MŰSORFÜZET 1997 március - április

 

Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila

Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök

Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

 

TARTALOM

 

·       Társulati Kutató Tábor 1997.Budai-hegység (Rózsa-domb)

·       A Solymári Bizottság beszámolója

·       HÍREK

·       Az Anubisz Barlangkutató Csoport hírei

·       Radioesztéziás barlangkimutatás

·       Albánia

·       Folyóiratfigyelő 5. Rész

·       Elhunyt Kenesei Ferenc

 

FELHÍVÁS

KEDVES KUTATÓTÁRS !

BARLANGKUTATÁST TÁMOGATNI KÍVÁNÓ SZIMPATIZÁNS!

CSALÁDTAGOK, ROKONOK !

A Műsorfüzet előző számában már felhívást tettünk közzé arról, hogy az országgyűlés döntése nyomán az összevont adóalap 1%-át az állampolgárok a törvényben meghatározott körnek közcélokra felajánlhatják. Erről az állampolgárok először az 1996. évi személyi jövedelemadó bevallásakor dönthetnek az APEH-nek megküldött úgynevezett rendelkező nyilatkozattal. A nyilatkozaton a kedvezményezett szervezet adószámát kell feltüntetni, megjelölhető a szóban forgó szervezet neve is. Fontos tudnivaló: amennyiben ide más szöveg, illetve adat is kerül, akkor a rendelkezés érvénytelen. Az előzőekben részletezett módon kitöltött nyilatkozatot borítékba kell helyezni, feltüntetve rajta a rendelkező nevét, lakcímét és személyi számát, s ez mel­lékelendő az adóbevalláshoz.

Az önadózók az APEH által megküldött nyomtatványcsomagban találják meg a rendelkező nyilatkozatot. Aki a munkahelyén készítenek adóbevallást, annak március 25-ig lehet a munkáltatójához—zárt borítékban—eljuttatni az általa kedvezményezett­ként megnevezett szervezet adószámát s azt a munkáltató továbbítja az adóbevallás­sal együtt az APEH-hez.

A Társulat stabilitásának megteremtésében döntő jelentőségű, hogy az 1996. évi személyi jövedelemadónak a civil szervezetek támogatására utalható l%-ából minél nagyobb összeg kedvezményezettje a Társulat legyen. Ennek érdekében kérünk mindenkit, hogy saját személyénél, ill. rokoni, ismeretségi körében érje el, hogy az ez irányú döntés számunkra pozitív legyen. Önzetlen támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy Társulatunk működőképességét továbbra is biztosítsuk.

VÁLASSZ MINKET ÉS GYŐZZED MEG ERRŐL ISMERŐSEIDET, CSALÁDTAGJAIDAT! 

Köszönettel a Társulat vezetése

A helyesen kitöltött űrlap mintája:

 

RENDELKEZŐ NYILATKOZAT

A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL

A kedvezményezett adószáma:

1

9

8

1

5

8

0

2

 

2

 

4

1

 

A kedvezményezett neve:

(Ennek kitöltése nem kötelező.)

 

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

 

 

TUDNIVALÓK

Ezt a nyilatkozatot tegye olyan, e lappal azonos méretű borítékba, amelyen feltüntette a NEVÉT, LAKCÍMÉT ÉS A SZEMÉLYI SZÁMÁT.

FONTOS!

Ahhoz, hogy a rendelkezés teljesíthető legyen, a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, a borítékon az Ön nevét, lakcímét és a személyi számát pontosan tüntesse fel.

ELŐADÁS

 

1997. március 10. 17 óra

Székely Kinga: Tájékoztatás az 1997. január 1-jén életbe lépett, a természet védelméről szóló törvény barlangvédelmi rendelkezéseiről

Az előadás helye: MTESZ Székház II. emelet 248-as terem

 

MEGHÍVÓ

a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat beszámoló közgyűlésére.

A közgyűlés időpontja: 1996. március 13. (csütörtök) 16,30 óra

A közgyűlés helyszíne: MTESZ Fő utcai Székház (Bp. II. Fő utca 68.) II. 218-as terem.

A közgyűlésre valamennyi tagtársunkat szeretettel várjuk.

Dr. Hevesi Attila s.k.

a Társulat elnöke

 

MKBT Vándorgyűlés (41. Barlangnap)

 

A Barlangnap idén a Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület szervezésében kerül megrendezésre, melyet 1997. június 20-21-22-én tartunk Abaligeten, a Nyugat-Mecsekben. Szállás a campingben, barlangos büfével, jókedv, jó barlangok, jó társaság...kell még más?

