Eszterhás István
BARLANGKATASZTEREZŐ TEREPBEJÁRÁS HAJMÁSKÉR KÖRNYÉKÉN
Kádártai kutatásaink közben volt időnk arra, hogy Hajmáskér környékére is tegyünk szpeleológiai kirándulásokat. Ezen alkalmak során az EORT 10000-es térképen „barlanggyanús” részeknek mutatkozó helyeket felkerestük és ha nem is teljes alapossággal, de a lehetőségekhez képest lelkiismeretesen átvizsgáljuk azokat. Jártunk a Szingaraszó-völgy alsó szakaszában, az Ótott-hegy egykori kőfejtőiben, a Látó-hegyen és a Séd Kádárta Hajmáskér közötti szakaszának jobb parti szikláin.
A Hagyma-tetőtől délkelet felé, Hajmáskér irányába ereszkedik le a Szingaraszó-völgy /a 4422-es barlangkataszteri területen/. A falu határától 800 m-rel nyugatra a gyulafirátóti út- ból ágazik ki az a murvás földút, amelyen megközelíthetjük a völgy alsó szurdokszerű sziklás szakaszát. Kőzetét tekintve meglehetősen egyhangú a völgykörnyék, mert körülötte mindenütt csak nori fődolomitot találunk. A kőzet vastagsága többszáz m is lehet /LACKÓ 1911/, általános dőlése pedig 10-20° közötti értéket mutat északnyugat felé.
A helyszínen csak a Szingaraszó- és a Hagyma-völgy összetorkollásánál jelentkező sziklafalakat tudtuk átnézni. Ez egy íves, mintegy 200 m hosszú, 15-20 m magas szabdalt fal, benne barlangot nem találtunk, de megcsodálhattuk igen szépformájú szikláit. A Hagyma-völgy betorkollásától a térképen észak felé jelzett völgyoldali sziklafalat már nem járhattuk be, mert azt többszörös kerítés zárja el a látogatók elől. A kerítésen belül őrtornyok látszanak és kutyacsaholás hallatszik ki. Nyilván katonai területtel van dolgunk.
A Szingaraszó- és az Aszó-völgy között van a hajmáskéri Ótott-hegy /szintén a 4422-es barlangkataszteri területen/. Ezt a legutóbbi időkig a Hajmáskéren állomásozó szovjet Vörös Hadsereg gyakorlótérként használta. Az Ótott-hegy déli kiemelkedésén, közvetlenül a falu házainak szomszédságában kőfejtő gödröket jelöl a 10000-es térkép. E rész is teljes egészében nori fődolomitból áll, hasonló dőléssel, mint az előbb említettek.
A templom melletti kis közön juthatunk a bányagödrökkel szabdalt domb déli oldalába. A látvány lehangoló volt. A felhagyott bányagödrök többé-kevésbé vegyes szeméttel /autóroncsok, üvegcserép, matracok, háztartási gépek maradványai, konyhaszemét stb./ vannak beszórva, de jut a szemétből a gödrök közti magasabb sík területekre is.
A köz folytatásában levő „autóösvény” bal oldalában /nyugatra/, a faluszéltől kb. 50 m-re levő szemetes bányagödörben két mesterséges üreget észleltünk. Mindkettőnek 1 m körüli magas, betonnal kiépített bejárata van. Nagyjából vízszintes járatuk kb. 5-6 m hosszú, szélességük 70-80 cm, magasságuk kb. 1 - 1,20 m. A délebbre levő üregnek egy elágazása is van. Falaikon látszanak azoknak a kéziszerszámoknak a nyomai, amelyekkel faragták őket. Falfelületük kormos, aljukat vastagon borítja szemét. Valószínűleg a hadsereg emberei készítették, ugyanis bunkerek. Az „autóösvénytől” jobbra, egy kicsit távolabb lévő bányagödörben pedig egy függőleges robbantott aknát észleltünk, amelyet egy orrára állított autóbuszroncs tölt ki.
Andrej-barlang, Hajmáskér, Séd-völgy Felmérte Eszterhás István, Gönczöl Imre, Gönczöl I-né 1993. augusztus 21-én tfm. 179 m A barlang hossza 5,00 m, magassága 1,75 m, mérték 1:50
LÁTÓ-HEGY
Hajmáskértől délre a sólyi út /a 8-as útra a benzinkútnál torkolló/ nyugati oldalában emelkedik a Berekalja különálló rögdarabja, a Látó-hegy /138 m/. Északnyugatról és keletről a Séd öleli körül, déli határát a Veszprémi-törés jelöli ki. /E táj már a 4464-es barlangkataszteri területhez tartozik. Földtanilag lényegesen bonyolultabb, mint a korábban bemutatott helyek. A Veszprémi-töréstől délre fődolomit található 30 °-os délkeleti dőléssel. A csúszásnyomokat is mutató töréstől északra, közvetlenül a fődolomittal érintkezve werfeni dolomit van, ellenkező - 35 °-os északnyugati dőléssel, ennek fedőjében pedig következik észak felé a werfeni lemezes mészkő, majd a megyehegyi dolomit, aztán a tridentinus mészkő és a Séd felőli letörésben a füredi mészkő is.
