Cholnoky Jen‹: gen, f”ld”n - F”ldrajzi rtekez‚sek

 

Az Aggteleki Baradla-cseppk‹barlang t”rt‚nete.

 

 

L tt tok-e m r az aquincumi romokat? Azok a romok olyan ‚pletek maradv nyai, amelyeket k”rlbell 1500-1600 esztend‹vel ezel‹tt ‚pĄtettek. Amikor azok k‚szltek, akkor m r az Aggteleki-cseppk‹barlang k”rlbell ‚ppen olyan volt, mint ma, tal n csak a cseppk”vek voltak benne' egy kicsit kisebbek. 1500 esztend‹ a barlang t”rt‚net‚ben eg‚szen jelent‚ktelen, r”vid id‹szak!

Csak egy kis sz mĄt st pr˘b ljunk megejteni. Csak ‚ppen, hogy fogalmunk legyen a barlang k‚pz‹d‚s‚hez szks‚ges id‹tartam hosszŁs g r˘l. Tudja mindenki, hogy az a mennyezetr‹l lefgg‹ cseppk‹, az Łgynevezett sztalaktit Łgy k‚pz‹d”tt, hogy azon a helyen a barlang mennyezet‚r‹l vĄz csepeg le s minden kis csepp par nyi kis m‚szk‹k‚rget hagy h tra. Mondjuk, hogy minden cseppb‹l egyezredr‚sz milligramm, vagy egy grammnak egy milliomod r‚sze csap˘dik ki. Ez m r tekint‚lyes mennyis‚g, bizonyosan t”bb, mint a val˘s g.

Tegyk fel, hogy minden percben k‚t csepp hullik le, teh t minden 30 m sodpercben egy. Mivel egy esztend‹ben 31.536,000 m sodperc van, teh t egy esztend‹ben 1.051,000 csepp hullik le, mondjuk, kereksz mban, hogy ‚ppen egy milli˘. Minden csepp egy milliomodr‚sz gramm m‚szk”vet rak le (feltev‚snk szerint), teh t egy ‚vben ‚ppen egy gramm m‚szk‹ csap˘dik ki. Ez a mennyis‚g ezer ‚v alatt egy kilo grammot tesz ki. Kisebb fajta cseppk‹nek lehet ekkora sŁlya. Olvas˘im k”zl a jobb sz mĄt˘k k”nnyen ki tudn k sz mĄtani, hogy milyen hosszŁ volna az a cseppk‹, amelyik szab lyos kŁpalakŁ, hossza tĄzszer akkora, mint alap sĄkj nak  tm‚r‹je, sŁlya egy kilogrammos a m‚szk‹ faj sŁlya 2'8. (El rulom, hogy a hossza 5'14 decim‚ter). Bizony ez kicsiny kis cseppk‹! Ezer ‚v alatt teh t csak egy f‚l m‚ter hosszŁ cseppk‹ keletkezik. De lehet, hogy fel tev‚seink eg‚szen rosszak ‚s m r 100 ‚v alatt keletkezik ekkora cseppk‹, teh t egy kilogramm sŁlyŁ, ezer ‚v alatt teh t 10 kg! De vannak  m az Aggteleki-barlangban olyan cseppk”vek is, kl”n”sen a sztalagmitok, vagyis a barlang fenek‚n gyertya m˘dj ra  ll˘ cseppk”vek, amelyeknek sŁlya t”bb tonn t, teh t t”bb ezer kilogrammot tesz ki! Fel tev‚snk szerint az ilyennek k‚pz‹d‚s‚hez t”bb sz zezer esztend‹ kell!