Minden barlangászt várunk, sok év után ismét a Mecseken!!!

Érdeklődni: Szatyor Mikinél, 7623 Pécs, Mártírok u. 44. tel.: 72/306-565

E-mail: szatyi@ttk.jpte.hu

 

 

Társulati Kutató Tábor 1997.Budai-hegység (Rózsa-domb)*

 

 

A TKT jelenlegi terveink szerint 1997. július 4-13 között kerül megrendezésre. A táborozás helyszíne még bizonytalan, a 87-es tábornak otthont adó Francia-bánya, vagy a Mátyás-hegy Keleti-kőfejtő területén lesz.

 

A tábor során az alábbi munkaterületek adottak:

 

Mátyás-hegy Keleti-kőfejtő. Bontási munkát lehet végezni az 1-es és 2-es barlangokban—itt a Mátyás-hegyi-barlang felé irányuló járatok végpontján szeretnénk továbbjutni—valamint a 4-es és 6-os barlangokban—ahol lefelé és É-i irányba mutató járatok feltárására van remény. A járatok folytatása kézi geofizikai módszerrel (varázsvessző) kimutatva.

 

Mátyás-hegyi-barlang. Számos ponton van lehetőség továbbjutásra, közöttük a legfőbb cél a Pál-völgyi-barlanggal összekötő járat megtalálása. Ennek érdekében munkahelyek lesznek a Meteor-ágban, a Természetbarát-szakaszban. A Mikulás-ágban a K felé irányuló járatok feltárása várható, míg a Keleti-omladékos-folyosó térségében további térképi fehér foltok járatokkal történő behálózása a cél. A kutató csoport (Vass Imre csop.) lehetőséget ad a régebbi kutatóknak feledésbe merült kutatási pontok bontására.

 

Ferenc-hegyi-barlang. Elsődleges cél a rendszerből az oldal irányú kitörés, erre leginkább K felé van remény. Ennek érdekében a Gomba-terem környékén lehet bontást végezni. Alsó-szintű járatok feltárását a Halál-travi és az Alsó-szakasz végpontján tervezzük. Lehetőség van klimatológiai és biológiai vizsgálatok végzésére a hozzáértőknek, de a karsztmorfológusok is kedvükre tevékenykedhetnek.

 

Szemlő-hegyi-barlang. A feltáró munkát elsősorban az Agyagos-folyosó térségébe tervezik, ahol DNy-i irányba van lehetőség további járatok feltárására. Ezek létezését télen a folyosó végpontja után a felszínen kigőzőlgés jelezte.

 

Tábor-hegyi-barlang. A tűzköves dolomitban kialakult barlangban jelentős huzat invitálja a barlangászokat, de jelentős mennyiségű törmelékes kitöltést kell a továbbjutás érdekében kitermelni.

 

Egyéb kutatási helyek. Amennyiben olyan sokan lennénk, hogy az említett kutatási pontokon és a tábori tevékenység ellátásához szükséges létszámon túl még lennének szabad emberek, további barlangi munkalehetőséget tudunk biztosítani.

 

A tábor során feltehetően közös kondérban készített saját főztünket fogjuk enni, vízről és egyéb italról a szervezőség gondoskodik. Szállás: egyénileg, sátorban. A költség a támogatások függvényében remélhetőleg nem lesz megterhelő.

Sásdi László

tud. titkár

 

 

Felmerült egy másik helyszín is a központi kutatótábort illetően, melynek helyszíne Jósvafő lenne; a tábor célja a Kossuth-barlang további feltárása. Végleges döntés a február 20-i elnökségi ülésen történik.

 

Elekes Balázs és Nyerges Miklós titkárok

 

 

 

A Solymári Bizottság beszámolója

 

 

 

A Solymári Bizottság 1996-ban április 27. és október 13. között szombat, vasár- és ünnepnapokon tartott vezetéseket a Solymári-ördöglyukban. A látogatottság az előző évihez viszonyítva csökkent, ami elsősorban a nyárvégi-őszi esős időjárás következménye, a barlang ugyanis 30-45 perces gyalogúttal közelíthető meg, és a barlangnál nincsen semmiféle várakozási, öltözési lehetőség, s ezt nem mindenki vállalja. Az alábbiakban mutatjuk be a havi látogatottságot, összehasonlítva az előző két év adataival:

 

 

1994

1995

1996

Hónap

Rövid-túra

Hosszú-túra

Össz.

