Népszabadság 2003-07-16 (10. oldal)

Óriás hévíztó Budapest alatt

Budapest csaknem száz, kisebb-nagyobb barlangja közül három számít idegenforgalmi jelentoségunek; a Pál-völgyi-, a Szemlo-hegyi- és a Várbarlang. Utóbbinak nagyobb része azonban mesterséges folyosó. A fokozottan védettek közé összesen kilenc barlang tartozik; az elobbiek mellett a József-hegyi-barlang, amelynek 4,8 kilométer hosszú járatrendszerét 1984-ben egy lakótelep építésekor fedezték fel, és páratlan ásványkincsei miatt híres. Ugyancsak fokozott védettségu a Mátyás-hegyi-barlang, ez több mint száz méter függoleges kiterjedésu, és csaknem öt kilométer hosszú. Ezen a listán szerepel a Ferenc-hegyi-barlang is, amely szuk járatairól ismert, járatrendszere négy kilométeres. A sor a Gellért-hegyi-barlanggal folytatható, amely csak részben természetes, hiszen a sziklakápolnát mesterségesen alakították ki. A fokozottan védett képzodmények közé tartozik a Bátori-barlang - a Hárs-hegy oldalában nyíló, 340 méter hosszú járat Bátori László remete-szerzetesrol kapta nevét -, valamint a Molnár János-barlang, a Lukács-fürdo forrásbarlangja.

Utóbbihoz precíz térkép készül, hogy új bejáratot tudjanak nyitni hozzá, így folytatódhat a világ legnagyobb, aktív hévizes barlangjának a feltárása. Ezt nemrégiben fedezte fel Kalinovits Sándor, a kutató búvárcsapat vezetoje. A szakember lapunknak nyilatkozva elmondta: tavaly október végén, november elején bukkantak rá a bejáratra, az idén áprilisban kapták meg az engedélyt a kutatásra, akkor kezdodött a feltárás. A 80 méter hosszú, 26 méter széles és 15 méter magas terem körülbelül 300 ezer köbméter termálvizet tartalmaz. A búvárok 53,5 méteres mélységet értek el, vagyis Magyarország legmélyebb természetes vizére bukkantak.

A hévízkészlet rendkívül sérülékeny, ahhoz, hogy felkutathassák, merrol merre halad Budapest alatt a termálvíz, és miként lehetne kivédeni az esetleges szennyezodéseket, nagy segítséget nyújthat a most feltárt barlang - mondta érdeklodésünkre Kalinovits Sándor. A hévízkészletet leginkább az veszélyezteti, hogy kétmilliós nagyváros muködik felette - fogalmazott. Bármikor bekövetkezhet egy csotörés, amelynek a felszínrol nézve akár semmi nyoma, a lefelé szivárgó víz mégis tönkreteheti a barlangot. Hozzátette: a mélyen fekvo barlangok és járatok felett épült házak nincsenek veszélyben, a lakóházakból származó szennyezodés azonban - foként az elhanyagolt közmuhálózat révén - kárt okozhat a föld alatti vizekben. A szakember szerint a Budapest alatti, egyedülálló hévízforrásokat kiválóan lehetne alkalmazni a gyógyturizmus céljaira, de ehhez sok milliárd forintra volna szükség. - A fovárostól azonban semmilyen támogatást nem kapunk, sot azt is eredményként értékelhetjük, hogy a hatóságok már nem akadályozzák a munkánkat - hangsúlyozta a geológus. A Duna-Ipoly Nemzeti Park támogatást nyújthat ahhoz, hogy nyolcszázezer forintból elkészülhessen a Molnár János-barlang új bejárata - mondta Juhász Márton barlangtani felügyelo. Hozzátette: Budapest alatt a most felfedezettel együtt hat nagyobb, azaz több kilométer hosszú, járatrendszeru barlang található; a Szemlo-hegyi, a József-hegyi, a Ferenc-hegyi, a Mátyás-hegyi, valamint a Pál-völgyi. Utóbbi kettot két éve felújították és összekapcsolták, így járatrendszerük összesen 18 kilométeres. Mindezek abban különböznek az aktív hévizes barlangoktól, hogy bennük már hideg karsztvíz található, vagy a vízszint csökkenése miatt szárazra kerültek az üregek.

