|
MKBT
TÁJÉKOZTATÓ 1998 május - június
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
·
Barlangnap -1998. június 26-28.
Aggtelek
·
Néhány
szó a Garadna-forrás barlangrendszeréről
·
Ismét a
denevérveszettségről
·
Szerzői
jogok (Plágium: idegen szellemi alkotás eltulajdonítása)
·
Ismét az
„Aggtelek és vidéke”
Szerencse fel!
Barlangászok! Minden
idők leg-embert-próbálóbb megmérettetése vár a föld alatti világ hőseire!
Megrendezésre kerül a bátorság, a kitartás és az erő próbája, a Hágó Kupa.
A helyszín a jósvafői Kossuth barlang, az időpont a május elsejei
hosszú hétvége. Szükséges az alap és kiegészítő felszerelés, valamint egy
kisbeg. Neoprén aláöltözés nem hátrány. Kérünk ezenkívül mindenkit, hogy
kultúrált, tiszta overallban, kipucolt gépekkel, lámpával jelenjen meg!
Megelégeltük azonban,
hogy a barlangversenyek abból állnak, hogy nagytestű ökrök szaggatják a
meandereket. Idén felszínre kerülnek a barlangászat apró nüánszai, trükkjei és
finomságai; minden induló csapatban a szokásos három főből legalább egy lány
legyen! Természetesen szeretettel várunk tiszta lánycsapatokat is, a gumipontok
nem maradnak el!
Az érkezőket már
csütörtök estétől várjuk. Pénteken túrázásra van lehetőség. A csapatverseny
szokás szerint szombaton lesz. Kérünk, hogy a nevezéssel ne csússzatok reggel 7
óra utánra! Az egyéni kötélszaggatás vasárnap zajlik. Esténként—a kocsma
mellett—igényes diavetítések gondoskodnak az egybegyűltek szórakoztatásáról.
Díszvendégünk Stibrányi Guszti, amerikai diáival. Ha neked is vannak érdekes
diáid, ne hagyd otthon!
A legjobbnak
bizonyulók fáradtságát értékes díjjakkal jutalmazzuk, hála a Tengerszemnek és a
DUALP-nak.
Figyelem! A jövő évi
jubileumi Hatodik Hágó Kupa szervezési jogát a szponzorunk, a DUALP
visszaigényli, tehát senki ne tartson attól hogy jövőre szerveznie kell.
A tábor a kocsmánál,
önmagában már ezért is érdemes eljönni. A nem indulók is szívesen látott
vendégeink, hozd el barátaidat, barátnődet, családodat! Információ: 311 47 71 Leó Egyebek mellett jó versenyzést kíván
és szeretettel vár:
Papp Ferenc és
Micimackó.
A Plózer István
Vízalatti Barlangkutató Szakosztály 1998-ban folytatja a Kossuth-barlang Reménytelennek tűnt szifonjának kutatását. A
kutatásokat két ütemben kezdjük. Első táborunk során a legfőbb feladat a szifon
Amphorás-szakaszának biztonságossá tétele a további kutatásokhoz. Ez a tábor a május 16. és 23. közötti héten kerül
megrendezésre. Ez idő alatt elvégezzük a szűkületek tágítását és a szifon
felmérését. A második ütem a szifonátúszási kísérlet. Ennek időpontja július 4.
és 13. között várható. Várjuk mindazon barlangkutatók jelentkezését, akiket
érdekelne a szifonmunka ill. szívesen bekapcsolódnának a segítségnyújtásba.
Jelentkezni lehet (és
kell) Szabó Zoltánné a 417-1611-en, munkaidőben a 202-2520-as telefonszámon,
személyesen a Pál kocsmában csütörtök esténként, Sári Attilánál a Szenteltvíz
búvárboltban személyesen, vagy a bolt 342-6135-ös telefonszámán.
Szabó Zoltán
Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület,
valamint a Földtani Örökségünk
Egyesület Barlangkutató Szakosztálya
1998. május 17-én Barlangvédelmi
Napot rendez. Ennek során a résztvevők a Ferenc-hegyi-barlang járataiból
hordják ki az évek során felhalmozódott szemetet. Találkozó 9,30-kor a barlang
bejáratánál (Ferenc-hegyi út — Őzgida utca sarok).
