BARLANGVILÁG
III. KÖTET 1933 3-4. FÜZET
A SZEMLÔHEGYI BARLANG KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI
Irta : KADIC OTTOKAR dr.
MIKLÓSSY GÉZA gyógyszerésznek szemlöhegyi telkén kôfejtés közben I930. éví szeptember hó elején a munkások ûregre akadtak. A beomlott nyíláson bedobott kôvek hosszabb gurulásából arra lehetett kôvetkeztetni, hogy a megnyilt ûreg nagyobb mélységbe vezet. Mível a tulajdonosnak a mélységbe való leereszkedéshez nem volt kellö felszerelése, a Budapcstí egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztályához fordult avval a kéréssel, hogy tagjai kutassák át az ujonnan felfedezett mely üreget.
Az Egyesület elnöke SEBÕS KÁROLY és fôtitkára FUTÓ ANDRÁS örömmel vállalkoztak erre a feladatra és szeptember közepén teljes felszereléssel kíszáltak a helyszínre. A kôtörmelékkel telt nyílásba leereszkedve és szûk hasadékon átkuszva a kutató díákok meredek lejtésü, csatornaszerü folyósóba jutottak, amcly 24 m távólságban agyag és kötörmelékkel annyira el volt torlaszolva, hogy feltáró munka nélkül itt továbbjutni nem lehetett.
Szeptember végén a nevezett Egyesület Barlangkutató Szakosztályának elnöke KESSLER HUBERT FUTÓ ANDRÁS társaságában szintén felkereste az üreget azzal a szándékkal, hogy az említett tôrmeléktorlaszt kíbontják és a folyósónak esetleges folytatását szabaddá teszik. Aránylag csekély munka után a kutató díákoknak tényleg sikerült az üreg belsejébe hatolni s még aznap bejárták a maí barlangnak legfontosabb részeit. A következõ napokban KESSLER nagyjában felmérte a barlangot, arról több fényképet készített s mindezek alapján a nyert elsõ benyomásokat rövid cikkben a „Turistaság és Alpinizmus" címü turista lapban közölte ( KESSLER H. : Az új Zöldmálí cseppkõbarlang. 2 képpel. - Turistaság és Alpinizmus, XX. évf. 282-284. old. Budapest, 1930.)
Amikor az elsõ bejárások révén kítünt, hogy a Szetnlôhegy mélyében nagy kíterjedésú, cseppkövekben gatdag barlang nyilt meg, a tulajdonos a nyilást elzáratta s jelentést tett a m. kir. Földtani Intézet-nek a felfedezésrôl. Az Intézet igazgatósága erre engem bízott meg, hogy ezt a barlangot tanulmányozzam és részletesen felmérjem. Megbízatásomhoz képest 1930. évi rovember hó elején munkához láttam és vizsgálataimat a tulajdonos állandó támogatása mellett és a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztályának néhány buzgó tagja segitségével közel egy hónapi munkaidö alatt befejeztem. Mindenek elôtt a barlangot fel kellett mérni és a kapott mérési adatok alapián a térképct megrajzolni. Ebben a munkámban lelkes munkatársakra akadtam a nevezett Egyesület elnökében SEBÕS KÁROLY bölcsészettanhallgatóban és JANCSIKA ALBERT orvostanhallgatóban, akikkel elöszôr a könnyebben járható szakaszokat együttesen mértük fel, a nehezebben hozzáférhetõ részeket pedig, amelyeket csak gyakorlott sziklamászással lehetett megközelítení, nevezett munkatársaim a legnagyobb pontossággal egyedül mérték fel.
A szóban levõ barlang Budapest székesföváros területén a Szemlöhegynek a Zôldmál felé lejtô peremén MIKLÓSSY GÉZA gyógyszerész telkén levõ kís köfejtõ oldalán nyilík, maga a barlang azonban a Szemlö-hegy alatt terjed, ezért ezt a barlangot földrajzi fekvésénél fogva a tulajdonossal egyetértve Szemlôhegyi-barlang-nak neveztük el.
