|
MKBT
TÁJÉKOZTATÓ 1998 március - április
címlap grafika © Biai-Főglein István, 1961, Kessler H:
Földalatti ösvényeken
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
·
Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat –
1997-es eredmények
·
Nem karsztos barlangok a Dunazugban
·
Adalékok a Hosszú-alsóbarlang feltárásához
·
Denevérkutatók és denevérvédők figyelmébe
·
Mire jó még a légzőkészülékünk? (Porhintő barlang)
·
Az Anubisz Barlangkutató Csoport közleménye
·
Néhány szó egy szerencsés barlangi balesetről
·
Engedélykérelem a Fledermaus-barlang látogatásához
·
Könyvújdonságok - Az Esztramos-hegy ásványai
·
A Föld legmélyebb barlangjai 1997 nyarán
·
A Föld leghosszabb barlangjai 1997 nyarán
Kedves Kutatótárs,
Barlangkutatást Támogatni Kívánó Szimpatizáns, Családtagok, Rokonok!
A Műsorfüzet előző
számában már jeleztük a személyi jövedelemadó 1 %-ának ez évben is Társulatunk
részére történő befizetésével kapcsolatos teendőket. Tekintettel arra, hogy az
adóbevallások elkészítésének határideje a magánszemélyek esetében 1998. március
20.,az alábbiakban ismét közzétesszük a adóbevallás mellé adott rendelkező
nyilatkozat (űrlap) kitöltését segítő mintát.
RENDELKEZŐ NYILATKOZAT
A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL
A kedvezményezett
adószáma:
1 |
9 |
8 |
1 |
5 |
8 |
0 |
2 |
|
2 |
|
4 |
1 |
A kedvezményezett
neve: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
(Ennek kitöltése nem
kötelező)
TUDNIVALÓK
Ezt
a nyilatkozatot tegye olyan, az űrlappal azonos méretű borítékba, amelyen
feltüntette a NEVÉT,
LAKCÍMÉT ÉS ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT. Megtalálható az APEH által mindenkinek
kiküldött zöld kártyán.
Március 16. (hétfő) 17.00 óra
Leél-Őssy Szabolcs:
A Pamír és a Tiensan csúcsain—vetítettképes
élménybeszámoló
Április 20. (hétfő) 17.00 óra
Leél-Őssy Szabolcs:
Afrikai óriásvulkánok és nemzeti parkok—vetítettképes
élménybeszámoló
Az előadások helye:
MTESZ Székház (Budapest, II. Fő utca 68. II. 248.)
1998. április 24. péntek 18.00 óra
Hungarian
Gortani Team: Gortani
expedíció, 1998 Február
Az előadás helye:
Budapest. II. Marcibányi téri Művelődési Központ
Örömmel értesítjük a
tagságot, hogy a hagyományos Gortani vetítettképes élménybeszámolók ideje
lejárt.
Az elmúlt év sikeres
felfedezései nyomán az 1998 februári további felfedezések eredményeiről és a 700
m mélyen eltöltött nyolc nap kalandjairól remélünk beszámolni dia- és videofilm
segítségével.
Ez az előadás annyira
új lesz számunkra is, hogy most januárban, amikor az előadást meghirdetjük, még
mi sem tudjuk, hogy miről fog szólni.
Csak azt ígérhetjük,
amire vágyunk—sok
száz méter újabb folyosó és akna—és ami ebből be fog jönni. Eddig már bejött!!
Szeretettel várunk
minden érdeklődőt és szimpatizánst.
Zsólyomi Zsolt,
Börcsök Péter
1997.
évi eredmények
A Társulat keretében folyó munka
dokumentálásának fellendítése, a dokumentáció színvonalának emelése érdekében a
KTM Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézete és az MKBT elnöksége a
Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázatot 1997. évre az előző évekhez
hasonlóan egyéni és csoport kategóriában írta ki. A pályázat díjazásához
szükséges anyagi fedezetet a Minisztérium a Barlangtani Intézet kérése alapján biztosított, melynek bruttó összege
ebben az évben 800.000 forint volt, mely összeg magába foglalta a pályázatok díjazásának valamint a pályázat
lebonyolításának költségeit.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
kutatócsoportjai, illetve kollektívái közül 22, egyéni kutatók közül pedig 6
adott le 1996. évi tevékenységéről kutatási jelentést, valamint 2 csoport
videofilmmel pályázott.
A Magyar karszt- és Barlangkutató Társulat
Választmánya által is jóváhagyott 5 tagú bírálóbizottság (Lénárt László, Maucha László, Nyerges Miklós, Sásdi László és Székely
Kinga) véleménye illetve összesített pontszámai alapján az alábbi eredmény
született. A videofilmek illetve egyéni pályázatok bírálatához a bizottság
külső szakértők véleményét is figyelembe vette.
Csoportjelentés kategóriában
I. díj
A Bíráló
Bizottság—figyelembe véve az előző években első díjjal kitüntetett pályázatok
szakmai tartalmának mennyiségét—I. díjat nem adott ki.
II. díj, 100,000-100,000.- Ft
Alba Regia
Barlangkutató Csoport
Összességében a feltáró és a dokumentációs munkáért,
valamint a tudományos vizsgálati eredmények feldolgozásáért.
pontszám:
84
Bekey Imre Gábor
Barlangkutató Csoport
Kiemelten a
tudományos, valamint a feltáró kutatós eredményeinek dokumentálásáért.
pontszám:
80
III. díj, 70 000.- Ft
Pro Natura
Barlangkutató Csoport
Kiemelten a tudományos
kutatási eredmények dokumentálásáért.
pontszám:
60
Dokumentációs különdíj, 50,000.-Ft
Vulkánszpeleológiai
Kollektíva
Bár össz-pontszáma
alapján a helyezettek közé nem kerülhetett, de az egyetlen pályázat mely a dokumentáció
területén maximális pontszámot ért el.
Tudományos különdíj, 30,000.-Ft
Pagony Barlangkutató
Csoport
A sokoldalú tudományos
kutatási eredmények dokumentálásáért.
Feltáró tevékenységért különdíj, 30,000 - 30,000.-Ft
Acheron Barlangkutató
Szakosztály
A sikeres
barlangfeltáró és barlangvédelmi tevékenység ismertetéséért.
Troglonauta
Barlangkutató Csoport
A feltáró
tevékenységet kiegészítő tudományos munkálatokért.