Rövid-túra

Hosszú-túra

Össz.

Rövid-túra

Hosszú-túra

Össz.

Május

92

45

137

217

171

388

182

256

438

Június

42

36

78

96

192

288

67

129

196

Július

53

72

125

68

107

175

31

103

134

Aug.

35

56

91

54

71

125

39

75

114

Szept.

69

104

173

74

135

209

20

156

176

Okt.

75

70

145

191

299

490

31

54

85

Össz.

366

383

749

700

975

1 675

370

773

1 143

 

Továbbra is árusítottuk a barlangról szóló ismertető füzetet, valamint a barlang emblémájával ellátott trikót. A választék bővítése céljából kiadtunk május elején egy képeslapot, majd június végén még egyet. Ezek fogyása az alábbi volt:

 

 

Ismertető füzet

Képeslap 1.

Képeslap 2.

Emblémás trikó

Barlangnál

131

138

75

17

Társulatban

  97

  35

15

24

Összesen

228

173

90

41

 

A IKM Turizmus Főosztályától nyert támogatás segítségével decemberben megjelentettünk a barlangról egy A/5-ös méretű, 40 oldalas, színes képekkel illusztrált füzetet, mely a korábban megjelent füzetnél (mely természetesen továbbra is kapható) részletesebben ismerteti a barlangot.

A május 1-én induló 1997-es szezonra keresünk túravezetőket. Kérjük azon tagtársainkat, akik kedvet éreznek barlangi túravezetéshez, jelentkezzenek a Titkárságon.

Hazslinszky Tamás

a Solymári Bizottság vezetője

 

HÍREK

 

A tavaly nyáron a Kab-hegy ‘96 táboron részt vett csapat 1997 április 4-6. között újabb hétvégi barlangkutatótábort szervez a Kőris-hegy térségébe. A tábor célja a Futómacskás-barlang bejáratának biztosítása, kutatásának újraindítása, a somhegyi Kis-Pénz-lik kutatása, valamint a Zirc környékén feltárt új barlangok megismerése. Érdeklődni előzetesen telefonon (Kucsera Márton (22)- 313101/ 312, Nyerges Miklós ( 4632213) lehet vagy a helyszínen a bakonybéli és pénzesgyőri buszmegálló környékén tájékozódhatunk a táborhely pontos elhelyezkedése felöl.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk !

 

Romhányi Balázs, Nyerges Miklós

 

Az Anubisz Barlangkutató Csoport hírei

 

A pomázi Öreg kőfejtő Felső-barlangja

 

A Csoport a pomázi Öreg kőfejtőben található Felső-barlangban eredményesen tovább jutott. A barlang talpszintjét képező agyagkitöltésben kutatóaknát mélyítve kb. 2 méteres mélységben egy kb. 2,5m átmérőjű, 45o lejtésszögű akna szájába érkeztünk. A járat lejtése a beszállási ponttól 5 méternyire függőlegessé vált, kötél igénybevételével juthattunk csak tovább. További 10 métert ereszkedve a hévizes jellegű csőszerű aknában egy 8-10 méter hosszúságú, 2-3 méter szélességű tektonikus hasadékba értünk. A barlang jelenlegi legmélyebb pontját képező kb. 5x10 méteres alapterületű termet az aknába tovább ereszkedve 48 méteres mélységben értük el. A terem talpszintjének kitöltésanyagát jól nyomon követhető suvadási irányú meredek agyaglejtő alkotja. Az aknát átvizsgálva 30 méteres mélységben a hasadék oldalfalában két továbbjutási pontot is találtunk. Az északi ág enyhén emelkedve a főhasadék irányát követte, míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve nyugati irányban indult.

 

Az északi ág

 

Emelkedő anyaglejtőjén felkapaszkodva egy kis terem oldalfalából kb. 1 méteres magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással megnyílt "ablakon" jól huzatoló, visszhangos, járható méretű továbbjutásba láttunk be. Az agyagban kerülőjáratot ásva három méter hosszú kuszodán átmászva bejutottunk a feltételezett nagyméretű terembe. A terem hossza 7-8 méter, szélessége 4 méter volt, figyelemre méltó a terem tetejéből felfelé induló tágas, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15-20 méterig belátható szakasza.

 

A nyugati ág

 

A járat kezdeti szakaszán kuszodának indult, a továbbjutást a kuszodában egymástól 1-1,5 méteres távolságra elhelyezkedő szokatlan, kúpos formájú, hordaléklerakódás-szerű agyagdombok gátolták.

