BESZÁMOLÓ A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT 1984. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Szerkesztette:

JUHÁSZ MÁRTON és TAKÁCSNÉ BOLNER KATALIN

MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT

KVM BARLANGTANI INTÉZET

Budapest, 1988.

Kiadja: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Készült: 200 példányban

Felelős kiadó: Gádoros Miklós főtitkár

Engedélyszám: 48920

88/2044 MTESZ Házinyomda, Budapest.

Felelős vezető: Boncza Gábor

A digitális változatot Szenti Tamás készítette 2005-ben.

PREFACE

The editing of the Annual report on the activity of the Hungarian Karst and Speleological Society was taken over from Dr. László Kordos, retiring from this job in 1986, by Márton Juhász and Katalin Takács-Bolner. The present, tenth, volume retained in its contents and arrangement the traditions of the Report from 1983: it includes the abbreviated versions of the Sections, Special Committees, Regional Organizations and Cave Exploration Groups with English abstracts, focussing on information about cave exploration and documentation. The brief Hungarian and English abstracts of professional papers based on scientific investigations are grouped thematically in the publicaton and information on the individual caves can be easily looked up from the cave name indes and map.

ELŐSZÓ

A Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat éves működéséről című kiadvány szerkesztési munkáit a feladatról leköszönő Dr. Kordos László helyett 1986-ban Juhász Márton és Takácsné Bolner Katalin vette át.

A most megjelenő tizedik kötet tartalmában és felépítésében megőrizte az 1983. évi "Beszámoló" hagyományait: a Szakosztályok, Szakbizottságok, Területi Szervezetek és Barlangkutató Csoportok éves jelentéseinek rövidített kivonatát tartalmazza, angol nyelvű összefoglalóval, előtérbe helyezve a barlangok feltárására és dokumentálására vonatkozó információkat. A tudományos vizsgálatok alapján készült szaktanulmányok rövid magyar és angol nyelvű kivonata tematikus csoportosításban kerül közlésre, az egyes barlangokra vonatkozó információk visszakeresését barlangnév- és térképmutató segíti elő.

Az MKBT 1984. évi működése

Abstract: The chapter on the activity of the Society includes the meetings of leading bodies, their important resolutions, events, publications, results of competitions and the contacts maintained with organizations abroad.

1. Vezető szervek munkája

A Társulat vezető szervei üléseiket az alábbiak szerint tartották meg:

összlétszám jelenlévők %-os arány

Küldöttközgyűlés 1 139 93 67

Választmányi ülés 3 75 20 /átl./ 27

Elnökségi ülés 9 19 10 /átl./ 53

Csoportvezetői ülés 1 40 11 28

Szakbizottsági ülésre 6 alkalommal összesen 63 fő részvételével került sor.

A résztvevők számában az elmúlt évekhez képest jelentős visszaesés mutatkozik.

Vezető szerveink tevékenységéből az alábbiakat emelhetjük ki:

- a "Magyar Szpeleologiai Oktatási Rendszer" keretében 1984. február 11-18. között Aggteleken 19 résztvevővel lebonyolításra került az első kutatásvezetői tanfolyam,

- kidolgozásra került a "Tájékoztató a kutatási engedélykérelmek benyújtásához" című anyag a társulati csoportok részére,

- az Elnökség ismét napirendre tűzte a szakbizottsági munka fellendítése céljából a szakbizottságok munkájának ill. terveinek megvitatását. Ezzel párhuzamosan a szakbizottságok munkájáról tájékoztató anyag kerül kiküldésre valamennyi csoportvezető ill. későbbiekben az egész tagság részére,

- a Választmány Házi Zoltán helyébe Szablyár Pétert kooptálta az Elnökségbe.

Küldöttközgyűlés

A Társulat 1984. március 23-án tartotta küldöttközgyűlését.

A közgyűlés az alábbi határozatokat hozta:

- jóváhagyólag tudomásul vette az 1983. évi társulati munkáról szóló főtitkári beszámolót,

- az éremszabályzat általános rendelkezéseit az alábbi két ponttal egészítette ki

a/ az Érembizottság a szabályszerűen előterjesztett javaslatok mérlegelésekor a javaslattól eltérően is dönthet arról, hogy a javaslatba hozott személynek melyik érmet ítéli oda

b/ az Érembizottsághoz beérkezett javaslatok és pályázatok, ha azokra a beérkezés évében a Bizottság érmet nem szavazott meg, a Társulat Titkárságán külön gyűjtőben helyezendők el és azok elbírálására az érembizottság a következő évben újabb előterjesztés nélkül visszatér.

- elfogadta a X. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus megrendezésére vonatkozó javaslatot,

- Sohár Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett titkári tisztségéből felmentette, s helyébe Hevér Évát választotta meg,

- két ad hoc bizottságot hozott létre

a/ Dr. Kordos László vezetésével a Társulat hosszú távú tudományos programjának kidolgozására, valamint

b/ Gádoros Miklós vezetésével a Társulat munkáját akadályozó okok és indítékok feltárására és azok elhárításának kidolgozására.

- elfogadta a Számvizsgáló Bizottság beszámolóját,

- a közgyűlés Borbély Sándort, Dancza Jánost és Dr. Jaskó Sándort tiszteleti taggá választotta,

- az érembizottság javaslatára kitüntetéseket, az Elnökség javaslatára jutalmakat adott át.

Rendezvények

a/ 1984. június 23. szombat Emlékünnepség a Pál-völgyi-barlang feltárásának 8o éves évfordulója alkalmából

Az ünnepség keretében Társulatunk megemlékezett a barlang feltáróiról, s koszorút helyezett el a bejárat melletti emléktáblánál. Ezt követően előadások hangzottak el a barlang új szakaszainak feltárásáról, valamint a barlang idegenforgalmi szolgálatáról.

Társulatunk ez alkalommal régi dokumentumokból kiállítást rendezett az OKTH Budapesti Felügyelőségének épületében, valamint emlék-képeslapot adott ki.

b/ XXIX. Vándorgyűlés 1984. június 29. - július 1., Odorvár

A Vándorgyűlést ez évben a Hajnóczy Barlangkutató Csoport rendezte. A találkozón közel 400 fő vett részt, ebből a regisztrált résztvevők száma 248 fő volt. A rendezvényen 24 csoport képviseltette magát.

A hivatalos programot szombaton délután 16 órakor dr. Böcker Tivadar társelnök nyitotta meg, majd az alábbi szakelőadások hangzottak el:

Dr. Hevesi Attila: A Bükk felszín-fejlődéstörténete, különös tekintettel a karsztjelenségekre

Dr. Tóth Géza: Karszthidrológiai vizsgálatok a Bükkben

Varga Csaba: A Hajnóczy József Barlangkutató Csoport 22 éves tevékenysége

Ezt követően került sor a Cholnoky Jenő-pályázat díjainak átadására.

Este a csoportbeszámolók keretében az Acheron, az Alba Regia, a Marcel Loubens, a Papp Ferenc, a Rózsadombi Kinizsi és a Vörös Meteor TE Foton Barlangkutató Csoport részéről hangzott el az előző év munkáját és eredményeit ismertető beszámoló.

Szombaton délelőtt került sor a Marcel Loubens Kupáért kiírt barlangverseny lebonyolítására. A versenyen 10 csapat indult, s az alábbi sorrend alakult ki.

I. USE Pannónia - Esztergomi Karszt- és Barlangkutatók vegyes csapat /Kardos László, Sebes Attila, Vozák László/

II. BEAC IV. csapat /Csepregi István, Király Gábor, Németh Tamás/

III. BEAC I. csapat /Hlavathy Ágnes, Kovács Anikó, Marek Edit/.

A Vándorgyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel vettek részt a barlangi túrákon. A három nap alatt 220 fő láthatta a Hajnóczy-barlangot, 66 fő a Hasadék-barlangot. A felszínen az Odorvár csúcsrégióját, a Suba-lyukat és a Balla-barlangot tekintették meg az érdeklődők.

c/ 1984. szeptember 13-16. között zajlott le az "Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tudományos eredményei" c. konferencia, Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem rendezésében, a Társulat és a Bükki Nemzeti Park társrendezésével.

A konferencián 34 szakelőadás hangzott el, melyeknek csaknem mindegyikét komoly vita követte. A hallgatóság létszáma - mindkét napot figyelembe véve - összesen 113 fő volt. A konferencia alkalmával megjelent a "Miskolci egyetemi karszt- és barlangkutatás résztvevői, eseményei, eredményei" c. kiadvány. A konferencia előtt nyílt meg a "Földalatti világ" c. bélyeg- és képeslap bemutató, majd a konferencia keretében került megnyitásra a "Barlangok világa" c. kiállítás.

A tudományos üléseket Létrás-tetőn baráti találkozó zárta.

d/ 1984. október 10-13. között került megrendezésre a Nemzetközi Lámpaflóra Kollokvium. A résztvevők száma 25 fő, ebből 14 fő külföldi volt. Az október 10-11-én Budapesten tartott szakülések során 11 előadótól 10 szakelőadás hangzott el a lámpaflóra kialakulása, valamint az ellene való védekezés témakörében. Október 10-én a kollokvium résztvevői a Pál-völgyi-barlangban megtekintették a lámpaflóra kísérletek helyszíni bemutatását.

Október 11-én délután a résztvevők összefoglalták a kollokvium eredményeit, valamint ajánlásokat dolgoztak ki. Este a Pál-völgyi-barlangban tartott fogadás zárta a budapesti programot. Október 12-13-án a lillafüredi Anna- és István-, valamint a Baradla-barlang aggteleki és jósvafői szakaszának lámpaflórájával ismerkedtek a résztvevők. A négynapos rendezvény a miskolctapolcai-barlangfürdőben fejeződött be.

Szakelőadások

Az év folyamán 9 szakelőadás hangzott el, az átlag hallgató létszám 23 fő volt.

Kiadványok

A Karszt és Barlang 1982/II. száma megjelent, továbbá az 1983/I-II. szám leszerkesztésre került.

A Műsorfüzet kéthavonta rendszeresen megjelent.

A Beszámoló 1983. évi kötete leszerkesztésre került.

A Magyarország barlangtérképei sorozatból a Molnár János-barlang füzet nyomdába-adásra elkészült. Előkészületben van a Jávorkuti-barlang, az István- és Anna-barlang térképe.

A Barlangbibliográfia Figyelő kétszer megjelent.

Nemzetközi kapcsolatok

1984. április 8-9-én Derek C. Ford, a Nemzetközi Szpeleológiai Unió alelnöke tett látogatást Társulatunknál. A látogatás keretében kerekasztal megbeszélés során vitatták meg a magyarországi hévizes barlangok kialakulásának néhány kérdését.

1984. október 8-13. között Lengyelországban a szocialista országok barlangkutató társulatainak találkozóján Székely Kinga és Börcsök Péter képviselte Társulatunkat.

1984. november 17-én Társulatunk meghívására Anton Mayer, Erhard Christian és Jozef Wirth, a bécsi barlangkutató egyesület tagjai tartottak előadást egyesületünkben.

Pályázatok, kitüntetések, jutalmak

Az 1983-as CHOLNOKY JENŐ pályázaton az alábbi eredménye született:

I. díj KTE Acheron Barlangkutató Szakosztály 6000 Ft

II. díj Alba Regia Barlangkutató Csoport, Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport, FTSK Barlangkutató Szakosztály 5000-5000 Ft

A Bíráló bizottság 3000 Ft értékű különdíjat adott a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport jelentésére, illetve a jelentésből megállapíthatóan az ifjúsági tagok által végzett értékes felmérési munkára.

Az eredményhirdetésre és díjkiosztásra az MKBT XXIX. Vándorgyűlésén /Odorvár, 1984. VI. 29. - VII. 1./ került sor.

Érmek, emléklapok

A közgyűlés az érembizottság javaslata alapján az alábbi érmeket adományozta:

Herman Ottó-érem: Dr. Böcker Tivadarnak, a Társulat érdekében kifejtett másfél évtizedes értékes munkásságáért

Kadic Ottokár-érem: Gádoros Miklósnak, a barlangi távmérés-technikában kidolgozott konstrukcióiért, valamint karszthidrológiai, geofizikai és barlangklimatológiai tudományos közleményeiért

Vass Imre-érem: Vidics Zoltánnénak, a Danca-barlang igen nehéz körülmények között történő, 1981-83 évek között végzett feltárásáért, mellyel a munkában résztvett kollektíva érdemeit is elismeri

A közgyűlés az alábbi emléklapokat adományozta:

Herman Ottó-emléklap: Alba Regia Barlangkutató Csoportnak, a Társulatot és a magyar barlangkutatást évek óta következetesen elősegítő munkáért és értékes dokumentációs anyagaiért

Kadic Ottokár-emléklap: Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportnak, a Pál-völgyi kőfejtő barlangjainak jól dokumentált komplex kutatásáért

Vass Imre-emléklap: Acheron Barlangkutató Szakosztálynak, a cserszegtomaji barlangok feltáró kutatásáért és térképi dokumentálásáért

Jutalmazás

A közgyűlés 10 társulati tagot pénzjutalomban, 2 társulati tagot könyvjutalomban, 2 társulati tagot pedig dicséretben részesített.

SZAKBIZOTTSÁGOK BESZÁMOLÓI

KARTOGRÁFIAI SZAKBIZOTTSÁG

Kárpát József

ABSTRACT: Kárpát, J.: Cartographic Committee

The commitee worked out a detailed draft for a key to maps of caves and the related principles. It revised the cartography noter for the course on conducting cave explorations, reviewed the maps of the Molnár János cave, and prepared for publications a catalogue of the cave. Its proposals and observations promoted the activity of the groups.

Szakbizottságunk a Dokumentációs Szakosztály megszűnését követően 1984 őszén alakult meg, az elnökség határozata alapján, így tevékenységünk teljes körű kibontakoztatása e néhány hónap alatt még nem volt lehetséges:

Az év során végzett munkánkat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

- Barlangtérképeink egységesítése érdekében tervezetet dolgoztunk ki a részletes hazai barlangtérkép-jelkulcsra és a térképezéssel kapcsolatos alapelvekre. A tervezetet két bizottsági munkaülésen megvitattuk és várhatóan 1985 nyarán közreadjuk.

- A társulati térképtár továbbra is Horváth János kezelésében működik. A térképanyag gyarapítása mellett megkezdtük a térképkatalógus közreadásának előkészítését.

- A barlangtérképezési szaktanfolyam tervének megfelelően a részletes tananyag elkészítése folyamatban van, kiadása 1985 nyarára várható. A kutatásvezetői tanfolyam térképezé- si jegyzetét kiegészítettük, ill. javítottuk. E témakörben együttműködünk a szpeleológiai oktatási rendszert koordináló Oktatási Bizottsággal.

- A Magyarország Barlangtérképei sorozatban megjelenő Molnár János-barlang térképanyagának lektorálását elvégeztük, az észrevételek alapján a javítások megtörténtek.

- A csoportok éves jelentéseiben leadott térképanyagokat átvizsgáltuk, észrevételeinket és javaslatainkat az érintettek részére /Alba Regia, Bányász, Bekey, Cholnoky, Diogenész, FTSK, Marcel Loubens és Papp F. csoport/ megküldtük. E sokak által már korábban is igényelt visszajelzéssel a csoportok minél magasabb színvonalú további munkájához kívánunk támpontokat adni.

Szakbizottsági értekezletet két alkalommal tartottunk 7, ill. 11 fő részvételével, amelyek fő napirendje a munkaterv egyeztetése és a barlangtérkép-jelkulcs megvitatása volt.

OKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKBIZOTTSÁG

Dr. Lénárt László

ABSTRACT: Dr. Lénárt, L.: Education Committee

In addition to being in contact with the UIS Educational Committee, the main task of the Committee was to organize the speleological educational system. On the first course of exploration leaders in February, 1984, 12 people passed the examinations.

Thus, along with teachers and those exempted from the course, altogether 75 people are qualified as cave exploration leaders.

Bizottságunk, az 1984-re elfogadott, érvényes munkatervnek megfelelően végezte a tevékenységét.

1/ Az év során 4 alkalommal üléseztünk, s ezeken 45 fő vett részt. Egy ülésünk a tömeges távollét miatt elmaradt.

2/ Egy elnökségi ülésen írásban és szóban beszámoltunk többéves tevékenységünkről s ott elfogadták az 1989-ig érvényes hosszútávú munkaprogramunkat.

3/ A szakbizottságok vezetőiből álló kerekasztal-megbeszélésre írásbeli véleményt küldtünk.

4/ A két tervezett barlangi kutatásvezetői tanfolyam helyett egyet rendeztünk meg Aggteleken 1984. február 11-18. között.

Első tanfolyamunkon 26 fő jelentkezett, 5 főt helyhiány miatt utasítottunk el. Nem jelent meg 5 fő, vizsga alól felmentett 2 fő, a vizsgán nem felelt meg 7 fő. A sikeres vizsgát tettek:

Borka Pál Liptai Ervin

Börcsök Péter Németh Tibor

Bródy Andor Orbán László

Gyurmann Csaba Regős József

Holl Balázs Vozák László

Horváth Richárd Zalán Béla

A tanfolyam oktatói voltak:

Dr. Csernavölgyi László, Kraus Sándor, Gazdag László, Dr. Rajczy Miklós, Gádoros Miklós, Szenthe István, Hazslinszky Tamás, Székely Kinga, Kárpát József, Szolga Ferenc, Dr. Kósa Attila, Vid Ödön

Az oktatók közül távolmaradtak:

Dr. Kordos László és Dr. Müller Pál

Az MKBT részéről (az előadási időn kívül is) jelen voltak:

Dr. Dénes György, Dr. Lénárt László, Fleck Nóra, Dr. Plihál Katalin, Gádoros Miklós, Vid Ödön, Hazslinszky Tamás

Az OKTH részéről jelen voltak:

Hegedüs Gyula és Majoros Zsuzsanna

A vizsgabizottság összetétele:

elnök: Gádoros Miklós MKBT

tagok: Varga Ferenc OKTH, Vid Ödön MTSZ BB

A tanfolyam időbeosztása:

Előadás 10 db 20 óra

Gyakorlat 6 db 30 óra

Konzultáció 7 db 15 óra

Írásbeli vizsga 1 db 2,5 óra

Szóbeli vizsga 8 főnek 3 óra

A tanfolyam ellen sok kifogás hangzott el, de egyértelműen bebizonyosodott, hogy szükség van rá, csak jobb körülmények között, jegyzettel és kissé összefogottabban.

5/ A barlangi kutatásvezetői jegyzet összeállítását megkezdtük, de a befejezés áthúzódott 1985-re.

6/ A magyar szpeleológiai oktatási rendszer előírásainak megfelelően 24 fő oktatónak és 39 főnek saját kérésére tanfolyam és vizsga alól felmentést adtunk, így az első vizsga után 75 fő rendelkezik barlangi kutatásvezetői képesítéssel.

Oktatók:

Dr. Böcker Tivadar, Lengyel János, Dr. Csernavölgyi László, Dr. Lénárt László, Dr. Dénes György, Majoros Zsuzsanna, Dr. Fodor István, Dr. Müller Pál, Gazdag László, Dr. Rajczy Miklós, Gádoros Miklós, Szablyár Péter, Hazslinszky Tamás, Szenthe István, Juhász Márton, Szeremley Szabolcs, Kárpát József, Székely Kinga, Dr. Kordos László, Szolga Ferenc, Dr. Kósa Attila, Vid Ödön, Kraus Sándor, Zentai Ferenc

Saját kérésükre felmentettek:

Adamkó Péter, Horváth Győző, Rónaki László, Balogh István, Horváth Péter, Scholtz Ferenc, Bartha László, Irsai Sándor, Söphen László, Benedek Attila, Kalinovits Sándor, Szabó Miklós, Borka Zsolt, Károly Gábor, Szilágyi Ferenc, Dr. Cser Ferenc, Kiss Attila, Takácsné Bolner Katalin, Csöndör Gyula, Kékesi György, Taródi Péter, Ember Sándor, Kollár K. Attila, Thieme András, Dr. Gyuricza György, Kovács József, Varga Csaba, Dr. Gyurkó Péter, Kőrösi Gyula, Varga Géza, Házi Zoltán, Maróthy László, ifj. Venkovits István, Hegedüs Gyula, Maucha László, Dr. Veress Márton, Hernádi Béla, Dr. Molnár András, Végh Zsolt

7/ A barlangkutató szaktanfolyamok iránti igényeket felmértük, 1985-ben ennek megfelelően indítunk tanfolyamot.

8/ A miskolci „Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tudományos eredményei” c. konferencián 2 nap előadás, 2 nap terepi program keretében a BNP, az MKBT és az NME részéről 3 megnyitó üdvözlés, 34 szakelőadás hangzott el, 8 fő diáival emelte a program színvonalát. Sokan voltak barlangban is. A regisztrált résztvevők száma megközelítette a 200 főt. A konferenciára elkészült a „Miskolci egyetemi karszt- és barlangkutatás résztvevői, eseményei, eredményei 1964-1984.” c. kiadvány /28 barlangtérképpel/ valamint barlangi kiállítást, ill. bélyeg- és képeslap bemutatót rendezett a NME, /Ez utóbbin Magyarországon első ízben denevéres emlékbélyegzőt használt a posta./

A társulat jelenlévő vezetői elismeréssel nyilatkoztak a találkozóról.

9/ Az UIS Nemzetközi Oktatási Bizottságával a kapcsolatot az OKB megbízásából Hegedüs Gyula tartja.

10/ A MTESZ Központi Oktatási Bizottság ülésein esetenként vettünk részt, a minket kevésbé érintő témák miatt.

11/ Az MKBT Északmagyarországi Területi Szervezete Miskolcon barlangjáró 1 tanfolyamot szervezett. Ezen 20 fő tett eredményes vizsgát. A BEAC és a VEKERÁG által szervezett tanfolyamok vizsgáin vizsgabizottsági tagokkal képviseltettük magunkat.

12/ A Műsorfüzetben 7 db felhívást, értesítést, tájékoztatást közölt a bizottság.

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG

Dr. Dénes György

ABSTRACT: Dr. Dénes, Gy.: Science History Committee

The purpose of the committee founded in 1984 is to collect data for major commemorations within the discipline on outstanding figurer and on the history of karst and cave explorations. The committee also maintains records of events, commevorations, anniversaries, wreathings and obituaries.

A Társulat Tudománytörténeti Bizottsága 1984-ben alakult meg és vezetésével a Választmány dr. Dénes György társelnököt bízta meg.

A Szakbizottság alakuló ülését 1984. március 26.-án tartotta meg és ott megvitatta feladatait. Ennek megfelelően folyik a szakma jelentős évfordulóira és elhunyt nagyjai életére, általában a karszt- és barlangkutatás történetére vonatkozó adatgyűjtés. A bizottság számontartja a jubileumokat, évfordulókat, koszorúzásokat, nekrológokat stb.

A szakbizottság megállapította, hogy szükséges kidolgozni a Társulat birtokában lévő, ill. a majd ajándékozás, hagyatékozás, vásárlás stb. útján odakerülő tudománytörténeti jelentőségű anyagok /iratok, képek, tárgyak stb./ kezelésének és tudományos kutatás céljából történő használatának szabályozási tervét, amelyet aztán a bizottság megvitat. A tervezetet Székely Kinga már elkészítette, megvitatására a szakbizottság 1985. évi első ülésén kerül sor.

Székely Kinga eljárt, hogy a Társulat jogelődjének, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának, majd Szakosztályának megszervezője, utóbb a Magyar Barlangkutató Társulat ügyvezető elnöke, a 30 éve utódok nélkül elhunyt Kadić Ottokár prof. sírját a megváltás lejártával ne szüntessék meg, sőt ha lehet nyilvánítsák védetté. A további lépések megtételét ez ügyben a MÁFI vállalta.

Dénes György dr. javaslatára Aggtelek Község Közös Tanácsa V. B. úgy határozott, hogy az aggteleki Baradla-barlang múlt század eleji nagy kutatója és térképezője, a magyar tudományos barlangkutatás úttörője, Vass Imre emlékének megörökítésére Aggteleken, valamint a barlang jósvafői mesterséges bejáratának tervezője és kivitelezője, az ugyancsak kiváló barlangkutató, Kaffka Péter nevének megörökítésére Jósvafőn utcát nevez el. Az elhelyezendő emléktáblák felavatására a terv szerint az MKBT 1985. évi vándorgyűlésének keretében június végén fog sor kerülni.

VÍZALATTI BARLANGKUTATÓ SZAKOSZTÁLY

Kollár K. Attila

ABSTRACT: Kollár K. A.: Subaquarian Cave Exploration Section

The Section embraces the activity of five groups. On sessions the achievements of subaquarian cave exploration, practical and technical problems and technical novelties were evaluated. A CMAS proposal entitled „Diving in freshwater” was published.

1. Bevezető

A Vízalatti barlangkutató Szakosztály 1984. évi munkájában az alábbi csoportok vettek részt:

- Amphora KSC

- FTSK "Delfin" Könnyűbúvár Szakosztály

- MHSZ Izzó Búvár Klub

- MTV SE Búvárszakosztály

- VM Nautilus Búvár Szakosztály

A Szakosztály tárgyévi munkája közepesen eredményesnek minősíthető. Gondot és problémát jelent, hogy az egyes csoportok nem azonos intenzitással vesznek részt a munkában, s így az egyes feladatok megoldása meglehetősen hosszú átfutási idővel, illetve nem az összes csoport véleményének figyelembevételével valósulhat meg.

2. Szakosztályi ülések

Az elmúlt évben öt alkalommal tartottunk szakosztályi ülést, melyen mindössze egy alkalommal képviseltette magát az összes csoport. Az ülések alkalmával rendszeresen értékeltük a vízalatti barlangkutatásban elért eredményeket, a csoportok tevékenységét kutatási területeiken, a búvárkodással kapcsolatos általános elméleti, gyakorlati és műszaki problémákat, a technikai újdonságokat.

A csoportok az előző évi jelentést, illetve a jövő évi munkatervet írásos formában kézhez kapták, illetve azzal kapcsolatos véleményüket kifejtették.

3. Kapcsolat más szakbizottságokkal

Az Oktatási Szakbizottság vezetőjének kérésére javaslatot dolgozott ki a szakosztály az e területen tevékenykedő kutatásvezetők oktatási rendjére. A javaslatot az Oktatási Szakbizottság részére írásban megküldtük, a kért határidőre azonban visszajelzést a jelentés elkészítéséig nem kaptunk.

Itt kívánom megemlíteni, hogy a szakosztály írásban kérte az Amphora KSC vezetőjének /Szilágyi Károly és Surányi Csaba) mentesítését a kutatásvezetői vizsga alól, melyre szintén nem kapott választ, illetve érdemi intézkedés ezügyben - tudomásom szerint nem történt. Véleményem szerint a Szakosztály jogosult és illetékes ilyen javaslatra s ez még a mentesítések elbírálását megelőzően történt - de legalább elvárható, hogy kérelmére választ kapjon. A kutatásvezetői minősítések esetében - tudomásom szerint a barlangi búvárok közül senki nem vett részt a bizottság munkájában /nem lett erre felkérve senki/, így e speciális tevékenység objektív elbírálása számomra elképzelhetetlen.

A barlangi búvár szakoktatás részletes tematikájának kidolgozása illetve meglévő anyagok felújítása folyamatban van. Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy ilyen jellegű tanfolyam megszervezése és lebonyolítása túlzottan bonyolult, és nehézkes. E témában feltétlenül a Szakosztály és az Oktatási Szakbizottság egyeztetett, egységes véleménye szükséges.

4. Kiadvány

A Szakosztály 1984. évben a CMAS „Édesvizi búvárkodás” c. ajánlását, mint kéziratot kiadta, fedezve annak költségeit.

A kiadvány módszertani útmutatás, a nyíltvízi búvárkodás alapelemeivel, a téli és magashegyi merülések problémáival foglalkozik elsődlegesen. A jegyzet megjelentetését indokolta, hogy részletesen foglalkozik a nemzetközi búvár minősítés kérdéseivel, és így támpontot nyújt a kialakítás alatt lévő oktatási rendhez.

A jegyzet felépítése:

- Bevezetés

- Edzés

- Minősítés

- Különleges technikák: hideg, sötétség, magaslat

- Biztonság

A kiadványok területén előrelépést jelent a NAUI Barlangi búvárkodás c. anyag sokszorosítás alá történő előkészítése, illetve a magashegyi merülésekkel kapcsolatos ismeretek összesítése.

5. Egyéb kérdések

A csoportok kétoldalú kapcsolatok alapján viszonylag korlátozott számú közös merülést hajtottak végre. Előkészületi és szervezési munkát végeztünk nagyobb lélegzetű, több csoport technikai és személyi lehetőségeit igénylő feladatok megvalósítására.

Említésre és kiemelésre érdemes, hogy előzetes megbeszélések alkalmával az MHSZ Debreceni Búvár Klub titkára Czakó László jelezte a csoportjának újjászervezését, ill. a Szakosztály működésébe való újbóli bekapcsolódási szándékát.

BARLANGI GERINCES ŐSLÉNYTANI LELETEK 1984-BEN

Dr. Kordos László

ABSTRACT: Dr. Kordos, L.: Fossil vertebrate finds from caves in 1984

Author lists the caves from where vertebrate paleontological finds were recovered in 1984.

Aggteleki-karszt

Tücsök-lyuk /Czájlik Z./

Vidics-barlang /FTSK csop./

Bükk

Kálmán-réti-zsomboly /Kardos L./

Szilveszter-barlang /Fónyad B./

Naszály

Hasadék a Naszály csúcsától 300 m-re /Nádor A./

Gerecse

Pisznice-barlang /Juhász M./

Bakony - Keszthelyi-hegység

Csengő-zsomboly

Bongó-zsomboly

N-8. németföldi „Ruska-zsomboly” /Alba Regia csop./

Cserszegtomaji-kútbarlang /Acheron csop./

Polgárdi-rög

Polgárdi 4.sz. lelőhely /Kordos L./

Villány-Beremend

Somssich-hegy 2.sz. lelőhely

Beremendi új barlang

TERÜLETI SZERVEZETEK BESZÁMOLÓI

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TERÜLETI SZERVEZET

Dr. Juhász András

ABSTRACT: Dr. Juhász, A.: North-Hungarian Regional Organization

The Regional Organization participated in the organization of the conference of Students' Scientific Circles of the Heavy Industry Technical University. During the year two club meetings, four paper sessions and five governing body meetings were held.

Az Észak-magyarországi Területi Szervezet 1984 évi munkáját általában munkatervében rögzített módon végezte.

1./ Részt vettünk a NME Tudományos Diákköri Konferencia megszervezésében. A rendezvényeken való részvételre mozgósítottuk a Területi Szervezet tagságát.

2./ Klubnapot szerveztünk 1984 januárjában és decemberében.

A januári klubnapon a csoportvezetők az 1984 évi terveiket ismertették. Czakó László vetített képes előadást tartott a romániai /erdélyi/ barlangokról.

Decemberben megjutalmaztuk néhány tagtársunkat, majd diákat mutattak be a csoportvezetők /vagy megbízottjuk/ a csoportok feltárásával kapcsolatos életükről.

3./ Előadó ülések

Előadó üléseket /beszámolókat/ negyedévenként tartottunk.

Az előadások címei:

Víztermelési eredmények a Szinva-völgyében /térségében/

Vízminőség változások a karsztban 1980-83 között

Újabb földtani adatok a barlang feltárásokban

Dr. Juhász A.: Vízfeltárási lehetőség Szalonna térségében

Munkabizottsági formában /Lénárt László/ adatokat gyűjtöttünk a fedettség és a karsztosodás kapcsolatára.

Megtartottuk /1984 május/ a Mészáros-Lantos megemlékezéshez kapcsolt koszorúzást és terepi bejárást, melyen csehszlovák barlangkutatók is részt vettek.

Vezetőségi ülést 1984-ben ötöt tartottunk, amelyeken ismertettük az elvégzett munkát és meghatároztuk a soron következő feladatokat.

DÉL-DUNÁNTÚLI TERÜLETI SZERVEZET

Rónaki László

ABSTRACT: Rónaki, L.: South-Transdanubian Organization

The Organization was represented on several paper sessions and regular popular scientific lectures were keld in the Pi.oneers' Home in Pécs. The meeting of the governing body in May was organized in the research station at Klein-puszta. The working group on sping survey manifested a vivid activity.

A Magyar Hidrológiai Társasággal közös rendezésben tervezett francia műszaki film-est megfelelő szakmai anyag híján elmaradt. Sikerült viszont az év elején a Francia Intézettől kapott filmek felhasználásával az Úttörőházban az MKCS ifjúsági tag utánpótlásra szervezett előadásokat rendezni.

A Magyarhoni Földtani Társulat Dél-dunántuli Területi Szervezet jubileumi ülésén márciusban közös előadásra került sor.

Májusban rendeztük a kutató csoportok bevonásával azt a kihelyezett vezetőségi ülést, ami egyúttal tapasztalatcserét is szolgált Hárskuton a Cholnoky csoport Klein pusztai kutatóházánál.

Továbbra is aktívan tevékenykedett a forrás kataszterező munkabizottság. /A számba vett névjegyzék bővült és a helyszínelési munkák mennyisége is növekedett./

Az MKBT országos rendezvényein tervezett részvétel csak részlegesen valósult meg. /Az országos találkozón első ízben nem vettünk részt./ Ennek oka az, hogy az előző évi sérelmek kívánt orvoslása nem járt kellő eredménnyel.

ACHERON Barlangkutató Szakosztály

Kárpát József /szerk./

ABSTRACT: Kárpát, J./editor/: ACHERON Caver's Club

The Section produced a 120 m extension to Mátyás-hegyi Cave in Budapest by exploring a new branch (Trón-termi-ág/, as well as 70 m to Cserszegtomaj Cave and 10 m to Acheron Cave opening from Wells in the Keszthelyi Mountains. They organised a summer camp to Aggtelek Karst, where they explored three new karstobjects in the area of Szelce-puszta: Alkotmány Cave of 40 m length and 21 m depth, Háló-réti Shaft-cave of 70 m length and 43 m depth, and Lackó Cave of 35 m length and 15 m depth. A cartographical documentation of these new explorations as well as that of the caverns of the quarry in the south-east part of the Mátyás Hill was prepared. Examinations and observations on morphology, hydrology, climatology and biology were also carried out in the investigated caves. Their report is supplemented by three special studies.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Összefoglalás

Munkatervünk teljesítéséről

FELTÁRÓ KUTATÁS

Mátyás-hegyi-barlang, Trón-termi-ág /Genersich György/

A Mátyáshegyi DK-i kőfejtő barlangjai /Kárpátné Fehér Katalin/

Feltáró munkák a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Kárpát József/

Az Acheron-kútbarlang további feltárása /Gárdos József - Nagy Zsolt/

Újabb barlangfeltárások Szelce-puszta térségében a nyári kutatótábor során /Genersich Gy., Holl B., Kárpát J./

A Kopolya-forrásbarlangban végzett kutatások /Holl Balázs/

Közreműködésünk a József-hegyi-barlang feltárásában /Genersich György/

TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK

Kiegészítések a Cserszegtomaji-kútbarlang morfológiájához /Kárpát József/

Széndioxidmérések a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Kárpát József/

Alfa nyomdetektoros vizsgálatok beindítása a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Holl Balázs/

Rovartani vizsgálatok a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Máté Erika/

Magyarázó a Mátyás-hegyi-barlang morfológiai és tektonikai térképéhez /Kárpát József/

A Mátyás-hegyi-barlang tavának vízkémiai elemzése /Kárpátné Fehér Katalin/

Vízszintregisztrálás a Mátyás-hegyi-barlangban /Mérai Gábor/

Klímamérések /Kárpátné Fehér Katalin/

Barlangtérképezési munkáink /Holl B. - Kárpát J./

CSOPORTÉLET

Csoporttevékenység

Túráink /Vári Attila/

FÜGGELÉK

Klímavizsgálatok a Szemlő-hegyi-barlangban és a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Alkotó Ifjúság Pályázat, készítette: Kárpátné F. Katalin/

Hegymászókötelek szakítógépes vizsgálata /Holl Balázs/

Barlangtérképezési ismeretek /MKBT tanfolyamanyag, készítette Kárpát József/

Mátyás-hegyi-barlang, Trón-termi-ág

A Mátyás-hegyi-barlang DNY-i, tektonikailag szabdalt zónájában egy omladékos kürtő kimászásával 1984. február 5-én egy NyDNy kiterjedésű, mintegy 100 m hosszúságú omladékos járatrendszerbe jutottunk, amely a Trón-termi-ág elnevezést kapta.

