Kretzoi Miklós geológusok, paleontológusok, régészek nemzedékeit tanította. Nevéhez fűződik a rudabányai ősi emberszabású leletek feltárása és közzététele, számos világhírű őslénytani élőhely kutatása, régészeti lelőhely csontanyagának feldolgozása.

A tudományos kutató a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeuma Föld- és Ásványtárának vezetője, majd a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, később a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani és Embertani Tanszékének vezetője volt.

Rudabánya környékén nyolc-tíz millió évvel ezelőtt olyan emberszabású majmok léteztek, melyek az emberré válás korai szakaszának jellegzetességeit viselték. A leleteket az 1960-as években a rudabányai lignitbánya főgeológusa, Hernyák Gábor találta meg, és juttatta el Kretzoi Miklóshoz, aki akkor a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos kutatója volt. Ősmaradványok, köztük csontok és egy állkapocs került elő. Ennek alapján Kretzoi Miklós új emberszabású majomfajt írt le, a Rudapithecus hungaricust.

A tudós 1970-től 78-ig vezette a rudabányai ásatásokat. Ebben az időszakban 75 főemlős maradványai kerültek felszínre, de még 2000-ben is találtak újabb, tízmillió éves csontokat. Kretzoi Miklós kutatásainak összefoglaló kötetét 2003-ban jelentette meg a Magyar Nemzeti Múzeum.

(MTI)