A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Alapszabálya

I. A Társulat neve, székhelye, jelvénye

1. . (1) A Társulat neve: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (továbbiakban: Társulat, rövidítve: MKBT)

(2) A Társulat a magyar karszt- és barlangkutatás érdekképviseleti, szakmai-tudományos, koordinációs, információs szervezete.

(3) A Társulat székhelye: 1027 Budapest, Fő utca 68. Működési területe Magyarország.

(4) Jelvénye: vízszintes, piros-fehér zöld sávokra osztott, ívelt oldalú pajzs, fehér sávjában kiterjesztett szárnyú denevér. A pajzs két oldalán babérág, felette fehér szalagon MKBT felirat.

II. A Társulat célja

2. . (1) A Társulat célja az alábbi közhasznú és kiemelten közhasznú (továbbiakban együtt: közhasznú) tevékenységek folytatása:

a) az 1. . (2) bekezdéséből fakadó feladatok széleskörű ellátása,

b) a karsztvidékek és barlangok bejárásának, megismerésének, feltárásának, tudományos kutatásának szervezése, ismertetése, hasznosítása, elismertetése, a környezet- illetve a természetvédelem, ezen belül is alapvetően a karsztvidékek és barlangok védelme, amivel a Társulat olyan közhasznú feladatokat lát el, amely a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján állami, illetve önkormányzati szervek feladata,

c) a karsztvidékek és barlangok megismertetésével, kutatásával, feltárásával kapcsolatos oktatási, nevelési, ismeretterjesztési feladatok ellátása,

d) a barlangoknak, mint a kulturális örökség különleges tárgyainak a megóvásában való közreműködés,

e) hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés,

f) a barlangok bejárásával kapcsolatos sporttevékenység szervezése, folytatása, különös tekintettel az ifjúság barlangjárással kapcsolatos tevékenységének elősegítése

g) közreműködés a barlangokkal összefüggő egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenységekben, illetve azok szervezése,,

h) az a)-g) pontokban meghatározott tevékenysége során a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlősége megvalósításának a mind teljesebb körű elősegítése.

i) a karszt- és barlangkutatással kapcsolatos magyar nyelvi szókincs óvása és gyarapítása,

j) a barlangkutatás irodalmi és tárgyi emlékeinek gyűjtése, kezelése és közkinccsé tétele.

(2) A Társulat közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, ezekkel összefüggő vállalkozási tevékenység folytatására – a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve – jogosult. A Társulat gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, kizárólag az (1) bekezdésben megfogalmazott céljainak, közhasznú tevékenységének megvalósítására fordítja.

(3) A Társulat

a) váltót, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki,

b) vállalkozásának folytatásához közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel,

c) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja,

d) befektetési tevékenységet nem folytathat.

(4) A Társulat tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.

(5) Társulat, mint politikai pártoktól független szervezet, politikai tevékenységet nem folytat és ilyen tevékenységet nem támogat, a politikai pártoktól anyagi támogatást nem kap, nem fogad el, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A választásokon országgyűlési vagy önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, mások által állított vagy független jelöltként induló képviselőjelöltet nem támogat.

(6) A Társulat közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. A közhasznú szolgáltatások igénybevételének feltételeit és módját a Választmány határozza meg. A Választmány erről való döntése nyilvános, a Társulat Tájékoztatójában, valamint a Társulat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

III. A Társulat tagsági formái, keletkezése, megszűnése

3. . (1) A Társulat természetes személy és szervezeti tagokból áll. Természetes személyek rendes, tiszteletbeli, ifjúsági és pártoló tagok lehetnek.

(2) Rendes tag az a nagykorú, cselekvőképes személy, aki a Társulat céljaival egyetért, az Alapszabály írásbeli belépési nyilatkozatát elfogadja, az éves tagdíjat megfizeti.

(3) Rendes tag felvételéről az Elnökség határoz, elutasító döntés ellen ennek kézbesítésétől számított 15 napon belül a Választmányhoz lehet fellebbezéssel élni.