s ezek m‚g csak a cseppk”vek! De a cseppk”vekn‚l mindenesetre el‹bb kellett mag nak az regnek keletkeznie, mert hisz barlangreg n‚lkl cseppk”vek sem keletkezhettek, A barlangreget meg a vĄz olyan m˘don v jta, hogy majdnem azt mondhatn˘k, molekul nkint hordta ki a barlang anyag t, Itt m‚g csak megk”zelĄt‹ sz mĄt sokat sem v‚gezhetnk, mert hisz nem tudjuk, hogy mennyi vĄz folyt keresztl a barlangon, mennyi t”rmel‚ket hordott mag val a keresztlfoly˘ vĄz, milyen volt a vĄz old˘k‚pess‚ge, milyen gyorsan folyt s voltak-e hirtelen  rad sai? Mert ezt mind tudnunk kellene, hogy csak n‚mileg is megk”zelĄt‹ sz mĄt st v‚gezznk. Annyi azonban bizonyos, hogy a barlang kiv j s hoz sokkal t”bb id‹ kellett, mint a ma ott lev‹ cseppk”vek k‚szĄt‚s‚hez szks‚ges id‹. A barlang teh t mindenesetre t”bb sz zezer ‚ves, lehet, hogy egy milli˘ ‚ves kis fiatalember! Mert viszont a barlang meg mag hoz a hegyhez k‚pest, amelyben rejlik, igen fiatal k‚pz‹dm‚ny, geol˘giai ‚rtelemben v‚ve!

Mivelhogy az Aggteleki-barlang vize J˘svaf‹n‚l, a B˘dva v”lgy‚nek egyik mell‚kv”lgy‚ben j”n el‹, feltehetjk, hogy akkor, amikor a barlangon v‚gigfolyt m‚g a patak, akkor nyĄl sa a v”lgy Łgynevezett v rosi terrasz nak szintj‚ben volt, Err‹l nem sokat tudunk ugyan, de m s egyebet nem igen lehet gondolni. A barlang teh t az alatt az id‹ alatt k‚pz‹d”tt, mialatt a magyarorsz gi patakok ‚s foly˘k a v rosi terraszok szintj‚ben folytak.

Ezt egy kicsit neh‚z annak meg‚rteni, aki nem tudja mi az a terrasz. Emmiatt ide kell rajzolnom ezt a h rom kis rajzot egym s al  (L. 117. old.), Az els‹., legfels‹ rajz a mai barlang vid‚k‚nek egy r‚szletet mutatja, Łgy, mintha dombormű volna. L tjuk a nagy m‚szk‹t”meget, a mai Szilicei-plat˘t abb˘l az id‹b‹l, amikor m‚g k”rnyezet‚b‹l alig emelkedett ki, a puha, vizet  t nem ereszt‹ harmadkori r‚tegek majdnem olyan magasan borĄtottak be mindent a m‚szk‹t”meg k”rl, mint amilyen magas a m‚szk‹ felszĄne. A J˘sva-patak azonban m r belev g˘dott a t‚rszĄnbe, els‹ v”lgy‚vel (1) s azt hatalmasan kisz‚lesĄtve, kanyarogva folyt a B˘dva-v”lgye fel‚.

A II. k‚pen l tjuk, hogy a J˘sva-v”lgye Łjra belev g˘dott a hegybe, II. v”lgyet k‚szĄtett az 1-be. Az els‹ v”lgy hajdani fenek‚nek darabjai m‚g megvannak, ezeket nevezzk fellegv ri terraszoknak, mert minden hegyvid‚ki foly˘nk v”lgy‚ben megtal ljuk ezeknek a terraszoknak (hajdani v”lgysĄkoknak) maradv nyait s ezekre szokt k ‚pĄteni a v rakat (pl. a budai V r), kolostorokat (pl. a kiscelli kolostor Ujlak f”l”tt), templomokat stb.

A II. rajzon azt is l tjuk, hogy a J˘sva-patak Łjra kisz‚lesĄtette II. v”lgy‚t is, sz‚lesen kanyarog rajta s beteregeti kaviccsal. Azt is l tjuk, hogy a hegys‚gen  t. barlang k‚pz‹d”tt s a barlang a J˘sva II. v”lgy‚nek szintj‚ben nyĄlik. Aggtelekn‚l a harmadkori r‚tegekbe m‚ly v”lgy v g˘dott s a v”lgy vize eltűnik a m‚szk‹ egyik bujtat˘jaban (ponorj ban) s Ągy jut bele a barlangba. Bizonyosan t”bb ilyen bujtat˘ vagy vĄznyel‹ is t pl lja a barlangot, de nem ismerjk m‚g mindegyiknek a nyĄl s t. Soknak kellett lennie, mert nagy patak moshatott csak ki ilyen nagy barlangot.