Ugye
te is eljössz?
Sásdi László
Az idei barlangász
találkozót a Budapesti Természetbarát Kör
Triász Barlangkutató Szakosztály és a Budapesti Természetbarát Sportszövetség
rendezi. A rendezvény helyszíne Aggtelek és környéke.
Szálláslehetőség: az
aggteleki kempingben lesz. (Aki saját költségén faházban szeretne aludni,
kérjük igényét június 6-ig jelezze az MKBT-nél.)
Regisztrációs díj: 600
Ft/fő, ami a szállásköltséget, a környékbeli barlangok áttekintő térképét
tartalmazó kiadványt, a szombat esti vacsorát (kanalat és edényt mindenki
hozzon magával), egy kitűzőt, belépőt a Baradla-barlangba és a rendezvény
valamennyi programján való részvételt tartalmazza.
A tábor területén
olcsó büfé fog üzemelni, valamint kedvezményes barlangász- és
túrafelszerelés-vásár lesz.
Az alábbi barlangokba
lesz túralehetőség:
Vecsem-bükki-zsomboly, Almási-zsomboly,
Szabó-pallagi-zsomboly (Baglyok), Meteor-barlang, 404-es-barlang,
Rejtek-zsomboly, az esztramosi Földvári-barlang és Rákóczi-barlang, Vass
Imre-barlang, Kossuth-barlang, Baradla-tetői-zsomboly,
Béke-barlang: a szanatóriumig,
Felfedező-ág és felső járatok
Baradla-barlang: hosszú túra,
Retek-ág teljes bejárás, Vörös-ág, Styx, Törökmecset-ág
Gyermek túrák igény szerint a Baradla-, Béke- és Vass
Imre-barlangba.
Program:
Június 26. péntek
16 órától
regisztráció, táborverés
18 órától fotótúrák igény szerint (a jelentkezést június
18-ig kérjük az MKBT-nél leadni)
19 órától túrák a
környékbeli barlangokba
Június
27. szombat
8 órától barlangtúrák
8,30-tól barlangverseny (jelentkezés 8,30-ig, 3 fős
csapatok, nevezési díj 100 Ft/fő)
9 órától felszíni túra az Aggtelek — Aggteleki-tó —
Zombor-lyuk —
Vörös-tó (Medvesziklák) — Bibic-töbör — Pitics-hegy —
Dász-töbör —
Égerszög —
Teresztenye —
Gólyaerdő —
Vizetes-nyelő —
Aggtelek útvonalon (vezeti dr. Hevesi Attila).
16,30-tól előadások, expedíciók és nagyobb túrák
beszámolója, dia- és videó- vetítési lehetőségek. Beszámoló a Michele Gortani
expedíciók eredményeiről (Börcsök Péter), a Vakond Barlangkutató Csoport kenyai
expedíciója egy 350 méter hosszú lávabarlangról (Bródy Andor). További előadók
jelentkezését várjuk az MKBT-nél vagy a helyszínen.
18,30 órától vacsora
20 órától
tábortűzgyújtás
21 órától a
barlangverseny eredményhirdetése
Június
28. vasárnap
7,30 órától
barlangtúrák
18 óra táborzárás
Minden résztvevőt
szeretettel várunk
Triász Barlangkutató
Csoport, Király Gábor
Az MKBT szakosztálya,
a Vulkánszpeleológiai Kollektíva
barlangkataszterező tábort szervez a Bükk-vidék nemkarsztos (főként riolittufa
és homokkő) barlangjainak feldolgozására. A tábor egymást követő időben két
helyszínen lesz: 1998. július 3-7.
között a cserépfalui Hór-völgyben, az Oszlai-háznál, illetve július 8-12. között Tarnaleleszen, a
Leleszi-völgyben, az erdészeti táborhelyen. Szállás saját sátrakban, az
étkezést és az útiköltséget a résztvevők maguk állják. Minden érdeklődőt
szeretettel várunk. Bővebb felvilágosítást ad:
8045 Isztimér,
Köztársaság út 157.