(4) Tiszteletbeli tag olyan személy lehet, aki a karsztok vagy barlangok kutatása terén kimagasló eredményeket ért el vagy a Társulat munkáját hosszú időn át jelentősen elősegítette és a Küldöttközgyűlés a Választmány vagy az Érembizottság javaslata alapján tiszteletbeli taggá választotta.

(5) Ifjúsági tag az a 14. életévét betöltött kiskorú, aki a Társulat céljaival egyetért, az Alapszabályt írásbeli belépési nyilatkozatával elfogadja, az éves ifjúsági tagdíjat befizeti. Belépési nyilatkozatához a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát csatolni kell. Felvételére a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadóak.

(6) Pártoló tag az, aki írásbeli nyilatkozatában a Társulat céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatja. Ez alapján a Társulat nyilvántartásba veszi.

4. . Szervezeti tag az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a Társulat céljaival egyetért, tevékenységét anyagi vagy egyéb módon támogatja, és a Társulattal együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás érvényességéhez az Elnökség kétharmados szótöbbséggel meghozott jóváhagyó határozata szükséges.

5. . A tagdíjak és kedvezmények mértékét a Választmány évente határozza meg, a szervezeti tagok által nyújtandó támogatások külön megállapodások tárgyát képezik. Ennek megkötésére az elnök jogosult.

6. . (1) A tagság megszűnik:

a) kilépéssel,

b) törléssel,

c) kizárással,

d) elhalálozással,

e) szervezeti tag esetén a megállapodás felmondásával vagy a szervezeti tag kilépésével.

(2) Tagdíjfizetési késedelem esetében — ha a késdelem mértéke az egy éves tagdíj mértékét meghaladja — a Társulat ügyvezető titkára megfelelő — legalább 30 napos — határidő kitűzésével írásban felszólítja a tagot kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén törlési indítványt terjeszt az Elnökség elé. A törléshez az Elnökség kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tagdíj minden év január 1. napján esedékes, de az adott év december 31-ig hátrányos jogkövetkezmények nélkül teljesíthető.

(3) Törlés esetén a tagság, valamint a Társulatban viselt tisztség megszűnik. Az elmaradt tagdíj utólagos befizetése esetén a törölt tag tagsági viszonya helyreáll, ez azonban nem vonatkozik a megszűnt tisztségre.

(4)A Társulat valamennyi alapító tagja, továbbá 2000.január 1. napjától a legalább 30 éves folyamatos tagsági viszonnyal r endelkező tagok a további tagdíj megfizetése alól mentesülnek.

(5) Az a rendes tag, aki egy összegben 25 évi tagdíjat — a befizetés éve szerinti tagdíj mértéke szerint — befizet, az a további tagdíj megfizetése alól mentesül.

(6) Kizárásra - fegyelmi vizsgálatot követően - az Elnökség javaslata alapján 2/3-os választmányi szavazatarány esetén kerülhet sor. A döntés ellen fellebezni a Küldöttközgyűléshez lehet.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

7. . (1) A Társulat rendes tagja részt vehet a Társulat rendezvényein, tevékenységében, megilleti a véleménynyilvánítás joga. Tagok önkéntes társulásán alapuló (9..1) szervezeti formákat hozhat létre, illetve azok tevékenységében részt vehet. Szavazati joga van és bármely testületbe, tisztségre választható. A 9. §. (1) bekezdés b/-c/, illetve a 9. §. (2) bekezdés a/-b- pontjaiban meghatározott testületbe, tisztségre csak olyan tag választható, aki legalább három éves folyamatos tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(2)A Társulat tiszteletbeli elnöke olyan személy, aki a magyar barlangkutatás előbbre vitelében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Megbízatása élethosszig tart, s csak lemondás vagy elhalálozás folytán szűnik meg. A Társulat tiszteletbeli elnöke részt vehet az Elnökség és a Választmány, valamint a Küldöttközgyűlés munkájában, s valamennyi ülésen szavazati joggal rendelkezik. A Társulat tiszteletbeli tagját megilletik mindazon jogok, amelyek a rendes tagot, de tagdíjat nem köteles fizetni.

