MKBT TÁJÉKOZTATÓ 1998 március - április

 

címlap grafika © Biai-Főglein István, 1961, Kessler H: Földalatti ösvényeken

Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila

Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

 

TARTALOM

 

·        ELŐADÁSOK

·        Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat – 1997-es eredmények

·        Nem karsztos barlangok a Dunazugban

·        Adalékok a Hosszú-alsóbarlang feltárásához

·        Denevérkutatók és denevérvédők figyelmébe

·        Mire jó még a légzőkészülékünk? (Porhintő barlang)

·        Az Anubisz Barlangkutató Csoport közleménye

·        Néhány szó egy szerencsés barlangi balesetről

·        Engedélykérelem a Fledermaus-barlang látogatásához

·        Téli kutatótábor a Bükkben

·        Társulati élet

·        NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEK

·        Könyvújdonságok - Az Esztramos-hegy ásványai

·        A Föld legmélyebb barlangjai 1997 nyarán

·        A Föld leghosszabb barlangjai 1997 nyarán

 

FELHÍVÁS

Kedves Kutatótárs, Barlangkutatást Támogatni Kívánó Szimpatizáns, Családtagok, Rokonok!

A Műsorfüzet előző számában már jeleztük a személyi jövedelemadó 1 %-ának ez évben is Társulatunk részére történő befizetésével kapcsolatos teendőket. Tekintettel arra, hogy az adóbevallások elkészítésének határideje a magánszemélyek esetében 1998. március 20.,az alábbiakban ismét közzétesszük a adóbevallás mellé adott rendelkező nyilatkozat (űrlap) kitöltését segítő mintát.

 

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT

A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

A kedvezményezett adószáma:

1

9

8

1

5

8

0

2

 

2

 

4

1

 

A kedvezményezett neve: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

(Ennek kitöltése nem kötelező)

TUDNIVALÓK

Ezt a nyilatkozatot tegye olyan, az űrlappal azonos méretű borítékba, amelyen feltüntette a NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS ADÓAZONOSÍTÓ JELÉT. Megtalálható az APEH által mindenkinek kiküldött zöld kártyán.

 

ELŐADÁSOK

 

Március 16. (hétfő) 17.00 óra

Leél-Őssy Szabolcs:          A Pamír és a Tiensan csúcsainvetítettképes élménybeszámoló

Április 20. (hétfő) 17.00 óra

Leél-Őssy Szabolcs:          Afrikai óriásvulkánok és nemzeti parkokvetítettképes élménybeszámoló

Az előadások helye: MTESZ Székház (Budapest, II. Fő utca 68. II. 248.)

 

1998. április 24. péntek 18.00 óra

Hungarian Gortani Team: Gortani expedíció, 1998 Február

Az előadás helye: Budapest. II. Marcibányi téri Művelődési Központ

Örömmel értesítjük a tagságot, hogy a hagyományos Gortani vetítettképes élménybeszámolók ideje lejárt.

Az elmúlt év sikeres felfedezései nyomán az 1998 februári további felfedezések eredményeiről és a 700 m mélyen eltöltött nyolc nap kalandjairól remélünk beszámolni dia- és videofilm segítségével.

Ez az előadás annyira új lesz számunkra is, hogy most januárban, amikor az előadást meghirdetjük, még mi sem tudjuk, hogy miről fog szólni.

Csak azt ígérhetjük, amire vágyunksok száz méter újabb folyosó és aknaés ami ebből be fog jönni. Eddig már bejött!!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt és szimpatizánst.

Zsólyomi Zsolt, Börcsök Péter

 

Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat

 

1997. évi eredmények

 

      A Társulat keretében folyó munka dokumentálásának fellendítése, a dokumentáció színvonalának emelése érdekében a KTM Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézete és az MKBT elnöksége a Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázatot 1997. évre az előző évekhez hasonlóan egyéni és csoport kategóriában írta ki. A pályázat díjazásához szükséges anyagi fedezetet a Minisztérium a Barlangtani Intézet kérése alapján biztosított, melynek bruttó összege ebben az évben 800.000 forint volt, mely összeg magába foglalta a pályázatok díjazásának valamint a pályázat lebonyolításának költségeit.

      A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kutatócsoportjai, illetve kollektívái közül 22, egyéni kutatók közül pedig 6 adott le 1996. évi tevékenységéről kutatási jelentést, valamint 2 csoport videofilmmel pályázott.

      A Magyar karszt- és Barlangkutató Társulat Választmánya által is jóváhagyott 5 tagú bírálóbizottság (Lénárt László, Maucha László, Nyerges Miklós, Sásdi László és Székely Kinga) véleménye illetve összesített pontszámai alapján az alábbi eredmény született. A videofilmek illetve egyéni pályázatok bírálatához a bizottság külső szakértők véleményét is figyelembe vette.

 

Csoportjelentés kategóriában

 

I. díj

 

A Bíráló Bizottság—figyelembe véve az előző években első díjjal kitüntetett pályázatok szakmai tartalmának mennyiségét—I. díjat nem adott ki.

 

II. díj, 100,000-100,000.- Ft

Alba Regia Barlangkutató Csoport

Összességében a feltáró és a dokumentációs munkáért, valamint a tudományos vizsgálati eredmények feldolgozásáért.

pontszám: 84

 

Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport

Kiemelten a tudományos, valamint a feltáró kutatós eredményeinek dokumentálásáért.

pontszám: 80

 

III. díj, 70 000.- Ft

Pro Natura Barlangkutató Csoport

Kiemelten a tudományos kutatási eredmények dokumentálásáért.

pontszám: 60

 

Dokumentációs különdíj, 50,000.-Ft

Vulkánszpeleológiai Kollektíva

Bár össz-pontszáma alapján a helyezettek közé nem kerülhetett, de az egyetlen pályázat mely a dokumentáció területén maximális pontszámot ért el.

 

Tudományos különdíj, 30,000.-Ft

Pagony Barlangkutató Csoport

A sokoldalú tudományos kutatási eredmények dokumentálásáért.

 

Feltáró tevékenységért különdíj, 30,000 - 30,000.-Ft

Acheron Barlangkutató Szakosztály

A sikeres barlangfeltáró és barlangvédelmi tevékenység ismertetéséért.

 

Troglonauta Barlangkutató Csoport

A feltáró tevékenységet kiegészítő tudományos munkálatokért.