Tel: (du) 22/420-086
Eszterhás István
Harmóniában a MATÁV-val |
|||
|
BARADLA MŰVÉSZETI
NAPOK 1998 |
|
|
Július
25-én 1/2 12-kor Pánsíp-hangverseny Óriások-terme Steve
Taylor-Szabó (Stockholm) |
Július
26-án 1/2 12-kor Klarinét-hangverseny Óriások-terme Budapest
Klarinét Quartett |
||
Július
25-én és 26-án 15-kor Zenekari hangversenyHangverseny-terem a
Sinfonietta Hungarica zenekarát Kesselyák Gergely vezényli Tájékoztatás és jegyváltás: Magyar
Karszt- és Barlangkutató Társulat 1027 Bp. Fő utca 68. Tel./Fax:
201-9493 |
|||
A
Baradla Galéria (Jósvafő,
Szabadság u. 3.) a
Baradla-barlang és környékének szépségeit mutatja be 42 képzőművész 100
alkotásán. |
A
jósvafői Tájház fő-
és melléképületeiben az egykori parasztházak berendezései, a háziipar,
helyiipar, az erdő- és mezőgazdaság eszközei láthatók. |
||
Az Alba Regia Barlangkutató Csoport nyári
táborának első részét társulati kutatótáborként tervezi megrendezni, amelyre
minden feltárni vágyó társulati tagot ezúton is meghívunk.
A tábor célja bejutás
újabb barlangokba a Tési-fennsík
néhány nagy és ígéretesnek tartott időszakos víznyelőjéből, valamint
továbbjutási kísérlet a Csengő-zsomboly végpontján (-134 m). Létszám
függvényében bővíthető a program, több bontási helyen is.
A
tábor helye: Csőszpuszta (u.p. 8109 Tés) Alba Regia
Barlangkutató Állomás, telefon: 88/469-063 (nincs állandó ügyelet!).
Szállás
a kutatóház padlásán saját hálózsákban vagy a táborkertben hozott sátorral.
A
táborozás időpontja: 1998.
augusztus 1-9.
Részvételi
költség 400
Ft/fő/nap, amely naponta egy kétfogásos meleg főétel,
szállás, fürdő stb. díját jelenti.
A tábor technikai
hátterét és annak költségeit a rendező csoport biztosítja, a résztvevőknek csak
egyéni barlangjáró alapfelszerelést kell hoznia.
Részvételi szándékot
kérjük június 30-ig levélben vagy telefonon jelezni a következő címre: Romhányi
Balázs 8103 Várpalota, Kisfaludy u. 4. telefon: 06-88/475-508 vagy a csoport
levelezési címén.
Szolga Ferenc
1998. február 13-21-ig
tizennyolc fő részvételével újabb kilencnapos földalatti expedíció tartózkodott
a MICHELE GORTANI barlang mélyén. Célunk és feladatunk az egy évvel korábban
felfedezett barlangrész feltárásának folytatása, ami 1997 augusztusában az
esőzések miatt félbeszakadt. A két, egyenként 8 fős csoport február 13-án
szállt le a barlangba a szükséges felszerelésekkel. A fejenként 2 db
transzportzsákban közel 500 kg felszerelést szállítottunk 900 m
szintkülönbséget megtéve a bivakhelyig. Bízva a kutatás sikerében,
felszerelésünket ennek megfelelően állítottuk össze. Úgymint: 600 m kötél, 150
karabiner + nittfülek, 150 db acéldübel, 2 db RIOBY benzinmotoros fúrógép,
mászó-felszerelés (további karabinerek, slingek,...stb.), hálózsák, függőágyak,
élelmiszer, fotófelszerelés, ...stb.
A bivakot -508 m-es szinten
az újonnan felfedezett részben a +200-m-es akna feletti szakaszban rendeztük
be. Innen indultunk a feltáró túrákra, összesen hat alkalommal. A kutatást öt
ponton folytattuk, ebből négy helyen sikerült továbbjutni.
