Munkatervek
Az 1993. évi munkatervünk fő programja a Tokaji-hegység barlangjainak előző évben megkezdett kataszterezése volt. Ezt a Rostallón megrendezett IX. Vulkánszpeleológiai Tábor keretei között hajtottuk végre 58 résztvevővel és 89 újabb és 6 újrafeldolgozott barlang dokumentálásával. Elvégeztük a bakonyi Kovácsi-hegy és a Geleméri-fennsík komplex természetvédelmi, hidrológiai és barlangtani feldolgozását, 3 újabb barlang dokumentálásával.
1994-ben tovább kívánjuk folytatni a Tokaji-hegység barlangkataszterezését. Aztán szeretnénk barlangtanilag feldolgozni a Velencei-hegységet és a Bondoró-hegyet. Vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot kívánunk indítani, valamint tervezzük Kapolcson a Lychnis Barlangász Találkozót megrendezni.
Feltáró és barlangvédelmi tevékenység
Elvégeztük az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását 50 m hosszúságban, ahol igen érdekes ún. pszeudocseppköveket figyeltünk rneg. Erről azonnal értesítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, hogy a barlang lezárására intézkedhessenek. Feltártuk a Kádártai-forrásbarlang és a vele kapcsolatban álló halastó dinamikus hidrológiai rendszerét, valamint konkrét lezárási, kiépítési tervet adtunk e kádártai barlanghoz.
Tudományos munkák
Rövid magyar és németnyelvű tanulmányban mutatjuk bea lúgos oldódású barlangokat. E barlangtípus meghatározása előtt több éven át gyakorlati és elméleti kutatásokat végeztünk, hogy egzaktul, tényekkel alátámasztva megfogalmazhassuk ezt az „új” genotipusú üreget. A lényeg az, hogy a természetes savak által oldhatatlan kőzetekben lévő oldásos barlangüregeket csak a lugos oldatok voltak képesek kioldani. Hazánkban ilyen üregnek számítanak a Tihanyi-félsziget gejziritjében és a legyesbényei Fuló-hegy hidrokvarcitos riolittufájában kioldódott barlangok.
Hasonlóan rövid, magyar és németnyelvű tanulmányban határozzuk meg a konzekvenciabarlangok fogalmát. E szintén újnak számító barlangtípus ismérveit is kollektívánk gyűjtötte össze. Azok az üregek tartoznak e genotípusba, amelyek régi bányák és egyéb mesterséges üregek természetes úton történő felszakadozása, átrendeződése által keletkeztek. Ilyenek a Salgótarján melletti Szilvás-kő barlangjai, vagy a gyöngyössolymosi Nagy-barlang, hogy csak a jelentősebbeket említsük.
Az erdőbényei Arany-barlangban tömegesen talált különös és látványos cseppkőszerű képződmények első vizsgálatáról is számot adunk. A vulkánikus kőzet üregében képződött puha, törékeny pszeudocseppkövek röntgendiffrakciós vizsgálat szerint hidroszilikát-képződmények. Izzításos elemzésükkor tridimit módosulatot sikerült belőlük kimutatni.
Barlangbiológiai megfigyeléseket és az ezekhez kapcsolódó fajmeghatározásokat végeztünk a Tokaji-hegység barlangjaiban, a Kovácsi-hegy barlangjaiban és a Kádártaiforrásbarlangban. A Tokaji-hegység barlangjaiban hat növénycsoport egyedei lettek kimutatva, köztük különösnek hat a tölgy és a hárs barlangban való jelenléte. Szintén e hegy- ség barlangjaiban tizennégy féle állat számos egyedét találtuk, melyek közül érdekességnek számít az unka és a bagoly barlangi jelenléte. A Kovácsi-hegy barlangjaiból egy növény és tizenkét állatfaj populációit ismertetjük, melyek közül kiemelendő egy endemikus korongcsiga és két bogárfaj jelenléte. A Kádártai-forrásbarlangból négy növényfajt és nyolc állatfajt írtunk le.
Dokumentációs munkák
Hazánkban tevékenységünk nyomán rohamosan bővül az ismertté vált nemkarsztos barlangok lajstroma. Jelenleg 520 ilyen barlangot tartunk nyilván. Évkönyvünkben mindezen barlangokat felsoroljuk hegységenkénti és településenkénti bontásban. Megemlítjük továbbá befoglaló kőzetüket és méretüket is. A legtöbb /211 drb./ nemkarsztos barlang a Tokaji-hegységben ismert, majd a Bakony következik /131 barlanggal/ és harmadik helyezett a Mátra /68 barlanggal/. Hazánk településeinek barlangszám szerinti toplistájára is új nevek kerülnek: bizonyára elsők között kell számontartanunk a korábban e viszonylatban sehol sem jegyzett Regéc nevét 59 barlanggal, vagy Fony községet, a határában ismertté vált 53 barlanggal.