(3) A Társulat ifjúsági tagját az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerűen megilletik, de szavazati joga nincs, testületbe és tisztségre nem választható.

(4) A Társulat pártoló tagja részt vehet a Társulat tevékenységében, rendezvényein.

(5) A Társulat szervezeti tagjának képviselője részt vehet a Társulat tevékenységében, rendezvényein, megilleti a véleménynyilvánítás joga, szavazati jogáról az együttműködési megállapodásban (4. ) kell rendelkezni.

(6) A Társulat minden tagját megilleti a szolgáltatások, kedvezmények igénybevételének joga, a Választmány által meghatározott körben és mértékben.

8. . (1) A természetes személy tagok kötelezettsége a Társulat Alapszabályában foglaltak betartása, a vállalt feladatok ellátása, a tagdíj megfizetése a tiszteletbeli tag kivételével.

(2) Szervezeti tag kötelezettsége az együttműködési megállapodás (4. .) megtartása.

V. A Társulat szervezeti felépítése, a vezető szervekre és más testületekre vonatkozó általános szabályok

9. . (1) A Társulat vezető szervei:

a) legfőbb vezető szerv: Küldöttközgyűlés

b) Választmány,

c) az ügyintéző szerv az Elnökség.

(2) A Társulat egyéb szervei:

a) Felügyelő Bizottság,

b) Érembizottság,

c) Tanácsadó Testület.

(3) A társulati tagok önkéntes társulásán alapuló szervezeti formák:

a) Szakosztályok, vagy szakmai bizottságok

b) Területi Szervezetek,

c) Kutatócsoportok.

(4) A Társulat vezetői szervei állandó vagy ad hoc bizottságokat, valamint egyéb szerveket, tisztségeket hozhatnak létre, meghatározott feladatok ellátására.

10. . (1) A Küldöttközgyűlés által választott tisztségviselők, testületi tagok, valamint a Tanácsadó Testület tagjainak megbizatása 4 évre szól..

(2) A 9. . (3) bekezdése szerint a szervezetek ügyrendjükben határozzák meg tisztségviselőik megbizatási időtartamát.

11. . (1) A Társulat vezető szervei és más testületi szervei döntéseiket általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozzák. Az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a testületi tagok - egyszerű szótöbbséggel - bármely ügyben megállapíthatna titkos szavazási módot vagy a döntéshez minősített többséget. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amely mellett a testületi ülést vezető személy szavazott.

(2) A Társulat vezető szervei és más testületi szervek döntéseiről (határozatairól) a Társulat titkársága testületenkénti nyilvántartást vezet.

(3) A nyilvántartások tartalmazzák a döntések (határozatok):

a) meghozatalának időpontját,

b) tartalmát, valamint, ha végrehajtási feladatokat is tartalmaz, a végrehajtás időpontját és a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

c) a határozat személyi, tárgyi, időbeli hatályát,

d) a döntést (határozatot) támogatók, ellenzők, tartózkodók számarányát, továbbá – titkos szavazás kivételével – ezek személyét is.

12. . (1) A választott tisztségviselők, testületi tagok a választóik által visszahívhatók, ha a testületi üléseken három egymást követő alkalommal - kellő indok nélkül - nem vesznek részt. A második indokolatlan távollétet követően a Társulat elnöke vagy főtitkára írásban tájékoztatja a mulasztót a várható jogkövetkezményekről.

(2) Az Alapszabály 14. §. (2) bekezdés, valamint a 25. § (3) bekezdés, illetve (5) b) pontjának vonatkozásában vezető tisztségviselő az elnökség tagja, a szakosztályok és területi szervezetek vezetői, az Ellenőrző Bizottság tagjai.

VI. Összeférhetetlenségi szabályok

13. §. (1) A Társulat vezető szerveinek vagy más testületi szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletekben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a Társulat cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társulat által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, megfelelő cél szerinti juttatás.