1. A legjelentősebb
továbbjutást a P140-es akna szemközti ablakának kimászása hozta meg. Közel 2 km
új vízszintes járatrendszerbe jutottunk. A továbbhaladást számos akna
akadályozta, amelyek a járatot harántolták. Ezeken kötélbiztosítással és
kötélhíd segítségével keltünk át. Az új rész 1.400 m tszf. magasságban húzódik,
és a felmérések alapján megközelíti a hegyoldalt. Ez valószínűsíti egy új, az
eddiginél könnyebb bejutást jelentő bejárat létezését. Reméljük, nyáron meg is
találjuk azt. Ebben a szakaszban 13 eddig ismeretlen akna található, amelyekből
ez idáig egybe ereszkedtünk le. Az aknák átmérője 5-10 m között változik,
némelyik alján vízfolyás hangja hallható. A kiterjedt folyosóhálózat számos
helyen bejáratlan szakaszokat tartogat még a jövő kutatásaihoz.
2. A másik irány,
amely kutatásunk fő célja volt, időszakosan aktív +100 m magas kürtőn keresztül
vezet lefelé. Kismoha megadta az induló tempót, az első 100 m-t egyedül mászta
ki, fúrógép-állvány kombinációval. Az
óriási akna tetején a barlang eddigi legnagyobb termén (Tenisz stadion)
keresztül vezetett az út a kürtőrendszerben még további 100 m-t, felfelé. A
negyedik napra itt a kürtők kimászásával a felszínhez képest -200 m mélységbe
jutottunk fel. A járatrendszernek ezzel még itt sincs vége.
Így az új rendszerben
összesen 420 m szintkülönbséget értünk eddig el.
3. A By Pass felett
húzódó P200-as kürtő tetejének átmászásával közel 350 m-es új járatba
jutottunk, melynek végében egy kürtőrendszer szintén további feltárásra vár.
4. A P140-es akna
alján egy 200 m hosszú meanderen keresztül ismert szakaszba, az 1 km-es meander
oldalágába sikerült visszajutni.
5. A kisebb, mintegy
50-100 m-es járatokat nem részletezem.
Az expedíció végén,
február 21-én szombaton este a Gilberti menedékházban— kisebb egészségügyi
problémákat leszámítva—jó hangulatban ünnepelhettük a sikeres túrát.
Összegezve
a téli expedíciót: 2 km feltérképezett + 1 km térképezetlen
új rész, befejezetlen, feltárásra váró járatokkal, aknákkal.
A Michele Gortani
barlang új része az 1997-98-as feltárás végén: 3.230 m térképezett + kb. 1.400
m térképezetlen járat.
Összesen:
4.630 m; szintkülönbség ±430 m (-720 m-től felfelé -290m-ig). Ez már
csaknem egy fél Gortani.
Beépített dübelek: 260 db felmászáshoz
150
db egyéb aknákba és a traverzokhoz.
Végül,
befejezésként ki kell emelnem a rendkívül jó csapatmunkát, amelyben mindenki
szívósan és önzetlenül (pl. fejenként 2 x 15 kg-os bag...) kivette a részét.
Köszönet a jó együttműködésért és mindenkinek ezúton is további hasonló
sikereket kívánok.
A 1998-as expedíció
résztvevői voltak:
Ádám Zsolti |
Rácz Zsolt |
Boldog Tamás
(Buldog) |
Rádi Károly |
Börcsök Péter |
Simon Béla |
Dékány Péter |
Susztek Andrea |
Hegedűs András
(Juju) |
Szabó Lénárt (Leó) |
Ligeti Márton |
Szabó Zoltán |
Nádasdi Oszkár
(Oszi) |
Varjasi György
(Csóka) |
Németh Zsolt (Kutya) |
Zih József
(Gemanáta) |
Nyerges Attila (Kis
moha) |
Zsólyomi Zsolt
(Frédi) |
1998. március 21.
