m1 Körzeti magazin
2002-11-15
Körzeti magazin - TV1
Műsorvezető: Dombóvári Gábor
Mv.: - Az első riport összeállítást főleg az Ürömön,
illetve az Üröm környékén lakók figyelmébe ajánlom, de ez abszolút nem jelenti
azt kedves nézők, hogy csak helybéli problémáról van szó. Sokkal komolyabb a
dolog. Figyeljenek.
R.: - Évek óta nyugtalanítja az ürömieket és a környék
lakóit annak a közel 60.000 tonna gázmasszának a sorsa, amit még évtizedekkel
ezelőtt helyezett el a gázgyár az egyik Üröm melletti mészkőbánya területén.
Hosszú jogi huzavona után a Legfelsőbb Bíróság tavaly úgy döntött, a rendkívül
veszélyes hulladék eltávolítása és a terület kármentesítése állami feladat. A
minisztérium meg is tette a szükséges lépéseket, megkezdődött a tényfeltárás,
elkészült az akcióterv.
Horváth Vera, szakmai tanácsadó, KVM: - Nagyon nagy a
szulfát tartalom, nagyon nagy a cianid tartalom, a különböző mikro szennyező
anyag, tehát különböző nehézfém tartalmak. Tehát sok és széles spektruma
van a szennyező anyagoknak, ami a gázmasszából adódik és hát a csurgalék
vízben is, nem is egyszerű a csurgalék vizet ott kiszedjük, kiszivattyúzzuk,
tartálykocsikba kerül és egy speciális tisztítóműbe megy Dunaújvárosba.
R.: - A csókavári bánya közvetlen közelében létesült
megfigyelő kútban azonban a nyár közepén mindezeket a káros anyagokat rendkívül
erős koncentrátumban mutatták ki. Már pedig, ha a Budai hegység alatt
elhelyezkedő összefüggő karsztvízrendszer szennyeződik, az nemcsak a
karsztvizes hőforrásokat és az azokra települt fürdőket, hanem a térség
ivóvízbázisát is veszélyeztetheti.
Mindszenty Andrea, tanszékvezető, ELTE alkalmazott és
környezetgeológiai tanszék: - A karsztosodó kőzetek, jelesül a mészkő és a
dolomit azok arról nevezetesek, hogy bennük egy olyan hasadék, repedés, oldott
járat, hálózat alakul ki, amelyben a víz gyakorlatilag akadálytalanul
közlekedik. Na most ez, hogy gyakorlatilag akadálytalanul közlekedik benne a
víz, azonban azt is jelenti, hogy egy bizonyos mélységen túl az ilyen
kőzeteknek minden repedését, üregét egyöntetűen kitölti a víz, a karsztvíz, ez
az állandó karsztvíz szint. Ha ide lefúrunk egy fúrólukat, akkor ebből a
fúrólyukból vagy kútból termelhetünk karsztvizet egy bizonyos meghatározott
mennyiségben és ez ivóvíz minőségű lehet. Na most azáltal, hogy a karcos
járatok ilyen akadálytalan vízmunkát biztosítanak, ezáltal van az, hogy ha a
karsztra hulladékot, hát még ha veszélyes hulladékot helyezünk el, akkor
mindenféle szennyeződés a karsztba bejuthat szinte akadálytalanul és
elszínezheti a vizet és akadálytalanul nagyon messzire is eljuthat, hogy ha ez
a karsztvíz áramlik, márpedig áramlik a felszín alatt is. Itt a Péter hegy
vonulata, itt van a mi kis kőfejtőnk és látható, hogy az egész összefügg. Tehát
ami vizet ezek a karsztos képződmények tárolni tudnak, az a víz ezekben
kommunikál, közlekedik egymással.
R.: - A további környezetszennyezés elkerüléséért a
Környezetvédelmi Minisztérium fóliával letakartatta a gázmasszát és a
szennyezett csapadékvizet sem engedik a hegybe szivárogni. A végső megoldás
azonban csak a gázmassza elszállítása és közömbösítése lehet.
Horváth Vera, szakmai tanácsadó, KVM: - Bányászati
eszközökkel ki kell termelni ezt a gáztisztító masszát, ami egy ilyen kemény
salakanyagnak tűnik, tehát nem egy, a massza névből félreérthető, ez egy kemény
anyag, tehát azt ki kell termelni, és utána az ártalmatlanítása következik.
Hogy hol és miként fog történni az ártalmatlanítása ara azért nem tudok most
választ adni, mert annyit tudunk, hogy Magyarországon ilyen anyagnak
ártalmatlanítására engedélyezett eljárás nem létezik. Tehát a közbeszerzési
eljárás keretében a vállalkozóknak kell olyan ártalmatlanítási módokra
javaslatot tenni, amelyekhez már csatolják az ártalmatlanításra vonatkozó
különböző, nagyon sokrétű engedélyt is, tehát hogy a nyertesnek minderre
engedélye is legyen.