A 155-170 m tszf. magassságban húzódó járat Ny-i végpontja megközelíti a Meteor-ág üregeit, ill. további lehetőséget kínál a szomszédos Pál-völgyi-barlang összeköttetésének kutatása szempontjából. E szakasz feltárásával bebizonyosodott, hogy a korábbi szakirodalom által megjelölt Szépvölgyi törés nem szab határt a barlang kiterjedésének, így DNy-i irányban további járatszakasz létezésével számolhatunk.

E tektonikailag erősen igénybe vett zóna, tekintve relatív felszín közelségével /30 m/ a terület mérnökgeológiai elemzése szempontjából is kitüntetett szerepet kap.

A járat alját és végét nagy mennyiségű omladék képezi, melynek mozgása napjainkban is megfigyelhető. A feltárt szakasz képződményekben szegény. Az omladék között beszivárgó vizek nagyban hozzájárulnak a törmelék mozgásához.

A vizsgált zónában érdemi tektonikai méréseket nem tudtunk végezni a nagymértékű összetöredezettség miatt.

MÁTYÁS-HEGYI-BARLANG, a Trón-termi-ág hossz-szelvénye Szerk.: Holl Balázs, 1984 „Acheron”

Alapvetően három szintre tagolódó járatrendszer legmagasabbra nyíló zónáiban a talán felszínig harapódzó omladék a bontási munkákat rendkívül veszélyessé teszi, azonban az alsóbb szinteken csekély munkával a barlang fő síkjára illeszkedő további járatrendszerek feltárására számíthatunk.

A Kutya-terem főtéjében megjelenő nagykiterjedésű kovás kitöltés irányát követve egy kúszójáraton keresztül nagyméretű, oldott formákat tartalmazó, jellemzően hévizes keletkezésű terembe, ill. többszörös hasadék kereszteződés által létrehozott romterembe jutunk. A terem végét képező igen nagy méretű omladékrendszerben a Meteor-ág főhasadék iránya, valamint keskeny kovás kitöltésű „Pál-völgyi-barlang irányú” hasadékok jellemzőek. Továbbjutás egyelőre a Meteor-főhasadék irányában történt. Tekintve, hogy a fő szempont ebben a zónában a Pál-völgyi-barlanggal való kapcsolat felderítése, ezekre a munkahelyekre a Meteor-ági bontásainkkal párhuzamosan rendszeresen műszakokat szervezünk. Egyelőre szűk, véséssel tágítható huzatos hasadék kínál biztató munkahelyet. Ezen munkahelyen történő továbbjutás esetén esély van a Természetbaráttól délre a Pálvölgyi-barlang irányában, ill. a Szépvölgyi törés további omladékzónájában újabb szakaszokba történő bejutásra.

A Trón-termi zónában igen sok helyen találkoztunk nagy mennyiségű - időszakos - vízfolyás nyomaival. A veszélyessége miatt eddig csak egyszer bejárt „Patakmeder” szakasz, ami tulajdonképpen a Trón-termi főhasadék alsó szintjét jelenti, egyesülni látszanak ezek a vízfolyások. A Trón-terem helyzetét tekintve vetületben a Tavon túl helyezkedik el, elképzelhető tehát, hogy a Szépvölgyi törés vizeit részben ez a zóna vezeti el a Tóba, ill. amögé. Szándékunkban áll a „Patakmeder” álfenekének lehetőség szerinti megbontása és ezzel esetleg a „Tavon túli” szakasz felderítése, amely szintén további lehetőségeket nyit a Pál-völgyi-barlang - Mátyás-hegyi-barlang összeköttetés kutatására.

Összefoglalva tehát, ez a zóna azon túl, hogy az összeköttetésben kulcsszerepet játszik, további igen komoly lehetőséget jelent a Mátyás-hegyi-barlang Szépvölgyi törészónán túl esetleg létező szakaszainak megismerésére.

A barlangszakasz térképezését elvégeztük, fotódokumentálása pedig folyamatban van. A Trón-termi-ág teljes hossza a kutatások jelenlegi stádiumában 120 méter.

/Genersich György/

A Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő barlangjai

A Mátyás-hegy DK-i oldalán levő felhagyott kőfejtőben számos hévizes üregrendszert ismerünk.

E kőfejtés során feltárult barlangmaradványok 220-245 m tszf. magasságban helyezkednek el, befoglaló kőzetük eocén mészkő ill. bryozoás márga.

Kialakulásukban a hegység szomszédos barlangrendszereihez hasonlóan a tektonikus preformáció, ill. a mélyből feltörő hévizek keveredési korróziója játszott szerepet. A változatos méretű, formakincsű és helyenként képződményekben /barit, aragonit/ gazdag járatok arra engednek következtetni, hogy a Mátyás-hegy DK-i zónájában is ma még feltáratlan, nagyobb kiterjedésű barlanghálózatra számíthatunk.

Eddigi kutatásaink és dokumentációnk alapján a kőfejtő barlangjairól az alábbi összefoglalóban nyújtunk áttekintést, melyhez a meglevő teljes térképdokumentációt mellékeljük.

1-2. sz. barlang

A két barlangot a korábbiakban még különálló barlangként tartottuk számon, azonban 1984. nyarán egy szűk kürtőn való átjutással /ld: térkép/ sikerült köztük az összeköttetést feltárni.

A barlang hossza 112 m, mélysége -12,5/+6,0 m, legnagyobb vízszintes kiterjedése pe- dig 26,5 m.

Az 1.sz. bejárat /volt 1.sz. barlang/

A kőfejtő Ny-i sarkában, 15 m relatív, 235 m tszf. magasságban helyezkedik el. Hoszsza 68 m és 6 m mély.

Jellegzetesen hévizes barlang, oldott falaival, szerteágazó járataival. Falai nagy mennyiségben tartalmaznak kalcit kristályokat, melyeket már eléggé lepusztítottak az idelátogatók. Az É-i részén barit is előfordul.

Az É-i és ÉK-i végén a tektonikus preformáció és a huzat irányát követve bontásokat végzünk.

A 2. sz. bejárat /volt 2.sz. barlang/

Az 1.sz. nyílás fölött 5 m-rel, 240 tszf. magasságban nyílik szűk, nehezen észrevehető helyen. Falait kagylós, félholdas oldásformák borítják. Gömbfülkéi is a hévizes kialakulásra utalnak. Idáig felmért hossza 44 m.

A két barlang között feltárt összeköttetés rendkívül szűk, így csak igen karcsú barlangkutatók számára átjárható.

3.sz. barlang

Messziről szembetűnő széles szádája a kőfejtő homlokfalán nyílik, a talp felett 15 m magasságban. Tágas előcsarnokából a Ny-ra induló járat lapos, kovás törmelékkel feltöltött folyosója réteglapmenti elválással keletkezett. Az É-ra menő ág meredeken emelkedő csőszerű kürtője szabályos gömbalakot mutató impozáns oldási formákkal tagolt terembe vezet. A 20 m hosszú barlangban továbbkutatással a Ny-i ág É-i részén lehetne kísérletezni. /A barlang csak kötéllel közelíthető meg/

4.sz. barlang

Réteglapmenti korrózióval képződött járatai a 3.sz. barlang alatt 4 m-rel nyílnak. Kétfelé ágazó folyosóját erősen feltölti a kovás, finomszemcsés törmelék. Hossza: 18,5 m

5.sz. barlang

A kőfejtő homlokfalának közepén nyílik 20 m magasságban. Három lőrésszerű bejárati nyílása egyetlen, szabályos gömbfülkékből felépülő, 6x4 m-es terembe vezet. Megközelítése csak kötélereszkedéssel lehetséges

6.sz. barlang

A kőfejtő É-i felében, 235 m tszf. magasságban nyílik. Hasadék mentén kialakult, gömbfülkés, hévizes oldású. 9 m hosszú, 2 m mély.

7.sz. barlang

A 6.sz. barlanggal szemben, 235 m tszf. magasságban helyezkedik el. A hasadékirány megegyezik a 6.sz. barlangéval, valószínű, hogy egy rendszert alkottak. Két kürtője a bányafalba nyílik, míg a harmadik felsőbb járatba vezet. Szintén hévizes, képződményekben szegény. Hossza 12 m, 4 m magasságba nyúlik.

8.sz. barlang

A kőfejtő alsó szintjén, 215 m tszf. magasságban nyílik. Hasadék mentén, ferde réteglapot követve alakult ki. Képződményei nincsenek, omladékos.

9.sz. barlang

215 m tszf. magasságban található, az alsó szint K-i részében. Réteglap mellett kialakult lapos üreg. 2,5 m hosszú.

Mátyás-hegyi-DK-i kőfejtő 3. sz. barlangja

10.sz. barlang

A 9.sz. barlangtól D-re 217 m tszf. magasságban helyezkedik el. Már a bejárata előtt megtalálhatók régi gömbfülkéinek romjai. A barlang szűk, oldott falú.

11.sz. beszakadás

A kőfejtő K-i zónájában, 228 m tszf. magasságban van. Bontási munkahelyünk omlásos, huzatos üreg.

/Kárpátné Fehér Katalin/

Feltáró munkák a Cserszegtomaji-kútbarlangban

A barlangban 1984-ben is az eddigiekhez hasonlóan a feltáró kutatásra helyeztük a fő hangsúlyt, - hiszen mint korábban a morfológiai vizsgálatok kapcsán rámutattunk - a dolomit-homokkő réteghatáron minden valószínűség szerint további, kiterjedt üreghálózatok létezésére számíthatunk.

Ezévben feltáró munkák céljából 5, egyenként 50-70 órás leszállást végeztünk, alkalmanként 8-12 fő részvételével.

Folyamatos lenttartózkodásaink alatt táborhelyül a Lovassy-termet vesszük igénybe, ahol 10 fő táborozása biztosítható. Nagyobb létszám esetén az Elosztó szolgál kiegészítő bivakhelyként.

Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő 4. sz. barlang

A barlangban a tájékozódás megkönnyítésére számozott alumínium táblácskákat helyeztünk el, amelyek munkatérképünkön is megtalálhatók. /E tájékozódási pontokat az alábbiakban az egyes bontási helyek helymeghatározásához is felhasználtuk./

1. Micimackó-terem

A barlang jelenleg ismert legnagyobb termeit magába foglaló Keleti-labirintus folytatásának feltárása érdekében a Tarka-terem DNy-i végében /a 38. ponttól 190°-ra, 12 m-re/ kezdtünk bontásokat. A rendkívül szűk, omladékos hasadékban november 10-én sikerült vésések árán az ún. Micimackó-terembe jutni, amely nevét igen szűk bejáratáról kapta. A Tarka-teremtől NyDNy-ra 10 m-re levő terem hossza 6 m, szélessége 3-4 m, magassága 1-1,5 méter körül alakul. A teremből több 4-6 m hosszúságú oldalág indul. /Ld. térkép/.

Az üregek talpát teljes egészében hatalmas repedésekkel tagolt kiszáradt vörösiszapmedencék alkotják, amelyek ezidáig a barlang legszebb ilyen jellegű képződményei. A sima, ívelt boltozatú falak sötétvörös limonitos bevonatúak. A terem bejárati kuszodájának kibontásakor feltárult szűk hasadék egyik mellékága becsatlakozik a már régóta ismert Vörös-ágba.

December végi táborunkban a terem bejárati nyílását kitágítottuk, s az így már mindenki számára hozzáférhető szakaszban a további bontást folytattuk. Déli irányban széles, 10 cm magas légrést követve, finom, szürkés kvarchomok kitöltésben 12 métert haladtunk előre, ahol a légrés csökken, de a munka folytatható.

A Micimackó-terem és oldaljáratainak felmért hossza 36 méter.

2. Alba Regia-terem

A terem ÉK-i végén /a 40. ponttól É-ra 6 m-re/ K-i irányú kutatótárót hajtottunk a homokkő főte alatt levő porló dolomitkitöltésben. Sajnos 5 méter előrehaladás után a talpon szálban álló dolomit jelent meg, amelynek kézi erővel történő bontása lehetetlenné vált, így e ponton a munkát felfüggesztettük.

Mátyás-hegyi DK-i kőfejtő, 5. sz. barlang Felmérték: Kárpát József, Perényi Katalin, Szilágyi Zsuzsa „Acheron” 1984. aug.

Felmérte: Kárpátné F. K. „Acheron” 1984

3. Fekete-ág

Az 1983 karácsonyán feltárt barlangszakasz déli végpontján az ún. "Koporsónál" áprilisban sikerült az összeékelődött omladék átbontásával egy alacsony, 15 m hosszú folyosóba jutni, amely sajnos rövidesen már ismert szakaszba csatlakozott vissza. A járat DNy-i részén lehetőség lenne bontásra, azonban az erős omlásveszély miatt e helyen ezzel egyelőre nem kísérletezünk.

Cserszegtomaji-kútbarlang, a Micimackó-terem járatainak vázlatos térképe

4. Oldalágak az Elosztónál

Az Elosztótól D-re /a 34. ponttól 290°-ra, 20 m-re/ haladó folyosó Ny-i oldalában, két erősen kitöltött nyílásra lettünk figyelmesek, amelyek kibontásával két, egyenként 7 m hosszú dolomitliszttel és homokkőtörmelékkel feltöltött szűk oldaljáratba jutottunk. Bár e szakasz a Szabó Pál Zoltán, ill. a Lovassy-terem között levő feltáratlan rész felé halad, további bontása a szűk hely és a depózási nehézségek miatt meghiúsult.

5. Nyák-terem

A teremből É-i irányban két ponton kezdtünk bontást /14. pont/ ahol idáig 2-2 métert sikerült előbbrejutni. A munkákat e helyen folytatni kívánjuk.

Ezévi munkánk eredményeként a fentieknek megfelelően a barlangban 70 méternyi újabb járatszakaszt tártunk fel, így a Cserszegtomaji-kútbarlang hossza 1984. december 31-én: 2174 méter.

/Kárpát József/

Az Acheron-kútbarlang további feltárása

Az 1982. tavaszán felfedezett Acheron-kútbarlang további kutatására ezév márciusában szerveztünk újabb expedíciót, elsősorban a barlang DK-i végponti zónájának bontása céljából.

E végponti zónában a sima homokkő főte alatti széles és lapos járatból két oldalágkezdemény is indul, amelynek talpszintje fokozatosan közelít a homokkő mennyezethez. E helyeken már egy műszak után a szelvény teljesen lezárult, így erőnket a főág végén levő agyagdomb átbontására koncentráltuk, amely szintén a teljes szelvényt kitöltötte. A munkát 2-2 fős váltott műszakokkal kezdtük.

A járattalp megbontásával a 4-5 cm vastagságú, okkersárga repedezett agyag alatt porló dolomit képezte a kitöltést, amelyben egyre több homokkőtörmelék is előfordult. Mintegy másfél méter előrehaladás után kis szabadlégterű üreg következett. Az üregből – amely a bontani kezdett talpszint alatt 0,5 m-re nyílt - egy nagy homokkőtömb mellett, agyagdomb felett eddig ismeretlen járatba lehetett átlátni. Az omladéktömb melletti rést nehéz munkával kitágítva, egy 10 m hosszú, 4-5 m széles és 1-1,5 m magas terembe sikerült bejutni. A talajt szürke kvarchomok, ill. a terem mennyezetéből levált tömbök fedik. A táblásan felszakadozott, sima főtén helyenként 2-4 cm-es limonitcseppkövek figyelhetők meg.

A teremből sajnos továbbjutni nem sikerült, mivel a hatalmas leszakadt tömbök minden irányban lezárják a folytatást.

A feltárt új szakasszal a barlang hossza eléri a 215 métert.

Csoportunk a közeljövőben a barlangban nem tervez újabb kutatásokat, egyrészt mivel a magántelken nyíló kútba való leszállások körülményesek, másrészt tapasztalataink szerint további feltárások csak aránytalanul nagy munkák árán lennének remélhetők.

/Nagy Zsolt - Gárdos József/

Új barlangfeltárások Szelce-puszta térségében a nyári kutatótábor során

Az Aggteleki-karszton tett terepbejárásaink alkalmával figyeltünk fel a Szelce-pusztától K-re húzódó Háló-rét /vagy Háló-völgy/ fejlett karsztobjektumaira, amelyek a hosszan elnyúló dolina, - ill. uvalasorokban helyezkednek el.

A tapasztaltak alapján a területen levő víznyelőkre és beszakadásokra kutatási engedélyt kértünk, és 1984. évi nyári kutatótáborunkat e helyen rendeztük meg.

Táborunk helyéül a Szelce-pusztától K-re, 2 km-re a kiválasztott objektumok szomszédságában fekvő tisztást választottuk. A munkahelyek közelségével szemben e helyen hátrányt a tábor gépkocsival való megközelíthetetlensége és az ivóvíz 2 km-es távolsága jelentett. Tisztálkodáshoz és mosogatáshoz az 1 km-nyire levő Ménes-patakot vettük igénybe.

A tábor létszáma 22-25 fő között változott, ami lehetővé tette az egyidejűleg 2-3 munkahelyen, több műszakkal történő bontásokat is. Az MKBT elnöksége részéről táborunkat Vid Ödön főtitkár helyettes látogatta meg, két ízben is egy-egy napra. A feltáró munkák eredményét és tapasztalatainkat az alábbiakban foglaljuk össze:

1. Az Alkotmány-barlang feltárása

A barlang bejáratát képező időszakos víznyelő-berogyás a Háló-rét dolinasorának K-i végén helyezkedik el, 335 m tszf. magasságban. Az erdei talajjal és vörösagyaggal erősen feltöltött kettős berogyás, amely a helyi vízgyűjtő legmélyebb pontján helyezkedik el, valószínűleg a Ménes-völgy jobb oldalán fakadó Fedor-forrással áll hidrológiai kontaktusban.

A 15 m átmérőjű, 4,5 m mély ikertölcsérhez kb. 20 m hosszú időszakos vízmosás vezet, - a berogyásban kőzetkibukkanás nem volt tapasztalható.

Tudomásunk szerint a nyelőben 1974-ben próbabontást végzett Szenthe István munkabrigádja, de 2-3 m után a kutatóaknát felhagyták. A víznyelő bontását 1984. augusztus 18-án kezdtük meg. 3 m mélységben elértük az egykori feltárás alját. A kutatóaknát részben agyagos kitöltésben, illetve a két oldalról bejövő repedezett, jól véshető mészkőben mélyítettük. A kőzet magas szervesanyagtartalmát jól mutatta a vésés közben érezhető élénk bitumenszag. Ennek ellenére valószínű, hogy nem guttensteini, hanem a wettersteini mészkő bitumenes változatával volt dolgunk.

A Szelce-puszta térségében feltárt barlangok topográfiai helyzete

4 m mélységben laza omladékban 10-20 cm átmérőjű rések nyíltak és a bontás már szinte csak nagy kövek eltávolításából állt. Augusztus 20-án már belátható, de járhatatlan hasadékot véstünk és távolítottuk el belőle a nagyobb köveket. Délutánra a 7 m mélyen lévő szűkület kitágítása után nyílt lehetőség a barlangba való bejutásra.

A megnyílt 7 m mély, lefelé táguló hasadék-akna falait éles korróziós formák tagolják, erősen lepusztult cseppkövekkel.

Alján a behullott törmelék kis dombot alkot. Déli irányban a hasadékot kitöltő törmeléken felmászva egy kis /3x5 m-es/ terembe jutunk, ahonnan felfelé több kürtő nyílik. E kürtők a bejárati bontás közelébe nyúlnak fel. A terem alját agyag és kőtörmelék képezi.

Továbbjutásra a 7 m-es akna alján észak felé volt remény, ahol nagyobb kőtömbök szétverése után 1,5 m-rel lejjebb és 2 m-rel tovább jutottunk újabb vésés és szűkület legyőzésével egy 1,2 m széles, 3 m magas köralakban kiszélesedő hasadékban, ami azonban csupán 10-15 cm szélességben folytatódott és a további bontást lehetetlenné tette.

A barlang egészére jellemzők az élesre korrodált falak, a repedéssé szűkülő főte és a törmelékkitöltés.

A barlang összhosszúsága 40 m, fő iránya 22° /ld. térkép/. A legmélyebb pont a talajszinttől -21 m /314 m tszf./

A barlangban megfigyelhető újraoldott cseppkövek valószínűvé teszik, hogy volt egy eltömődött időszak, amikor felülről csak a kőzeten keresztülszivárgó vizek jutottak a barlangba és cseppkőképződés indult meg. Később a felszínre nyíló aknán keresztül a becsorgó nagyobb mennyiségű víz a cseppkövek visszaoldásába kezdett, ami jelenleg is tart. A végpont szűkületéből arra lehet következtetni, hogy nagyobb vízmennyiség sohasem jutott be a nyelőn keresztül, a széles aknák csak korrózió útján jöttek létre.

A barlang további vizsgálatának folytatása a jövő év feladatai közé tartozik.

2. Háló-réti-zsomboly

A tábor során másodikként feltárt barlang bejárata a fentiekben leírt Alkotmány-barlangtól 50°-ra, 105 m-re található. A lankás völgyoldalban fekvő meredek beszakadásnak vízgyűjtője jelenleg nincs, átmérője 5 m, mélysége 3 m. A tölcsér mélypontján, gyökerekkel átszőtt humuszos kitöltésben augusztus 19-én kezdtük meg a bontást. Kutatóaknánkban már 0,5 m mélységben megjelent a szálkőzet és kibontakozott a hajdani nyelő 1,0x0,8 m-es elliptikus, csőszerű, simára csiszolt falú aknája. A nyelőkürtő tömör vörösagyagkitöltésében éjjel-nappal folyó munkával, 3 m mélységig hatolva az aláhajló szálkőfal alatt lazább kitöltést, majd kiszellőző nyílásokat találtunk, ahol a bedobott kő hosszasan pattogott.

E tényező nagymértékben fokozta a munka lendületét, úgy hogy kb. 4 óra múlva /du. 4-kor/ a nyílás átjárhatóvá vált. Az agyagrézsű egy ovális alakú, kb. -70°-os lejtésű aknába vezetett. Lefelé haladva két kanyar és két letörés után egy kupola alakú teremhez értünk. A terem talpa a betorkolás alatt mintegy 3 m-re volt. A víz itt egy napon szép eróziós csorgát alakított ki, majd balfelé, egy hasadékon át távozott. A hasadékba ledobott kő további járatot sejtetve sokáig gurult és pattogott, de a bejárat egyelőre szálkőben elszűkült.

Háló-réti-zsomboly, alaprajz és keresztmetszetek Mérte: Holl Balázs, Turtegin Elek, Vári Attila „Acheron” 84

Az első bejáráskor eddig jutottunk el, valamint megpróbáltuk felderíteni a terem agyaglejtő-falának felső részében látható nyílások mibenlétét. Az alsóbb nyílás kb. fél méter után réssé szűkült, a felső pedig a bejárati "cső" felé kanyarodott.

A teremben találtunk cseppkőlefolyásokat, sztalaktitokat, heliktiteket, szeptáriás agyagot. Közben a szellőzés hiányában a teremben feldúsult a széndioxid, úgyhogy elindultunk kifelé.

Másnap több műszakot terveztünk továbbjutási, valamint CO2 mérési céllal. A végponton már néhány óra munka után 2,5 % CO2-t mértünk, ami azonban - úgy találtuk - a felszíni időjárástól függően jelentősen ingadozott.

A végpontról kiderült, hogy vízszintesen települt, vastag /kb. 10 cm-es/ kalcit-padok és törmelék alkotta álfenék, a jobboldali fal pedig agyagra települt cseppkőkéreg, így a járat véséssel valamelyest tágítható.

Tekintve, hogy a felszínre deponálás komoly nehézségekbe ütközött, némi ácsolással a helyszínen hoztunk létre depóhelyet, ezen kívül létrát építettünk be a terembe való lejutást elősegítendő. A bejárat kitágítása, valamint a természetes lépések-fogások agyagtalanítása után a barlang viszonylag könnyen járhatóvá vált. A végponti szűkületet a rossz körülmények miatt több műszakon át tágítottuk, és végül a tábor utolsó napján, az utolsó műszak egyik tagja átjutott. Az ő beszámolója alapján 3 héttel később egy hétvégi túrát szerveztünk a barlang feltérképezésére, valamint továbbkutatására.

Ezen az akción dőlt el, hogy a további munka igen nagy nehézségekbe ütközik, mivel az újabb végpont szálkőben elszűkülő, agyaggal feltöltött 12 cm széles hasadék, 43 m mélységben.

Az alsó szakaszban igen szép eróziós formák, valamint gazdag képződmények vannak. A járat egy fő hasadékra illeszkedik, lépcsősen tartva lefelé, majd éles szögben DK-i irányba fordul és itt éri el a végpontot is.

3. Lackó-barlang

A helyi lakosok hívták fel figyelmünket arra, hogy a Ménes-völgytől É-ra levő platón is számos berogyás található, amelyekhez egyikük el is vezetett.

A próbabontás helyéül kiválasztott objektum a Ménes- és Patkós-völgy találkozásától 50°-ra, 550 m-re található, a völgytalptól É-ra 200 m távolságban, és kb. 100 m relatív magasságban helyezkedik el.

A tekintetes méretű, lapos, dolinaszerű mélyedés közepén fekvő időszakos nyelőtölcsér mélysége 10 m, alján szálkőzet látható. A berogyás mélypontján, az élesre korrodált kőtömbök között augusztus 23-án kezdtük meg a bontást. Az omladékban rövidesen rések jelentkeztek, amelyekből erős huzat áradt, és a bedobott kő hosszan pattogott. Négyórányi munka árán, mázsás tömbök kihúzása után a lejárat szabaddá vált.

A bejárati nyíláson lecsúszva egy 6 m mély, 1,5-1,8 m átmérőjű, csőszerű akna következik, amelynek falain mind az erózió, mind a záporozó vizek korróziós formái jól tanulmányozhatók. Az akna eróziós üstökkel tagolt szálkő talpát elérve a folyosó DNy-ra fordul és kisebb terembe vezet, ahol cseppkőképződmények is láthatók.

Egy keskeny hasadékon átbújva a járat iszapos talpú lejtős folyosóban folytatódik, átlag 1x1 m-es szelvénnyel.

A falak eróziós formákat mutatnak, több szinlő is felismerhető. A nyelő szakaszos működésére a kitöltésbe vágódott teraszok utalnak. 15 m mélységben érjük el a barlang jelenlegi végpontját, ahol a kitöltés felett csupán néhány cm-es légrés látszik. Számottevő légáramlás nem érezhető.

A barlangban alapvető klíma és CO2 méréseket végeztünk, felmérést végeztünk, térképet mellékeljük.

A tábor során a bejárati kutatóaknát ácsolattal biztosítottuk, - a további kutatás lehetőségét a jövő évben megvizsgáljuk.

/Genersich György – Holl Balázs – Kárpát József/

A Kopolya-forrás barlangban végzett kutatások

Az 1984-es év tavaszán két alkalommal történt bontás a barlang tavaly elkezdett végponti szűkületében. 8 m-nyi előrehaladás után a járat magasabb lett, de a szélessége nem változott, majd 1 m-nyi hasadék után tarthatatlanul szűkké vált és jobbra kanyarodott.

Ez aztán lehetetlenné tette az amúgy is nehéz munkát.

Árvizi forrásszáj a Ménes-völgy jobb oldalán

A bontások alkalmával /a hideg időjárás miatt/ csak kis mértékű huzatot észleltünk. A bontás után megnéztük a vizes-ágtól balra néhány méterre levő végpontot, ahol véleményünk szerint érdemes a munkát folytatni. Bár ezen a részen nincs légrés, így huzat sem tapasztalható, de a szelvény méretei lehetővé teszik a munkát. A jövő évben a barlangrendszer feltárását célzó munkákat elsősorban e ponton szeretnénk folytatni.

/Holl Balázs/

Sárogkerti-forrás, Nagyforrásszáj-barlang Alaprajz

ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Eszterhás István /szerk./

ABSTRACT: Eszterhás, I. /editor/: ALBA REGIA Speleological Group

The group carried out exploratory work in 10 caves of the Tés Plateau in the Bakony Mountains. Their new discoveries are the Veterán Shaft-cave of 16 m depth, the Pahonyai Shaft-cave of 19 m lenght, 8 m depth and the Ruska Shaft-cave of 46 m length, 21 m depth. The re-excavation of the Pula Cave /in basalt/ of 104 m length and 20 m depth was accomp- lished in the Southern Bakony, and Kutya Cave of a 11 m passage was opened in the Pilis Mountains. Their explorations were documented in full detail.

In addition, observations and examinations were made on the geology, hydrology, climatology, biology and archeology on the investigated caves and other karst objects. Significant documentation was also prepared on their work on technical advancement with in the field.

The report is supplemented by four special studies.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Eszterhás István-Zentai Ferenc:

Az 1984. évre leadott munkatervünk végrehajtásának rövid értékelése

Összefoglalás

Szolga Ferenc:

Feltáró kutatás

Eszterhás István:

Büdös-barlang

Király-kő barlangja

Somlói Sziklakonyha

Pulai-bazaltbarlang

Kutya-barlang

Vaskor János:

Kataszterkiegészítés

Szerencsi László:

A csőszpusztai kréta-szelvény vizsgálata

Szolga Ferenc:

Egy a Doboshegyi-barlangból származó kőzetdarab makroszkópikus vizsgálata

Bubics István:

Kőzettípusok az I.-15-ös objektumból

Zentai Ferenc:

Kazó-féle beszivárgásintenzitás vizsgálatok beindítása a Tési-fennsíkon

Németh Tibor:

Üledékvizsgálatok

Zentai Ferenc:

Barlangi üledékek finomfrakciójának vizsgálata

Zentai Ferenc:

Csepegő vizek üledékének vizsgálata

Szolga Ferenc:

Alfa aktivitás-, hőmérséklet- és széndioxid mérések az Alba Regia-barlangban

Somogyi György:

Radonmérések eredményei az Alba Regia-barlangban 1980-83 közti periódusban

Németh Tibor gyűjtésében:

Fennsíkperemi források és Alba Regia-barlangi csepegőhelyek vízkémiai vizsgálata

Kocsis Antal-Zentai Ferenc:

Mikroszkópikus gombák vizsgálata a Tési-fennsík barlangjaiból

Eszterhás István:

Az Alba Regia-barlangból 1984-ben megismert faunaelemek

Kordos László:

Adatok a Tési-fennsík fosszilis emlősfaunájához

Gönczöl Imréné:

A Tési-fennsík régészeti leletei - 1984

Zentai Ferenc:

Műszaki fejlesztés

1. Barlangi feltáró munkához kapcsolódó tevékenység

1.1. Biztonságtechnikai eszközök

1.2. Egyéb eszközök

2. Barlangkutató tevékenységhez kapcsolódó munkáink

2.1. Vízhozammérő

2.2. Páralecsapató

2.3. Kőzetvágó

2.4. Mikroszkóp fénymérő

2.5. Spóragyűjtő zászló

3. Egyéb munkákhoz kapcsolódó tevékenységünk

3.1. Körfűrész

3.2. Körfűrész köszörű

3.3. Nagyteljesítményű egyetemes gázégő

3.4. Elektromos malterkeverő

3.5. Kikapcsolást előrejelző időkapcsoló

3.6. Hegesztő - vágó készlet

3.7. Infradetektoros toalett automatika

4. TMK jellegű munkák

4.1. pH-mérő javítás

4.2. Sterilizátorok javítása, átalakítása

4.3. TOMOS motor felújítás

4.4. Előtéri lengőajtó készítése

4.5. Egyebek

Katapán Ádám:

Olcsó zártrendszerű acetilénfejlesztő fejlámpához

Szolga Ferenc:

Csoportélet

Koch Zoltán:

Pannónia kupa '84.

Pócsiné Szalóki Zsuzsa: Kisgyermekkel Csőszpusztán

Németh Tibor - Zentai Ferenc:

Barlangkutatók hasznos időkihasználása Csőszpusztán

Függelék

Eszterhás István:

Lugos oldódással keletkezett barlangok

Eszterhás István:

Barlangi élőlények gyűjtésének és feldolgozásának gyakorlata

Eszterhás István:

Az Alba Regia-barlang állatvilága

Szolga Ferencné:

Az Alba Regia Barlangkutató Csoport szociometriai vizsgálata

Szolga Ferenc:

Jövő évi terveink

Szolga Ferenc:

Zárszó

Feltáró kutatás

1984-ben a Tési-fennsíkon 10 objektumban folytattunk feltárási és állagvédelmi munkálatokat. Ennek során kb. 6 m-t mélyítettük a Csengő-zsomboly végpontját, acélácsolat biztosítása mellett és közlekedést könnyítő eszközöket szereltünk be.

Új feltárásunk a 16 m mélységű Veterán-zsomboly /I.-15./, a 19 m hosszú és 8 m mély Pahonyai-zsomboly /I.-46./, valamint a 46 m hosszú és 21 m mélységű Ruska-zsomboly. Kisebb jelentőségű feltárások voltak az Alba Regia-, a Doboshegyi-, Gillotin-, és a Kréta-barlangban, továbbá az I.-75. sz. nyelőben.

A fennsíktól távol is folytattunk kutatást, így a Pulai-bazaltbarlang újrafeltárását /104 m hosszú és 20 m mély/ és a pilisi Kutya-bg. /11 m hosszú/ feltárását végeztük el.

1. Alba Regia-barlang /I.-44. I.-45./

Az elmúlt év során megismert "Gubanc" járatrendszerének egyik legalsó és legtávolabbi részében, a Tulok-teremben kezdtük feltáró kutatásunkat, egy É-i irányú kitörési lehetőséget keresve. Ennek során a Tulok-terem első részének jobb oldalán, lefelé mélyítettük az omladékot és nagyobb kövek között sikerült lebújni egy 4 m mélyen lévő kisebb szabad üregbe, amelynek alja szintén omladékos, közte finomszemcsés hordalékkal. A fülke É-i oldalán cseppkőkérgeződés, valamint egy keskeny hasadék látható, amelyből élénk huzat jött fel.

Tés, Lyukas-tábla, Veterán-zsomboly Feltárta: az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1984-ben Felmérte: Eszterhás István és Szobonya Károly 1984. VIII. 10-én Szerkesztette: Eszterhás István Összhosszúsága: 21,60 m

Próbálkoztunk még bontással a Tulok-terem alsó részén is több helyütt, de mindenhol több méter vastag omladékba, elvált táblákba ütköztünk, így egyenlőre nincs meg a továbbvezető járat. Sikerült ugyan a terem bal oldali részéből egy erősen feltöltődött kuszodába jutni, de az csak igen "vékony" kutatótársainknak járható.

A hatalmas omladéktömbök, táblák szétszedéséhez az I.-45-ből induló II. sz. bejáraton keresztül kiépítettünk egy négyeres kábelt, ezzel lehetővé vált a villamos fúrókalapács használata.

Tés, Pahonya-dűlő, Pahonyai-zsomboly Feltárta: az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1984-ben Felmérte: Eszterhás István és Gyebnár János 1984. VIII. 18-án Szerkesztette: Eszterhás István Összhosszúsága: 19,23 m

Átvizsgáltuk továbbá a Kombinált-szakasz és a Kupola-terem közötti zóna É-i oldalát is, amely sajnos mindenütt járhatatlanul ellaposodik.

Ugyancsak alaposan átvizsgáltuk a Bertalan-ág első szakaszát is, ahol az "Orrszarvú" előtt kb. 5 méterre balra felfelé kb. 2 m-es omladékos rész kitisztításával egy 4x5 m területű, 0,5-0,8 m magas lapítóba jutottunk, amelynek bal oldali zárófala erősen cseppköves, valamint mennyezetében egy járhatatlan kis kürtő tart felfelé.

A fentieken kívül a II. sz. bejáratában végeztünk stabilizálásokat és tágítási munkálatokat.