(2) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, póttagja az a személy,

a) aki a Társulat vezető szerveinek tagja és tisztségviselője, a szakosztályok, területi szervezetek, állandó és ad hoc bizottságok, illetve az egyéb szervek (9. §. (4) tisztségviselője.

b) a Társulattal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a Társulat cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe nem vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Társulat által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

14. §. (1) A közhasznú szervezet megszüntét követő két évig nem lehet a Társulat vezető tisztségviselője az a személy,aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társulatot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

VII. A Küldöttközgyűlés

15. . (1) Küldöttközgyűlés a Társulat legfőbb vezető szerve, melyet évente legalább egy alkalommal kell összehívni. A küldötteket a Választmány által esetenként meghatározott számban a kutatócsoportok választják. Kutatócsoporthoz nem tartozó (egyéni) tagok esetén a küldötteket a Társulat elnöke által összehívott és általa megbízott személy vezette küldöttválasztó gyűléseken, a megjelent egyéni tagok számának megfelelően választják. A küldöttek száma nem lehet kevesebb, mint a Társulat rendes és ifjúsági taglétszámának az 5 %-a. Valamennyi szervezeti tag (4. §) egy-egy küldöttet delegálhat, az így delegálható küldöttek száma a Küldöttközgyűlés által esetenként meghatározott számhoz hozzászámítandó.

(2) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) a Társulat Alapszabályának megállapítása, módosítása,

b) a Társulat elnökének, elnökségi tagjainak és tisztségviselőinek (társelnökök, titkárok), valamint a Választmány 10 tagjának és póttagjainak, az Ellenőrző és Érembizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, továbbá a Választmány választott tagjainak kivételével visszahívása.

c) a Választmány által létrehozott szakosztályok, területi szervezetek felfüggesztését, feloszlatását kimondó határozat elleni fellebbezés elbírálása.

d) a Tanácsadó Testület elnökének és tagjainak felkérése,

e)a Társulatnak más társadalmi szervezettel való egyesülésének, oda történő belépésnek vagy onnan kiválásnak, továbbá a Társulat feloszlásának kimondása, ez utóbbi esetben rendelkezés a társulati vagyonról.

f) az éves költségvetés meghatározása, kialakítása, továbbá az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása.

16. . (1) A Küldöttközgyűlés nyilvános, azon a Társulat bármely tagja - tanácskozási joggal - részt vehet. A Küldöttközgyűlésen részt vevő bármely tag kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásánál. A nyilvánosság kizárásához a jelenlévő küldöttek 2/3-ának egyező szavazata szükséges.

(2) A 15. . (2) bekezdése a) és e) pontjainak eldöntéséhez a jelenlevő küldöttlétszám 2/3-ának egyező szavazata szükséges.

(3) A 15. §. f) pontjában meghatározott éves beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést az Elnökség készíti elő, és a Választmány véleményével terjeszti a Küldöttközgyűlés elé. Elfogadásához a jelenlévő küldöttek egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(4) Szavazásra jogosultnak az a tag tekinthető, aki éves tagdíját (tagdíjhátralékát) a Küldöttközgyűlés megkezdéséig rendezte. Szavazni csak személyesen lehet.

17. . (1) A Küldöttközgyűlést a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a társelnök, illetőleg a Társulat főtitkára, akadályoztatásuk, vagy az előző tisztségviselők hiányában a tiszteletbeli elnök írásban a napirend megjelölésével a Küldöttközgyűlés időpontját legalább 30 nappal megelőzen hívja össze.

(2) Rendkívüli Küldöttközgyűlés esetén az (1) bekezdésben megjelölt határidő 15 nap, legkésőbb eddig az időpontig kell a küldötteket megválasztani és bejelenteni, valamint a napirendi pontokat tartalmazó meghívót postára adni.

(3) A Küldöttközgyűlést a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a jelenlévő társelnök, ennek hiányában a Társulat főtitkára vezeti. Amennyiben az előbb felsorolt tisztségviselők egyike sincs jelen, az ülést a tiszteletbeli elnök, vagy a Társulat elnöke által megbízott személy vezeti.

18. . (1) Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell tartani, ha azt a(z)

a) Választmány 2/3-a,

b) Ellenőrző Bizottság,

c) rendes tagok 20 %-a írásban, a cél megjelölésével kéri,

d) az elnök vagy az Elnökség 2/3-a meghatározott célból szükségesnek tartja,

e) felügyeleti szerv indítványozza.

