Az 1993-as év eseményei
Kutató túrák, táborok
- 02. 27. Eszterhás István, Gönczöl Imre, Horváth Georgina és Bogdány János nyomjelzési kísérletet végeztek színes füsttel a Szentgyörgy-hegyen, a Sárkány-lik feltételezett bejáratánál. A piros füstöt mohón elnyelte a hegy, de előjönni sehol sem láttuk...
- 04. 25. A Hegyes-tűn és a Fekete-hegyen jártak: Gönczölék és Ecsődi Zoltán. Egy leírás a Csere-kút forrást „barlangból jövő”-nek írja le. A „barlang” valójában egy mesterséges, tárószerű építmény, mely a lejtőtörmelék ellen védi a forrást.
- 05. 8-9. A Kovácsi-hegy komplex megfigyelése a KTM Országos Természetvédelmi Hivatal által kiírt „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat anyagának összegyűjtése ill. kiegészítése céljából. A terület barlangjait már 1985-ben feldolgoztuk, ezekről a mostani alkalommal videófelvétel készült. Megkerestük, azonosítottuk és dokumentáltuk a Kovácsi-hegy különleges értékeinek számító tőzegmoha-lápokat. Vizsgáltuk, hogy mi okozta a már kiszáradt Vad-tó pusztulását. Az ok: elsősorban a bazaltbányászat. /Ezen a túrán Eszterhás I., Kalicza Tibor, Gönczöl I., Gönczöl Imréné, Gönczöl Tímea és Ecsődi Z. vettek részt./
- 05. 15. Eszterhás I. a Bondoró-hegyen volt terepbejáráson.
- 07. 2-11. IX. Vulkánszpeleológiai tábor, Rostalló. Folytattuk a Tokaji-hg. barlangkataszteri feldolgozását. A táborban 58 fő „fordult elő” rövidebb-hosszabb ideig. /Több, mint a társulati kutatótáborban!/
A bejárt, átvizsgált helyszínek: Ördög-völgy, Nagy-Bekecs-kőszál, Bagoly-kő, Hosszú-kő, Holló-kő, Nagy-Hemzső, Fenyő-kő, Tábla-bérc, Szivaszkála, Nagy-Oldal, Lackó-hegy, Ember-kő, Tokár-kő, Nagy-Szár-kő, Amadé-hegy, Péter László-völgy, Farkas-dombi Kőkapu, Sárkánytörés-völgy, Mély-pataki-völgy, Erdőbénye környéke, Gergely-hegy, Bagoly-bérc, Sárospatak-Mandulás, Ingvár-hegy, Regéci-Várhegy, Kutyaszorító-völgy, Mikházi-tető.
A rostallói tábor munkájával, az újonnan felmért barlangok térképeivel, leírásaival jelen Évkönyvünk más helyén részletesen foglalkozunk.
A következő hasonló táborok szervezését, programját, életét teljesen újra kellene gondolni. Eluralkodott az a nem szerencsés gyakorlat - már az előző évi, de még inkább az ezévi táborok életében -, hogy a napi munka megbeszélésére általában a késő délelőtti órákban került sor, sokszor úgy tűnt, hogy szinte a pillanatnyi ötlettől vezérelve, találomra. A dél körüli indulás magával hozta azt, hogy sokan - főleg a problémásabb, vagy távolabbi területre indulók - leginkább csak sötétedés után tértek vissza a táborba. Ez is oka annak, hogy nemigen tudtuk, hogy ki merre járt, mit talált, mit nem talált, és miért nem, mit tapasztalt, és hogy mit ajánl megnézésre. Az ilyen „napirend” mellett nem lehetett eljutni olyan helyekre, ahol ugyan nincs „munkafeladat”, de - ha már eljöttünk ilyen messzire /esetünkben közel 400 km-re/, a nevezetes, látványos helyeket felkerestük volna. Ezidáig két tábort értem meg Rostallón, de nem láttam Sárospatakot, és - bár nagyon sokszor átmentünk Telkibányán – nem láttuk a bányászati múzeumot…
Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az esti tábortűz kezdetére lehetőleg minden brigád térjen vissza a táborba, tartson „élménybeszámolót”, és beszéljük meg a másnapi teendőket, azt, hogy ki, kivel és hová megy, és hogy miért megy. Ismerve a másnapi célt, bárki számba tudja venni, hogy a feladatra mennyi idő kellhet, mire jut még idő, mi esik útba - vagy annak közelébe -, amit szívesen megnézne. Jó cél érdekében akár korán reggel is elindulnánk...
Amiről itt „dohogtam”, az nem okozhatott problémát pl. a pulai táborban, aholis ha az ember kimászott a sátorból, nyomban beleesett a barlangba - és azt kellett csinálni. ...de egy ekkora terület kutatását, mint a Tokaji-hegység, már szervezni kell! Szervezni, előre, gondosan, alaposan...