2. Csengő-zsomboly /I.-51./

A barlang Kistésen található. Feltárását 1979-ben kezdtük, s még az évben sikerült lejutni 53 m mélységig, ahonnan folyamatos faácsolat készítés mellett 1981-ben újabb tágas szakasz feltárásával elértük a jelenlegi végpontot a -86 m-es szinten. 1983-ben a közbenső faácsolatot acéllemez biztosítással váltottuk ki. Ezzel lehetőség nyílt a végpont intenzív feltáró kutatására, amelyet a nyári időszakban kezdtünk meg.

A munka előkészítése során a Hamvas-akna falétráját 4 m-es szögvas támasztólétrára cseréltük ki, felül 2 db nittel rögzítve a falhoz. Az 53 m-es szinti lejárati akna lefedésére egy acéllemez csapóajtót szereltünk fel, amely az alsóbb szakaszokat hivatott megvédeni a kőhullástól.

Isztimér, Burok-völgy, Büdös-barlang Felmérte: Eszterhás István 1984 május 15-én

A bontási végpont előtti meredek vetőfal tetejére egy kötélgyűrűt nitteltünk, alá pedig egy 6 m hosszú laposvas létrát, amely a közlekedést biztonságosabbá és gyorsabbá teszi. Meghosszabbítottuk a 4-eres telefonvezetéket a munkahelyig. Ezek után kezdtük meg a bontási munkálatokat a legmélyebb végponton, a vetősík alján felhalmozódott hatalmas omladéktömegben szálkőboltozat alatt, ahol a barlangszakaszt predesztináló hasadékok oldalfalai kb. 50-60°-os szögben találkozva zárják le a szelvényt ÉNY-DK irányból.

Mivel a jelek jelentős vastagságú omladékra utalnak, a további feltárást szintén acéllemez biztosítású kutató aknával terveztük, a már bevált "varia" ácsolattal. A háromszög szelvényű ácsolatot úgy állítottuk be, hogy két oldalát az ék alakban találkozó szálkőfalak alkotják, így e két oldal mentén az egy méterenkénti vízszintes távtartókat és a függőleges sarokoszlopokat kellett beépíteni. A harmadik oldalon az omladék felől, mintegy "védőpajzsként", hézagmentesen szereltük be az 1000x200 mm-es bordázott acéllemezeket, mindkét végén M12-es csavarokkal erősítve a függőleges tartókhoz.

A legfelső háromszögkeretet laposvas távtartók segítségével a szálkőfalakhoz nitteltük, és gondosan körülékeltük. /Az ácsolatelemek csereszabatosak, mivel a barlangi munka gyorsítására egy sablon alkalmazásával még a felszínen lettek kifúrva./ Az ácsolat által védett szelvényben folytattuk a mélyítést lefelé, és a kitermelt köveket az ácsolat mögé, illetve a végpont előtti melléküregekbe, később pedig 15 m-rel feljebbre, a vetőtükör aljára depóztuk.

A folyamatos ácsolatkészítés mellett öt méter mélységben a szálkőfalak DNY-i irányban aláhajlottak, és NY-i irányba a biztosított részből ki is tudtunk bújni, egy tágasabb oldalüregbe. Ennek jobb felében egy hatalmas kőtömb képezett védőpillért az oldalról és felülről betódulni készülő görgeteggel szemben. Az oldalfülke legnagyobb vízszintes kiterjedése kb. 4 m, szemközti oldalfalait szálkő alkotja, alja mindenütt omladék. Belső felében erős cseppkövesedés tapasztalható és a huzat is intenzív, amely egy kb. 5 m magas elhajló és beszűkülő kürtőn áramlik felfelé a talp omladékából. A cseppkövek fejlődő stádiumban vannak, vízszivárgás és csepegés tapasztalható. Fehér, zöldes-fehér, hamvas és üde cseppkő csapok, kérgeződések láthatók, továbbá a kürtő alatt a talpon levő omladék is erősen összecementálódott. Az egyik munkabrigád ezt a talpi zónát kezdte bolygatni lefelé, követve a huzat irányát, azonban az alászedett omladék megindult, a pillért képező hatalmas kőtömb is megbillent, így a mögötte és felette lévő görgeteg a fülkébe nyomult. Szerencsére a nagy kő felső része az aláhajló bal oldali falon feltámaszkodott, amely alatt igen gyorsan sikerült egy nyílást átbontani és a fülkéből kimenekülni. Az omlás hatására az ácsolat előtti teljes omladéktömeg megmozdult, morajlások és dübörgések jelezték a görgeteg "igazodását". Az ácsolat tetejét /5 méterrel feljebb/ az omladékszint kb. 1 m-t süllyedt, de szerencsére az acélácsolat nem sérült meg.

A viszontagságok közepette kihajtott és beácsolt kutatóaknánk az év végéig hét méter mély lett, azonban alattunk még további jelentős omladék látszik.

3. Doboshegyi-barlang /I.-43./

A rekviéniás kréta mészkőben lévő időszakos víznyelőben évek óta szívós munka folyik a feltételezett barlangrendszerbe való bejutásért, ezidáig kevés eredménnyel. Idén tovább folytattuk az 1983-ban elvégzett tengelyirányú lyukasztás bővítési munkáit, ennek következtében lehetővé vált az egybefüggően történő bontási anyag kiadás a végpontról a felszínre.

Az omlásveszélyes tömböket cementtel és idomkővel aláépítettük, alul pedig vasúti sín áthidalókkal, vasakkal és cementezéssel stabilizáltunk. Az 1983-ban kihajtott 4 m-es vízszintes táró továbbhajtását abbahagytuk és folytattuk a végponti Szita-terem aljának mélyítését kb. 1,5 m átmérőjű kutatóaknával.

Itt D-DNY-i irányból 3 kisebb vízbefolyás nehezítette a munkát, mivel az egyre mélyülő bontási helyről a felduzzadt vizet ki kellett vödrözni a szifongáton túlra, a táróba. A bontás sem haladt könnyen a kékes-szürke színű, helyenként kavicsos hordalékkal tarkított agyagban és az erősen beágyazódott kövek között.

A kutatóakna ÉK-i oldala még jelenleg is löszben halad, továbbá egy furcsa alakú kőtömböt letisztítva és megvizsgálva kiderült, hogy fosszilis állócseppkő darab. Mindez azt bizonyítja, hogy itt még mindig kitöltést harántolunk egy hajdani járatban. A barlang függőleges kiterjedése a mélyítés után 16 m.

4. Veterán-zsomboly /I.-15./

Minimális vízgyűjtő területtel rendelkező, vízválasztóra helyeződött időszakos víznyelő, amely lösszel erősen fedett felső triász mészkőben alakult ki.

A kb. 4 m mélységű nyelőtölcsér alján már a korábbi években is történt próbabontás, amely az előbukkanó nagy kövek miatt abbamaradt.

Az idén „gépesítve” láttunk intenzív feltárásához a tavaszi-nyári hónapokban. Az omladék kitermelését faltól-falig végeztük kézicsörlő segítségével, a depót a felszíni nyelő tölcsér ÉNY-i peremén alakítottuk ki. Lépcsőzetesen, viszonylag tágas szelvénnyel haladtunk lefelé, de a bontás igen "emberigényes" volt, mivel 6-10 fő kellett egy teljes "szállítási lánc" kialakításához. Mindemellett a szabad üregtérfogat minimális volt, hatalmas omladékhalmazt, nagy kőtömböket kellett a felszínre hozni.

Az utolsó szakasz tágas függőleges aknája a végpont előtt kb. 5 m magasan kezdett beszűkülni, ahol egy szálkőben kialakult, járhatatlanul keskeny hasadék jött létre, a főszelvény pedig egyre kisebb keresztmetszettel, zsákszerűen ért véget 16 m mélységben. A kitöltést képező vörös agyag és feliszapolt lösz kitermelése után előtűnt egy kb. 40 cm széles és 6-8 cm magas vízszintes nyílás a K-i fal alatt a talpon, ahol friss iszap, levelek és egyéb szerves hordalék jelezte a nyári áradmányvizek eltűnési helyét.

Számunkra a feltáró kutatás ezen a ponton befejeződött.

Említést érdemelnek a falból helyenként előtűnő kagylóhéj metszetek és a harántolt rétegek fehér, okker és vörös színű kőzettípusai.

A barlang nevét onnan kapta, hogy bontásában főként idősebb kutatók vettek részt. Felmérése megtörtént, térképét mellékeljük.

5. Pahonyai-zsomboly /I.-46./

/Kistésen, az I.-46. sz. objektumból feltárt barlang, amely nevét a közhasználatú és térképen is jelölt Pahonya-dűlőről kapta./

Felszíni formákkal is jól jelzett tektonikai főirányra illeszkedő karsztobjektum, mezőgazdaságilag művelt tekintélyes vízgyűjtő területtel, kb. 2-5 m vastagságban fedett kőzetben, a fődolomit és a felső triász mészkő határátmenetén.

Feltárását a nyári táborban kezdtük az időszakos víznyelő középpontjában kialakult nyelőpontnál, egy korábban mélyített kutatóakna helyén.

A kibontakozó kőzetfelszínt villamos fúrókalapáccsal fejtettük, a nagy kövek és keskeny hasadékok mentén.

Bontás során 2 db második világháborús akna került elő, így értesítettük a rendőrséget, akik szovjet tűzszerészekkel a működőképes szerkezeteket hatástalanították.

A kutatóakna alján kb. 2,5 m mélységben nyíló szűk hasadékból egy szálkőfalakkal határolt, erősen feltöltődött É-D irányú tágasabb hasadékba értünk, amelyből igen sok anyagot vödröztünk ki.

Ennek aljáról kb. 7 m mélységben egy lejtős kuszodát sikerült járhatóvá tenni, amely egy kis fülkébe vezetett. Innen véséssel is csak kb. 3 m-t tudtunk laposan előrejutni É-i irányba, ahol a szelvény véglegesen járhatatlan méretűre szűkült. Tovább már csak egy korróziós, kobaknyi ovális nyílás vezet. A feltárás ezen a ponton nem folytatható. Felmérését elvégeztük, térképét mellékeljük. Mélysége: 8,3 m.

6. Ruska-zsomboly /N-8./

1983. évi ÉVKÖNYV-ünkben kataszter-kiegészítésként számoltunk be az N-8. /Németföld-8. sz. objektum/ felfedezéséről.

Idén a kettős nyelőtölcsér K-i mélypontján kezdtük a feltáró kutatást, kibukkanó szálkőzet mentén, amely felső triász mészkőnek bizonyult. Szálkő oldalakkal és nagy kőzetfelületekkel határolt viszonylag szűk szelvények mentén sikerült egy nagyjából É-D irányú, hasadékjellegű zsombolyba jutni, amelynek formái döntően a tektonikus eredetet tükrözik. Felső részében /pl. a lejtős kuszodában/ kismértékű korróziós nyomok is felfedezhetők. Feltárása során /tavasz-nyár eleje/ több alkalommal is CO2 feldúsulást észleltünk, amit a helyszíni műszeres vizsgálatok megerősítettek. /Széndoxid tartalom: 3-4 %./

Kísérletképpen PVC gégecsövön keresztül, aggregátorról hajtott porszívóval a felszínről levegőt nyomtunk be a végpont közelébe, ahol kb. 20 perc üzem után a CO2 tartalom minimálisra csökkent.

A barlang kb. 22 m mélységű végpontján újabb omladék állja utunkat, így további feltárását folytatni kívánjuk.

Feltérképeztük, térképét és helyszínrajzát mellékeljük.

Nevét a terület elnevezése után /Alsó- és felső Ruska-allé/ kapta. Felmért hossza 46 m, mélysége 21,8 m.

7. Gillotin-zsomboly /I.-19./

A barlang ÉK-i falában, 11 m mélységben már korábban felfedeztünk egy járhatatlanul szűk nyílást, amelyből néha igen mélyre pattogott le lejtősen a próbaképpen bedobott kő. Tereprendezés után aggregátorral és fúrókalapáccsal kezdtük meg a nyílás bővítését, ami a nehezen hasadó kőzetben csak lassan ment. A nyíláson bebújva látható, hogy a járat jobbra kanyarodva még továbbra is hasonló szűk szelvénnyel halad lefelé, de távolabb mintha kissé kitágulna /?/.

8. Jubileumi-zsomboly /I.-29./

A zsomboly -113 m-es végpontjának véséséhez kiépítettük a négyeres kábelt, amelyet a legalsó szakasz kivételével nagyfeszültségű szigetelésvizsgálóval és hangostelefonnal lepróbáltunk. Az utolsó szakasz, valamint a végén elhelyezett csatlakozósáv sajnos víz alá került a tavaszi és nyári esőzések után. Júniusi terepbejáráskor az utolsó szakaszban 6 m magasan állt a víz, de a visszaduzzasztás nyomai egészen a Kocka-teremig követhetők voltak. /Kb. 70 m magas vízoszlop/. Emiatt a feltáró kutatást pillanatnyilag felfüggesztettük.

9. Kréta-barlang /I.-73./

Kora tavaszi terepbejárás és leszállás alkalmával a 22 m mélységű barlang végponti termének K-i végéből nyíló 7 m magas kürtőn felmászva, egy keskeny nyílásból erős visszhangot tapasztaltunk. Ezt fúrókalapáccsal kitágítottuk É-i irányba, hogy be lehessen bújni. A szűkületen túljutva egy kb. 8-10 m mélységű, kb. 0,2 m szélességű markáns hasadék fölé értünk, amelyben a ledobott kő visszhangozva esik le a reményt keltő mélységbe. Bontása sajnos kilátástalannak tűnik.

10. I.-75. objektum

A nagy vízgyűjtő területtel rendelkező időszakosan aktív I.-14.sz. víznyelő alatt helyezkedik el, az innen időnként túlfolyó vizeket nyeli el.

Kora tavaszi terepbejárás alkalmával próbabontást végeztünk, de csak igen szűk, járhatatlan repedéseket találtunk a töredezett szálkő felszínén. További feltárásra nem érdemes.

11. I.-28. /Csipkés-zsomboly/

A tavaszi árvizek a zsomboly lezárt bejáratát és a nyelőtölcsért alaposan megtépázták, amit tereprendezéssel újra az eredeti állapotnak megfelelően javítottunk ki.

12. I.-14. /Nyomasztó-barlang/

Az utóbbi években igen "aktivizálódott" víznyelőbarlang bejárata besuvadt, így átmenetileg járhatatlan volt.

A lejárati aknát ismét kiástuk, és bejutottunk újra az első terembe.

A Büdös-barlang

Isztiméren, a Burok-völgy középső szakaszában sikerült megismerni 1984-ben a völgy 26. barlangját. A Büdös-barlang lapos, széles, 5,1 m hosszú kimállásos üreg felső triász fődolomitban. Helyi jelentőségű kis barlang.

/Eszterhás István/

Kapolcs, Király-kő KIRÁLY-KŐ-BARLANGJA Felmérte: Eszterhás István 1984. július 13-án

A Király-kő barlangja

A Balatonfelvidék északi peremén, Kapolcstól 700 m-rel délkeletre, a Király-kő bazaltorgonái közt van a barlang. Tektonikus eredetű, 3,3 m összhosszúságú, keskeny, magas üreg. Helyi jelentőségű, kis képződmény - további kutatásától sem várható jelentősebb eredmény.

/Eszterhás István/

A Somlói Sziklakonyha

Az Északi-Bakony peremén, a Somló bazalttakarós tanúhegyén, Somlóvásárhely közigazgatási területén 310 m tengerszint feletti magasságban található a barlang.

Bazaltorgonák között 8,2 m összhosszúságú keskeny, magas tektonikus eredetű hasadék. Vége Y formában szétágazik, ahonnan nyitott kürtő szakad a külszínre. Helyi jelentőségű kis barlang - további kutatása jelentősebb eredménnyel nem biztat.

/Eszterhás István/

A Pulai-bazaltbarlang

A Déli-Bakonyban, a Kab-hegy alsó régiójában, Pula községtől 2 km-rel északnyugatra, kb. 300 m-es tengerszint feletti magasságban található a barlang. Bazaltban beszakadásos módon keletkezett a máig 104,5 m összhosszúságban és 21 m-es mélységig ismert üregrendszer. Valószínű, hogy a bazaltréteg alatti mészkőben karsztosodással kialakult üregekbe szakadozott be barlangot alkotva a bazalt.

Egy nagyobb teremből a számos kúszva járható folyosóból álló labirintus alját mindenütt nagy darabokból levő bazalttörmelék alkotja, falait és mennyezetét pikkelyesen leváló szálkőbazalt képezi. A repedések által feltárt bazalthólyagokban kvarc kristálybekérgeződés, néhány helyen a falon mikrogombák alkotta fehér bekérgeződés figyelhető meg. További feltárása és kutatása mindenképpen indokolt, melytől jelentős tudományos megállapítások is várhatók.

/Eszterhás István/

A Kutya-barlang

A Pilis-hegységben, Kesztölctől 3 km-re, a Klastrom-szirteken található a barlang. Honti Pál bejelentése után a Magyar Televízió közvetítésével kezdte meg feltárását az Alba Regia Barlangkutató Csoport. A barlangot 11,5 m összhosszúságban sikerült megismerni. Törmelékkel erősen feltöltődött inaktív forrásbarlang felső triász dachsteini mészkőben. Úgy tűnik, hogy további feltáró kutatása jelentősebb eredménnyel nem kecsegtet.

/Eszterhás István/

Terepbejárási jegyzőkönyv - 1984 -

1984 elején négy alkalommal lett végiglátogatva a Tési-fennsík leginkább változónak ítélt 33 felszíni karsztobjektuma. Az észlelt változásokat, jelenségeket feljegyeztük, hogy a későbbi feltáró munkákhoz támpontokat adjanak. A hóolvadás okozta kimosódásokon, visszaduzzasztásokon, felszakadásokon a huzatviszonyok regisztrálásán túl sajnos még mindig észleltünk víznyelőbe dobott birka tetemeket is.

/Vaskor János/

Somlóvásárhely, Somló-hegy SOMLÓI-SZIKLAKONYHA Felmérte: Eszterhás István és Kaufmann Péter 1984. október 6-án.

A PULAI-BAZALTBARLANG Izometrikus képe Szerkesztette: Eszterhás István 1984

Kesztölc, Klastrom-szirtek KUTYA-BARLANG Felmérte: Eszterhás István és Kökény Károly 1984. VI. 9.

AMPHORA KÖNNYŰBÚVÁR SPORT CLUB BARLANGKUTATÓ CSOPORTJA

Brankovits István

ABSTRACT: Brankovits, I.: AMPHORA Divers' Sport Club Speleological Group

The group did explorations in the spring cave of the Héviz lake and in the syphon of the Kossuth cave, Aggtelek karst. Besides Hungarian caves they visited several caves in Romania and Czechoslovakia.

1984. évben csoportunk 9 belföldi és 3 külföldi túrát szervezett. Az itthoni túrák során a budai, a pilisi és az aggteleki barlangokba jutottunk el. Ezeken összesen 42 fő vett részt. Erdélyben kétszer jártunk.

Februárban nagyváradi barlangászokkal közösen szerveztünk többnapos túrát a Szelekbarlangba.

Novemberben ötnapos túrát tettünk a Pádis-fennsíkon. A Szamosbazáron és a Csodaváron kívül több általunk eddig nem ismert barlangot is bejártunk.

Csehszlovákiában részt vettünk a Cseh-karszton rendezett Nemzetközi Barlangász találkozón.

A Kossuth-barlang szifonjának tisztításában és továbbjutási lehetőség keresésében nem tudtunk előrelépni.

A Hévízi-tó forrásbarlangjának kutatását tekintettük fő feladatunknak. Az itt folyó mérésekről külön jelentés készül.

AQUA MOUNT BARLANGÁSZ SZAKOSZTÁLY

Baracskay Sándor

ABSTRACT: Baracskay, S.: AQUA MOUNT Speleological Section

The group was primarily concerned with touring, organizing lectures, exhibitions popularizing cave exploration and alpinist activities in industry. Its members visited several caves of Czechoslovakia, Poland and Yugoslavia. In spring they had a camp at Bánkut, Bükk Mountains, where 270 speloeologists of 6 nations participated.

Az 1984-es évben a Bükk hegységben több víznyelőre illetve zsombolyra kértünk kutatási engedélyt, melyeket az OKTH Északmagyarországi Felügyelősége elutasított. Ezért a tervezett kutatásaink kizárólag a debreceni MHSZ klub kutatási területén végzett segítő jellegű munkálatainkra redukálódott. Jelen pillanatban is kutató tevékenységünket legjobban az határozza meg, hogy 1985-ben kutatási engedélyt kapunk-e?

Ezen kívül a Sály közelében lévő latori kutatóházat kívánjuk felújítani és a környéken lévő barlangokra kutatási engedélyt kérni.

Április 27. és május 7. között az "AQUA MOUNT" Barlangász Szakosztálya nemzetközi találkozót hívott össze. A rendezésben velünk közösen még részt vett a debreceni MHSZ Könnyűbúvár Klub is. A táborba öt nemzet képviselői gyűltek össze, mintegy 270 fő. Egészen pontos adatot nem tudok, mert a regiszterfüzetben csak 217 fő bejegyzése történt meg, de ennél jóval többen jöttek el. Három olasz Speleo Club, hat csehszlovák klub, két lengyel és egy ausztriai csoport érkezett nagyobb számban. Magyarországot tíz csoport, s mintegy 30 meghívott vendég képviselte.

A tábor ideje alatt minden nap, sőt majd minden éjjel is túrákat szerveztünk a Bükk nevezetesebb barlangjaiban. Összesen mintegy 57 barlangi túrát, megszámlálhatatlan felszíni túrát, s néhány sziklatúrát iktattunk a programba. A tábor fő eseményeként megkoszorúztuk a Mészáros-Lantos emléktáblát.

BEAC BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Rajczy Miklós

ABSTRACT: Rajczy, M.: BEAC Speleological Group

In accordance with traditions, the main activity of the group was education and cave touring. They won the first prize in the Kinizsi Cup, the 2^nd and 3^rd places in the Marcel Loubens Cup.

An expedition of three people reached -600 m in the Gouffre Berger, France.

Csoportunk fő tevékenysége - hagyományainknak megfelelően - ez évben is a barlangjárás és oktatás volt.

1/ Oktatás

Az MKBT kutatásvezetői tanfolyamát 1 fő, az MTSZ BB barlangjáró 2. /technikai/ tanfolyamát 5 fő végezte el sikeresen. További 2 fő barlangi túravezetői vizsgát tett. Mindkét fenti tanfolyam oktatói gárdájában is részt vettünk. Sajnos nyílt túráinkra ez évben csak kevés ember jelentkezett /összesen kb. 80 fő/.

2/ Barlangjárás

Nevezetesebb eredményeink:

- Kinizsi Kupa 1. Helyezés

- Marcel Loubens Kupa 2. és 3. Helyezés

- 3 tagú expedíciónk Franciaországban több más barlang mellett 600 méterig bejárta a Gouffre Bergert

3/ Barlangi Mentőszolgálat

Jelenleg 8 tagunk vesz részt a Mentőszolgálat munkájában. Egy tagunk elvégezte a barlangi mentő tanfolyamot Vercorsban.

4/ Tudományos munka

Egy tagunk végez ilyen tevékenységet, melyhez a csoport alkalomszerűen technikai segítséget nyújt. Így részt vettünk az NME által szervezett konferencián /Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató tevékenységének Eredményei/ és a Nemzetközi Lámpaflóra Kollokviumon is.

BEKEY IMRE GÁBOR BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Kiss Attila - Takácsné Bolner Katalin

ABSTRACT: Kiss, A. - Mrs. Takács-Bolner, K.: IMRE GÁBOR BEKEY Speleological Group

The group continues to work in his traditional exploration area, the Pál-völgy cave, Budapest. Here in the Cartographer branch and in the Rope-ladder hall altogether 86 m passage was explored and documented. The connection with the nearby Mátyás-hegy cave could not be established. Besides exploration, cave sedimentological hydrological, and climatological measurements were also made. In June the contributed to the ceremony commemorating the 80^th anniversary of discovery of the cave.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Az 1984. évi tevékenység átfogó ismertetése

A feltáró tevékenység ismertetése

I. Pál-völgyi-barlang

II. A Pál-völgyi kőfejtő barlangjai

Üledékvizsgálatok

Barlangklimatológiai mérések

Mérési jegyzőkönyvek

Hidrológiai mérések

A feltáró tevékenység ismertetése

I. Pál-völgyi-barlang. /Bp. II. Szépvölgyi út 162./

Feltárt új szakaszok hossza: térképezve 86 m, becsülve /omladékzóna/: 40 m

A barlang hossza 1984. december 31-én: térképezve: 4334 m, becsülve: + 115 m

Az eddigi gyakorlattól eltérően, a Térképész-ágban végzett kutatómunkákat nem választjuk el a barlang egyéb pontjain történő feltáró kutatásoktól. Ugyanis a Térképész-ágnak a Mátyás-hegyi-barlangot közvetlenül megközelítő szakaszain a bontások sorra eredménytelenül zárultak, ezért a két barlang összekötésére egyetlen lehetőséget látunk: a Térképész-ág távolabbi pontjain kell újabb szakaszokat feltárni, melyek esetleg kedvezőbb lehetőséget nyújtanak az összekötéshez. Így szigorúan véve az összekötésre irányuló célkutatást az év folyamán nem végeztünk.

A Térképész-ág bontásra legkedvezőbb pontja a déli részen, a Palánkai-terem előtt nyíló oldalág K-i vége volt, ahol a főte vastag kovazónája omladékba vezetett. A január 8-án megkezdett bontás rögtön eredményt is hozott: mintegy 2 m-es szakasz átbontása után keskeny levegős járat tárult fel, amely bonyolult, többszintes omladékba vezetett. Többszöri leszállással az omladékrendszer mintegy 50 m hosszban vált ismertté, újabb feltárás február 19-én következett be. Az omladék egy szűk hasadékán keresztül tágasabb, nyugodtabb jellegű folyosóba jutottunk, amelyhez rövidesen az elsőként feltárt járatból is átjárót sikerült nyitni.

A feltárt szakasz rövid ismertetése

A Térképész-ág újabb szakasza egy közel É-D irányú folyosóból és egy erre csaknem merőleges, KÉK-NYDNY csapású omladékzónából áll. Ez utóbbi a Térképész-ág Tölcsér – Cseppkő-folyásos-terem közötti szakaszoknak folytatásaként értelmezhető; az egykori, valószínűleg tágas járatot kisebb-nagyobb beszakadt kőtömbök halmaza tagolja kaotikusan több szintre. Legfelső szakaszán jellegzetes, főtemegrogyásos „lapító” nyílik; K-i végén egy viszonylag nyugodtabb terem alakult ki, lapos, háztetőszerű boltozattal.

A D felé nyíló, hasadékjellegű, lejtős folyosó ezzel szemben szép oldásformákat mutat, helyenként jól kipreparálódott ősmaradványokkal. E folyosó D-en egy közel merőleges kereszttörésbe torkollik, ennek Ny-i részét kovakitöltés zárja le, míg K-en ismét fellazult, törmelékes-omladékos zóna kapcsolódik hozzá.

A szakasz felmért hossza 51 m, ez azonban még nem tartalmazza az omladékzóna középső és felső szintjeit, melyek további 30-40 m-re becsülhetők.

Az új szakasz tovább-bontásra érdemesíthető csak a fent említett kereszttörés mentén volt, másutt az omladék jellege, a tömbök méretei eleve kilátástalanná tették a munkát. Előbb a Ny-i frontot bontottuk meg, remélve, hogy a szálban álló kova alatt feltöltött levegős járat van, a hasadék azonban hamarosan reménytelenül elszűkült. Ezután a K-i fronton kezdtük meg a bontást, a D-ről határoló ferde falsík alsó ellaposodó szakasza és az omladék határán. Többszöri leszállással mintegy 6 m-t sikerült előrejutni a kisebb-nagyobb kőtömbök eltávolításával, ekkor azonban a védelmet adó "eresz" megszűnt és az omladék további bontása életveszélyessé vált.

PÁL-VÖLGYI-BARLANG A Térképész-ág 1984-ben feltárt szakasza

A Térképész-ágra koncentrált első negyedév után az elsőrendű munkahelyet az Óriásfolyosó DNY-i végpontja, a Hágcsós-terem jelentette. Ez a barlang legtágasabb folyosója, melynek törésvonala egészen a bányafalig követhető. A hirtelen elszűkülő végpontot tömör agyagkitöltés zárta le, tetején cseppkő-bekérgezéssel, mely fölött keskeny légrés nyílt. Feltételeztük, hogy itt is a Hágcsós-terem bejárati szűkületéhez hasonló formával állunk szemben, ezért a kitöltés tetején próbálkoztunk a továbbjutással.

Az intenzív munka a tavaszi kutatótábor alatt kezdődött meg.

Táborunkat március 30 - április 7. között tartottuk, ezalatt napi 2-4 háromfős brigáddal, összesen 54 munkanapnak megfelelő időt töltöttünk feltáró munkákkal. Tekintettel a munkahelyek megoszlására /Hágcsós-terem, Térképész-ág, Bekey-barlang/, idén a felszínen táboroztunk, a Barlangi Mentőszolgálat hozzájárulásával a Mátyás-kőfejtőben lévő "Kinizsi"-házban.

A tábor elsőrendű munkahelye a Hágcsós-terem volt. Itt a bontást a cseppkőkéreg áttörésével kellett kezdenünk. Két műszak után a cseppkőkéreg alatti összecementálódott réteg olyan vastaggá vált, hogy a munkát csak vésőgép segítségével folytathattuk. Újabb két napi munkával sikerült az áttörés, ezután a bontás törmelékes agyagkitöltésben haladt. A kezdeti szűkület hamarosan kitágult, az addig lapos főte függőlegesen emelkedni kezdett. A bontást a szálkő mentén, fölfelé folytattuk. Április 5-én délután sikerült az agyagkitöltést átbontani, nagy csalódásunkra azonban csak kisebb levegős terembe jutottunk, melynek túlsó végén lapos, erősen feltöltött rövid kúszójárat indult tovább.

Pál-völgyi-barlang, Hágcsós-termi bontás ’84

Itt tovább-bontás csak a termecske agyagkitöltésébe vágott transzport-úttal volt lehetséges. Ennek több műszakot igénylő elkészülte után, fokozatosan haladtunk előre a kitöltött, vállszélességű járatban; a főte alatti keskeny légrésben enyhe légmozgás volt érezhető. Október végére a kibontott járatszakasz már mintegy 8 m hosszúságú volt, a kitermelt anyag mennyisége számításaink szerint megközelítette a 30 m3-t. Ekkor az addig laza, törmelékes kitöltés felső zónája ismét cementálttá vált, a kissé táguló légrésben apró cseppkövek jelentek meg. A huzat is erőteljesebbé vált, feltételezésünk szerint elértük a feltöltött zóna túlsó oldalát. A munka megújult erővel haladt, a véséssel is nehezen tágítható cementált felső zóna helyett a közvetlenül alatta lévő lazább anyagban. November 28-án végre átszakadt a bontás, azonban a várva várt nagy feltárás ismét elmaradt; csak egy kisebb cseppköves terembe jutottunk.

E termecske méretei azonban nem indokolják a bejárati szűkületben érezhető határozott huzatot, ezért változatlanul bízunk abban, hogy az újabb akadály után folytatódik a rendszer. A tovább-bontásra legkedvezőbbnek a termecske DNY-i fala mentén nyíló szűk hasadék tűnik, itt a ledobott kövek viszonylag hosszan gurultak. A lefelé járhatatlanná szűkülő hasadékban az egyetlen lehetőség a szálkő vésése, e megkezdett munka azonban nem kecsegtet gyors eredménnyel.

II. A Pál-völgyi kőfejtő barlangjai /Bp. II. Szépvölgyi út 162./

A feltáró kutatás célpontja itt ebben az évben a Bekey-barlang volt. A hasadék-jellegű barlang korábbi bejárásai alkalmával figyeltünk fel arra, hogy a K-i végpontokat lezáró omladék egy közel merőleges, jól oldott szálkőfalhoz támaszkodik. A legfelső szakaszon e fal mentén pár méterre be is lehet kúszni az omladék alá. Itt, a főte omladéktömbjei között egy rozsdás fémvödör lógott! Ez a Bekey-barlang ismert részéből nem kerülhetett ide, így feltételeztük, hogy felettünk levegős járatnak kell lennie. A térkép alapján e keresztjárat éppen a Pál-völgyi-barlang bejárati folyosójának folytatása.

A feltételezett keresztjárat feltárását az omladéktól lehető legtávolabb eső ponton, a főhasadék É-i mellékágának végén kezdtük meg; a térkép alapján ennek rövidesen a keresett kereszthasadékba kellett torkollania. A bontást a laza agyaggal kitöltött járatban a tábor alatt kezdtük meg. A kereszthasadékot már az első műszakban elértük, s megindultunk felfelé a kitöltésben. Hamarosan kisebb-nagyobb kőtömbök, sőt néhány sztalagmit-töredék ágyazódott az agyagba, megerősítve egy felső levegős járat létezését. Kb. 6 m magasságban átbontottuk az agyagkitöltést, azonban a felette lévő, fennakadt kőtömbök biztonságos eltávolítása a szűk hasadékban kivitelezhetetlen volt.

Ezután az omladék legfelső elérhető pontján, a főhasadék felől kíséreltük meg a bontást, a behajló boltozat védelmében. Néhány kő elmozdítása után azonban hirtelen nagymennyiségű, apró kőtörmelék öntötte el felülről a kibontott üreget, a törmelék utánfolyása jellegzetes morgó hang kíséretében több másodpercig tartott. Az omladék megmozgatásakor a folyamat többször ismétlődött, a törmelék között barlangidegen anyagokra /vasdarabok, stb./ bukkantunk. Ezek után valószínűsíthető volt, hogy a kereszthasadék egykor a bányatalpig nyitott volt, s azt felülről, szándékosan töltötték fel. Ez mintegy 15-20 m vastag feltöltést jelent, így itt a tovább-bontást kilátástalannak és életveszélyesnek ítéljük. E feltöltött zónától jelentős mértékben el kellene távolodni É felé ahhoz, hogy természetes állapotú járatra számíthassunk. Ez az előző bontáshelyről, a kereszthasadék agyaggal kitöltött alsó szakaszában kialakított vágattal esetleg lehetséges, ám az eredmény meglehetősen kétséges.

BLSE ARAGONIT BARLANGKUTATÓ SZAKCSOPORT

Kucsera János

ABSTRACT: Kucsera, J.: BLSE Aragonite Cave Exploration Group

The group explored the middle stone-quarry cave of the Róka-hegy, Budapest. In addition, they were engaged in the training of young members and in touring.

Csoportunk 1984 tavaszán lezárta a kutatásunk alatt lévő Róka-hegyi középső kőfejtőben található barlangot és folytatta a barlang feltárását, illetve az előző évek folyamán széttördelt és lenthagyott képződmények felszínre szállítását.

Sajnos a barlang szűk és keskeny járatai miatt nehezen haladtunk előre, ezért csak 600 vödörrel termeltünk ki.

Csoportunk létszáma 15 fő. Téli és koratavaszi időszakban minden héten szerdán 18.00 - 22.00-ig rendszeresen klubfoglalkozás van, a III. ker. Hímző u. 1.sz. alatt. Ezt a helységet a BLSE bérli.

A fiatalabb barlangkutatóknak megmutatjuk és megtanítjuk a kötél kikötés lehetséges mozdulatait, kötél csomózást, ereszkedő és mászógép használatát. Diaképek vetítésével megmutatjuk nekik azokat a barlangokat, amelyekbe már jártunk.

Itt beszéljük meg a soronkövetkező túrát, ami az év elején meghatározott túraterv szerint következik. Az 1984. évre tervezett túrákat teljesítettük.

BORSODI SZÉNBÁNYÁK KARSZTKUTATÓ SZAKCSOPORTJA

Margóczi József

ABSTRACT: Margóczi, J.: BORSOD Miners' Cave Exploration Group

The group did exploration in five caves of a hypothetical karst system on the Little Plateau of the Bükk Mountains, including the Lilla cave.