(2) A rendkívüli Küldöttközgyűlést a kérelem (indítvány) benyújtásától vagy a testületi döntés meghozatalától számított 60 napon belüli időpontra kell összehívni.

(3) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a megválasztott küldöttek több mint fele jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén a Küldöttközgyűlést el kell halasztani és 15 napon belüli időpontra - azonos napirend mellett - ismét összehívni. Az így összehívott Küldöttközgyűlés határozatképes, ha a megválasztott küldöttek legalább 15 %-a jelen van.

VIII. A Választmány

19. . (1) A Választmány a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt (15. . 2 bekezdése) ügyek kivételével bármely, a Társulatot érintő kérdés eldöntésére jogosult, az állandó választmányi döntések körét az Alapszabály, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(2) A Választmány tagjai:

a) a Küldöttközgyűlés által választott 10 fő,

b) a Társulat elnöke, az Elnökség tagjai,

c) a Területi Szervezetek vezetője (képviselője),

d) a Szakosztályok egy-egy képviselője,

e) a kutatócsoportok egy-egy képviselője.

(3) A Küldöttközgyűlés az általa választott választmányi tagokkal egyidejűleg 3 póttagot választ, akik a kieső Küldöttközgyűlés által választott választmányi tagok helyére lépnek.

(4) A nem a Küldöttközgyűlés által választott választmányi tagok pótlásáról a tagot választó szervezet köteles gondoskodni.

20. . (1) A Választmány üléseit a Társulat elnöke írásban hívja össze - a napirend megjelölésével - az ülés időpontját legalább 15 nappal megelőzően. A Választmány ülését a Társulat elnöke, akadályoztatása esetén a jelenlévő társelnök, ennek hiányában a Társulat főtitkára vezeti, amennyiben az előbb felsorolt tisztségviselők egyike sincs jelen az ülést a tiszteletbeli elnök, vagy a Társulat elnöke által megbízott vezetőségi tag vezeti. A Választmány alakuló ülését a tisztújító Közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) A Választmány üléseit a szükséghez képest, de évente legalább 4 alkalommal tartja.

(3) A Választmány határozatképes, ha a 19. . (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban megjelölt tagoknak több mint a fele jelen van.

(4) A Választmány üléseit össze kell hívni

a) a Társulat elnökének javaslatára,

b) a választmányi tagok 1/3-ának a cél megjelölésével, írásban benyújtott kérelmére,

c) az Elnökség határozatára,

30 napon belüli időpontra.

(5) A szakosztály, területi szervezet felfüggesztését, feloszlatását kimondó határozat meghozatalához 2/3-os szótöbbségre van szükség.

(6) A Választmány ülése nyilvános, azon a Társulat bármely tagja - tanácskozási joggal - részt vehet. A Választmány bármely tagja kérheti a nyilvánosság kizárását valamely napirendi pont tárgyalásáról. A nyilvánosság kizárásához a jelenlévő választmányi tagok 2/3-ának egyező szavazata szükséges.

(7) A Karszt és Barlang főszerkesztőjének személyéről a Választmány dönt.

IX. Elnökség

21. . (1) A Társulat életének operatív irányítói, döntéshozó és ügyintéző szerve a Küldöttközgyűlés által választott Elnökség.

Tagjai:

a) a Társulat elnöke,

b) 3 társelnök,

c) főtitkár,

d) gazdasági titkár, szaktitkár, szervezeti titkár,

e) 3 elnökségi tag.

A területi szervezetek vezetői tanácskozási joggal vesznek részt az Elnökség ülésein.

(2) Az Elnökség szervezi, koordinálja, irányítja a Társulat tevékenységét, biztosítja a társulati szervek működését, közvetlen kapcsolatot tart fenn más egyesületekkel, szervezetekkel, elősegíti a hazai, külföldi és nemzetközi együttműködést.

(3) Dönt az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Társulat más testületének, szervének hatáskörébe.