Csoport tevékenységért különdíj, 30,000.-Ft
Marcel Loubens
Barlangkutató Egyesület
A csoportéletet bemutató dokumentációért
könyvjutalomban részesült a Benedek
Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület és a Heliktit Barlangkutató Csoport
Egyéni pályázat kategóriában
A Bizottság az egyéni pályázatok
értékeléséhez a témában illetékes szakemberek véleményét kikérte, így a
bizottság munkáját segítette dr. Hevesi
Attila és Szabó Zoltán.
A bizottság tekintettel arra, hogy az
egyéni pályázatok a csoport-jelentésekkel ellentétben egymással nehezen összehasonlíthatók,
úgy határozott hogy a díjazás során rangsorolást nem kíván alkalmazni, a
dolgozatok értékét a díjazás összegével kívánja meghatározni.
20,000 - 20,000.-Ft pénzjutalomban
részesült
Barta Károly, Tarnai
Tamás: Karsztkutatás az orfűi Vízfő-forrás
vízgyűjtőterületén,
Kovács Attila, Zámbori
Zoltán: A Bánhorváti Damasa-szakadék kutatásának eddigi
eredményei című dolgozata.
15,000.- Ft pénzjutalomban
részesült
Kraus Sándor:
Jelentés 1996 című pályázata.
könyvjutalomban részesült
File Ferenc: Kadic Ottokár bükki
barlangkutatásai,
Kertai József: Nagykovácsi
Bronz-barlang 1993-1996, valamint
Szenti Tamás: Első jelentés 1996
című dolgozata.
20,000.-Ft pénzjutalomban
részesült
a Mátrai Hőerőmű három részből álló
videofilmje
könyvjutalomban részesült
a Danger TV (Kertész Gábor)
videofilmje.
csoport |
össze fogl. |
feltárás |
tudomány. |
dokument. |
csop. élet |
összesen |
helyezés |
Alba Regia |
10 |
20 |
22 |
20 |
12 |
84 |
II. |
Acheron |
8 |
20 |
3 |
15 |
7 |
53 |
különdíj |
Benedek E. |
0 |
10 |
3 |
0 |
10 |
23 |
könyvjut. |
Bekey |
10 |
20 |
25 |
15 |
10 |
80 |
II. |
Heliktit |
1 |
10 |
10 |
1 |
2 |
24 |
könyvjut. |
Marcel L. |
6 |
15 |
0 |
10 |
15 |
46 |
különdíj |
Pagony |
9 |
15 |
20 |
5 |
10 |
59 |
különdíj |
Pro Natura |
0 |
10 |
25 |
15 |
10 |
60 |
III. |
Troglonauta |
0 |
25 |
5 |
5 |
10 |
45 |
különdíj |
Vulkán Kollektíva |
10 |
5 |
0 |
25 |
15 |
55 |
különdíj |
1997. dec. 21.-én a
Szentendre feletti Asztal-kőn terepbejárást tartottunk, melynek célja a terület
irodalomból (ERDÉLYI 1971, TORMA 1986, VASTAGH, SCHŐNVISZKY 1956) már ismert barlangjainak
megkeresése és feldolgozása volt. Az irodalmi adatok két barlangot említenek
itt: a Macska-lyukat és egy névtelen—általam Szentendreinek
elnevezett—barlangot. A két objektum idáig semmilyen Visegrádi-hegységi
barlangkataszterben nem szerepelt és a Barlangtani Intézet nyilvántartásába sem
volt felvéve. Bertalan Károly ugyan említi a Macska-lyukat leltáraiban
(BERTALAN 1958, 1974), de tévesen a Sas-kövi-barlang szinonimájaként. Itt kell
megjegyezni, hogy a barlangot a Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe is
jelöli, de sajnos rossz helyen. A helyszíni vizsgálat során elkészítettük a
barlangok térkép- és
fotódokumentációját ill. különböző megfigyeléseket tettünk a barlangokban és
környékükön, melynek során megbizonyosodtunk róla, hogy a Macska-lyuk az a
"félig nyitott sziklahelyiség", amelyet Bél Mátyás is említ
Notitiájában (SZABÓ 1977). A Szentendrei-barlang az andezittufa breccsában
mesterségesen kialakított sziklaeresz, amelyet a nyílt oldalához lepotyogott
sziklatömbök tesznek még barlangszerűbbé. A Macska-lyuk szintén egy hatalmas,
andezittufa breccsában kialakított mesterséges üreg, amely 23,5 m hosszú és a
legszélesebb részén 7,7 m mélyen nyúlik be a sziklafalba.
IRODALOM:
1. BERTALAN KÁROLY(1958):
Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai. Karszt- és Barlangkutatási
Tájékoztató. Bp. p.2O.
2. BERTALAN KÁROLY(1974):
Magyarország barlangleltára. Kézirat, MÁFI.
3. ERDÉLYI ISTVÁN(1971):
Pomáz - Holdvilágárok. Arch. Ért. (98.évf.) Bp. p.88-89.
4. SZABÓ BÉLA ford. (1977):
Bél Mátyás Pest megyéről. Szentendre. p.31.
5. TORMA ISTVÁN szerk. (1986):
Magyarország régészeti topográfiája 7. (A Budai és a Szentendrei járás) Bp.
p.289.
6. VASTAGH GÁBOR, SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ(1956):
Barlang-e a Saskövi-barlang? Természetjárás. II.évf. 2.sz. (feb.) Bp. p.6-7.
Szenti Tamás
A Baradla-barlangban
több éve folytatott klimatológiai mérések eredményei szerint, a barlang
jósvafői szakaszának több pontján lég-összeköttetés van az eddig még
feltáratlan Hosszú-alsóbarlanggal.
Az eredmények
megerősítésére, a feltárások előkészítésére január elején a Baradla-, a Vass
Imre csoport tagjai és egyéni kutatók alapos helyszíni bejárást és bontást
végeztek a feltételezett támogatási helyeken. A Vaskapu víznyelőben
előkészítették a terepet a későbbi szivattyúzáshoz, a Jósvafői Labirintusban
megtalálták a légfeláramlás nyomait, borsókő kiválásokat és egyéb jeleket. A
kutatók tavasszal néhány napos próbabontást terveznek a Hosszú-alsóbarlang
feltáró munkáinak megalapozásához.
Dr. Végh Zsolt
Az ausztriai
Hermannshöhle évtizedek óta az osztrák denevérkutatás legfontosabb objektuma.