Kutató tevékenységünk fő céljaként továbbra is a Kis-fennsík barlangjainak feltárását s a barlangok természeti értékeinek megvédését tekintjük. Ezen kutatásokon belül részt kívánunk vállalni a vízellátási gondok megoldásában is. A csókási ősnyelőtől Felső-forrásig húzódó karsztrendszerbe akarunk bejutni. Az ősnyelő fluoreszcénes festése 9 óra múlva Felső-forráson, 28 óra alatt perecesen jött ki.

A rendszerét Kalapács-kői barlanggal közelítettük meg a legjobban. A barlang egy kis patak vizét nyeli el és két aknája egy teremben torkollik 30 m mélységben. Innen egy 25 m hosszú kanyargós felső járat indul. Az élő alsó járat a termet keresztül szelve tovább halad egy keskeny medret mosva a szürke mészkőben. A járható hossza 31 m, a teremtől számítva 6 m-es a szintkülönbség. A végpontján egy kis terem található, amely egy függővel összeköttetésben van a felső barlangrésszel.

A teremből 5 m-es szűkület látható, világítás útján látható még egy kisebb terem. Jelen pillanatban a szűkületet törjük át.

KOVÁCS-KŐI BARLANG

A barlang ősnyelő, de nagyobb esőzések vagy hóolvadások idején időszakosan vizet is szállít. A víz az első 24 m-es akna oldalán lévő kis kürtőből érkezik és a végponton egy agyagszifonon keresztül halad tovább. A barlang végén levő nagyobb teremből egy 3 m-es akna nyílik és az alján van az agyagszifon. Amikor vizet szállít a barlang, a víz itt felgyülemlik és az aknát ellepi.

Az akna mélyítését vödrözés útján folytatjuk, a termelvényt a nagyteremben levő ácsolathoz deponáljuk. A hígabb anyagot nylonzsákba gyűjtjük.

LILLA II-BARLANG

A Lilla-barlang külszínén kimértük, hogy a nagyterem utáni kuszodaág 40 m-re van a Lilla II-barlangtól. A barlangot egy volt mészégető kibontásával találtuk meg, jelenleg 0 m mély és a Felső-forrás valamint a Lilla-barlang irányában halad.

A szikla fala mindkét irányba behajlik és légrések találhatók benne.

A tél folyamán is bontottuk a barlangot és minden reményünk megvan, hogy sikerül hamarosan megtalálni a nyelőből nyíló barlangrészt. A Lilla-barlanggal fogjuk összebontani a nyelőt, ugyanis ott a hátsó teremben már nem tudunk törmeléket elhelyezni, és így azt majd az aknán hozzuk ki.

LILLA-BARLANG

A barlang a jégkorszakból maradt fent, az évezredek folyamán rengeteg járata tömődött el és nyitódott meg. Erre utalnak a barlang első felében találhatö görbe cseppkövek: a levegő hatására a víz csepegése eltolódott és így alakultak ki. A nagyteremben egy ősnyelő van, aminek az ácsolását elkezdtük, a nyelő később átmegy lapos barlangrészbe, a mennyezetén szalmacseppkő található. A hátsó részen medvecsontokat találtunk és találunk még mindig, erről kapta ez a rész a Csont-terem nevet.

A teremből 70°-os járat halad lefelé, ebben 2 m-t bontottunk és itt is medvecsontokat találtunk. A kuszodaág után 3 m-es bontással egy kis termet találtunk. A végében cseppkővel befolyt kürtő van, ami lefelé halad, de keskenysége miatt nem járható.

NAGYMEDVE-BARLANG

Kifolyó jellegű forrás-barlang, ami erősen feltöltődött. A barlang első felét /30 m/ kúszva kell megtenni, ezt követi egy 15 m magas terem. A nagyteremből 1,5 m-es akna nyílik és egy kisebb terem van kibontva, jelen pillanatban is itt bontunk. A barlang első felét le akarjuk talpalni a meder aljáig, ezt a műveletet megkezdtük. A barlang érdekessége a falon található medve riesztelés.

BSE BARLANGKUTATÓ SZAKCSOPORT

Palkovics Gábor

ABSTRACT: Palkovics, G.: BSE Cavers Group

The group, specialized in explorations in the Buda Mountains, performed maintenance work in the Bátori cave and exploration and maintenance in the Áfonya-utca cave. Because of legal problems it stopped its activity during the year.

Csoportunk az elmúlt évben újjászerveződött. Kutatási területeink közül kettőn, a Remete-hegyi Nagysutty-beszakadás és a csobánkai Tamás-likban érdemi munkát végezni nem tudott. A Bátori-barlangban az év folyamán újfent csak karbantartási munkálatokat végeztünk, mivel a barlangot ismét feltörték. A felső ajtó zárszerkezete teljesen tönkrement, ezt ki kell cserélni.

A József-hegyen megindult kutatás hatására még február közepén úgy döntöttünk, hogy az Áfonya-utcai-barlangban folytatjuk a feltárást. Néhány próbálkozás után azonban be kellett látnunk, hogy a munka az elöregedett ácsolat alatt veszélyes, valamint ismét felmerült az anyagszállítás kérdése. A nyár folyamán tönkrement régi létra helyére újat szereltünk /8,5 m/. Egy leszállás alkalmával észleltük, hogy az ácsolat egy része a mögötte levő törmelékkel /1/2 m3/ az aknába hullott. A megsérült részt kicseréltük.

Szeptemberben a barlangban csőtörés miatt befolyó víz hatására az ácsolat átszakadt és az aknába a képlékennyé vált agyag besuvadt, teljesen kitöltve azt. Decemberben az OKTH által kifogásolt zárszerkezetet a Ferenc-hegyi-barlangnál alkalmazott módszer alapján megerősítettük.

Az év folyamán kutatási engedélyünket visszavonták, fellebbezésünkre elfogadhatatlan feltételekkel egészítették ki. A barlang kutatása jelentős pénzösszeget emésztene fel, ezért amíg az OKTH határozatát vissza nem vonja, a kutatást a csoport folytatni nem akarja.

CHOLNOKY JENŐ Barlangkutató Csoport

Dr. Veress Márton /szerk./

ABSTRACT: Veress, M. /ed./: CHOLNOKY JENŐ Speleological Group

Near Hárskut, Bakony Mountains, the group was engaged primarily in karst and geomorphological mapping, geological and hydrological observations and investigations. The achievements were published in brief communications. In addition, they are exploring two ponors.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

1. Csoportélet /Veress M./

2. Terepbejárások, megfigyelések /Veress M./

a. Terepbejárás a Mester-Hajag ÉK-i részén

b. Terepbejárások a Márvány-árok környékén

c. A márkói-kőbánya akkumulálódott töbrei

d. További adatok a Hárskuti-fennsík karsztos mélyedéseinek működéséhez

e. Antropogén tevékenység a Lazsnyakúti-dűlő karsztos mélyedéseinél

3. Térképezés

a. A Mester-Hajag DNY-i részének térképezése /Veress M./

b. A Fehérkő-árok és Augusztin-tanya közötti terület térképezése /Veress M./

c. A Mester-Hajag ÉNY-i és DK-i részének földtani térképezése /Futó J./

d. A Lazsnyakuti-dűlő víznyelős töbreinek üledékföldtani vizsgálata /Futó J./

4. Mérések /Veress M./

a. Karsztos mélyedések mélységmérései

b. Laza anyagok mozgásának vizsgálata

c. Források vizsgálata

5. Feltáró munka /Csonka Cs./

I-VI. Táblázat

Fotók

Térképek

Csoportélet

Az év eseményei közül említésre méltó a nyári tábor, a bulgáriai és a pádisi tanulmányút. 1984 végére nem csekély ráfordítással a csoport kutatóházát akár 40 fő részére is lakhatóvá tettük.

A csoportlétszám újabb három fővel növekedett.

A megtartott előadások illetve megjelent publikációk az alábbiak voltak 1984-ben:

- Veress M: Adatok a Hárskúti-fennsík karsztmorfogenetikájához - Karszt és Barlang 1982.

- Veress M: A jövő karszt és barlangkutatóinak nevelése az általános és középiskolai oktatásban (előadásként elhangzott Miskolcon az oktatási intézményekben dolgozó karsztkutatók tanácskozásán)

- Veress M: Paleokarsztosodás hatása a recens karsztosodásra /előadásként elhangzott Miskolcon az oktatási intézményekben dolgozó karsztkutatók tanácskozásán/

Dr.Veress Márton

Feltáró munka

Kutatási engedélyt a Gombás-pusztai objektum sorra kértünk és kaptunk. Két munkabrigád két munkahelyen a G-5/a. jelű víznyelőbarlangban és a G-9. jelű víznyelőben dolgozott a nyári tábor ideje alatt.

A G-5/a. jelű víznyelőbarlangban a tél folyamán egy omlás a bejárat közelében lehetetlenné tette a barlangba lejutást. A bejárat ácsolata is megsérült. Mintegy 8-10 fő összefogásával és egy farönkmozgató gép segítségével sikerült az egyik több mázsás követ, majd többnapi munkával, egy csörlőrendszer felhasználásával egy másik kőtömböt kiemelni. Ezután a kisebb kövektől a járat megtisztítása, majd az ácsolat megjavítása nem okozott gondot. A tábor utolsó napjaira a barlang teljes egészében ismét bejárható.

A G-9. jelű víznyelőben mintegy öt fő kezdett el dolgozni. Többnapos munkával termelték ki a kőtörmeléket. /Elhelyezkedése, de egyéb jelek alapján is ez a törmelék mesterséges eredetűnek látszik./ Kb. 3-4 m-es mélységig sikerült a járatot kibontani és a munkacsoport az ácsolat kiépítéséhez kezdett. Ekkor azonban a megismétlődő esőzések ezt megakadályozták, sőt a kibontott járat alját elborította az átázás miatt lecsúszott anyag. 1985 nyarán dönthető csak el, hogy érdemes-e, és lehet-e a jövőben az itt megkezdett munkát tovább folytatni.

Csonka Csaba

Dorogi KADIĆ OTTOKÁR Barlangkutató Szakkör

Madaras Istvánné - Orbán László

ABSTRACT: Mrs. Madaras, I. - Orbán, L.: KADIĆ OTTOKÁR Speleological Circle, Dorog

The group carried out, first of all, maintenance and, subordinately, exploration work in the Sátorkőpuszta and Pilisnyereg caves of the Pilis Mountains. They guided 351 guests through the strictly protected Sátorkőpuszta cave during the year. The 25^th anniversary of the group was celebrated.

Sátorkőpusztai-barlang

A barlang magyarországi viszonylatban a fokozottan védett barlangok közé tartozik, ezért elsődleges feladatunk a barlang védelme. Sajnos rendszeresen visszatérő problémánk a betörések. Több esetben a helyi rendőrséghez folyamodtunk segítségért, de még így sem tudtunk a barbarizmusnak gátat vetni. A barlang biztonságos lezárása érdekében nagy segítséget kapunk a József Attila Műv. Háztól, valamint az OKTH-tól.

Mivel az új ajtó elkészítéséhez /első alkalommal/ ez utóbbi szerv biztosítja részünkre az anyagi támogatást.

A betörések után sajnos több hétvégét vett igénybe a barlang járatainak tisztítása. Ezenkívül többféle elképzelésünk van a jövőre nézve, hogy a bepiszkolódott kristályokat, megtisztítsuk /már ami megmaradt/. Konkrét kutatómunkát ebben a barlangban erre az évre nem terveztünk, de folytattuk a Strázsa-hegyi-barlang szádájának mélyítését, teljes szelvényben. Ennek eredményeképpen kb. 1 m-rel sikerült a szelvényt mélyíteni. Az 1985. évben ennél lényegesen nagyobb eredményeket szeretnénk elérni.

Pilisnyergi-víznyelő barlang

Az elmúlt évek után ismét előtérbe helyeztük a víznyelő-barlang kutatását. Mint már az 1983. évben jelentettük a kutatómunka gyorsítása, valamint az eredményesebb kutatás érdekében az ún. kupolára a felszínről /előzetes bemérés alapján/ egy függőaknát kezdtünk mélyíteni. Mivel a tél nyomait az akna magán viselte, ezért legelőször a tisztítási munkálatokat kezdtük meg.

Az aknát ebben az évben a kutatótábor segítségével újabb 4 méterrel sikerült mélyíteni. Az idevonatkozó dokumentációt az 1985. évi jelentésünkben fogjuk közölni. Előzetes méréseink alapján még mintegy 4-5 méter választja el az aknát a barlangtól. Függő aknáról lévén szó, keretácsolást alkalmaztunk, melynek mind második keretét 50 cm-re /oldalanként/ a falba illesztettük. A víznyelő barlang kutatásait sajnos csak az időjárás függvényében folytathattuk, ezért hagyományainkhoz híven a Pilisnyergi November 7. koszorúzás alkalmával a kutatásokat felfüggesztettük. Az aknát fixen lezártuk. Nagy gondot okoz a kutatóház állagának rohamos romlása, ezért a Pilisi Parkerdő támogatásával 1985-ben új kutatóházat építünk.

Túravezetés, vendégek fogadása

A hagyományainkhoz híven, havi egy alkalommal fogadunk vendégeket, azonban természetesen vannak kivételes alkalmak.

Ebben az évben összesen 351 fő vendéget fogadtunk, s mutattuk meg barlangunk páratlan szépségeit. Látogatóink barlangkutató-csoportok, iskolák, valamint a helyi érdeklődők kisebb-nagyobb csoportjai.

ESZTERGOMI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Vozák László

ABSTRACT: Vozák, L.: Esztergom Karst and Cave Explorers

The group explored two objects of the Pilis Mountains. The opening in the Jóreménység cave remained unsuccessful. The achievement of the year is the discovery of the 35 m long Gombás cave.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Csoporttevékenység

Gyűlések

Előadók, előadások

Kapcsolatok

Kiképzés

Kutatás

Jóreménység-barlang kutatása

Gombás-barlang kutatása

Melléklet

Jóreménység-barlang

Az 1984-es év első munkája a barlang téli hordalékainak, ill. kisebb omlásainak eltávolításával kezdődött. /Felszínről behordott, bemosott talaj és avar volt ez, amely a barlang nagyságához képest tekintélyes mennyiség volt/.

A tervben szereplő 1,5 m széles és 2 m mély árok elkészítése nem valósult meg /pedig az ebben futó kötélpálya igen sokat jelentene/.

Az árok földmunkáinál már az első 20 cm-nél rengeteg kőtörmelék nehezítette a munkát. E törmelék eltávolítása után „gyönyörű” szálkőre találtunk. Így az időközben 50 cm mélységű árok munkálatai teljes kudarcba fulladtak.

A Cukorsüveg-teremben a 30-40 cm-es szintsüllyesztés közben előkerült csontokat még nem sikerült meghatároztatni. /Nincs, ill. nem ismerünk megfelelő szakembert/.

A Jóreménység-barlangban más érdemleges kutatás nem történt.

Gombás-barlang

1984. decemberében terepbejáráson voltunk a Vaskapu-völgyben. E munkák közben egy nyílás gőzölgésére figyeltünk fel. A beékelődött kőtömbök eltávolítása után sikerült lejutnunk a barlangba.

Nem más, mint egy tektonikus hasadék, mely nagyon hasonlít a Pilis-bg. lejárati szakaszához. Ebben a hasadékjáratban mintegy 30-35 m-t haladtunk, majd egy szűkület lehetetlenné tette a továbbjutást. A szűkület leküzdése igen nehéz feladat, mivel egy derékszögű kanyarral is párosul.

Valamilyen módon bővebbé kell tennünk a nyílást, de hogyan?

Akkor a kitöltés süllyesztése látszott a legjobb megoldásnak. Ez a végpont a bejárattól 5 m-rel lejjebb van. A munkahely szűk és lejtős, a termelés csigalassúsággal haladt. A hatalmas lendület itt megakadt. Nehezen viseltük el, hogy egyenlőre nincs tovább! A végpont nyílása pedig továbbra is gyönyörűen szelelt és szívet gyönyörködtetően visszhangzott. Nem is beszélve a bedobált kövekről, amelyek legalább négyszer pattannak! /Tompán az agyagkitöltésen és nem a falak között!/

Következő alkalommal az anyag kiszállítási nehézségeit próbáltuk csökkenteni. Pl.: A meredek bejárati szakasz biztonságosabbá rendezésével. Beomlott kövek kitermelésével. A magasságot némileg csökkentettük. A végpontnál levő bontási helyet bővítettük.

A Gombás-bg. feltárásával az 1984-es évben idáig jutottunk. Mentségünkre szolgáljon a felfedezés téli időpontja és a hideg időjárás.

FTSK Barlangkutató Szakosztály

Vidics Zoltánné /szerk./

ABSTRACT: Mrs. Vidics, Z. /ed./: FTSK Cave Exploration Section

The group carried out exploration in seven objects of the Pilis, Buda Mountains and Aggtelek karst, with no significant results in 1984.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

I. Az 1984. évi kutatási terv

A kutatási terv értékelése

II. A kutatott objektumoknál végzett munkák

1. Háromlyukú-barlang /Hosszú-hegy/

2. Francia-bánya-barlangja /Budai-h./

3. Solymári-ördöglyuk

4. Szabadság-barlang /Égerszög/

5. Danca-barlang /Égerszög/

6. Teresztenyei-barlangrendszer

7. Tizenharmadik-víznyelő és környéke /Aggteleki-h. Jósvafőtől DK-re/

III. Tudományos tevékenység

1. Dr. Szunyogh Gábor: A hévizes eredetű gömbfülkék kondenzvíz-korróziós kialakulásának elméleti-fizikai vizsgálata /csak összefoglalás/

2. Lukács Erika: Barlangtérképezési számítógépes program

3. Vidics Zoltánné: Vízhőmérsékletek Égerszög területén

IV. Csoporttevékenység

Háromlyukú-barlang

Kutató csoportunk a Pilisszántóhoz tartozó Hosszúhegyen 1984. július 25- augusztus 6. között - átlag 8 fő részvételével - dolgozott a Háromlyukú-barlangban.

Elvégzendő feladataink a következők voltak:

1. A Medve-lyuk további kutatása, feltárása és bővítése.

2. A barlang fő aknájának kutatása, mélyítése a kitermelt törmelék /kitöltés/ felszínre juttatása.

Az előzetes tervek csak részben valósulhattak meg.

A Medve-lyuk végén sikerült a járatot tovább tisztítani. Ennek során a kitöltés anyagát a járat külső részére helyeztük el. A járat jelenlegi végpontja erősen agyagos kitöltésű, amelyben viszonylag könnyen lehet továbbjutni. A nehézséget csak a járat nagyon gyenge légcseréje okozza.

A tervbevett feladatok másik részét nem sikerült teljesíteni.

A főágból történő feltáráshoz eddig is elengedhetetlen segítséget nyújtott egy megfelelően kialakított csörlőrendszer. Az elmúlt néhány évben sikerült a csörlőt meghajtó emberi erőt kiváltanunk, előbb egy szovjet, majd egy japán aggregátor és egy villanymotor segítségével. 1984-ben új emelő drótkötelet szereztünk be /az MKBT anyagi támogatásával/. Azonban a pályakötelet tartó állványzatot - amely majd egy évtizedig hűségesen szolgálta a feltáró munkát, s amelyet használaton kívül a barlangban tároltunk - ismeretlen személyek ellopták. Sajnos nem valószínű, hogy „civil” személyek felelőtlen akciójáról van szó. A barlangba - 25 m-re kell függőlegesen leereszkedni ahhoz, hogy az állványt elérje. Már ez is "dicsérendő sportteljesítmény". Nemkülönben az is, hogy az állvány egy-egy ága kb. 40 kg súlyú. Ezt megfelelő felkészültség és technikai eszközök nélkül "egy civil" nem tudja kitermelni és elszállítani.

1985-re új állványt fogunk készíteni a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola segítségével. /Ott készült az előző állvány és kötéllétra is!/.

A kellemetlen körülmény ellenére a kutatómunka résztvevői a Marcel Loubens csoport tagjainak segítségével igyekeztek a kitűzött feladatokat megoldani.

Tatár Árpád

Francia-bánya barlangja

Kutató csoportunk a Francia-bánya barlangjában 1984-ben 5 alkalommal dolgozott - átlag 4 fő részvételével.

Végzett munkánknak kevés eredménye látszik.

Főleg a bejárati aknába visszadobált törmeléket és szemetet termeltük ki. Igyekeztünk ezt a bejárattól messzebbre szállítani, hogy több munkát adjunk az ellenünk „dolgozó” egyéneknek. Az eltömődött járatok kitisztítását csak a barlang lezárása után tudjuk folytatni, legalábbis akkor várható a munkák eredményessége.

Vidics Zoltánné

Solymári-ördöglyuk kutatásának beszüntetése

Szakosztályunk, talán már a megalakulása óta foglalkozott a barlang kutatásával és térképezésével. A végzettekről éves jelentéseinkben rendszeresen beszámoltunk. Az elkészült térképeket leadtuk.

Problémáink már évek óta voltak, mert az ezen a területen dolgozó sporttársaink jelentési kötelezettségüknek, rendszerint késve tettek eleget. 1983. végén még továbbították az 1984. évre betervezett kutatásokat, de nem jelezték, hogy 1984. évtől már nem kívánnak a szakosztály keretén belül tevékenykedni. Ez a tény csak az év közepe táján derült ki. Megfogyatkozott szakosztályunk egyhangúlag úgy döntött, hogy a barlang kutatására nincs elegendő emberanyagunk, így a kutatást beszüntetjük.

Év elején még négy alkalommal megtartottuk a nyitvatartási ügyeletet és vezettük le az érdeklődőket.

A birtokunkban levő barlangkulcsokat az OKTH Budapesti Felügyelőségének átadtuk.

Vidics Zoltánné

Szabadság-barlang

Kutatócsoportunk a Szabadság-barlang kutatására 1984-ben 10 munkanapot - átlag 5 fő részvételével - fordított.

Már évek óta folytatjuk a barlang végpontján levő kitöltés kitermelését. A munka tekintettel az igen nehéz körülmények miatt - lassan halad, de halad. Idén 5 alkalommal - 3-4 óra időtartammal - végeztünk bontást. Hosszabb idejű munkavégzés nem lehetséges, mert a levegő nehezen cserélődik a keskeny szelvényű járat következtében. Igaz, hogy a jelenleg is meglévő természetes pici lyukon áramlik levegő a járatba, de ez a mennyiség csak az elől dolgozó 1-2 ember számára elegendő. A hátrább dolgozó személyek már fél óra múltán is kevés oxigénhez jutnak. A résztvevő személyek elhelyezkedésének gyakori cseréjével lehet csak 3-4 órát dolgozni. Feltételezésünk szerint még 1,5-2 méter az átbontandó járathossz. Még mindig bízunk abban, hogy kitartó munkával sikerül átbontanunk ezt a szakaszt.

A barlang vízgyűjtő területén 5 alkalommal végeztünk terepbejárást. Ezen bejárások alkalmával karbantartási munkákat végeztünk a régebben kutatott objektumoknál. Szükségessé vált a Büdös-lyuk és a Patkós-barlang bejáratának lefedése, nehogy beleessenek az erdei állatok.

Elvégeztük a Kecske-kút és környékének szeméttelenítését.

Úgyszintén igyekeztünk az "erdő-karbantartás"-kor elszórt üzemanyagtartályokat öszszegyűjteni, elégetni.

Vidics Zoltánné

Danca-barlang

Kutatócsoportunk a Danca-barlangban és vízgyűjtő területén 1984-ben 15 alkalommal - átlag 5 fő részvételével végzett kutató munkát.

Tevékenységünk fő részét a barlang vonalának a felszínhez való azonosítása /felszíni térképezés/ tette ki. Fennmaradó időnket a Gyökér-víznyelő tisztítására és a barlang 1981-ben feltárt szakaszainak bejárására fordítottuk. A Gyökérkúti-víznyelőt - 3 m-ig kiácsoltuk és onnan 4 m hosszú kúszó-járatot tettünk szabaddá. Innen láthatóvá váltak az 1950-es években készített ácsolatok romjai. A több mázsás kőtömbök kártyavárként döntötték össze a valószínűleg gyengére méretezett ácsolatot. Felszíni térképezéseink kapcsán szerettük volna megtalálni a szájhagyomány által még őrzött, valamikor a barlangba vezető természetes kürtőt, melyet az 1940-es évek végén temettek be a helybéli lakosok. Feltételezésünk szerint ennek a kürtőnek megtalálásával és kibontásával egy biztonságos bejáratot tudnánk létesíteni. A biztonságos bejárat pedig elengedhetetlenül szükséges a barlang további kutatása érdekében.

Az év elején végeztünk szintkülönbségméréseket a 112. poligon után a végpontig. Felmértük az oldalágat, melyet már a tavalyi jelentésünkben leadtunk.

Vidics Zoltánné

Koordináta adatok a Danca-barlangból /Égerszög - Aggteleki-hegység/

X Y Z

A barlang bejárata 0,0 0,0 +- 0,0

Viktória-terem után 21,0 60,0 + 6,0

Szivattyús-terem 28,0 185,0 + 7,3

Szifon 37,0 187,0 + 3,5

Táborhely 34,0 218,0 + 7,4

Impozáns meandernél 99,7 303,6 + 10,5

Nagyomladék-terem után 181,2 415,7 + 13,7

Morzsalékos-kőzetnél 183,8 430,2 + 15,4

A 112. poligonnál 188,0 463,3 + 20,3

A 125. poligánnál 176,7 524,5 + 22,4

A végpont előtt 116,9 578,4 + 25,5

Oldalág - 1. szakasz 176,9 524,5 + 29,0

Oldalág - 2. szakasz 146,9 510,9 + 30,3

Oldalág - 3. szakasz 121,0 546,4 + 31,5

Magyarázat: A fenti adatok a barlang térbeli elképzelését teszik lehetővé, ahol az X = K-i - Y = É-i kiterjedés és a Z = az időszakos patakmeder talpszintje. Mindhárom adatsor méterben van kifejezve.

Vidics Zoltánné

Teresztenyei-barlangrendszer

Kutatócsoportunk a Teresztenyei-barlangrendszer kutatása érdekében 1984-ben 8 munkanapot - átlag 3 fő részvételével – tevékenykedett.

Sajnos az idei év erősen csapadékos volt, mely nem kedvezett a betervezett kutatások elvégzéséhez.

A barlangrendszer kutatására szánt időt főleg terepbejárásra fordítottuk. Hasznos megfigyeléseket végeztünk a barlang vízgyűjtő területén és a már régebben kutatott objektumoknál is. Megfigyeléseinket valószínűleg hasznosítani tudjuk majd a barlang feltárása érdékében. Amennyiben ez a barlang feltárul, úgy világviszonylatban is csúcsot fogunk dönteni - mármint a kutatásra ráfordított idővel!

Vidics Zoltánné

Tizenharmadik-víznyelő és környéke

Kutatócsoportunk a Tizenharmadik-víznyelő és környékén 1984-ben 5 napot - átlag 3 fő részvételével - dolgozott.

Munkálataink során a víznyelők tisztítását végeztük el. A tisztítás főleg a behordott faág és levél eltávolítására szorítkozott. Az agyagos kitöltések kitermelése a sok eső miatt átnedvesedett talaj miatt nem volt lehetséges. Bejutás így egyik nyelőnél sem volt lehetséges. Végeztünk megfigyeléseket a Vidics Zoltán-barlangban a visszaoldott képződményeken és az érdekesen "kagylózott" járatfalakon is. Megfigyeléseinket még folytatni kell ahhoz, hogy arról egy komolyabb beszámolót - tanulmányt - készíthessünk.

Vidics Zoltánné

FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály

Kalinovits Sándor /szerk./

ABSTRACT: Kalinovits, S. /ed./: FTSK DELFIN Subaquarian Cave Exploration Group

The group completed the survey of the Molnár János cave, Budapest, and prepared its map. In the Aggtelek karst, through exclusively subaquarian exploration, they found previously unknown sections, which they mapped.

Molnár János-barlang - kutatási engedély

Szakosztályunk 1972. évtől kezdve végez kutató munkát a barlangban. Az OKTH Budapesti Felügyelősége által kiadott 166/F-1/1982. számú kutatási engedélyünk 1984. március 31-én lejárt. Kérelmünkre, a fenti szerv 33/6-2/1984. számú határozatával engedélyezte a barlang kutatását.

Az OKTH Igazgatási és Jogi Főosztálya 2367-2/84. sz. határozata a kiadott engedélyt megsemmisítette.

Hosszadalmas eljárás után 1984. október 17-én /33/6-7/1984.sz./ ismét engedélyezték a barlang kutatását.

Feltáró jellegű tevékenységünk ismertetése

Az elmúlt év során kialakult helyzet miatt lényegesen kevesebb, mindössze 9 alkalommal juthattunk be a barlangba, átlag 4 fős csoportban. Az összes merült idő 23 óra 35 perc. Az előzetesen meghatározott kutatási tervnek megfelelően a barlang pontos felmérését már 1983-ban elkészítettük. A térkép szerkesztési munkái során több adat ismételt ellenőrzése vált szükségessé, és egyéb kiegészítő szelvényezési munka is ezévre maradt. A feladat 5 alkalommal történt merüléssel elvégződött. Az OKTH áprilisi határozata miatt a kutatómunka megszakadt.

A merülések szüneteltetésének időszakában elkészült a térkép és több pontban érdekes összefüggések lehetőségét mutatta.

Amikor október 17-én ismét engedélyt kaptunk a barlang kutatására úgy határoztunk, hogy az idő rövidségére való tekintettel minden erőnket az összefüggések bizonyítására fordítjuk. Ez a feladat azért került előtérbe, mert siker esetén biztosíthatja a zárt sokszögmenet kialakítását és így az elkészült térkép ellenőrzését.

Az összefüggési vizsgálatok során egy hasadékot sikerült szabaddá tenni a Hidegvíz-útja Óriás-teremmel párhuzamos szakaszában a 85,3 mBf magasságú pontnál. Ez a hasadék egyelőre búvár számára nem járható. A hasadék vizsgálata és további bontása azért fontos, mert remény van rá, hogy a barlang ismert járatánál, illetve járatainál nyugatabbra vezet. Az ismert járatok egy felszínen kimutatott vetőig nyúlnak, míg ez a vetőtől indul.

Tovább bontottuk a Melegvizes-ág bejárati szakaszát és úgy néz ki, hogy rövidesen sikerül búvár számára is járhatóvá tenni.

A Fekete-falnál megbontottuk az üledéket, hogy az így kialakított rézsűvel elháríthassuk az omlásveszélyt a Melegvizes-ág bejáratánál. A bontás során apró hasadékok váltak szabaddá, ahonnan melegvíz beáramlás tapasztalható. A repedések könnyen tágíthatók és elképzelhető, hogy ezen a helyen könnyebben be lehet jutni a Melegvizes-ág eddig ismeretlen szakaszáig.

A bontási munka elvégzése 1985. évre maradt.

Az Óriás-terem alsó szintjén feltárunk egy hasadékot, amely reményt nyújtott a Hidegvíz útjával való kapcsolat megteremtésére. Az itt végzett munka legnagyobb akadályát az igen jelentős és könnyen felkavarodó iszap jelenti. Egyelőre csak a bejárati pontot sikerült megtisztítani.

Kutatási tervünk a barlang részletes fotódokumentációjának elkészítését is célul tűzte ki. Meg kell azonban állapítani, hogy egy ilyen jellegű dokumentációra soha nem mondható, hogy elkészült.

A tervezett video- és filmfelvételek a közbejött látogatási tilalom miatt nem készült el.

A barlang térképezése

1978-tól kezdődően folyt térképezési munka a barlangban.

A munka folyamatáról már előző kutatási jelentéseinkben részletesen beszámoltunk és 1:200 méretarányú térképet közöltünk is a felső szinten húzódó járatokról.

MOLNÁR JÁNOS-BARLANG

MOLNÁR JÁNOS-BARLANG

Jelen kutatási jelentésünk mellékletét képező 1:100 méretarányú térkép az 1978-84-ig tartó munka összegzésének tekinthető.

A térkép felvételéhez szükséges alapvonalakat a Boltív-forrástól kiindulva vezettük végig a barlangon. A helyi sajátosságok miatt a felmérés során úgy döntöttünk, hogy külön poligon helyett - ahol lehetséges a beépített vezetőkötelet használjuk. Így csak a ritkábban használt oldaljáratokban kellett a poligont lefektetni. A beépített vezetőkötél rögzítési pontjait úgy alakítottuk ki, hogy azok jelentős igénybevételt is elbírjanak. Így megrongálódásuktól hosszú ideig nem kell tartani, tehát egy későbbi felmérésnél mint alappontok használhatók lesznek.

MOLNÁR JÁNOS-BARLANG

MOLNÁR JÁNOS-BARLANG

Az alkalmazott helyi koordinátarendszer origója az Alagút-forrás felett levő fix pontra esik. A +X tengely a helyi mágneses É-i irányra, a +Y tengely pedig a K-i irányra illeszkedik. A pontok Z koordinátáit az áttekinthetőség és könnyebb értelmezés végett a Malom-tó átlagvízszintjéhez -104,0 mBf magassághoz - képest adjuk meg. A magasság levezetése a Malom-tó hídjába épített, szintezett alappontból történt.

Az irányszögek mérését egy vízalatti használatra alkalmassá tett függőkompasszal végeztük, alumínium légzőkészülékek alkalmazása mellett. A sokszögoldalak hosszát mérőszalaggal határoztuk meg, míg a lejtszögeket fokív segítségével mértük. A felmérés során több helyen kellett irányszög mérésére geológiai kompaszt alkalmazni, mert a szűkebb oldaljáratokban mással nem lehetett dolgozni. A gyors látástávolság csökkenés időnként rákényszerített bennünket a műszerállások fotózásos rögzítésére.

MOLNÁR JÁNOS-BARLANG -30 m alatti összekötő folyosó

A felmérés során több esetben lehetőségünk volt zárt sokszögvonal kialakítására, és így a kapott záróhibák számítás útján történő kiegyenlítésére. A szögmérések pontosságát minden esetben oda és vissza történő méréssel ellenőriztük.

A járatok konturvonalait a felméréssel együtt csak ritkán sikerült felvennünk. Ezért úgy döntöttünk, hogy méterenként keresztszelvényeket készítünk és ezek segítségével szerkesztjük meg a barlang vízszintes vetületét. Ez a munka a zavaros vízben igen nehéz feladatot jelentett.

A szerkesztés során igen nagy segítség volt, hogy korábban jelentős mennyiségű fényképet készítettünk a járatokról. Ezek alapján a jellemző morfológiai elemek felrajzolása egyszerűbben történhetett.

A barlang hosszának meghatározásánál a poligén térbeli hosszát vettük figyelembe, ami közelítőleg a járatok tengelyét követte.

A térképpel kapcsolatos egyéb megjegyzések

A térkép É-i tájolású, méretaránya 1:100-as.

A térképlapon található a morfológiailag jellemző helyeken felvett keresztszelvények - helyhiány miatt - 1:200-as méretarányban kerültek ábrázolásra.

A térkép mellékleteként közreadjuk a barlang jelentős részeinek hossz-szelvényét is szintén 1:200 méretarányban. A szelvények azonosítása a hasadékok megnevezése alapján könnyen elvégezhető. A jelzések az elfogadott nemzetközi barlangtérkép jelkulcs figyelembevételével kerültek alkalmazásra. A térkép a barlang 1984. november 30-ig megismert részeit mutatja be.

Az állandósított mérési pontok koordinátajegyzéke

pont jele X Y Z A pont helye

A 0 0 104,0 Alagút forrás feletti alappont

Aa 0 0 100,4 Alagút forrás

B -4,5 11,8 104,2 Dexion-ág

C -5,1 17,7 100,1 Delfin levegős-terem

D -15,1 16,2 116,3 Száraz bejárat

E -4,3 30,2 100,6 Fekete-fal

F -7,6 34,4 100,5 Óriás-terem bejárat

G -33,1 22,0 83,5 Óriás-terem vége

H -38,4 10,9 75,6 Örvény-folyosó

I -50,8 13,9 71,4 István-terem

M -25,4 -8,6 106,8 Magassági alappont

T -32,6 4,1 106,2 Táró bejárat

Esztramosi Rákóczi- és Surrantós-barlangok - kutatási engedély

Az OKTH Északmagyarországi Felügyelőségének 12/29/1982. V. 25. sz. engedélye alapján tevékenykedünk.