22. . (1) Az Elnökség üléseit a szükséghez képest, de évente legalább 6 alkalommal tartja, összehívásáról a Társulat elnöke írásban gondoskodik. A meghívót - a napirendi pontok megjelölésével - az ülést megelőző 15 nappal kézbesíteni kell. Az elnök akadályoztatása esetére a 17. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az Elnökség ülése nem nyilvános, azon az Elnökség tagjai és az állandó vagy az egyes napirendi pontok tárgyalásához a Társulat elnöke vagy főtitkára által meghívott – tanácskozási joggal rendelkező – személyek vehetnek részt. Az Elnökség állandó meghívottjainak körét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

(3) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) Határozatképtelenség esetén 15 napon belüli időpontbra kell összehívni, s a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

23. . (1) A Társulat elnöke képviseli a Társulatot hatóságok és harmadik személy felé. A közgyűléseket, választmányi és elnökségi üléseket összehívja, ezeket vezeti, ellenőrzi a határozatok előterjesztését és végrehajtását, az ülések jegyzőkönyvének hitelesítéséről gondoskodik. Önálló kiadmányozási és utalványozási joga van.

(2) A társelnökök az elnök közvetlen tanácsadói, egy-egy szakmai területet képviselő, nagy tapasztalatú szakemberek. Felkérésre, akadályoztatás esetén helyettesítik az elnököt.

24. . (1) A Társulat főtitkára összefogja a titkárok, valamint az ügyvezető titkár tevékenységét. Az elnökségi és választmányi ülések napirendjét és határozati javaslatait előkészíti, gondoskodik azok testületi üléseken történő előterjesztéséről. Önálló kiadmányozási joga van. Teljeskörűen képviseli a Társulatot, felelős annak jog- és alapszabály szerinti működéséért, gazdálkodásáért és a határozatok végrehajtásáért. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a Társulat vezető szerveinek.

(2) A titkárok a főtitkár irányítása mellett intézik a képviselt szakterület ügyeit.

(3) Az ügyvezető titkár a Társulat adminisztrációs-regisztrációs feladatainak ellátása mellett a közgyűlések, választmányi és elnökségi ülések jegyzőkönyveit vezeti, gondoskodik a Társulat titkárságának működtetéséről, a Társulat pénztárát és vagyonát felelősség mellett kezeli, a pénzügyi és számviteli tevékenységhez szükséges adatszolgáltatásokat biztosítja. Kifizetést kizárólag az elnök és a főtitkár utalványára teljesít. A Társulat könyv- és irattárát kezeli, az ebből fakadó szolgáltatásokat elvégzi. Az Elnökség munkájában önálló szavazati joggal vesz részt. Az Elnökség munkájában tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A Társulatnál munkaviszonyban álló személyek tekintetében a munkaviszony létrehozásával, megszüntetésével, a munkabér és bérjellegű kifizetésekkel (jutalom, prémium stb.) kapcsolatos munkáltatói jogokat a Társulat Elnöksége, egyéb munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.

(5) A főtitkár kezdeményezésére ésaz Elnökség jóváhagyásával a titkárok vagy elnökségi tagok (21. §. (1) bekezdés d/-e/ pontja köréből főtitkárhelyettest jelölhet ki.

X. Felügyelő Bizottság

25. . (1) A közhasznú tevékenységet ellátó Társulat felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság elnökét és 4 tagját, valamint 2 póttagját a Küldöttközgyűlés választja.

(2) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társulat működését és gazdálkodását, ezen belül alapvetően a

a) a Társulat jog- és alapszabályszerű működését és

b) a Társulat vagyonkezelésének és gazdálkodását.

(3) A (2) bekezdésen meghatározottak érdekében a Társulat vezető tisztségviselőjétől, az Elnökség, Választmány vagy más testület tagjától jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást, a Társulat munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társulat könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(4) A Felügyelő Bizottság elnöke vagy bármely tagja a Társulat vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

(5) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a Társulat működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(6) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

(7) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(8) A Felügyelő Bizottság a Társulat vagyonkezelését általában félévenként megvizsgálja, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, bizonylatokat, könyveket, egyéb iratokat megvizsgálja és vizsgálatának eredményéről jelentést terjeszt a Társulat vezető szervei elé.

