Október 23. hétfő - [ a nap összes fotója itt látható ]


Ma ismét két külön utakon jártunk - Marci és a Kutya  visszament a Marci és társai által előző nap otthagyott vizesbarlang (Longu Dong - a Teng Long Dong rendszer része) beszerelését folytatni ami azt jelentette hogy egy 50-es körüli aknán leereszkedve egy kanyon oldalában építettek ki kötélhidat a víz folyásirányával felfelé.

 Én a Teng Long Dong fosszil részének túlsó bejáratához lettem beosztva ahol Mike és Sean és néhány kísérő társaságában az előző nap felfedezett ’good lead’-ek felfedezésére, beereszkedésére szerződtem. Hát ebben sok köszönet nem volt bár nagyon szép kis nap kerekedett belőle. Azzal kezdődött hogy, bár a barlangot mintegy 20 perc távolságra meg lehet közelíteni autóval ez most nem volt lehetséges mert állítólag felbontották az utat. Ezért gyalog kellett menni. A kínaik mondták hogy ne aggódjunk, tudnak egy r9videbb utat az erdőn át és valami Dragon cave-ket emlegettek, de senkinek nem volt világos mi fog következni. Miután kiszálltunk az autóból egy jó magas hágó irányába indultunk, de mielőtt fele magasságba értünk volna, hirtelen levágtunk a mellettünk lévő dolinába, aminek az alján nagy barlangnyílás sötétlett.

Azt gondoltuk itt megyünk be a rendszerbe. A barlangba be is mentünk de az néhány száz méter után végetért és újra a felszínen voltunk. Ez a jelenet még kétszer megismétlődött a középső barlangban jelentős üvegház váz-szerű képződmények voltak, állítólag gombát termesztettek alatta. Mikor a 3. barlangon is átértünk rizs és kukoricaültetvények mellett haladtunk egy teljesen elfalazott barlangbejáratot mellőzve. Ezután egy kiszáradt az esőtől igen csúszos patakmederben haladtunk egy nagy barlang bejáratáig de ez sem a keresett hely hanem egy másik barlang volt. Itt 2 kínai kisérő leoldott, mi pedig mentünk tovább egy kedves barna alapon fehér csíkos öltönyös fiatalemberrel, Mr. Tin-nel.

Itt a terep egy kicsit eldurvult egy óriási kiszáradt patakmederben mentünk amelyben 3-4 magas ködarabok hevertek és nagyon csúsztak, egy helyen a hegyoldalba is fel kellett kapaszkodni hogy kerüljünk. Néhány jelentős zsombolybejárat szakította meg csak a völgy egyöntetű képét. Egy helyen aztán úgy tűnt nem lehet továbbhaladni ekkor felfelé fordultunk a hegyoldalban és meredeken feltörve a bozótban, mintegy 3 óra gyaloglás után máris a barlang bejáratánál voltunk ami persze nagy volt mint  a fene.

Itt begyalogoltunk majd elkezdtük az előző nap egy másik csapat által felderített oldalágak megnézését. Három ilyet kerestünk fel de mindegyik elég szűk volt és az aknák vagy elszűkültek vagy nem volt az aljukon semmi sem. Az igazi dilemma ezután következett miután visszatértünk a több Baradlányi méretű főágba, merre menjünk vissza. Azt tudni lehetett hogy ahol jöttünk ott semmiképpen, esetleg a felbontott úton nagyot kerülve vagy a barlangon át. Erre szavaztunk bár a velünk lévő kínai megpróbált rávenni arra hogy menjünk vissza amerre jöttünk de ez nem sikerült neki. Elindultunk hát a barlangon át, tudván hogy ez több mint négy óra izzasztó gyaloglást fog jelenteni, mert előző nap az Emmáék már kipróbálták. Mintegy 2 és fél óra lépcsőzés és botladozás után a vezetőnk váratlanul letért a fő járat csapásirányáról és egy kikövezett mellékjáratban haladt tovább, majd mindenki meglepetésére egy bejárat vagyis inkább kijárat fénye tűnt fel. Kiértünk a Teng Long Dong barlangrendszerből egy hatalmas szakadék dolina aljára. Persze nem tudtuk hol lehetünk és milyen messze van az út ahova tartunk. A dolinából kivezető út minden elképzelésünket felülmúlta, bemásztunk egy hatalmas leszakadt kőzetlemez mögé, majd a szálkőzet és a fal között megtámasztott falétrán másztunk fel egy lépcsősor aljára ami kivezetett a töbörből. Innen még jó háromnegyedórát gyalogoltunk az egyre erősődő félhomályban szórványos házak között amíg elértük a hazafelé elvivő autót.