Börcsök Péter
Örömmel olvastam a
1998. március-áprilisi Tájékoztatóban a hírt, hogy sikerült összekötni a Jávorkúti-víznyelő
és a Bolhási-víznyelő barlangjait. Ehhez csak gratulálni lehet, végre
kézzelfoghatóvá vált a hidrológiailag már kimutatott kapcsolat. Az írás utolsó
mondata viszont meglepett, melyben csak feltételezik a víznek Bánkút térségéből
származását. Ezúton közlöm, hogy a feltételezés valós alapokon nyugszik,
ugyanis az eddig elvégzett víznyomjelzéses vizsgálatok alapján a barlangi patak
és a Garadna-forrás vizének egy része mindenképpen Bánkút térségéből érkezik
oda.
Az első nyomjelzést
Jakucs L. hajtotta végre 1951-ben, leírása szerint a jelzett víz a Bánkúti
visszafolyóból 4 nap múlva ért a Garadna-forrásba. 1991-ben a MÁFI
barlangkutató csoport hajtott végre nyomjelzéses kísérletet a Diabáz-barlang
Harang-aknájának aljában. A fluoreszceinnel jelzett víz 19 nap múlva
jelentkezett a Garadnában.
1973-ban a
Nagymezői-víznyelő kapcsolatát mutatták ki (NaCl) a forrással, ez azonban a
terület földtani felépítése miatt és a publikált adatok ellentmondásai alapján
valószínűtlen. Szájhagyomány útján terjed, hogy árvízi körülmények között
elvégzett kisérlet esetén a Bánkúti-visszafolyóban fluoreszceinnel jelzett víz
a Garadna-forrásban nem, a Szalajka-forrásban valószínűleg jelentkezett (erről
nincs publikáció).
A térség
földtani-tektonikai felépítése és az elfogadható nyomjelzések alapján
Bánkút-Bolhás-Garadna-forrás vonalában egyértelműen jelentős barlangrendszer
húzódik a kb. 4,5 km hosszú mészkősávban. A járatban folyó vizet a
Csipkéskút-Borovnyák térségében ismert nyelők bővíthetik, míg a forrás
térségében a mészkősávval párhuzamos, de északabbra húzódó dolomitsávban
kapcsolódhat kisebb méretű járat a rendszerhez. Érdemes elgondolkodni, hogy az
időszakos Felső Sebes-forrás tartozhat e rendszerhez, mint túlfolyó?
Ami a
remélhető/várható barlanghosszt illeti, bátran állíthatjuk, hogy minimum 15
km...!
Sásdi László
A Magyar Mezőgazdaság
1997. október 29-i számában “A veszettség (I.)” címmel cikk jelent meg, melyből
Hegedűs Gyula tagtársunk az alábbi, barlangászokat is érintő rövid részt
találta közlésre alkalmasnak.
“Megfigyelték, hogy
olyan területen, ahol jelentős számban denevér veszettség fordul elő,
kialakulhat a betegség barlangászok között akkor, ha olyan barlangok légterében
tartózkodnak, amelyben több, veszettséggel fertőzött denevér tanyázik. Ilyenkor
a fertőződés cseppfertőzéssel terjed, mégpedig a beteg denevérek által kilehelt
vízpárában található vírusok következtében. Szerencsére hazánkban a denevérek
között még nem állapítottak meg veszettséget, de Nyugat-Európában már
előfordult néhány eset. Az európai denevérfajok közül valószínűleg a
hosszúszárnyú denevér jöhet szóba a betegség esetleges terjesztésében.”
A Szerk.
©
|
A Tájékoztató 1998. március-áprilisi számában Szabó Zoltán által az
István-lápai-barlangrendszerről közzétett térképekkel kapcsolatban Nagymihály
Zoltán az alábbiak közlésére kérte a
Tájékoztató Szerkesztőségét:
„Az MKBT Tájékoztató
legutóbbi számában térképek jelentek meg, amelyek alapját az általam
szerkesztett István-lápai-barlang munkatérképének megfelelő részei képezték.
Erről a tényről én akkor értesültem, amikor a füzetek már a nyomdában voltak.