Jelen engedély 1984. december 31-ig volt érvényes.

Új engedélyért folyamodtunk a fenti szervhez.

Új vízalatti területek feltárása

Rákóczi-barlang

Ebben az évben jelentős sikert értünk el a Rákóczi-barlang II.sz. tavának kutatása során. A tó vizsgálatát igen régóta végezzük és éppen ezért volt számunkra is meglepő, hogy jelentős ismeretlen járatot sikerült feltárnunk. Ez a járat 30 m-nél mélyebben húzódik és a tó felszínen észlelhető irányát követi. Végpontja az úszó bázistól kb. 50 m távolságra van és 38 m mélységben található. A hasadék jelenlegi végpontján egy közel függőleges kürtő indul. Ebben a kürtőben Kalinovits Sándor 44 m-es mélységet ért el. A kürtő tovább folytatódik, csak jelentősen szűkült keresztmetszettel.

A további bejárás lehetséges. A feladatot búvártechnikai okok miatt egyelőre nem tudtuk elvégezni.

A nagy mélység és a bázistól mért viszonylag nagy /70 m-es/ távolság leküzdése a levegőellátás módjának megváltoztatását kívánja. Jelenleg 2x7 l-es 150 atm. légzőkészüléket használunk. Egy ilyen légzőkészülékkel a búvár 2100 l levegőt tud magával vinni. Ha 30 l/perc átlagos levegőfogyasztást veszünk figyelembe. Könnyen kiszámítható, hogy a felszínen 70 percig lélegezhetünk a készülékből. A mélységben ez az idő jelentősen csökken. A 40 m-es mélység eléréséhez és az onnan történő felemelkedéshez kb. 8 percre van szükség. 20 m-es átlagmélységben számolva a le és felszálláshoz 30x2x8=480 l levegőre van szükség. A maradék 1720 l levegő, 40 m-es mélységben 30x4=120 l/perc fogyasztással 1720:120=14,5 percig elegendő. Mivel zárttéri merülésnél csak a levegőkészlet felének felhasználása tervezhető, így még 5 perc sem jut a lenti munkavégzésre, ami rövid ahhoz, hogy a feladatot el tudjuk végezni.

Nagyobb űrtartalmú készülék használata a szűkület legyőzésére nem alkalmas. Ezért megkezdtük egy felszínről történő levegőellátó rendszer összeállítását.

Surrantós-barlang

Az 1982-es évben átúszott Y-tó és Kekszes-terem szifon ismételt vizsgálatát végeztük el. Az ismételt szifonúszás során két jelentéktelen oldalágat sikerült megismerni. Ezen felül egy szifonkerülő száraz-járatot tártunk fel. A járat igen szűk, de kis munkával aránylag könnyen járhatóvá tehető. Mivel szakosztályunknak csak a barlang vízalatti járatainak kutatására van engedélye, ezt a munkát nem végeztük el.

Az 50 m-es tó vizsgálata új eredményt nem hozott.

Rákóczi-barlang (vázlat)

Térképezési munka

Folytattuk a barlangok felmérését, illetve az ahhoz szükséges fix pontok beépítését. A vízalatti területek felmérésének közreadása egyelőre még nem várható a jelentős méretekből származó felmérési nehézsége miatt.

A barlang száraz részeinek felmérését is el kellene, illetve szeretnénk végezni, hogy a vízalatti területek térképe kapcsolható legyen. Erre a munkára az OKTH-tól külön engedélyt kívánunk kérni.

Fotódokumentáció

Az elmúlt évek során jelentős mennyiségű fotó készült a barlang jellegzetes pontjain. Jelenleg egy album összeállításán dolgozunk, ami bemutatná a barlang jelentősebb értékeit. Beszereztük a barlang feltárásának kezdeti időszakában készült felvételek egy részét. Elvégeztük a képek azonosítását és lefényképeztük a jelenlegi állapotot. Ezen képek készítése még nem fejeződött be. Terveztük egy összehasonlító dokumentáció kiadását a barlang pusztulásának bizonyítására.

HAJNÓCZY JÓZSEF Barlangkutató Csoport

Varga Csaba

ABSTRACT: Varga, Cs.: HAJNÓCZY JÓZSEF Cave Exploration Group

The group mostly constituted by secondary school students, made considerable efforts to organize the 29^th meeting of Hungarian cave explorers at Odorvár, Bükk Mountains. During the second half of camping they continued the exploration of the Hajnóczy cave, made morphological survey and mapping.

Idén legfontosabb feladatunk a XXIX. vándorgyűlés megrendezése volt, melynek becsülettel eleget tettünk - mintegy 40-50 „Hajnóczys” vett részt a lebonyolításban.

Feltáró kutatásokat a Hajnóczy-barlangban összesen öt ponton végeztünk:

- a Rekettyés bontását 3 fős brigád végezte, Baráth B. vezetésével.

- A Nagy-terem hasadékrendszerét 4 fő vizsgálta át, Kremm G. vezetésével.

- Az „Új rész” "k" pontjánál 3 fős brigád dolgozott, az Óriás-teremmel való összeköttetést keresve.

- A Jubileumi járat elején lévő Máris-kürtőt sikerült kimászni. Az elindulási helytől mintegy 6-7 m-t tudtunk előrehaladni, de onnan tovább már nem, mert nagy sziklák zárták el az utat.

- Az Ácsolat fölötti bontásnál szintén 3 fő dolgozott. A két járat közül a jobboldali beszűkült, tehát ott nem lehet tovább bontani.

A tavaly kihelyezett hőmérők adatait két alkalommal regisztráltuk:

/július 4./ /július 5./

Állomás időpont hőmérséklet időpont hőmérséklet

Niagara 09,30 8,2 °C 11,49 8,4 °C

Nagy-terem 09,42 7,4 °C 12,00 8,5 °C

Leyla 09,35 8,0 °C 12,01 8,5 °C

Galéria 09,50 9,2 °C 12,09 9,5 °C

Óriás-terem 10,04 10,2 °C 12,15 10,0

Grand Kanyon 10,23 8,4 12,38 7,2

Komszomol 11,27 8,7 12,45 9,0

Tsitsogó 11,43 8,3 13,05 8,9

Szellem-terem 10,50 8,2 13,34 8,5

A Vándorgyűlés során sikerült más csoportokkal jó kapcsolatot teremtenünk, melynek eredményeként az ősz folyamán két túrát bonyolítottunk le:

1. 1984. szeptember 30. - Pálvölgyi-barlang, József-barlang

2. 1984. november 17-18. – Mátyás-hegyi-barlang, Ferenc-hegyi-barlang

III. ker. KÖZPONTI SE KARSZT BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Had András

ABSTRACT: Had, A.: 3^rd District Central Sport Club KARSZT Speleological Group

The group of young people, founded in 1983, set for themselves the goal of researching the Macska cave near Csobánka (Pilis Mountains). Beyond mapping and data-collecting work the conditions of planned exploration were established: the entrance was cleared, removal the drift accumulated in the cave in large quantities was begun and a dam was built to avoid re-filling.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Munkatervünk teljesítése

Összefoglalás

Feltáró kutatás a Macska-barlangban

Térképmelléklet

Csoportélet

Mellékletek: Irodalmi hivatkozások

Kutatási engedély másolata

Fotódokumentáció

A csoport 1983-ban alakult, így a munkaterv szerény elképzeléseket fogalmazott meg.

Csoportunk kikérte és 1984 májusában meg is kapta a kutatási engedélyt a Pilis hegységben található Macska barlangra. Így időnk jelentős részét töltöttük e barlangban. Első kutatási területünk lévén, sok időt töltöttünk a felméréssel, kikértük szakemberek véleményét, kerestük régi csoportok anyagait, akik egykoron kutatták a barlangot.

15 napos időtartamra kutatótábort is telepítettünk a Macska-barlanghoz, amelynek során jelentős előrehaladást értünk el a barlangban nagy mennyiségben található hordalék kiszállításának előkészítésében, valamint a védőgát kiépítésével a további felszíni hordalék bejutását megakadályozandó.

Csoportunk tevékenységében döntő szerepe van annak, hogy a hétvégeken a környező barlangokat látogatjuk, ahol is a barlangi tájékozódás, helyismeret, biztonságtechnika vo- natkozásában mélyíthetik el ismereteiket vezetőink, illetve az MKBT tagok, de ezeken a túrákon kapcsolódhatnak be az érdeklődők a csoport tevékenységébe is.

FELTÁRÓ KUTATÁS A MACSKA BARLANGBAN

Felszíni tevékenység

Elsőként a felszíni munkák sorában a védőgát kiépítése szerepelt. A megfigyeléseink során azt tapasztaltuk, hogy az esőzések és a hóolvadás során bejutó víz a Főhasadék /II. víznyelő/ és a Nagyterem /I. víznyelő/ víznyelőiben eltűnik, így a víz útja zavartalan és a kutató tevékenységben nem jelent gátló tényezőt, mindemellett így nem is szükséges beavatkozni a természetes vízelfolyási folyamatba.

Aggasztó volt viszont az a nagy mennyiségű felszíni hordalék /növényi, felszíni kőzethordalék, mállástermékek/, amely egy-egy vízfolyás alkalmával a barlangi járatokban, elsősorban a Főhasadékban és a Nagyteremben szétterülve, tovább növelte a feltöltődést.

Ennek a folyamatnak a fékezése, megállítása érdekében a csoport egy masszív, erős, kőböl anyagosított gátat épített ki, amely ezután a későbbiek során remekül állt ellen a természet erőinek.

A gát elkészültével ugyan szivárgó víz jelen van, de a nagymennyiségű hordalék már új útján megtalálva a fellápos medencébe tart. Nagyobb hóolvadás után nyomon követhető hogyan vágja útját a rohanó víz a már régen felhagyott medencében.

Az első számú feladat, miszerint meggátoljuk a barlang további feltöltődését sikerrel járt, így megkezdődhetett a hordalék kitermelése.

Földalatti tevékenység

Térképezés, felmérés, dokumentálás

A barlang törmelékének kihordása kezdetén, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a feltöltődés következtében a barlang egyfajta állapotot tükröz, amely közel sem biztos, hogy azonos lesz a tisztítás befejeztével is, így a már rendelkezésre álló poligonpontok segítségével elkészítettük a barlang bontás előtti állapotát tükröző alaptérképet.

Bejárat tisztítása, mélyítése

A barlang széles nyílása a beszakadt kőtörmeléktől, a víz által behordott fa, növény- társulások, agyag hordalékától jóformán járhatatlanná vált.

Sikerült a kőtörmelék jelentős részét a védőgát és a készülő kerülőgát céljaira felhasználni, így a barlang bejárata egyre inkább megközelíthetővé vált úgy az ember mint a későbbi szállító berendezés számára.

Ezen munkák során a bejárat szintje aknaszerűen mélyült, mígnem elértük a bejáratnál is a dachsteini mészkőtalpat.

Szállító folyosó kiépítése

Tekintve, hogy a bejárat és az elágazás /átrakó/ között a szintkülönbség közel 5 méter, közlekedő, szállító folyosót kellett kialakítani - elérve így a talajszint egyenetlenségeinek kiküszöbölését is. Az átrakó a munkálatok során közel 2 métert emelkedett régi szintjéhez viszonyítva.

Törmelék bontása, szállítása

A behordott felszini törmelék felső harmada laza szerkezetű, majd lentebb besűrűsödő, agyagosodó természetű. Ennek bontását a Nagyteremben kezdtük meg felező keresztmetszet-ben, teljes szelvényben. Fő irányát az I-es víznyelő erősen tölcsérszerű aknája adta meg. Tapasztalnunk kellett az elődök ácsolatnyomait az I-es Víznyelőben, amelyet a későbbi vízbetörések, hordalékfeltöltés szinte teljesen betemetett.

A Nagyteremben közel 3 méteres mélységig hatoltunk le közvetlenül a beágyazódott, szív alakú kőlejáró alatt.

A fejtés ütemében nyílt meg előttünk az átjáró útja is, amely jelezte hogy a Nagyterem közvetlen kapcsolatban áll a Főhasadékkal, csupán a feltöltődés olyan mértékű, hogy arra közvetlenül nem gondolhattunk a kutatás kezdetén.

Az átjáróban további bontás veszélyes és indokolatlan is lett volna, hiszen már így is mélyen a Főhasadék törmelékhalmaza alatt jártunk, ezért már ebben a fázisában eldőlt a további bontás útja, amely most már a Főhasadék irányából kell hogy történjen.

A fejtés során a Nagyteremből csigasorral szállítottuk fel a törmeléket, amelyet az átrakóban helyeztünk el. További útja során a törmelék túlnyomó többsége a szállító folyosóba került beépítésre, illetve a gát erősítéséhez került felhasználásra, amelyet a bejárattól szintén csigasorral szállítottunk a gátra.

A kutatás jelenlegi állapotában a Macska-barlang felmért hossza 1985. május 12-én közelítőleg 50 méter.

Éves munkánk eredményeképpen a barlangban mintegy 12 méternyi új járatot mértünk fel, részben térképeztünk.

HTE VEKERÁG Barlangkutató Csoport

Krizsán Irén

ABSTRACT: Krizsán, I.: HTE VEKERÁG Cavers Group

The members of the group, organized in 1984, were trained and engaged in cave touring.

Csoportunk 1984. február 15.-én alakult, 15 fős tagsággal. Márciusban Barlangjáró I. alapfokú tanfolyamot szerveztünk meghívott előadókkal, melyre 12 fő jelentkezett.

Először a Budai-hegység barlangjaival ismerkedtünk meg.

Nyáron 10 fős létszámmal vettünk részt a hármaskuti kutató-táborban, melyet Szenthe István vezetett. Itt a résztvevők az elméleti és technikai tudásukat egyaránt gyarapították. Az ő segítségével ismertük meg a Bükk-hegység más barlangjait is.

Az MTSZ Barlang Bizottsága novemberben indított Barlangjáró II. /technikai/ tanfolyamot, melyre csoportunk 4 tagja jelentkezett.

Decemberben 20 fős csoportunkhoz csatlakozott a Marcibányi téri Általános Iskola 5. b. osztály 29 fővel.

A csoport tagjai heti 1-2 alkalommal szerveztek barlangi túrát ill. többnapos túrában ismerkedtek a Bükk-hegység barlangjaival.

Kelenföldi MYOTIS Barlangkutató Csoport

Lengyel János

ABSTRACT: Lengyel, J.: MYOTIS Cave Exploration Group

The group continued the exploration of cave no 38, Aggtelek karst of the Hármas-kut swallow cave and Kopaszrét Julcsa cave, Bükk Mountains and prepared the concrete supporting for the entrance shaft of the latter cave.

„38”-as barlang

Folytattuk a terv szerinti feltáró kutatást egy alkalommal. A barlang mélysége az előző évhez képest változatlan.

Kopasz-réti Julcsa-barlang

200.000 forintos beruházással kibetonoztuk a barlang bejárati aknáját és elkészítettük a bejárati létesítmény alapját. Folytattuk a bg. feltárását, de még nem értük el a 24 méter mélységig bejárt végpontot.

Hármas-kúti-víznyelőbarlang

Folytattuk a barlang feltárását, a barlang jelenlegi mélysége 60 méter. A bejárati szakaszt 12 m mélységig kitágítottuk és újra ácsoltuk, előkészítve a végleges járatbiztosítást.

MAFC Természetjáró Szakosztály Barlangász Szakcsoportja

Tihanyi Péter

ABSTRACT: Tihanyi, P.: MAFC Touristic Section Cavers' Group

The group is exclusively engaged in cave touring, supplemented by cliff climbing training, hiking and bicycle touring.

Működés, létszám

Csoportunk továbbra is csak barlangjárással foglalkozik, ezért csak túráinkról számolhatok be. Létszámunk 1983 végén 14 fő volt. 1984-ben hárman kiléptek, két új tag felvételével létszámunk 13 fő lett. Új MKBT tagok felvételével csoportunk ismét működő csoport lett.

Túrák

Túráink során voltunk a Kossuth-, a Vass Imre-, a Baradla-barlangban, a bükki Istvánlápai-, Létrási-vizes- és a Diabáz-barlangban. Jártunk a tési fennsíkon az Alba Regiabarlangban és a Jubileumi-zsombolyban. Természetesen nem maradtak ki a nagyobb budai barlangok sem.

Volt néhány sziklamászó és kötélkezelési gyakorlatunk az Oszolyon ill. a Mátyás-hegyi-barlangban, valamint számos gyalogtúránk és néhány kerékpártúránk is.

Nyáron, július 21-27. között a bulgáriai Pirin-hegységben túráztunk.

Rendezvények, tanfolyamok

Az MKBT XXIX. vándorgyűlésén két fővel vettünk részt.

Tagjaink közül hárman kezdték meg az MTSZ barlangjáró II. tanfolyamát, ketten járnak gyalogos túravezetői tanfolyamra.

A csoport két tagja teljesítette a KINIZSI 100-as és az ORION 2000 túraútvonalát.

MARCEL LOUBENS Barlangkutató Egyesület

Dr. Lénárt László /szerk./

ABSTRACT: Lénárt, L. /ed./: MARCEL LOUBENS Speleological Association

In 1985 the work of the group, active in the Bükk Mountains, resulted in the explora- tion of about 400 m new cave passages. Outstanding is the 300 m new section explored in the Szepessy cave. Map documentation was prepared for 390 m length of five caves. The closing of the Létrás water cave continued in 1986. The results of scientific /geological, hydrological, climatological and biological/ observations and investigations are summarized in brief papers.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Mellékletjegyzék
Táblázatjegyzék
Képjegyzék
1. A munkaterv és értékelése
1.1. A Marcel Loubens Barlangutató Egyesület 1984. évi munkaterve
1.2. A munkaterv teljesítése
2. Összefoglalás
3. Feltáró tevékenység
3.1. Jávorkúti barlang ÉK-i szifon, és utána lévő új járatrész bejárása (felfedezése?)
3.2. A Szepessy-barlang Ny-i ágának homokszifonja utáni új részek feltárása
3.3. A Spirál-barlangi munkálatok
3.4. A Nagymogyorós-barlang
3.5. A Kajla-barlang
4. Tudományos kutatás, feldolgozás
4.1. Térképezéseink
4.1.1. Jávorkúti-víznyelőbarlang
4.1.2. Szepessy-barlang
4.1.3. Spirál-barlang
4.1.4. Nagymogyorós-barlang
4.1.5. Kajla-barlang
4.1.6. Egyéb barlangtérképek
4.2. Csepegésmérések a Létrási-Vizes-barlangban
4.3. Hőmérsékletmérések
4.3.1. Hőmérsékletmérések a Létrási-Vizes-barlangban
4.3.2. Hőmérsékletmérés a Szepessy-barlangban
4.3.3. Hőmérsékletmérések az Anna-mésztufabarlangban
4.3. Radonmérések
4.5. Vízszintmérések
4.5.1. Vízszintmérés a Létrási-Vizes-barlangban
4.5.2. Vízszintmérés a Szepessy-barlangban
4.6. Biológiai vizsgálatok
4.6.1. Denevérmegfigyelések
4.6.2. Ízeltlábúak a Létrási-Vizes-barlangban
4.7. A Király Lajos-zsombolyban végzett földtani munkák ismertetése
4.8. Paleontológiai leletek
5. Csoporttevékenység
5.1. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület névsora és tisztségviselői 1984. december 31-én
5.2. Az egyesület tagjai és vendégei által végzett munkák és leszállások 1984-ben
5.3. Rendezvényeink
5.4. Táborok
5.4.1. Nyári tábor
5.4.2. Téli tábor
5.5. "Külső" szerveknél végzett tevékenység
5.6. Barlangversenyeken való részvételünk
5.7. Az MKBT XXIX. Vándorgyűlésén való részvételünk Odorváron, 1984. június 29. - július 1. között
5.8. Erdélyi túránk 1984. július 20-29. között
5.9. A Létrási-Vizes-barlang lezárási munkái
5.10. Irodalmi tevékenységünk
5.11. Barlangkutató tevékenységünk elismerése
5.12. (Pénzügyi mérlegünk 1984-re)
5.13. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 1985. évi munkaterve
5.14. Pénzügyi terv 1985-re
5.15. "Az Y- vagy Pala-barlang" c. dolgozat összefoglalása

Feltáró tevékenység

3.1. Jávorkúti barlang ÉK-i szifon, és utána lévő új járatrész bejárása (felfedezése?) (Kiss János)

1983. december 30-án fotótúrára indultunk a barlangba. Túránk vége felé, a barlang Patakos-főágába jutottunk, ahol a patakmeder száraz volt, csak kisebb lefolyástalan mélyedésekben volt víz. Ekkor az ÉNy-i szifon vízszintje kb. 0,5 méterrel volt alacsonyabban a patakmeder aljától. Az ÉK-i szifonnál meglepve tapasztaltuk, hogy egy csepp víz sincs a szifonban. Ezután kb. 65 m összhosszban sikerült bejárnunk a szifont. Ez a végénél kétfelé ágazott, balra szűk, repedésszerű járat indul, de 2 m után kitágul. A szűkületet véséssel érdemes lenne járhatóvá tenni, ugyanis a meglevő huzat reménnyel kecsegtet. A jobbra lévő járatot a víz homokkal majdnem teljesen elzárta, ezért átjutnunk ekkor nem sikerült, habár az erős huzat új járatrészt ígért. Visszafelé elkészítettük egy iránytű segítségével a szifon alaprajzi vázlatát.

Jávor-kúti-víznyelőbarlang, Patakos-főág

1984. januárjában rövid járatkitágítás után sikerült továbbjutnunk a szifon végénél lévő jobb oldali ágban. Egy eróziós járatrész elejére értünk, ez egyben a szifon végét jelentette. Az új járatrész kb. 20 m után kétfelé ágazik, egy alsó és egy felső szintre, amelyek később egy teremben egyesülnek. A felső szint tágasabb, cseppkőképződményekben gazdagabb. Az alsó szint az eróziós járatrész folytatása, hasadék jellegű, egy felső járattal, amely az alsóval egybeszakadt. A terem után egyre szűkülő járaton mehetünk lefelé, a végpontot jelentő agyagszifonig. Az előzőekben leírt, általunk először feltárt járatrészekben a cseppkőképződmények szépek és változatosak.

Az új járatrész fotódokumentációját, alaprajzát (iránytű és mérőzsinór segítségével) Repei Róberttel és Koncz Lajossal készítettük el.

3.2. A Szepessy-barlang Ny-i ágának homokszifonja utáni új részek feltárása (Tohai István)

Március 10-én lementünk a Szepessy-barlangba, bontani a Nyugati-ág végét képező szifonhoz, amely teljesen száraz volt. Rövid bontás után megkíséreltük az átjutást. Rendkívül nehéz laposkúszással, a homokot magunk előtt kotorva tudtunk csak haladni.

A szifon először enyhén lejtett, majd egy derékszögű kanyarral eltért az eredeti iránytól és innen körülbelül ugyanolyan fokban emelkedett. Egy kis terembe értünk, ahol hárman éppen fel tudtunk ülni, Idáig körülbelül 10 métert tettünk meg. Innen jobbra folytatódott a járat. Először ismét lejtett, majd emelkedett, és 20 méter kúszás után egy 5-6 méter magas, 5 méter hosszú és vagy 3 méter széles omladékos terembe értünk. Itt egy felmászás után a patakos ágba jutotunk. Ez 4-5 méter magas és 2-2,5 méter széles volt. Ebben kb. 30-40 métert mentünk, itt cseppkövek voltak, majd megint egy vízesésszerű felmászás következett és egy pár méterrel nagyobb terem, mint az előbbi. Ez is omladékos volt. A terem után ismét a patakos ágba kerültünk, amely 1-2 méterrel nagyobb szelvényben ment, mint az előbbi. A barlangrész alját fekete, vízmosta kövek borították. Ismét egy terem, majd a patakos ág 5-6 méter széles és 8-10 méter magas szelvényben folytatódott. Sajnos nem sokáig, mert egy omladékkal elzárta az utat, de ez előtt néhány méterrel két ág is folytatódott, és jobb oldalon egy lefelé tartó homokszifonnal, nehéz bontással, valószínűleg meg lehet kerülni az omlást. A két ág balra haladt, és az egyikkel egy 25-30 méter magas, 7-8 méter átmérőjű, majdnem kör alapú terembe értünk. A vízmosta falak felfelé tölcsérszerűen szűkültek. A talaj repedezett agyag volt. Az agyagszint felett 15-20 cm-re egy színlő volt. Ebbe a terembe a patakos ágtól végig cseppköves falak között felfelé haladtunk, mintegy 7 méter magas, 1 méter széles szelvényben. A terem teteje kürtőben folytatódott. Visszatérve a széles, patakos ágba, a másik ágon indultunk tovább, amely méreteit és jellegét tekintve az előbbihez hasonlított. 25 méter felfelé haladás után egy vízszintes rendkívül szűk repedés következett, amelyből erős légáramlást észleltünk. Ez a hasadék a patakos ágtól számítva körülbelül 4 méter magasan volt. Ezen átjutva, egy nagyon öreg barlangrészbe érkeztünk. Az omladékkövekre egykor lerakódott cseppkőréteg morzsolódott, porlott. A járat erősen felfelé haladt, és mindenhol pusztuló cseppkövek voltak. A főág, amelyben haladtunk, 30-40 méter után egy omlás miatt véget ért, de balra tovább lehetett menni. Egy 10-15 méter széles és magas terem következett, amelyből két kürtő indult. Balra egy akna, majd egy lefelé haladó folyosó volt, amely szintén egy teremben végződött, amelyből kürtő indult. Itt is mindenhol pusztuló cseppköveket láttunk. A főágba visszatérve az omlás előtt előnyös bontási lehetőséget találtunk. A széles patakos ágban visszafelé 9 denevért láttunk. Kizárt dolog, hogy a homokszifonon át kerültek be.

Az egész új részben körülbelül 10 nagy kürtőt észleltünk, és vizet sehol sem láttunk.

Az új barlangrész feltáró csoportját Kiss János, Tohai István és Ferenczy Gergely alkották. A bejárati vizes homokszifon lezárásáig a barlangrésznek mintegy harmadáról készült térkép Kovács Zsolt, Repei Róbert, Ferenczy Gergely és Tohai István munkája nyomán. A mérést az új rész legnagyobb terméből kiindulva, kifelé haladva végeztük. Állandósított pontokat alakítottunk ki. A tágas részben függőkompasszal, fokívvel és acél mérőszalaggal dolgoztunk. A homokszifonban vesztett ponttal dolgoztunk, irány- és lejtszögméréshez kézikompaszt és benézős lejtszögmérőt használtunk fel.

A homokszifon-sor poligonmenti hossza:	29,35 m
Az új feltárás egy részének poligonmenti hossza:	70,29 m
Összesen:	99,64 m

A mérést követő hétvégén a szifon víz alá került, így ellenőrző mérést, további felmérést, helyszíni rajzot készíteni nem tudtunk.

3.3. A Spirál-barlangi munkálatok (Kovács Zsolt - dr. Lénárt László)

A Jávorkút-Létrási kataszteri területen lévő Spirál-barlangot csoportunk jogelődje, az MHT Miskolci Csoportja Zsombolykutató Munkabizottsága bontotta ki, és jutott le a 15 méter mélységben lévő végpontig 1952. augusztus 31-én. (A névadó "Spirál"-ban legelőször az évkönyvünk szerkesztése közben elhunyt Láner Olivér volt.) Hosszú időn át volt benne ugyan munkavégzés, de nem számottevő mértékben. Viszont az 1984. évi tavaszi Szepessy-barlangbeli új és nagyszerű feltárások a barlangot újraértékelték. Térképre rakva a barlang új részeit úgy néz ki, hogy a Szepessy-barlang felett vagyunk, attól mintegy 100-120 méter függőleges távolságban.

A térképről leolvasható közelség mellett az új rész feltárásakor talált denevérek is azt sugallják, hogy az új résznek a felszínnel való kapcsolata egyértelmű. (Ezt a barlangból kihozott törmelékanyag vizsgálata is megerősítette.) Valószínű, hogy a Spirál-barlang a Szepessy-barlang régen keresett, egykori nyelője.

A térkép, a denevérek jelenléte és a törmelékanyag együttes eredményei alapján úgy döntöttünk, hogy újra nekikezdünk a bontásnak. Nyári és téli táborunkat e munkára szántuk. (Lásd még az 5. fejezetet!) A nyári 1117 barlangban eltöltött órából 425 órát, a téli 256 órából 197 órát szántunk bontásra, ácsolásra. (Természetesen a táborok közötti időben is volt munkavégzés, s így alakult ki az 5.2. fejezetben közölt, igen komoly tevékenységet jelző adatsor.)

Jelenleg a barlang bejáratában és a veszélyes helyeken megfelelő ácsolat mellett végezhetjük a további bontási munkálatokat.

A barlang felmérését 1984. augusztus 25-én kezdtük el. Állandósított mérési pontokat helyeztünk el a járatok falában. Mérőeszközeink: MOM függőkompasz, fokív, acél mérőszalag voltak. A felmérést Kovács Zsolt és Orosz György végezte. Ellenőrző mérést Kóra Károly csinált. A sokszögmenetek felrakása számított koordináták alapján történt. A kontúrokat ortogonális beméréssel határoztuk meg.

A barlangról a helyszínen, 1:100 méretarányban alaprajz és hosszmetszet készült, a nemzetközi jelkulcs figyelembe vételével.

A felvett koordinátarendszer a következő volt:

• origója a bejáratnál levő kezdőpont
• X-tengelye a mágnes É-i iránya
• Y-tengelye a K-i irányra illeszkedik
• Z koordináta az origóból induló, függőlegesen felfelé mutató irány.

Fontosabb koordináták:

	X	Y	Z
6.	7,03	1,18	-7,71
602.	11,26	5,13	-10,52
9.	9,35	7,81	-14,01
904.	2,49	8,14	-7,22
10.	10,28	5,09	-15,54

A barlang poligonmenti hossza: 52,61 m.
A barlang mélysége: kb. 20 m.

Létrás-tetői-barlang (Szepesi-barlang)

A legalsó bemért pont 15,54 m mélyen van a kezdőponthoz viszonyítva. Ez az augusztusi bontás elkezdésének szintje. Azóta mélyítették a barlang végpontját. Az újramérés alapján készített térképet mellékeljük.

3.4. A Nagymogyorós-barlang (Kovács Zsolt)

A barlang a Bükk-hegység létrás-tetői részén nyílik, 12 méterre a Lillafüred-Jávorkút műúttól, a Kismogyorós-barlanggal átellenben. A víz elnyelődési helye régebben is ismert volt, és tudtak a bejárati Kis-terem létezéséről is. 1984. augusztusában a bejáratból egy követ eltávolítva jutott be újra ebbe a kis terembe Kovács Zsolt és Drozda Sándor.

Meglepő látvány fogadja itt az érkezőt. A piciny terem mennyezete föld és kőtörmelék, néhány év múlva bizonyára felszakad. A lazán összecementálódott kövek szinte a levegőben lógnak. A bejárattól 4 méterre egy kő mellett lehet lecsúszni a másik nagyobbacska terembe. Nagy óvatosságra van szükség az omladék miatt. Ez a második terem eddig ismeretlen volt. Baloldali részét összeborult kőtömbök alkotják, talapzata agyag és törmelék. Méretei 4x4 méter, magassága átlagosan 2 méter. Helyenként 10-20 cm-es függőcseppkövek láthatók. A becsurgó patakvíz a terem legmélyebb pontján folyik el a kőtörmelék között, nyomon követni nem tudtuk. A barlang bejárása a laza omladék miatt életveszélyes. Még augusztusban Kovács Zsolt és Márton Levente felmérték a barlangot.

Nagy-mogyorós-víznyelő-barlang Felm.: Kovács Zs., Márton L. 1984

Hossza: 13,32 m (poligon mentén)
Mélysége: 6,7 m + 2 m becsülve

A felmérés eszközei: bányászkompasz, benézős lejtszögmérő, acél mérőszalag voltak. A mérési pontokat befúrással megjelöltük.

A felmérés jegyzőkönyve:

Pont száma	Irány (°)	Lejtszög (°)	Hossz (m)
1-2	321	-33,5	1,05
2-3	79	-43	1,08
3-4	293	-34	2,36
4-5	10	-35,5	2,61
5-6	301	-50	1,31
6-7	90,5	-4,5	2,06
7-8	325,5	-28,5	2,85

A barlang további kutatása nem célszerű a veszélyessége miatt

A Kajla-barlang

A barlang a Déli-Bükk északi részén, Pénzpataktól DK-re 2 km-re, Tebe-pusztától ÉK-re 2 km-re található az 5381-es barlangkataszteri egységben.

A barlang pontos felmérését 1983. novemberében kezdtük el. Befúrással fix mérési pontokat helyeztünk el. A felmérés eszközei függőkompasz, bányászkompasz, fokív, benézős lejtszögmérő és acél mérőszalag voltak. A munkát 1984. tavaszán és nyarán folytattuk, ekkor került sor a koordináták alapján szerkesztett sokszögvonal alapján a térkép megrajzolására. A barlangról alaprajz és szelvények készültek. /5. melléklet/.

A barlang felmért hossza: 116 m. Mélysége: 36 m.

Mecseki Karsztkutató Csoport

Rónaki László

ABSTRACT: Rónaki, L.: Mecsek Karst Exploration Group

The group continued its karst hydrological observations, morphological studies and inventorying springs in the Mecsek Mountains. Five new avens were explorad and documented with depths from 2 to 31 m. They also contributed to the exploration of some sections in the crystal cave of the Beremend stone quarry.

- A karszthidrogeológiai megfigyelések között a vízszint és hozam mérések folytak köztük a „Sárkány-kút” regisztrálása is. A dilatációs mérések regisztráló műszere sajnos sok esetben javításra szorult.

- A radon detektorok észlelő rendszerét májusban felszámoltuk.

- Fotó dokumentációt készítettünk az Abaligeti-barlang mérési poligonja mentén /mindkét irányban/. Az oldalágak felmérését folytattuk, a készülő térkép részletein dolgoztunk.

- A morfológiai vizsgálatok során a Szuadó nyelőjének beszakadását észleltük. A terepbejárásokat kiterjesztettük Bükkösd-Gorica környékére is.

- A forrás kataszterezést a karsztterületeken túl az egész Mecsek-hegység területére kiterjesztettük.

- Újabb karsztobjektumok feltárására és dokumentálására az év során főleg Zalán Béla és Bertáné tagtársaink munkája révén került sor.

Ezek: Duó zs. 31 m mély, Névtelen 22 m mély, Délifény akna 8 m mély, Névtelen 2 m mély, Asztallap zs. 9 m mély.

A feltárt és dokumentált zsombolyok össz mélysége: 72 m

Az abaligeti térségben vizsgált és feltárt objektumokban a csoport évi nyári tábora során végzett munkát. Így az Akácos-víznyelő omlásának bontása is folytatódott. Az év során még a korábban kezdett objektumok vizsgálatait /Nagyszombat-bg., Spirál-ny., Vásárosúti-zs./ folytattuk.

A Villányi hegységben a BCM /beremendi/ kőfejtő +116 m-es szintjén a nov. 2-i robbantással megnyílt Beremendi-kristály barlangban dec. 1-én sikerült kisebb bontások révén újabb részeket felfedezni. /Vizes járat - későbbi elnevezése „Mosóporos”, „Cseppkő terem”, „Kút”/

METRÓ Barlangkutató Csoport

Csulák József

ABSTRACT: Csulák, J.: METRÓ Cavers Group

Besides surficial and cave touring, the group explored the Róka-hegy cave.

Az év elején leadott túratervünket csak részben sikerült teljesítenünk.