Elbontva a dombokat, kb. az 5. méternél a járat tágasabb gömbfülkébe csatlakozott. E pontról kisebb bontásokkal további három gömbfülkén átjutva egy, a nyugati ág szifonkerülő „ablakához” hasonló, de annál valamivel tágasabb üregfal-átszakadást találtunk. A szűkületet leküzdve beérkeztünk a barlang általunk később Patakos-teremnek elnevezett szakaszába. A terem méretei felülmúlták szerény reményeinket.

A járat hossza 14 méter, legnagyobb mért szélessége 4 méter volt. A főtét helyenként 6-7 méter átmérőt is meghaladó gömbüstök törik meg, ezek egyikéből könnyen kimászható kb. 13-15 méteres magasságig felnyúló vak kürtő indul, végpontján szép gömbfülkével.

A terem talpszintje azonban külön figyelmet érdemelt. A belátható szakasz teljes hosszában a terem közepét 30cm széles, 50-60cm mélységű kiszáradt patakmeder választotta ketté, amely az oldalfalak tövében lerakott, egybefüggő agyagos hordalékdombok között húzódott. A terem oldalfalából a patakmederbe irányuló 10cm mélységű bemosódás-nyomot vettünk észre, melyet követve szűk hasadékon átbújva a patakos teremmel párhuzamosan futó oldalágat találtunk. A járat folyamatos 30-40o-os emelkedéssel 15 méter hosszan járható, feljebb járhatatlanná szűkül, átlagos szélessége 70-80 cm, főtemagassága helyenként 5-6 méter.

Képződményeit tekintve igen szép, érintetlen hidegvizes oldási formákat, az időszakos patakmeder kisebb mélyedéseiben üvegtisztaságúra csiszolt, áttetsző kalcitgyöngyöket találtunk. Legnagyobb értéke és fő látványossága az ágnak az oldalfalakon tökéletes épségben kipreparálódott és átkristályosodott több tucatnyi Megalodus váz.

A Patakos-terem patakmedrét követve a terem végében lévő légréses aláhajlás kitöltésének átbontását kezdtük meg. a kitöltést átbontva a járat újabb terembe nyílt, mely méreteit tekintve kb. az egyharmada a Patakos-teremnek. A terem végpontján folyamatban lévő talpszint-süllyesztés egyre durvább szemcséjű homokos-kavicsos kitöltésben halad lefelé.

 

Az ürömi Porhintő-barlang

 

Egy új területeket, lehetőségeket kereső terepbejárás alkalmával az ürömi Amfiteátrum kőfejtő oldalfalában nyíló gömbfülke talpszintjét átbontva feltártuk a Porhintő-barlangot. Az igen szűken induló, megközelítőleg függőleges járatban kb. 10 méternyi szintkülönbséget megtéve, a forráskürtő egy 6 méter széles, kb. 9 méter magas, igen látványos oldásformájú gömbüstös főtéjű, jellegzetesen hévizes eredetű terem oldalfalára nyílt. A terem falait, főként az alsó zónában, vastag borsóköves lerakódás, valamint lenyűgöző gazdagságú és méretű, helyenként 8-10 cm hosszúságot is elérő hófehér aragonit tűkristály-csoportok borítják.

A terem talpszintjén nyíló 3 méteres mélységű aknán leereszkedve egy újabb, kisebb terembe érkeztünk. Ebből a teremből a járat aknával folytatódik, és egy pillanatnyilag ismeretlen mélységű és hosszúságú hasadékra nyílik.

Ebben a mélységben azonban a barlangban észlelhető széndioxid-tartalom már eléri a 8,5 %-ot, az oxigén-tartalom pedig nem haladja meg a 13 %-ot. Nem árt megjegyezni, hogy 13-15 % feletti széndioxid-tartalomnál az eszméletvesztés a felismerési reakció idejénél gyorsabban következik be, az oxigén-tartalom elviselhető alsó értékhatára viszont 17 %. A barlang alsó, ismeretlen szakaszába történő lemászás életveszélyes, sőt garantáltan fulladásos halált okoz.

