Lábunk alatt omlik a föld A Várhegy olyan, mint egy nagy geológiai sajt - Több a program, mint a pénz

Népszabadság • Csordás Lajos  Kálmán Attila  • 2005. március 24.

Pincerendszer Kőbánya alatt Kép: Móricz Simon

Magyarországon több mint félezer település alatt húzódnak balesettel fenyegetõ pincerendszerek, csakhogy a veszély-elhárításra eddig költött tízmilliárd forint töredéke a szükséges pénznek.

Több százra tehető Magyarországon azoknak a településeknek a száma, ahol a pincebeomlások komolyabb balesetet okozhatnak. Az önkormányzatok idén kétszer, április 1-jén, majd szeptember 1-jén pályázhatnak veszélyelhárításra. Erre, csakúgy, mint tavaly, 605 millió forint áll rendelkezésre. Ez a summa csak a töredéke a szükségesnek, amit jelez, hogy 2004-ben 156 pályázatból mindössze száz körüli volt a nyertesek száma, ám a beadott igénylés összege elérte az 1,8 milliárd forintot. Eddig 132 helyhatóság nyújtotta be igénylését a pénzeket szétosztó BM-nek. A tapasztalat az, hogy tartalmilag szinte mindegyik megfelel a kiírásnak, ám a szűkös lehetőségek miatt az elbírálásnál a közvetlen életveszéllyel fenyegető helyszíneket részesítik előnyben. Ami nehezíti a helyzetet, hogy a 605 millió forintból kellene megoldani nemcsak a pincerendszerek, hanem a természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatait is - tudtuk meg Madaras Attilától, a BM főosztályvezetőjétől.

Magyarországon a '70-es évek közepén kezdődött a pincék megerősítése Egerben és Pécsett. Országossá 1991-től vált a program, ám akkortól már önkormányzati pénznek is társulnia kellett a központi támogatáshoz. Az elmúlt 15 évben mintegy 250 település jutott kisebb-nagyobb összeghez, de az állami támogatással eddig elköltött csaknem tízmilliárd forint meglehetősen kevésnek bizonyult.

A fővárosban is komoly gondot okoznak az olykor több száz éve épült pincék. Budapesten a Várnegyed, Kőbánya és Budafok alatt húzódik meglehetősen zegzugos és hosszú pincerendszer. Több baleset, sőt tragédia is előfordult már: tavaly például egy kutyáját sétáltató férfi lába alatt nyílt meg a föld a kőbányai Óhegy parkban. Két hete ugyanott újabb omlás történt. Szerencse, hogy az egész területet - mintegy húszezer négyzetmétert - körbekerítették.

Szarvasi Ákos, a X. kerületi önkormányzat csoportvezetője elmondta, külön kell kezelni a ma is meglévő pincerendszer és az egyszer már - jobbára kommunális hulladékkal - feltöltött többhektárnyi óhegyi, illetve sportligeti terület ügyét. Ezen a két területen a múlt év végén lezárult a geofizikai vizsgálat, amely megállapította: csak az Óhegy veszélyeztetett. A budai Várhegyet egy nagy geológiai sajthoz hasonlítják a szakemberek, ahol mindig előbukkan egy-egy ismeretlen üreg. A kerületi önkormányzat nem kezelője a rendszernek, az utóbbi tíz évben mégis 291 millió forintot költött járatfelújításokra. A KVI új vezetésével épp most folynak a megbeszélések a polgárvárosi barlangszakasz átvételéről.

A várbeli házak alatti pincék gyakran összeérnek a föld alatti üregrendszerekkel. Általában nincs rögzítve az sem, hol a határ a pince és a barlang között, azaz meddig terjed a ház birtoka, s honnan kezdődik a közé. S bár nem a kerület a kezelő, a barlangok problémáival kénytelen foglalkozni. Tavaly a Dísz téren gázcsőfektetés közben akadtak rá egy ismeretlen üregre, az idén a Zenetudományi Intézet mellett.

Sajátos a helyzet Budafokon, ahol HM-, kerületi és magántulajdonban vannak a pincék. A 130 ezer négyzetméternyi hosz-szú pincehálózatot főleg borászatok és gombatermesztők használják. A városrész tulajdonában mindössze harmincötezer négyzetméternyi van, közülük azokat, amelyek közterület alatt húzódnak, öt évvel ezelőtt egy pályázatnak köszönhetően megerősítették vagy betömték.

Két évvel ezelőtt itt is felmérték a helyzetet, de nincs rendszeres állapotvizsgálat. Erre azonban a vegyes tulajdonlás miatt kevés lehetőségük van az önkormányzatoknak. Witzl György, a felmérést végző szakmérnök szerint - bár csekély a valószínűségük, de - nem zárhatók ki a jövőben a kőbányaihoz hasonló balesetek.