R.: - Mindez előzetes számítások alapján hattól 15 milliárd
forintba is belekerülhet és ebbe a karsztvízbázis szennyezés mentesítése még
nincs benne. Minden esetre egyes szakértők a kutatókútban mért erős
szennyezettségből azt valószínűsítik, hogy a karsztvíz még nem károsodott. A
térség kútjaiban és forrásaiban nem mutatható ki a szennyeződés. Azt azonban
részletesen fel kell térképezni, hogy az Üröm környéki karsztvíz merre és
milyen sebességgel áramlik.
Horváth Vera, szakmai tanácsadó, KVM: - Épp a Vituki és a
MÁTI vizsgálatai bizonyították, hogy nagyon komoly veszélyt jelentene ez a
bányászati tevékenysége a budapesti termál karsztrendszerre és ezért behatóbb
vizsgálatok történtek a területen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell
most a szennyezettség vizsgálata miatt kiegészítő vizsgálatokat végezni, de nem
a nulláról kezdünk.
Mindszenty Andrea, tanszékvezető, ELTE alkalmazott és
környezetbiológiai tanszék: - Az adófizető általában nem nagyon örül annak,
hogy ha a pénzét alapkutatásra költik, mert azt mondja, hogy miért
passziózzanak azok a tudósok, amiért valaki 15 évvel ezelőtt arra kért, hogy az
Üröm, Péterhegy, Aranyhegy környékének a hidrogeológiáját szeretné tanulmányozni
és az üregeket vizsgálni, akkor valószínűleg nem kapott volna pénzt azzal, hogy
biztos a barlangászok hobbija, azért barlangot akarnak találni. Most pedig
amikor a baj megtörtént, illetve észrevették, hogy a baj megtörtént, most
milyen jó lenne, hogy ha pontosan ismernénk a Péterhegy, Aranyhegy, Ürömhegy
környékén a hidrogeológiáját. Tehát az adófizetőkben tudatosulnia kellene arra,
meg mindazokban, akik ilyen célokra költségvetési pénzeket osztanak, hogy
igenis kell áldozni az alapkutatásra, mert az alapkutatási eredményekre mindig
akkor van hirtelen szükség, amikor ezt nem lehet fél év alatt elintézni, mert
ezek évekre szóló kutatási programok.
R.: - A minisztérium minden esetre tűzoltásba kezdett.
Rövidesen kiírják a gázmassza elszállítására a közbeszerzési pályázatot is.
Másrészről megkezdődött az Üröm környéki karsztvizek részletes feltérképezése
és a víz szennyezettségének vizsgálata. A gázmassza várhatóan 2-2,5 év múlva
kerülhet el a csókavári kőfejtőből.
Mv.: - Elhangzott az összeállításban, talán emlékeznek rá,
hogy 6-15 milliárd forintba kerülne nagyjából, hogy ha itt rendet lehetne
csinálni.
Befóliázzák az
ürömi gáztisztító masszát
2002-11-20 11:47
Infó rádió
Musorvezeto: Kálmán Olga
Riporter Torda Júlia
Mv.: - Várhatóan december
elejére fóliázzák le a Csóka vár ürömi gáztisztító masszát, hogy az eső
ne mossa be a környezetszennyező anyagot a budai karsztrendszerbe. A munkákkal
legkésőbb december közepére kell végezni. Horváth Verával, a Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadójával Torda Júlia beszélt.
R.: - Megkezdődött az Ürüm
csókavári kráterbányában található környezetszennyező anyag eltávolítása. Mi
zajlik ebben a pillanatban a csókavári domb kráterbányájában?
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - A gáztisztító
masszát egy vékony fóliával átmeneti jelleggel letakarjuk, hogy megakadályozzuk
a csapadékvíznek a gázmassza átmosását.
R.: - Ez kifejezetten azért
van, mert közeledik a tél.
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - Így van.
Folyamatosan történik a nagy átmérőju csápos kutakból a csurgalékvíz
szivattyúzása, tartályokba történő átemelése és onnan elszállítása. Evvel
egyidejuleg megkezdődött az árok építése, a fóliatakarás, aminek a határideje a
tél beállta előtt, december 15-e. De ahogy nézzük a munkálatokat még hamarabb,
december első napjaiba kész lesz a munka.
R.: - Tehát ezt úgy kell
elképzelni, hogy állandóan dolgoznak a kráterbányában.
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - Így van. Több
ember állandóan dolgozik. És ez üzemi terület, tehát nem is lehet simán
bemenni, mert le van zárva.
R.: - A végrehajtási terv
teljesítése hol tart most?