Kocsis András

 

 

Radioesztéziás barlangkimutatás

 

 

A Műsorfüzet előző számában Kertai József számolt be a Nagykovácsi környékén végzett radioesztéziás barlangtérképezésről. A leírt eredményekhez gratulálok és a vázolt módszer eredményességét csak megerősíteni tudom. Magam 1993 óta szintén végzek radioesztéziás barlangfelméréseket. Ezekről idáig csak a Vulkánszpeleológiai Kollektíva kéziratnak minősülő éves jelentéseiben számoltam be. A radioesztéziás barlangkutatás gyakorlatára való adaptálásának esetleges elterjedése várhatóan legalább akkora barlangfeltárási dömpinget hozhat, mint annak idején a vízfestéses módszer bevezetése. E tudatomban Kertai kolléga beszámolóján túl saját méréseim is megerősítenek, melyeket többek közt a Geleméri-fennsík karsztvíztükre áramlási rendszerének kimutatásánál, valamint a Csatár-hegyi-barlang, a Kámori-szikla-hasadék, a siklósi vár barlangjának stb. radioesztéziás módszerrel való felmérésénél végeztem.

Eszterhás István

„Varázsvessző”

 

A Műsorfüzet utóbbi számaiban ismét felbukkant a „varázsvesszőzés” témaköre, méghozzá „bizonyító erővel” és új, meggyőző nevek alatt: „rádioesztézia”, „kézi geofizika” stb. Az olvasó véleményének kiegyensúlyozottabb alakításához idéznünk kell a szakirodalomból:

„Nem valószínű, hogy bármely témába ennyi vizsgálatot és vitát öltek volna bele a pozitív eredmények ilyen abszolút hiánya mellett (mint a varázsvesszőzésbe). Nehéz elképzelni, hogy lehetne-e bármiféle gyakorlati felhasználásra alkalmatlanabbnak tekinteni az egész dolgot. Nyilvánvalónak kell lennie mindenki számára, hogy az Egyesült Államok Földtani Szolgálatának (USGS) bármely további vizsgálata olaj-, gáz-, ásvány-, víz- és egyéb „varázsvesszős” kutatási ügyekben nem egyéb, mint a közpénzek elherdálása.

Vitán felül áll, hogy az ágas vesszőket és más dolgokat használó vizet és egyebeket kutató személyek többsége tudatos szélhámos. Természetesen vannak jóakaratú „hívők” is közöttük.

A USGS minden érdeklődő számára csak azt tanácsolhatja, ne dobják ki a pénzüket a „vízvarázslók” szolgálataira.” (D.K. Todd (1959): Ground Water Hydrology {egyetemi tankönyv}, John Wiley, New York

 

„Kevés kétség merülhet fel a vesszők, ingák, drótok és hasonló eszközök teljes használhatatlansága felől, ami a víztermelő kutak helyének kijelölésében játszott szerepüket illeti. Bár megbízható statisztikák igazolják, hogy a varázsvesszős kút-kijelölés a véletlenszerűnél semmivel sem sikeresebb, az sem kétséges azonban, hogy bizonyos személyeknek komoly gyakorlati hidrogeológiai ismeretei vannak, ami nagy mértékben szolgálja varázsvesszeik sikereit.” (Davis & DeWiest (1966): Hydrogeology{egyetemi tankönyv}, John Wiley, New York)

 

A későbbi években kelt egyetemi tankönyvek már tagadóan sem ereszkednek le a korábban már jórészt a babona és a csalás témakörébe utalt jelenséghez.

 

„Utalva D.J. levelére az októberi számban: ha az áramló víz kézben tartott drótokkal észlelhető mágneses teret gerjeszt, akkor ennek erősebbnek kell lennie a Föld mágneses terénél, ellenkező esetben a drótok a földmágnesség irányába állnának. Ha viszont az áramló víz mágneses tere erősebb lenne a földmágnességnél, akkor az iránytű használhatatlan lenne az áramló vizek közelében. Tegyünk kompaszt a kerticsap mellé, nyissuk meg és nézzük meg, miként viselkedik az iránytű. És ha már itt vagyunk, nézzük csak azokat a varázsvesszőket. D.J. szerint sem működik a vessző következetesen. A módszer bármely leírásában a vesszőt (vagy villás botot) a vesszőző a kezében tartja, néha fura pózban, így a kéz apró mozdulatait, izomrándulásait felerősítik. Egyesek jobban csinálják mint mások. Ebben az összefüggésben tehát a vesszőző személyesen érzékel vagy generál valamit. Ha a vesszőző személyesen érzékel valamit, akkor nem kell neki vessző. A vesszőzők viszont úgy tartják, hogy a vessző a segítségükre van valaminek a kimutatásában. Ezek a megfigyelések arra vezetnek, hogy a varázsvesszősök a saját mozdulataikat észlelik. Miután semmi sem igazolja, hogy a varázsvesszőzés jobb eredményt adna a puszta véletlennél, nem hiszem, hogy alkalmas lenne víz kimutatására.” (M. Mauser 1996): More Dowsing (megint varázsvessző) NSS News, 1996. Dec. pp. 346.