A szakember hozzátette: a kisebb barlangokat a nagyközönség nem látogathatja, legfeljebb szakképzett búvárok. Éppen ezért nem is tervezik nagyobb bejárat kialakítását, ahhoz ugyanis túlságosan nagy mértékben kellene megbontani a természetes kozeteket. A nemzeti park kezelésében álló barlangok fenntartására idén másfél-kétmillió forint jut. Juhász Márton szerint e járatrendszereknek valójában szakmai értékük van, azokat a nagyközönség olykor sohasem láthatja; a Pál-völgyiben például a kiépített szakaszoktól kilométerekre vannak a legszebb részek. A szakember arra is felhívta a figyelmet; a törvény eloírja, hogy a természeti értékeket – a legkisebb barlangokat is - védeni kell. A nemzeti parknak nem kötelezettsége, hogy kutatást folytasson, ezt inkább a legkevésbé sem rossz értelemben vett amatorök végzik, sokszor kiemelkedo eredménnyel - hangsúlyozta.

Schmidt Gábor

Világcsoda a Rózsadomb alatt

Forrás: Népszava

A világon egyedülálló, több mint harmincezer köbméter gyógyvizet tartalmazó barlangtermet és egy több mint egy kilométer hosszú új járatot fedeztek fel a kutatók Budapesten a Rózsadomb alatt. A kutatásokat azonban jelenleg nem folytathatják, mert hiányoznak a megfelelő anyagi források.

A Molnár János-barlang eddig sem volt ismeretlen a kutatók előtt, hiszen ez táplálja a budapesti Lukács-fürdő vizét, s ezt hosszú évek óta kutatók ellenőrzik. Az 57 esztendős Kalinovits Sándor, aki civilben geológus, 1975 óta dolgozik a Molnár-barlangban, rendszeresen lemerül társaival együtt. - Azt már korábban is sejtettük, hogy a föld alatti gyógyvizes barlangnak még vannak ismeretlen járatai, de az uszodába vizet szállító csövet nem lehetett bolygatni. A korszerűsítések után azonban máshova került a cső s ekkor meg is találtuk az új járatot. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hálót. Párhuzamos folyosók futnak, hálószerű hasadékrendszer az egész, a legnagyobb mélysége 52 méter, ami egyedülálló a világon, ez a legmélyebb barlang, eddig a hévizi gyógyvizes barlang tartotta a csúcsot 49 méterrel, de nem a rekord a lényeg. A barlang 80 méter hosszú, legnagyobb szélessége 26 méter, magassága pedig 10-15 méter. 300 ezer köbméter hévizet tartalmaz, a könnyebb érthetőség kedvéért, egy átlagos úszómedencében körülbelül 500 köbméter víz van.A József-barlangról, amely majdnem ekkora, feltárója azt mondta, ez a világ legnagyobb hévizes barlangja. Nos, ez még nagyobb. A világ minden részéről beszéltem szakemberekkel, akik elhűlve hallottak a felfedezésünkről.

A kutatás márciusban indult, a búvárok saját pénzből és saját felszereléssel dolgoznak, de a munka előrehaladtával egyre több pénzre lenne szükségük. Korábbi felszereléseik már nem jók, újak, korszerűbbek kellenének: - Régen életveszélyes lett volna az a munka amit most csinálunk, csakhát fejlődik a technika - folytatta Kalinovits Sándor. - Ez a mostani egy ideig hobbi, aztán már munka. Én most megcsinálom a felmérést s február 15-ig odaadom a természetvédelmi hatóságoknak, s majd ők döntenek a további finanszírozásról. Egyelőre néhány millió kellene a folytatáshoz. A természetvédelmi hivatal barlangászati osztályával tárgyalok, akik elmondták, hogy a dokumentációra van keretük, remélem kapunk is belőle. Jelentkezett az egyik ipari gáz előállításával foglalkozó cég is, amelyik megígérte, hogy gázkeveréket ad majd nekünk. Egyébként most szedem össze, kitől milyen engedélyeket kell beszerezni, mellesleg a Duna-Ipoly-völgyi Nemzeti Park már engedélyezte a kutatást.

A szakemberek szerint a feltárás lényege, hogy meg kell védeni ezt a természeti kincset, mert ha nem teszik könnyen tökremehet. S akkor ott maradhat a Lukács-fürdő gyógyvíz nélkül. De ha jól sáfárkodunk kincseinkkel, akár tovább is bővíthető lenne a Lukács és az egyébként világhírű budapesti gyógyvízhálózat.