 

Csoport tevékenységért különdíj, 30,000.-Ft

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület

 

A csoportéletet bemutató dokumentációért könyvjutalomban részesült a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédő Egyesület és a Heliktit Barlangkutató Csoport

 

Egyéni pályázat kategóriában

      A Bizottság az egyéni pályázatok értékeléséhez a témában illetékes szakemberek véleményét kikérte, így a bizottság munkáját segítette dr. Hevesi Attila és Szabó Zoltán.

      A bizottság tekintettel arra, hogy az egyéni pályázatok a csoport-jelentésekkel ellentétben egymással nehezen összehasonlíthatók, úgy határozott hogy a díjazás során rangsorolást nem kíván alkalmazni, a dolgozatok értékét a díjazás összegével kívánja meghatározni.

 

20,000 - 20,000.-Ft pénzjutalomban részesült

Barta Károly, Tarnai Tamás: Karsztkutatás az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőterületén,

 

Kovács Attila, Zámbori Zoltán: A Bánhorváti Damasa-szakadék kutatásának eddigi eredményei című dolgozata.

 

15,000.- Ft pénzjutalomban részesült

Kraus Sándor: Jelentés 1996 című pályázata.

 

könyvjutalomban részesült

File Ferenc: Kadic Ottokár bükki barlangkutatásai,

Kertai József: Nagykovácsi Bronz-barlang 1993-1996, valamint

Szenti Tamás: Első jelentés 1996 című dolgozata.

 

20,000.-Ft pénzjutalomban részesült

a Mátrai Hőerőmű három részből álló videofilmje

 

könyvjutalomban részesült

a Danger TV (Kertész Gábor) videofilmje.

 

Az 1997. évi Cholnoky pályázat összesítése:

 

csoport

össze fogl.

feltárás

tudomány.

dokument.

csop. élet

összesen

helyezés

Alba Regia

10

20

22

20

12

84

II.

Acheron

8

20

3

15

7

53

különdíj

Benedek E.

0

10

3

0

10

23

könyvjut.

Bekey

10

20

25

15

10

80

II.

Heliktit

1

10

10

1

2

24

könyvjut.

Marcel L.

6

15

0

10

15

46

különdíj

Pagony

9

15

20

5

10

59

különdíj

Pro Natura

0

10

25

15

10

60

III.

Troglonauta

0

25

5

5

10

45

különdíj

Vulkán Kollektíva

10

5

0

25

15

55

különdíj

 

 

Hírek

 

Nem karsztos barlangok a Dunazugban

 

1997. dec. 21.-én a Szentendre feletti Asztal-kőn terepbejárást tartottunk, melynek célja a terület irodalomból (ERDÉLYI 1971, TORMA 1986, VASTAGH, SCHŐNVISZKY 1956) már ismert barlangjainak megkeresése és feldolgozása volt. Az irodalmi adatok két barlangot említenek itt: a Macska-lyukat és egy névtelen—általam Szentendreinek elnevezett—barlangot. A két objektum idáig semmilyen Visegrádi-hegységi barlangkataszterben nem szerepelt és a Barlangtani Intézet nyilvántartásába sem volt felvéve. Bertalan Károly ugyan említi a Macska-lyukat leltáraiban (BERTALAN 1958, 1974), de tévesen a Sas-kövi-barlang szinonimájaként. Itt kell megjegyezni, hogy a barlangot a Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe is jelöli, de sajnos rossz helyen. A helyszíni vizsgálat során elkészítettük a barlangok térkép- és fotódokumentációját ill. különböző megfigyeléseket tettünk a barlangokban és környékükön, melynek során megbizonyosodtunk róla, hogy a Macska-lyuk az a "félig nyitott sziklahelyiség", amelyet Bél Mátyás is említ Notitiájában (SZABÓ 1977). A Szentendrei-barlang az andezittufa breccsában mesterségesen kialakított sziklaeresz, amelyet a nyílt oldalához lepotyogott sziklatömbök tesznek még barlangszerűbbé. A Macska-lyuk szintén egy hatalmas, andezittufa breccsában kialakított mesterséges üreg, amely 23,5 m hosszú és a legszélesebb részén 7,7 m mélyen nyúlik be a sziklafalba.

 

IRODALOM:

 

1.      BERTALAN KÁROLY(1958): Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató. Bp. p.2O.

2.      BERTALAN KÁROLY(1974): Magyarország barlangleltára. Kézirat, MÁFI.

3.      ERDÉLYI ISTVÁN(1971): Pomáz - Holdvilágárok. Arch. Ért. (98.évf.) Bp. p.88-89.

4.      SZABÓ BÉLA ford. (1977): Bél Mátyás Pest megyéről. Szentendre. p.31.

5.      TORMA ISTVÁN szerk. (1986): Magyarország régészeti topográfiája 7. (A Budai és a Szentendrei járás) Bp. p.289.

6.      VASTAGH GÁBOR, SCHŐNVISZKY LÁSZLÓ(1956): Barlang-e a Saskövi-barlang? Természetjárás. II.évf. 2.sz. (feb.) Bp. p.6-7.

 

Szenti Tamás

 

Adalékok a Hosszú-alsóbarlang feltárásához

 

A Baradla-barlangban több éve folytatott klimatológiai mérések eredményei szerint, a barlang jósvafői szakaszának több pontján lég-összeköttetés van az eddig még feltáratlan Hosszú-alsóbarlanggal.

Az eredmények megerősítésére, a feltárások előkészítésére január elején a Baradla-, a Vass Imre csoport tagjai és egyéni kutatók alapos helyszíni bejárást és bontást végeztek a feltételezett támogatási helyeken. A Vaskapu víznyelőben előkészítették a terepet a későbbi szivattyúzáshoz, a Jósvafői Labirintusban megtalálták a légfeláramlás nyomait, borsókő kiválásokat és egyéb jeleket. A kutatók tavasszal néhány napos próbabontást terveznek a Hosszú-alsóbarlang feltáró munkáinak megalapozásához.

 

Dr. Végh Zsolt

Denevérkutatók és denevérvédők figyelmébe

 

Az ausztriai Hermannshöhle évtizedek óta az osztrák denevérkutatás legfontosabb objektuma. 1942 és 1974 között összesen 6838 denevért gyűrűztek meg, 94 %-ban kis patkósorrút. Kétségtelen, hogy ezek alapján sok érdekes és értékes megfigyelést tettek, és ezekből következtetésre jutottak.