 

Háát—mindenki higgyen, amit akar. Ám először beszélgessen geofizikusokkal.

 

 (a Szerk.)

 

Javaslat a "Barlangkutatás Világnapjára"

 

A Galya-tetőn 1996 szeptemberében rendezett 6. Nemzetközi Pszeudokarszt Szimpózium záróülésén egyebek között a következő javaslat került elfogadásra.

"Javasoljuk az UIS-nak és az országos szövetségeknek, hogy fogadják el a Barlangkutatás Világnapja évenkénti megrendezésének lehetőségét augusztus 14-re (Marcel Loubens halálának napjára)."

A Barlangkutatás Világnapja tartalmáról és céljáról előzetesen a következő gondolatok hangzottak el a szimpóziumon: legyen ez hasonló a többi már elfogadott szakmai (és egyéb közösségi) világnapokhoz megemlékezésekkel, ünnepléssel, kiállításokkal, népszerűsítő programokkal, tagtoborzással stb.—mely tevékenységeket mind a szövetségek, mind a kisebb barlangkutató csoportosulások rendezhetnének világszerte—lehetőleg azonos időben, a javasolt napon (vagy ehhez közeli dátummal). Ha sok országos szövetség és az ezekbe tömörült számos barlangkutató, valamint az UIS is magáévá teszi a gondolatot, úgy nagy valószínűséggel az UNESCO hivatalosan is elfogadja a Barlangkutatás Világnapját, ami a társadalmi elismertséget és nem utolsó sorban a támogatásokat is növelheti.

A javaslatot a fent említett szimpózium szervező bizottsága elküldte az UIS Titkárságának és a barlangkutató 12. nemzetközi kongresszusának svájci szervezőihez, továbbá a galya-tetői rendezvény résztvevői vállalták, hogy saját országaik barlangkutató szövetségei elé terjesztik azt.

E vállalásnak eleget téve a fenti gondolatokokat már ismertettem a múlt év novemberében a Barlangkutatók Szakmai Találkozóján összegyűlt társaim előtt. Írásban azért kívánom megismételni, mert egyrészt sokaknak nem volt lehetősége rész venni a találkozón, másrészt pedig írásos formában inkább gondolatébresztő lehet.

Kérem a barlangkutató társakat, ha hasznosnak ítélik a javaslatot, úgy támogassák és további ötleteikkel egészítsék ki azt a legközelebbi MKBT közgyűlésen.

Eszterhás István

 

Albánia

 

 

1995 és 1996 nyarán abban a szerencsében volt részem, hogy több hetet tölthettem az Albán-Alpokban, Theth falu környékén.

A 2.000m-nél magasabb vad hegyormokkal, gleccservájta völgyekkel, mély szurdokokkal, karr-mezőkkel, havasi rétekkel és sűrű erdőkkel tarkított magashegység rendkívüli szépségeket kínál az ide látogatóknak. A nagyrészt mészkőből álló hegységben a barlangkutatás mindez ideig nem volt számottevő.

Már első, háromnapos utunkon rábukkantunk egy zsombolyra az 1.700 m magas Pejes-hágón. Mélysége sajnos csak 34 m (rajz). A 95 évi túrák alkalmával még több zsombolyt találtunk, melyeknek bejárására ‘96 júliusának végén nyílt alkalom. a nevéhez egyelőre nem méltó "Óriási-zsomboly"-ban a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjaival közösen kb. 60 m mélyre tudtunk leereszkedni, ahol hó akadályozta meg a továbbjutást. (95-ben ugyanekkor július utolsó napjaiban egyáltalán nem lehetett az aknába lejutni a hó és jég miatt.)

A zsombolyokon kívül jártunk egy néhány száz méter hosszúságú forrásbarlangban is. Itt első alkalommal a falubeli rendőr volt a barlangi idegenvezetőnk, akinek teljes barlangász-felszerelése egy pisztolyból állt.

Igazán nagy barlangra (eddig) nem akadtunk, de a további kutatás komoly eredményeket hozhat, hiszen minden jel arra vall, hogy a terület hatalmas barlangokat és több száz méter mély zsombolyokat rejt. Csak meg kell keresni őket!

 

A bejárt barlangok GPS-koordinátái

 

 

x

y

z

Harape-forrásbarlang

19o45'36,1"

42o26'27,4"

»1250 m Bfsz.