A harmadik rajz a mai  llapotot mutatja, term‚szetesen igen er‹sen egyszerűsĄtve. A J˘sva a II. v”lgy fenek‚be Łjra belev g˘dott s a II. v”lgy r‚gi v”lgysĄkj nak darabjai sz‚les terraszok alakj ban maradtak meg. Ezek avaros terraszok.

Mivel a J˘sva v”lgy‚nek feneke m‚lyebben van, mint a barlang hajdani, ma m‚g ismeretlen nyĄl sa, az‚rt a vĄz a barlang fenek‚n eltűnik a m‚szk‹ r‚seiben s forr sok alakj ban j‹ el‹ a J˘sva mai v”lgysĄkj nak sz‚l‚n. Ögy a barlang legnagyobb r‚sze sz razon maradt. Megapadt a vĄz is, ami a barlangba jutott, mert a szomsz‚dos v”lgyek sokkal gyorsabban v g˘dtak be, mint ahogy a m‚szk‹ben barlang fejl‹dhetik.

 

 

A barlang hajdani nyĄl sa a J˘sva v”lgy‚ben bizonyosan el van torlaszolva mindenf‚le omlad‚kkal, k‹t”rmel‚k kel. Az ilyen t”rmel‚ket a barlang apad˘ vize m‚sztuf val szokta ”sszeragasztani s lesz bel‹le az Łgynevezett karsztbreccsa. Ezen azt n sűrű n”v‚nyzet, erd‹ k‚pz‹dik s teljesen elrejti a nyĄl st. S‹t val˘szĄnű, hogy ezt a hajdani nyĄl st m‚g a l‹sz is segĄtett eltakarni.

Annyi bizonyos teh t, hogy barlang a v rosi terraszok szintj‚ben fejl‹d”tt ki, teh t akkor, amikor a J˘sva II. v”lgy‚ben folyt, tal n 20-25 m‚terrel magasabban, mint ma.

Azt pedig tudjuk, hogy ez az id‹ az Łgynevezett pleisztoc‚n korszakban volt, m‚gpedig a k‚t j‚gkorszak k”z”tt fel ismert melegebb, Łgynevezett interglaci lis id‹ben. Ekkor kellett teh t a barlangnak kialakulnia. Rettenetes hosszŁ id‹szak lehetett az, hisz a barlang kifejl‹d‚s‚hez t”bb sz z ezer esztend‹re volt szks‚gnk.

Amikor a barlang fejl‹d”tt, akkor m r itt j rt az ember haz nk terlet‚n is. Ez az ember m‚g nem volt eg‚szen olyan, mint a mai ember. Megtal ltak n‚h ny kopony t ebb‹l az id‹b‹l s azokon l tni lehet, hogy p‚ld ul a kidudorod˘ szem”ld”kcsont az orr f”l”tt is  thŁz˘dik. Ilyen fajta ember ma nem ‚l a F”ld”n. Az ausztr liai n‚ger kopony ja hasonlĄt legjobban hozz , de m r annak sincs  tmen‹ szem”ld”kcsont dudorod sa. Ennek az ‹sembernek az als˘  llkapcs n, ell nem volt olyan kiugr sa, mint a mi kopony inkon, teh t csŁny n visszacsap˘dott az  lla, nem volt olyan sz‚p, g”mb”lyűen kidudorod˘  lla, mit a ma ‚l‹, csinos arcŁ embereknek. Val˘szĄnűleg z”m”kebb, v llasabb, hosszabb karŁ volt, mint a mai ember s test‚t alighanem sűrű sz‹r f”dte, mint a majom‚t. De ebb‹l nem k”vetkezik, hogy a majomt˘l sz rmazott volna, hanem annak csak nagyon, de nagyon t voli rokona.

Ennek az ‹sembernek m‚g nagyon kezdetleges k‹szer sz mai voltak, de a tzet m r ismerte, ez‚rt ember volt ez, teljesen ember, b r tal n durv bb,  llatiasabb, mint a mai. Művelts‚g‚t a P rizs mellett lev‹ Chelles helys‚gn‚l tal lt, gazdag lel‹hely ut n chelles-i kultŁr nak nevezzk (mondd: selli kultŁra).