A barlang a kôzeli Pálvôlgyi barlanghoz hasonlóan nummulinás mészkôben fejlõdött, hasadékai azonban fölfelé a mészköre vizszíntesen települt briozoás márgába is felnyulnak. A föjáratok itt is, függetlenül a kôzet rétegzésétôl északkelet.délnyugati irányban terjedö hasadékok mentén alakultak kí. A fôjáratok harántszelvényeít tanulmányozva azt láttuk, hogy felsô részük szük hasadék, alsó részük víszont öblesen kíbôvül, vagyís az elôször korrózió utján kíalakult szük hasadékokat a folyó viz, órvénylõ mozgásánál fogva, alsó részükben kíbõvítette. A magasabb járatokban, ahol a víz szabadon folyhatott, a gravítációs erózíó mélyítette és bövitette a hasadékok alját, ax alacsonyabb és meredeken lejtô csatornaszerú járatokban víszont a nyomásos erózió (Druckerosion) jutott kûlönös szerephez, ítt a felülrôl betóduló víz nyomása és ôrvénylô mozgása nemcsak a járat alját, hanem annak oldalait, söt menyezetét ís kívájta. Igy keletkeztek azok a szép kerek kiöblösödések (Druckkolke), amelyeket egymásután sorakozva klasszikus kí fejlôdésben látjuk az errôl a tüneményrôl, Örvény-folyósónak elnevezett szakaszban.
A barlangnak legérdekesebb tüneménye a benne található nagy mennyíségü cseppkôbekérgezés. A barlang falaít ugyanis gyönyörü szép kelvírágra és mohára emlékeztetô eseppkövek (mészrózsák) fedík, llyen mészrózsák néhol a barlang alját, sôt ott, ahol a járatok alacsonyak, a menyezetet is bevonják. A cseppkövek színe fehér, sárgás vagy szürkés. A kelvirágszerü képzödmények helyenként hófehér, vesealaku cseppkövek váltják fel. Szembetünik, hogy ezek a képzödmények az összes barlangrészekben csak bizonyos szintig érnek, ezenfelül a falak teljesen meztelenek. Azt is megfigyeltük, hogy a kelvírágszerü cseppköves bekérgezések annál vastagabbak és dúsabbak, minél lejebb vannak. Mindebbôl a cseppkövek képzõdésére vonatkozólag arra következtetek, hogy ezek a képzôdmények hosszabb ideig stagnáló kalcium karbonáttal telített karsztvizbõl csapódtak le ilyen alakban. Erre nézve esetleg ásványtani vizsgálatok fognak kellö fényt deriteni.
A mészrózsákat helyenként frissen esett megfagyott hólepelre emlékeztetõ, kristályos képzôdmények vonják be. Ezek a hófehér, kristályos bekérgezések PAPP FERENC dr. és SZENTIVÁNYI FERENC elôzetes vegyi vizsgálatai szerint, gipsznek bizonyultak. Minthogy ezek lepelszerûen a kelvirágszerü képzôdmények fölött vannak, azoknál fiatalabbak.
Tulajdonképení tömör cscppkövek, nevezetesen stalaktitok és stalagmítok szerény alakban csak egyes szakaszokban fordulnak e!õ, legtöbbszôr a kelvírágszerû képzódményekrôl lecsüngve, ezek is tehát fiatalabbak mint a kelvirágalakulatok.
Cseppköveken kívûl a barlang egyes szakaszait elmállott márga, mésztufa, barlangi agyag és kötörmelék tölti ki. Kôomlást mindenütt találunk, ahol a barlang járatai a menyezet felé kiszélesednek, leghatalmasabbak a Hosszu folyósó végén, ahol a menyezetrõl lehullott hatalmas kõtömbök annyira kitöltik az itt kissélesett szakaszt, hogy a barlang falai a kötömböktöl nem is látszanak. Nagyobb köomlást észleltünk továbbá a barlang felsö szakaszában ís, amely már közel lehet a külszínhez.
A fôjáratok, mint emlitettem, északkelet-délnyugati irányban haladó hasadékok mentén fejlôdtek, ezeket azután haránt írányban rövid hasadékok kötik össze. A barlang kifejlôdése eszerint azonos a Pálvölgyi barlang kialakulásával és összhangzásban áll az egész hegység tektonikaí szerkezetével.