1974-ben azonban—a bonni múzeum javaslatára—végleg beszüntették a kis patkósorrú denevérek gyűrűzését. A Rajna vidékéről ugyanis ez a faj eltűnt, ezért az osztrák kutatók is tanácsosnak látták ezeknek a különlegesen érzékeny, a kedvezőtlen környezeti körülmények miatt egyébként is veszélyeztetett és csökkenő egyedszámú állatoknak további terhelését (a gyűrű okozta sebek fertőzési források) elkerülni.

Hartmann, Mrkos: Die Hermannshöhle

Wiss. Beihefte z. Zeitschrift "Höhle" 50. Wien 1997.nyomán H.T.

 

 

Mire jó még a légzőkészülékünk?

 

Tavaly decemberben csörgött rám az Anubisz Barlangkutató Csoport vezetője, Kocsis András, hogy a számunkra már jól ismert Amfiteátrum-barlangot rejtő Csókavár nevű felhagyott kőfejtőben barlangot találtak, bizonyára ismerem (műsorfüzet 1997 márc-ápr.). A szóban forgó Porhintő-barlangban továbbjutással próbálkoztak, de a továbbjutást, még a hírhedt gáztűrő kutatóink is majdnem megsínylették. Mi sem látszott egyszerűbbnek, mint a jól bevált légzőkészülékeinket hátra kapni, aztán uzsgyi. Kis Mohával felkerekedve, Bandiék kíséretében elindultunk hát az érdekesnek ígérkező kalandra. A készülékünket bag-be csomagolva leereszkedtünk a szűk hasadékon át abba a terembe, ahonnan az a bizonyos szűkület indul.

 

 

Tervünk az volt, hogy mindketten becsúszunk az ismeretlenbe, de a tekervényeskedés hatására az egyik reduktor kiesett a csutorából. Maradt tehát egy készlet. Lábbal előre kúsztam be a csőbe, utánam jött a levegő, amit Moha engedett utánam egy kötéllel. Sajnos az aknácskából a palackot már nem lehetett biztonságosan visszahúzni, ezért vissza kellett fordulni. Annyit észlelni lehetett azonban, hogy a bedobált kövek, egy-feltehetően járhatatlanul szűk hasadékban akadnak fenn. A jövőben tervezzük a barlang dokumentációs munkáinak befejezését, és az ott megbúvó gázok megfigyelését.

Szabó Zoltán

Plózer István Víz alatti Barlangkutató Szakosztály

 

 

Az Anubisz Barlangkutató Csoport közleménye

 

1997. augusztus 25-én megkeresett minket Horvát Lajos, a Naszály Barlangkutató Csoport teljes jogú tagja, és csoportját képviselve meghívta szakosztályunkat a felsőpetényi bánya nemkarsztos kialakulású üregeinek megtekintésére. A túra legalitását illető kérdésünkre kijelentette: a Naszály Barlangkutató Csoport kutatási engedéllyel rendelkezik az adott területre, valamint a bánya is engedélyezi a túráikat.

A fent elhangzott meghívást , valamint megbeszélést szükséges esetben akár peres úton, tanukkal bizonyítani tudjuk!!

A Vácott történő találkozón Horváth Lajos “más elfoglaltságra hivatkozva” nem jelent meg.

Odaküldte azonban egy csoporttársát, akit megkért a túravezetésre. Mivel a táró bejáratáig egyetlen tiltó táblát, bányaőrt, illetve kerítést sem láttunk, nyugodt szívvel bementünk az össze-visszagörbült táró-kapun a bányába.

Mindössze 2 óra elteltével a következő népes kis csoport várt minket a kijáratnál: két nyomozó a váci főkapitányságról, két közrendőr a közeli Keszeg településről, a bányaigazgató és az egész aljas lejáratás kiagyalója, Antal József személyesen.

Mivel az igazgató jelenlétünkben vonta felelősségre az időközben előkerült őrt, hogy miért nem látott minket, nyilvánvaló vált, hogy az egész társaságot Antal József hívta a helyszínre egy általa meghatározott időpontra.

A rendőröktől később megtudtuk, hogy őket a bányát egy ideje fosztogató banda elfogására riasztották!

Szerencsénkre miután az igazgató meggyőződött arról, hogy a bányából semmiféle felszerelést nem hoztunk ki, és valójában ártalmatlan érdeklődök vagyunk csupán, a rendőröket elküldte, mondván: nem óhajt feljelentést tenni ellenünk! Továbbá átnézte a bányából kihozott ásványmintákat, és határozottan kijelentette: az ásványok a bányatáró törmelékéből és nem a barlang-üregekből származnak!!!

Az ásványokat az igazgató az átvizsgálásuk után nekünk ajándékozta! Az Antal úr bezzeg nem volt ilyen elnéző velünk, miután látta, hogy a dolog kezd elsimulni, közölte, hogy majd ő gondoskodik az Anubisz csoport pályafutásának kettétöréséről és ő majd megteszi a feljelentést, de úgy, hogy még a kutatási engedélyünket is bevonatja!!! Nem igazán értjük a feljelentés alapját, hiszen meghívásunk vélhetőleg az ő tudtával, beleegyezésével történt.

Nem felel meg az igazságnak a 8 fős Anubisz Csoport tagság sem, mivel mindössze 4 fő képviselte csoportunkat, a további 4 személy más csoportokhoz tartozott, vagy mint vendég volt jelen. Másrészt: a helyszínen semmiféle tényeket, adatokat tartalmazó jegyzőkönyv nem készült!!!

Arra sem sikerült rájönnünk, hogy mivel érdemeltük ki az Antal úr gyűlöletét, azt azonban megtudtuk, hogy a szerencsétlen naszályos túravezetőnk a kirúgás szélén állt már eddig is, mert felszólalni merészelt a havi 500 Ft-os tagdíjak sorsa és a csoportvezetői pofonok ellen.

Kocsis András

 

 

Néhány szó egy szerencsés barlangi balesetről

 

Január 24-én szombaton a Szepesi-barlang NY-i ágában túrázás közben kétszer egymás után kificamodott a jobb vállam, ami néhány másodperc múlva magától a helyére ugrott. Mivel sérülésem nem volt súlyos, de szerettük volna elkerülni, hogy ez még egyszer bekövetkezzen, ezért a felszínen tartózkodó Barlangi Mentő-Szolgálati tagok és túratársaim segítségével saját lábamon felszínre jutottam.