Amikor ez az ‹sember ott j rt, tal n a barlang vid‚k‚n is, akkor m‚g a barlang nem volt lakhat˘. Er‹s patak folyt rajta keresztl, s bej ratai sem lehettek olyanok, hogy az ember belemer‚szkedhetett volna. Hiszen a barlang fenek‚n tombolva zŁgott a b‹vizű patak  rad sai elsodorhatt k volna azokat, akik a barlangba telepedtek.

Csak amikor a m sodik j‚gkorszakban a J˘sva-v”lgye m‚lyebbre v g˘dott s a barlang patakja er‹sen meggyenglt, akkor v jt lakhat˘v  a barlang, de ebb‹l az id‹b‹l sem tal lunk benne emberi nyomokat. Csak sokkal k‚s‹bben, amikor m r a barlang Łgysz˘lv n teljesen fel”lt”tte mai alakj t, akkor telepedett bele az ember az aggteleki nyĄl sba. Eszk”zeit ott megtal lt k.

Ami˘ta a barlang teljesen kifejl‹d”tt, teh t a m sodik j‚gkorszakban, (Mi Magyarorsz gon mindig csak k‚t j‚gkorszakr˘l besz‚lnk. Az Alpokban n‚gyet szoktak k‚pzelni. Az ‹ v‚lem‚nyk szerint az ember az utols˘ j‚gkorszak el‹tt, a Riss- Wrm interglaci lis korban jelent meg.) az˘ta csak cseppk”vek k‚pz‹dnek benne. Azel‹tt gyakran megt”rt‚nt, hogy a barlang patak annyira kisz‚lesbĄtette a barlangot, hogy mennyezet‚nek egy-egy hatalmas darabja beomlott. Ezt az omlad‚kot azt n a vĄz vagy elhordta, vagy megkerlte, de "valamik‚ppen Łjra utat t”rt mag nak a t”rmel‚ken  t, vagy alatta, vagy mellette.

Ma m r ilyen oml s nem igen t”rt‚nik. A barlang regei nem t gulnak, teh t az egyensŁlyos  llapotnak Łjabb megh borĄt sa nem igen lehets‚ges. Ma az omlad‚kot vagy a kimosott szikl kat, oldalfalat ‚s mennyezetet egyar nt ellepi a m‚szk‚rgez‚s, az Łgynevezett barlangi travertino.

A barlang f”l”tt a m‚szk‹ ”sszevissza van repedezve, a reped‚sek megtelnek vĄzzel s a vĄz a barlang mennyezet‚n  t becs”p”g a barlangregbe, egy r‚sze ott tal n elp rolog, ha a barlangban l‚gvonat van, de legnagyobb r‚sze a barlang fenek‚n Łjra eltűnik.

Csak egy kev‚s m‚szk‹-anyagot, n‚h nyezredr‚sz milligrammot hagy h tra minden csepp. Mert a m‚szk‹-anyag a vĄzcseppb‹l nemcsak az‚rt csap˘dik ki, mert a vĄz egy r‚sze elp rolog, hanem az‚rt is, mert a vĄzb‹l kiszabadul a sz‚ndioxida vagy sz‚nsavg z s akkor a vĄz nem tud annyi meszet oldva tartam, mint eddig. Kl”n”sen k‚t esetben szabadul ki bel‹le sz‚ndioxida. El‹sz”r is akkor, amikor a vĄzcsepp fgg a mennyezeten. Ebben az esetben nem tartja fenn a cseppet m s, mint a felleti feszlts‚g, teh t a csepp teljesen megszabadul ”nsŁly nak nyom sa al˘l, kl”n”sen abban a pillanatban, amikor ‚ppen lecs”ppenik. Mert a vĄz ann l t”bb sz‚nsavg zt tud elnyelve tartani, min‚l nagyobb nyom s alatt  ll. A sz˘davizes palackban nem gy”ngy”zik a sz‚ndioxida, mindaddig, amĄg egy keveset ki nem eresztnk bel‹le. Amint kieresztnk egy kev‚s vizet, azonnal kisebb lesz a palackban ‚s a vĄz belsej‚ben a nyom s s r”gt”n tem‚rdek sz‚ndioxida szabadul ki s gy”ngy”zve pezseg a palackban is, meg a poh rban is.