Az elsõ hasadék felsõ részében van a barlangba meredeken levezetõ alacsony Ôrvény-folyósó az emlitett szép erózíós kiválásokkal. A lejárás itt eleinte igen nehézkes volt, mert a hasadékot nagy mennyíségü kôtörmelék és lehullott kôtömzs töltötte ki. A tulajdonos ennek az anyagnak ielentékeny részét kihordatta és létrákat helyezett el, ugy hogy jelenleg a lejárás sokkal könnyebb, mint azelött volt. Az ebben a folyósóban észlelhetô kiválások klasszikus példája a nyomás alatt álló folyó víz örvénylô munkájának. Ezt a jelenséget elôszôr az alpesi Mammut-barlang-ban figyelték meg, ahol a régebben jóval magasabban folyó Traun-folyó a barlang egyík járatába befolyva annak alján, oldalain és menyezetén hasonló, de nagyobb öblösödéseket vájt kí. Hazánkban hasonló kíöblösödéseket a Pisznice- és Solymári, valamint a tavaszkor átkutatott Balatonfüredi Lóczy-barlangban is észleltem. Az Örvény-folyósó további kiterjedésében annyíra alacsony, hogy ebben eleinte csak fekvö helyzetben lehetett elôrenyomulni. Ezeket a részeket azután annyira leástuk, hogy most már erõsen hajolva és az oldalfalakba kapaszkodva elég jól tudunk haladni. E folyósó végén több méteres mélység állja utunkat. Itt jó ideig csak ugy tudtunk továbbjutní, hogy a hasadék fölé hajolva lendületes lépéssel egy a bal falban nyíló hasadékba ugrottunk, innen azután függôleges falon az emlitett mélységbe lemászva az Elágasásba jutottunk. A tulajdonos ujabban ezen a helyen erös létrát állíttatott, miáltal a lejárás sokkal könnyebb.
Ezt a mélyebb helyet azért neveztük elágazásnak, mert a barlang itt többfelé terjed. Ugyanabban a hasadékban, amelyben az Örvényfolyósó fejlôdött, mélyebb járat is van, amelyet rendkívûl bonyolult szerkezeténél fogva Labirntus-nak neveztünk el. Ebben a szakaszban látjuk elôszôr a kelvirágszerû bekérgezéseket pompás kifejlõdésében.
Az Elágazásba torkolik egy továbbí rövid haránthasadék, a Sároskürtõ, mely igen magasra, egészen a briozoás márgába huzódik. Ebbõl a kürtôböl nagy mennyíségû agyag és kôtörmelék omlott be a barlangba. Ez a törmelékkup eleinte elzárta az utat a következõ oldal. folyósóhoz. Most, hogy a turisták ezt a törmelékkupot leásták, könnyebben megyûnk ebbe a folyósóba. amely az elsõ hasadék meghosszabbításában van, igen tagolt is szintén tele van mészrózsával. E folyósó egyes fülkéíben találjuk az emlitett hófehér gipszképzôdményeket és nehány stalaktítot.
Az Elágazásból most széles kapun átbujva s alacsony falon lecsuszva a barlang legtekintélyesebb szakaszába, egy 80 m, hosszu, 3-4 m. széles és átlag 20-30 m. magas járatba érünk, amelyet hatalmas voltánál fogva Óriás-folyósó-nak neveztük el. Ez a szakas is bízonyos szintig tele van mészrózsa bekérgezéssel s mivel a járat befelé fokozatosan lejt, a falakon a bekérgezés is mindjobban emelkedik, ugy hogy e szakas végsô részében, a Bete-terem-ben, a mészrózsák dús kiképzésûkben és szépségûkben a tetöpontot érik el. Ezzel a hatalmas járattal fut párvonalasan a már említett Oldal folyósó. A két folyósót vékony fal választja el egymástól több nyílás azonban helyenként összeköti a két járatot.