1942 és 1974 között összesen 6838 denevért gyűrűztek meg, 94 %-ban kis
patkósorrút. Kétségtelen, hogy ezek alapján sok érdekes és értékes megfigyelést
tettek, és ezekből következtetésre jutottak.
1974-ben azonban—a
bonni múzeum javaslatára—végleg beszüntették a kis patkósorrú denevérek
gyűrűzését. A Rajna vidékéről ugyanis ez a faj eltűnt, ezért az osztrák kutatók
is tanácsosnak látták ezeknek a
különlegesen érzékeny, a kedvezőtlen környezeti körülmények miatt egyébként is
veszélyeztetett és csökkenő egyedszámú állatoknak további terhelését (a gyűrű
okozta sebek fertőzési források) elkerülni.
Hartmann, Mrkos: Die
Hermannshöhle
Wiss. Beihefte z.
Zeitschrift "Höhle" 50. Wien
1997.nyomán H.T.
Tavaly decemberben
csörgött rám az Anubisz Barlangkutató Csoport vezetője, Kocsis András, hogy a számunkra
már jól ismert Amfiteátrum-barlangot rejtő Csókavár nevű felhagyott kőfejtőben
barlangot találtak, bizonyára ismerem (műsorfüzet 1997 márc-ápr.). A szóban
forgó Porhintő-barlangban továbbjutással próbálkoztak, de a továbbjutást, még a
hírhedt gáztűrő kutatóink is majdnem megsínylették. Mi sem látszott
egyszerűbbnek, mint a jól bevált légzőkészülékeinket hátra kapni, aztán uzsgyi.
Kis Mohával felkerekedve, Bandiék kíséretében elindultunk hát az érdekesnek
ígérkező kalandra. A készülékünket bag-be csomagolva leereszkedtünk a szűk
hasadékon át abba a terembe, ahonnan az a bizonyos szűkület indul.
Tervünk az volt, hogy
mindketten becsúszunk az ismeretlenbe, de a tekervényeskedés hatására az egyik
reduktor kiesett a csutorából. Maradt tehát egy készlet. Lábbal előre kúsztam
be a csőbe, utánam jött a levegő, amit Moha engedett utánam egy kötéllel.
Sajnos az aknácskából a palackot már nem lehetett biztonságosan visszahúzni,
ezért vissza kellett fordulni. Annyit észlelni lehetett azonban, hogy a
bedobált kövek, egy-feltehetően járhatatlanul szűk hasadékban akadnak fenn. A
jövőben tervezzük a barlang dokumentációs munkáinak befejezését, és az ott
megbúvó gázok megfigyelését.
Szabó Zoltán
Plózer István Víz alatti
Barlangkutató Szakosztály
1997. augusztus 25-én
megkeresett minket Horvát Lajos, a Naszály Barlangkutató Csoport teljes jogú
tagja, és csoportját képviselve meghívta szakosztályunkat a felsőpetényi bánya
nemkarsztos kialakulású üregeinek megtekintésére. A túra legalitását illető
kérdésünkre kijelentette: a Naszály Barlangkutató Csoport kutatási engedéllyel
rendelkezik az adott területre, valamint a bánya is engedélyezi a túráikat.
A fent elhangzott
meghívást , valamint megbeszélést szükséges esetben akár peres úton, tanukkal
bizonyítani tudjuk!!
A Vácott történő
találkozón Horváth Lajos “más elfoglaltságra hivatkozva” nem jelent meg.
Odaküldte azonban egy
csoporttársát, akit megkért a túravezetésre. Mivel a táró bejáratáig egyetlen
tiltó táblát, bányaőrt, illetve kerítést sem láttunk, nyugodt szívvel bementünk
az össze-visszagörbült táró-kapun a bányába.
Mindössze 2 óra
elteltével a következő népes kis csoport várt minket a kijáratnál: két nyomozó
a váci főkapitányságról, két közrendőr a közeli Keszeg településről, a
bányaigazgató és az egész aljas lejáratás kiagyalója, Antal József személyesen.
Mivel az igazgató
jelenlétünkben vonta felelősségre az időközben előkerült őrt, hogy miért nem
látott minket, nyilvánvaló vált, hogy az egész társaságot Antal József hívta a
helyszínre egy általa meghatározott időpontra.
A rendőröktől később
megtudtuk, hogy őket a bányát egy ideje fosztogató banda elfogására
riasztották!
Szerencsénkre miután
az igazgató meggyőződött arról, hogy a bányából semmiféle felszerelést nem
hoztunk ki, és valójában ártalmatlan érdeklődök vagyunk csupán, a rendőröket
elküldte, mondván: nem óhajt feljelentést tenni ellenünk! Továbbá átnézte a
bányából kihozott ásványmintákat, és határozottan kijelentette: az ásványok a
bányatáró törmelékéből és nem a barlang-üregekből származnak!!!
Az ásványokat az
igazgató az átvizsgálásuk után nekünk ajándékozta! Az Antal úr bezzeg nem volt
ilyen elnéző velünk, miután látta, hogy a dolog kezd elsimulni, közölte, hogy
majd ő gondoskodik az Anubisz csoport pályafutásának kettétöréséről és ő majd
megteszi a feljelentést, de úgy, hogy még a kutatási engedélyünket is
bevonatja!!! Nem igazán értjük a feljelentés alapját, hiszen meghívásunk
vélhetőleg az ő tudtával, beleegyezésével történt.
Nem felel meg az
igazságnak a 8 fős Anubisz Csoport tagság sem, mivel mindössze 4 fő képviselte
csoportunkat, a további 4 személy más csoportokhoz tartozott, vagy mint vendég
volt jelen. Másrészt: a helyszínen semmiféle tényeket, adatokat tartalmazó
jegyzőkönyv nem készült!!!
Arra sem sikerült
rájönnünk, hogy mivel érdemeltük ki az Antal úr gyűlöletét, azt azonban
megtudtuk, hogy a szerencsétlen naszályos túravezetőnk a kirúgás szélén állt
már eddig is, mert felszólalni merészelt a havi 500 Ft-os tagdíjak sorsa és a
csoportvezetői pofonok ellen.
Kocsis András
Január 24-én szombaton
a Szepesi-barlang NY-i ágában túrázás közben kétszer egymás után kificamodott a
jobb vállam, ami néhány másodperc múlva magától a helyére ugrott. Mivel
sérülésem nem volt súlyos, de szerettük volna elkerülni, hogy ez még egyszer
bekövetkezzen, ezért a felszínen tartózkodó Barlangi Mentő-Szolgálati tagok és
túratársaim segítségével saját lábamon felszínre jutottam.