Ezúton is szeretnék külön köszönetet mondani Hegedűs Andrásnak (Juju), Kulcsár Ferencnek (Hoppá), Molnár Tamásnak (Függő), Vida Istvánnak (Kopasz) és mindazoknak, akik még segítettek a barlangban és a felszínen.

Megdöbbentő volt számomra viszont a Miskolci Mentőszolgálatosok és barlangászok hozzáállása a történtekhez. Valaki a miskolciak közül kérés nélkül riasztotta a mentőszolgálatosokat, de amíg ők megérkeztek, mi már a felszínen voltunk. Ott felajánlották, hogy a mentőautó elé visznek, de ezenkívül nem igazán foglalkoztak velem. Egy embernek sem jutott eszébe, hogy meleg takarót adjon, vagy segítsen levenni az átázott ruháimat. Sokkal fontosabb volt azon vitatkozni, hogy miért érkeztem én ki ilyen gyorsan a barlangból, és miért nem vártuk meg lent a barlangban a Miskolci Mentőszolgálatot és az orvost. A mentőállomásra kérés nélkül Egerland Zoltán (Yorki) jött utánam, és hozott magával száraz ruhát, meleg teát. Ha nem jött volna utánunk autóval, igazán nem tudom, hogyan jutottunk volna vissza kísérőmmel, Hegedűs Andrással Létrás-tetőre. Köszönet ezért neki is.

Mire a Létrási házba visszaérkeztünk, a miskolci barlangászok az összes holmimat kidobták a házból, mert megtiltották, hogy bárki is a pestiek közül a miskolciak helyiségében aludjon. Így azután az éjszakát a turista házban 30 vadvízi túrázó között egy polifoam-on töltöttem el az asztal alatt, amíg a miskolciak háza szinte üresen állt.

Igaz ugyan, hogy kényelmetlenül aludtam, de legalább olyan emberek között voltam, akik hallottak már emberségről és önzetlen segítségadásról.

Micheller Szilvia, Labirint Barlangkutató Csoport

 

 

Engedélykérelem a Fledermaus-barlang látogatásához

 

 

Landesverein für Höhlenkunde in Wien und Niederösterreich

1020 Wien, Obere Donaustrasse 97/1/8/61

Fax: 00-43-222/214 48 44

 

A barlangban az aknák között előfordulnak omladékos részek. Csak a kijárt részen haladjunk! -430 métertől a végpontig a barlang árvízveszélyes, válasszuk meg jól a túra időpontját. Baleset esetén az Osztrák Barlangi Mentők központi hívószáma: 02622/144 (az Osztrák Vöröskereszten keresztül).

Külföldi barlangtúrákhoz kötelező a biztosítás! Magyarországon jelenleg az AHICO utazási biztosítása tudomásunk szerint az egyetlen, amely nem zárja ki barlangi, illetve hegyi baleset esetén a mentési költségek térítését. Az AHICO hirdetését a múlt számban is olvashattátok. Keressétek Hidasné Kalmár Katalint a 267-9443-as telefonszámon (Bp. Liszt Ferenc tér 10.)

 

Maucha Gergely, Zsólyomi Zsolt

 

 

Téli kutatótábor a Bükkben

 

A BEAC, a MAFC, a Plózer István, a Szabó József és a Troglonauta barlangkutató csoportok közös bükki kutatótábort rendeztek Létrás-tertőn 1997. december 26. és 1998. január 4. között. Munkánkban segítséget nyújtottak az MLBE, a MÁFI, a Mátrai Hőerőmű és a Papp Ferenc csoportok tagjai, a teljes létszám meghaladta az 50 főt.

 

Elért eredményeink:

 

Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer

 

A BEAC Barlangkutató Csoport 1992 óta végzi a Bolhási-víznyelőbarlang térképezését. A barlang a bejárattól kb. 1 km-re éri el a Garadna vízrendszerének egyik időszakosan és részlegesen aktív főágát. Ebben a folyásiránnyal szemben haladva egy szifon található, amelyet 1977-ben a Hermann Ottó csoport tagjai leszivattyúztak és mögötte kb. 300 m-nyi szakaszt jártak be. Térkép nem készült, nem lehetett tudni merre tart a főág.

 

 

A Herman Ottó és a Marcel Loubens csoportok tagjai, Soós János, Pócsi Lajos és Hernádi Béla vezetésével 1997. november 29-én leszivattyúzták a szifont, és kitágították a belső részek kavicsszifonjait. A BEAC kutatói ugyanaznap felmérték a járatok többségét, majd december 13-án a fennmaradó részt és átjárhatóvá tették a végponti kavicsszifont. A feldolgozásnál kiderült, hogy a végpont mögött közvetlenül a Jávorkúti-víznyelőbarlang található. December 28-án a térképező-csapat két tagja kéziszivattyúval csökkentette az időközben visszatelő szifon vízszintjét, majd egyikük rövid kotorászás után átbújt a végponton és bejárta a Jávorkúti-víznyelőbarlang 1984-ben megismert, szifonon túli részeit.

Ezen a napon a Bolhási-víznyelőbarlang emeleti járatának, a Szép-ágnak a végén is sikerült továbbjutni kb. 80 m-t a forrás felé. Az új szakasz rendkívül gazdag képződményekben, több tó és egy tágas szifon is található benne. Másnap egy főági kürtőt kimászva közvetlen összeköttetés létesült az új feltárás végponti részével. Az emeleti járat forrás felé vezető folytatását feltétlenül kutatni kell.

 

A barlangrendszer felmért hossza 4.300m, a felméretlen járatok becsült hossza...?

 

 

 

István-lápai-barlang

 

A Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport a Nyugati-ág 4. szifonjában és a Keleti-ág eddig kavicsos, nemrég vizessé vált 1. szifonjában hajtott végre feltáró merüléseket. A merülések megszervezését az az árvíz indokolta, amely csaknem két éve söpört végig a barlangon jelentős mennyiségű kitöltést távolítva el a járatokból. A felhalmozott homokos-kavicsdűnékből ítélve feltételezhető volt, hogy járhatóvá váltak az egyébként főtéig feltöltődött víz alatti járatok.