Az Óriás-folyósóból nyílik a barlang leghosszabb járata, amelyet ezért Hosszu-folyósó-nak neveztük el. Ez erôsen tagolt, számos terembôl, szük folyósóból és fülkéböl álló barlangszakasz, amelyet szintén mindvégíg mészrózsák díszítik. E folyosóval párvonalasan fut elülsö részében a Kettös-folyosó, hátulsó részében pedig az Oldal hasadék. Ezt a két barlangszakaszt munkatársaim a felmérés közben fedezték fel. A Hosszufolyosó végsô szakaszát hatalmas, a menyezetrôl lehullott kôtömzsök töltik ki. Ezek a kötömzsôk a barlang végsö szakaszában oly sûrün íekûsznek egymás mellett, hogy a továbbjutás ezídöszerint itt lehetetlennek látszik. Nincs kizárva, söt valószínû, hogy a barlang ezen az omladékon tul tovább terjed.
Míkor az eddig ísmertetett barlangszakaszok felmérését befejeztûk hátra volt még az Elágazásból a magasba felnyuló, igen nehezen megközelíthetö hasadéknak az átkutatása. Ezt is végül fel kellett mérnûnk s mikor fíatal munkatársaim ebbe is felmásztak, legnagyobb meglepetésükre azt latták, hogy itt a magasban a barlangnak egy kûlön szakasza fejlõdött. Ez a felsö barlangszakasz többfelé ágazik, járatai jórészt tele vannak kôtörmelékkel és nyirkos, nedves agyaggal. Cseppkövek itt hiányoznak, csupán bekérgezést találunk helyenként.
Ha összeadjuk az összes járatok hosszuságát, akkor kitüník, hogy a barlang teljes hosszusága kb. 600 m- t tesz ki.
A fentiekböl kítûník, hogy a Szemlõ-hegy mélyében felfedezett uj barlang nagy kiterjedésû cseppkövekkel dusan diszitett elsörangu természetí emlék. Bár a mészrózsák más barlangokban is elöfordulnak, ilyen nagy kíterjedésben azokat eddíg még sehol sem észleltük; ebben a tekíntetbcn ez a barlang páratlanul áll elöttünk. Ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy ez a kíválóan szép barlang székesfôvárosunk, területén, könnyen megközelíthetõ helyen van, önkéntelenül kínálkozík, hogy ezt a természeti látványosságot a nagyközönség számára ís hozzáférhetövé tegyük, villannyal kívílágítsuk és rendszeres kezelésbe vegyük.
A kônnyebb megközelítés elsô lépéseít a tulajdonos már megtette. Ezt a munkát most megfelelõen folytatni kellene. A barlang bejáratát kíépíteni, a lejárást kényelmes lépcsôkkel ellátni, az Örvény-folyósót mélyebbre ásatní, az Elágazáshoz levezetõ falétrát vasszerkezetû lépcsõzettel kicserélni és az Óriás-folyósót végig szabályozni kellne.
A Hosszu-folyosó rendezése nagyobb változtatásokkal járna, amí kétségtelenül a benne fejlôdött pompás cseppkôbekérgezések megrongálását vonná maga után, ezért ennek a barlangszakasznak csak a legszükségesebb rendezését ajánlom. Ez fôleg abban állana, hogy azokat a helyeket. amelyek agyaggal és törmelékkel tulságosan fel vannak töltve, leásással magasabbá tegyük, ott pedíg ahol az igen szük cseppköves rések és lyukak a továbhaladást nehezítík, alkalmas helyen bujtatókat kellene létesítení. Az igen nehezen, fôleg csak sziklamászással megközelithetô szakaszokat, nevezetesen az egész Felsö-szakaszt, a Kettös-folyósót, az Oldal-hasadékot és a Labiríntust teljesen érintetlenül kellene hagyni.
A forgalom könnyebb lebonyolítására és a látványosság fokozására érdemes volna az Óriás-folyósó végiben levö Felsô-tezem fölöttí széles kürtöbe a kûlszinröl aknát mélyítení s ebbe felvonót építeni. A barlangba végûl víllanyvílágítást kellene bevezetni s egy-két betanított vezetöt állitani. Mindezek elvégzése után a székesfôváros egészen uj, páratlanul álló természeti emlékhez, idegenforgalmi szempontból kiváló látványossághoz jutna.