07. 18. Eszterhás I. terepbejáráson volt Pula környékén, a „déli fertályon”.
07. 31.- 08. 9-ig tartott a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport kutatótábora a Csatár-hegyen. Néhány napra Eszterhás I., Gönczölék, Ecsődi Z., Szebeniné Jókovács Aranka is elmentek, segíteni a nagyon érdekesen alakuló barlang irdatlan tömegű omladékának „kitermelésében”.
08. 6. Eszterhás I. a Budaligeti-bazaltbarlangot /!/ kereste fel, miután nagysokára sikerült az informátorával közös időpontot összehoznia.
08. 15 - 22. A Kalicza-család a Bükki Régészeti Táborban töltött néhány emlékezetes napot.
08. 20 - 22. A Kádártai-forrásbarlang vízfestésére, a barlang környékének megfigyelésére hoztunk létre egy kis tábort a kádártai halastó partján. /Eszterhás I., Gönczöl-család, Horváth Georgina és Bogdány János – valamint e két utóbbinak András nevű - alig fél éves - fia./ A tábor munkájáról, eredményeiről Évkönyvünkben külön leírás foglalkozik részletesen.
- 09. 18. Eszterhás I., Szobonya Károly és Bogdány J. újabb vízjelzést és terepbejárást végeztek a Kádártai-forrásbarlang feltételezett vízgyűjtő területén.
- 09. 30. Eszterhás I. a forrásbarlang közelében lévő kádártai kőbányában „szerzett be” adatokat a hidrológiai és geológiai helyzetről, valamint vízmintát hozott.
- 10. 16. A kádártai tó környékén Bubics István geológus magnetoesztéziás módszerrel kereste a felszín alatti vízfolyásokat. A meglehetősen szokatlan - egyesek szerint sarlatánságnak tartott - módszerrel Eszterhás I. is megpróbálkozott.
- 10. 15-17. Kalicza Tibor, Szablyár Péter, Gönczöl Imre és Ecsődi Zoltán az Erdőbénye közelében lévő Arany-barlang omlás által elzáródott bejáratát kibontották, a vizes tárót - ill. annak az ekkor megismert szakaszát - bejárták, felmérték, fotózták, a különleges képződményekből mintát vettek. Kalicza T. videófelvételeket készített. A terepjáró gépkocsit is igénybe vevő expedíciót az ECO-2001 Kft szponzorálta. Évkönyvünkben részletes beszámoló olvasható erről a meglepő eredményt hozó újrafeltárásról.
Kultúrprogramok
- 01. 25. - 02. 12. Veszprémben, a Lovassy-gimnáziumban volt látható Gönczöl Imréné ásványkiállítása. Ennek időtartama alatt a kiállító több alkalommal is „tárlatvezetést” tartott a tanulóknak, előzetesen egyeztetett időpontokban.
- 02. 13. Gönczöl Imréné és ásványbarát szakköre sikeresen megrendezték a III. Várpalotai Ásványbörzét.
- 02. 14 - 26. Ásványkiállítás a pétfürdői Közösségi Házban.
- 02. 17. Gönczöl I. a várpalotai városi könyvtárban diavetítést tartott a barlangok világáról.
- 02. 18. Gönczöl Imre a veszprémi Nagy László iskolában diavetítéses előadást tartott a Bakony barlangjairól.
- 03. 02. Gönczöl I. diavetítéses előadása Erdély barlangjairól /Várpalota, városi könyvtár/
- 03. 17. Gönczöl I. diavetítést tartott a várpalotai városi könyvtárban, melynek során Bulgária szép tájait, geológiai különlegességeit és barlangjait mutatta be.
- 03. 20. „Nosztalgia-túra” a Kőris-hegyre. /Odvaskő-barlang, Szárazgerence-barlang./
- 04. 24. „Nosztalgia-túra” a Vértesben. /Oroszlánkő-bg, Csákvári-bg./
- 06. 12. A zirci múzeum kiállításmegnyitóján Eszterhás I. és Schäfer István Zsolt vettek részt.
- 06. 18 - 20. Barlangnap. /Eszterhás I., Eszterhás Istvánné, Gönczöl Tímea, Ecsődi Zoltán, a Kalicza család és még sokan mások./
- 07. 1 - 2. Gönczölék francia barátaikat - Winkleréket - kalauzolták a rostallói táborba. Útközben megnézték a Béri-sziklákat /rendkívül szép hajlott andezitoszlopok!/ a Szent-kutat, a Baglyas-kőt és a Szilvás-kőt. Itt éjszakára tábort is vertek. Másnap Mikófalván kövült fatörzseket néztek meg. /Winkler Nándi ujjongott a vízmosás falából kiálló jókora megkövült fatörzs láttán.../ A francia család még további két napot töltött a rostallói táborban. Ez idő alatt elsősorban a zempléni táj ásványaival ismerkedtek.
