BSE Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoport 1973-1975 évi jelentései

BESZÁMOLÓ A BSE TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLY BARLANGKUTATÓ CSOPORTJÁRÓL (Budapest, 1973. szeptember 19.)

Dr. Böcker Tivadar (titkár)

Kézirat az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában.

A csoport létszáma: 15 fő. Ebből: 4 leány, 11 férfi. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tagja 12 fő.
Átlag életkor 22 év. A Budapest Sport Egyesület a csoport létszámát 20 főben maximalizálta. A csoport jellege: amatőr csoport, az MKBT profiljába vágó szakképesítéssel rendelkező tag nincs a csoportban. 1 fő a Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatója. A csoport alakuló éve: 1961. Kutatási területe: Nagyhárshegyi Bátori-barlang. Kutatási engedélye: van. Működési szabályzata: írásban van. Biztonsági szabályzat: írásban van. Tagság éves fluktuációja: 10-15 fő, általában ennyien jelentkeznek a csoportba, de le is morzsolódnak. MKBT tagság kérdése: az új tagokat általában féléves próbaidő után javasolják társulati tagnak.
A társulati tagság javaslatához a csoportnak írásban kialakított normái nincsenek. A csoport a félév alatt végzett munka alapján kollektíven foglal állást az új tag MKBT ajánlása ügyében.
A csoport felszerelése: 1 db Honda aggregát 1kw, kéziszerszámok, 3 db használt kötél a BSE-től, 1 db 18 fm-es hágcsó, 60 fm 4 mm átmérőjű acélsodrony, 20 fm szilonkötél, védőfelszerelés (sisak, overall, lámpa). Fúrógépet egy vállalattól kölcsön kapnak.
A csoport és a fenntartó intézmény kapcsolata: A BSE Természetjáró Szakosztályának egyik csoportja. Éves költségvetése nincs. Eddigi gyakorlat szerint a BSE-től 250-300 Ft havi támogatás jut a csoportnak. Maga a Természetjáró Szakosztály is összesen 6000 Ft évi támogatást kap a BSE-től. Ezen felül a szakosztályi tagdíj marad a szakosztálynál.
Az Egyesület munkaruhát és lábbelit nem biztosít a csoport tagjainak. Védősisakvétel időnként elszámolásra kerül. A csoport éves munkatervét a szakosztály legfeljebb anyagi vonatkozásban nézi át. Rendszeres beszámolási kötelezettsége a csoprtnak a BSE felé nincs. Az Egyesület és a csoport között a kapcsolat jó és megbíznak a csoportban mind anyagi, mind más vonatkozásban. A Természetjáró Szakosztály összekötője a csoport felé: Farkasfalvi Tamás. Általános probléma a helyiség hiány. A csoport a Fővárosi Tanács Klubjában jön össze, amely viszont nem tartozik a BSE-hez.
A csoport munkája: éves munkatervet készítenek, amit negyedévre bontanak. Havonta három ízben terepi munkát végeznek, egy alkalommal más barlangokat vagy karsztvidékeket keresnek fel ismeretbővítés céljából. Hetente –pénteken- csoportértekezletet tartanak. Évenként rendszeresen szerveznek nyári tábort, valamint karácsony és szilveszter között téli tábort.
Feltáró tevékenység: 1961-től mintegy 30 000 órát fordítottak a Bátori-barlang feltárására. Ez idő alatt kb 750 köbméter törmeléket szállítottak ki. Munkájuk eredményeként az eredetileg mintegy 70 m hosszú barlangot kb 500 m hosszban tárták fel.
Szakmai tevékenység: levéltári kutatásokat végeztek a Bátori-barlang történetének feltárása érdekében, többek között Selmecbányán a Bányászati Múzeum levéltárában is. Történelmi érdekességű járatokat tártak fel, melyeknek bányászat-történeti jelentőségük is van. A Bátori-barlang feltárása mellett újabb barlangot fedeztek fel a Remete-hegyen, valamint ugyanitt értékes régészeti leleteket is találtak. A csoport régészeti tevékenységét Dr. Zolnay László, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársa irányítja.
MKBT előadások: általában 3-4 fő látogatja.
Tervek: A Bátori-barlang villanyvilágításának továbbfejlesztése, a barlang felmérése, térképének elkészítése, valamint további feltáró tevékenység. Szivesen résztvennének más csoportoknál tartott előadásokon is.
Probléma: A Bátori-barlang feltörés elleni védelme, valamint a szűkös anyagi keret.
Értékelés: Megítélésem szerint a csoport amatőr jellegéhez képest igen értékes munkát végez. Munkáját jól szervezi meg, a leglényegesebb irányelveket (működési, biztonsági szabályzat, éves munkaterv) írásba is foglalták. Tevékenységük a történelmi-régészeti vonatkozáson túl elősegítheti a karsztkutatását, megismerését, különösen a barlangtérkép elkészítésével, valamint a tapasztalt karsztjelenségek leírásával. Ez utóbbiban további, ilyen irányú szakképzésre kell az MKBT-nek módot találnia.
A beszámoló összeállítása során Börcsök Péter csoportvezetővel és Farkasfalvi Tamás szakosztályi öszszekötővel folytattam megbeszélést, valamint felhasználtam a csoportvezetőtől kapott írásos beszámolót.