A lecseppen‹ vĄzcseppben a vĄz saj t sŁly nak nyom sa megszűnik. Sz‚nsavg z szabadul ki bel‹le s a csepp hely‚n kev‚s m‚szk‹-csapad‚k, barlangi travertino marad h tra.

A m sodik eset akkor k”vetkezik be, amikor a vĄzcsepp a barlang fenek‚re cseppenve, ott sz‚tsz˘r˘dik, vagy legal bb is sz‚tterl. ŕri si m˘don megn‹l a fellete, teh t sokkal t”bb alkalma lesz a sz‚nsavg z-molekul knak a vĄz belsej‚b‹l elt vozni, mint eddig volt. Ott teh t megint m‚sz csap˘dik ki. Eleinte sz‚les terleten, mert a csepp magasr˘l esett s nagyon szertesz˘r˘dott. K‚s‹bb, amikor m r a travertino a barlang fenek‚n j˘l megvastagodott, akkor a csepp valamivel kisebb magass gb˘l esik, kl”n”sen, ha a mennyezetr‹l kezd a cseppk‹ lefel‚ nyŁlni. Most m r a csepp kisebb v‚gsebess‚ggel ‚rkezik a barlang fenek‚re, teh t nem sz˘r˘dik annyira sz‚t, hanem kisebb terletet borogat be travertin˘j val. Lassankint oszlopszerűen f”lemelkedik, f”l‚pl a sztalagmit, fenn mindig keskenyebb ‚s keskenyebb lesz, v‚gl rendesen eg‚szen v‚kony heggyel k”zeledik a sztalaktit lenyŁl˘ hegy‚hez s azt n ”ssze‚rnek s a mennyezett‹l a fen‚kig lenyŁl˘, oszlopszerű k‚pz‹dm‚ny lesz bel‹le.

De mennyi v ltozatoss g lehets‚ges! A lecseppen‹ csepp lecsurog a sztalagmit oldal n s azt f‚lig odatapadt, sztalaktitszerű k‚pz‹dm‚nyekkel dĄszĄti. V ltozhat a becsepeg‹ vĄz mennyis‚ge, m‚sztartalma, sz‚nsavg ztartalma stb., stb. Esszerint mindig m s ‚s m s form k keletkezhetnek, v‚gtelen v ltozatoss ggal.

 

 

42. k‚p Aggteleki Baradla-barlang. A tizenh rom v‚rtanŁ terme. A k”z‚pt‚ren a led‹lt kolosszus.

 

Megesik az is, hogy a sztalagmit valami r‚gi t”rmel‚k halmazra ‚plt fel. A t”rmel‚khalmaz egyes darabjai k”zt regek vannak, egyik darab ‚l‚vel vagy hegyes sark val t maszkodik a m sikra. Mondjuk, hogy ezt a darabot terheli meg mindig jobban ‚s jobban a n”veked‹ sztalagmit. vezredek mult n olyan nagy lesz a terhel‚s, hogy a sark val t maszkod˘ k‹ sarka ezt a nyom st nem bĄrja ki, ”sszezŁz˘dik s a k‹ nagyot z”kkenik lefel‚, csŁszik egy keveset oldalt, esetleg el is ferdl. A sztalagmit kimozdul fgg‹leges  ll s b˘l. Az Aggteleki-barlangban van egy ilyen, hatalmas nagy, ferd‚n  ll˘ sztalagmit, val˘s gos vil gcsod ja. Mert ferdes‚ge mellett is szil rdan  ll s ˘ri si t”mege f‚lelmetesen vesz‚lyes egyensŁlyi helyzetben mered a szomsz‚ds ga f”l‚.

De van olyan sztalagmit is, amelyik teljesen elvesztette az egyensŁlyt s eld‹lt. Ott fekszik a hatalmas kolosszus, elterlve a t”rmel‚ken. A led‹lt oszlop tetej‚n Łj sztalagmit k‚pz‹d”tt, term‚szetesen ugyanazon a helyen, ahol a led‹lt kolosszus k‚pz‹d”tt hajdan ban. De lehet, hogy m s helyen, ‚ppen az oszlop derek n is  ll m r Łj sztalagmit. Ilyen csod latos k‚pz‹dm‚nyek is vannak az Aggteleki-barlangban!