 

 

December 29-én a 4. szifont vizsgálták meg, a vízszint minden eddiginél alacsonyabbnak tűnt. A leginkább metróalagúthoz hasonló járat betaposott kavicsterasszal indul, amely vízbeszálláskor lavinaként indult meg a meredek lejtőn. A szifon 40-45 fokos szögben indul lefelé, kb. 20 m mélyen a főte vízszintesbe fordul. Belecsobbanva a krémszínű iszapba 10-15 cm-es vízrésen lehetett valamennyire előre látni. A híg iszapban előreindulni azonban már veszélyes lett volna. Valószínűleg az árvíz után még járható volt a szifon, azonban az elmúlt két évben a vízmozgások hatására a legmélyebb ponton híg iszap gyűlt össze, ami elzárta az átjárót. A merülés eredményeként a barlang mélysége az eddigi 243 m-ről kb. 253 m-re növekedett. A felszerelés leszállítását nagyban megkönnyítette, hogy kitűnő létrákon lehet az aknarendszert leküzdeni. A leszállás 12 órát, a merülés 6 percet vett igénybe. (Czakó László expedíciója 30 órát vett igénybe, amiből a merülés 10 perc volt).

Ígéretes merülési helynek mutatkozott a Keleti-ág első szifonja is. A kb. 6 m hosszú tó végében a főte víz alá bukik, innen 4 m víz alatti úszás után száraz járat indul. Kb. 100 m után újabb szifon következik, amelyhez azonban egy szűkület megakadályozta a lejutást. A visszaérkezés után kiderült, hogy a járat a Nyugati-ág ismert részét közelít meg. Röviddel ezután a túloldali szifont a Papp Ferenc csoport egyik kutatója átkúszta, és felfedezte a feltáró búvár nyomait. Az akció után két héttel a Papp Ferenc csoport tagjai is bejárták az új részt, és az átjárható szifon mellett kisebb termet bontottak ki.

 

 

 

A búvárok a barlang több más szifonjának feltárását is tervezik.

 

Fekete-barlang

 

A barlangot a MAFC Barlangkutató Csoport térképezi, az eddig felmért járatok hossza 1.400 m. 1996 végétől kürtőmászásokkal és kisebb bontásokkal kb. 600 m-nyi új járatot fedeztek fel (Felhő-kürtők, Jean Marais-ág, Torda István-ág), így a becsült teljes hossz 2.000 m, amely kétszerese az eddig véltnek.

 1997 utolsó napjaiban a Troglonauta Barlangkutató Csoport néhány tagja átbontotta a régóta eltömődött 1. szifont, és eljutott a 2. szifonig, amelyről kiderült, hogy laza kitöltésű és rendkívül könnyen bontható, ám erre már nem maradt idő. A felmérés kiderítette, hogy az eddig 163 m mélynek ismert barlang mélysége 174 m.

 

 

Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer újra!

 

Soós János (Fanyüvő) a január 13-22. közti időszakra ismét összecsődítette az ország barlangászait, ezúttal a keletről beérkező szifon leszivattyúzására. A szilveszteri tábornál is több csoportból több ember jött össze. Az első napok létrabeépítéssel, a szűkületek vésésével és a szivattyúk letelepítésével teltek. Az elektromos hálózat végül 17-én este 11 órára állt össze és megkezdődött a szivattyúzás 1-1 db 380 V-os Bibó I.-es és Bibó II.-es valamint 1 db 220 V-os szivattyúval. Ez utóbbi hamar felmondta a szolgálatot. A gépek 19-én délutánig folyamatosan üzemeltek, ekkor azonban a hóolvadásból adódó vízhozam-növekedést már nem bírták ledolgozni és ki kellett menekíteni őket.

Ennyi munkával 4 m-es vízszintsüllyesztést sikerült elérni, amely a szifon leküzdéséhez nem volt elegendő. A résztvevők a nyár folyamán, szárazabb időszakban egy újabb, nagyobb műszaki hátterű tábort terveznek a siker teljes reményében. Lehetséges, hogy a szifonban megjelenő víz a bánkúti térségből érkezik (a víznyomjelzéses vizsgálat mielőbbi feladat), ami több tíz kilométernyi barlangjáratot jelent (és sok-sok szifont).

Elekes Balázs - Szabó Zoltán

 

 

Társulati élet

 

Értesítés névváltozásról

 

A MÁFI Barlangkutató Csoport a továbbiakban Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület néven működik.

Sásdi László

Alapfokú tanfolyam

 

A Troglonauta Barlangkutató Egyesület alapfokú tanfolyamot indít márciusban. Szokásos magas szintű tanfolyamunk hat hónapig tart, melynek során komoly kötéltechnikai oktatásban is részesülnek a résztvevők. Gyakorlati oktatásainkat az ország nagy és mély barlangjaiban tartjuk.

Jelentkezni lehet: Bp. XIII. Dagály u. 5. (Pizzéria) alatt minden szerdán 18-20-ig, vagy Ézsiás Györgynél a 169-2800/1979 telefonszámon délelőtt!

Ézsiás György

Térképész tanfolyam

 

Három napos térképész tanfolyamot indítunk 1998 március 27-28-29-én. A néhány előadás után a konkrét barlangfelméréssel egybekötött gyakorlatokat a budai nagy barlangokban tartunk. A teljesen kezdőtől a haladóig; (vázlattól a légifelvételig) minden szinten várunk minden érdeklődőt. Azokat is, akik már számos térképet készítettek, de szeretnének korszerű és még színvonalasabb dokumentumokat készíteni. Reményeink szerint a térképész társadalom krémje is képviselteti magát, ahol komoly, építő beszélgetések teszik majd hasznossá az együtt töltött estéket (is). Szeretnénk, ha minél több vidéki kutatótársunk is felkerekedne és megjelenne, akár csak egy napra is.

TANDÍJ NINCS !!!

Érdeklődni lehet Nyerges Attilánál; (mh: 202-25-20 (8-17 h-ig)

 

NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEK

 

ALCADI  98

Az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák és a közbezárt térségek karsztjainak, barlangjainak az első világháborúig terjedő kutatástörténetével foglalkozó nemzetközi szimpózium.

1998. május 25-31. Liptószentmiklós (Szlovákia)

Részvételi díj: 1.000,- Szlovák Korona

Jelentkezés és előadások beküldési határideje: 1998. április 10.

 

6th International Karstological School “Classical Karst”

(6. Nemzetközi karszt-tudományi Iskola, „Klasszikus Karszt”)

Szervező: Szlovén Szpeleológiai Szövetség és a postojnai Karsztkutató Intézet

1998. június 28.-július 1. Postojna

Előadások beküldési határideje: 1998. május 15.

