Adamkó Péter a rádiónak elmondta [1], hogy a Citadella alatt, egy luxusvilla építése közbe feltárt kristálybarlang bejáratát az építők 8-10 méteres magasságban sittel torlaszolták el.

Az építkezéshez ezután csak úgy kapott engedélyt a kivitelező, ha a kutatók számára 24 órás bejárást biztosítanak, ez azonban nem történt meg. A barlangkutató elmondta, azt sem tudják, milyen mértékben károsodott a barlang, mert nem tudnak bejutni.

Adamkó Péter szerint, ha a barlangot tönkretették, az kimeríti a természetvédelmi bűncselekmény fogalmát.

Az Infó rádió úgy tudja, az építkezést először az építési hatóság leállíttatta, az építtető azonban elfogultságot jelentett a budavári önkormányzat ellen, ezután az ügyet a VII. kerületi építési hatósághoz utalta a közigazgatási hivatal.

A barlangkutató a rádiónak elmondta, nem érti, hogy egy hegyvidéki építkezés ügyében hogyan dönthetett egy olyan kerület, ahol nem járatosak ilyen kérdésekben.

Szerdáig adott időt a természetvédelmi hatóság az I. kerületi Bérc utcában építkező kft.-nek, hogy elszállítsa azt a több méter magas földhalmot, amely jelenleg elzárja a Citadella alatt elnyúló kristálybarlang bejáratát. Ha a B. Soares Ingatlanfejlesztő Kft. nem tesz eleget a felszólításnak, akár egymillió forintos bírságra is számíthat.

Az [origo] szerette volna megnézni, hogy a cég a határidőre elszállítja-e a földkupacot, fotóriporterünket azonban az építtető cég biztonsági emberei nem engedték be az építkezésre. Az ombudsmani hivatal munkatársa - aki viszont bejutott a helyszínre - azt mondta az [origo]-nak: a földhalmot munkások lapátolják csillékbe.

Váncsa Gábor, a természetvédelmi hatóságként eljáró Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője közölte: a múlt hét pénteken érkezett hozzájuk bejelentés, hogy barlangászok nem tudják megközelíteni a kristálybarlangot. A hatóság munkatársai szombaton mentek ki a helyszínre. Hétfőn leállították az építkezést, és felszólították a céget, hogy október 31-ig tegye szabaddá a bejáratot. A hatóság előírta azt is, hogy a cég november 30-ig készíttessen szakvéleményt arról, hogy mekkora károkat okozott a bejárat eltorlaszolása. A hatóságok ezt követően döntenek arról, hogy a beruházó tovább építkezhet-e a Bérc utcában.

A felügyelőség főosztályvezetője szerint a cég lépése azért is érthetetlen, mert januárban, miután feltárták a kristályképződményekben rendkívül gazdag barlangot, a cég csak bizonyos feltételekkel kapott engedélyt az építkezés folytatására. Ezek közé tartozott például, hogy biztosítja a barlang megközelítését, vagyis nem tömheti be bejáratát. (A hatóságok az építkezést azért engedélyezték, mivel a barlang másik irányban nyúlt el a föld alatt, mint amerre az építkezést folyt.) Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a B. Soares Ingatlanfejlesztőt, a cég azonban megkeresésünkre nem reagált. A cég hétfőn kiadott közleményében azt írta: nem tömték el a bejáratot, az építési törmelék ideiglenesen került a nyílás mellé, azt a cég legkésőbb kedden elviszi.

Az ügyben vizsgálatot indított az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Az ombudsmani hivatal a kft. tettét nem minősítheti, csupán a hatóságok szerepét vizsgálhatja, vagyis azt, hogy a rendőrség és a természetvédelmi hatóság mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne következzen be a járat eltorlaszolása. Somosi György, az ombudsmani hivatal főosztályvezető-helyettese elmondta: a Magyar Hírlap cikke alapján hivatalból indítottak vizsgálatot. Az esetről ugyanis elsőként a napilap számolt be.