Amikor a cseppk”vek zavartalanul kezdtek k‚pz‹dni, akkor jelent meg el‹sz”r az ember a barlang k”rny‚k‚n.

El volt z r˘dva minden nyĄl sa, csak n‚h ny borzalmas vĄznyel‹ t tong a napvil gon. Az ‹sember az ilyent messze elkerlte, hisz f‚lnie kellett mindent‹l, nem tudhatta, mi lakik benne. Tal n a pokol nyĄl sa!

A barlang belsej‚ben messze, messze benn ott, ahol ma a 13 v‚rtanŁr˘l elnevezett, ˘ri si cseppk‹-k‚pz‹dm‚nyek  llnak, teljes s”t‚ts‚g ‚s teljes csend volt. Nem hallatszik oda le a klvil g semmi zaja, sem a sz‚l zŁg sa, sem az es‹ csapkod sa, m‚g a mennyd”rg‚s sem! A n‚ma k‹kolosszusok hi ba hallgat˘ztak, teljes cs”nd honolt az regben.

S ebben a cs”ndben ‚s s”t‚ts‚gben, ebben a sĄri n‚mas gban is meg-megpendl a lecseppen‹ vĄz, szab lyos id‹k”z”kben. Mintha az ”r”kk‚val˘s g ˘r ja ketyegne, lassŁ, vontatott kopog ssal. Izenet a klvil gb˘l! A Napsug r izenete ! A Napsug r emelte fel a tengerb‹l a vizet, a Napsug r indĄtotta a szelet, amelyik a nedves leveg‹t a kontinensre hozta, a Napsug r emelte fel a leveg‹t, hogy kicsap˘dik bel‹le a p ra, s a lecseppen‹ es‹csepp a Napsug r kis vit‚ze, amelyet elkld”tt hegyet pusztĄtani, az Alvil g ‚pĄtm‚nyeit lerombolni. Az egyik kis katona behatolt a m‚szk‹ s”t‚t regeibe s ott v‚gzi munk j t. Elragadott m‚szanyag nak egy r‚sz‚vel dĄszes cs”ppk”vet k‚szĄt a sĄri cs”nd ‚s s”t‚ts‚g szomorŁ birodalm ban, m sik r‚sz‚t tovaviszi m‚lyebb regekbe s majd kacagva, ujjongva t”r el‹ a barlangi forr sban, dv”z”lve ur t, kld‹j‚t ‚s parancsol˘j t, a minden hat˘ Napsugarat!

Odalenn a komor oszlopok hallgat˘znak. A cseppek n‚ha sűrűbben, n‚ha gy‚rebben pendlnek, aszerint, hogy volt-e es‹ odaknn vagy nem.

Semmif‚le m s zaj nem hatol ide le! vezredek mŁlnak s a n‚mas g, a s”t‚ts‚g teljesen zavartalan. Odaknn az ‹sb”l‚ny bik ja b‹g, vagy a mammut hallatja csŁnya, trombit l˘ hangj t, tal n nagy ragadoz˘ madarak is k rognak, vagy a sűrű boz˘tban szĄvszakadva ‚nekel a szerelmes kis ‚nekes mad r. A tizenh rom k‹kolosszus odalenn nem hall bel‹le semmit.

Azt n megjelenik a barlang vid‚k‚n a legkegyetlenebb, legv‚rengz‹bb fenevad, az ember! K‹szersz m van a kez‚ben, s‹t tzet is tud gyŁjtani. Milyen sz”rnyű fegyver az ember kez‚ben a tűz! FelgyŁjtja vele az erd‹t s milli˘ ‚s milli˘ ‚l‹l‚nyt pusztĄt el borzalmas tűzhal llal. Ebb‹l sem hall semmit az a tizenh rom odalenn.