Július 21-27. között tervezett Harz-hegységi túránk elmaradt munkahelyi elfoglaltságunk miatt. Örvendetes tényként kell elkönyvelnünk, hogy sikerült a Budapest környéki barlangok mindegyikét meglátogatnunk. Nagy érdeklődés kísérte a már évente rendszeresen megrendezett Budapest-Esztergom /56 km/ közötti gyalogtúránkat. Az elmúlt év sikeres rendezvényei között volt első ízben lebonyolított 100 km-es gyalogtúra /24 h. szintidő alatt/. Csoportunk 6 fővel képviseltette magát a XXIX. vándorgyűlésen. Két alkalommal 6-6 fővel részt vettünk a József-hegyi-barlang bejárati részének bontási munkálataiban. Később pedig a feltárási és fotodokumentálási munkájába is besegítettünk. Jó kapcsolatot építettünk ki egy újpalotai általános iskolával. Részükre több barlangi és felszíni túrát szerveztünk. Nehéz körülmények között tovább folytattuk a kezelésünk alatt álló Róka-hegyi-barlangban a "Nagy-akna" álfenék bontását, és a "Nagy-akna"-val párhuzamos kürtő bejárati részének kiszélesítését. Tovább fejlesztettük csoportunk tagjainak elméleti és gyakorlati tudását.

MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportja

Bihary János - Czakó László

ABSTRACT: Bihary, J. - Czakó, L.: MHSZ Divers’ Club Debrecen, Speleological Group

The area of activity of the group was around Bánkút, Bükk Mountains, they carried out exploration work and scientific /mostly hydrogeological/ observations between the Borovnyák and Lyukas ridges. In the most import object of the area, in the Diabáz cave a minor new section was explored, discharges measured, water quality monitored and the state of the cave maintained. In further four members of the ponor row, opening and safety activities were implemented.

A Magyar Honvédelmi Szövetség Debreceni Könnyűbúvár Klubjának barlangkutató csoportjának 1984. évben Bánkút térségében, a Lyukas-gerinc és Borovnyák közti víznyelősorban és az idetartozó Diabáz-barlangban végzett gyakorlati feltáró munkát és elméleti tevékenységet.

Vízalatti kutatások a Miskolci Vízművek részére megrendelő alapján végzett a Tavi I., Tavi II., és a Szentgyörgy-forrásokban.

A Borovnyák és Lyukas-gerinc közötti rész kutatása

A munkák társadalmi munka jellegéből adódóan erősen változó létszámmal történtek a kutatások, másrészt a feltárás közben szerzett megismerések eredményeképpen az egyes munkahelyek értéke állandóan változott. Ezért a csoport a Bánkút és Csipkéskút közötti te- rület több víznyelőjét és beszakadását kutatta. Említést érdemel az áprilisban és novemberben szervezett kutató táborunk, amelyben a csoport tagjai kiemelkedően nagy létszámban vettek részt.

1. számú víznyelő

A munkavégzés biztonságos voltának megőrzése a további feltárás során szükségessé teszi az ácsolat kiváltását, amelyet megkezdtünk, de befejezve még nincs.

Diabáz-barlang /2. számú víznyelő/

A bejárati kútgyűrűsor alsó részét biztosítottuk betonozással. Ennek érdekében az alsó részen felhalmozódott - részben bontásból, részben omlásból - kőtörmelék egy részét áthordtuk a "Néphadsereg" szakaszba a biztonságos közlekedés érdekében. A maradék kőtörmelék közé sablonozás után híg betont öntöttünk, amelynek felszínére mészkő törmeléket ágyaztunk be, a barlang esztétikájának megőrzése végett.

A Hajóköteles-aknával szemközti oldalon a törmelék áthalmozásával mintegy 20 m új járatot tártunk fel. Térképezése még nem készült el.

Vízhozamméréseket és vízminőség vizsgálatokat végeztünk a barlang négy pontján /befolyó víz, forrás -25 m-nél, omladékos szakasz -40 m-nél és a Húszévesek-terme előtt –69 m-nél./ A barlang biztonságos lezárását az őszi kutatótáborunk alkalmával kívántuk megvalósítani, azonban a tartós hideg lehetetlenné tette a felszínen való betonozást.

5. számú víznyelő /Vízbe-verem/

A még használható ácsolat védelmében tovább bontottuk a rendkívül szűk függőleges akna alját, amely kissé tágulva tovább vezet lefelé. A bontás számottevő eredményt nem hozott, folytatása azonban eredménnyel kecsegtet.

Az akna végpontja kb. 25 m mélységben van.

8. számú víznyelő /Hegyes-beszakadás/

A megbontott, igen meredek falú, tölcsérszerű berogyásban hajtott kutató akna sehol sem ér szálkövet, így a további bontásával felhagytunk.

Az új kutató akna kijelölése még nem történt meg.

Vízbe-verem

9. számú víznyelő /Kőbánya/

A feltáró kutatást folytatni csak betonozásos járatbiztosítás védelmében lehet. Ehhez kértük az OKTH hozzájárulását, amit még nem kaptunk meg.

A kutatás folytatását az engedély beszerzése után tervezzük.

12. számú víznyelő /Lyukas-gerinci-zsomboly/

Megterveztük a baleset megelőzés és környezetvédelem érdekében a zsombolyszáj szálkőig történő visszabontását, a természetes állapotának visszaállítását. Az eredeti ácsolatot a zsombolyszájban már korábban szétszedtük, de a mögé deponált törmelék egy részét még el kell távolítani.

15. számú víznyelő /Csipkéskúti-víznyelő/

Feltáró kutatást végeztünk a víznyelőben, melynek során egy új helyen lett megbontva a nyelő, így akartuk kikerülni az ott felhalmozódott nagy mennyiségű hordalékot. A bontás eredménye egy lejtős, omladékos járatrész. A járat végpontja kb. 12 m-re van a víznyelő szájától.

A feltárást a velünk együttműködő EÜSE barlangkutató csoportja végezte.

NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport

Gábris Tibor

ABSTRACT: Gábris, T.: NME TDK Karst Hydrological Group

The group made maintenance and minor exploration in the Háromfejű-emberdenevér and Balekina caves, Bükk Mountains, while measurements were performed by Rn-detector in the István-lápa cave. Two students' circle paper is attached to the report.

Az év folyamán két tábort szerveztünk. Január 20- és február 1. között tartottuk téli táborunkat, melyen átlagosan 10 fő vett részt. A tábor alatt folytattuk a Háromfejű-emberdenevér-barlang bontását, amely sajnos továbbra sem vezetett sikerre. A barlangi túrákon kívül még a Király Lajos-zsombolyban is dolgoztunk. Itt üledékföldtani vizsgálatokat végeztünk, melynek eredményeit a jelentéshez mellékelt TDK dolgozat ismerteti.

Nyári táborunkat augusztus 17-31. között szerveztük átlagban 9 fő részvételével. A munka zömét a Balekina-barlang bejáratának rendbehozatala adta. Mivel a barlang eléggé közel fekszik az LKM dolomitbányájához az állandó robbantások mozgásba hozták a bejárat feletti oldalban álló sziklatömböket és onnét egy nagyméretű - 2-3 tonnás - kőzettömb levált és mintegy dugószerűen eltorlaszolta a bejáratot. A munka során sikerült a követ kiemelnünk illetve kb. 5 m3-nyi anyagot eltávolítani a bejárat környékéről. Ezután megkezdődhetett a betonozás, amelyet az ősz folyamán folytattunk. Elkészült egy beton támfalrendszer, amely megakadályozza a bejárat újabb betemetődését. Tavasszal folytatjuk a betonozást, melynek további célja a barlang lezárása. Négy darab hegesztett vaslétrát is elhelyeztünk a bejárati aknarendszerben, mintegy 25 m összhosszúságban. Szintén nyári táborunk alatt a Háromfejű-emberdenevér-barlangnál az eddigi nyolc kútgyűrű fölé elhelyeztünk még egyet, hogy a víz által szállított hordalék bemosódását megakadályozzuk.

A munkaterv célkitűzése volt a Fekete-barlang lezárása. Ez egyenlőre nem történt meg, de nem mondtunk le megvalósításáról. Helyette viszont térképezés és geológiai felmérés készült egy a barlangnak eddig fel nem tárt részéről, a Kristály-tavi-ágról. Az eredmények feldolgozása egy TDK-dolgozat keretében készült el, melyet mellékeltünk a jelentéshez.

1984. szeptember 13-16. között került megrendezésre egyetemünkön "Az oktatási intézmények karszt- és barlangkutatói tevékenységének tudományos eredményei" című konferencia. Csoportunk 3 fő tartott szakelőadást a konferencián. Mellette megszerveztük a konferencia információs irodáját, ahol a barlangkutatással kapcsolatos bélyegek, képeslapok, kiadványok árusítása is folyt. Szeptember 14-24-ig tartott nyitva az NME Központi Könyvtárában "A barlangok világa" című kiállítás, melynek anyagát csoportunk állította össze.

Az István-lápai-barlangban egész évben Rn-detektoros méréseket folytattunk. Ebből szintén szándékunkban áll egy TDK-dolgozat készítése.

Az ősz folyamán népszerűsítő előadást tartottunk az elsőéves hallgatóknak és az érdeklődőket bevontuk a csoport munkájába.

Felszerelésünket 10 db mászógép és 60 m hegymászókötél beszerzésével bővítettük.

Nyíregyházi HBJSE DENEVÉR Barlangkutató Csoport

Krajecz Mihály /szerk./

ABSTRACT: Krajecz, M. /ed./: NYÍREGYHÁZA HBJSE DENEVÉR Speleological Group

The group's main activity was cave and surface touring. Their public meetings were participated by several hundred people interested. They also explored the Tatár-árok cave, Bükk Mountains.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

1. Az 1989. évben végzett munka értékelése

2. Kapcsolataink

3. Kapcsolataink barlangkutató és más csoportokkal

4. Külföldi túra

5. Rendezvényeken való részvétel

6. Rendezvényeink

7. Összefoglalás

Barlangkutatási programunk

Barlangkutatói munkánkat 1980. január 1-től folytatjuk. Az OKTH - Észak-magyarországi Felügyelőség engedélyével - 1984. december 31-ig volt érvényes kutatási engedélyünk két területre: a Hollóstetői-víznyelőbarlangra és környékére, valamint a Tatár-árki-barlangra /Bükkszentlászló/.

Hollóstetői-víznyelőbarlang és környéke:

1981-ben feltártuk a Hollóstetői Denevér-barlangot, melyben 1983-84-ben omlásveszély miatt kutató és feltáró munkát nem végeztünk. A barlang további feltárását az 1985-ös évben kívánjuk elvégezni. A barlangról térképet készítettünk.

Tatár-árki-barlang

A barlangban 1980 óta végzünk kutató és feltáró munkát, ezen idő alatt a barlangban két új részt tártunk fel, erről térképet is készítettünk.

A kutató és feltáró munkát az 1983/84-es évben hátráltatta az a tény, hogy két éles tüzérségi lövedéket találtunk a barlangban. A barlang aknátlanítása után a kutató és feltáró munkát tovább folytattuk.

A múlt év folyamán körülbelül 680-700 órát töltöttünk kutatással a barlangban.

Barlangjárási túraprogram 1984-ben

Az 1984-es évre 25 barlangi túrát terveztünk, ezzel szemben 45 túrát bonyolítottunk le 33 barlangban 356 fő részvételével.

Ezen kívül tagjaink természetjáráson is részt vettek 19 fővel 75 túranapon. Magashegyi túrán 3 fővel 4-6 túranapon. Vizi-túrán 5 fővel 23 túranapon.

PAPP FERENC Karszt- és Barlangkutató Csoport

Czajlik Zoltán

ABSTRACT: Czajlik, Z.: PAPP FERENC Karst and Cave Exploration Group

Today the third generation of the speleological club of long tradition is active. As a result of their work, minor explorations were made at 5 sites of the Vass Imre cave at Jósvafő, Aggtelek karst, adding a total of 70 m to cave length. The opening, problematic over decades, at the terminal point, in the Cyclopses' hall turned to be promissing and a new survey of the cave began. The exploration of the nearby Tücsök-lyuk goes on successfully.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

1984. évi munkaterv

I. 1. A Papp Ferenc Csoport helyzete

Csoportélet

Oktatás

Edző tevékenység

Túráink, társasági élet

I. 2. Együttműködés más csoportokkal

I. 3. Feltáró munka

I.3.1. Szemlőhegyi-barlang

I.3.2. Vass Imre-barlang

I.3.3. Tücsök-lyuk

A bontás eredményei

Huzatviszonyok

II. Szakmai munka

II.1. A Vass Imre-barlang térképezése

II.2. A keveredési korrózió kérdéséhez /dolgozat/

III. Társulati élet

IV. Az 1984. évi munka értékelése

V. Összefoglalás

I.2. Együttműködés más csoportokkal

Évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tartunk fenn Szenthe István csoportjával, részt vettünk az István-lápai-barlang és a Létrási-vizesbarlang térképezésében, illetve a Hármas-kúti-víznyelő bontásában.

Ugyancsak alkalmi segédkezéseink során - bontásoknál - jött létre az együttműködés a Rózsadombi Kinizsi Csoporttal. Részt vettünk az Erdei Lak Vendéglő feletti kis barlang bontásában, később pedig a József-hegyi-barlang Koporsó szakaszának bontásában és ugyanott a Papp Ferenc-ág térképezésében.

A közös akciók talán legszebb példája a Vass Imre-barlang térképezése, amelyet a Csoport Szenthe István vezetésével végez, de segítenek a munkában az Acheron, a Baradla, a Myotis és a Pannónia csoportok tagjai.

I.3. Feltáró munka

I.3.I. Szemlő-hegyi-barlang

Hagyományos munkaterületünkön, az általunk legjobban ismert budai barlangban az év folyamán - engedély hiányában - feltáró munkát nem folytattunk.

I.3.2. Vass Imre-barlang - új feltárások

Csoportunk idősebb tagsága az eddigiektől eltérő - sokkal ígéretesebbnek tűnő - bontást indított a Cyklopszok-csarnoka végpontján, a vető és a főte találkozásánál. Mintegy másfél métert előrehaladva a jobboldali vetőtükör megszűnt, a járatba magasba nyúló kürtő csatlakozott, s érezhetően megindult a huzat. A bontás közismert veszélyessége miatt csak önhordó acélkeretekkel folytatható tovább, ezeket azonban eddig nem sikerült beszerezni, így a munka ott szünetel. A barlang végpontját a felszínen korábban kijelölték már geofizikai mérésekkel. A bontási kísérletek leállítása után e helyről CB adó-vevő készülékkel próbáltunk rádiózni a barlanggal. A kísérlet fényesen sikerült, sőt a kapcsolatot a barlang majd valamennyi pontjával fel tudtuk venni a felszínen. CB készülékünk műszaki paramétereiből következik, hogy a Cyklopszok-csarnoka végpontja fölött a kőzet vastagsága nem lehet több 13 m-nél. A végponti bontás érdekes lelete az a néhány holocén korú bordatöredék, amely feltehetőleg a felszínről jutott be a barlangba.

Nyári Tücsök-lyuk táborunk idején és decemberi térképező akciónkon sikerült becslésünk szerint 70 m összhosszúságú szakaszt feltárni a barlang különböző részein. 1984. augusztusában Cser Zoltán és Maucha Kristóf egy nehéz szűkületen való átbújással feljutottak a Minka-ágból a 20 m hosszúnak becsült és általuk Gleccserpatak-ágnak elnevezett szakaszba. Nevét az olvadó gleccserre emlékeztető cseppkőképződményről kapta.

1984. decemberében 4 új szakaszt is találtunk. A Cyklopszok-csarnoka délkeleti végében Czajlik Zoltán kúszott be egy szűk, kb. 4 m hosszú hasadékot. Czajlik Zoltán, Dolánszky György és Őri Tamás a Cyklopszok-csarnoka északkeleti végéből a cseppkövek között átbújva véséssel lejutottak a barlang alsó vizes járatába, vagyis sikerült megtalálniuk az u.n. Alvilág-szakasz folytatását a Dómtól a Cyklopszok-csarnokáig. Sajnos a feltárt részben egy szűk szifon van, amelyen keresztül ugyan kezet lehet fogni, átmenni azonban kockázatos, s nem látjuk értelmét.

Szabó Gyula az Eldorádó-szakaszból mászással és cseppkövek letörésével jutott egy újabb felső járatba, amely egy 10 m-es felfelé tartó repedés hasonló hosszúságú kuszodával. Ennek végén a barlang általunk ismert legváltozatosabb heliktitjeit tartalmazó termecske van. A negyedik új szakaszt cseppkövek letörésével találta Szabó Gyula. Rövid kuszodából, egy nagyobb és egy kisebb teremből áll. Az Agg-ág érdekessége a gömbüstöket, gömbüstroncsokat tartalmazó korrodált főte és az alját kitöltő beiszapolódott agyag. A kb. 20 m hosszú Agg-ág iránya a Főágra merőlegesnek tekinthető. Külön éke e résznek a benne nagy mennyiségben található hegyitej, amely ugyan korábban ismert volt a barlang más részein is, de azokon a helyeken csaknem teljesen megsemmisült.

1.3.3. Tücsök-lyuk

Ebben az évben harmadszor rendeztük meg bontótáborunkat a Tücsök-lyuk kutatására. A tábor átlagos létszáma 20 fő volt, a maximum pedig elérte a 28 főt.

A tábor végére a barlang 7,5 m-rel mélyebb lett, a decemberben elkészített térkép szerint 30 m mély.

Érdekes, hogy új feltárásunk tisztázta a barlang feltehetőleg továbbvezető irányát. Eszerint a jelenlegi feltárás csaknem déli irányban halad lefelé a barlangot egykor - 9 m-ig kitöltő törmelékkúp és a főte között. Feltételezzük ugyanakkor, hogy északi irányban hasonlóan lehetne haladni nagyobb köveket és kisebb-nagyobb szabad üregeket követve.

Az évek óta vajúdó kérdés megoldására, hogy: "van-e a barlangnak huzatja?" Őri Tamás kutatótársunk hőmérsékleti vizsgálatsorozatot kezdeményezett. A decemberi térképezéskor -15 C-os hideg volt a felszínen és - talán ennek hatására is - egyértelmű befelé áramló huzatot tapasztaltunk a végponton.

A feltárás során két "korosnak tűnő" csontot találtunk, s azokat dr. Kordos László határozta meg. Mindkettő felső pleisztocén korúnak bizonyult, az egyik tarándszarvas agancstöredéke, a másik barlangi medve csontja. Valószínűleg a törmelékkel együtt kerültek a barlangba, így az a réteg, ahol most a bontás tart kb. 50 ezer éves lehet.

Rózsadombi KINIZSI Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület

Adamkó Péter

ABSTRACT: Adamkó, P.: Rózsadombi KINIZSI Speleological and Mountaineering Sport Association.

In April, 1984, after two months of exploration, the Club discovered a new cave giant in Budapest, the József-hegy cave. By the and of the year cave length reached ca 3500 m, depth 103 m. The largest hall, the "Kinizsi railway station" of thermal origin is 69 m long, 25 m wide and on the average 15 m high. On the one-month tour to Scotland seven members took part.

József-hegyi-barlang

Sportegyesületünk - illetve a tagjainkból alakult ALBATECH GMK - 1984. április 2-án, két hónapos folyamatos kutatómunka után felfedezte az addig még ismeretlen József-hegyi-barlangot. Az 1984-es év végéig a barlang felmért összhosszúsága 2710 m volt, becsült hosszúsága kb. 3500 m. A bejárattól számított legnagyobb mélysége 103 m. A barlangban feltárt legnagyobb hévizes teremnek, a Kinizsi-pályaudvarnak a hossza 69 m, szélessége 25 m és magassága átlagosan 15 m.

A barlang intenzív feltárását az 1985-ös évben is folytatni kívánjuk. Ezzel egyidejűleg a barlang komplex felmérését, továbbá tudományos vizsgálatát is folytatjuk. A felszíni morfológiai és geológiai viszonyok ismeretében, továbbá a feltáró kutatás jelenlegi állásának ismeretében biztosan állíthatjuk, hogy további jelentős méretű barlangjáratok és barlangi termek feltárását tudjuk elvégezni az 1985-ös évben, ezért célszerűnek tartjuk, hogy az 1985. év végén készített kutatási jelentésünkben részletezzük az addig végzett kutatásunkat.

Egyéb programok

A József-hegyi-barlang feltárása miatt Sportegyesületünk egyéb tervezett feltáró kutatásokkal nem foglalkozott.

Egyesületünk 7 tagja a nyár folyamán 1 hónapos tanulmányúton vett részt skóciai barlangok és karsztjelenségek bejárásának céljából.

Az év tavaszán megrendezett Kinizsi Kupán 3. helyezést értünk el.

SZIKKTI II. sz. Barlangkutató Csoport

Asbóth Gábor

ABSTRACT: Asbóth, G.: SZIKKTI II. Cave Exploration Group

The group carried out exploration in the two caves of the Calvary Hill stone-quarry, Buda Mountains, and cleaned the Tábor-hegy cave. They also prepared map documentation for these three caves.

Felszíni terepbejárást végeztünk a Pilis-hegység déli részén, valamint a Budai-hegységben, melynek eredménye két kisebb barlang a Jegenye-völgyben és a Remete-kálváriahegyen. Ez utóbbit a csoport tudományos, feltáró munkavégzés céljából megkérte kutatási területnek.

Kálvária-barlang

A Kálvária hegyen 330 m-es tengerszint feletti magasságban található, egy felhagyott kőfejtő területén.

A kőfejtő a mezozoikum földtörténeti korszak Triász korban kialakult vastagpados dachsteini mészkövében található. A barlang kezdeti állapota egy 3,5 x 2 m-es, enyhén lejtős termecskéből, valamint egy 1 - 0,5 m átmérőjű hasadékból állt, melynek hossza 3 m. A talajt anyagtörmelék borította, ez eltávolításával kezdtük meg a feltáró munkát.

A törmelék kitermelése közben tárult fel a gömbfülkék láncolata, melynek falait aragonit kristályok és másodlagos tevékenység által cseppkő kezdemények díszítik, sztalagtit formában.

A bejárati termet és a gömbfülkéket elhagyva, jobbra egy 1,5 m széles és 0,5 m magas, 3 m hosszú hasadék húzódik. Ezt a szakaszt az "Alkotmány" folyosónak neveztük el, a megtalálás idejének emlékére.

A folyosó bejáratát elhagyva folytatjuk utunkat, ismét gömbfülke sorral találkozunk, ezt elhagyva egy terem bejáratához érünk, tovább haladva érjük el a barlang 10 m hosszának végső pontját.

A teremből visszafelé jőve, a bejáratnál most jobbra fordulunk és egy fiatalabb, de képződményekben gazdagabb szakaszhoz érünk. E szakasz kb. 3-5 m hosszú, képződményekben gazdag, ezért itt a kutatást felfüggesztettük addig, míg máshol mód van a továbbjutásra.

REMETE-KÁLVÁRIA-BARLANG Veszített pontos térkép Készítette: Csepregi István és Asbóth Gábor 1984. dec. 22

A kőfejtőben alapos vizsgálódás után egy törmelékkúpra figyeltünk fel, melyből nagy mennyiségű cseppkő került elő. A származási hely megtalálása után fedeztünk fel egy lublinites gömbfülkét. A terem bejárata felett még látni lehet az agyagba ágyazódott cseppköveket.

A csoport egyéb kitűzött feladata

A le nem zárt kisebb barlangok bejárásai. Így került sor a Tábor-hegyi-barlangra is, mely barlangban igen siralmas kép tárult szemünk elé, a barlang állagát tekintve. A helyzetet jelentettük az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalnak, és felajánlottuk az eredeti állapot visszaállításában segítségünket, melyre engedélyt is kaptunk.

A tisztogatási túrákkal egyidőben indult meg a barlang dokumentációjának felkutatása. Itt a térképvázlaton észlelt hiányosságokról a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot tájékoztattuk, és felajánlottuk egy veszített pontos térképvázlat készítését. Csoportunk más kutató csoporttal is felvette a kapcsolatot, így túráinkat is együtt szerveztük, illetve bonyolítottuk le.

Az alapfokú barlangjáró tanfolyamot is közösen szándékozunk elvégezni.

Lublinites-barlang, Alaprajz Felm.: Csepregi I., Asbóth G. 1984

TÁBOR-HEGYI-BARLANG Vesztett pontos térképe 1984. dec. 23 Felmérte: Asbóth Gábor, Molnár Lászlóné

USE PANNÓNIA Speleoalpin Csoport

Kardos László /szerk./

ABSTRACT: Kardos, L. /ed./: USE PANNÓNIA Speleological Group

The group's activity included documentation and investigations - involving outside experts - in the new section of the Kálmán-rét aven /Bükk Mountains/, explored in the previous year, and prepared a final report on these topics. The group won first prize in the Marcel Loubens Cup.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Bevezetés

Az 1984. évi csoportélet

Csoportnévsor, adatok

Kálmán-rét és környéke

Kálmán-rét környékének barlangjai

A Kálmán-réti-zsomboly

Helye

Térképe

Megközelíthető

Bibliográfia

Geológia, morfológia

Kitöltődés

Csontleletek

Biológia

Klíma

Csapadék

Csepegésmérés

Huzat

Cseppkő-kormeghatározás

Kutatástörténet

Kutatástechnológia

Az expedíciók adatai

Összefoglalás

A Pannónia Speleoalpin Csoport 1984. év végén ünnepelte fennállásának 3. évfordulóját. Az eltelt időszak alatt a barlangkutatás terén a Kálmán-réti-zsomboly kutatására szenteltük energiánkat, ahol jelentős előrehaladás történt. A térségben található további barlangokban operatív tevékenységet engedély híján nem folytattunk, de a közeljövőben szándékozunk a Kálmán-réti-zsombolyhoz hasonlóan feldolgozni a környék barlangjait.

A Kálmán-rét a Bükk hegység délnyugati részén található a fennsíkon, az Istállós-kő, Őr-kő és Cserepes-kő közötti háromszögben. Terepbejárásaink során több kisebb barlangot is felfedeztünk, amelyeket a KVI Barlangtani Osztály kataszteri anyagával előzetesen egyez- tetve írunk 13:

Kálmán-hegyi-barlang

A Kálmán-hegy Ny-i oldalán található, közvetlen a kerítés felett. Az igen eldugott barlangot 1983. április 5-én találta a csoport.

Küllő-hegyi-barlangok

A barlangok a hegygerinc K-i oldalán, a gerinc alatt 30-60 m-re találhatók, fekvésük D-i. 1983. április 5-én a Pannónia és a Vakond Csoport találta meg őket, innen elnevezésük is: Vakond-barlang, Pannónia I. barlang, Barátság-barlang.

Cserepeskő-gerinci-barlangok

A cserepeskő gerincén DDK irányban lemenve, 730 m magasságban találjuk a térképen is jelölt sziklabordákat. Itt, a gerinctől 10-15 m-re találjuk a Bibi-barlangot, amely 50x50 cm bejárati magasságú és 2,5 m hosszúságú, szűken eltömődve megy tovább. Ettől kb. 15 m távolságban van az Ági-barlang, jellegzetessége az impozáns bejárat 2,5 m magas, 0,5 m széles, hossza 3,5 m. A Dudu-barlang az előzőtől 20-25 m-re található, bejárata 0,3 x 0,5 m, hossza 5 m, ami további lapos járatban folytatódik. A három barlang egy 40° lejtésű vetősík mentén alakult ki. A barlangokat 1983. április 3-án találták a Pannónia Csoport tagjai.

Kálmán-réti-zsomboly

Az 1984-es év zárásával a Kálmán-réti-zsomboly kutatásában is egy ciklust zárunk.

A Kálmán-réti-zsomboly az ország egyik legmagasabban nyíló zsombolya, tszf. magassága 860 m. A Kálmán-réttől ÉNY-i irányban található, a turista út mellett lévő tűzrakó helytől mintegy 80 m-re. Bejárata fa- és drótkerítéssel van körbevéve. Nyílása ovális alakú, lefelé kitágul majd kissé alákanyarodik, ezt követően 10 m mélységben végződött. Kálmán- réti részén egy kisebb kürtő csatlakozik be az aknába.

A miskolci Hermann Ottó csoport hívta fel a Pannónia csoport figyelmét a barlangra. A szemrevételezés után kutatási engedélyt kértünk, majd ennek birtokában megkezdtük az előzetes vizsgálatokat és drótkötélpálya kiépítésével előkészületeket tettünk a későbbi táborokra.

Mivel a zsombolyban két fő törés, vetősík különíthető el egymástól, egymással párhuzamosan 320°/51° dőléssel, a barlang alján a vetősíkok és e dőlés szerint lefelé kezdtünk kutatni.

I. expedíciónkon /1983. IV. 1.-10./ elértük a 2. aláhajlást és két emberi csontvázat találtunk. Ezeket a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság, illetve a Debreceni Rendőrfőkapitány- ság munkatársai vizsgálták, s megállapítást nyert, hogy a leletek kb. 30-40 évig lehettek az eltemetés helyén, tehát valószínűleg háborús korúak, vagy az azt követő időkből származnak.

II. expedíciónkon /1983. VII. 10 - VIII. 20./ az eredeti szinthez képest már 5 m-rel vittük lejjebb a barlang szintjét, itt kis, szellős járatszintet találtunk. A járatszintet tovább mélyítve további 7 m-rel egyre lazuló törmelék között az úgynevezett Hufi-átjárón keresztül bejutottunk a Schönviszky-terembe. A lejtakna mélyítése közben nagyemlős-csontokra bukkantunk, melyeket átadtunk a Nemzeti Múzeumban dr. Vörös Istvánnak. Vizsgálatai szerint "a nagyemlős csontanyag legértékesebb darabjai a Bison bonasus hungarorum 1946. koponya és postcraniális maradványai. A faj egyetlen holotipusa - egy erdélyi középkori /XI-XII. sz-i/ bölénykoponya 1956-ban megsemmisült, - így a faj maradványait ma ezek a leletek képviselik!"

III. és IV. expedíciónk /1983. IX. 5-7. és 1983. XII. 30 - 1984. I. 2./ a régész szakemberek kérésének megfelelően helyszíneltük és összegyűjtöttük a Schönviszky-teremben talált csontokat, valamint kényelmesen járhatóvá tettük a Hufi-átjárót. Megfigyeléseket végeztünk a további kutatási hely kiválasztásához, s a terem ÉNY-i oldalában a bejárati akna aljához hasonló dőlésű szűk kis járatot találtunk /Apuka-lyuka/. A kutatást a továbbiakban itt folytattuk.

1984. IV. 2-8. között zajlott le az V. expedíció. Lassú továbbhaladás történt az Apukalyukában, ezenfelül kitöltésmintákat és csontmaradványokat gyűjtöttünk, valamint csepegés- és hőmérsékletméréseket végeztünk.

A kitöltődésvizsgálat jelentős eredménye a dr. Bidló Gábor által vizsgált vulkáni maradék /montmorillonit/, melynek bemosódási körülményeit érdemes továbbvizsgálni.

A begyűjtött csontmaradványokat dr. Kordos László vizsgálta:

Bejárati akna /1983. IV. 1-10./

„I. minta", - 0,5 m Talpa europaea – vakond, Apodemus sylvaticus - erdei egér

"II. minta", - 1 m Csontra meddő

"III. minta", - 1,5 m Pisces indet. – hal, Rana sp. - zöldbéka faj, Apodemus sylvaticus - erdei egér

"IV. minta", - 2 m Salientia indet. – béka, Aves indet. – madár, Chiroptera indet. – denevér, Myodes glareolus - erdei pocok, Muridae indet. - egérféle

"V. minta", - 2,5 m Bufo sp. – varangy, Aves indet. – madár, Myodes glareolus - erdei egér, Apodemus sylvaticus - erdei egér

Hufi-átjáró, 1984. IV. 10.

"I/X. jelű" minta Helix pomatia – éticsiga, Bufo sp. – varangy, Rana esculenta – kecskebéka, Aves indet. – madár, Chiroptera div.sp. indet. – denevérek, Talpa europeae – vakond, Myodes glareolus - erdei pocok, Apodemus sylvaticus - erdei egér, Sus Scrofa - sertés

Schönviszky-terem /1984. IV. 10./ "T-jelű" minta

Meles-meles - borz /egy állathoz tartozó csontok/, Salientia indet. – béka, Rana esculenta csop. – kecskebéka, Lepus europaeus - mezei nyúl, Cricetus cricetus – hörcsög, Ruminantia indet. – kiskérődző

Fiolában: Pisces indet. – hal, Bufo sp. – varangy, Rhinolophus hipposideros - kis patkósorrú denevér, Chiroptera indet. – denevér, Myodes glareolus - erdei pocok, Muscardinus avellanarius - mogyorós pele, Cricetus cricetus - hörcsög

Apuka-lyuka

"II/1. minta", - 2 m Salientia indet. – béka, Ophidia indet. – kígyó, Chiroptera div. sp. indet. – denevérfajok, Sorex araneus - erdei cickány, Myodes glareolus - erdei pocok, Sus scrofa - sertés

„II/2. minta”, - 3 m

sárgás, csillámos, homokos agyag /miocén tufa áthalmozása?/

Chiroptera indet. - denevérek

/később, a barlangi környezetben kerülhetett az üledékbe/

"II/3. minta", - 3,20 m

azonos kőzetanyag, csontra meddő

"II/4. minta", - 4 m

rozsdabarna agyag, meghatározhatatlan néhány csontszilánk

A minták mindegyike holocén korú. Kifejezetten erdei környezetet igénylő állatok jellemzik, ami a jelenlegi nyílt térszínnel ellentétes. Csak ma is a helyszínen élő fajok fordulnak elő. Kora legfeljebb néhány száz év lehet.

VI. expedíciónkon /1984. VII. 10 - VIII. 20./ jelentős előrehaladás történt, folytattuk a méréseket, rovargyűjtést és biológiai megfigyeléseket végeztünk és vízmintákat vettünk. Ezzel e kutatási ciklus lezárult.

VAKOND Barlangkutató Csoport

Bródy Andor

ABSTRACT: Bródy, A.: VAKOND Speleological Group

In 1984 the group did not perform exploration; its activity was focussed on the theoretical and practical training of beginner members.

Az 1984. év még a csoport életében feltöltődést jelentett a létszámban. Nyolc új taggal szaporodtunk. A tevékenységünk elsősorban az új tagok felkészítésére irányult. Alapjául a kiadott alapfokú barlangjáró tanfolyam tematikája szolgált.

A kutatási feladatokat ebben az évben leállítottuk, hogy a túrázásra fordíthassuk az időt. A barlangtúrák keretében alapvető morfológiai és genetikai jelenségeket figyelhettünk meg. Jellegzetes barlangokat kerestünk fel, amelyek jól mutatják a keletkezési folyamatokat.

Célunk, hogy az új tagjaink olyan alapismereteket szerezzenek, amelyek a jövő évben újraindított kutatásoknál segítséget nyújtanak a munkájukhoz.

Háromnapos tábort szerveztünk a Bükk-hegységbe, Alsóhegyre. Meglátogattuk a Mátyás-hegyi, a Ferenc-hegyi-barlangot több túra keretében. Meghívásnak tettünk eleget a Sátorkőpusztai-barlangba. Rendszeres kötéltechnikai gyakorlatot tartottunk a Hét-lyuk-zsombolyban és a Kecske-hegyi kőfejtőben. Az országos vándorgyűlésen részt vettünk és indítottunk egy csapatot a versenyre. Második helyezést ért el csoportunk a Tésen rendezett barlangi társmentő versenyen, amit az "Alba Regia" csoport rendezett.

Klubunkban rendszeresen elméleti foglalkozásokat tartottunk, amely felölelte a barlangkutatás történetétől az egyéni barlangi felszerelésen át az alapvető ismeretekig azt az anyagot, amely a közös munkát segítette.

