Eszterhás István

A KOVÁCSI-HEGY

/Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája/

A Bakony legnyugatibb tagját képező Keszthelyi-hegységben, annak az északi részén, az ún. Tátika-csoportban van a Kovácsi-hegy. Legnagyobbrészt Zalaszántó közigazgatási területéhez tartozik, de természeti értékeinek egy jelentős része Nagygörbő területére esik /peremterületei átnyúlnak még Vindornyaszőlős, Vindornyalak és Döbröce területére is/. Nevét a törökdúlás idején el­pusztult Kovácsi faluról kapta, amely a hegytől keletre levő ki­sebb medencében volt egykor.

A Tátika-csoport középső és nyugati része (Bakony, Keszthelyi-hegység) 1:40.000

Cholnoky Jenő szerint hazánk legszebb bazaltmezája /meredekfalú bazaltfennsík/ a Kovácsi-hegy. Akinek volt szerencséje egy kicsit is megismernie e tájat, az bizonyára egyetért és megerősíti nagy földrajztudorunk eme megállapítását. Szépségét geológiai, botanikai, tájképi értékei adják, melyeket misztikus történetei, legendái csak fokoznak. Párját ritkító bazaltformáció a hegy nyugati peremén található /hajdan 1,5 km hosszú/ sziklafolyosó, a Bazaltutca. A hegynek és értékeinek védelme mégsem megoldott, sőt pusztítása egyre szembetűnőbb és visszafordíthatatlan. Csak úgy közbevetőleg - Szlovákiában a hasonló, de sok­kal szerényebb pogányvári képződmény, a „Kamenná ulica” a Cserháti Természetvédelmi Terület egyik kiemelt látványossága. Féltő védelem helyett miért a brutális pusztítás jutott ki hazánk egyik legszebb, legérdekesebb tájának? A Kovácsi-hegy méltán lehetne nemzeti büszkeségünk része is. Akkor miért ismeretlen a széles nagyközönség előtt?

A Kovácsi-hegy földtani térképe (Jugovics Lajos 1947-es felvétele szerint)

A lakonikus válasz, mint már annyiszor: a kőbánya...

A Kovácsi-hegy főbb részei: a külön névvel nem illetett „központi plátó” /300 ha, 358,4 m/ a kiszáradt Vad-tóval és a még élő Rakottyás-tavakkal, az igen ritka természeti jelenség­gel, a Bazaltutcával. A legmagasabbra emelkedő északi nyúlvány a Váradi- /vagy Várad, Várott-, Vár-/ hegy /50 ha, 362,2 m/; a keleti nyúlvány a Becsmáj-tető /Becse mája/ 100 ha, 310 m/. A hegyet délről, nyugatról és északról törmeléklejtős hegyoldal övezi /550 ha/, keleten pedig a Kovácsi-mező kis medencéje. A hegy imént felsorolt részei közül a védelembe vonást elsősorban a bazaltlepénnyel takart felszínek érdemelnék ki, vagyis a „köz­ponti plátó”, a Váradi-hegy és a Becsmáj-tető /vö . térképmellékletek/.

Kovácsi-hegy 1:10.000

A kovácsi-hegy bazaltlepényes tanuúhegy. Alapját 280-320 m tengerszint feletti magasságig pannon kori agyagos és homokos rétegek alkotják. Erre települtek /a K/Ar vizsgálatok szerint/ 3,8 millió évvel ezelőtt a bazaltrétegek. Előbb a fekete, oszloposan elváló bazalt ömlött ki, majd nagyobb tömegben, ez előbbit legtöbb helyen elfedve szürke, palásan hasadó bazalt. A bazaltömlést követő időktől napjainkig ún. szelektív denudációval formálódott a hegy. A kemény bazaltlepény pereme meredek falakat hagyva szakadozott le. A környezet fedetlen, laza agyagos-homokos rétegeiben pedig mintegy 150 m-es hiány keletkezett. E pannon rétegek megmaradt része pedig a bazaltperemtől előbb meredek, majd fokozatosan lankásodó lejtőt alkot, melynek a felszínét bazalttörmelék borítja. A bazaltlepény vastagsága, ha csekélyebb mértékben is, de bizonyára fogyatkozott. Ma hozzávetőleg 25-35 m között van. Mind a bazalttakaró tetejét, mind a hegylábat alkotó pannon rétegeket több-kevesebb lösz is takarja. A fennsíki tavak környékén még pontosan meg nem határozott eredetű homok is található.