Ezúton is szeretnék
külön köszönetet mondani Hegedűs Andrásnak (Juju), Kulcsár Ferencnek (Hoppá),
Molnár Tamásnak (Függő), Vida Istvánnak (Kopasz) és mindazoknak, akik még
segítettek a barlangban és a felszínen.
Megdöbbentő volt
számomra viszont a Miskolci Mentőszolgálatosok
és barlangászok hozzáállása a történtekhez. Valaki a miskolciak közül kérés
nélkül riasztotta a mentőszolgálatosokat, de amíg ők megérkeztek, mi már a
felszínen voltunk. Ott felajánlották, hogy a mentőautó elé visznek, de
ezenkívül nem igazán foglalkoztak velem. Egy embernek sem jutott eszébe, hogy
meleg takarót adjon, vagy segítsen levenni az átázott ruháimat. Sokkal
fontosabb volt azon vitatkozni, hogy miért érkeztem én ki ilyen gyorsan a
barlangból, és miért nem vártuk meg lent a barlangban a Miskolci
Mentőszolgálatot és az orvost. A mentőállomásra kérés nélkül Egerland Zoltán
(Yorki) jött utánam, és hozott magával száraz ruhát, meleg teát. Ha nem jött
volna utánunk autóval, igazán nem tudom, hogyan jutottunk volna vissza
kísérőmmel, Hegedűs Andrással Létrás-tetőre. Köszönet ezért neki is.
Mire a Létrási házba
visszaérkeztünk, a miskolci barlangászok az összes holmimat kidobták a házból,
mert megtiltották, hogy bárki is a pestiek közül a miskolciak helyiségében
aludjon. Így azután az éjszakát a turista házban 30 vadvízi túrázó között egy
polifoam-on töltöttem el az asztal
alatt, amíg a miskolciak háza szinte üresen állt.
Igaz ugyan, hogy
kényelmetlenül aludtam, de legalább olyan emberek között voltam, akik hallottak
már emberségről és önzetlen segítségadásról.
Micheller Szilvia,
Labirint Barlangkutató Csoport
Landesverein
für Höhlenkunde in Wien und Niederösterreich
1020
Wien, Obere Donaustrasse 97/1/8/61
Fax:
00-43-222/214 48 44
A barlangban az aknák
között előfordulnak omladékos részek. Csak a kijárt részen haladjunk! -430
métertől a végpontig a barlang árvízveszélyes, válasszuk meg jól a túra
időpontját. Baleset esetén az Osztrák Barlangi Mentők központi hívószáma:
02622/144 (az Osztrák Vöröskereszten keresztül).
Külföldi
barlangtúrákhoz kötelező a biztosítás! Magyarországon jelenleg az AHICO utazási
biztosítása tudomásunk szerint az egyetlen, amely nem zárja ki barlangi,
illetve hegyi baleset esetén a mentési költségek térítését. Az AHICO hirdetését
a múlt számban is olvashattátok. Keressétek Hidasné Kalmár Katalint a
267-9443-as telefonszámon (Bp. Liszt Ferenc tér 10.)
Maucha Gergely,
Zsólyomi Zsolt
A BEAC, a MAFC, a Plózer
István, a Szabó József és a Troglonauta barlangkutató csoportok közös bükki
kutatótábort rendeztek Létrás-tertőn 1997. december 26. és 1998. január 4.
között. Munkánkban segítséget nyújtottak az MLBE, a MÁFI, a Mátrai Hőerőmű és a
Papp Ferenc csoportok tagjai, a teljes létszám meghaladta az 50 főt.
A BEAC Barlangkutató
Csoport 1992 óta végzi a Bolhási-víznyelőbarlang térképezését. A barlang a bejárattól
kb. 1 km-re éri el a Garadna vízrendszerének egyik időszakosan és részlegesen
aktív főágát. Ebben a folyásiránnyal szemben haladva egy szifon található,
amelyet 1977-ben a Hermann Ottó csoport tagjai leszivattyúztak és mögötte kb.
300 m-nyi szakaszt jártak be. Térkép nem készült, nem lehetett tudni merre tart
a főág.
A Herman Ottó és a
Marcel Loubens csoportok tagjai, Soós János, Pócsi Lajos és Hernádi Béla
vezetésével 1997. november 29-én leszivattyúzták a szifont, és kitágították a
belső részek kavicsszifonjait. A BEAC kutatói ugyanaznap felmérték a járatok
többségét, majd december 13-án a fennmaradó részt és átjárhatóvá tették a
végponti kavicsszifont. A feldolgozásnál
kiderült, hogy a végpont mögött közvetlenül a Jávorkúti-víznyelőbarlang található.
December 28-án a térképező-csapat két tagja kéziszivattyúval csökkentette az
időközben visszatelő szifon vízszintjét, majd egyikük rövid kotorászás után
átbújt a végponton és bejárta a Jávorkúti-víznyelőbarlang 1984-ben megismert,
szifonon túli részeit.
Ezen a napon a
Bolhási-víznyelőbarlang emeleti járatának, a Szép-ágnak
a végén is sikerült továbbjutni kb. 80 m-t a forrás felé. Az új
szakasz rendkívül gazdag képződményekben, több tó és egy tágas szifon is
található benne. Másnap egy főági kürtőt kimászva közvetlen összeköttetés
létesült az új feltárás végponti részével. Az emeleti járat forrás felé vezető
folytatását feltétlenül kutatni kell.
A
barlangrendszer felmért hossza 4.300m, a felméretlen járatok becsült hossza...?
A Plózer István
Vízalatti Barlangkutató Csoport a Nyugati-ág 4. szifonjában és a Keleti-ág
eddig kavicsos, nemrég vizessé vált 1. szifonjában hajtott végre feltáró
merüléseket. A merülések megszervezését az az árvíz indokolta, amely csaknem
két éve söpört végig a barlangon jelentős mennyiségű kitöltést távolítva el a
járatokból. A felhalmozott homokos-kavicsdűnékből ítélve feltételezhető volt,
hogy járhatóvá váltak az egyébként főtéig feltöltődött víz alatti járatok.
