Hazánk egyik igen érdekes barlangjáról kívánunk vázlatos ismertetést adni. Vázlatosat, mert egyrészt csak egyetlen rövid látogatás során megismertekről számolhatunk be, másrészt pedig a barlang jelenleg bejárható része várhatóan kisebb feltárási munkával megnövelhető.
A barlang legegyszerűbben Budapest II. kerületének budaligeti részéről közelíthető meg. A főváros belterületét a Zerind vezér úton hagyjuk el Solymár falu Kerekhegyi telepe felé haladva. A város szélétől mintegy 4-500 m-re az aszfaltútból balra /délnyugatra/ elhanyagolt üzemút vezet az erdőn át a Kálvária-domb /388 m/ felhagyott mészkőbányájához. Közigazgatásilag e terület már Solymárhoz tartozik, barlangkataszterileg pedig a 4772-es területen van. Az egykor volt mészkőbányának három egymás melletti udvarában folyt a triász mészkő kitermelése. Az északi udvar a legnagyobb. Ennek a falában több karsztos barlang is feltárult. Ezek közül jelenleg egy üreg járható, a többiek részben beomlottak, illetve a kőtörmelék betemette azokat. A bányaudvart nyugatról övező fal felső részét nem mészkőféleségek alkotják, hanem bazalt.
Bazalt a Budai-hegységben? - Ez előbb meglepetésként hatott, majd szerfelett kíváncsivá tett. Az első erről szóló híreket Molnár Lászlónétől hallottuk, majd az ő közvetítésével jutottunk azokhoz a kispéldányszámú, alig fellelhető angol nyelvű beszámolókhoz /vö. irodalomjegyzék/, melyek a budai bazaltelőfordulásról szólnak, végül ő kalauzolt el a helyszínre. – Mindezekért ez írás kapcsán is szeretnénk köszönetet mondani.
A bazaltnak a Budai-hegységben való előfordulásáról nagyjából tíz éve van ismeret /HORVÁTH-ODOR 1984, DOBOSI-HORVÁTH 1988, EMBEY-DOBOSI-NOSKE-ÁRVA 1989/. Ez mint intruzió jelentkezik a triász mészkőben. A bánya területén több helyen is tapasztalható, nemcsak az említett nyugati fal felső részén dejk-szerűen, hanem kisebb-nagyobb tömzsökként a bányaudvarok falainak más részein, sőt a középső bányaudvar barlangjában, a Budaligeti-bazaltos-barlangban is. Porladó, széteső labdányi /5-20 cm átmérőjű/ rögöket a bányában és annak környékén elszórtan szintén találhatunk. A bazalt kora K/Ar módszerrel 57,9+-2,2 millió évesnek lett meghatározva /EMBEY-DOBOSI-NOSKE-ÁRVA 1989/. Ezt sztratografikusan alátámasztani látszik, hogy a bazaltdejk tetején lévő kisebb katlanban bauxitos anyag halmozódott fel. A budaligeti /pontosabban solymári/ bazaltnak eddigi vizsgálatai elsősorban petrográfiai jellegűek voltak, melyek során tisztázták összetételét, kristályszerkezeteit, minőségi besorolását stb. Ezekből röviden csak annyit emelnénk ki, hogy egy viszonylag magas Ni- és Cr-tartalmú alkáli olivin bazalt, melynek kristályformái a keletkezéskori hatalmas nyomásra utalnak.
Budaligeti-bazaltos-barlang vázlata, Solymár, Kálvária-domb
A kréta korban szárazulati felszínt alkotó triász mészkő közé préselődött be a bazalt, mely erőteljes nyomásával és magas hőmérsékletével többé-kevésbé átalakította a vele érintkezésben levő mészkövet különös metamorf zónákat alakítva. A felszínre, vagy felszínközelbe került vulkanit az egykori karsztfelszínen is metamorfizált vöröses, bauxitos mészkőgyöngyöket égetve /ragasztva/ a kőzetfelszínre. E metamorf kőzetek és felszíni formajegyek már utalnak a közeli vulkáni intruzióra.
A Budaligeti-bazaltos-barlang, mint már említettük, a középső bányaudvar nyugati falának aljában, a törmeléklejtő tetején nyílik. Valószínűleg a kőbányászás során tárult fel. A nagyjából 1,5 m széles és 1 m magas bejáratát egy lépcsős letörés után enyhén lejtő és egyre alacsonyodó folyosó követi. E főágnak tekinthető részből jobbra, fölfelé és balra, szintesen egy-egy fülszerű, íves folyosó indul a bejárat közelében, majd néhány m után, beljebb visszatorkollik abba. Az oldalágak visszatorkollásának környékén találjuk a barlang alján és oldalfalán az enyhén málló, rozsdavöröses bazaltfelszínt. A barlang ma ismert, kb. 10 m-es részének nagyobb hányada triász mészkőben alakult. Mindössze csak egy kb. 1,5 - 2 m2-nyi felület áll bazaltból, melynek szomszédságában metamorfizálódott a mészkő. A barlang alját laza poros-köves törmelék alkotja. Az oldalágak visszatorkollásának környékén a főág alja kibontható törmelékdugó, melynek eltávolításával az üregrendszer további részei válnak majd hozzáférhetővé.
A Budaligeti-bazaltos-barlang jelentősége ritkaságszámba menő mivoltából adódik. Az általánosan ismert karsztos, hévizes barlangvidéken kakukktojásnak számít egy alig jegyzett bazaltos barlang. Különleges a barlangot magábafoglaló eltérő keletkezésű kőzetek egymásmellettisége, egymásra való hatása. A teljes feltárást követően bizonyára még további meglepő dolgokra is számíthatunk.
Irodalomjegyzék
DOBOSI-HORVÁTH /1988/: High- and low-pressure clinopyroxenes form alkali lamprophyres of the Velence and Buda Mountains, Hungary - N Jb. Min. Abh. 158 /3/ p.241-256
EMBEY-DIETRICH-POULTIDS /1989/: Petrology and geochemistry of periodite xenolits in alkali basalts form the Transdanubian Volcanic Region, West-Hungary - J Petrol. 30. p. 79-105
EMBEY-DOBOSI-NOSKE-ÁRVA /1989/: Petrology of a New Basalt Occurrence in Hungary - Minerology and Petrology 40. J. by Springer Verlag Wien p. 183-196
HORVÁTH-ÓDOR /1984/: Alkaline ultrabasic rocks and associat silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. /Hungary/ - Mineralia Slov. 16. p. 115-119