VÉRTES LÁSZLÓ Karszt- és Barlangkutató Csoport

Juhász Márton

ABSTRACT: Juhász, M.: LÁSZLÓ VÉRTES Karst and Cave Exploration Group

The group is traditionally engaged in the exploration of caves in the Gerecse Mountains. In the Pisznice cave, below the main branch /Fő-ág/ they found a new system of passages and named the section, estimated at 80 m length, Vértes-ág. Through the exploration shaft deepened in the Förtés no 11 doline, they reached the second largest cave of the area /present length: 21 m, depth: 15 m/ and continued the exploration activities started in the Förtés gas aven and the Veres-hegy cave, too.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

I. Kutatási jelentések

1. Veres-hegyi-barlang

2. Keselő-hegy

3. Hosszú-vontatói-víznyelőbarlang

4. Pisznice-barlang

5. Förtés

6. 4661. sz. kataszteri terület

II. Kutatótáborok

III. Túrák

IV. Csoporttevékenység

I. Kutatási jelentések

1. Veres-hegyi-barlang

Ez évben is a Fehér-teremből meredeken lefelé vezető folyosót bontottuk. E munka leírására szinte szó szerint megismételhetnénk előző évi jelentésünket. A nagy szelvényű, majdnem teljesen kitöltött járatból kb. 70-75 m3 anyagot juttattunk a felszínre.

2. Keselő-hegy

A barlangok közvetlen közelében folytatott bányaművelési tevékenység, ill. a táró berobbantása miatt e területen nem tudtunk dolgozni.

3. Hosszú-vontatói-víznyelőbarlang

A barlangban az 1983-ban bontott szakasz végpontján próbálkoztunk a továbbjutással. Mivel ez évben a munkahelyet sajnos nem tudtuk gépesíteni, ez a munka nem járt eredménnyel.

4. Pisznice-barlang

Hosszú, nehéz munka után ez év elején sikerült átvésni a Forráscsatorna szűkületét és bejutni a Fő-ág alatt húzódó járatrendszerbe. A Forráscsatorna függőleges, kb. 3,5 m mély, kitágítva is kényelmetlenül szűk nyílásán lejutva kicsiny, lejtős termecskébe értünk, melynek aljáról ismét szűkület akadályozta meg a továbbhaladást. Ezt átbontva rövid kuszoda után újabb kisebb terembe jutottunk. Ennek Ny-i oldalából kis, lapos terem, K-i oldalából a Forráscsatornához hasonló, meredeken lefelé tartó, néhány méter után járhatatlanná szűkülő járat nyílik. A terem alján található kráterszerű berogyást megbontva hamarosan ismét szabad járatba jutottunk. Az innen induló járat lapos, közel vízszintes kuszoda, mely hamarosan két szintre oszlik, végpontja előtt kisebb teremmé öblösödik. Az új barlangszakasz uralkodóan kuszoda jellegű, a Pisznice-barlang eddig ismert járataihoz hasonlóan közel É-D irányú, becsült hossza kb. 70-80 méter. Falai nagyrészt képződménymentesek, néhol azonban borsókőszerű bevonatok, apró kalcitkristálycsoportok, kisebb cseppkövek is megfigyelhetők. Kitöltése a Forráscsatornához közeli szakaszában kékeszöld agyag, kőtörmelék és agyagos guánó, a végpont közelében vörös agyag. A kitöltés általában kis vastagságú, alatta a járatok talpát fehér mikrokristályos kalcit vastag rétege alkotja.

A Pisznice-barlang 1989-ben feltárt új szakaszát Vértes-ágnak neveztük el. Felmérése és feldolgozása jelenleg is folyik, részletes ismertetését jövő évi jelentésünkben közöljük.

5. Förtés

A Förtési Gázos-zsomboly végpontját csak a téli időszakokban bontottuk, mivel a melegebb idő beálltával a felgyülemlő széndioxid miatt már nem lehetett itt dolgozni. A talp süllyesztésével kb. 4 métert sikerült a barlangot mélyíteni. A kitöltés kőtörmelékes agyag. A kitermelt anyagot az akna oldalában a talp fölött kb. 10 m-rel nyíló mellékhasadékban sikerült elhelyezni.

Az F-11. sz. töbörben mélyített kutatóaknában az év elején 8 m-es mélységben értük el a szabad barlangjáratot és tártuk fel a terület második barlangját, melyet a végpontjánál található életveszélyesen labilis omladék miatt Förtési Cikis-barlangnak neveztünk el. A barlang bejárati kutatóaknája 4 m mélységig 2 m átmérővel mélyült a humuszos-löszös kőtörmelékbe, ez alatt a nagyobb kőtömbök miatt beszűkül. A járat 10 m mélységig omladékban és nagy kőtömbök között vezet, ez alatt egy szűkület után jól fejlett K-Ny irányú hasadékba torkollik. Ennek szélessége 1-3 m, hosszanti kiterjedése 2-3 m. Kisebb-nagyobb kőtömbök csak lazán összeékelődött halmazai tagolják. Alját is kőtörmelék alkotja. A -10 m-es szinten Ny-ra nyíló rövid mellékjárat is omladékban kanyarog. A barlang összhosszúsága kb. 21 m, mélysége kb. 15 m.

A barlang vastagpados felső triász dachsteni mészkőben alakult ki, K-Ny és É-D irányú törésvonalak mentén. A hasadék elsősorban a leszivárgó vizek oldó hatására bővült, eróziós formái kezdetlegesek. A falak korrodáltak, a néhány kisebb foltban kivált borsókőszerű mészgömböcskék kivételével képződménymentesek. Kitöltése humuszos-agyagos-löszös kőtörmelék, néhány kissé koptatott tűzkőröggel és jól gömbölyített kvarckaviccsal. A felső, bejárati szakasz omladékában nagy mennyiségben jura mészkő törmeléke is előfordul. A feltáráskor a barlangban életnyomok nem voltak tapasztalhatók.

Mindkét barlang veszélyesen omladékos bejárati aknáját az OKTH Észak-dunántúli Felügyelőségének támogatásával kiépítettük. A Gázos-zsomboly bejáratába 6 db, a Cikis-barlang bejáratába 4 db vasbeton kútgyűrű lett beépítve. Így mind a biztonsági, mind az állagmegóvási problémákat sikerült megoldanunk.

6. 4661.sz. kataszteri terület

Folytattuk a területre vonatkozó szakirodalmi anyag gyűjtését és feldolgozását. Terepbejárásaink során újabb, eddig ismeretlen üregeket vettünk nyilvántartásba. Ezek dokumentációjának elkészítése az 1985. év feladata.

VMTE BARADLA Barlangkutató Csoport

Szilágyi Ferenc

ABSTRACT: Szilágyi, F.: VMTE BARADLA Speleological Group

The group is studying the Aggtelek karst. They carried out geological, hydrological and biological observations, investigations and documentation in the Baradla and Béke caves. In the side passage Vörös-ág of the Retek branch, Baradla cave, they added 1000 m to the explored length.

1. Baradla-barlang

- Térképezési munkák:

a., Befejeztük a Főág szelvényezését, elkészítettük a hosszelvényt és a magassági szel- vényt. Ezek ellenőrzése és pontosítása folyamatban van.

b., Befejeztük a Retek-ág komplett felmérését, az újonnan feltárt Vörös-ág felmérése még folyik.

c., Elkészült a Róka- és a Denevér-ág felmérése.

- Földtani munkák:

a., Ez évben folytattuk a Baradla-barlang földtani térképének pontosítását, elkezdtük a tektonikai térkép elkészítését.

b., A MÁFI segítségével nagyszámú anyagvizsgálatot végeztünk a barlangban kijelölt alapszelvényekből.

c., Figyelemmel kísértük a barlangi patak eróziós tevékenységét és folytattuk az eróziós-, korróziós- morfológiai térkép pontosítását.

- Hidrológiai munkák:

a., A nyár folyamán rendszeres megfigyeléseket, hőmérséklet és kémiai vizsgálatokat végeztünk a Jósva-, a Komlós és a Nagy-Tohonya-forrásoknál.

b., A Baradla-főágában mintegy 110 helyen csepegésintenzitási vizsgálatokat végzünk, a lecsepegő vízből kémiai vizsgálatokat is végeztünk.

- Biológiai munkák:

a., Folytattuk a barlangi fauna és flóra folyamatos megfigyelését.

b., Kísérleteket végeztünk a cseppkövek algásodásának megszüntetésére.

- Orvosélettani munkák:

a., Múlt év decemberében 94 órás folyamatos orvosélettani kísérletet végeztünk, melylyel a barlang esetleges gyógyhatásának vizsgálatát kívántuk megalapozni, ezt megelőzően 36 órás éhezéses vizsgálatot folytattunk, melyet pszichológiai teszteléssel kötöttünk össze.

- Dokumenációs munkák:

a., Folyamatosan végeztük a barlangban végzett munkák fotódokumentációját, ezek részben dokumentációs, részben művészi értékűek.

b., A Vörös-ág feltárásáról cikket közöltünk le a Népszabadságban és a Mérleg c. folyóiratban. Az orvosélettani kísérletről két rádióriport hangzott el, aminek hanganyagát felvettük, valamint cikk jelent meg az Esti Hírlapban és az Új Tükörben.

- Feltárási munkák:

a., Szivattyúzási kísérletet végeztünk a Vaskapu-víznyelőjében, előkészítettük a Dancza-akna bontását.

b., A Retek-ág Vörös-ág nevű oldalágban újabb 1000 m-es feltárást végeztünk.

2. Béke-barlang

- Földtani munkák:

a., A barlang jósvafői szakaszában több alsó-triász alapszelvényt jelöltünk ki.

b., Befejeztük a vízgyűjtő terület térképezését /földtani/.

c., Vizsgáltuk a barlangi patak eróziós munkáját.

- Hidrológiai munkák:

a., A Komlós-forrás vizét kémiai összetevőkre, tricium és radiocarbon tartalomra vizsgáltuk.

- Biológiai munkák:

a., Folytattuk a barlangi fauna felmérését.

- Dokumentációs munkák:

a., A barlangban folyó munkák fotódokumentációja.

VMTE DIOGENES Barlangkutató Csoport

Thieme András - Vida Zoltán

ABSTRACT: Thieme, A. - Vida, Z.: VMTE DIOGENES Speleological Group

Explorations in the area of the Pénz-patak, Bükk Mountains, continued, most promising is the opening of the passage avoiding a syphon in the Pénz-patak ponor cave. During their tours abroad, they were the first Hungarian explorers in the Poloska Jama, Slovenia, of 11 km length and 707 m relief.

Az eredeti jelentés tartalomjegyzéke:

Összefoglalás az 1984. évi munkáról

Szarvasetetői víznyelő

Csúnya-völgy és barlangjai

Pénzpataki víznyelőbarlang

A Diós pataki barlangok

Bemutatjuk: Vida Zoltánt

Thieme A: A Poloska Jama barlang

1984. évi túráink jegyzéke

1985. évi kutatási terv

Tervezett céljaink megvalósításának egyetlen eszközei - szándékunk ellenére - a hétvégi túrák voltak.

Táborok szervezésére az idén nem volt mód, mivel a csoport több éve deficites pénzügyi költségvetésének felszámolását, az aktív mérleg megteremtését - a csoport létének veszélyeztetése nélkül - tovább már nem lehetett halasztani.

A nagyobb erőkkel folyó kutatásokra az a körülmény sem hatott ösztönzően, hogy a lejáró kutatási engedélyeket minden esetben csak ideiglenesen, külön kérésre hosszabbították meg - az új engedély kiadásáig. És bármennyire megnyugtató és örömteli az a tény, hogy az új kutatási engedélyek határozatlan időre szólnak majd, erre az évre mégis inkább a bizonytalanság volt a jellemző.

A kutatómunkához szükséges anyagi eszközöket az idén is magunkra hagyatva, egyetlen fillér állami támogatás nélkül kellett előteremteni. Ennek érdekében olyan mennyiségű munkát kellett felvállalni - és nem kis intenzitással elvégezni - ami a csoport tagjainak szabadidejét szinte teljesen felemésztette. A mégis megmaradt szabadidőt pedig - a hatékonyabb regenerálódás érdekében - célszerűbbnek látszott kevésbé "hivatalos" túrákhoz felhasználni. E programok közül igazán kiemelkedő jelentőségű a szlovéniai POLOSKA-JAMA barlangba vezetett expedíció volt. E jelenleg 707 m mélységű és 11 km hosszú barlangot a magyar barlangkutatók közül elsőként jártuk be.

Az év során az alábbi munkákat tudtuk elvégezni:

- a végpont bontása a Szarvastetői-víznyelőben,

- a Csúnya-völgyi Baka-barlang végpontjának bontása,

- a Pénzpataki víznyelő gátjának karbantartása és szükség szerinti erősítése, a végpont bontása a szifonkerülő járatban, kőzetmozgás vizsgálata a bejárati szakaszban,

- Diós-pataki barlangban a végpont bontása.

VMTE FOTON Barlangkutató Csoport

Tihanyi Péter

ABSTRACT: Tihanyi, P.: VMTE FOTON Speleological Group

The group was primarily engaged in photographic and film documentation of karst regions and caves. From the available material they organized shows. Touring took place in the caves of Czechoslovakia, Romania and the Maldives, India.

A csoport tevékenysége:

1. Ismeretterjesztési és oktatási célra fotó és filmdokumentáció készítése

2. A Pilis-hegységben lezárt barlangok kezelése és védelme

3. Biológiai megfigyelések, denevérek számlálása

4. Előadások, dia és filmvetítések

Ismeretterjesztési és oktatási célra fotó és filmdokumentáció készítése

- Pilis-hegység barlangjai – diaanyag

- Gerecse-hegység - diaanyag, S 8-as film

- Bükk-hegység – diaanyag

- Alsóhegy – diaanyag

- Csehszlovákia /Morva Karszt/ - diaanyag

- Románia-Bihar expedíciók - diaanyag, S 8-as film

- India-Maldive-szigetek - diaanyag, S 8-as film

A Pilis-hegységben lévő lezárt barlangok kezelése és védelme

- Pilis-barlang, Szoplaki Ördöglyuk, Leány-barlang, Legény-barlang

- a feltört barlangok visszazárása /4 hétvége/

- 138 főt kísértünk az év folyamán

- denevérek számlálása

- előzetes kérések alapján csoportok kísérése /ügyeleti munkatúrák/

- fotó és filmdokumentációk kiegészítése

VMTE Központi Barlangkutató Csoport

Kőrösi Gyula

ABSTRACT: Kőrösi, Gy.: VMTE Central Speleological Group

The group carried out primarily maintenance and subordinately exploration work in several objects of the Meteor-Vecsem system and in the Imola swallow cave.

1./ A Meteor-Vecsem-barlangrendszerben

a. A Meteor-barlangban a továbbjutás lehetőségét több ponton vizsgáltuk, jelentősebb eredmény azonban nem született. Bontással néhány méterrel növeltük a barlang hosszát. A bejáratot biztosító ácsolat karbantartását elvégeztük, hogy 1985-1986-ban a felfedezés negyedszázados jubileumára a barlang új felmérését és térképezését elvégezhessük.

b. A Pócsa-kői-víznyelőbarlangban a végponton levő szűkületet véséssel tágítottuk, így csekély mértékben továbbjutottunk. Az eredmény ugyan a befektetett munkához képest kicsinynek tűnik, de a szűkület mögött tágasabb barlangszakaszt remélünk, ezért vállaljuk a rendkívül nehéz és kilátástalannak tűnő munka folytatását.

c. A Kopaszgaly-oldali-víznyelőbarlang /404-es/. A végponton továbbjutást előkészítő munkálatokat végeztünk.

d. A Nagy-vizestöbri-víznyelőnél létesített munkahelyünket a víz által szállított hordalék feltöltötte, itt 1984-ben számottevő feltáró munkát nem végeztünk, csak a hordalék egy részét távolítottuk el.

e. A Vecsem-forrásnál medertisztítást és állagbiztosítást végeztünk, az áradások hordalékát eltávolítottuk.

f. Az Alsó-hegyen rendszeres terepbejárásokkal folytattuk adatgyűjtő munkánkat a hegy karsztmorfológiájának, karszthidrológiájának és morfogenetikájának alaposabb megismerése érdekében.

2./ Az Imolai-ördöglyuk-víznyelőbarlangban

Az előző években kibontott új bejáratot karbantartottuk, hogy azon keresztül a következő években lehetőség nyíljon a továbbjutást akadályozó omladék- és hordaléktömegnek a barlangból való eltávolítására. Ismételten felülvizsgáltuk a néhol már több mint húsz éves ácsolatok állapotát is és megállapítottuk, hogy azok egy részét a következő években, a munkák biztonsága érdekében ki kell cserélnünk.

VMTE NAUTILUS Vízalatti Barlangkutató Szakosztály

Horváth Győző

ABSTRACT: Horváth, Gy.: VMTE NAUTILUS Subaquarian Speleological Group

Because of financial problems, the group only made preparations for the planned works in the Tapolca lake cave and the Baradla Lower cave.

Egyesületünk anyagi helyzete 1984-ben a társasági adóterhek miatt kritikussá vált. Ez, illetve az ebből a helyzetből való kilábalás /fokozottabb munkavállalás/ jelentősen beszűkítette Szakosztályunk kutató kapacitását.

A Tapolcai-tavasbarlangban a vízszint ingadozása, illetve lecsökkentése sok omlást eredményezett, emiatt veszélyessé vált a kutatás.

Ennek ellenére 1984-ben a korábbi terveinknek megfelelően bemérést folytattunk annak érdekében, hogy újabb bejáratot nyissunk a barlang biztonságos távolabbi kutatásának érdekében.

Sajnos anyagi lehetőségeink híján ennek kimélyítésére 1984-ben nem kerülhetett sor.

A Baradla-Alsó-barlang kutatására is a gazdasági nehézségeink nyomták rá a bélyeget. Meghiúsították a Hosszú-Alsó-barlang feltárásának próbaszivattyúzásait is. Csak további adatgyűjtést és bejárást végeztünk.

VMTE TEKTONIK Barlangkutató Csoport

Dr. Csernavölgyi László

ABSTRACT: Dr. Csernavölgyi, L.: VMTE TEKTONIK Speleological Group

The group has prepared the report of their expedition in Cuba in 1983. During the two week camping on Alsó-hegy in August they made documentary work. In October and November four members of the group took part in an expedition to Columbia and Ecuador, where the speleological programme included exploration, surveying and ecological investigation of caves in Rio Claro.

1. A csoport az év elejére befejezte az 1983 évi kubai expedíció jelentésének összeállítását. Az év első felében elkészült a jelentés 50 példányban történt sokszorosítása, melyet eljuttattunk az érdekelt kubai szerveknek és személyeknek, valamint a Társulat könyvtárának.

2. Augusztusban a csoport megrendezte hagyományos alsóhegyi táborát, ezúttal szögligeti bázissal. A két hét időtartamú átlagosan 10 fővel dolgozó tábor az éves munkaterv szerint folytatta az Alsóhegy karsztjelenségeinek dokumentálását, fényképezését, térképezését a terveinkben szereplő Alsóhegyi Monográfiához.

3. Október-novemberben csoportunk négy tagja kolumbiai-ecuadori expedíciót szervezett, melynek barlangos programja a két hetes "Rio Claro"-i terepi barlang-feltáró-felmérő és ökológiai munka volt. A kolumbiai érdekeltek számára készülő ökológiai-terület-fejlesztési és védelmi javaslatokat, terveket tartalmazó tanulmány összeállítása folyamatban van és 1985 évben elkészül.

4. A csoport eredményeiről a Társulat szakülésein rendszeresen beszámolt és az MKBT kiadványaiban szakcikkekben adott tájékoztatást.

5. A csoport képviselője részt vett a Társulat Oktatási és Kartográfiai Bizottságainak munkájában.

EGYÉNI BESZÁMOLÓ

Beszámoló az 1984 évben végzett barlangtani munkáimról

Kraus Sándor

ABSTRACT: Kraus, S.: Report on my speleological work in 1984

Author outlines his observations, investigations gathered during his cave tours and the educational material prepared by him.

Az idei év során főleg oktatási anyagokat készítettem, barlangok vizsgálatával kevesebbet foglalkoztam; elsősorban olyan munkákat végeztem, amikhez kutatási engedély nem szükséges. Ehhez kapcsolódóan 32 barlangi kőzetminta földtani leírását készítettem el, főleg kutatócsoportok felkérésére.

Három "új" barlang leírása, illetve ismertetése is szerepel az anyagban:

4150/ Csukma-hegyi-bg. /Siklósi Rózsa-bánya bg.-ja/

4522/ Majk-pusztai-kútbg.

4763/ Köd-bg. /Füstös-bg./

Barlangok vizsgálata közül jelentősebbek:

4760 barlangkataszteri egység újabb szelvényei /4 darab/

4762/ Balog úti-bg. /Csatárka-bg./ térképe és kőzetblokkjának tektonikai vizsgálata

4763/ Erdőhát úti-bg. /Mátyás-hegyi-sziklaüreg/ térképe és befoglaló kőzetének vizsgálata

5430/ Danca-bg. - Tündér-ág térképe és leírása

Oktatási, illetve szakmai leírások:

- MKBT Kutatásvezetői tanfolyam /1984. II. Aggtelek/ a földtani adatgyűjtés tárgykörének jegyzete.

- A budai hévforrások fosszilis forrásjáratainak vizsgálati eredményei c. előadás teljes anyaga.

- Barlang-földtan I. rész /alapfokú ismeretek/ - tankönyv az Alapfokú barlangjáró tanfolyamok földtani részéhez.

Ez utóbbit tartom a leglényegesebb idei munkámnak, ezért ennek rövid tartalomjegyzékét is ismertetem. /Egy bekötött példány az MKBT Könyvtárában megtekinthető, leltári száma: BS.4151/

1. fejezet: Földtani alapismeretek különös tekintettel a karbonátos kőzetekre, de ebben a fejezetben szerepel Magyarország jelenleg ismert összes 200 m-nél hosszabb és/vagy 50 m-nél mélyebb bg.-ja is. Összeállította: Takácsné Bolner Katalin/

2. fejezet: Karsztosodás és üregképződés /a folyamatok leírása és oka, a kialakuló formák ismertetése/

3. fejezet: Üregkitöltődés /a kitöltődések csoportosítása, képződése és ismertetése/

Az összesen 113 oldalas anyagban 39 ábra szemlélteti a leírtakat.

A BTSZ tervezi a könyv-formában történő sokszorosítását is az évente megrendezésre kerülő alapfokú tanfolyamok részére.

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK KIVONATAI

Karszt- és barlangmorfológia, genetika

Eszterhás I.: Lugos oldódással keletkezett barlangok /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A Tihanyi-félsziget barlangjainak többsége hidrotermális oldódás útján keletkezett posztvulkánikus eredetű kova- és mésztartalmú gejziritben. E barlangüregek kialakulása, ellentétben a karsztokra jellemző savas oldódással, a gejziritek kova- és mészanyagának kiválásával, megállapítja, hogy az elsősorban a forró oldatok lassú kiömlési periódusában, 8 pH alatti kémhatás mellett történik. A gejziritek oldását szintén a feltörő forró oldat okozza, de a hőforrás gyors működési szakaszában, mikor pH-ja 9 fölé emelkedik és így lugossá válik.

Kardos L.: Cseppkő-kormeghatározás /USE Pannónia Speleoalpin Csoport/

A dolgozat rövid áttekintést ad a cseppkő-kormeghatározás eddig alkalmazott módszereiről, részletesen ismerteti a mintavételi technológiát, a cseppkő-minta előkészítését és a szerző által alkalmazott vizsgálatot, mely a fa évgyűrűk és a cseppkő rétegződések ritmusának összehasonlításán alapul.

Kárpát J.: Kiegészítések a Cserszegtomaji-kútbarlang morfológiájához /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A szerző a barlang részletes morfológiai felvétele kapcsán foglalkozik a falakat borító mikroformák eredetével, a sima és "csipkés" falfelületek elterjedésének kérdésével és a tölcsér alakú termek kialakulásával.

Kárpát J.: Magyarázó a Mátyás-hegyi-barlang morfológiai és tektonikai térképéhez /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A magyarázó bemutatja a rétegtani és tektonikai viszonyokat, a hévizes oldásformák elterjedését és típusait, osztályozza a barlangra jellemző szelvénytípusokat.

Dr. Szunyogh G.: A hévizes eredetű gömbfülkék kondenzvíz-korróziós kialakulásának el- méleti-fizikai vizsgálata /FTSK Barlangkutató Szakosztály/

A szerző nagyobb terjedelmű tanulmányának ezúttal csak kivonatát közli a fontosabb következtetések ismertetésével, de a képletek és az ábraanyag megadása nélkül.

Veress M.: Antropogén tevékenység a Lazsnyakúti-dűlő karsztos mélyedéseinél /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A Lazsnyakuti-dülő /Bakony-hegység/ karsztos mélyedései a mezőgazdasági tevékenység következtében feltöltődtek, így lehetőség nyílt az újraképződés egyes mozzanatainak megfigyelésére.

Veress M.: Terepbejárás a Mester-Hajag ÉK-i részén /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A szerző a Mester-Hajag (Bakony-hegység) ÉK-i részén található karsztos mélyedéseket helyzeti és morfológiai jellemzők szerint csoportosítja.

Veress M.: A Mester-Hajag DNY-i részének térképezése /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A tanulmány ismerteti és 1:500 méretarányú térképen mutatja be a Mester-Hajag DNY-i részének karsztmorfológiai viszonyait, taglalja a felszini formakincs fejlődésének körülményeit.

Veress M.: Terepbejárások a Márvány-árok környékén /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A Márvány-árok (Bakony-hegység) környékén megvizsgált 138 karsztos mélyedés helyzeti és morfológiai jellemzőit táblázatosan értékeli a tanulmány, s kitér a terület felszinfejlődésének bemutatására is.

Veress M.: A Fehérkő-árok és Augusztin-tanya közötti terület térképezése /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

Rövid ismertető és 1:500 méretarányú térkép ad képet a Bakony-hegység e területének karsztmorfológiai viszonyairól.

Veress M.: Karsztos mélyedések mélységmérései /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A rövid közlemény ismerteti a karsztos mélyedések mélységmérésének technikai nehézségeit.

Veress M.: Laza anyagok mozgásának vizsgálata /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

Töbrök oldalába telepített cöveksorok mozgásának vizsgálati eredményeit a szerző rövid tanulmány és táblázat formájában ismerteti.

Barlangi földtan

Bubics I.: Kőzettípusok az I.-15. sz. objektumból /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A cikk ismerteti az I.-15. sz. objektumból vett triász, jura és kréta kőzetminták rész- letes makroszkópos leírását, a kőzetkémiai vizsgálatok eredményeit. /I.-15. sz. objektum = Veterán-zsomboly (Bakony-hegység) /szerk./

Futó J.: A Mester-Hajag ÉNY és DK részének földtani térképezése /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A szerző részletesen tárgyalja a Mester-Hajag földtani-tektonikai viszonyait, ezt felhasználva következtet a terület jelenlegi morfológiájának kialakulási körülményeire. Mindezt 2 db 1:500 méretarányú földtani térképpel szemlélteti.

Futó J.: A Lazsnyakuti-dülő víznyelős töbreinek üledékföldtani vizsgálata /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A terület 7 objektumában kutatóaknákkal feltárt üledéksorok földtani adatait részletes leírás, térkép és szelvények bemutatásával ismerteti a szerző.

Dr. Kordos L.: Adatok a Tési-fennsík fosszilis emlősfaunájához /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A cikk az Alba Regia Barlangkutató Csoport által gyűjtött őslénytani minták meghatározását közli.

Nagy T.: A Tekenősi Fekete-barlang Kristály-tavi-ágának geológiai leírása /NME TDK Karszthidrológai Szakcsoport/

A szerző TDK dolgozat keretében mutatja be a barlang feltárásának történetét, környe-zetének geológiai felépítését, a Kristály-tavi-ág morfológiai és geológiai leírását, a vizsgálati eredményeket és a genetikai következtetéseket.

Németh T.: Üledékvizsgálatok /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A tanulmány az Alba Regia-barlangból, a Csengő-zsombolyból és a Bongó-zsombolyból /Bakony-hegység/ vett 11 minta üledéktani - szemeloszlási, oldhatósági, koptatottsági, stb. - vizsgálatának eredményeit tartalmazza.

Szerencsi L.: A csőszpusztai kréta-szelvény vizsgálata /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A cikk a Tési-fennsíkon Csőszpusztától ÉNY-ra, a földtani-vízföldtani viszonyok jobb megismeréséért végzett kőzetminta-gyűjtés anyagának makroszkópos leírását és feltételezhető korbesorolását tartalmazza.

Takácsné Bolner K.: Üledékvizsgálatok /Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport/

A rövid tanulmány bemutatja a Pál-völgyi-barlang Gipszes-folyosójában mélyített kézi fúrások, valamint a Hágcsós-teremben nyitott feltárás anyagának szemcseösszetétel és CaCO3-tartalom adatait.

Veres L. - Schneidler J.: A Király Lajos-barlang üledékföldtani vizsgálata /NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport/

A TDK dolgozat ismerteti a barlang Nagytermében elvégzett fúrások eredményeit, a kutatóárokból származó minták DTA, szemeloszlási görbéjét, a nehézásvány frakciókat, a könnyűásvány frakció koptatottsági vizsgálatát, az agyagosabb minták egyes paramétereit táblázatos formában, valamint a fellelhető ősmaradványokat.

Veres L.: A Király Lajos-zsombolyban végzett földtani munkák ismertetése /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

A szerző ismerteti a barlang Nagytermében kutatóárokkal és talajmechanikai fúrásokkal feltárt kitöltés üledékföldtani vizsgálatának eredményeit.

Veress M.: A márkói kőbánya akkumulálódott töbrei /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A márkói kőbánya /Bakony-hegység/ kitöltődött töbreinek üledékföldtani jellemzőit ismerteti a rövid tanulmány.

Karszthidrológia

Dr. Cser F.: A keveredési korrózió kérdéséhez /Papp Ferenc Karszt- és Barlangkutató Csoport/

A dolgozat röviden áttekinti a témakör vizsgálati módszereit, majd részletesen ismerteti azt a levezetést és számítógépes programot, mely különböző hőmérsékletű és ionösszetételű vizek keveredési korróziójának mennyiségi számításához használható.

Veress M.: További adatok a Hárskuti-fennsík karsztos mélyedéseinek működéséhez /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A szerző táblázatos formában adja meg a Hárskuti-fennsík /Bakony-hegység/ karsztos mélyedéseinek hidrológiai működéséről összegyűjtött adatokat.

Veress M.: Források vizsgálata /Cholnoky Jenő Barlangkutató Csoport/

A rövid tanulmány a Bakony-hegység 11 forrásában mért Ca++ tartalom értékeit adja meg táblázatos formában.

Vidics Z-né.: Vízhőmérséklet-mérések Égerszög területén /FTSK Barlangkutató Szakosztály/

A rövid közlemény az Égerszög környéki források és a Rét-patak /Aggteleki-karszt/ vizének esetenkénti hőmérsékletmérési adatait tartalmazza.

Zentai F.: Kazó-féle beszivárgásintenzitás vizsgálatok beindítása a Tési-fennsíkon /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A tanulmány ismerteti a Velencei Növényvédő Állomáson kidolgozott módszer részletes technológiáját.

Zentai F.: Barlangi üledékek finomfrakciójának vizsgálata. Csepegővizek üledékének vizs- gálata /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

Rövid tanulmányában a szerző felhívja a figyelmet a vizsgálatok technikai nehézségeire, s megállapítja, hogy a szivárgó vizek nemcsak oldatban szállíthatnak karbonátot, hanem szilárd halmazállapotban is.

Barlangi klimatológia és fizika

Ferenczy B.: Hőmérsékletmérések az Anna-mésztufabarlangban /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

Az év folyamán a barlangban végzett hőmérséklet-szórványmérések és légáramlás-megfigyelések adatait táblázatosan, egy 24 órás, óránkénti leolvasásos hőmérséklet-méréssorozat eredményeit grafikusan közli a szerző.

Kárpát J.: Széndioxidmérések a Cserszegtomaji-kútbarlangban. /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A tanulmány közli a barlang 6 pontján végzett CO2-mérések eredményeit, összefoglalja az 1982 óta folyó méréssorozat tapasztalatait.

Kárpátné Fehér K.: Klímamérések /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A szakosztály tagjai 1984-ben 4 barlangban végeztek klímaméréseket. A dolgozatban megtalálhatók e mérések eredményei s a belőlük levonható következtetések ismertetése. A szerző foglalkozik a mérések hibalehetőségeinek okaival, ezek kiszűrésének lehetőségeivel is.

Kárpátné Fehér K.: Klímavizsgálatok a Szemlő-hegyi-barlangban és a Cserszegtomaji- kútbarlangban /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

Az Alkotó Ifjúság Pályázatra készített tanulmány röviden bemutatja a két vizsgált barlangot, az alkalmazott mérési módszereket és eszközöket. Ismerteti a Szemlő-hegyi- barlang légáramlási viszonyait, a hőmérséklet téli és nyári alakulását.

Tárgyalja a Cserszegtomaji-kútbarlang CO2-koncentrációjának, hőmérséklet és páratartalom értékeinek viszonyait. Kitér a pszichrométeres mérések széndioxidos légtérben fellépő hibalehetőségére is.

Dr. Lénárt L.: Tudományos kutatás, feldolgozás /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

A szerző röviden összefoglalja az Egyesület által a Bükk-hegységben folytatott kutatási munkák eredményeit. Táblázatosan, ill. grafikusan mutatja be egyes barlangok hőmérsékleti, radon-detektoros, csepegési és vízszintingadozási adatait.

Dr. Somogyi Gy.: A radonmérések eredményei az Alba Regia-barlangban az 1980-83. közti periódusban /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A szerző összefoglalja a barlangban négy éve folyó nyomdetektoros radonmérések tapasztalatait, ismerteti a változások térbeli és időbeli összefüggéseit és a méréstechnikai tapasztalatokat.

Szolga F.: Alfa aktivitás-, hőmérséklet- és széndioxid mérések az Alba Regia-barlangban /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A rövid cikk bemutatja a barlangban 1984-ben végzett klimatológiai mérések eredményeit.

Barlangbiológia

Eszterhás I.: Az Alba Regia-barlang bioszpeleológiai kutatásának 1984. évi eredményei /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A szerző ismerteti a barlangban folyó faunisztikai kutatások 1984. évi eredményeit, a Gubanc nevű új barlangszakaszban csapdázott 3855 egyed fajlistáját.

Eszterhás I.: Az Alba Regia-barlang állatvilága /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A tanulmány összefoglalja a barlang faunisztikai kutatástörténetét, majd rendszertani- lag csoportosítva mutatja be az eddig itt megismert 209 fajt. Ismerteti az ökológiai, cönológiai és ontogenetikai vizsgálatok eredményeit. Mellékletként a teljes faunalista is megtalálható.

Eszterhás I.: A barlangi élőlények gyűjtésének, feldolgozásának gyakorlata /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A bioszpeleológiai kutatások alapja a barlangi élőlények gyűjtése és ezek szpeleoflorisztikai és faunisztikai feldolgozása. E tevékenység gyakorlatát igyekszik vázolni a dolgozat. Bemutatja a földalatti élővilág gyűjtésének technikáját és a gyűjtő eszközöket. Szól az organizmusok táptalajon inkubátorban való neveléséről. Felsorolja a legpraktikusabb megölési, konzerválási, preparálási módokat és támpontot ad a determináláshoz.

Kocsis A. - Zentai F.: Mikroszkopikus gombák vizsgálata a Tési-fennsík barlangjaiból 1984-ben /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A Tési-fennsík 5 barlangjában több éve folyó vizsgálatsorozat 1984-ben kimutatott új- donságait ismertetik a szerzők.

Dr. Korsós Z. - Dr. Merkl O.: Ízeltlábúak a Létrási-Vizes-Barlangban /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

A barlangban végzett gyűjtés anyagából a Természettudományi Múzeum Állattárának szakemberei 7 ízeltlábú fajt határoztak meg.

Kováts N.: Denevérmegfigyelések /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

A szerző táblázatos formában mutatja be a Bükk-hegység 13 barlangjában végzett szórványos denevérmegfigyelések és a Létrási-Vizes-barlangban rendszeresen folytatott számlálások eredményeit.

Máté E.: Rovartani vizsgálatok a Cserszegtomaji-kútbarlangban /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A rövid közlemény bemutatja az 1983 végén megindult faunisztikai kutatások eredményeit, ismerteti a csapdázások körülményeit, közli az eddig itt megismert fajok listáját.