December 29-én a 4.
szifont vizsgálták meg, a vízszint minden eddiginél alacsonyabbnak tűnt. A
leginkább metróalagúthoz hasonló járat betaposott kavicsterasszal indul, amely
vízbeszálláskor lavinaként indult meg a meredek lejtőn. A szifon 40-45 fokos
szögben indul lefelé, kb. 20 m mélyen a főte vízszintesbe fordul. Belecsobbanva
a krémszínű iszapba 10-15 cm-es vízrésen lehetett valamennyire előre látni. A
híg iszapban előreindulni azonban már veszélyes lett volna. Valószínűleg az
árvíz után még járható volt a szifon, azonban az elmúlt két évben a vízmozgások
hatására a legmélyebb ponton híg iszap gyűlt össze, ami elzárta az átjárót. A
merülés eredményeként a barlang mélysége az eddigi 243 m-ről kb. 253 m-re
növekedett. A felszerelés leszállítását nagyban megkönnyítette, hogy kitűnő
létrákon lehet az aknarendszert leküzdeni. A leszállás 12 órát, a merülés 6
percet vett igénybe. (Czakó László expedíciója 30 órát vett igénybe, amiből a
merülés 10 perc volt).
Ígéretes merülési
helynek mutatkozott a Keleti-ág első szifonja is. A kb. 6 m hosszú tó végében a
főte víz alá bukik, innen 4 m víz alatti úszás után száraz járat indul. Kb. 100
m után újabb szifon következik, amelyhez azonban egy szűkület megakadályozta a
lejutást. A visszaérkezés után kiderült, hogy a járat a Nyugati-ág ismert
részét közelít meg. Röviddel ezután a túloldali szifont a Papp Ferenc csoport
egyik kutatója átkúszta, és felfedezte a feltáró búvár nyomait. Az akció után
két héttel a Papp Ferenc csoport tagjai is bejárták az új részt, és az
átjárható szifon mellett kisebb termet bontottak ki.
A búvárok a barlang
több más szifonjának feltárását is tervezik.
A barlangot a MAFC
Barlangkutató Csoport térképezi, az eddig felmért járatok hossza 1.400 m. 1996
végétől kürtőmászásokkal és kisebb bontásokkal kb. 600 m-nyi új járatot fedeztek
fel (Felhő-kürtők, Jean Marais-ág, Torda István-ág), így a becsült teljes hossz
2.000 m, amely kétszerese az eddig
véltnek.
1997 utolsó napjaiban a Troglonauta
Barlangkutató Csoport néhány tagja átbontotta a régóta eltömődött 1. szifont,
és eljutott a 2. szifonig, amelyről kiderült, hogy laza kitöltésű és rendkívül
könnyen bontható, ám erre már nem maradt idő. A felmérés kiderítette, hogy az
eddig 163 m mélynek ismert barlang mélysége 174 m.
Soós János (Fanyüvő) a
január 13-22. közti időszakra ismét összecsődítette az ország barlangászait,
ezúttal a keletről beérkező szifon leszivattyúzására. A szilveszteri tábornál
is több csoportból több ember jött össze. Az első napok létrabeépítéssel, a
szűkületek vésésével és a szivattyúk letelepítésével teltek. Az elektromos
hálózat végül 17-én este 11 órára állt össze és megkezdődött a szivattyúzás 1-1
db 380 V-os Bibó I.-es és Bibó II.-es valamint 1 db 220 V-os szivattyúval. Ez
utóbbi hamar felmondta a szolgálatot. A gépek 19-én délutánig folyamatosan
üzemeltek, ekkor azonban a hóolvadásból adódó vízhozam-növekedést már nem
bírták ledolgozni és ki kellett menekíteni őket.
Ennyi munkával 4 m-es
vízszintsüllyesztést sikerült elérni, amely a szifon leküzdéséhez nem volt elegendő.
A résztvevők a nyár folyamán, szárazabb időszakban egy újabb, nagyobb műszaki
hátterű tábort terveznek a siker teljes reményében. Lehetséges, hogy a
szifonban megjelenő víz a bánkúti térségből érkezik (a víznyomjelzéses
vizsgálat mielőbbi feladat), ami több tíz kilométernyi barlangjáratot jelent
(és sok-sok szifont).
Elekes Balázs - Szabó
Zoltán
A MÁFI Barlangkutató
Csoport a továbbiakban Ariadne Karszt- és
Barlangkutató Egyesület néven működik.
Sásdi László
A Troglonauta
Barlangkutató Egyesület alapfokú tanfolyamot indít márciusban. Szokásos magas
szintű tanfolyamunk hat hónapig tart, melynek során komoly kötéltechnikai
oktatásban is részesülnek a résztvevők. Gyakorlati oktatásainkat az ország nagy
és mély barlangjaiban tartjuk.
Jelentkezni lehet: Bp.
XIII. Dagály u. 5. (Pizzéria) alatt minden szerdán 18-20-ig, vagy Ézsiás
Györgynél a 169-2800/1979 telefonszámon délelőtt!
Ézsiás György
Három napos térképész
tanfolyamot indítunk 1998 március 27-28-29-én. A néhány előadás után a konkrét
barlangfelméréssel egybekötött gyakorlatokat a budai nagy barlangokban tartunk.
A teljesen kezdőtől a haladóig; (vázlattól a légifelvételig) minden szinten
várunk minden érdeklődőt. Azokat is, akik már számos térképet készítettek, de
szeretnének korszerű és még színvonalasabb dokumentumokat készíteni. Reményeink
szerint a térképész társadalom krémje is képviselteti magát, ahol komoly, építő
beszélgetések teszik majd hasznossá az együtt töltött estéket (is). Szeretnénk,
ha minél több vidéki kutatótársunk is felkerekedne és megjelenne, akár csak egy
napra is.
TANDÍJ
NINCS !!!
Érdeklődni lehet
Nyerges Attilánál; (mh: 202-25-20 (8-17 h-ig)
Az Alpok, a Kárpátok,
a Dinaridák és a közbezárt térségek karsztjainak, barlangjainak az első
világháborúig terjedő kutatástörténetével foglalkozó nemzetközi szimpózium.
1998. május 25-31.
Liptószentmiklós (Szlovákia)
Részvételi díj:
1.000,- Szlovák Korona
Jelentkezés
és előadások beküldési határideje: 1998. április 10.
(6.
Nemzetközi karszt-tudományi Iskola, „Klasszikus Karszt”)
Szervező:
Szlovén Szpeleológiai Szövetség és a postojnai Karsztkutató Intézet
1998. június
28.-július 1. Postojna
Előadások
beküldési határideje: 1998. május 15.
(Nemzetközi
Oktató-tábor fiatal barlangászok részére)
Schmiechen Camping
Ground, Schwäbische
Alb
Szervező:
Arbeitsgemeinschaft Höhle&Karst Grabenstetten e.V.
július 31.-augusztus
16.