Kalinovits Sándor maliziózusan még annyit hozzátesz:- Én minden esetre nem hagyom abba a munkát, s különben is: mind a négy fiam búvárkodik, tehát van aki folytassa a munkát a jövőben is...

Cser Kovács Gábor

Barlangcsoda Budapest alatt

2003-05-20 20:45

Forrás: Korridor.hu

Európában egyedülálló, harmincezer köbméter gyógyvizet tartalmazó barlangtermet és egy több mint egy kilométer hosszú új járatot fedeztek fel kutatók a budapesti Lukács-fürdő vízét is tápláló Molnár János-barlangban. Pénz és engedély híján azonban kénytelenek abbahagyni a feltárási munkát, pedig a páratlan barlangrendszer jelentősen bővíthető lenne.

A Lukács-fürdő vizét tápláló gyógyforrás már száz éve is búvárok ellenőrizték. Kalinovits Sándor majdnem 30 éve tagja annak a búvárcsapatnak, amelyik emiatt rendszeresen lemerül a Molnár János-barlangba. Azt mondja, már a 70-es években sejtették, hogy a föld alatti gyógyvizes barlangnak még vannak ismeretlen járatai, de az uszodába vizet szállító csövet nem lehetett bolygatni, pedig arra kellett volna keresni a nyílást. A tiltás oka állítólag az volt, hogy - mivel akkoriban a medencénél még nem volt vízforgató - mindenképpen iszap került volna a csövön át a Lukácsba, amit nem engedhettek meg maguknak a fürdő vezetői, mert Kádár János is oda járt több minisztertanácsi taggal együtt. Nemrégiben azonban beépítették a vízforgatót és a barlang egy másik pontjára helyezték az uszoda vizét szállító vezetéket, a búvárok ekkor meg is találták az új járatot.

A kutatás márciusban indult, a búvárok saját pénzből, saját felszereléssel dolgoznak. A felfedezett teremről azt mondták, elsőre ők is kimenekültek belőle, olyan monumentálisnak és sötétnek tűnt. Méréseik szerint az egyik járat több mint 50 méter mély, ami Magyarországon egyedülálló, eddig a legmélyebbnek a hévizi gyógyvizes barlangot tartották, amely 49 mély.

A felfedezés nagyságáról egyelőre megoszlanak a vélemények, mert a búvárkutatók ezt nem dokumentálták részletesen a természetvédelmi hatóságok felé. A Természetvédelmi Hivatal szakembere azt mondta: az biztosan ritka, hogy egyszerre ilyen hosszú szakaszt találtak a búvárok, mert erre legutóbb 9 éve volt példa, a Pálvölgyi-barlangban.

A Molnár János-barlang kutatása néhány napja átmenetileg leállt, mert egy kilométernél messzebbre levegős rendszerrel már nem tudnak menni a búvárok. Kevert gázas rendszer kellene ehhez, amelynek feltételei számunkra nem adottak. A speciális technika legalább 5 millió forintba kerülne. Van azonban egy másik megoldás: az évek óta befejezetlen Rózsadomb szállónak saját liftje lett volna a hegy gyomrában a Lukácshoz. Ebből csak a rács mögötti vízszintes folyosó készült el, amely a búvárok szerint csak öt méterrel kerüli el az általuk felfedezett csarnokot. A kutatók kifúrnák a folyosó oldalát, így víz alatti útjuk nagy részét megspórolhatnák és folytathatnák a feltárást. Ehhez viszont engedély kell.

A Lukács Fürdőt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. üzemlteti. Kalinovits Sándor egy hónapja kért engedélyt az alagút kifúrására, de a megkeresést a cég csak egy magánlevélnek tekinti. Szerinte a fúráshoz a nemzeti parktól, a vízügyi hatóságtól, és a Környezetvédelmi Minisztériumtól is kell engedély vagy támogató nyilatkozat.

A vízbázis addig jó, amíg nem bolygatják - mondják, segítséget ígérve, noha pénzük nekik sincs.

Pedig a búvárok állítják, hogy 11 irányba tudnának még továbbindulni. Az engedélyek megszerzésére ígéreteik vannak ugyan, de a nagyon összetett tulajdonú terület megbolygatásának igazán egyetlen hatóság sem örül, mert attól fél, hogy szennyeződhet a több mint 6000 éves gyógyvíz.