 

International Training Camp for Young Cavers

(Nemzetközi Oktató-tábor fiatal barlangászok részére)

Schmiechen Camping Ground, Schwäbische Alb

Szervező: Arbeitsgemeinschaft Höhle&Karst Grabenstetten e.V.

július 31.-augusztus 16.

A tábor témái:

·        a barlangkutatás technikája

·        barlangi mentés a gyakorlatban

·        barlangtérképezés

·        karsztvíz-elemzés

·        barlangbiológia

·        geológia

Részvételi díj: sátorban, teljes ellátással 390.- DM, magyar résztvevőknek 250.- DM.

Jelentkezési határidő: 1998. június 30.

 

3rd I.S.C.A International CongressSantadi (Szardínia)

(az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Szervezetének 3. kongresszusa)

Szervező: International Show Caves Association

1998. október 19-25.

Előadások összefoglalójának beküldési határideje: 1998. március 31.

Előadások teljes anyagának beküldési határideje: 1998. július 31.

Hivatalos nyelvek: angol, francia, olasz.

A részvételi díjakkal kapcsolatos információkat csak azoknak küldik meg, akik az első jelentkezési lapot visszaküldték.

 

U.I.S. Európai Regionális Szpeleológiai Konferencia

Grand Causses, Vercors (Franciaország)

szeptember 10-15.

Előadások összefoglalójának beküldési határideje: 1998. szeptember

Részletes tudnivalók, részvételi díjak stb. 1998. elején kerülnek megküldésre.

 

Valamennyi fenti konferenciáról és rendezvényről részletes információ és jelentkezési lap beszerezhető a Társulat Titkárságán.

 

 

 

 

 

Könyvújdonságok

 

Dr. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon

A könyv bolti ára: 1,800.- Ft, a Társulatban 1,380.- Ft-ért vásárolható meg.

 

Pannon Enciklopédia—Magyarország földje (kitekintéssel a Kárpát-medence egészére)

A könyv bolti ára: 6,490.- Ft, a Társulatban 3,500.- Ft-ért vásárolható meg.

 

Szakáll Sándor, szerkesztő (1998): az Esztramos-hegy ásványai”

Megszoktuk már, hogy a Topographia Mineralogica Hungariae az utóbbi években a miskolci ásványbörzéhez igazítja új köteteinek megjelentetését.

Nekünk, barlangkutatóknak igen örvendetes dolog kézbe venni az V. kötetet, mivel azt az Esztramos-kérdéskörnek szentelték. (Igaz, hogy a kiindulás ásványtani alapokról történt, de a kiadvány a klasszikus értelemben vett komplex szpeleológiai kutatások egyik körét fogja át s alapvető hiányosságokat is részben pótló mű.)

Aki egy kicsit is ismeri az esztramosi-problémát, az előtt világosnak kell lennie, hogy a megoldási törekvések során alapvetően részben kutatási és publikációs hiányosságokról is kell beszél­nünk, saját korlátainkat is elismerve.

Mivel szakmailag nem ismertük kellően az Esztramos értékeit és nem mindig dokumentáltuk még azt sem, amit ismertünk, maradt az érzelmi töltésű, szakmailag alá nem támasztott, sokszor sehová sem vezető barlangvédelmi törekvés. S erről ma már tudjuk, hogy nem volt, nem is lehetett elégséges. És ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a hazai kohászat visszafejlesztése miatt nincs szükség az itt bányászott mészkőre s így újabb barlangokat, ill. azok pótolhatatlan kincseit nem fenyegeti a lebányászás vagy a betemetés veszélye.

Ma van egy lefejezett hegyünk sok barlanggal—melyek képződményei esetenként még romjaikban is fan­tasztikusak—sok emlékkel a volt és soha vissza nem állítható barlangokról és rengeteg legendával, szóbeszéddel, meg nem erősített híresztelésekkel hatalmas, gazdag és gyönyörű barlangokról. És szerencsére vannak ott a hegyen gyakorlatilag jól megvédett gyönyörű barlangok is, melyeknek sorsa jobbra fordulni látszik.

Most végre kiadásra került egy önálló Esztramos-kötet, ami a jelenlegi ismeretességi szintünket jól tükrözi, mivel a kötet szerzője igyekezett mindazt az ismeretanyagot összegyűjteni, ami a kiadvány tematikájába belefért.

A kötet felmérhetetlenül legnagyobb pozitívuma, hogy van. Ez pedig elsősorban Szakáll Sándor érdeme, aki a kötet létrehozására tett javaslatot nem csak elfogadta, hanem sorozatszerkesztőként véghez is vitte az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, a Mineralholding Kft. és a Rudagipsz Kft. anyagi támogatásával, Papp Gábor társ-szerkesztő és a szerzők segítségével.

A kötethez Salamon Gábor, az ANP igazgatója írt előszót és bevezetést Szakáll Sándor. A hegy természeti értékeiről Horváth Róbert, a középkori történetéről Dénes György szólt. Az Esztramos vasércbányászatának történetét Turtegin Elek rögzítette, az ősgerinces lelőhelyek rövid áttekintését Hír János végezte el. A hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásainak eredményeit Lénárt László foglalta össze.

A legnagyobb esztramosi barlangok kalcium-karbonát kiválásairól Kraus Sándor, a kalcitképződés genetikájáról Várhegyi Győző írt.

A kalcitkristályok fluidzárványait Gatter István, a kalcitkristályok morfológiáját Gatter István és Magdó Csaba vizsgálta.

A hegyről származó karbonáthidroxilapatitos ásványparagenezist Szakáll Sándor, Földvári Mária és Dódony István kutatta, az esztramosi vasérctelepek ásványainak jellemzőit Szakáll Sándor és Kovács Árpád rögzítette.

Az Esztramos-hegy számítógépes térbeli ábrázolása Kovács Zsolt munkáját dicséri.

A kötetet kézbe véve azért azt is látnunk kell, hogy az anyag, ill. az ismeretesség meglehetősen különféle. Vannak tématerületek, melyek az eddigi írásos ismereteket gyakorlatilag széleskörűen és kellő mélységig feltárják (bányászattörténet, őslénytan, barlangok), mások csak jelzik a kutatások főbb irányait, ill. kezdeti eredményeit. És természetesen vannak olyan tudományterületek, melyek egyáltalán nincsenek képviselve a kötetben, így pl. a régészeti eredmények ismertetése is hiányzik.

