Folytatódik a balatonedericsi Csodabogyós-barlang feltárása

 

2004-01-13 06:53:12 – MTI

 

Három barlangász csoport részvételével folytatódik a Dunántúl leghosszabb barlangjának, az edericsi Csodabogyós cseppkő-barlangnak a föltárása.  Az 1990-ben fölfedezett Csodabogyós-barlang és a közelében található másik föld alatti üreg, az úgynevezett Szél-lik közti összeköttetést kereső és a cseppko-barlang további föltárására vállalkozó tapolcai, edericsi, budapesti csoportoknak a kutatás megosztásáról februárig kell tájékoztatniuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot - közölte Korbély Barnabás a park munkatársa.

"A Dunántúl leghosszabb, eddigi ismereteink szerint 4.300 méter hosszú, 128

méter mély Csodabogyós-barlangjának a névadója az a szúrós, csodabogyónak nevezett, a mediterrán térségben élo, legészakabbra nálunk megtalálható cserje, amely az 1990-ben tapolcai barlangászok által fölfedezett barlang bejáratánál található" - tudta meg az MTI John Szilárdtól, az edericsi Stix Barlangkutató Csoport vezetőjétől. Mint az 1997-ben bejegyzett balatonedericsi barlangász egyesület elnöke elmondta, az edericsi és a tapolcai, Plecotus Barlangkutató Csoport együtt végzi az utóbbi által fölfedezett Csodabogyós-barlang további feltérképezését, a harmadik, egy budapesti barlangász csoport pedig velük párhuzamosan, de csak a nyári szünidőben, fiatalokkal vesz részt a kutatásban.  

Az edericsi barlangász által testvérbarlangnak nevezett Szél-lik és a Csodabogyós-barlang a föld alatt egymástól mindössze húsz méterre halad el, ezért keresik az esetleges összeköttetést - magyarázta a kutató, aki elmondta: a Szél-lik nevű cseppköves barlangot az 1960-as években fedezték föl helyi fiatalok, hossza 350, legnagyobb mélysége pedig 60 méter. A Csodabogyós-barlang idén folytatódó feltárása arra a kérdésre keres választ, hogy az eddig ismert részeken túl vajon nincs-e folytatása a Dunántúl leghosszabb hasonló föld alatti képződményének. Míg a budapesti barlangászok csak nyáron látogatnak el az Ederics-hegyen található Csodabogyós-barlanghoz, az edericsiek és a tapolcaiak minden hétvégüket itt töltik.

A plusz 10 Celsius fokos homérsékletű Csodabogyós-barlangban, ahol egyébként csak a csepegő víz okoz némi kellemetlenséget a kutatóknak, egy-egy hétvégén, ilyenkor télen is, 5 10 barlangász száll a mélybe, hogy folytassa a föltárást - tájékoztatott John Szilárd. A mintegy 30 edericsi kisebb-nagyobb barlang közül a legjelentősebb, a Csodabogyós cseppkő-barlang idegenforgalmi hasznosítását - amelyet a barlang megóvását szolgáló természetvédelmi követelmények érthetoen nehezítenek - a helybeli és a szomszédos györöki önkormányzat is tervezi, ez utóbbi sétautat szeretne

kiépíteni a Balaton-parti Szépkilátótól a cseppkő-barlangig - tudta meg az

MTI Kiss László Tibor balatongyöröki polgármestertől.

 

2004. január 13.