Barlangi technika

Holl B.: Hegymászókötelek szakítógépes vizsgálata /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A Magyarországon barlangban használt kötelek nagy részének nem ismerjük szilárdsági értékeit. Az elvégzett vizsgálatok elsősorban az erősen használt kötelek teherbírásának, rugalmasságának meghatározására irányultak. A tanulmány kitér a használat módjának és az elhasználódás mértékének összefüggésére is.

Katapán Á.: Olcsó zártrendszerű acetilén-fejlesztő fejlámpához /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A szerző ismerteti a házilag is előállítható eszköz műszaki leírását, az építés technológiáját és a használati utasítást.

Mérai G.: Vízszintregisztrálás a Mátyás-hegyi-barlangban /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

A közlemény a barlangi állóvizek szintingadozásait regisztráló műszer elkészítésének és használatának rövid leírását tartalmazza.

Zentai F.: Műszaki fejlesztés - 1984. /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A szerző ismerteti a csoport által előállított eszközök, műszerek, berendezések főbb adatait, bemutatja az alkalmazhatóság lehetőségeit.

Barlangtérképezés

Kárpát J.: Barlangtérképezési ismeretek /Acheron Barlangkutató Szakosztály/

Az MKBT kutatásvezetői tanfolyamára készített jegyzet ismerteti a barlangábrázolás módszereit, a méréstechnikai tudnivalókat, a felmérési jegyzőkönyv és a helyszínrajzi vázlat készítésének követelményeit, a térképszámítási és szerkesztési munkák alapelveit.

Lukács E.: Barlangtérképezési számítógépes program /FTSK Barlangkutató Szakosztály/

A rövid cikk bemutatja az Olivetti M 40 ST típusú számítógépen Basic nyelven készí- tett térképszámítási programot.

Karszt- és barlangvédelem

Galán M.: A Létrási-Vizes-barlang lezárási munkái /Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület/

A szerző közli a barlang lezárásának műszaki leírását, bemutatja a kivitelezés során felmerült nehézségeket.

Egyéb

Gönczöl I-né.: A Tési-fennsík régészeti leletei /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A tanulmány a területen 1984-ben gyűjtött leletek jelentősebb darabjainak leírását közli.

Németh T. - Zentai F.: Barlangkutatók hasznos időkihasználása Csőszpusztán /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

A cikk három kisgyermekes házaspár és a barlangkutatás kapcsolatát taglalja. Hangsú- lyozza a közösség szerepét a barlangászkodó, majd családot alapító tagok visszatérésével kapcsolatban.

Szolga F-né.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport szociometriai vizsgálata /Alba Regia Barlangkutató Csoport/

Diplomakészítés céljából az 1983. évi nyári tábor idején 35 kérdéses szociometriai felmérés történt a csoportban, amelyben 21 fő vett részt. A jelenlévő személyek hűen reprezentálták a csoport mindenkori összetételét. A feldolgozás 1984-ben történt, ennek kivonata a cikk.

SCIENTIFIC PUBLICATIONS /ABSTRACT/

Karst and cave morphology, genesis

Eszterhás, I.: Caves of basic solution origin /Alba Regia Speleological Group/

Most of the caves in the Tihany peninsula were formed by hydrothermal solution a postvolcanic siliceous and calcareous geyserite. In contrast to the acidic solution characteristic of karsts, these hollows were corroded by basic solution in the geyserite.

The paper studies the precipitation of the siliceous and calcareous material of the gey- serites and concludes that it takes place, first of all, in the period of slow effluence of hot solutions, at pH 8. The geyserites are also dissolved by the ascending hot solutions, but in the stage of rapid activity of the hot spring, when pH rises above 9, i.e. basic.

Kardos, L.: Dating dripstones /USE Pannónia Speleoalpine Group/

The paper briefly reviews the applied methods of dripstone dating, details sampling technology, the preparation of the dripstone sample as well as the technique followed by author which is based on the comprasion of annual tree rings and rhythms of dripstone stratification.

Kárpát, J.: Contributions to the morphology of the Cserszegtomaj well cave /Acheron Speleological Section/

In connection with the detailed morphological survey of the cave, author investigates the origin of microforms on walls, the problem of distribution of smooth and "lacy" wall surfaces and the genesis of funnel-shaped halls.

Kárpát, J.: Memoir to the morphological and tectonic map of the Mátyás-hegy cave /Acheron Speleological Section/

The memoir presents the stratification and tectonic conditions, the distribution and types of thermal solution features and classifies the types of profile characteristic of the caves.

Dr. Szunyogh, G.: Theoretical physical investigation of the condensed water origin of thermal spherical hollows /FTSK Speleological Section/

Author publishes here a brief abstract of his longer study with the main conclusions, but excluding formulas and figures.

Veress, M.: Anthropogenic activity at the karstic depressions of the Lazsnyakuti-dűlő, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The karstic depressions of the Lazsnyakuti-dűlő have been filled through agricultural activities and this allows the observation of the particular phases of their restoration.

Veress, M.: Field trip to the NE Mester-Hajag, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

Author groups the karstic depressions on the NE of Mester-Hajag by their location and morphological features.

Veress, M.: Mapping the SW Mester-Hajag /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The paper describes the karst morphological conditions of the SW Mester-Hajag and presents them on a map of 1:500 scale and deals with the evolution of surficial features.

Veress, M.: Field trips to the environs of the Márvány-árok, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The location and morphological features of the studied 138 karstic depressions in the environs of the Márvány-árok are evaluated in a tabulated form and the evolution of the area is also presented.

Veress, M.: Mapping the area between Fehérkő-árok and Augusztin-tanya, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

A brief introduction and a map of 1:500 scale outlines the karst morphology of this area of the Bakony Mountains.

Veress, M.: Measuring the depth of karstic depressions /Cholnoky Jenő Speleological Group/

A brief study of the technical difficulties in measuring the depth of karstic depressions.

Veress, M.: Investigating the movement of loose materials /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The results from the dislocation of rows of stakes in doline sides are outlined in a brief study and a table.

Cave geology

Bubics, I.: Rock types from object No I-15 /Alba Regia Speleological Group/

The paper includes the detailed macroscopic description of Triassic, Jurassic and Cretaceous rock samples taken from the object No I-15. /wich is the Veterán aven in the Bakony Mountains - ed. rem./ and results of rock chemical analyses.

Futó, J.: Geological mapping of NW and SE Mester-Hajag, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

Author details the geological-tectonic conditions of the Mester-Hajag and draws con- clusions for the evolution of the present morphology. It is illustrated by two geological maps of 1:500 scale.

Futó, J.: Sediment geological investigation of the swallow-holes of the Lazsnyakuti-dülő /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The geological data of the sequence of the seven objects of the area studied by test shafts are presented in a detailed description, map and profiles.

Dr. Kordos, L.: Contributions to the fossil mammal fauna of the Tés-Plateau (Alba Regia Speleological Group/

Identification of specimens collected by the Alba Regia Speleological Group.

Nagy, T.: Geological description of the Kristály-tó /Crystal Lake/ branch of the Fekete-barlang of Tekenős /NME TDK Karst Hydrological Group/

In his students' scientific circle paper author over view the history of exploration of the cave, geology of the environs, the morphological and geological description of the Kristály-tó branch, results of investigations and genetic conclusions.

Németh, T.: Sediment analyses /Alba Regia Speleological Group/

Results of the /grain size distribution, solubility, roundedness and other/ analyses of 11 samples taken from the Alba Regia cave, Csengő and Bongó avens, Bakony Mountains.

Szerencsi, L.: Investigation of the Cretaceous profile at Csőszpuszta, Bakony Mountains /Alba Regia Speleological Group/

The paper includes a macroscopic description and a hypothetical chronology of the rock samples collected to broaden geological-hydrogeological knowledge of the Tés Plateau section NW of Csőszpuszta.

Takács-Bolner, K.: Sediment analyses /Bekey Imre Gábor Speleological Group/

The brief report informs about the grain size distribution and CaCo3 data of the auger holes in the Gipszes corridor of the Pál-völgy cave and of the exposure in the Hágcsós hall.

Veres, L. - Schneider, J.: Sedimentological investigation of the Király Lajos cave /NME TDK Karst Hydrological Group/

The students' scientific circle paper presents the results of augering in the Big Hall of the cave, the DTA, grain size distribution, heavy mineral and roundness off light mineral fraction analyses of samples from test trench as well as some parameters of the more clayey samples in a tabulated form and the occurring fossils.

Veres, L.: Report on the geological activities in the Király Lajos aven /Marcel Loubens Speleological Association/

Author presents the results of sedimentological analyses of the fill of the Big Hall of the cave studied in test trench and augering.

Veress, M.: Filled dolines in the quarry of Márkó, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

The brief paper deals with the sedimentological features of the filled dolines in the quarry of Márkó.

Karst hydrology

Dr. Cser, F.: To the problem of mixture corrosion /Papp Ferenc Karst and Speleological Group/

The paper includes an overview of the investigation methods of the problem and a detailed description of the demonstration and computer programme to be used for the calculation of the mixture corrosion of waters of different temperature and ionic composition.

Veress, M.: Further data to the operation of the karstic depressions of the Hárskuti Plateau, Bakony Mountains /Cholnoky Jenő Speleological Group/

Author has tabulated the data collected on the hydrological activity of the karstic depressions on the Hárskut Plateau.

Veress, M.: Analyses of springs /Cholnoky Jenő Speleological Group/

In the brief paper a table is presented of the Ca++ content for 11 springs of the Bakony Mountains.

Vidics, Z.: Measurements of water temperature in the area of Égerszög, Aggtelek Karst /FTSK Speleological Section/

Brief information on the occasional measurements of the water temperature of springs near Égerszög and of the Rét-patak, Aggtelek Karst.

Zentai, F.: Introduction of Kazó's infiltration intensity investigations on the Tés Plateau /Alba Regia Speleological Group/

The study presents the technology elaborated at the Plant Protection Station of Velence in detail.

Zentai, F.: Investigation of the fine fraction of cave deposits. Investigation of sedimentation from dripping water /Alba Regia Speleological Group/

In has paper author calls attenton to the technical difficulties of analyses and states that percolating water is also able to transport carbonates in solid state as well as in fluid.

Cave climatology and physics

Ferenczy, B.: Temperature measurements in the Anna travertine cave /Marcel Loubens Speleological Association/

The data from sporadic temperature measurements and air current observations collected during the year tabulated and the figures obtained by a 24-hour series of hour-by-hour temperature measurements are plotted on a diagram.

Kárpát, J.: Carbon-dioxide measurements in the Cserszegtomaj well cave, Keszthely Mountains /Acheron Speleological Section/

The paper includes data from six sites of the cave and summarizes the experience gathered from the CO2 measurements carried out since 1982.

Kárpát-Fehér, K.: Climatic measurements /Acheron Speleological Section/

In 1984 members measured climatic parameters in four caves. The paper includes the results and the conclusions. Author covers the sources of error and their correction during the measurements.

Kárpát-Fehér, K.: Climatic investigations in the Szemlő-hegy cave, Buda Mountains, and the Cserszegtomaj well cave, Keszthely Mountains /Acheron Speleological Section/

The study handed in for the competition "Creativ Youth" gives an outline description of the two caves, the measurement methods and instruments applied. It tackles the air currents of the Szemlő-hegy cave, the winter and summer curve of temperature: CO2 concentration, temperature and air moisture in the Cserszegtomaj well cave. The possible error of psychrometric measurements in air with CO2 are also covered.

Dr. Lénárt, L.: Scientific research and processing of results /Marcel Loubens Speleological Association/

A brief summary of achievements of activities of the Association in the Bükk Mountains. The temperature, radon-detector, dripping and water table fluctuation data are tabulated or plotted.

Dr. Somogyi, Gy.: Results of radon measurements in the Alba Regia cave between 1980-1983 /Alba Regia Speleological Group/

Author summarizes the experience concerning the radon measurements by trace-detector performed for four years in the cave, presents the spatial and temporal features of changes and the conclusions for the technical spects of measurements.

Szolga, F.: Alpha activity, temperature and carbon-dioxide measurements in the Alba Regia cave /Alba Regia Speleological Group/

The brief paper presents the results of climatological measurements in the cave in 1984.

Cave biology

Eszterhás, I.: Biospeleological research of the Alba Regia cave in 1984 /Alba Regia Speleological Group/

Author outlines the results on faunistic investigations for 1984 and gives the faunal list of 3855 specimens trapped in the new cave section called Gubanc.

Eszterhás, I.: Animals in the Alba Regia cave /Alba Regia Speleological Group/

A summary of the exploration history of the cave and a taxonomic presentation of the 209 species described to date. The ecological, cenological and ontogenetical results are presented. In the appendix the complete faunal list is published.

Eszterhás, I.: Practice of collecting and processing cave biota /Alba Regia Speleological Group/

Biospeleological research is founded on the collection of cave biota and the speleofloristic and speleofaunistic processing of data of the specimens. The practice of this activity is outlined in the paper. The techniques of collecting subterranean biota and the instruments used are described. The breeding of organisms in culture-medium of incubator are mentioned. The most effective ways of killing, preserving and preparing specimens are enumerated and aids are given for determination.

Kocsis, A. - Zentai, F.: Investigation of microscopic fungi from the caves of the Tés Plateau, Bakony Mountains /Alba Regia Speleological Group/

Authors present the novelties found during the several years of study of the five caves of the Tés Plateau.

Dr. Korsós, Z. – Dr. Merkl, O.: Arthropodes in the Létrás stream cave /Marcel Loubens Speleological Association/

The experts of the Zoological Section of the Museum of Natural Sciences identified seven arthropode species from the specimens collected from the cave.

Kováts, N.: Observations of bats /Marcel Loubens Speleological Association/

Author presents the results of occasional observations of bats in 13 caves of the Bükk Mountains of regular counts in the Létrás stream cave.

Máté, E.: Entomological investigations in the Cserszegtomaj well cave /Acheron Speleological Section/

A brief presentation of the faunistic research begun in late 1983, of the conditions of trapping and of the faunal list of the collected species.

Technical issues of cave exploration

Holl, B.: Investigation of tensile strength of mountaineering ropes /Acheron Speleological Section/

Most of the ropes in Hungary are applied without knowledge on their strength. The analyses performed were primaly directed at the determination of loadability and elasticity of heavily worn ropes. The paper reveals the relationship between the way of usage and the degree of wearing.

Katapán, Á.: Inexpensive closed-system acethylene producing device for head-lamp /Alba Regia Speleological Group/

Author provides the technical description of the home-made device, the technology of construction and the instructions for use.

Mérai, G.: Registration of water table in the Mátyás-hegy Cave /Acheron Speleological Section/

Brief description of the instrument monitoring water table fluctuations in lakes of caves, its construction and use.

Zentai, F.: Technical development - 1984 /Alba Regia Speleological Group/

The most important data on instruments and equipment prepared by member and perspective applications are outlindes.

Cave mapping

Kárpát, J.: Information for cave mapping /Acheron Speleological Section/

Notes prepared for the exploration leaders' course of the Hungarian Karst and Speleological Research Society. It covers the methods of representing caves, information for survey technology, the requirements concerning survey minutes and plan, and the principles of map calculations and drafting.

Lukács, E.: Computer programme for cave mapping /FTSK Speleological Section/

The computer programme in Basic for computer Olivetti M 40 ST promoting cave mapping is introduced.

Protection of karsts and caves

Galán, M.: Activities of closing down the Létrás stream cave /Marcel Loubens/

A technical report on the closing down of the cave with the difficulties emerged during the execution.

Miscellaneous

Gönczöl, I.: Archeological finds on the Tés Plateau /Alba Regia Speleological Group/

The most important finds of 1984 in the area are described.

Németh, T. - Zentai, F.: Use of time by cave explorers in Csőszpuszta /Alba Regia Speleological Group/

Authors studied the activity of the dwellers of the research station during four weekends, for 16 hours a day with regard to working hours in the cave, working hours in the research station and the time wasted.

Pócsi-Szalóki, Zs.: With little child in Csőszpuszta /Alba Regia Speleological Group/

Author studies the relationship between three married couples with little child and cave exploration. The role of community is underlined in the return of cave explorers after founding a family.

Szolga, F.: Sociometric investigation of the Alba Regia Speleological Group /Alba Regia Speleological Group/

For a diploma work, a questionnaire of 35 questions was distributed to the 21 participants of the 1983 summer camp of the Group. The people present truly represented the composition of the Group. The study was written in 1984 and an abstract is published here.

BARLANGNÉV MUTATÓ - INDEX OF CAVES

Abaligeti-barlang /Mecsek/, 114.

Acheron-kútbarlang /Keszthelyi-hg./, 15, 33.

Akácos-víznyelő /Mecsek/, 114.

Alba Regia-barlang /Bakony/, 48, 49, 50, 102, 147, 149, 150, 155, 158.

Alkotmány-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 35, 38.

Anna-barlang /Bükk/, 103, 149, 157.

Asztallap-zsomboly /Mecsek/, 114.

Áfonya-utcai-barlang /Budai-hg./, 75.

Ági-barlang /Bükk/, 131.

Balekina-barlang /Bükk/, 119.

Balog-úti-barlang /Csatárka-bg./Budai-hg./, 144.

Baradla-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 9, 102, 137, 138.

Baradla-Alsó-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 142.

Baradla Hosszú-Alsó-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 142.

Barátság-barlang /Bükk/, 131.

Bátori-barlang /Budai-hg./, 75.

Bekey-barlang /Budai-hg./, 71.

Beremendi-kristálybarlang /Villányi-hg./, 12, 114.

Béke-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 138.

Bibi-barlang /Bükk/, 131.

Bongó-zsomboly /Bakony/, 12, 147, 155.

Büdös-barlang /Bakony/, 48, 56, 59.

Büdös-lyuk /Észak-borsodi-karszt/, 83.

Csengő-zsomboly /Bakony/, 12, 49, 50, 51, 147, 155.

Cserszegtomaji-kútbarlang /Keszthelyi-hg /, 12, 15, 30, 31, 145, 149, 151, 153, 157, 158, 159.

Csipkéskuti-víznyelő /Bükk/, 117.

Csipkés-zsomboly /Bakony/, 56.

Csukma-hegyi-barlang /Siklósi Rózsa-bánya barlangja/Villányi-hg,/, 144.

Csunya-völgyi Baka-barlang /Bükk/, 139.

Danca-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 81, 83, 84.

Délifény-akna /Mecsek/, 114.

Diabáz-barlang /Bükk/, 102, 116.

Diós-pataki-barlang /Bükk/, 139.

Doboshegyi-barlang /Bakony/, 48, 49, 51.

Dudu-barlang /Bükk/, 131.

Duó-zsomboly /Mecsek/, 114.

1.sz. víznyelő /Bükk/, 116.

Erdőhát-úti-barlang /Mátyás-hegyi-sziklaüreg /Budai-hg./, 144.

Fekete-barlang /Bükk/, 119, 147, 155.

Ferenc-hegyi-barlang /Budai-hg./, 75, 96, 134.

Förtési Cikis-barlang /Gerecse/, 136.

Förtési Gázos-zsomboly /Gerecse/, 136.

Francia-bánya barlangja /Látó-hegyi-bg./Budai-hg./, 81, 82.

G-5/a. víznyelőbarlang /Bakony/, 77.

G-9. víznyelő /Bakony/, 77.

Gillotin-zsomboly /Bakony/, 49, 54, 56.

Gombás-barlang /Pilis/, 79, 80.

Gyökérkuti-víznyelő /Észak-borsodi-karszt/, 83.

Hajnóczy-barlang /Bükk/, 96.

"38"-as barlang /Észak-borsodi-karszt/, 101.

Háló-réti-zsomboly /Észak-borsodi-karszt/, 38, 42.

Hármas-kuti-víznyelőbarlang /Bükk/, 101. 121.

Háromfejű-emberdenevér-barlang /Bükk/, 119.

Háromlyukú-barlang /Pilis/, 81, 82.

Hegyes-beszakadás /Bükk/, 117.

Hétlyuk-zsomboly /Pilis/, 134.

Hévízi-forrásbarlang /Keszthelyi-hg./, 63.

Hollóstetői-víznyelőbarlang /Bükk/, 120.

Hosszú-vontatói-víznyelőbarlang /Gerecse/, 135.

I-75. /Bakony/, 49, 56.

Imolai-ördöglyuk /Észak-borsodi-karszt/, 141.

István-lápai-barlang /Bükk/, 102, 119, 121.

Jávor-kúti-víznyelőbarlang /Bükk/, 103, 104, 106.

Jóreménység-barlang /Pilis/, 79.

József-hegyi-barlang /Budai-hg./, 15, 96, 115, 121, 124.

Jubileumi-zsomboly /Bakony/, 56, 102.

Kajla-barlang /Bükk/, 103, 111.

Kalapács-kői-barlang /Bükk/, 73.

Kálmán-hegyi-barlang /Bükk/, 131.

Kálmán-réti-zsomboly /Bükk/, 12, 130, 131, 132, 133.

Kálvária-barlang /Budai-hg./, 125.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 1-2.sz. barlangja /Budai-hg./, 19.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 3.sz. barlangja /Budai-hg./, 19.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 4.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 5.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 6.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hégyi/ 7.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 8.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő./Mátyás-hegyi/ 9.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 10.sz. barlangja /Budai-hg./, 20.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 11.sz. barlangja /Budai-hg./, 21.

Király-kő barlangja /Bakony/, 48, 56.

Király Lajos-barlang /Bükk/, 104, 119, 147, 148, 156.

Kismogyorós-barlang /Bükk/, 110.

Kopaszgally-oldali-víznyelőbarlang /4o4-es/Észak-borsodi-karszt/, 141.

Kopasz-réti Julcsa-barlang /Bükk/, 101.

Kopolya-forrásbarlang (Észak-borsodi-karszt/, 15, 45.

Kossuth-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 63, 102.

Kovács-kői-barlang /Bükk/, 73.

Köd-barlang /Füstös-bg./Budai-hg./, 144.

Kőbánya-barlang /Bükk/, 117.

Kréta-barlang /Bakony/, 49, 56.

Kutya-barlang /Pilis/, 48, 49, 59.

Lackó-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 42.

Leány-barlang /Pilis/, 140.

Legény-barlang /Pilis/, 140.

Létrási-vizesbarlang /Bükk/, 102, 103, 104, 121, 150, 152, 159, 160.

Lilla-barlang /Bükk/, 73, 74.

Lilla II. barlang /Bükk/, 73.

Lublinites-barlang /Budai-hg./, 125.

Lyukas-gerinci-zsomboly /Bükk/, 117.

Macska-barlang /Pilis/, 97, 98, 99.

Mátyás-hegyi-barlang /Budai-hg./, 15, 16, 96, 102, 134, 145, 151, 153, 160.

Meteor-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 141.

Molnár János-barlang /Budai-hg./, 5, 86, 87, 88.

Nagymedve-barlang /Bükk/, 74.

Nagymogyorós-víznyelőbarlang /Bükk/, 103, 110, 111.

Nagyszombat-barlang /Mecsek/, 114.

Nagysutty-beszakadás /Budai-hg./, 75.

Nagyvizestöbri-víznyelő /Észak-borsodi-karszt/, 141.

Névtelen 1-2 /Mecsek/, 114.

Nyomasztó-barlang /Bakony/, 56.

Pahonyai-zsomboly /Bakony/, 49, 54.

Pannónia-barlang /Bükk/, 131.

Patkós-barlang (Észak-borsodi-karszt/, 83.

Pál-völgyi-barlang /Budai-hg./, 16, 66, 67, 69, 96, 147, 156.

Pénzpataki-víznyelőbarlang /Bükk/, 139.

Pilis-barlang /Pilis/, 79, 140.

Pilisnyergi-víznyelő /Pilis/, 78.

Pisznice-barlang /Gerecse/, 12, 135, 136.

Pócsa-kői-víznyelőbarlang /Észak-borsodi-karszt/, 141.

Pulai-bazaltbarlang /Bakony/, 48, 49, 59.

Rákóczi-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 38, 94.

Róka-hegyi-barlang /Pilis/, 72, 115.

Ruska-zsomboly /Bakony/, 12, 49, 54.

Sátorkőpusztai-barlang /Pilis/, 78, 134.

Solymári-ördöglyuk /Budai-hg./, 81, 82, 83.

Somlói Sziklakonyha /Bakony/, 48, 59.

Spirál-barlang /Bükk/, 103, 104, 107, 110.

Surrantós-barlang /Rákóczi 2.sz.bg./Észak-borsodi-karszt/, 88, 94.

Szabadság-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 81, 83.

Szarvasetetői-víznyelő /Bükk/, 139.

Szemlő-hegyi-barlang /Budai-hg./, 15, 121, 122, 149, 158.

Szepessy-barlang /Létrás-tetői-bg./Bükk/, 103, 106, 107.

Szilveszter-barlang /Bükk/, 12.

Szoplaki-ördöglyuk /Pilis/, 140.

Tamás-lik /Pilis/, 75.

Tapolcai-tavasbarlang /Bakony/, 142.

Tatár-árki-barlang /Bükk/, 120.

Tábor-hegyi-barlang /Budai-hg./, 125, 126.

Teresztenyei-barlangrendszer /Észak-borsodi-karszt/, 81, 84.

Tizenharmadik-víznyelő /Észak-borsodi-karszt/, 81, 84, 85.

Tücsök-lyuk /Észak-borsodi-karszt/, 12, 121, 123.

Vakond-barlang /Bükk/, 131.

Vass Imre-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 102, 121, 122.

Vásárosuti-zsomboly /Mecsek/, 114.

Veres-hegyi-barlang /Gerecse/, 135.

Veterán-zsomboly /I-15./Bakony/, 48, 49, 52, 146, 155.

Vidics-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 12, 85.

Vízbe-verem /Bükk/, 116, 117.

Y vagy Pala-barlang /Bükk/, 104.

BARLANGTÉRKÉP MUTATÓ - INDEX OF CAVE MAPS

Alkotmány-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 36, 37.

Árvizi forrásszáj a Ménes-völgy jobb oldalán /Észak-borsodi-karszt/, 46.

Büdös-barlang /Bakony/, 57.

Cserszegtomaji-kútbarlang /Keszthelyi-hg./, 32.

Háló-réti barlangok tömbszelvénye /Észak-borsodi-karszt/, 41.

Háló-réti-zsomboly /Észak-borsodi-karszt/, 39, 40.

Jávor-kuti-víznyelőbarlang /Bükk/, 105.

Kajla-barlang /Bükk/, 113.

Kálvária-barlang /Budai-hg./, 127.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 1-2.sz. barlangja /Budai-hg./, 23, 24.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 3.sz. barlangja /Budai-hg./, 25.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 4.sz. barlangja /Budai-hg./, 26.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 5.sz. barlangja /Budai-hg./, 27.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 6-7.sz. barlangja /Budai-hg./, 28.

Keleti-kőfejtő /Mátyás-hegyi/ 8-9-10.sz. barlangja /Budai-hg./, 29.

Király-kő-barlangja /Bakony/, 58.

Kutya-barlang /Pilis/, 62.

Lackó-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 43, 44.

Létrás-tetői-barlang /Bükk/, 108.

Lublinites-barlang /Budai-hg./, 128.

Mátyás-hegyi-barlang /Budai-hg./, 17, 18.

Mátyás-hegyi-barlang és a DK-i kőfejtő üregeinek topográfiai viszonya /Budai-hg./, 22. Molnár János-barlang /Budai-hg./, 89, 90, 91, 92, 93.

Nagymogyorós-víznyelőbarlang /Bükk/, 112.

Pahonyai-zsomboly /Bakony/, 55.

Pál-völgyi-barlang /Budai-hg./, 68, 70.

Pulai-bazaltbarlang /Bakony/, 61.

Rákóczi-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 95.

Sárogkerti-forrás Nagyforrásszáj-barlang /Észak-borsodi-karszt/, 47.

Somlói-sziklakonyha /Bakony/, 60.

Spirál-barlang /Bükk/, 109.

Szelce-puszta térségében feltárt barlangok topográfiai helyzete /Észak-borsodi-karszt/, 34.

Tábor-hegyi-barlang /Budai-hg./, 129.

Veterán-zsomboly /Bakony/, 53.

Vízbe-verem /Bükk/, 118.

TARTALOM

ELŐSZÓ

AZ MKBT 1984. ÉVI MŰKÖDÉSE /Fleck Nóra/

SZAKBIZOTTSÁGOK BESZÁMOLÓI

Kartográfiai Szakbizottság /Kárpát J./

Oktatási és Közművelődési Szakbizottság /Dr. Lénárt L./

Tudománytörténeti Bizottság /Dr. Dénes Gy./

Vízalatti Barlangkutató Szakosztály /Kollár K. A./

Barlangi gerinces őslénytani leletek 1984-ben /Dr. Kordos L./

TERÜLETI SZERVEZETEK BESZÁMOLÓI

Észak-magyarországi Területi Szervezet /Dr. Juhász, A./

Dél-dunántuli Területi Szervezet /Rónaki L./

CSOPORTOK BESZÁMOLÓI

ACHERON Barlangkutató Szakosztály /Kárpát J. szerk./

ALBA REGIA Barlangkutató Csoport /Eszterhás I. szerk./

AMPHORA Könnyűbúvár Sport Club Barlangkutató Csoportja /Brankovits I./

AQUA MONT Barlangász Szakosztály /Baracskay S./

BEAC Barlangkutató Csoport /Dr. Rajczy M./

BEKEY IMRE GÁBOR Barlangkutató Csoport /Kiss A. - Takácsné Bolner K./

BLSE ARAGONIT Barlangkutató Szakcsoport /Kucsera J./

Borsodi Szénbányák Karsztkutató Szakcsoportja /Margóczi J./

BSE Barlangkutató Szakcsoport /Palkovics G./

CHOLNOKY JENŐ Barlangkutató Csoport /Dr. Veress M. szerk./

Dorogi KADIC OTTOKÁR Barlangkutató Szakkör /Madaras I-né - Orbán L./

Esztergomi Karszt- és Barlangkutató Csoport /Vozák L./

FTSK Barlangkutató Szakosztály /Vidics Z-né szerk./

FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály /Kalinovits S. szerk./

HAJNÓCZY JÓZSEF Barlangkutató Csoport /Varga Cs./

III. ker. Központi SE. KARSZT Barlangkutató Csoport /Had A./

HTE VEKERÁG Barlangkutató Csoport /Krizsán I./

Kelenföldi MYOTIS Barlangkutató Csoport /Lengyel J./

MAFC Természetjáró Szakosztály Barlangász Szakcsoportja /Tihanyi P./

MARCEL LOUBENS Barlangkutató Egyesület /Dr. Lénárt L. szerk./

Mecseki Karsztkutató Csoport /Rónaki L./

METRÓ Barlangkutató Csoport /Csulák J./

MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub Barlangkutató Csoportja /Bihary J. - Czakó L./

NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport /Gábris T./

Nyíregyházi HBJSE DENEVÉR Barlangkutató Csoport /Krajecz M. szerk./

PAPP FERENC Karszt- és Barlangkutató Csoport /Czajlik Z./

Rózsadombi KINIZSI Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület /Adamkó P./

SZIKKTI II. sz. Barlangkutató Csoport /Asbóth G./

USE PANNÓNIA Speleoalpin Csoport /Kardos L./

VAKOND Barlangkutató Csoport /Bródy A./

VÉRTES LÁSZLÓ Karszt- és Barlangkutató Csoport /Juhász M./

VMTE BARADLA Barlangkutató Csoport /Szilágyi F./

VMTE DIOGENES Barlangkutató Csoport /Thieme A. - Vida Z./

VMTE FOTON Barlangkutató Csoport /Tihanyi P./

VMTE Központi Barlangkutató Csoport /Kőrösi Gy./

VMTE NAUTILUS Vízalatti Barlangkutató Szakosztály /Horváth Gy./

VMTE TEKTONIK Barlangkutató Csoport /Dr. Csernavölgyi L./

EGYÉNI BESZÁMOLÓ

Kraus S.: Beszámoló az 1984 évben végzett barlangtani munkáimról

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK KIVONATAI

Karszt- és barlangmorfológia, genetika

Barlangi földtan

Karszthidrológia

Barlangi klimatológia és fizika

Barlangbiológia

Barlangi technika

Barlangtérképezés

Karszt- és barlangvédelem

Egyéb

SCIENTIFIC PUBLICATIONS /ABSTRACT/

BARLANGNÉV MUTATÓ - INDEX OF CAVES

BARLANGTÉRKÉP MUTATÓ - INDEX OF CAVE MAPS

TARTALOM

CONTENTS

PREFACE

ACTIVITY OF THE SOCIETY FOR 1984 /Fleck, N./

REPORTS OF COMMITTEES

Cartographic Committee /Kárpát, J./

Educational Committee /Dr. Lénárt, L./

Science History Committee /Dr. Dénes, Gy./

Subaquarian Cave Exploration Committee /Kollár, K. A./

Fossil vertebrate finds from caves in 1984 /Dr. Kordos, L./

REPORTS OF REGIONAL ORGANIZATIONS

Regional Organization for North Hungary /Dr. Juhász, A./

Regional Organization for South Transdanubia /Rónaki, L./

REPORTS OF GROUP

ACHERON Speleological Section /ed. Kárpát, J./

ALBA REGIA Speleological Group /ed. Eszterhás, I./

AMPHORA Divers' Sport Club Speleological Group /Brankovits, I./

AQUA MONT Speleological Section /Baracskay, S./

BEAC Speleological Group /Dr. Rajczy, M./

BEKEY IMRE GÁBOR Speleological Group /Kiss, A. - Takács-Bolner, K./

BLSE ARAGONIT Speleological Group /Kucsera, J./

Borsod Coal Mines Karst Exploration Group /Margóczi, J./

BSE Speleological Group /Palkovics, G./

CHOLNOKY JENŐ Speleological Group /ed. Dr. Veress, M./

KADIC OTTOKÁR Speleological Circle, Dorog /Madaras, I. - Orbán, L./

Esztergom Karst and Cave Exploration Group /Vozák, L./

FTSK Speleological Section /ed. Vidics, Z./

FTSK DELFIN Divers’ Section /ed. Kalinovits, S./

HAJNÓCZY JÓZSEF Speleological Group /Varga Cs./

District Central Sport Club and KARSZT Speleological Group

HTE VEKERÁG Speleological Group /Krizsán, I./

MYOTIS Speleological Group, Kelenföld /Lengyel, J./

MAFC Touristic Section Cavers' Group /Tihanyi, P./

MARCEL LOUBENS Speleological Association /ed. Dr. Lénárt, L./

Mecsek Karst Exploration Group /Rónaki, L./

METRÓ Speleological Group /Csulák, J./

MHSZ Divers' Club Debrecen, Speleological Group /Bihary, J. - Czakó, L./

NME TDK Karst Hydrological Group /Gábris, T./

Nyíregyháza HBJSE DENEVÉR Speleological Group /ed. Krajecz, M./

PAPP FERENC Karst and Cave exploration Group /Czajlik, Z./

Rózsadomb KINIZSI Speleological and Mountaineering Sport Association /Adamkó, P./

SZIKKTI No II Speleological Group /Asbóth, G./

USE PANNÓNIA Speleoalpine Group /Kardos, L./

VAKOND Speleological Group /Bródy, A./

VÉRTES LÁSZLÓ Karst and Cave Exploration Group /Juhász, M./

VMTE BARADLA Speleological Group /Szilágyi, F./

VMTE DIOGENES Speleological Group /Thieme, A. - Vida, Z./

VMTE FOTON Speleological Group /Tihanyi, P./

VMTE Central Speleological Group /Kőrösi, Gy./

VMTE NAUTILUS Subaquarian Speleological Section /Horváth, Gy./

VMTE TEKTONIK Speleological Group /Dr. Csernavölgyi, L./

INDIVIDUAL'S REPORT

Kraus, S.: Report on my speleological work in 1984

ABSTRACTS OF ACADEMIC COMMUNICATIONS

Karst and cave morphology, genesis

Cave geology

Karst hydrology

Cave climatology and physics

Cave biology

Technical issues of cave exploration

Cave mapping

Protection of karsts and caves

Miscellaneous

SCIENTIFIC PUBLICATIONS /ABSTRACT/

INDEX OF CAVES

INDEX OF CAVE MAPS

CONTENTS