A BARLANGÁSZ ÉS A ZSOMBOLY

Mi a különbség a hegymászók és a barlangászok között?

Ez nem vicc, de érdekes, azért tovább mondom. A hegy mászók a hegyen másznak fel, aztán ereszkednek le. A barlangászok a barlangban ereszkednek le, aztán másznak fel. A hegymászóknál a magasság, a barlangászoknál a mélység a döntő. Ezt mindkét esetben ,méterekben mérik.

Lehet hallani barlangkutatókról is. Mi a különbség a barlangkutatók és a barlangászok között? Most már be kell vallanom, hogy a válaszokat nem a saját kútfőmből merítem: e felelgetősben a feleleteket Hazslinszky Tamás, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat társelnöke, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Barlangtani Intézetének főmunkatársa, az augusztusban Budapesten rendezendő 10. nemzetközi szpeleológia kongresszus szervezőbizottságának vezetoje adja. Hol is tartottunk?

Ja. Igen. De előbb tisztázzuk: Szpeleológia? Barlangtan -ez a válasz.

A KVM Barlangtani Intézetében beszélgetünk, a budai hegy vidék egyik emelkedőjén, a Szépvölgyi úton, amely itt a volt kofejtot szeli át. Egyik oldalon a Pál-völgyi-cseppkőbarlang, másik oldalon a Mátyás-hegyibarlang. Egy-egy mesés világ. Álomvilág.

Tehát mi a különbség a barlangkutatók és a barlangászok között? Annyi, hogya barlangkutatókat a tudományos kutatás, a barlangászokat a barlangvilágban rejtoző sportolási lehetőségek kötik le. Vonzzák. Szó szerint. A barlangkutatók egy részét -a másik rész a szaktudományágak muveloibol geológusokból, kémikusokból, fizikusokból, meteorológusokból, régészekből, orvosokból stb. áll éppúgy az amatőr érdeklodés vonzza ide, mint a barlangászokat.

A Pál-völgyi-cseppkőbarlangot amely, hosszát tekintve hazánkban a harmadik 1904-ben fedezték föl, 1919-ben pedig a nagyközönség elott is megnyitották. Az utóbbi nyolc évben aztán a barlangkutatók jóvoltából öt és fél kilométerrel hosszabbodott. Most már valamivel több is, mint, hat és fél kilométer a hosszúsága. Nem lehet nem visszatérni rá, hogy -különösen az újonnan feltárt szakaszon - milyen csodálatosak az álló cseppkövek, milyen bámulatosak a cseppkőalakzatok. Mire képes a hévíz!

A hévizes barlangban, mint a Pál-völgyben is hangzik a felvilágosítás az alulról feltörő meleg víz hozza létre a cseppkőalakzatokat. Ellentétben Aggtelekkel, amely hidegvizes barlang. Ott a lehulló csapadék vájja, finomítja a cseppkőformációkat. Hévizes barlang a túloldali, a Mátyás-hegyi is.

A barlangászok öltözéke: overall, sisak, lábbeli. Felszerelésük: világítóeszközök, kötél, beülőheveder, valamint ereszkedő és mászógép.

Gondolom, kanyarodjunk vissza a barlangászokhoz. A Mátyás-hegyi-barlang hallom a barlangászok paradicsoma. Édenkertje. Négy és fél kilométer hosszúságú, és 1948-ban nyílt meg. De az a legérdekesebb, hogy "tanbarlangként" muk,ödik. A barlangász újoncok ott sajátítják el, eloször a bejáratnál felállított. fém állványzaton, aztán pedig bent, a barlangban a kötéltechnikát. Az évente ismétlődő barlangász kupaversenynek is ez a helyszíne.

Melyik az ország legmélyebb barlangja? A Vecsem. A bükki zsomboly.

Zsomboly? kérdezem.

Zsombolynak nevezzük azt a barlangot, amelynek a függőleges kiterjedése nagyobb, mint a vízszintes kiterjedése. Ilyen zsomboly a Bükkben: Vecsem. A függőleges kiterjedése...mélysége. ..Pontosan. Kétszáznegyvenöt méter.

Jutnak el ennél mélyebbre is. Persze csak ha külföldre mennek, ahol ennél a zsombolynál mélyebb zsombolyok is vannak. Így tanulunk bele a barlangászokvilágába.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat mintegy ezer főnyi tagságának a meg becsülését jelzi, méri , hogy a hasonló jellegű társadalmi szervezetek nemzetközi uniója négyévenkénti kongresszusát az idén Budapesten rendezi. Itt lesz az egész világ. A szpeleológia népszerűsége világjelenség. Kezdetei nálunk a múlt század végére nyúlnak vissza. Akkor történt, hogy Miskolcon egy a házépítésnél ősemberi eszközö ket találtak. A kkor csak legyintettek. A tudományos eredmény megsejtői elvitték a leleteket, föl Lillafüredre, az ott élő Herman Ottóhoz. A tudós igen nagy örömmel cáfolta a kétkedőket. Megállapította, hogy a leletek a jégkorszakból származnak. közben föltételezte azt is, hogy a környéken, a környékbeli barlangok valamelyikében ősemberi maradványokra is kell bukkanniuk. Neki lett igaza. A Szeleta-barlangban ráakadtak az ősember maradványaira. Innen, hogy ezeket a leleteket a "Szeleta-kultúra" elnevezéssel regisztrálták. A világ tehát gazdagodott.

A Magyarhoni Földtani Társulat is kibővült a barlankutató bizottsággal, 1910-ben. A Magyar Barlangkutató Társulat is létrejött, 1927-ben. Majd kibővítve a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1958-ban.

Hogy a "karszt" mit jelent?

A jugoszláviai Karsztokból nyertük ezt az alapszót, s akkor használjuk, ha a víz a mészkőben alakítja ki a csodálatosabbnál csodálatosabb alakzatokat.

A Pál-völgy is karsztos. Az Aggtelek is. A Pál-völgyi-cseppkőbarlang az ország második leghosszabb barlangja lehetne Aggtelek után, ha a szemközti, a Mátyás-hegyi-barlanggal a barlangkutatók megtalálnák az összeköttetést.

Kétoldalt a kopogást már hallják is így szól az információ. Évek óta. Akkor mi az akadály? A törmelék. A rengeteg törmelék. Az rakódott le, a kettő közé, az idők szinte végtelen során. A törmelék közismert magyar szó. Mit kezdjünk vele?

Simon Gy. Ferenc