(9) Az ellenőrzési jog gyakorlásának biztosítása érdekében a Felügyelő Bizottságot meg kell minden testületi ülésre hívni.

(10) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke írásban - napirend megjelölésével - az ülés időpontját 15 nappal megelőzően hívja össze. A Bizottság elnökének akadályoztatása esetében az ülés összehívására bármelyik bizottsági tag önállóan jogosult.

(11) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van.

(12) A Felügyelő Bizottság döntéseit általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai – bármely tag javaslatára – egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal bármely ügyben (napirendi pont tekintetében) megállapíthatnak titkos szavazási módot, vagy a döntéshez minősített többséget. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amely mellett a Felügyelő Bizottság elnöke, távolléte esetében pedig a Bizottság ülését vezető bizottsági tag szavazott.

(13) A Felügyelő Bizottságot általában az elnöke képviseli, de egyes ügyekben vagy ügycsoportokban a Bizottság más tagját is kijelölheti a képviseletre.

(14) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

(15) A Felügyelő Bizottság póttagja a Bizottság ülésén általában nem vesz részt, azonban ha a bizottság bármely tagjának e jogállása megszünik (pl. lemondás miatt) a póttag a vezető szervek döntése nélkül az Ellenőrző Bizottság rendes tagjai sorába lép.

XI. Érembizottság

26. . (1) Az Érembizottság a Küldöttözgyűlés által választott elnökből és 4 tagból álló testület.

(2) Feladata a kiemelkedő teljesítmények elismertetése, a Társulat által alapított érmek és oklevelek odaítélése és a Küldöttközgyűléseken történő átadása.

(3) A testület munkáját a Választmány által 2/3-os szótöbbséggel elfogadott Érem- és Oklevélszabályzat alapján végzi.

XII. Tanácsadó Testület

27. . (1) A karszt- és barlangkutatás, valamint az ehhez kapcsolódó tudományágak kiemelkedő szakembereit magába foglaló testület.

(2) Elnökét és tagjait a Küldöttközgyűlés kéri fel, a Társulat munkájának eredményesebbé tétele érdekében.

(3) A Tanácsadó Testület segítségét, véleményét bármely társulati szerv vagy tag jogosult kikérni.

XIII. Szakosztályok

28. . (1) A szakosztályok a Társulaton belül, valamely szakterület művelőiből a szakmai munka eredményesebb végzésére alakult, legalább 10 rendes tagot magába foglaló szervezeti forma. Létrejöttéhez a Választmány hozzájárulása szükséges.

(2) A szakosztály munkáját a tagjainak sorából a tagok által választott vezető(ség) irányítja, koordinálja.

(3) A Választmány az Ellenőrző Bizottság javaslatára a szakosztály működését felfüggesztheti, vagy a szakosztályt feloszlathatja, ha annak jog- vagy alapszabályszerű működése nincs biztosítva, vagy tevékenysége jog- vagy alapszabályba ütközik és ezt az állapotot felszólítás ellenére sem szünteti meg.

(4) A felfüggesztett szakosztály képviselőjének szavazati joga a Választmányban a felfüggesztés időtartama alatt szünetel.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott választmányi döntés nélkül is a szünetelés jogkövetkezményeit kell alkalmazni abban az esetben, ha a Szakosztály létszáma — legalább hat hónapon keresztül — az (1) bekezdésben meghatározott létszám alá csökken.

(6) A Szakosztály megszünik:

a) ha a megszünését a tagok kétharmados szótöbbséggel elhatározzák,

b)a megszüntetésről — a Felügyelő Bizottság javaslatára — a Választmány kétharmados szótöbbséggel dönt, jogszabály-, vagy alapszabálysértő tevékenység miatt,

c) a Választmány az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást visszavonja.

d)a Szakosztály tagjainak száma — egy évet meghaladó időtartamig — az (1) bekezdésben meghatározott létszám alá csökken.

