Október 27. péntek - [ a nap összes fotója itt látható ]

 Ez a nap is úgy kezdődött mint a többi, ébredés, reggeli és most már két autóval összesen 12-en indultunk a Cang Dong barlangrendszerébe. A kínaiak egy újítást találtak ki minek a lényege az volt, hogy az autó kevesebbet kopjon a rossz földúton ezért valahol messzebb álltak meg egy másik irányból megközelítve a völgyet (a cseppkőboltnál kell balra fordulni...) és azt javasolták hogy gyalogoljunk többet, talán mert az egészségesebb. Szokásos kínai módon persze azt mondták egy kilométer és szinten van a barlang hozzánk képest persze ezt senki nem hitte el, és ezt egy negyedóra gyaloglás és 100 méter szint elveszítése után miután már láttuk hova lyukadtunk GPS-el igazoltuk is. De vissza már nem fordultunk, így a nagy forrás felett a hegyoldalban elharántolva végül is nem olyan nagyon nagy kitérővel elértük a Cang Dong kormos bejáratát.

Lassan összeszedelőzködtünk, Marci és Kutya elszaladt a darab kötélért és a karbidért amit előző nap bent hagytunk az akna bejáratánál. Elkezdtük a mérést, Emma rajzolt mint a gép, de néhány pont után egy nagy cseppkőlefolyásba ütköztünk ami teljesen kitöltötte a járatszelvényt. Szerencsére a Kutya még korábban észrevett egy oldaljáratot az egyik kisebb felmászásánál ahol a huzat is mutatkozott, így arra vettük az utunkat. Én meg a kutya kint hagytuk a begünket elég pesszimista módon két társunk húzta maga után szorgalmasan. A járat maga nagyon érdekesen alakult előbb egy homokos aljú, traverzálós vadvizek útján kellett haladni, majd a járat ellaposodott és egy sáros aljú szifonon bújtunk át melynek túloldalán vízcsobogás hangja ütötte meg a fülünket. Ezt nemsokára el is értük, egy velünk szembeérkező patak nyelődött el egy keskeny alig tíz centi széles, de hosszú hasadékban, ez nyílván nagyobb vízhozamoknál ez nem bírja a nyelést olyankor a szifon megtelik és a vadózus jellegű járat alján folyik tovább a víz amely nem sokkal később egy alsó járatba folyhat be (ezt nem térképeztük fel, de a Marci bele ment kb. 50 métert). A vizen felfelé haladva néhány mélyebb medence felett elmászva előbb egy felső járatot mértünk meg ami nagyon szép cseppköves, változatos méretű volt, majd a víz folyását követve megállapíthattuk, hogy az egy szifonból ered. Itt még volt egy járat amely elég laposan és feketén kezdődött majd egy nagy teremben lévő tóval ért véget. Mikor ezzel végeztünk (ez kb. 600 m hossz volt), visszamentünk az elágazásba ahol Mr. Tin jött velünk már szemben és hallottuk a többieket is akik a közelben fotóztak. Megtudtuk, hogy az előző napi 50-es akna oldalában sikerült lemászniuk a kövek között, mindössze egy 9 m-es szakasz igényelt kapaszkodókötelet, és további 600 métert felmértek egy szifont és nagyméretű járatokat emlegettek, amelyek nem értek véget.