B S E Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoportjának 1974. évi munkaterve

Bp. 1973. December 1. (Börcsök Péter csop. vez.) 1 oldal
Kézirat az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában.

Az 1974. évben folytatni kívánjuk a Bátori-barlang feltárását. Az előző évben elért sikerek arra buzdítanak, hogy a kemény és kitartó munkát folytatnunk kell, hisz a barlang minden ellenkező híresztelés ellenére tartogat még számunkra képződményekben gazdag új szakaszokat.
Tekintettel arra, hogy 1973. második félévében minden erőnket a Pálvölgyi-barlangra koncentráltuk, az elmaradt térképezést ez évben kell befejeznünk. A kutatáshoz rendbe kell hoznunk a világítást, és a nehezebben megközelíthető helyeken vaslétrákat kell felállítanunk. Mindezt indokolttá teszi a nagy érdeklődés, amit a pillanatnyi körülmények között csak korlátozva tudunk kielégíteni. A barlang különböző pontjain mérőkábelt és műszereket helyezünk el, melyek a külső és belső adatokat egyaránt rögzítik. Tervünk még, hogy újabb kutatási területeket keresünk, ehhez viszont csoportunk létszámát kell növelnünk.
Év közben előadásokat szervezünk, illetve a Társulat előadásait látogatjuk meg, ismereteink bővítése céljából.
Meglevő jó kapcsolatainkat fejlesztjük és bővítjük más csoportokkal közös túrák szervezése útján.


BSE. Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoport 1974. évi jelentése

(Németh Imre csoportvezető)
Kézirat az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában.

Ez az év nem sikerült úgy, ahogy azt szerettük volna, 2778 órát dolgoztunk feltáráson, de sajnos siker nélkül. Bejutás nem történt. Ez kicsit demoralizálta a csoport szellemét. Létszámunk erősen ingadozott. Sok régi tag (11 fő) katonai szolgálata, munkája, vagy magánélete miatt a programok zömén nem tud a régi aktivitással résztvenni. Igaz, létszámunk bővült. Az új tagok viszont kevés ismerettel rendelkeznek.
Tudásszintünket közel azonos erős szintre kell hozni a régi kutatókéval, hogy eredményeket érhessünk el. Ezért a jövőben előtérbe helyezzük az élményt adó programokat, melyek megfelelően motiválják a tagság közösséghez való tartozását. Ez okból minden túra érdekes lesz és erős fizikai igénybevételt fog jelenteni. Minél több barlangot fogunk felkeresni, és sziklamászási gyakorlatokat is tartunk.
Megkezdett munkáinkat szeretnénk folytatni és befejezni. A Bátori-barlangban, az Áfonya-barlangban, a Remetehegyi-fennsík 423 m-es magassági pontja közelében megbontott beszakadásban, a Rókahegyi-aknabarlangban és egy egyenlőre még névtelen bükki víznyelőben.
Felszíni és barlangi, oktató és edzőtúráink főleg a Pilisre koncentrálódnak. Tervezünk még bányalátogatást Gyöngyösorosziba, Tatabányára és Zemplénbe. Tervbe vettük a Bükk és az Észak Borsodi-karszt érdekesebb barlangjainak meglátogatását. Ezekhez a programokhoz előzetesen egy előadássorozatot indítunk, melyet kiegészítünk biztonságtechnikai, geológiai, biológiai témákkal. Szeretnénk elérni, hogy mind több tagunk legyen az MKBT aktív tagja. Fontos feladatunknak tartjuk a jövő barlangász nemzedék összefogását, nevelését, ezért mindent meg is teszünk.

– Jó szerencsét! –

A BSE Barlangkutató Csoportjának 1975-ös beszámolója

Bp. 1976. február 27.

Molnár László (csoporttitkár)
Kézirat az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában.