(7) A szakosztályok munkájukról a Társulatot a Választmány által meghatározott körben és módon tájékoztatják. Az a szakosztály, amelyik ennek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a tájékoztatás pótlásáig elveszti szavazati jogát a Választmány ülésein.

(8) A szakosztály tevékenységére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a szakosztály ügyrendje tartalmazza.

(9) A szakmai bizottságokra az (1)-(8) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy szakmai bizottság létrehozásához és működtetéséhez 5 rendes tag is elegendő.

XIV. Területi Szervezet

29. . (1) A területi szervezet valamely országrész, megye vagy település területén lévő, illetve működő kutatócsoportok, társulati tagok önkéntes társulásán alapuló, résztvevőinek tevékenységét koordináló szervezeti forma.

(2) A területi szervezet alapítását legalább 2 kutatócsoport, vagy legkevesebb 20 társulati rendes tag kezdeményezheti.

(3) A területi szervezet akkor tekinthető megalakítottnak, ha legalább 20 rendes társulati tag alakuló ülésen a megalakítását elhatározza, vezetőségét megválasztja és ehhez a Választmány hozzájárul.

(4) A területi szervezetre a 28. . (3)-(6) bekezdései megfelelően irányadók.

XV. Kutatócsoport

30. . (1) Az ország területén működő, barlangkutatói tevékenység folytatására lakult szervezetek kérhetik a Társulatnál történő nyilvántartásba vételüket, ha legalább 10 társulati taguk van, melyből legalább 5 fő a Társulat rendes tagja.

(2) A kutatócsoportok szakmai munkáját a tudományos titkár koordinálja.

(3) A kutatócsoportokra a 28. . (5) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.

XVI. A Társulat működésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok

31. §. (1) A Társulat működése az Alapszabályban meghatározottak szerint nyilvános.

(2) A Társulat vezetői szerveinek a döntéseit (határozatait) a Társulat Tájékoztatójában - a testületi ülést követő legközelebbi számban - nyilvánosságra kell hozni. Azokat a döntéseket, amelyek egyes személyekre vagy társulati szervekre vonatkoznak, a közvetlenül érintett számára - a döntés meghozatalát követő 8 napon belül - kézbesíteni kell.

(3) A Társulat működésével kapcsolatban keletkezett iratok általában nyilvánosak. Nem nyilvánosak a személyes adatot, üzleti titkot tartalmazó iratok, illetőleg azok, amelyek kizárólag belső használtra készültek, döntéselőkészítő dokumentumok.

(4) A nyilvános iratokba bárki betekinthet a Társulat Titkárságán, a nyilvánosan meghirdetett félfogadási időben. A nyilvános iratokról - költségtérítés mellett - másolat készíthető.

(5) A félfogadás időpontját, valamint a másolat készítés költségtérítésének mértékét a Választmány határozza meg. A Választmány erről való döntését a Társulat Tájékoztatójában meg kell jelentetni és a Társulat hirdetőtábláján is el kell helyezni.

(6) A Társulat éves közhasznúsági jelentéseibe a Társulat Titkárságán bárki betekinthet, abból - költségtérítés mellett - másolatot készíthet.

(7) A Társulat vezető szervek által meghatározott szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az igénybevétel konkrét formájáról a Választmány dönt, döntését a Társulat Tájékoztatójában meg kell jelentetni és a Társulat hirdetőtábláján is el kell helyezni. A szolgáltatások igénybevétele - ha a szolgáltatás jellegéből más nem következik - a Társulat székhelyén (Titkárság) történik.

XVII. Egyéb rendelkezések

32. . (1) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény), valamint a mindenkor hatályos és vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(2) Felhatalmazást kap a Választmány, hogy az Alapszabályban nem részletezett kérdéseket, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait (pl. 2. §. (6) bekezdés Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozza.

(3) Jelen Alapszabályt a Társulat 2005. április 23-án megtartott küldöttközgyűlése egyhangúlag elfogadta, ezzel egyidejűleg a Társulat korábbi – 1999. június 5-i küldöttközgyűlésen egyeséges szerkezetben – elfogadott Alapszabálya hatályát veszti.