- 07. 16 - 18. Eszterhás I., Schäfer I. Zs. és még néhányan ott voltak a Kapolcsi Napok kulturális rendezvénysorozaton. Ez „előtanulmány volt” a következő évben általunk - a Kapolcsi Napokkal egyidőben és egy helyen - megrendezésre kerülő „LYCHNIS” Barlangász Találkozó lebonyolításához.
- 07. 13 - 18. Az ácsi általános iskolás gyerekek tési táborának Gönczöl Imréné volt a „szakmai irányítója”. A gyerekek az Alba Regia-bg.-ban is túráztak. Gönczöl I. diavetítés ke-retében mutatta be a gyerekeknek a Bakony barlangjait.
- 07. 17. A Kalicza család az Alba Regia-bg. Jobboldali végpontjára túrázott. A túrát - melynek elsődleges célja egy leendő videófilm elkészíthetőségének felmérése volt - Gönczöl I. vezette.
- 08. 18. Gönczöl I. diavetítéses előadása a Bakony barlangjairól a várpalotai gimnazisták tési táborában. A gimnazisták szerettek volna az Alba Regia-barlangban is túrázni, a túra vezetésére engem kértek fel. Az Alba Regia csoport vezetője „megmakacsolta” magát, és bármiféle elfogadható indok nélkül meghiúsította a túra lebonyolítását. …én legfeljebb nem jártam az „ezredik után ezeregyedszer is” a barlangban, de a gimnazista fiúk-lányok - a személyemre szóló bosszúállás miatt - egy nagy élménnyel lettek szegényebbek.
- 09. 16. A Gönczöl család olaszországi kirándulásuk során a Trieszti-Karszton is járt. Megcsodálták a hatalmas teremméretű - 146 m magas! - Grotta Gigante barlangot, és a mellette lévő karsztmúzeumot. /Aurisina környékén sok - nem kiépített - barlang van, nagyok is./ Az oda- és visszautazást a Júliai-Alpok és a Karni-Alpok közötti autóút, a Fellah-völgye, no meg a Wörthi-tó ékesítette.
- 12. 9. A KTM OTH „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat eredményhirdetésén Eszterhás I. volt jelen. A Kovácsi-hegy természeti értékeit bemutató pályamunkánk II. helyezést ért el.
- 12. 18. A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport óévbúcsúztató bontást /= barlang- és pezsgőbontást/ rendezett. A házigazdákon kívül a Bakony csoport egy tagja és Eszterhás I. tudott ott lenni a jó hangulatú évzárón.
Oktatás
A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport „barlangjáró 1.” tanfolyamán Eszterhás I. az év folyamán összesen 10 óra előadást tartott.
Pályázatok
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Országos Természetvédelmi Hivatala által kiírt „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázatra a Kovácsi-hegyi anyagunkkal pályáztunk. Bemutattuk a hegy országos hírű geológiai képződményét - a Bazalt-utcát, annak barlangjait, valamint a hegy platóján található tőzegmohalápokat. Pályaművünkben rámutattunk a hegy természeti értékeit veszélyeztető tényezőkre.
Pályamunkánk II. helyezést ért el, oklevél- és pénzjutalomban részesült.
A Karszt- és Barlang Alapítványtól megkaptuk a megpályázott pénzt.
Éves jelentésünk a Cholnoky-pályázaton II. helyezett lett, oklevelet és pénzjutalmat kaptunk.
Az ECO-2001 Műszaki, Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft szponzorként támogatta az Arany-barlang újrafeltárására szervezett expedíciónkat. A Kft az expedíció teljes költségét magára vállalta. Tőlünk megkapta a leírást, térképet és fotókat tartalmazó előzetes jelentést.
Egyéb
A Bükki Nemzeti Park köszönő levelet küldött a Tokaji-hegységben végzett barlangkataszterező munkáért, és elnézést kért, hogy a munkánk költségeihez pénzzel nem tudott hozzájárulni.
A Veszprém Megyei Horgász Szövetség levélben köszönte meg a Kádártai-horgásztó vizét elsősorban biztosító forrásbarlang vizének eredetére, valamint a szennyeződési lehetőségek kimutatására irányuló munkánkat.