Pihe-zsomboly

19o45'37,6"

42o27'03,2"

»1850 m Bfsz.

Pejes-hágói 1. sz. zsomboly

19o46'11,8"

42o26'39,3"

1695 m Bfsz.

Óriás-zsomboly

19o45'40,8"

42o27'07,1"

»1800 m Bfsz.

Csepp-zsomboly

19o45'32,8"

42o26'59,5"

»1750 m Bfsz.

 

Kovács Attila

5000 Szolnok Jubileum tér 2. 4/18. Tel: 56/420-948

 

 

MTSZ BB tanfolyam

 

 

Az MTSZ BB túravezető és expedíciószervezői tanfolyamot indít április 8-i kezdettel. Jelentkezni és érdeklődni az MTSZ BB fogadóórája alatt lehet keddenként 18-19 között (Bajcsy Zs. út 31. II. em. ( 1119-289, illetve Németh Tamásnál a 2762-657, 210-0991 és Bajna Bálintnál a 2030-832, 2047-923-as) telefonszámokon.

Bajna Bálint

Nemzetközi rendezvények

 

XI. Internationales Symposium für Speläotherapie—Nemzetközi Barlangterápiai Szimpózium (UIS)

Berezniki (Oroszország) 1997. május 20-25.

 

5th International Karstological School "Classical Karst"—5. Nemzetközi Karsztológiai Tanfolyam: A klasszikus karszt

Postojna (Szlovénia) 1997. június 30. - július 3.

Mindkét konferencia részletes körlevele megtekinthető a Titkárságon.

 

 

Folyóiratfigyelő 5. Rész

 

·       Újabb eredmények a Picos de Europa (Central) kutatásában; Torca del Cerro (-925 m), Bernard Vidal

Francia és spanyol barlangkutatók már 6 áve rendszeresen kutatják a Picos de Europa Központi Masszivumának barlangjait. Kutatásaik eredményeképpen érte el teljes mélységét a Sistema del Trave (-1441m), tárult fel a -255 méteres Torca de los Rebecos és most a Torca del Cerro vagy röviden T33, amely 1996-ra elérte a -925 méteres mélységet és a 2.685 méteres hosszúságot. Ezt a most felfedezett barlangot a felfedezők a Központi Picos legnagyobb kihívásának tartják. Meanderei az átlagosnál jóval keskenyebbek és a három jelentősebb akna kivételével (P 88 -205 méteren, P86 -372 méteren és az 1996-ban felfedezett Puts Moc P95 -825 méteren) a benne való közlekedés igen nehézkes, számos felfelé tartó szakaszon is át kell kelni. A jelenlegi végpont sokat ígér, de megközelítése igen nehéz.

 (SPELUNCA 1996 No. 64.—franciául)

 

·       La Red del Junjumia (Picos de Europa), Félix Bermejo, Javier Lario, Pepe Martinez (Asociación espeleológica GET)

A GET az utóbbi években szisztematikusan kutatta a Picos de Europa nyugati tömbjétől, vagyis a Cornióntól északra fekvő területet, Vegarredonda környékén. A legjelentősebb feltárt üreg a 344m mély Red del Junjumia. Jelenleg öt bejárata van a barlangrendszernek, számos átmenőtúrára adva lehetőséget. A kutatástörténeten, összefoglaló és részletes térképeken, a fekete-fehér, de azért csábító fotókon kívül az átmenőtúra részletes leírásával is megörvendeztetnek a szerzők. Maga a barlang nem különösebben nehéz, eltekintve az esőzések idején villámgyorsan növekvő víztől. Ez igazán a Pozu Soplador kijárata felé veszélyes, ahol hosszú szakaszok telhetnek meg teljesen, de egyébként lehet számítani a sok felső, fosszilis járatra. Az útvonal ki van építve, de egyes hidak és kötelek túl régóta vannak bent ahhoz, hogy csak úgy hirtelen rászereljünk. A hőmérséklet 3,5-4 °C, ami nem mondható túlzottan melegnek, számításba véve az erős (néhol 35 km/h-s) szelet is.

(BOLETIN GET 1996 N°7—spanyolul)

 

·       Morfología, espeleotemas y climatología de la "Gruta de las Maravillas" (Aracena, Huelva), Martín Posales, W.; López Chicano, M.; Rodríguez C.M.; Pulido Bosch, A.

