Új cseppkőbarlangot fedeztek föl a Balatonnál
2004. január 8., csütörtök, 8:47

Új cseppkőbarlangot fedeztek föl Balatonedericsen helyi barlangkutatók.

"Az edericsi Szabadhegyen az év végén fedeztük föl a jelenleg 100 méter hosszúnak, 25 méter mélynek ismert, részben cseppköves barlangot. A fölfedezés dokumentálása, a fényképek, térképek elkészítése és a tudományos leírás jelenleg is folyik, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, valamint a többi szakhatóság számára benyújthassuk" - fogalmazott John Szilárd, a balatonedericsi székhelyű, Stix Barlangkutató Egyesület elnöke, aki elmondta: az 1997-ben bejegyzett, föld alatti mentőszolgáltatást is végző balatonedericsi barlangászcsoportnak 20 állandó tagja van, de a föltárásokban, kutatásokban kétszer ennyien, mintegy negyvenen szoktak rendszeresen részt venni.

Az új edericsi barlangot egyenlőre GN-töbör néven jegyzik, a "töbör" szakszó a felszíni besuvadásra, besüppedésre utal - magyarázta a szakember. A további föltárásra váró barlangot nem a föld mozgása hozta létre, hanem a víz mosta, oldotta ki a hegy mészkőjéből, s csak az üreg egy részében találhatók cseppkő-képződmények.

Az Ederics környéki táj gazdag hasonló természeti képződményekben: csak a falu határában mintegy 30 kisebb-nagyobb barlangot fedeztek föl eddig, s mint a legutóbbi eset bizonyítja, újabbak megtalálása sem kizárt. A Balaton-felvidéken több barlang is ismert, az északi tóparton a leglátogatottabb a füredi Lóczy-barlang, a Bakonyban 200 körüli a hasonló képződmények száma, s a Dunántúlon az abaligeti barlang és a tapolcai Tavas-barlang mellett a 3 kilométer hosszú tési Alba Régia-, valamint az utóbbihoz hasonlóan szintén nem látogatható edericsi Csodabogyós-barlang a legjelentősebb.

A most fölfedezett képződmény mellett folyamatosan kutatják Balatonedericsen a jelenleg 3800 méter hosszan föltárt Csodabogyós-cseppkőbarlangot, amely a Dunántúl leghosszabb barlangja, a Döme-barlangot, ahol 1999-ben ősember nyomaira bukkantak - az itt talált újkőkori leleteket, köztük egy 17 éves férfi csontvázát és égetett edény maradványokat a veszprémi múzeumban őrzik -, s több kisebb föld alatti üreg, valamint a szomszédos Szentgyörgy-hegyen a jégbarlangok vizsgálatát sem fejezték be a balatoni barlangászok.

(MTI)