesek, az újonnan kötendők pedig a megkötés napjától válnak érvényessé.
Nagy örömmel jelenthetem be, hogy tegnap, 2010. december 12.-én hosszas bontás után sikerült összekötni a Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszert a Vacska-Rejtekút-barlangrendszerrel.
11700 méteres hosszával és 203 méteres mélységével jelenleg ez az ország harmadik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangja.
Az elmúlt hónapokban sikerült több, mint egy kilométerrel megnövelni a tapolcai Berger Károly-barlang hosszát. Legutóbbi feltárásunk két, egymástól 10 m-re fekvő méretes terem, két méretes tóval. A kisebbik tó átmérője 23 méter, a nagyobbik szélessége 25 m, a hosszát még nem mértük, az 30-hoz közelíthet. A környékükön meglehetősen nagy a kristály- (főleg borsókő) sűrűség is, változatos formákkal. Tudomásom szerint a fent megadott méretek alapján ezen tavak vízfelülete a legnagyobb Magyarországon.
A Dokumentumtárba felkerültek a Kadic Ottokár szerkesztésében megjelent Barlangvilág című "népszerű barlangtani folyóirat" 1937-ben megjelent számai.
Kösz mindenkinek a remek Szakmai Napokért. Itt megtekinthető az előadásom:
http://prezi.com/y3woqmv63ao7/5-ev-albaniaban/
Itt a kataszterünk:
http://www.caverinfo.com/cataster/proba2.html
Itt pedig a képgaléria:
http://picasaweb.google.com/albaniaexplo
Idei képek nincsenek, mert majd vetítést tartunk valamikor.
üdv: Losi