A cikk bemutatja a Gruta de las Maravillas (jelenleg 2 km hosszú idegenforgalmi barlang) fő morfológiai jellegzetességeit. A középpontban a kitöltések állnak, ezzel kapcsolatban kerül szóba az ásványtan és a klíma szerepe a képződmények kialakulásában.

(Espeleotemas 1995 október N° 5—spanyolul)

·       Höhlengebiete in Meghalaya (Nordostindien), Herbert Daniel Gebauer

Hatvan új barlang felfedezését és 40 km új járat feltérképezését végezte el az  India északkeleti részén található Meghalaya államba vezetett négy német expedició. A dzsungelban található kripto-karszt (?! A Szerk.) elsősorban eocén mészkövekben és homokkövekben fejlődött ki, s nem ritkák a 10 méter magas tornyok. A Krem Um Lawan barlangot 1996 márciusában fedezték fel és ez 6.4 kilométeres hosszúságával és 107 méteres mélységével India leghosszabb, ill. legmélyeb barlangja.

(Mitt. Verb. dt. Höhlen- u. Karstforsch. München 1996. 4. szám—németül)

·       Radon exposure during underground trips: a set of guidelines for caving and mine exploration in Britain, Clark R.L. Friend

Az írás összefoglalja, amit a radioaktív radon gáz és leányelemeinek keletkezéséről és eloszlásáról tudni kell, valamint ismerteti a rendelkezésre álló mérési technikákat. Felméri a barlangokat és bányákat látogatókat érő hatásokat és többek között azt is megállapítja, hogy mintegy ötszöröse annak az esélye, hogy barlangi balesetnek leszünk szenvedő részesei, mintsem, hogy a barlangi levegő radontartalma által okozott tüdőrák áldozatai legyünk.

(Cave and Karst Science 1996 október—angolul)

Arany Andrea, Hlavács Judit, Nyerges Miklós

 

 

A világ legmélyebb barlang-kürtője

 

Koperi, bresciai és trieszti szlovén ill. olasz barlangkutatók zsomboly-bejáratra találtak a Júliai Alpokban a szlovén-olasz határon fekvő Kanin-fennsíkon annak szlo­vén oldalán, a világ legmélyebb barlangi aknája, az 501m mély Brezno pod Velbom közelében 1996 augusztusában. Ekkor 250m mélységbe ereszkedtek, de az aknának itt még egyszerűen nem volt észlelhető feneke. Októberben visszatértek és ekkor a már elegendő felszereléssel 643 méteres mély­ségben érték el a zsomboly fenekét. Így a Vrtiglavica átvette a világ legmélyebb bar­lang-kürtője szerepét.

Patak hatol vízeséssel az aknába 400 méter mélységben és a víz az akna-fenéken felhalmozódott törmelékben tűnik el.

A Vrtiglavicát egybefüggő aknának te­kintik, minthogy a térképen jól látható, -50 és -130 méter közé eső szűkületet hatalmas jégtömeg okozza, amely több mint -250 méterig hatol a barlangba. A világcsúcs azonban ekkor sem vitatható, mivel az új akna mélysége a felső rész nélkül is meg­haladja a korábbi csúcsot.

A térképvázlatot Matteo Rivadossi készítette.

 

Tim Stratford után

(International Caver)

 

 

Kenessei Ferenc, „Fefe” 1997. Január 8-án elhunyt. 1974-től  a tatai Megalodus Cso-port, majd  a Gerecse Barlangkutató Egyesület tagja volt. Részt vett szinte valamennyi gerecsei barlang kutatásában, de sokat tevékenykedett Dorog- és Esztergom kör-nyékén is. Lelkesen munkálkodott az ifjúság nevelésében is. Tragikus, korai halála nagy veszteség a Komárom-Esztergom megyei barlangkutatásnak.

 

 

Könyvújdonságok

 

 

Megjelent a Solymári-ördöglyukat ismertető A5-ös méretű, 40 oldalas, színes képekkel illusztrált füzet. Szerkesztette: Hazslinszky Tamás. Írták: Hazslinszky Tamás, dr. Jánossy Dénes, Kraus Sán-dor, dr. Krolopp Endre, dr. Topál György. A kiadvány részletesen foglalkozik a barlang feltárásával, kutatásával, kiépítésével, földtani bemutatásával, az őslénytani ásatások eredményével, a barlang denevérfaunájával, valamint a túraútvonalak bemutatásával. A füzet-hez részletes irodalomjegyzék és német nyelvű összefoglaló is tartozik.

Kapható a Titkárságon. Ára: 250.- Ft.

ã