Úgy vélem, hogy a közölt anyag rendkívül jól kijelöli a további kutatások főbb irányait s az eddigi ismeretek összefoglalása alapján talán lehet végre egy olyan szakmai kutatási tervet készíteni, mely mellett a hazai hivatalos természetvédelem is az eddigieknél lényegesen nagyobb mértékben ki tud állni és tudja támogatni.

A kötet további erényei között lehet megemlíteni a jó minőségű képeket, térképeket, grafikonokat és összefoglaló táblázatokat, valamint a cikkek angol és magyar nyelvű összefoglalóit és a mellékletek magyar és angol nyelvű feliratait, ill. magyarázatait.

Még egyszer megismételve, más szavakkal az eddig elmondottakat: nagyon jó, hogy van végre egy ilyen kötete a magyar barlangkutatásnak. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom a tanulmányozását mind itthon, mind külföldön.

dr. Lénárt László

Ára: 650.- Ft

 

Az 1997 évi UIS kongresszusra megjelent és múlt évi számainkban ismertetett könyvek közül megvásárolhatók:

 

Carol Hill, Paolo Forti (1997): Cave Minerals of the World (A világ barlangi ásványai) A könyv ára GBP44.00 plusz 7.11 posta (másfél kilós könyv)

 

Claude CHABERT és Paul COURBON (1997): Atlas des cavités non calcaires du monde (A világ nem-karsztos barlangjainak atlasza)

A könyv ára GBP 14.00 plusz 4.72 posta

 

A. KLIMCHOUK, D. LOWE, A. COOPER, U. LAURO (1997): Gypsum Karst of the World. (A világ gipszkarsztja) GBP 14.00 plusz 3.61 posta

 

IC Books, Aven Publications,

Shaftesbury Centre, Percy Street, Swindon, SN2 2AZ, England, UK,

e-mail: aven@compuserve.com,

Web Site: http://ourworld.compuserve.com/homepages/AVEN

Fizetni lehet: Visa/Mastercard, Eurocheque, International Money Order

(A könyvek a Társulatban nem kaphatók!)

 

Előfizetés

 

Bagaméri Béla, a Kolozsvári Amatőr Barlangkutatók Klubjának alapító tagja „Lámpafényben a barlangvilág” címmel szándékozik megjelentetni a klub félévszázados tevékenységéről szóló könyvét. A kötet kalandos, izgalmas és igaz történeteket tartalmaz, amelyeket annak idején a hivatalos szervek igyekeztek elhallgatni.

Mivel a kiadáshoz szükséges anyagi fedezet nem áll teljes egészében rendelkezésre, a könyv írója azzal a kéréssel fordul mindazokhoz, akik megértik e könyv megjelenésének fontosságát, mint barlangkutatási kordokumentumét, hogy előfizetésükkel támogassák a könyv kiadását.

Az előfizetési díj 300 Ft, amelyet a Társulat Titkárságán gyűjtünk.

 

 

A Föld legmélyebb barlangjai 1997 nyarán

 

 1. Réseau Jean-Bernard

Franciao.

-1602 m

 2. Lamprechstofen-Werlorenen Shacht

Ausztria

-1537 m

 3. Gouffre Mirolda-Lucien Bouclier

Franciao.

-1520 m

 4. Vjacseslava Pantyuhina

Grúzia

-1508 m

 5. Sistema Huautla

Mexikó

-1475 m

 6. Sistema de la Trave

Spanyolo.

-1444 m

 7. Boj Bulok

Üzbegisztán

-1415 m (-1158; +257)

 8. BU 56 (Ilaminako Ateeneko Leizea)

Spanyolo.

-1408 m

 9. Lukina Jama

Horváto.

-1392 m

10. Sistema Cheve (Cuicateco)

Mexikó

-1386 m

11. Snyeznaja Mezennovo

Grúzia

-1370 m

12. Cheki 2 "la Vendetta"

Szlovénia

-1370 m

13. Réseau de la Pierre Saint-Martin

Francia-, Spanyolo.

-1342 m

14. Siebenhengste-Hohgant-Höhlensystem

Svájc

-1340 m

15. Cosa Nostra Loch

Ausztria

-1291 m

16. Gouffre Berger-Fromagére

Franciao.

-1278 m

17. Torca de los Rebecos

Spanyolo.

-1255 m

18. Pozo del Madejumo

Spanyolo.

-1255 m

19 Abisso Paolo Roversi

Olaszo.

-1249 m

20. Vlagyimira Iljuhina

Grúzia

-1240 m

21. Akemati

Mexikó

-1226 m

22. Schwer-Höhlensystem (Batman Höhle)

Ausztria

-1219 m

23. Abisso Olivifer

Olaszo.

-1215 m

24. Kijahe Xontjoa

Mexikó

-1209 m

25. Veliko Sbrego (Crnelsko Brezno)

Szlovénia

-1198 m

26. Cucurpinar Düdeni

Töröko.

-1195 m

27. Complesso Fighiera-Corchia

Olaszo.

-1190 m

28. Vandima

Szlovénia

-1182 m

29. Dachstein-Mammuthöhle

Ausztria

-1180 m (-757; +423)

30. Sistema Aranonera

Spanyolo.

-1179 m

31. Jubiläumsshacht

Ausztria

-1173 m

32. Réseau de Soudet

Franciao.

-1172 m

33. Anou Ifflis

Algéria

-1170 m

34. Sima 56 (Torca del Cueto de los Senderos)

Spanyolo.

-1169 m

35. Abisso Viva le Donne

Olaszo.

-1155 m

36. Sistema Badalona (B 15)

Spanyolo.

-1150 m

37. Tanne des Pra d’Zeures TO75

Franciao.

-1143 m

38. Gouffre Muruk

Pápua Új-guinea

-1141 m

39. Sistema del Jitu

Spanyolo.

-1135 m

40. Sistema de Molicka pec

Szlovénia

-1130 m

41. Arabikskaja

Grúzia

-1110 m

42. Sima G.E.S.M.

Spanyolo.

-1101 m

43. Schneeloch

Ausztria

-1101 m (-969; +132)

44. Kazumura Cave

USA (Hawaii)

-1098 m

45. Jägerbrunntrog-Höhlensystem

Ausztria

-1078 m

46. Abisso Saragato

Olaszo.

