Szablyár Péter

AZ ERDŐBÉNYEI PSZEUDOCSEPPKÖVEK ELSŐ VIZSGÁLATA

Az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását követő első bejárás alkalmával a járat középső, két omlás közti 20 m-es szakaszában különös „cseppkövek” sokasága fogadott. A falakat és a főtét is sűrűn borítják hófehér és finoman színezett függőcseppkőszerű képződmények, melyek átmérője a néhány mm-től a 100 mm-ig változik. Ezek anyaga rendkívül puha, képlékeny, érintésre azonnal lehullanak és pépszerűen szétkenődnek, el­vesztve eredeti formájukat és nedvességtartalmukat. Az e képződményekből távozó folyadék pH-ja 5-6 közötti, amelyet a helyszínen tapasztalható gyenge savas szag is megerősít.

A képződmények közül néhány - a pépszerű állapot ellenére - vázszerűen visszaoldódott, némelyiken vöröses-sárga, okkeres bevonat található.

A képződmények anyagának első röntgendiffrakciós vizsgálata azt mutatta, hogy ezek hidroszilikátos képződmények. Izzított anyaguk pedig egy tridimit módosulat jellemzőit mu­tatta. /Az erre vonatkozó difraktogrammot rnellékeljük./

A pszeudocseppkövek anyagösszetételének és képződési mechanizmusának megállapítása további vizsgálatokat kíván, amit a jövőben el is szeretnénk végezni.