barlang.hu
  • Karsztok világa
  • Kapcsolat
  • Barlangos könyvtár
    • Külföldi barlangos folyóiratok listája
    • Könyvajánló
  • Naptár
  • Térképtár
  • Hasznos Információk
    • Régi barlang.hu
    • Barlangtúrák blog
    • Túraszervezés Mo.-n
    • Barlangkataszter
    • Biztosítások
    • Barlangi mentés
    • Magyarország földtani atlasza (MÁFI honlapján)
    • MKBT előadások a YouTube-on
    • MKBT a Facebookon
  • Barlangos weblapok
    • A magyar barlangkutatás idővonala (by Joe)
    • Karszt és Barlang Alapítvány
    • Barlangkutato.freeblog.hu
    • Caverinfo.com
    • Montenegro expedíció 2010.
    • Barlang.lap.hu
    • Karszt.hu
    • Pilisibarlangkutatás.hu

Főmenü

  • Hírek
    • A Társulati élet
    • Feltárások és kutatások
    • Programok és rendezvények
    • Túrabeszámolók
    • Pályázatok
    • Versenyek
    • Egyéb hírek
  • Kitüntetettjeink
  • Oktatási Szakosztály, tanfolyamok
  • VEROCS Szakosztály
  • Vulkánszpeleológiai kollektiva
  • Hasznos linkek
  • English
  • Deutsch
  • A Társulatról
  • Tudományos publikációk, cikkek
  • Dokumentumtár
  • Akiket nem feledünk
  • MKBT előadások a YouTube-on
  • MKBT a Facebookon
  • Barlangász levelezési lista
  • Gépház blog
  • Archív cikkek

Keresés

Bejelentkezés

  • Forgot Login?
  • Regisztráció

Hírek

Administrator
Külföld
2011. december 15.
Találatok: 12590

Sajtóanyag a Pál-völgyi-barlangrendszer (Szépvölgyi-barlangrendszer) feltárásáról

  • Nyomtatás
  • E-mail

A Szépvölgyi-barlangrendszer megismerése

Sajtóanyag - 2011. december 14.

A ma már 28,6 km hosszban ismert barlangrendszer első része a Pál-völgyi-kőfejtő legmagasabb pontján nyíló Harcsaszájú (Déry)-barlang lehetett a múlt század legelső éveiben. Ebből a barlangból évszázadnál hosszabb ideig csak egy 300 méteres, viszonylag cseppköves szakaszt ismertünk.

A Pál-völgyi-barlang első szakasza kőbányászat közben nyílt meg 1904-ben, ami hamarosan 1200 méter hosszban vált ismertté. Nem sokkal később, a mai bányatalp elérésével megnyílt a Bagyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis-Hideg-lyuk-barlang is. Ezek közül csak a Hideg-lyuk ért el jelentősebb: 170 méteres hosszúságot. Könnyen lehet, hogy több összekötő járat is volt a barlangok között, amiket azonban a befoglaló kőzettel együtt a bánya letermelt. 100 évvel ezelőtt a természetvédelem még sokkal gyengébb lábakon állt…

A további feltárásokra évtizedeket kellett várni. A Szépvölgyi út túloldalán, a Mátyás-hegyi-kőfejtőben a múlt század harmincas éveiben egyre-másra kerültek elő a kisebb üregek. A négy barlangbejárat egy rendszerbe torkollott, amit a háború alatt Futura-óvóhelybarlangnak neveztek. Ebből kiindulva tárták fel a Tűzoltó-barlangot, majd 1948-ban a Centenáris-szakaszt. Azután is történtek kisebb-nagyobb felfedezések, így a Mátyás-hegyi-barlang hossza az ezredfordulóra már meghaladta az 5,1 km-t.

A Pál-völgyi-barlangban 1980 végén indultak újra a kutatások. Gyors ütemben több száz méteres szakaszt fedeztek fel, azóta is kitartó munkával kb. 15,4 km-re növelték a barlang ismert hosszát. Szinte minden évre jutott újabb feltárás. A legjelentősebb 1994-ben volt, a Jubileum-szakasz felfedezése.

A következő nagy eredmény 2001 végén született, amikor több évtizedes álom beteljesüléseként sikerült felfedezni a Pál-völgyi-barlang és a Mátyás-hegyi-barlang között az összekötő járatot.

Az ezredforduló utáni években irányult a figyelem a Pál-völgyi-kőfejtő évtizedekig „elhanyagolt” kisebb barlangjai felé. 2008-ban sikerült az áttörés a Harcsaszájú-barlangban, majd több éves munka után 2009-ben a szomszédos Hideg-lyukban. Hamarosan mindkét barlang elérte a 3 km-es hosszúságot. 2010 tavaszán fedezték fel a két barlang között a két összekötő járatot, és az egységes rendszer hossza hamarosan elérte a 8,1 km-t.

Ettől kezdve a kutatások arra irányultak, hogy a Mátyás-hegyi-Pálvölgyi-barlang alkotta rendszert hogyan lehetne „összekötni” a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlang rendszerével. Ez természetesen nem mesterséges összekötést jelent, hanem meglévő, de eltömődött jártok feltárását, kitisztítását.

A Harcsaszájú- és a Bagyura-barlang, ill. a Kis-Hideglyuk-barlang között az összeköttetés már régen ismert volt. Utóbbiban az újonnan feltárt részek végpontján sikerült megtalálni a kapcsolatot a két nagy rendszer között, amin az első kutatók 2011. december 11-én sikerrel „átkeltek”.

Így „létrejött” Magyarország leghosszabb barlangja, amelynél az Aggtelek-Jósvafői Baradla-barlang még a hozzátartozó, szlovákiai Domica-barlanggal együtt is 2,5 km-rel rövidebb!

A kutatók biztosak benne, hogy a területen még sok-sok kilométernyi, eleddig ismeretlen járat vár felfedezésére. A termálkarsztos barlangokra - mint amilyen ez a rendszer is - jellemzőek a szűk átjárók, amiket csak hosszas, tervszerű kutatással lehet megtalálni és kitisztítani. Közvetlen anyagi támogatás hiányában azonban a feltárások csak a kutatók szabadidejében, saját költségükre történnek.

Most azonban önzetlen munkájuk révén hazánk lett egy páratlan értékkel gazdagabb!

  • Előző cikk: A 6. Zeppelin kutatótábor eredményei Előző
  • Következő cikk: Zeppelin kutatás Tovább
Rating:
( 0 Rating )
Joomla SEF URLs by Artio
© 2018 MKBT. All Rights Reserved. Építette: JoomlaAbc

Mobil menu

  • Karsztok világa
  • Kapcsolat
  • Barlangos könyvtár
    • Külföldi barlangos folyóiratok listája
    • Könyvajánló
  • Naptár
  • Térképtár
  • Hasznos Információk
    • Régi barlang.hu
    • Barlangtúrák blog
    • Túraszervezés Mo.-n
    • Barlangkataszter
    • Biztosítások
    • Barlangi mentés
    • Magyarország földtani atlasza (MÁFI honlapján)
    • MKBT előadások a YouTube-on
    • MKBT a Facebookon
  • Barlangos weblapok
    • A magyar barlangkutatás idővonala (by Joe)
    • Karszt és Barlang Alapítvány
    • Barlangkutato.freeblog.hu
    • Caverinfo.com
    • Montenegro expedíció 2010.
    • Barlang.lap.hu
    • Karszt.hu
    • Pilisibarlangkutatás.hu