A Kovácsi-hegy bazalttakarójának néhány földfejlődésbeli változásáról külön is szeretnénk szólni, mert ezek meghatározóak a jelenlegi természeti értékek kialakulásában.

A Kovácsi-hegy nyugati része Szerkesztette: Eszterhás István 1993-ban

A viszonylag vékony bazaltréteg teljes szelvényvastagságában töredezett. E törések a függőlegeshez közelítő irányúak, de többnyire egymással szöget bezáró síkok. A törések mentén a felszínről csapadékeredetű, az átlagosnál savasabb oldatok érik el a bazalt alatti agyagos-homokos rétegeket. E rétegek mésztartal­ma - méréseink szerint - 20-30 % között váltakozik. Tehát, oldás útján anyaghiány keletkezett és keletkezik bennük. Az így kialakult depressziókba aztán beleszakadozott a repedezett bazaltréteg a fennsík középső részein tálszerű mélyedéseket alkotva. E jelenségek a bazaltdolinák. Ha ezek eliszapolódnak, vízzáró réteget kapnak, úgy csapadékvizektől taplált dolinatavakká válnak. A Kovácsi-hegyen egy nagyobb /2,5 ha/ és négy kisebb bazaltdolinató keletkezett. Sajnos a nagyobb, a Vad-tó már kiszáradt. A vindornyaszőlősi bazaltbánya belefejtett vízgyűjtőjébe és fokozatosan lecsapolta a növényvilágában is igen érdekes és gazdag tavat. A négy kisebb tó /Nagy, Kis, Erdei és Nyiladéki Rakottyás-tó/ mivel messzebb esik a bányától még élővizű, de szerényebb méretük miatt élőviláguk gazdagsága meg sem közelíti az egykor volt Vad-tó füzes-tőzegmohás úszólápját.

Szádok-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1985. május 11-én Összhossza: 5,20 m

A Kovácsi-hegy északnyugati fennsíkperemén egy másik fölöttébb érdekes jelenség, a Bazaltutca alakult ki. A bazaltperemnél néhány körülmény szerencsés egybeesése miatt /deflációs kitettség, a fekü felső régiójában jelenlevő átnedvesedő agyagréteg, a bazalt peremmel párhuzamos töredezettsége stb./ a lazább alapkőzet fokozottan denudálódott, így a bazaltperem elvesztette alátámasztását. Ennek következtében a bazaltperemről jelentős méretű kőzetkaréjok szakadtak le és csúsztak lejjebb. A nagyméretű kőzetkaréjok a csúszás következtében ugyan szétdarabolódtak, de egymás közelében maradtak és a bazaltperemmel párhuzamos árokrendszert alkottak. A Kovácsi-hegy ily módon keletkezett árokrendszere, a Bazaltutca tudomásunk szerint  a legnagyobb méretű /volt/ Európá­ban. Hossza egykor 1.700 m volt. Sajnos mára csak mintegy 800 m-es szakasza maradt meg eredeti állapotában, mert mindkét végét egy-egy bazaltbánya fejti. A Bazaltutca megmaradt részében tíz atektonikus bazaltbarlang vált ismertté /ezek közül 8-at a Vulkánszpeleológiai Kollektíva fedezett fel/. E barlangok a lejtőn csúszó kőzetkaréj széthúzódásával keletkeztek. Legjelentősebb közülük a 24 m hosszú Vadlány-lik, amelyhez romantikus legendák is fűződnek betyárokról, illetve egy szerencsétlen bujdosó leányról. A Bazaltutca 10 ismert barlangja együttesen mintegy 80 m-t tesz ki, ezek a következők:

Kéményes-üreg, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1993. május 8-án A barlang hossza 2,90 m mérték 1:100

Szádok-barlang /5,20 m/, Lyukas-oldalú-barlang /6,40 m/, Kéményes-üreg /2,90 m/,

Lepkés-barlang /5,40 m/, Görbői-hasadékbg. /5,05 m/, Vadlány-lik /24,30 m/, Kőajtós-barlang /6,50 m/, Kőkamra /11,90 m/, Bazaltutcai-kőfülke /7,30 m/, Kétlyukú-barlang /4,50 m/.

