Rövid, de eredményes akcióban folytattuk a Canin fennsíkon a Zeppelin kutatását.
Bevezetésként:
A barlangot olasz kutatók 1993 és 98 között 960 méter mélységig feltárták. A víznyomjelzéses vizsgálatok szerint a bejárat és a forrás között 1600 méter szintkülönbség van, ezen felbuzdulva, 2008-ban hatalmas csapatmunkával csatlakoztunk a kutatáshoz, olasz segítséggel a régi köteleket kicseréltük, és találtunk egy ígéretes továbbvezető folyosót 900 méter alatt. Az elmúlt két évben több alkalommal próbálkoztunk az új végpont omladékán túljutni, ami tavaly szeptemberben sikerült - egy baradlai méretű folyosó vezet le 1000 méteres mélységbe. A feltárások folytatódtak volna novemberen is, de egy hirtelen árvíz megállította a csapatot. A mintegy 100 métert emelkedő vízszint elzárta a visszavonulás útját, és a kutatók csak úgy élték túl a vízbetörést, hogy ismeretlen kürtőkben egyre feljebb és feljebb kapaszkodtak. Ebben a 62 órás kalandban a szerencse nem lett volna elég - elképesztő kitartás nélkül.
Ilyen előzmények után tértünk vissza, hogy folytassuk a barlang mélyzónájának megismerését. Egy lavinaveszélyes és egy hóviharos időszak közötti időjárási ablakban szűk 2 napunk maradt a föld alatti munkára. Az első nap feltérképeztük a tavalyi új részeket, melyek mintegy 1 kilométer hosszúságúak, és roppant tágasak. Majd különböző mászások után a második nap vége felé sikerült bejutnunk egy gyönyörű, tisztára mosott szifon-szakaszba, ahol az össze-vissza tekergő járatokban, dübörgő huzatban feladtuk a térképezést. A barlang elért legnagyobb mélysége 1030 méter. Az új részekből mintegy 2200 métert térképeztünk fel, és legalább egy kilométernyi bejárt rész maradt felméretlen. A feltárás technikája a huzat irányának folyamatos követése mellett bontás, szűkület-tágítás, valamint kürtőmászás, illetve ereszkedés.A magyar csapatok canini tevékenységének elmúlt 10 éve alatt bekövetkezett 6 mentőszolgálati beavatkozást igénylő esete illetve balesete negatív felhangokat is szült az olasz barlangászok körében. A mostani akcióban azonban régi olasz barátunk, Marco Sticotti mellett velünk tartott Paolo de Curtis, akit a trieszti mentőszolgálat az indulást megelőző napon választott a vezetőjének. Az ilyen személyes bemutatkozás és csapatmunka sokat segít abban, hogy a megítélésünk javuljon. Ismét bebizonyosodott, hogy a több napos téli földalatti munkához, különösen nehezen megközelíthető terepen, gyorsan változó időjárási körülmények között elengedhetetlenül szükséges egy itthoni háttérember, aki folyamatosan ellátja a csapatot az aktuális időjárás-információkkal.
A hétvége során kutatótársaink a Sismába készültek, sajnos a bejáratot elzáró hó és jég nem tette lehetővé, hogy alászálljanak. A kedvezőtlen felszíni körülmények miatt hasonlóan jártak az Olasz Canin egyik legmagasabban nyíló barlangját, a Queen Mamát kutatni szándékozó olaszok is, illetve egy másik csapat, akik a Gronda Pypotéba készültek. Egy ötödik vállalkozás meg búvár-módszerekkel a Gorjuda-forrásbarlangban dolgozott. Szóval olyan kutatóélet volt most a Caninon, mint egy jobb napon a Szépvölgyi zónában.
A kutatások nem jöttek volna létre a trieszti CGEB, AXXXO és GSSG csoportok, valamint az explo.hu felszerelés-webáruház támogatása nélkül.
Továbbá szeretnék boldog születésnapot és az eljövendőkre nézve hasonló, eredményekben gazdag munkát kívánni az MKBT jelenlegi elnökének, aki vasárnap töltötte be 51. évét. Aznap éjfélkor indultunk ki a 780 méter mélységben található bivakból, majd reggelre a felszínre érve hóviharban lebotorkáltunk a hegyről. Szeretnénk ezt a szopódást neki ajánlani.
Képek a http://barlangkutato.freeblog.hu/ oldalon.
Zih József, Kiss Péter, Marco Sticotti, Paolo de Curtis
Leó
Canin Expló Team