Az eddigi legősibb modern ember 

Az modern ember eddigi legrégebbi maradványait találták meg egy romániai barlangban. A leletek nemcsak koruk miatt szenzációsak, hanem azért is, mert az első vizsgálatok alapján bizonyítékul szolgálhatnak egy máig sok vitát kiváltó tudományos feltevés eldöntésében, mely szerint a modern ember kereszteződhetett Neander-völgyinek nevezett kortársaival.

Elképzelhetô, hogy a legrégibb modern ember keveredett a Neander-völgyi ôsemberrel - fotó: reuters

A csontdarabokat tavaly februárban találta meg a Máramaros megyei Pestera cu Oase barlangban három román barlangász, de csak nemrég vetette őket alá tüzetes vizsgálatnak egy nemzetközi tudóscsoport. A csontdarabok lelőhelyéül szolgáló barlang a feltételezések szerint temetkezési hely lehetett. A lelet legértékesebb darabja egy felnőtt férfi állcsontja, ennek korát a kutatók 34-36 ezer év közé teszik. Ezenkívül találtak még többek között egy hasonló korú arccsontdarabot, ami egy fiatal fiútól származik.
A leletek az eddigi legrégibbek, amiket a modern embertől találtak, de nemcsak ezért rendkívül fontosak tudományos szempontból. A csontdarabok ugyanis még abból az időből származnak, amikor a Neander-völgyi ősemberek is megtalálhatóak voltak kontinensünkön. Máig nagyon sok vita van arról, hogy milyen lehetett a két csoport közötti együttélés. Egyes feltételezések szerint semmilyen kapcsolat nem volt a cro-magnoniak és a Neander-völgyiek között. Akik ezt állítják, azok arra hivatkoznak, hogy az eddig megtalált Neander-völgyi leletek génállománya szinte semmilyen közös vonást nem mutat őseinkkel. Más tudósok azonban még azt is felvetették, hogy valamilyen hibrid fajta jöhetett létre idővel. Ha ilyen köztes csoport nem is létezett, azt sokan feltételezik, hogy az egymás mellett élő cro-magnoni és Neander-völgyi csoportok olykor valóban keveredhettek, s hozhattak létre közös utódokat.
A most megtalált csontdarabok ez utóbbi feltételezést látszanak igazolni. Erik Trinkaus, a Washington Egyetem profeszszora a vizsgálatok után a Journal of Human Evolution címû szaklapban közölt tanulmányt a leletről. A kutató szerint kétségkívül modern emberről (homo sapiens) van szó, ugyanakkor szokatlanul primitív vonásokat is felfedezni a leleteken: nagyok a záp- és a bölcsességfogak, ezenkívül robusztus felépítésû a felső és az alsó állkapocs is. Mindezek olyan vonások, melyek nem jellemzők már egyetlen eddig talált, és 200 ezer évesnél fiatalabb ősembermaradványra. Trinkaus szerint a leglogikusabb magyarázat az lehet, hogy az Afrikából kirajzó és a Földet fokozatosan benépesítő ember szaporodhatott más, helyi populációk tagjaival is. "Úgy tûnik, hogy a legkorábbi modern ember mégsem volt annyira modern, mint azt eddig feltételeztük, ugyanakkor a létrejötte óta jóval lényegesebb anatómiai változások történtek” - fogalmazott a BBC-nek Mary Tileston Hemenway, Trinkaus kollégája.
Az eddigi elképzelések szerint a homo sapiens fokozatosan hódította meg a bolygót, és mindenhol kiszorította a helyi humanoidokat, köztük a Neander-völgyi embert is. Európában azonban túl kevés lelet került elő ahhoz, hogy a kereszteződés kérdésében dönteni lehessen. A romániai csontdarabok talán közelebb visznek a megoldáshoz.

mh-összeállítás

2003-09-24