Lepkés-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14-én összhossza: 5,40 m

A hegy növényvilágának legjelentősebb társulásait a bazaltdolinatavak tőzegmohás füzlápjai adják. Ezek a tavak savanyú oligotrofikus láptavak, 4,5 - 5,8 pH-val. Növényei is e savanyú közeget kedvelő, elviselő fajokból állnak. Sajnos a legnagyobb, legérdekesebb tó a kőbányászat következtében vizét vesztette, így eredeti növényzete jelenleg kihaló, átalakuló stádiumban van. A kisebb Rakottyás-tavak szerényebb növénytársulásai ennek következtében felértékelődtek.

A fennsík magasabb részein gyertyános kocsonytalan tölgyesek találhatók bükkel, cserrel színezve, illetve a Vad-tó keleti szomszédságában tisztán vadgesztenyéből álló erdőrész van. A Ba­zaltutcában juhar-hárs sziklaerdő, a Kovácsi-mezőre nyíló szurdokban hársas-cseresznyés mutatja a bazalttörmelék beerdősülésének utolsó stádiumát. A Bazaltutca növényritkasága a Leptodon smidthi moha. Az északi lejtőkön bükkösök és savanyú talajú bokorerdők, a déli és nyugati lejtőkön akácosok alakultak.

Görbői-hasadékbarlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. május 11-én Hossza 5,05 m

Állatvilágának érdekességei egyrészt a sziklarések és barlangok környezetéhez kapcsolódik, másrészt a láptavakhoz. A barlangokban eddig 12 állatfajt sikerült kimutatni. Ezek egyike sem igazi barlanglakó, az árnyas, sziklás környezetben is megtalálhatók. Szinte mindegyik barlangban előfordul a Kovácsi-hegyen élő ritka korongcsiga /Aegopis verticillus/, gyakori a vörös csipkésbagolypille, az iszapszúnyog, a barlangi keresztespók. Ritka különös bogarak az Orobainosoma hungaricum és a Hungarosoma bokori.

Vadlány-lik, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István és Kökény Károly 1985. IX. 14-én Szerkesztette: Eszterhás István Hossza: 24,30 m (jobb oldali részlet)

Vadlány-lik (bal oldali részlet)

Lyukas-oldalú-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1993. május 8-án A barlang hossza: 6,40 m mérték 1:100

Kőajtós-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14.-én Hossza: 6,50 m

Kőkamra, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István, Gönczöl Imre, Somlai Csilla 1985. május 11-én Szerkesztette: Eszterhás István Összhossza: 11,90 m

Bazaltutcai-kőfülke, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1985 szept. 14-én Összhossza: 7,30 m

A láptavakban és környékükön 73 fajhoz tartozó csigák sokaságát írták le. Előfordul a mocsári béka. A vizimadarak már csak alkalmilag jönnek a tavakhoz, költőhelynek nem használják. A plató erdeiben sok kistestű énekesmadár és többféle harkály található.

A Kovácsi-hegy természeti képét több mint 60 tanulmány ismerteti, méltatja, sőt javasolja védelmét /vö. mellékletek/.

Kétlyukú-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14-én Összhossza: 4,50 m

Véleményünk szerint a védelem érdekében le kell állítani a Bazaltutcát kétfelől faló, a láptavakat lecsapoló kőbányák működését még mielőtt az eddig megkímélt természeti értékeket is tönkre tennék. Nem lehet akkora értéke a bazaltzúzaléknak /és kockakőnek/, mint az igen ritka geológiai jelenségek között élő szintén ritkaságszámba menő élővilágnak.

Ezen írásunkkal is szeretnénk a figyelmet ismételten a Kovácsi-hegyre irányítani és reméljük, hogy a hegy védelméért érvelők hangját nem fogja mindig elnyomni a bányagépek dübörgése.