 

 

43. k‚p Aggteleki Baradla barlang. A <Tarpataki vĄzes‚sek>. Sztalaktitokkal dĄszĄtett sztalagmitok

 

De egyszer csak futva menekl a gy”ng‚bb ľbel az er‹sebb K in el‹l! Irigys‚g, f‚lt‚kenys‚g, gyűl”let t”lti meg gonosz szĄv‚t. Ilyen gonosz indulata  llatnak nincs! Ut˘l ‚ri a szeg‚nyt s durva k‹fejsz‚j‚vel sz‚tzŁzza a kopony j t.

Testv‚rgyilkoss g, ‚gbeki lt˘ bűn! A megsebzett utols˘, vel‹tr z˘ sikolt sa ‚gbe ki lt, de le hallik az Alvil gba is.

Ezt meghallja az a tizenh rom. Az els‹ hang! Oh, hogy ”sszeborzadnak! Csoda, hogy be nem omlik a mennyezet!

Tal n akkor d‹lt ki az a kolosszus, amelyik ott hever a 13 mellett.

HosszŁ, hosszŁ ‚vezredek mŁlnak s csak a Napsug r kis katon i, a cseppek hullanak v‚ghetetlen egyformas gban. Tal n csak az‚rt, hogy hallani lehessen a csendet. Egyszer csak olyan emberek j rnak a barlang t j n, akiknek nem k‹, hanem bronzfegyvere van. Ezek m r h borŁskodnak, tal n ‚ppen a barlang f”l”tt folyik a v‚res tk”zet.

Csattognak a bronz kardok a bronz pajzsokon, sisakokon, hal lordĄt s, diadalv”lt‚s t”lti meg a v”lgyet. Nem hallani bel‹le semmit, az ezred‚ves cs”nd hon ba nem hatol le a harci zaj. Az tk”zet mŁlt n a megvert sereg egy kis t”red‚ke az aggteleki nyĄl sban tal l mened‚ket. ElbŁjnak a f‚lelmes regekben, de olyan csendben vannak, hogy szinte l‚lekzetket is visszafojtj k. A barlang k‚pzelt r‚meit‹l reszketve bŁjnak ”ssze, kĄvl a biztos hal l, bell az ismeretlen r‚m!

Csak hosszŁ, hosszŁ ˘r k, tal n napok mŁlva mernek el‹bŁjni se meneklni valamerre, tal n haza, ha van m‚g otthonuk s a gy‹ztes ellens‚g nem dŁlta fel. . .

B‚k‚sebb id‹ben Łjra f”lkeresik a barlangot s ‚g‹ fa has bokkal bevil gĄtva, a k‚pzelt r‚meket bűv”s mondatokkal elűzve, behatolnak abba az els‹, nagyobb csarnokba, ahol az tk”zet ut n meglapultak. Mivel otthonuk elpusztult s rossz id‹k j rnak,  zsiai lovashord k ld”zik a levert ‹slak˘k harck‚pes fiait, elhat rozz k, hogy mindenkkel ide meneklnek. Behordj k kis vagyonukat, betelepĄtik csal djukat s ‹k maguk vad szattal ‚s gyűjt”get‚ssel szedik ”ssze az ‚lelmet. Messzebb, mint az els‹ csarnok, nem igen mernek hatolni, ott ismeretlen r‚mek laknak, onnan n‚ha mintha vijjog st, gonosz kacag st hallan nak. Teremt‹m !

Oda bemenni csak az merjen, aki nem f‚l a gonosz lelkekt‹l!

M‚g arra n‚zni sem mernek, mert mintha z”ldf‚nyű szemek villogn nak fel‚jk! Milyen ostoba az ember! K‚pzelt r‚mekkel n‚pesĄtette be a vil got s f‚lt mindenhol irt˘zott minden szokatlant˘l.