A világviszonylatban is különleges, hófehér csipkeszerű gipszkristályokkal teli gellérthegyi barlangban színes borsókövek és aragonit képződmények vannak egymás mellett, a barlang felett viszont egsy villát építenek, ami a természetvédők szerint veszélyeztetheti a természeti kincseket. Az eddig feltárt hetven méter magas és húsz méter hosszú barlangszakasz a National Geographic fotósát is elkápráztatta, és így történne ez valószínűleg mindenki mással is, ha a ma még csak szűk járaton át megközelíthető barlangot mindenki számára látogatható turisztikai kuriózummá tennék.

Egyelőre ezt az amúgy kézenfekvő verziót hivatalosan még senki nem akarja megvalósítani. Az illetékes hatóságok a telken építkező Feith Zoltán tulajdonában lévő B. Soares Kft.-t kötelezték, hogy építsen egy föld alatt húzódó alagutat, ami lehetővé teszi a jövőben is a barlang biztonságos megközelítését a közterület felöl.

Bár a tulajdonos és egyben építtető cég közleményében azt állítja, hajlandó megépíttetni az alagutat, még sem az engedélyeket nem szerezte be, sem a terveket nem készítette el erre.

Ugyanakkor nagyvonalúságának demonstrálására a sajtóközleményükben hangsúlyozták, hogy bár az alagút építése állami feladat és költség lenne, ők átvállalják ezeket a terheket, hisz eddig is több mint 5 millió forintot költöttek már erre a közügyre, és hajlandóak további áldozatok meghozatalára.

Interjút kértünk a Soares Kft. vezetésétől, de nem vállalkoztak erre. Kérdéseink megválaszolását is ahhoz a feltételhez kötötték, hogy nevet ne kelljen feltüntetniük az email végén, majd egyetlen választ sem küldtek. A közleményükben azt írták, mindent megtettek a kristálybarlangért, és a szakvélemény is őket igazolja. Adamkó Péter barlangász állításait túlzásoknak és a valóságtól távol állónak tartják.

Adamkó azt mondja, őt nem lepik meg a vádak, hisz már sokszor kiderült, nagy marha az, aki egy milliomossal leáll iszapbírkózni. Ő már nem először teszi ezt, de még mindig dühíti az a fölényesség, ahogy az építkezők kezelik őt és a környezetvédelemért lévő hatóságokat.

Épp most küzd a Malom tóért a dakaros (autóversenyző) Szalai Balázzsal, mert az autóversenyző wellness-szállót akar építeni tó fölé, magyarázta a helyzetet kissé csüggedten a barlangász.

Azt állítja, a cég vezetőjét, Feith Zoltánt életében nem látta. Akkor járt a barlang felett épülő háznál először, amikor márciusban kirendelte ellenőrizni a környezetvédelmi hatóság. "Tavaly karácsony után jelezték a kollégáim, hogy építkezés zajlik a területen, és dózerrel földet és építési anyagokat toltak az üregbe. - Szilveszter előtt kimentünk barlangkutatókkal és kiástunk egy eltemetett barlangot, ezt láthatják a képeken is.

Az építtetőnek viszont kutya kötelessége lett volna a külszínre kivezetni a természeti értéket, hiszen úgy szólt az engedélye. Ezt elszabotálta, és eltemette a barlang bejáratát. "Ha a ház mellé, a barlang fölé medencét, vagy kerti csobogót épít, az onnan leszivárgó víz visszafordíthatatlan károkat okozhat a barlangban. - Ha beépíti a telket a bejárat sem lesz hozzáférhető" - nyilatkozta az Indexnek Adamkó.

Nagy Gábor Tamás polgármester saját eszköztárát bevetve a partvonalról próbálja megoldani a barlang ügyét. Szerda reggelre operatív bizottságot hívott össze a hivatalába, meghívót kapott az összes ügyben érintett szakhatóság és azok képviselői. Mindenki eljött, ám az építési engedélyezési joggal bíró VII. kerületi építési iroda vezetője, sem Erzsébetváros jegyzője nem vett részt az egyeztetésen. Nagy Gábor Tamás szerint azért, mert nem érzékelik a helyzet súlyát.

