Varázshegy - A Pilis-hegyről barlangász szemmel

Írta: Harsáczki György
Turista Magazin 2001. december

Mert vannak varázshegyek. Hegyek, amelyeknek bőséges kincsestáruk van a figyelmes kiránduló elkápráztatására. Ilyen a Pilis-hegység legmagasabb csúcsa (756 m) - egyben névadó tömbje - is, mely tökéletes sasbércként uralja a vidéket. A pilis szó egyébként a szláv plis szóból származik, ami kopaszt jelent, utalva a mészkőterületek gyakori kopárságára. Szerencsére ez most nem áll fenn. Térképen jobban szembeötlenek a jellegzetes szintvonalerdős hegy nagy méretei (három átlagos magyarországi hegyet is kitenne), és az akár vonalzóval is meghúzható törésvonalak, melyek mentén valaha 400-500 métert szökkent a magasba.
Kevesen ismerik ezt a látnivalókban gazdag hegyet, pedig aki a frekventált Dobogókőre Pilisszentkereszt felől utazik, ezt láthatja a buszablakból.
Bár erre nem épült üdülőtelep, épült helyette honvédségi laktanya, ami ma elhagyatva, lepusztulva fájdítja a csúcsra érkező szívét. Legalább jó a kilátás a betondokkok tetejéről. Az egyéb sziklákról nem is beszélve.
A hegyalkotó hófehér triász mészkő már messziről szembeszökő, ami számos barlangot, kőfülkét rejt körös-körül a Pilis oldalában és lábánál. Részben hévizes eredetűek, részben a hidegvizes karsztosodás eredményei. Több nagyméretű barlangmaradvány is utal a hajdan aktív karsztos időszakra.
Ezek közül a Vaskapu-szurdok két sziklaíve a legimpozánsabb, amelyek látványa minden évszakban feledteti a turistával a meredek kaptatót. A nagyobbik - kilenc méter széles - sziklaív bal oldalában az ügyesebbek egy kis barlangászpróbát is tehetnek egy rövid "gilisztajáratban".
Az északkeleti oldal Pilisszántói-kőfülkéje is egy nagyobb üreg maradványa a maga tíz méteres szájával, ahol rengeteg jégkorszaki állat csontmaradványát találták meg, és ahol valaha a jégkorszak embere is otthonra lelt.
A Pilis-csoport legszebb "valódi" barlangja a Pilis-barlang, amit a Vörös Meteor barlangászai tártak fel, és amit nem sokkal ezután már le is kellett zárni, a gyönyörű képződmények gyors fogyatkozása miatt...Az átlagosan egy-két méter szélességű és három-négy méter belmagasságú üregrendszer csak egyeztetéssel és engedéllyel látogatható. Amatőrök itt is próbálkozhatnak a barlang lezáratlan előjárataiban.
A szopláki Ördöglyukra is rács került a mélyebb járatokban tanyázó denevérpopuláció védelmében, de a bejárat aknaszerű kürtőjébe - kötélen - még leereszkedhet a bátor vállalkozó.
Lám lám a Legény és a Leány is itt talált egymásra sok-sok idő után. E kettő, a hegy nyugati oldalán nyíló barlang még összenyitásuk előtt nagy hasonlóságot mutatott. Méreteikben a Pilis-barlanghoz hasonlítanak, viszont azzal ellentétben vertikális kiterjedésük is jelentős, és hosszabbak is annál. Lezártak.
A kettős üreg közelében számos kisebb nyílik, szinte egymást érve. A ferde nyílású, rövidke "Bivak" például éjszakázásra, bivakolásra kivló hely. A Juventus és az Ajándék barlangok is az előbbiekhez hasonlóan a Csévi-szirtek közelében sötétlenek, amikről tiszta időben gyönyörű kilátás esik nyugatra a Gete, a Gerecse, a Dorogi-medence és a Budai-hegység felé. Ajánlom ezt a panorámagazdag túracélpontot mindenkinek, mert míg az elvakultak sziklát másznak és az üregeket kutatják, addig a komfortkedvelők hosszan ejtőzhetnek a délutáni napsütésben.
Helyileg koncentráltabb, de ugyancsak jó kilátóhely a Fekete-szikla - Két-bükkfa-nyereg közelében -, aminek hófehér köveiről Pilisszentlászlóra tekinthetünk le.
A sok változatos elhelyezkedésű kőfülke és apróbarlang után - amikből az északkeleti oldalon is több mint tíz nyílik - már csak hab a tortán az ötszáz méteres tszf. magasságban található, időszakosan aktív Pilis-nyergi-víznyelőbarlang, aminek bejárata cseppet sem hívogató, de legalább "megmászható".
Hogy miért írok a barlangapróságokról is? A válasz egyszerű: Ezek és hasonlók megtalálásában ott van a "valódi" felfedezés élménye. - Fedezett már fel Ön új területet? No ugye. És mikor élte át a korlátlan mozgás örömét? Talán kisgyerek korában - ruhájára még nem vigyázva - a fűben henteregve. Ezen a fertályon ezt ismét átélheti, mert másképpen nem is menne.
Aki azonban mereven elzárkózik a nyirkos világtól, az válassza pilisi útvonalául a Pilisszántó felől kultúráltan emelkedő Panoráma ösvényt! Aki pedig megelégszik a Pilis lábánál tett rövidebb sétával, az miután elmerengett a Pilisszentkereszt határában található monostor romjai közt, elsétálhat a bő fél órányira levő Mária-padi pihenőhöz.