-1075 m

47. Sotano de Ocotempa

Mexikó

-1070 m

48. Muttseehöhle

Svájc

-1070 m

49. Pozzo della Neve

Olaszo.

-1050 m

51. Sotano del Olbast (Akema bis)

Mexikó

-1050 m

50. Hirlatzhöhle

Ausztria

-1041 m

52. Evren Günay düdeni (Peynirlikönü d.)

Töröko.

-1040 m

53. Meanderhöhle (Herbsthöhle)

Auszria

-1029 m

54. Gouffre Slovakia

Horváto.

-1025 m

55. Torca Uriello

Spanyolo.

-1022 m

56. Torca Castil

Spanyolo.

-1020 m

57. Cuomo d Hyouernedo

Franciao.

-1018 m

58. Sonconga

Mexikó

-1014 m

59. Hedwig Höhle (P 35)

Ausztria

-1011 m

60.Gouffre Gorgothakas

Görögo.

-1000 m

 

A Föld leghosszabb barlangjai 1997 nyarán

 

1. Mammoth Cave System

USA

563,270 km

 2. Optimisticseskaja

Ukrajna

191,500 km

 3. Jewel Cave

USA

174,000 km

 4. Hölloch

Svájc

168,000 km

 5. Lechuguilla Cave

USA

143,853 km

 6. Siebenhengste-Hohgant-Höhlensystem

Svájc

140,000 km

 8. Wind Cave

USA

125,885 km

 7. Fisher Ridge Cave System

USA

125,580 km

 9. Ozernaja

Ukajna

111,000 km

10. Gua Air Jernih

Malajzia

101,500 km

11. Complejo Ojo Guarena

Spanyolo.

  98,000 km

12. Cuome d’Hyouernedo

Franciao.

  94,843 km

13. Sistema Purificación

Mexikó

  89,900 km

14. Zaluska

Moldávia

  85,500 km

16. Hirlatzhöhle

Ausztria

  84,992 km

17. Sistema Ejido Jacinto Pat

Mexikó

  80,000 km

18. Torca da Boa Vista

Brazilia

  71,000 km

19. Ease Gill Cave System

Nagy-Britania

  70,500 km

20. Friar’s Hole Cave System

USA

  70,025 km

21. Nohoch Nac Chich

Mexikó

  64,000 km

22. Organ Cave System

USA

  63,569 km

23. Kazumura Cave

USA (Hawai)

  61,437 km

24. Raucherkarhöhle

Ausztria

  61,012 km

25. Réseau de l’Alpe

Franciao.

  60,195 km

26. Red del Silencio

Spanyolo.

  60,000 km

27. Ogof Draenen

Nagy-Britannia

  57,000 km

28. Sistema Dos Ojos

Mexikó

  57,000 km

29. Sistema Huautla

Mexikó

  55,953 km

30. Réseau de la Dent de Crolles

Franciao.

  55,250 km

31. Kap-Kutan-Promezsutocsnaja

Üzbegisztán

  55,000 km

32. Mamo Kananda

Pápua Új-Guinea

  54,800 km

33. Réseau de la Pierre Saint-Martin

Francia-, Spanyolo.

  54,200 km

34. Complesso Figheria-Corchia

Olaszo.

  52,300 km

35. Blue Spring Cave

USA

  51,359 km

34. Ogof Fynnon Ddu

Nagy-Britania

  50,000 km

35. Carsblad Caverns

USA

  49,700 km

36. Crevice Cave

USA

  45,564 km

37. Gran Caverna de Santo Tomás

Kuba

  44,615 km

38. Cumberland Caverns

USA

  44,461 km

39. Lamprechstofen-Werlorenen Shacht

Ausztria

  44,000 km

40. Kolkblaser-Monsterhöhe

Ausztria

  43,800 km

41. Szelek-barlangja (P.-Vintului)

Románia

  42,165 km

42. Balsaja Oresnaja

Oroszo.

  42,000 km

43. Eisreisenwelt

Ausztria

  42,000 km

44. Sistema de los Cuatro Valles

Spanyolo.

  41,079 km

45.Troi qui souffle

Franciao.

  41,000 km

46. Teng Long Dong

Kína

  40,000 km

47. Sima del Haya de Ponata

Spanyolo.

  40,000 km

 

Fontos lapok és az INTERNET alapján készítette Nyerges Attila

 

 

Új beülőtípus a Tengerszem Sportbolt támogatásával

 

A tavalyi nyári túránkon sajnos a saját testünkön tapasztaltuk, hogy nagy barlangban a beülőknél csak egy dolog számít, a kényelem. Az ötletet Börcsök Péter barátomtól kaptam, (külföldről csempészte be tudását). Ő már évek óta használja ezt a típust, ismerem már annyira, hogy kifino­mult személye kényelmetlen felszerelést magára nem venne. Az expedí­ciókon tökéletesen ki tudta használni elmésen egyszerű hevederzetét. A beülő neve nem is lehet más, mint FELFEDEZŐ. Idén februárban, a Gortani-expedíciókon többen már ezt a típust fogjuk hordani, megpró­bálunk a nevéhez felnőni.

A FELFEDEZŐ ismertetése: a heveder nem tartalmaz varrást, fűzni kell. Anyaga négy centiméteres heveder, szakítószilárdsága 22 kN.

Hét darab csatból áll, két darab fém “D” csatba kell helyezni a Maillont, ezt is fűzve, előnye: a központi karabiner nem tud átfordulni.

Három ponton tart a FELFEDEZŐ: derékon, combon és fenéken, az utolsó pont adja meg a beülő kényelmét—ne húzzuk be túlságosan szo­rosra, csak a terheléskor legyen feszes.

A legnagyobb előnye: ha elkopott a heveder ki lehet cserélni, nem kell újat venni. Minden ponton állítható (lehet combra húzni).

FIGYELEM: A FELFEDEZŐ barlangi ereszkedésre és mászásra van ter­vezve, csak statikusan szabad terhelni!

TILOS: előlmászásra használni, dinamikusan ne terheljük!

KÉNYELMES KÖTÉLMÁSZÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK!        

Megvásárolható: egyénileg az MKBT-ben. Tanfolyamok és csoportok esetén árzuhanás várható, ez esetben hívjátok a gyártót!

 

Zsólyomi Zsolt (FRÉDI)

Tel: 246-0202