Összefoglaló természetvédelmi monográfiát közlünk a Kovácsi-hegyről, mert veszélyeztetettsége egyre nő. Paradox módon a balaton-felvidéki bazaltbányák természetvédelmi sürgetésére leállított termelése ellensúlyozására a Kovácsi-hegybe Vindornyaszőlős felől nyitottak hatalmas bazaltbányát. Abba a hegybe, ami ugyan a nagyközönség előtt kevésbé ismert, de Cholnoky „a legszebb bazaltmezának” tartotta. A bánya lebontotta már a felét az egykor 1,5 km hosszú világszenzációnak számító bazaltutcának. Működése miatt vesztette vizét a 2,5 hektáros bazaltdolinató, amely valamikor csodálatos élővilágú tőzegmohás úszóláp volt. Ezeken túl, természetesen a bazaltutca még máig megmaradt tíz barlangjáról is megemlékezünk. És még egy sikolyt, ide az összefoglalásba! Csak a monográfia megírása után jutott tudomásunkra, hogy a vindornyaszőlősi „máig a Délkőhöz tartozó” bazaltbányáját egy német bánya-kft megvette és a termelést rögtön megsokszorozta. Most tegyünk még meg mindent a hegy maradék természeti értékeinek érdekében, mert könnyen Esztramos sorsára jut e csodálatos, barlangokkal is rendelkező táj.
Szintén a teljességre törekvő monográfia szól a Kádártai-forrásbarlangról és környékéről. Ez bemutatja a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík geológiai, tektonikai viszonyait. Hosszasan elemzi a fennsík hidrológiáját és beszámol új megállapításainkról, nevezetesen a kimért karsztvízáramlási csatornákról, melyek közül az egyik a forrásbarlang felszínalatti karsztforrásait táplálja. Feltártuk azokat a potenciális veszélylehetőségeket /trágyatelep, szennyvízcsatorna, működő bánya stb./ amelyek a karsztvíztükör felett 10-20 m-re levő felszínen komoly veszélyforrások. Maga a barlang a Bakony egyetlen aktív, patakos forrásbarlangja és így nyilván fokozott figyelmet érdemel. Ezért elkészítettük a bejárat részletes kiépítési tervét is.
Hajmáskér környékén barlangkataszterező terepbejárásokat tettünk. Feltérképeztük, dokumentáltuk az Andrej-barlangot /melyről utólag derült ki, hogy 1992-ben a Bakony Csoport is feldolgozta/ és megvizsgáltuk az Ótott-hegy üregeit, melyek mesterségeseknek mutatkoztak.
Tapasztalatgyűjtő kiránduláson tekintettük meg a Budaligeti-bazaltos-barlangot. A triász mészkő közé nyomult kréta korú bazaltintrúzió önmagában is szenzáció - Embey-Isztin és munkatársai kutatják is rendesen - de, hogy e bazaltdejk egy barlangban is jelentkezik a körülötte lévő metamorf kőzetváltozatokkal, az nekünk barlangkutatóknak jelent külön élményt és számos további kutatási témát.
Az 1993. évben kollektívánk legnagyobb vállalkozása a Tokaji-hegység előző évben megkezdett barlangkataszterezési munkáinak folytatása volt. Az e tevékenységről és eredményeiről évkönyvünk egy szerzői munkaközössége által összeállított legterjedelmesebb tanulmánya szól. Előbb a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor szervezeti életéről és főbb eredményeiről írtunk, amit a további fejezetekben részleteztünk. Így a feldolgozás korábbi szakaszában az előző évben már említett, vagy akkor csak hiányosan feldolgozott barlangok reevaluációjával, többek között az erdőbényei Arany-barlangról, a sárospataki Mandulás Felső-barlangjáról stb. A következő nagyobb szakaszban pedig az újonnan megismert 89 barlangról adunk ismertetést településenként és kistájanként csoportosítva. Összesen 47 „barlanggyanús” helyet vizsgáltunk át /az előre kijelölt 120 közül/ és ezek közül 23 helyen találtunk is barlangokat. A korábbi ismeretek szerinti és az újonnan feldolgozott barlangok együttes száma már 211 darab, összeadott hosszuk meghaladja az 1200 m-t. Ezeken túl még további új barlangokra is számíthatunk, így folytatni kívánjuk a barlangkataszterezést a hegységben. A barlangok zöme tömegmozgásos eredetű, de vannak hévíz oldotta és konzekvenciabarlangok. Ez évben szingenetikus barlangokat is sikerült találni. Végül a tanulmányt a Tokaji-hegység barlangjainak betűrendes mutatója zárja.
Csoportélet
A Társulat rendezvényei közül a XXXV. Barlangnapon vettünk részt, szakosztályi és területi szervezeti rendezvények közül a „Bükki barlangok...” konferencián és a régészeti táboron képviseltettük magunkat. Mintegy 150 munkaórával segítettük a Csatár-hegyi-barlang újrafeltárását. Saját táboraink és kirándulásaink közül a jelentősebbek a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor /58 résztvevővel/, a Kovácsi-hegyen, Kádártán és Erdőbényén rendezett kutató táborok, a bondorói, fekete-hegyi, budaligeti, béri kirándulások.
Az MKBT Cholnoky-pályázatán II. helyezést értünk el, szintén II. helyezettek lettünk a Természetvédelmi Hivatal „Természeti értékek feltárása” c. pályázatán és sikerrel pályáztunk a Karszt és Barlang Alapítványnál is. Elismerő levelet kaptunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, a Veszprém Megyei Horgászszövetségtől.
Oktatási előadást adtunk a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport alapfokú barlangjáró tanfolyamához. Népes képviselettel voltunk jelen a Kapolcsi Művészeti Napokon és kollektívánk képviseltette magát a jelentősebb hazai és néhány külföldi ásványbörzén és kiállításon.