A tábor témái:
·
a barlangkutatás technikája
·
barlangi mentés a gyakorlatban
·
barlangtérképezés
·
karsztvíz-elemzés
·
barlangbiológia
·
geológia
Részvételi
díj: sátorban, teljes ellátással 390.- DM, magyar résztvevőknek 250.- DM.
Jelentkezési
határidő: 1998. június 30.
(az
Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Szervezetének 3. kongresszusa)
Szervező:
International Show Caves Association
1998. október 19-25.
Előadások
összefoglalójának beküldési határideje: 1998. március 31.
Előadások
teljes anyagának beküldési határideje: 1998. július 31.
Hivatalos
nyelvek: angol, francia, olasz.
A részvételi díjakkal
kapcsolatos információkat csak azoknak küldik meg, akik az első jelentkezési
lapot visszaküldték.
Grand Causses, Vercors
(Franciaország)
szeptember 10-15.
Előadások
összefoglalójának beküldési határideje: 1998. szeptember
Részletes tudnivalók,
részvételi díjak stb. 1998. elején kerülnek megküldésre.
Valamennyi fenti
konferenciáról és rendezvényről részletes információ és jelentkezési lap
beszerezhető a Társulat Titkárságán.
|
Dr.
Hevesi Attila: Természetföldrajzi
kislexikon
A könyv bolti ára:
1,800.- Ft, a Társulatban 1,380.- Ft-ért
vásárolható meg.
Pannon Enciklopédia—Magyarország földje
(kitekintéssel a Kárpát-medence egészére)
A könyv bolti ára:
6,490.- Ft, a Társulatban 3,500.- Ft-ért
vásárolható meg.
Szakáll
Sándor, szerkesztő (1998): „az Esztramos-hegy ásványai”
Megszoktuk már, hogy a
Topographia Mineralogica Hungariae az
utóbbi években a miskolci ásványbörzéhez igazítja új köteteinek
megjelentetését.
Nekünk,
barlangkutatóknak igen örvendetes dolog kézbe venni az V. kötetet, mivel azt az
Esztramos-kérdéskörnek szentelték. (Igaz, hogy a kiindulás ásványtani alapokról
történt, de a kiadvány a klasszikus értelemben vett komplex szpeleológiai
kutatások egyik körét fogja át s alapvető hiányosságokat is részben pótló mű.)
Aki egy kicsit is
ismeri az esztramosi-problémát, az előtt világosnak kell lennie, hogy a
megoldási törekvések során alapvetően részben kutatási és publikációs
hiányosságokról is kell beszélnünk, saját korlátainkat is elismerve.
Mivel szakmailag nem
ismertük kellően az Esztramos értékeit és nem mindig dokumentáltuk még azt sem,
amit ismertünk, maradt az érzelmi töltésű, szakmailag alá nem támasztott,
sokszor sehová sem vezető barlangvédelmi törekvés. S erről ma már tudjuk, hogy
nem volt, nem is lehetett elégséges. És ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a
hazai kohászat visszafejlesztése miatt nincs szükség az itt bányászott mészkőre
s így újabb barlangokat, ill. azok pótolhatatlan kincseit nem fenyegeti a
lebányászás vagy a betemetés veszélye.
Ma van egy lefejezett
hegyünk sok barlanggal—melyek képződményei esetenként még romjaikban is fantasztikusak—sok
emlékkel a volt és soha vissza nem állítható barlangokról és rengeteg
legendával, szóbeszéddel, meg nem erősített híresztelésekkel hatalmas, gazdag
és gyönyörű barlangokról. És szerencsére vannak ott a hegyen gyakorlatilag jól
megvédett gyönyörű barlangok is, melyeknek sorsa jobbra fordulni látszik.
Most végre kiadásra
került egy önálló Esztramos-kötet, ami a jelenlegi ismeretességi szintünket jól
tükrözi, mivel a kötet szerzője igyekezett mindazt az ismeretanyagot
összegyűjteni, ami a kiadvány tematikájába belefért.
A kötet
felmérhetetlenül legnagyobb pozitívuma, hogy van. Ez pedig elsősorban Szakáll
Sándor érdeme, aki a kötet létrehozására tett javaslatot nem csak elfogadta,
hanem sorozatszerkesztőként véghez is vitte az Aggteleki Nemzeti Park
Igazgatósága, a Mineralholding Kft. és a Rudagipsz Kft. anyagi támogatásával, Papp Gábor társ-szerkesztő és a szerzők
segítségével.
A kötethez Salamon Gábor, az ANP igazgatója írt
előszót és bevezetést Szakáll Sándor.
A hegy természeti értékeiről Horváth Róbert, a középkori történetéről Dénes György szólt. Az Esztramos
vasércbányászatának történetét Turtegin
Elek rögzítette, az ősgerinces lelőhelyek rövid áttekintését Hír János
végezte el. A hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásainak eredményeit Lénárt László foglalta össze.
A legnagyobb
esztramosi barlangok kalcium-karbonát kiválásairól Kraus Sándor, a kalcitképződés genetikájáról Várhegyi Győző írt.
A kalcitkristályok
fluidzárványait Gatter István, a kalcitkristályok morfológiáját Gatter István és Magdó Csaba vizsgálta.
A hegyről származó
karbonáthidroxilapatitos ásványparagenezist Szakáll
Sándor, Földvári Mária és Dódony István kutatta, az esztramosi
vasérctelepek ásványainak jellemzőit Szakáll
Sándor és Kovács Árpád
rögzítette.
Az Esztramos-hegy
számítógépes térbeli ábrázolása Kovács
Zsolt munkáját dicséri.
A kötetet kézbe véve
azért azt is látnunk kell, hogy az anyag, ill. az ismeretesség meglehetősen
különféle. Vannak tématerületek, melyek az eddigi írásos ismereteket
gyakorlatilag széleskörűen és kellő mélységig feltárják (bányászattörténet,
őslénytan, barlangok), mások csak jelzik a kutatások főbb irányait, ill.
kezdeti eredményeit. És természetesen vannak olyan tudományterületek, melyek
egyáltalán nincsenek képviselve a kötetben, így pl. a régészeti eredmények
ismertetése is hiányzik.
Úgy vélem, hogy a
közölt anyag rendkívül jól kijelöli a további kutatások főbb irányait s az
eddigi ismeretek összefoglalása alapján talán lehet végre egy olyan szakmai
kutatási tervet készíteni, mely mellett a hazai hivatalos természetvédelem is
az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben ki tud állni és tudja támogatni.
