Új felfedezés a Molnár János-barlangban

Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a hazai vizes barlangokban új járatokat sikerüljön megismerni. Persze ez a kijelentés egy kissé sarkos, mert néhány méter új járat azért csak került minden évben, legutoljára az Esztramos Rákóczi-barlangjában. Igaz, hogy ezt a felfedezést sokan nem győzelemnek élték meg.

Ez a dolog ma már lerágott csontnak tűnhet, de hatása miatt szólnom kell róla.

Minden barlangot kedvelő búvár tudja, hogy az esztramosi baleset óta hazánkban, barlangban merülni tilos. Ez így természetesen nem igaz, mert merülni lehet, ha valakinek van rá engedélye. Az is igaz, hogy merülési engedélyt kapni nem lehet, mert a hatalom úgy döntött, ha valamit nem teszünk, akkor abból baleset nem származhat. Ezzel a logikával meg lehetne tiltani még a természetjárást is, – hogy azonos kategóriánál maradjak – hiszen ott is előfordulhat baleset, és a bajbajutott mentése költségeket okozhat a terület tulajdonosának.

A merülési tilalom nem vonatkozott a vállalkozásomra, mert a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Rt. megrendelésére, minisztériumi engedéllyel munkát végeztünk a barlangban.

A Lukács-fürdő vizét szállító csővezeték nyomvonalát kellett megváltoztatni, hogy hidegebb, 20C0-os vizet tudjunk vezetni a medencékhez. A csővezeték mélyebbre került és a barlang más pontjáról történik a vízkivétel. Ez a változás megváltoztatta a járatokat kitöltő víz mozgását. Október végén a barlang egy nagyon jellegzetes pontján vízáramlást lehetett tapasztalni. Gyurka Zsolté az érdem, hogy megvizsgálta ezt a helyet, mert így észrevette, hogy egy apró nyíláson keresztül melegebb víz áramlik be az ismert járatba. Megpróbálta a nyílást kitágítani annyira, hogy bele lehessen látni, de az iszap mindent elborított. Másnapra ezen a helyen, egy emberderék méretű nyílás keletkezett. Némi kis bontás után át lehetett jutni a nyílás mögötti hasadékba.

Mivel csak munkavégzésre volt engedélyünk óvatosan vizsgálódtunk az új hasadékban. Kiderült, hogy a hasadék jellegében, az ismert járatokra hasonlít, mérete sem különbözik azoktól. Ismét Gyurka Zsolt volt az, aki a kíváncsiságtól hajtva átbújt egy iszapos lapos termecskén és bejutott egy olyan területre, amit nem lehet máshogy jellemezni, mint monumentális. A hasadékrendszer, ami a hely geológiai viszonyainak ismeretében elképzelhetetlen volt, kinyitotta kapuját.

Kutatási engedély iránti kérelemmel fordultam a Duna-Ipoly Nemzeti Part Igazgatóságához, ahol örömmel vették a felfedezésről szóló hírt, de tájékoztattak, hogy engedélyt nem kaphatok, mivel a merülési tilalmat még mindig nem vonták vissza.

Ekkor el kellett dönteni, dolgozunk e tovább engedély nélkül, vagy harcolunk azért, hogy végre szabályok szerint, legálisan lehessen barlangba merülni.

Hibásan a harcot választottam. Szeretném elérni, hogy ne csak ránk, halandó búvárokra vonatkozzanak szabályok, hanem azokra is, akik felelnek a rendért és kezelnek olyan értékeket, ami a miénk. A hatóság kérésére jó néhány búvár és barlangkutató dolgozott azon, hogy elkészüljön egy szabályozás a hazai barlangi búvárkodás tárgyi és személyi feltételeiről. Ezt márciusra kikényszeríttette beölünk a hivatal, majd augusztusra leírták és elküldték a munkában részvevőknek azzal, hogy ez már a jogászokkal is egyeztetett változat. A levélben szerepelt az is, hogy pár nap, esetleg hét és minden érdekelt megkapja a véglegesített változatot, lehet merülni azoknak, akik a feltételeknek megfelelnek. A mai napig nem történt semmi. Kérdem én, így kell működni a bürokráciának.