Gönczöl Imréné
A BARLANGKUTATÁSTÓL AZ ÁSVÁNYBÖRZÉKIG
A különböző kőzeteket, ásványokat, azok nevét, összetételét, keletkezési körülményeit, korát, a földtörténeti korok finom emeleteit hosszú ideig csak a geológusok, illetve azon érdeklődő „kiváltságosok” ismerhették, akik érdeklődésük és szerencséjük folytán hozzájuthattak egy-egy egyetemi jegyzethez. Ritkán adódik olyan szerencse, hogy a helyszínre kivonuló barlangkutatók között a rétegek szavát értő geológus is van. Ezért aztán sokszor mi, botcsinálta geológusok - mások tudását ellopva - próbálunk elméleteket felállítani a bennünket éppen izgató problémákra - és ezek az „elméletek” igen sokszor meg is állják a helyüket…
Az elmúlt hat-nyolc évben szép számú geológiai és ásványtani ismeretterjesztő könyv látott napvilágot, de nekünk ezeket az ismereteket az ezt megelőző időben is el kellett sajátítanunk valahogyan. Aki hozzájutott, egyetemi jegyzetekből, mások ezek magyarázataiból - de volt, aki úgy, hogy kőzetmintákat gyűjtött maga köré, és szabad idejében névről szólongatta őket, hogy megismerje. Ez utóbbiakhoz tartoztam magam is.
Egyszer egy látogatónk felfigyelt erre a kőzetekből és kövületekből álló gyűjteményre, és az ezirányban megmutatkozó tudásszomjamra. Ő javasolta, hogy menjek el egy ásványbörzére, mert ott még több félét - igazi „csemegéket” is - láthatok. Elmentem. A látvány valóban lenyűgöző volt! …és a ráadás, amit a gyűjtők adtak magyarázatként egy-egy ásványról - az bizony nagyon megragadott. Ettől kezdve „előre megfontolt szándékkal” jártam ezekre a rendezvényekre, és megkerestem azokat a gyűjtőket, akik hatalmas ismerettel rendelkeztek, és szívesen-lelkesen beszéltek, meséltek az ásványvilág csodáiról. A börzékre járás mellett gyűjtögettem is, hiszen az ásványok szemet és lelket gyönyörködtetőek!
Gyűjtés közben tanulmányozhattam a rétegeket, az ásványtársulásokat, meg még sok minden mást is. Bizony, egy idő után a begyűjtött darabokból eladásra, cserére is kerültek példányok, és - ki ne ismerné a mondást: „ismétlés a tudás anyja” - a vásárlóknak, érdeklődőknek mindent elmondtam a nálam látható ásványokról.
Szerencsére évek óta egyre több - nagyon szép - könyv jelenik meg az ásványokról, drágakövekről. Ezeket a könyveket be is gyűjtöm, - bár az áruk manapság már-már a drágakövekével vetekszik! - mégis, amikor egy kőfalat, egy réteget vizsgálok, úgy érzem, hogy számomra az ásványbörzék adták az alapfokú tanfolyamot. Ezért ajánlom szívesen az ásványgyűjtést és az ásványbörzéket minden kezdő és érdeklődő barlangkutató figyelmébe.
Eszterhás István úrnak
Isztimér
Tisztelt Uram!
Nagy érdeklődéssel olvastam az Ön által összeállított és részemre megküldött tanulmányt a Kádártai Halastó környékén végzett kutatásaikról.
A tanulmány színvonala tükrözi az Önök igényes és mindenre kiterjedő munkáját.
Jó érzéssel veszem tudomásul, hogy a Kádártai Horgásztavon végzett tevékenységünk hozzájárul a forrásbarlang megóvásához, a vízminőség megőrzéséhéz. Megnyugtat az a tény, hogy a horgásztó vízutánpótlása biztosított. Bízom benne, hogy a környezetszennyezés hatása a horgásztavat és környékét nem veszélyezteti.
Kívánok Önöknek továbbra is jó munkát.
Gősi Zoltán ügyvezető elnök, Horgász Egyesületek Veszprém Megyei Szövetsége
BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA
Üi.: Majoros/VJ.
Tárgy: Barlangkutatás az Eperjes-Tokaji-hegységben
Tisztelt Eszterhás Úr!
Az erdőbényei Arany-barlangról készített leírásukat a térképpel együtt megkaptuk. Ezúton köszönjük meg a múlt évi tevékenységükről készített videofelvételt is, melynek egy kópiáját a BNPI-nek megküldték.
Sajnálattal kell tájékoztatnunk, hogy a Vulkánszpeleológiai Kollektíva tervezett anyagi támogatását az idén nem tudjuk megvalósítani.
Reméljük, hogy a következő év módot nyújt ennek pótlására.
Addig is gratulálunk eddigi tevékenységükhöz, s sikeres új esztendőt kívánunk.
Eger, 1993. december 07. Varga Ferenc igazgató