A kötet további
erényei között lehet megemlíteni a jó minőségű képeket, térképeket,
grafikonokat és összefoglaló táblázatokat, valamint a cikkek angol és magyar
nyelvű összefoglalóit és a mellékletek magyar és angol nyelvű feliratait, ill.
magyarázatait.
Még egyszer
megismételve, más szavakkal az eddig elmondottakat: nagyon jó, hogy van végre
egy ilyen kötete a magyar barlangkutatásnak. Mindenkinek nyugodt szívvel
ajánlom a tanulmányozását mind itthon, mind külföldön.
dr. Lénárt László
Ára:
650.- Ft
Carol
Hill, Paolo Forti (1997): Cave
Minerals of the World (A világ barlangi ásványai) A könyv ára GBP44.00
plusz 7.11 posta (másfél kilós könyv)
Claude
CHABERT és Paul COURBON (1997): Atlas des cavités non calcaires du monde (A világ nem-karsztos
barlangjainak atlasza)
A könyv ára GBP
14.00 plusz 4.72 posta
A.
KLIMCHOUK, D. LOWE, A. COOPER, U. LAURO (1997):
Gypsum Karst of the World. (A világ
gipszkarsztja) GBP 14.00 plusz 3.61 posta
IC
Books, Aven Publications,
Shaftesbury
Centre, Percy Street, Swindon, SN2 2AZ, England, UK,
e-mail:
aven@compuserve.com,
Web
Site: http://ourworld.compuserve.com/homepages/AVEN
Fizetni lehet: Visa/Mastercard, Eurocheque,
International Money Order
(A könyvek a
Társulatban nem kaphatók!)
Előfizetés
Bagaméri
Béla, a Kolozsvári Amatőr Barlangkutatók Klubjának
alapító tagja „Lámpafényben a
barlangvilág” címmel szándékozik megjelentetni a klub félévszázados
tevékenységéről szóló könyvét. A kötet kalandos, izgalmas és igaz történeteket
tartalmaz, amelyeket annak idején a hivatalos szervek igyekeztek elhallgatni.
Mivel a kiadáshoz
szükséges anyagi fedezet nem áll teljes egészében rendelkezésre, a könyv írója
azzal a kéréssel fordul mindazokhoz, akik megértik e könyv megjelenésének
fontosságát, mint barlangkutatási kordokumentumét, hogy előfizetésükkel
támogassák a könyv kiadását.
Az előfizetési díj 300
Ft, amelyet a Társulat Titkárságán gyűjtünk.
1. Réseau Jean-Bernard |
Franciao. |
-1602 m |
2.
Lamprechstofen-Werlorenen Shacht |
Ausztria |
-1537
m |
3.
Gouffre Mirolda-Lucien Bouclier |
Franciao. |
-1520
m |
4. Vjacseslava
Pantyuhina |
Grúzia |
-1508
m |
5.
Sistema Huautla |
Mexikó |
-1475
m |
6.
Sistema de la Trave |
Spanyolo. |
-1444
m |
7. Boj
Bulok |
Üzbegisztán |
-1415
m (-1158; +257) |
8. BU
56 (Ilaminako Ateeneko Leizea) |
Spanyolo. |
-1408
m |
9.
Lukina Jama |
Horváto. |
-1392
m |
10. Sistema Cheve (Cuicateco) |
Mexikó |
-1386
m |
11. Snyeznaja Mezennovo |
Grúzia |
-1370
m |
12. Cheki 2 "la Vendetta" |
Szlovénia |
-1370
m |
13. Réseau de la Pierre Saint-Martin |
Francia-, Spanyolo. |
-1342
m |
14. Siebenhengste-Hohgant-Höhlensystem |
Svájc |
-1340
m |
15. Cosa Nostra Loch |
Ausztria |
-1291
m |
16. Gouffre Berger-Fromagére |
Franciao. |
-1278
m |
17. Torca de los Rebecos |
Spanyolo. |
-1255
m |
18. Pozo del Madejumo |
Spanyolo. |
-1255
m |
19 Abisso Paolo Roversi |
Olaszo. |
-1249
m |
20. Vlagyimira Iljuhina |
Grúzia |
-1240
m |
21. Akemati |
Mexikó |
-1226
m |
22. Schwer-Höhlensystem (Batman Höhle) |
Ausztria |
-1219
m |
23. Abisso Olivifer |
Olaszo. |
-1215
m |
24. Kijahe Xontjoa |
Mexikó |
-1209
m |
25. Veliko Sbrego (Crnelsko Brezno) |
Szlovénia |
-1198
m |
26. Cucurpinar Düdeni |
Töröko. |
-1195
m |
27. Complesso Fighiera-Corchia |
Olaszo. |
-1190
m |
28. Vandima |
Szlovénia |
-1182
m |
29. Dachstein-Mammuthöhle |
Ausztria |
-1180
m (-757; +423) |
30. Sistema Aranonera |
Spanyolo. |
-1179
m |
31. Jubiläumsshacht |
Ausztria |
-1173
m |
32. Réseau de Soudet |
Franciao. |
-1172
m |
33. Anou Ifflis |
Algéria |
-1170
m |
34. Sima 56 (Torca del Cueto de los Senderos) |
Spanyolo. |
-1169
m |
35. Abisso Viva le Donne |
Olaszo. |
-1155
m |
36. Sistema Badalona (B 15) |
Spanyolo. |
-1150
m |
37. Tanne des Pra d’Zeures TO75 |
Franciao. |
-1143
m |
38. Gouffre Muruk |
Pápua Új-guinea |
-1141
m |
39. Sistema del Jitu |
Spanyolo. |
-1135
m |
40. Sistema de Molicka pec |
Szlovénia |
-1130
m |
41. Arabikskaja |
Grúzia |
-1110
m |
42. Sima G.E.S.M. |
Spanyolo. |
-1101
m |
43. Schneeloch |
Ausztria |
-1101
m (-969; +132) |
44. Kazumura Cave |
USA (Hawaii) |
-1098
m |
45. Jägerbrunntrog-Höhlensystem |
Ausztria |
-1078
m |
46. Abisso Saragato |
Olaszo. |
-1075
m |
47. Sotano de Ocotempa |
Mexikó |
-1070
m |
48. Muttseehöhle |
Svájc |
-1070
m |
49. Pozzo della Neve |
Olaszo. |
-1050
m |
51. Sotano del Olbast (Akema bis) |
Mexikó |
-1050
m |
50. Hirlatzhöhle |
Ausztria |
-1041
m |
52. Evren Günay düdeni (Peynirlikönü d.) |
Töröko. |
-1040
m |
53. Meanderhöhle (Herbsthöhle) |
Auszria |
-1029
m |
54. Gouffre Slovakia |
Horváto. |
-1025
m |
55. Torca Uriello |
Spanyolo. |
-1022
m |
56. Torca Castil |
Spanyolo. |
-1020
m |
57. Cuomo d Hyouernedo |
Franciao. |
-1018
m |
58. Sonconga |
Mexikó |
-1014
m |
59. Hedwig Höhle (P 35) |
Ausztria |
-1011
m |
60.Gouffre Gorgothakas |
Görögo. |
-1000
m |
1. Mammoth Cave System |
USA |
563,270 km |
2.