Az esetre a következő észrevételeim vannak:
Először a személyes
vonatkozások. A munkatérképet a barlang további kutatásának elősegítése
céljából bocsátottam néhány személy rendelkezésére. Ennek feltételeit az
átvevők aláírásukkal igazolták. (Az átadott térképek kizárólag a további
kutatást szolgálják, mindennemű másolásuk /részleteiben is/, bármilyen célú
felhasználásuk vagy továbbadásuk a szerzők engedélyéhez kötött.) A térkép
továbbadója nem ennek megfelelően cselekedett. A térkép megjelentetője tudott
erről, ennek ellenére közzétette a térképeket—nem túl jelentős
kiegészítésekkel—a
saját neve alatt. Ezzel mindketten súlyos hibát követtek el. Azóta mind a
ketten megkerestek, és elnézést kértek a történtek miatt. Mivel feltételezem,
hogy nem rosszindulat vezette, hanem a gyors sikerre való törekvés vakította el
őket, számomra az ügy személyes része ezzel véget is ért.
Másodszor felvetődik a
kérdés: hogyan történhetett meg egyáltalán az eset? Résztvevői nem gátlástalan
emberek, nem kezdők, ellenkezőleg akár az élvonalba sorolhatjuk őket. Miért
léptek ilyen csapdába? És ez már a környezet felelőssége. Ez az eset nem
kicsúszás, hanem egy hosszú sor egyelőre utolsó tagja. A magyar
barlangkutatásnak nagy múltra visszamenő szervezete és intézményei vannak.
Hogyan lehetséges, hogy ebben nincs helye a szerzői jogok minimális védelmének?
Hiszen a barlangkutató tagtársakban—kivételektől
eltekintve—természetes,
hogy nem tulajdonítják el társuk felszerelését vagy éppen pénztárcáját.
Ugyanakkor nagy részük megteszi ezt a másik térképével, amely esetenként jóval
nagyobb morális vagy akár anyagi értéket képviselhet, mint a fentiek. Itt tehát
lenne tennivalója a fent említett intézményrendszernek. Részletekbe nem
szeretnék bocsátkozni itt, egyrészt, hogy a személyeskedés vádja ne érjen,
másrészt mivel nem személyek, hanem a barlangkutatás egész rendszere mond itt
csődöt.
Harmadszorra: az sem
véletlen, hogy éppen ezzel a térképpel történt az eset. Ez a térkép már sok év
óta megrekedt a kiadás határán. Én, mint a térkép társszerzője, évek óta
próbálok kompromisszumot keresni a szerzői jogok tiszteletben tartása és a
között, hogy egy annyi ember önzetlen munkáját tartalmazó nagy mű valóban
közkinccsé váljon. Ez a helyzet egyre elviselhetetlenebb számomra. Remélem ez a
megjegyzés eléri azokat, akik ebben tovább segíthetnének, és álláspontjukat
közlik a következő Tájékoztatóban.
Nagymihály Zoltán”
(levél vége)
A szerkesztőségnek az
esetek nagy többségében nincs módja a plágiumot kiszűrni. Az idegen szellemi alkotás eltulajdonításáért minden esetben az felel,
aki a közlemény alá jogtalanul odaírta a nevét. Éppen ezért már 1994-ben
(Műsorfüzet, március-április, 15. old.) felhívtuk a figyelmet a szerzői jogok
betartására és 1995-ben (Műsorfüzet, január-február, 15. old.) ismét. Most
ismét.
A Szerk.
Az előző Tájékoztatóban
a Plózer István Vízalatti Barlangkutató Szakosztály a decemberben megrendezett
létrás-tetői kutatótábor során felfedezett barlangszakaszokat térképvázlattal
illusztrálta. A térkép az István-lápai-barlang 4. szifonjának környezetét és a
Keleti-ág aknarendszer alatti területét ábrázolja a feltárt barlangszakaszok
vázlatos alaprajzával. A térképekről azonban lemaradt az István-lápai-barlang
térképezését vezető személyek neve. Kiegészítésként közlöm, hogy a térképvázlat
Nagymihály Zoltán és Szente István térképe alapján készült. Ezúton is kérem a
szerzők szíves elnézését. A térkép publikációkban még nem jelent meg, ezért
annak felhasználásához a szerzők engedélye szükséges. Bátorkodom megjegyezni,
hogy a témával kapcsolatos levelezések enyhén szólva megkérdőjelezik a
Tájékoztató célját és komolyságát. Erre a célra egy barlangkutató pletykalapot
lehetne szerkeszteni, ami a jelek szerint jóval vaskosabb lenne ennél a lapnál.