Ha Hajmáskérről haladunk a sólyi úton dél felé, akkor a Séd fölötti hídról jobbra, előre, a Látó-hegy északkelet felé néző sziklafalában már vagy 200 m-ről láthatjuk az Andrej-barlangot. A hídon túl, a hegyláb mentén, a Séd partján közelíthetjük meg a barlangot, ami a lépcsőzetes sziklafal felső harmadában, mintegy 8 m-es relatív magasságban /tengerszint feletti magassága 179 m/ van. A magasságánál szélesebb szája északkelet felé néz.
A bejárat mögött egyetlen, de középütt kissé befűződött fülke van. Ennek végpontjából jobbra még egy lejtős eltömődött bemélyedés következik. A barlang összhossza pontosan 5, 00 m, magassága a bejáratnál 1,05 m, középen 1,75 m, majd meredeken alacsonyodik. A bejárattal párhuzamosan két törés halad át a barlang fülkéjén, amelynek mennyezetén jól követhetők és az oldalfalakba is hasadékszerűen bemélyednek. Falait és mennyezetét rögös anissusi kurú megyehegyi dolomit alkotja, alján /nem megbecsülhető vastagságban/ poros dolomitmurva található. Ásványi képződményeket nem találtunk a barlangban.
A barlang előtti sziklafalon és magában a barlang fülkéjében is mintegy 30 cm-es magasságú cirillbetűs feliratok vannak. A sziklafalon a következő feliratok: AA, AKИM, ДMБ, 83, ΛETO. A barlang fülkéjében pedig: AHДPEЙ, AKNM, ДMБ, OCT:, IO, CYTYK, AA, KA.
Bizonyára a közelmúltban még a környéken „portyázó” szovjet katonák néhányától származik az írás. Egyébként e messziről is jól látható feliratok után adtuk a barlangnak a nevét.
A barlang képződését nem sikerült tisztázni, de az nyilvánvaló, hogy a sziklafal szélével párhuzamos töréseknek van szpeleogenetikai szerepe.
SÉD-PARTI-SZIKLAFAL
Kádártától Hajmáskérig a Séd széles asszimetrikus völgyben folyik /a 4464-es barlangkataszteri területen/. A völgy északi oldala fokozatosan alacsonyodó, déli oldala pedig többnyire meredek fallal szakad la az ez oldalról határoló fennsíkból. A látványos sziklafal Kádártától /a központtól/ 2 km-rel keletebbre kezdődik és tart Hajmáskér nyugati széléig. A nagyjából 2 km hosszú képződményt 20-25 m magas, börcökkel csipkézett, kisebb hasadékvölgyekkel tagolt sziklafal alkotja. A sziklafal voltaképp a Veszprémi-törés paralell vetőinek mentén alakult ki. Több helyen megfigyelhetünk a sziklákon a tektonikai erőktől származó deformálódást /csúszásnyom, morzsolódás, breccsásodás/ és az általános dőlésviszonyoktól merőben eltérő réteghelyzeteket. A sziklafal fő vonulatát nori fődolomit képezi, de az észak felé kitüremkedő részeken alsó és középső triász rétegek, sőt a kádártai végen pliocén édesvizi mészkő is előfordul.
A sziklafal teljes bejárására már nem volt időnk, inkább a nyugati részeket néztük csak alaposan át. Itt barlangot nem találtunk, csupán kisebb ereszeket és aknaszerű hasadékokat.
HAJMÁSKÉR EDDIG MEGISMERT BARLANGJAI
A 4422-es barlangkataszteri területhez tartozó részen:
1. Malom-völgyi-odú 4/+1 m
2. Malom-völgyi-sziklaüreg 8,5/+1,5 m
3. Malom-völgyi-barlang 13/+2 m
4. Apszis-barlang 5,5/+1 m
5. Kesztyűs-barlang 5/+1,5 m
6. Ámos-hegyi-barlang 11/+1 m
- Ótott-hegyi Déli-bunker kb.5/+1 m
- Ótott-hegyi Északi-bunker kb.5/+1 m
- Ótott-hegyi-autóbuszos-akna kb.3/-8 m
Az utóbbi három üreg mesterséges!
A 4464-es barlangkataszteri területhez tartozó részen:
7. Andrej-barlang 5/+1,7 m
IRODALOMJEGYZÉK
BENDEFY L. /1967/: A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti vonatkozásai - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei IV. köt. Veszprém p.57-67
ESZTERHÁS I. /1991/: Kataszterezés a Keleti-Bakonyban - kézirat.
LACKÓ D. /1911/: Veszprém városának és tágabb környezetének geológiai leírása - a Balaton tud. kut. eredm. I.köt. Bp