Optimisticseskaja |
Ukrajna |
191,500
km |
3.
Jewel Cave |
USA |
174,000
km |
4. Hölloch |
Svájc |
168,000
km |
5.
Lechuguilla Cave |
USA |
143,853
km |
6.
Siebenhengste-Hohgant-Höhlensystem |
Svájc |
140,000
km |
8.
Wind Cave |
USA |
125,885
km |
7.
Fisher Ridge Cave System |
USA |
125,580
km |
9.
Ozernaja |
Ukajna |
111,000
km |
10. Gua Air Jernih |
Malajzia |
101,500
km |
11. Complejo Ojo Guarena |
Spanyolo. |
98,000 km |
12. Cuome d’Hyouernedo |
Franciao. |
94,843 km |
13. Sistema Purificación |
Mexikó |
89,900 km |
14. Zaluska |
Moldávia |
85,500 km |
16. Hirlatzhöhle |
Ausztria |
84,992 km |
17. Sistema Ejido Jacinto Pat |
Mexikó |
80,000 km |
18. Torca da Boa Vista |
Brazilia |
71,000 km |
19. Ease Gill Cave System |
Nagy-Britania |
70,500 km |
20. Friar’s Hole Cave System |
USA |
70,025 km |
21. Nohoch Nac Chich |
Mexikó |
64,000 km |
22. Organ Cave System |
USA |
63,569 km |
23. Kazumura Cave |
USA (Hawai) |
61,437 km |
24. Raucherkarhöhle |
Ausztria |
61,012 km |
25. Réseau de l’Alpe |
Franciao. |
60,195 km |
26. Red del Silencio |
Spanyolo. |
60,000 km |
27. Ogof Draenen |
Nagy-Britannia |
57,000 km |
28. Sistema Dos Ojos |
Mexikó |
57,000 km |
29. Sistema Huautla |
Mexikó |
55,953 km |
30. Réseau de la Dent de Crolles |
Franciao. |
55,250 km |
31. Kap-Kutan-Promezsutocsnaja |
Üzbegisztán |
55,000 km |
32. Mamo Kananda |
Pápua Új-Guinea |
54,800 km |
33. Réseau de la Pierre Saint-Martin |
Francia-, Spanyolo. |
54,200 km |
34. Complesso Figheria-Corchia |
Olaszo. |
52,300 km |
35. Blue Spring Cave |
USA |
51,359 km |
34. Ogof Fynnon Ddu |
Nagy-Britania |
50,000 km |
35. Carsblad Caverns |
USA |
49,700 km |
36. Crevice Cave |
USA |
45,564 km |
37. Gran Caverna de Santo Tomás |
Kuba |
44,615 km |
38. Cumberland Caverns |
USA |
44,461 km |
39. Lamprechstofen-Werlorenen Shacht |
Ausztria |
44,000 km |
40. Kolkblaser-Monsterhöhe |
Ausztria |
43,800 km |
41. Szelek-barlangja (P.-Vintului) |
Románia |
42,165 km |
42. Balsaja Oresnaja |
Oroszo. |
42,000 km |
43. Eisreisenwelt |
Ausztria |
42,000 km |
44. Sistema de los Cuatro Valles |
Spanyolo. |
41,079 km |
45.Troi qui souffle |
Franciao. |
41,000 km |
46. Teng Long Dong |
Kína |
40,000 km |
47. Sima del Haya de Ponata |
Spanyolo. |
40,000 km |
Fontos
lapok és az INTERNET alapján készítette Nyerges
Attila
Új
beülőtípus a Tengerszem Sportbolt támogatásával
A tavalyi nyári
túránkon sajnos a saját testünkön tapasztaltuk, hogy nagy barlangban a
beülőknél csak egy dolog számít, a kényelem. Az ötletet Börcsök Péter barátomtól kaptam, (külföldről csempészte be
tudását). Ő már évek óta használja ezt a típust, ismerem már annyira, hogy
kifinomult személye kényelmetlen felszerelést magára nem venne. Az expedíciókon
tökéletesen ki tudta használni elmésen egyszerű hevederzetét. A beülő neve nem
is lehet más, mint FELFEDEZŐ. Idén februárban, a Gortani-expedíciókon többen már
ezt a típust fogjuk hordani, megpróbálunk a nevéhez felnőni.
A FELFEDEZŐ
ismertetése: a heveder nem tartalmaz varrást, fűzni kell. Anyaga négy
centiméteres heveder, szakítószilárdsága 22 kN.
Hét darab csatból
áll, két darab fém “D” csatba kell helyezni a Maillont, ezt is fűzve, előnye: a
központi karabiner nem tud átfordulni.
Három ponton
tart a FELFEDEZŐ: derékon, combon és fenéken, az utolsó pont adja meg
a beülő kényelmét—ne húzzuk be túlságosan szorosra, csak a terheléskor legyen
feszes.
A legnagyobb
előnye: ha elkopott a heveder ki lehet cserélni, nem kell újat venni. Minden
ponton állítható (lehet combra húzni).
FIGYELEM: A FELFEDEZŐ
barlangi ereszkedésre és mászásra van tervezve, csak statikusan szabad
terhelni!
TILOS:
előlmászásra használni, dinamikusan ne terheljük!
KÉNYELMES KÖTÉLMÁSZÁST
KÍVÁNOK MINDENKINEK!
Megvásárolható:
egyénileg az MKBT-ben. Tanfolyamok és csoportok esetén árzuhanás várható, ez
esetben hívjátok a gyártót!
Zsólyomi
Zsolt (FRÉDI)
Tel:
246-0202