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - Az eltávolítás
az csak egyik része ennek a munkának amit végre kell hajtanunk. Most már a
kárelhárítást fölváltotta a kármentesítés, ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési
eljárás nyertese vette át ezt a munkát. A Vituki, a Magyar Állami Földtani
Intézet bevonásával elkészítette az észak-budai karszt átfogó hidrogeológiai
vizsgálatának tervét, amelyre támaszkodva a közeljövőben megkezdődhettek
azok a kutatások, hogy a karszt milyen mértékbe és hogyan szennyeződött, annak
a feltárása. Emellett, hiszen tudjuk, hogy ezt a gáztisztító masszát innen el
kell távolítani, hiszen megléte minden percébe beszédet jelent, ezért elkészült
az a közbeszerzési ajánlattételi felhívás, amely a gáztisztító massza
elszállítására, kezelésére, ártalmatlanítására, hasznosítására vonatkozó
műszaki beavatkozási tervkészítést célozza meg. Jövő év második felében magára
a muszaki beavatkozásra lehet majd a közbeszerzést kiírni. Következő szakasz,
hogy magának ennek a több milliárd, előre becsülhetően több milliárd forint
költségigényu kármentesítésnek a végrehajtása.
R.: - Tehát ez már a
gázmassza eltávolítását jelentené.
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - Ez már a
gázmassza eltávolítását jelenti és ártalmatlanítását. Úgy becsüljük, hogy
amennyiben minden optimális, akkor ennek az időtartama két és fél-három év. És
a másik vonal, hogy az észak-budai karszt területnek egy átfogó hidrogeológiai
vizsgálatát kell bekezdenünk.
R.: - A várakozások
alapján megmenekült a budai barlangrendszer? Nagyon sokan attól féltek,
hogy károsodott ez a bizonyos barlangrendszer.
Horváth Vera, a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai tanácsadója: - A
barlangrendszerbe végzett vizsgálatok bizonyos mértéku szennyezést mutattak, de
nem olyan mértékut, ami egy visszafordíthatatlan folyamat lenne. Ott az úgynevezett
Amfiteátrum tó vizében mutattak ki szennyezo komponenseket, de csekély
mértékben.
Népszabadság
2002-11-25 (24. oldal)
- Cikkünk nyomán -
Örülök, hogy legalább
ideiglenesen letakarták az évtizedek óta fedetlen, esőnek, szélnek kitett
15-20000 tonna gázgyári salakot Budatétényben. Ez nagyon fontos lépés a
kiporzás megakadályozására. Az viszont végtelenül elszomorít, hogy a
Budatétényen lerakott gáztisztító massza egészségkárosító hatásairól nem tudnak
semmit.
Az 1960-as években az Óbudai
Gázgyár több helyen rakta le salakját, így Budatétényben, Budafokon is, a kőfejtés
során kialakított több száz barlanglakásba. Az épületekbe ezután
visszaköltöztek azok a lakók, akik az anyag egészségkárosító hatásairól
valószínuleg nem tudtak, de talán nem is kérdeztek meg szakembereket.
A massza erősen
savas, a belőle elfolyó csurgaléklé napok alatt korrodálja a fémedényeket,
-szerszámokat. Nagy
mennyiségben tartalmaz ként, cianidokat, nitriteket, nitrátokat, fluoridokat,
ammóniumionokat, és nehézfémet is.
Az Óbudai Gázgyár
salaklerakatának egészségkárosító hatásai Budatétényben címu kiadványban
ismertettük a már évtizedek óta folyó vizsgálatok legfontosabb adatait. A salaklé erősen
mutagén, és radioaktivitása is kissé meghaladja a háttér értéket. Átnéztük
a térség egészségügyi adatait tartalmazó dokumentumokat is. A legfontosabb adatok
a következők voltak: 1979 és 1990 között 15 férfi halott közül 10 szenvedett
rosszindulatú daganatos betegségben. Nőknél ez nem volt jellemző, ez egyben
önkontrollt is jelent. A férfiak rákhalálozása ez időben 22-24 százalék között
mozgott. 1973 és 1975 között 19 újszülött közül 6 koraszülött volt, közülük egy
szív- és egy agyérfejlődési rendellenességben szenvedett. 1976 és 1990 között
az itt született 39 újszülött közül 18 szenvedett valamilyen súlyos
betegségben. 1973-1990 között összesen 58 újszülöttből hatnál találtunk fejlődési
rendellenességet, mely mintegy 10 százalékot tesz ki. A budapesti átlag 5
százalék körül mozgott.
A környék lakói szerint a
salaklerakat környékén a gyümölcsfák (különösen az első időben) sorra
tönkrementek. Mégis láttam olyan konyhakertet, ahol egyenesen a salakba
tuzdelték a palántát. Elszomorító ez az általános hitetlenség és tudatlanság.
Dr. Kékesi Olga
a Magyar Általános Orvosok
Tudományos Egyesülete
Daganat Epidemiológiai Munkacsoport
vezetoje és a Zöld Jövo Környezetvédelmi Egyesület
alelnöke
A környék egyéb
barlangi szennyezéseiről ITT
OLVASHATSZ !