Nagy Gábor Tamás bejelentette, megkereste hivatalosan Fodor Gábor környezetvédelmi minisztert is, hogy tisztségénél fogva miniszteri rendeletben nyilvánítassa védetté a barlang felszínét. Mi is megkerestük Fodor Gábort, hogy megtudjuk, mit gondol erről a lehetőségről, ő azonban lapzártánkig nem volt elérhető.

A Soares Kft. eközben újabb közleményt adott ki. Ebben arról tájékoztattak, hogy szerda délután három órára eltakarították a bejárat előtt magasodó kupacot. A barlang újra megközelíthető, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felelősség által odarakatott fémajtó láthatóan nem sérült.

Ha a minisztérium alapos indokot talál, kiterjesztheti Nagy Gábor Tamás első kerületi polgármester kérésére a Gellért-hegy gyomrában nemrég felfedezett, világszenzációnak számító csipkebarlang fölé a területi védettséget. Fodor Gábor még nem kapta meg a polgármester levelét, de tud a kérésről.

Emellett pedig úgy tűnik, Fodor Gábor élénk érdeklődést tanúsít a kristálybarlang felett építkező cég és a természetvédelem ügyéért vele birokra kelő barlankszakértők vitája iránt is. Bár azt még nem írta meg, hogy szándékában áll-e hozzásegítienie az első kerületet és Budapestet ahhoz, hogy ez a kiemelkedő értékekkel rendelkező barlang hosszú távon megőrizhető és mindenki számára látogatható legyen, de úgy tűnik valami megmozdult.

A szaktárca hivatalos közlése szerint a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. 10. 29-én a 1016 Budapest, Bérc u. 4/a. szám alatti ingatlan tulajdonosának megtiltotta mindenféle építési munka végzését, és arra kötelezte a beruházót, hogy tisztítsa meg a barlang bejáratát.

Még a bejárat eltorlaszolása előtt kötelezték a telken építkező Feith Zoltán tulajdonában lévő B. Soares Kft.-t arra is, hogy építsen egy föld alatt húzódó alagutat, ami lehetővé teszi a jövőben is a barlang biztonságos megközelítését a közterület felöl. A cég az alagút építéshez még hozzá sem kezdett, bár közleményeiben azt kommunikálja a sajtó felé, hogy a járatot mindenképpen elkészíti, noha az nem az ő feladata és költsége lenne, hanem az államé.

Az állam másképp gondolja

A környezetvédelmi szaktárca azonban egyértelműen leszögezi, hogy az ingatlan tulajdonosának kell a barlang bejáratának kiépítéséről gondoskodnia saját költségén. A barlang bejáratának kiépítéséhez fűződő engedélyt is a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz kell majd beadnia - ám ezt idáig nem tette meg.

A természetvédelmi hatóság munkatársai szerdán jártak a területen, amikor is nyugtázhatták, hogy a vállalkozó eleget tett a felszólításnak, elszállítatta a barlang elé felhalmozott homokot és egyéb törmeléket, így újból megközelíthető vált a bejárat.

Ha a B. Soares Kft. ez után sem építi meg a föld alatti bejáratot, ellenben rohamtempóban felhúzza a villát, azzal egy meglehetősen kényes jogi helyzetet állít elő. A barlang és annak kincse az államé marad ugyan, de nem tud hozzáférni. A területi védettséggel ezt meg lehetne előzni, és talán azt is, hogy a barlang fölé medence, vagy bármi olyan épüljön, ami megbontja a hegy ezen részének természetes közegét, a leszivárgó anyagok pedig tönkretennék a most még hófehér csipkeszerű barlangi képződményeket.

"A barlang eleve védett, a törvény azonban lehetővé teszi, hogy egy meghatározott védőzónára is kiterjeszthető legyen a természetvédelmi védettség. A tárca meg fogja vizsgálni ennek a lehetőségét. A védettséget - az eljárás lefolytatása és a körülmények figyelembevétele után - amennyiben az alaposan indokolt, megadhatja a minisztérium" - olvasható a környezetvédelmi minisztérium levelében.