Eszterhás István:

A KÁDÁRTAI-FORRÁSBARLANG VÍZVÉDELMI FELTÁRÁSA

A Kádártai-forrásbarlang eddig feltárt ismérveit egy külön tanulmányban /ESZTERHÁS I: A Kádártai-forrásbarlang és környéke/ ugyanezen évkönyvben közreadjuk. Itt csupán összefoglaljuk a főcímre való utalásokat, nevezetesen a feltáró és védelmi vonatkozásokat.

A Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja az egyébként vízszegény Balaton-felvidék azon kistáján, a Geleméri-fennsíkon található, amely hidrográfiai gazdagságával erősen eltér a többi részektől. A 11 m hosszú kisbarlang patakja kilenc forrásszájból táplálkozik, melyeknek együttes vízhozama átlagosan 500-800 liter/perc. A barlangot gyakorlatilag ez az intenzív vízfolyás „tárta fel”, így magunknak a víz eredetének feltárását határoztuk meg.

A barlang közelében, de attól magasabb szinten levő felszíni vizeket megfestettük fluoreszcein-oldattal, de mint az ismert tektonikai viszonyokból előre is sejtettük, a jelzett víz nem a barlangban jelent meg. Sebaj, a negatív „eredmény” is bizonyít - mármint ez esetben azt, hogy az említett felszíni vizek nincsenek közvetlen összefüggésben a forrásbarlang vizével.

A korábban kiadott geológiai és hidrológiai térképek tanulmányozása és számos saját mérésünk nyomán megszerkesztettük a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík hidrogeológiai metszetét. Ebből már kibontakozni látszott, hogy a barlangi források a főkarsztvizet csapolják meg. Ezt a feltételezést aztán több, önmagában nem perdöntő, de egymást erősító és egybevágó bizonyíték támasztotta alá. Úgymint a barlangi források megközelítőleg a mért karsztvízfelszínnel egy magasságban vannak, a víz oldott anyagainak összetétele nagyon hasonlít a karsztvízteknőbe mélyesztett kút vizének paramétereihez, magnetoradioesztéziás módszerrel kimutattuk a karsztvíz felszín alatti áramlási rendszerét.

Miután bizonyítottuk, hogy honnan származik a barlangi források és patak vize, megvizsgáltuk e víz veszélyeztetettségét is. A jelenleg még tiszta, egészséges barlangi víz jövője nem egészen megnyugtató, hisz több valós és potenciális szennyező gócot találtunk a karsztvízteknő feletti igen sérülékeny karsztos felszínen. Ezek: a fennsíkot átszelő szennyvízcsatorna, egy 0,5 ha-os trágyatelep, több kisebb szeméttelep, a 12-13 m-rel a karsztvíztükör felett működő murvabánya.

A murvás dolomitban levő barlang az intenzív vízfolyás miatt természetes módon is viszonylag gyorsan fejlődik. Ennek következtében omlásokkal, leszakadásokkal alakul folyosójának mennyezete, de főként a bejáratának környéke. Részletes kiépítési tervet készítettünk a bejárat további leszakadozásának kivédésére. A terv kivitelezése nyilván a természetvédelemhez oly gyéren csordogáló pénzügyi lehetőségek függvénye.