Szabó Zoltán
(Szabó Zoltán fura
bocsánatkérésének leközlése valóban veszélyezteti a Tájékoztató célját és
komolyságát. A hasonló hangnemű írásokat a jövőben el fogjuk utasítani. A fenti
konkrét plágium ügyben több írást nem teszünk közzé.
A Szerk.)
|
Göran
Burenhult: (Az ember képes története sorozat) Az első emberek (Dr. Kordos László
fordításában, eredetije: The First Humans, 1995) A könyv az ember származását
és őstörténetét ismerteti a legújabb tudományos eredmények tükrében. Az
albumszerű, rendkívül gazdagon illusztrált kötet igen részletesen mutatja be a
vonatkozó barlangi ismereteket is.
A könyv ára:
2.000-3.000.- Ft, attól függ, hol. A TÁRSULATBAN
NEM KAPHATÓ.
Az
ERFATUR (Varga Alfonz) kiadásában előreláthatóan június elején
megjelenik a Pádisi karsztvidék
(Bihar) 1:30.000 méretarányú, szintvonalas, 4 vagy 5 színnyomású térkép.
Ára előreláthatólag
400.- Ft.
A térkép a Társulatban
előjegyzés alapján kapható lesz.
A Műsorfüzet 1997.
november-decemberi számában az Aggtelek
és vidéke turistakalauzához Adamkó Péter által megjelentetett kritikai
észrevételekkel kapcsolatban a szerzők az alábbi levél közlését kérték.
“Amint azt Adamkó
Péter is említi, örvendetes tény, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén-megyei
Természetbarát Szövetség áldozatos munkája eredményeképpen az „Aggtelek és
vidéke turistakaluza” megjelent, hiszen az előző útikalauz 22 évvel ezelőtt
látott napvilágot. A kiadó anyagi lehetőségei korlátot szabtak a terjedelemnek
és a nyomdai kivitelnek egyaránt. Ezért olyan barlangok, zsombolyok, amelyekkel
a túrázók nem találkoznak, csupán érintőlegesen jelennek meg,
turista-kaluzunknak nem lévén feladata az elmélyültebb szakmai ismertetés.
A példaként
felemlített 154. oldalon leírtakat továbbra is fenntartjuk. Adamkó Péter
szerénytelen önjellemzése “a helyet jól ismerő ember” azonban nem igaz. Ha járt
volna arra (sárga turistajelzés = tanösvény) tudná, hogy a kuriszláni víznyelő
fölötti oldalban van egy vízszintes kiterjedésű kis barlang, amelyet a
Barlangtani Intézettel egyeztetve Kuriszláni-barlangként szerepeltettük, míg az
általa ismertetett zsomboly innen kb.200 m távolságra van É-ra. (A zsombolyba
nem invitáljuk a kirándulókat!)
Az ismert
személyiségek listájából valóban kimaradt—a kézirat készítéséhez
viszonyítva közelmúltban elhunyt—dr. Balázs Dénes, s ezt mélységesen
sajnáljuk. Remélhetőleg módunkban lesz a könyv újra kiadásánál ennek pótlását
javasolni szerzőtársunknak. A névsor azonban csak az elhunyt híres embereket
említi, így dr. Dénes György és dr. Jakucs László hiányzik belőle, akik hála
Istennek aktívan tevékenykedve köztünk vannak. (Ami pedig Horthy Miklóst
illeti, eléggé elhíresült Derenket sújtó intézkedésével.) Dr. Kessler Hubertról
szól az egyik legbővebb ismertetés, megemlítve barlangigazgatói tevékenységét
is, valamint „hossza taglalásként” 1, azaz egy mondatban a karabinerféket...”
Baross Gábor és Gellai
Mária
a turistakalauz
társszerzői