A csal d ‚let‚b‹l nem hat be messze semmi zaj. A tizenh rom messze, messze benn, a f‚lelmetes regeken ‚s folyos˘kon tŁl nem hall semmit csak a f radhatatlan cseppek pendlnek, koppannak, mintha az ”r”kk‚val˘s g ˘r ja j rna. Vad  zsiai hord k, germ n eredetű n‚pv ndorl˘k fel fedezt‚k a barlanglak˘kat, kiirtott k ‹ket, a gyermekeket anyjuk ”l‚ben szŁrt k le s az ‚lelmiszereket elhordt k. Csak egy kis fiŁcska meneklt el messze, messze be a barlang regeibe, nem tal lt k meg. De a gyermek meg nem tudott visszatal lni. SĄr sa, jajgat sa bet”lt”tte a n‚ma boltozatokat, Ezt tal n meghallotta az a tizenh rom, de nem tudtak a kis  rv n segĄteni! K‹szĄvk megindult, mert a k”veknek is van szĄve, csak az emberek k”zt vannak szĄvtelenek, K‚rt‚k a kis cseppeket, hogy ments‚k meg a gyermeket, S a cseppek sz˘tfogadtak, Meg radt a barlangpatak, A gyermek ‚rezte, hogy l b t ‚ri a vĄz, Meneklt f”lfel‚, mindig f”ljebb ‚s f”ljebb, csoda, hogy fel tudott kapaszkodni olyan meredek szikl kon, s Ąme, vil goss got pillantott meg feje f”l”tt s kijutott a szabadba, Szeg‚ny bujdos˘k megtal lt k s megmentett‚k...

ElzŁgott a barlang f”l”tt a n‚pv ndorl sok ”z”ne, nem hallatszott bel‹le odalenn semmi! Letelepedtek a magyarok a k”rny‚ken, mit tud r˘la az a 13? A mongolok el‹l tal n sokan menekltek a barlang egyik-m sik nyĄl s ba, de a v‚rtanuk term‚be nem juthatott el senki, ElmŁltak a t”r”k id‹k is, egy nagyra hivatott nemzet vĄvta szabads g ‚rt hal los tus j t, alighogy ler zta a sz”rnyű t”r”k Ig t., Mindebb‹l, Hunyadi J nos dics‹s‚g‚b‹l, M ty s igazs g b˘l, R k˘czi f jdalm b˘l, a branyiszk˘iak diadal b˘l nem hallottak odalenn semmit. Csak a Napsug r kis vit‚zei pendltek szakadatlanul, mint annyi sok-sok ezer ‚v ˘ta, csak a tizenh rom k‹.

Egyszer azt n a sok sz zezer esztend‹s cs”ndet emberi l‚ptek, a sok sz zezer esztend‹s s”t‚ts‚get f klyaf‚ny szakĄtja meg! A barlang fel volt fedezve!

A tizenh rom k‹kolosszus b mulva tekint az emberekre!

H t ez az a sz”rnyeteg, aki testv‚r‚t legyilkolja,  rtatlan gyermekeket a szikl hoz paskol, szeg‚ny ”regasszonyokat m gly n ‚get el! H t ez az! Vajjon mit akar itt?

A kĄv ncsiak k”rltekintgetnek, megcsod lj k a hatalmas kolosszusokat s azt n tov bb mennek. Megint cs”nd ‚s s”t‚ts‚g. De most m r nem tart sok . Minduntalan j”nnek l togat˘k, f kly kkal bekormozz k a gy”ny”rű alakzatok m rv ny test‚t, a finomabb csipk‚ket, cseppk”veket, ezer‚ves remekműveket let”rdelik csupa szesz‚lyb‹l, gyerty val becsepegtetik a led‹lt kolosszus ragyog˘ test‚t. Ott esznek a pomp s sztalagmitok k”zt, elsz˘rj k a szalonna h‚jat ‚s zsĄros papirost...  Szem‚t, piszok, ostoba l rma ‚s ‚retlen tr‚f lkoz s...

V‚gre! V‚gre j”nnek j˘ emberek is. EltakarĄtj k a szennyet, j rhat˘ utat k‚szĄtenek, megtiltj k a tov bbi pusztĄt st ‚s mocskol st, majd pomp s elektromos vil gĄt s ragyog˘ f‚ny‚ben tnd”klenek azok ott tizenh rman.

Ezeknek m r ‚rdemes elmondani mindazt, amit soksok ezer esztend‹ alatt  t‚ltek, s a k‹kolosszusok is megsz˘lalnak a tudom ny hangtalan, de ann l besz‚desebb nyelv‚n s elmondt k azt, amit ide leĄrtam.