Ez úton szeretném bejelenteni minden érdekeltnek, hogy mostantól én és csapatom dolgozni fog, elegünk van a hivatalok semmittevéséből. Talán csak nem csuknak börtönbe azért, mert engedély nélkül, de az elkészült és leírt szabályok betartásával megkezdjük a Molnár János-barlang új járatainak feltárását.

Kérek mindenkit, álljon mellénk és remélem, erkölcsi támogatásotokkal hamarosan sok sikerről számolhatok be.

Kalinovits Sándor IANTD Technical Cave oktató

Búvárinfó 2003. Február

Forrás: http://www.buvarinfo.hu/cikkek/zartterimerulesek/ujfelfedezesamolnarjanos.htm

Képek a barlangról: http://label.home.cern.ch/label/MolnarJanos.html

A sajtóhírek: [ itt!! ]

Szerkesztői megjegyzés:

Jelenleg az új rész kb. 1 km hosszú víz alatti barlangszakasz. Összesen már 1,5 km-es a barlang. Többponton melegebb víz jelenléte érezhető. A Hotel Rózsadomb alatti barlangrész vize +27 fokos, 3-7 fokkal melegebb a Lukács-fürdőt ellátó, régóta ismert két forrásnál. A víz áramlásának rendszere még nem tisztázott. Az eddig megismert szakaszok hatalmas víztereket foglalnak magukba, melyek a vízbázis kutatása szempontjából is igen jelentősek.

A tipikusan budai hidrotermális karszt szokatlanul tágas, hálózatos törések menti járatrendszerében egy 70 m hosszú, 20 m széles és 15 m magas terem található, mely közvetlenül összefügg egy feleakkora különálló üreggel is. A terem mennyezetében erősen széndioxidos (5,8%-os, ami már ájulást okoz) levegős rész található, amiből szárazon járható barlangfolyosó indul ki. Se ezt, se a -40 m alatti mélyzónákat, valamint még számos elágazás járatát nem járták be.

A feltárás a fix kötelek elhelyezésével és a térképezéssel telik. A már beúszott járatok több helyen visszacsatlakoznak egymásba, hatalmas körjáratokat alkotva. Különösen érdekes a járatok oldalain lévő fekete bevonat, a kalcit és baritkristályok sokasága, a kipreparálódott mészkő (és márga ?) rétegfejek és a jellegzetes oldásformák.

A kutatás lassan eléri határait, mivel 4 palacknál több készülékkel nem lehet átjutni az újrészbe vezető szűkületen, valamint a mozgásteret is ez maximalizálja. Nagy lehetőséget rejt a közelben húzódó vízkutató táró, amelyből 15-20 m-es oldaltárnával elérhetővé válhatna a Széndioxidos-terem vízfeletti része. Mentési szempontból ez jelenti az egyetlen alternatívát. Reméljük nem éles akcióban, kell kialakítani, hanem „békeidőben” is létrejöhet.

A feltárók szerint a külsős búvárok rohamának nyomása egyre erősebb. Mindenki az új részben szeretne merülni. A magyar viszonyok között hasonló jellegű igen összetett barlangi búvármerülési körülmények eddig azonban nem voltak ismertek, éppen ezért rendkívül veszélyes vállalkozás a rendszer bejárása, mivel a bonyolult elágazó járatokban a felkeveredő iszap visszafelé nulla látó távolságot okoz (eltévedés). Tovább bonyolítja a helyzetet a melegvíz veszélye, a mélyzónákba való beúszás (komplex technikai merülés), valamint a fel-le hullámzó túraútvonal (ha bedurran a fül akkor nincs tovább…) és a nagy távolságok (4 palackos merülés).

A tervszerű kutatás a hivatalos engedélyek beszerzése után tovább folytatódhat. Ez jelenleg folyamatban van. A hivatalok (DINP, KvVM) megszüntették a búvármerülésekre vonatkozó korlátozásokat, tehát országszerte megindulhat a barlangi búvár élet, egy év „STOP” után.