A csoport 1975. január 10-én tartott rendkívüli csoportgyűlésén Németh Imrét egyhangú szavazattal - a csoport működési szabályzatának megfelelően - megválasztották csoportvezetőnek. Németh Imre, Börcsök Péter támogatásával szeptemberig - katonai szolgálatának kezdetéig - feladatát a lehető legjobban látta el. Októbertől ismét Kováts Kázmér vette át az irányítást, s vezetésével megkezdődött a már régebben tervezett előadássorozat előkészítése, a szakszerű feltárómunka és az új tagok képzése.
Az év közben a feltárással eltelt idők között a csoport kirándulásokat, barlanglátogatásokat és augusztusban egy erdélyi túrát szervezett, melyeknek céljai: a csoport új tagjainak megnyerése és a tagok közötti kapcsolat megszilárdítása.
A barlanglátogatások csak kisebb, - pl. Papp Ferenc-barlang, Solymári Ördöglyuk- komolyabb felszerelést nem igénylő barlangokra terjedhetett ki, mivel a csoport támogatására a Sportkör csak igen minimális (évente háromezer forintnyi összeget) tud biztosítani s az egyéni felszerelések is nagyrészt csak a feltáró munkához elegendőek. 1976 januárjában, részben saját erejére támaszkodva, a csoport már megkezdte a szükséges felszerelések beszerzését, illetve a biztonsági feltételeknek már eleget nem tevő felszerelések kicserélését. A csoport, mint minden évben, a 75-ös évben is rendes csoportgyűlést illetve beszámolót tartott a Fővárosi Tanács Klubhelyiségében péntekenként 19-21-ig.
A csoportgyűléseken kerülnek megbeszélésre a felmerült különböző jellegű problémák, az aktuális teendők és túraprogramok. A csoprtgyűléseken kerül sor az új tagok „barlangász képzésére” és a régebbiek „vezető képzésére”. Ez az előadássorozat csak októbertől indult újra, s egyenlőre még a csoporton belüli tudásra támaszkodik.
A csoport létszáma 27 fő de a létszám nagy részét próbaidősök alkotják. Emiatt egyenlőre minden programot úgy kellett megtervezni, hogy a résztvevők minél több tapasztalatra és ismeretre tegyenek szert. Ez vonatkozik a feltárási munkákra is.

Áfonya-barlang feltárása (Bp. II. Áfonya u. 9.)

A barlangra 1974-ben, a Molnár János-barlangban kutató Delfin búvárcsoport hívta fel a figyelmünket. A barlang fő részét egy, most már kb. hat méter magas 2-3 négyzetméter keresztmetszetű oldalkupolában végződő kürtő alkotja. A kupola fölötti márgaréteg vastagsága kb. 4 m. A felszínhez közeli nagy oldásforma és a Molnár János-barlanggal feltételezett összeköttetés miatt képződményekben gazdag fülkesorozatokra számítunk. Az év elején a csoport a könnyebb és gyorsabb törmelékkihordás, valamint a régi bejárat balesetveszélyességének megszüntetése érdekében, a bontás alatt álló kürtő fölött egy aknát nyitott, és azt betonkeretbe foglalt ajtóval lezárta.
A csoport munkája meggyorsult, kb. 2,5 négyzetméteres területen 2-3 métert süllyesztette a körtőt kitöltő törmelékszintet. A csoport munkáját nagymértékben akadályozta, hogy a törmeléket az udvar területén a lakók által megbeszélt helyen halmozhattuk fel, ahol azonban 5-6 köbméternél több mennyiséget nem tarthatunk. Az OTVH segítségével egy alkalommal sikerült a törmeléket elszállíttatni, de újabb ilyen segítséget sajnos még nem kaptunk, s emiatt a további feltárással ideiglenesen le kellett állnunk.

Báthori barlangban folytatott feltárás

A csoport három ponton – Bányaszakasz Y-ág, Pálosok-terme, és a huzatos, valamint a Manyószakasz Hűségtermében – próbált törmelék áthalmozással és véséssel tovább jutni. 
A kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező, többségében új tagokból álló csoport minimális eredményeket ért el az év elején. Októberben a csoport belátta, hogy nélkülözhetetlen néhány technikai felszerelés és szakszerűbb irányítás. Ezt követően újabb próbálkozások, tapasztaltabb irányítás mellett, már szemmel látható eredményt hoztak. Ennek ellenére a további feltárások inkább oktató, gyakorlati jellegűek voltak, hisz alkalmat kellett adni minden új tagnak tapasztalatok megszerzésére. Emiatt természetesen mind a továbbjutási próbálkozások, mind az egyéb szükséges karbantartási munkák lassú ütemben haladnak.

Máriaremete, Nagysuty-barlang

A 423 m-es magassági pont közelében található hévizes gömbfülkében való beszakadás feltárásával 1974 szeptemberében az időjárás s a többségben levő új tagok elmaradozása ill. lelkesedésének csökkenése miatt a feltárással a csoport ideiglenesen leállt. Egy év múlva Németh József csoportvezető helyettes biztatására bovdenpálya készítéssel újból folytatódott a munka. 1975 szeptember 28.-án a második feltárási nap alkalmával a csoport egy kb. 25 m-es félig törmelékkel feltöltött szakaszba jutott be. Ez az eredmény nagymértékben fokozta a lelkesedést és emiatt még november közepén is a Nagysuty feltárásán dolgozott a csoport.
A vázlaton a II-vel jelzett bejárat helyett a körötte levő nagymennyiségű törmelék, s a tágítását akadályozó beszakadt kőtömb valamint a fölötte levő nagyon töredezett meredek fal a nagyon nehezen megvalósítható lezárhatósáh miatt a III-al jelzett részen, a beszakadás jelenlegi talpszint süllyesztésével, egy minden szempontból megfelelőbb bejáratot akarunk létrehozni.
Ehhez a törekvésünkhöz azonban feltétlen szükséges lenne az MKBT és az OTVH támogatása, mivel ugyanúgy mint az Áfonya-barlangi légóajtóval történő lezárására sem tud sportkörünk elegendő segítséget nyújtani.

Az elektronikus változatot Szenti Tamás és Dr. Nyerges Miklós készítette 2005-ben.