Az aranylelő barlangász jutalma

Az aggteleki karsztvidéken, Szögliget határában az elmúlt napokban több, aranyat is tartalmazó bronzkori kincslelet került elő régészeti feltárás közben. A lelőhely és az első kincsek megtalálója, Szenthe István geológus-barlangkutató 20 ezer forint jutalomban részesült.

Az eddig titokban tartott helyszínen tavaly tavasszal talált először barlangkutatás közben egy aranykarikát és egy csiszolt kőszerszámot Szenthe István. A szakember barlangásztársaival évtizedek óta végez engedélyezett geológiai és barlangkutatásokat az országban saját költségén, amihez hiába próbált meg többször állami támogatást kérni. Az aggteleki karsztvidéken, a lányáról elnevezett Julcsa-barlang megvizsgálásakor évekkel ezelőtt valószínűsítette, hogy őskori település nyomaira bukkant, de csak tavaly lelt először ennek tárgyi bizonyítékaira.
– A térség aknabarlangjai még újabb rendkívül értékes régészeti leleteket rejthetnek – mondja Szenthe István. Az új lelőhely feltárásában azért kezdeményezte a szlovák együttműködést, mivel barátja, Václav Furmanek már komoly őskori kutatásokat végzett a határon túlra átnyúló karsztvidéken. A szakember a Nyitrai Régészeti Intézet helyettes vezetője, aki szerint a feltárás alatt álló barlang valószínűleg kultikus célokat szolgált az időszámításunk előtti 4000–1000 év közötti időszakban.
– A magyar oldalon talált leletekhez hasonló nem került elő hazám karsztvidékén – mondta a szlovák régész, aki szerint az eddig talált arany- és hajkarikák a bronzkorból valók, de az új kőkorszaktól a késő középkorig tartó időszakból való cserépmaradványokat is rejt a barlang.
Szenthe István 20 ezer forint jutalmat kapott a lelőhely bejelentéséért és a leadott értékes leletekért. Faggatásomra, hogy kellő megbecsülésnek érzi-e ezt az összeget, azt válaszolja:
– Nem a jutalomért adtam át a leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az persze jólesett volna, ha legalább a költségeim egy részét megtérítik. Nekem az esik igazán rosszul, hogy erkölcsi elismerésről sincs szó. A múzeum egyik kiállításán a tavalyi év legfigyelemreméltóbb leletegyüttesének nevezték az addig megtalált szögligeti kincseket. Mindöszsze annyit fűztek hozzá, hogy lakossági bejelentés alapján találták a leleteket.
Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum helyettes vezetője szerint a Julcsa-barlangban talált magas aranytartalmú karikákhoz hasonlókat már találtak az Aggteleki-barlangban is, így egy-egy cserépdarabnak nagyobb lehet a muzeális értéke. Azért számít leginkább érdekességnek a szögligeti felfedezés, mivel a gazdag lelőhelyeknek bizonyuló barlangok régészeti feltárása hazánkban gyakorlatilag megtörtént a 30-as években. A helyszínen eddig a beszakadt, elmozdult részeket vizsgálták, így az eredeti, úgynevezett “steril” rétegek átkutatása még várat magára. Várhatóan évekig eltart még a teljes feltárás – közölte a múzeum helyettes vezetője, akitől megtudtuk: a szlovák–magyar együttműködés keretében folytatódó ásatás költségeihez az idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 800 ezer forinttal, míg a Nemzeti Múzeum 600 ezerrel járult hozzá. Várhatóan a következő évben is fedezik a kiadásokat.
Rezi Kató Gábor elmondta: évente legfeljebb 10-12 bejelentést kapnak arról, hogy régészeti leletre bukkant valaki. Ez nem jelenti azt, hogy nem találnak ennél sokkal többet, csak feltételezhetően nem jelentik be, s ettől kezdve követhetetlenné válik a leletek sorsa – tette hozzá Rezi Kató Gábor, aki felhívja a figyelmet arra: a magyar törvények értelmében a földben, vízben, barlangban talált leletek az állam tulajdonát képezik, ezért aki rábukkan, annak bejelentési kötelezettsége van a területileg illetékes vagy országos hatáskörű múzeumban. Arra a kérdésre, hogy összesen mennyit fizetnek ki évente a bejelentőknek, azt a választ kapom Rezi Kató Gábortól: a jutalmazásra fordított összeg évente néhány százezer forint. Arra a felvetésemre, hogy a nagyobb anyagi elismerés esetleg jótékony hatással lenne a régészeti leletek megtalálóinak bejelentési kedvére, Rezi Kató Gábor úgy érvel: nem szeretnék, ha a múzeumok új üzletágat generálnának, vagyis az esetleges nagy jutalom reményében kezdenének többen illegális régészkedésbe.
Rezi Kató Gábor elmondása szerint pillanatnyilag olyan régészeti leletért adhat a múzeum jutalmat, ami korábban ismeretlen lelőhelyről és nem illegális ásatás közben került elő. A jutalom összegének nem a múzeum pénzügyi kerete szab határt, hiszen minden ilyen esetben adott a lehetőség, hogy kiegészítő forrást kapjanak a szaktárcától.
– A barlangkutató a szögligeti leletért az ilyenkor szokásos összegű jutalmat kapta – érvelt az új leletekkel kapcsolatban Rezi Kató Gábor.
Egy hamarosan megjelenő miniszteri rendelet a jövőben konkrétan szabályozza, milyen egyéni egyezségekkel lehet meghatározni a jutalom mértékét. Tudni kell azonban – mondta a múzeum helyettes vezetője –, hogy minden ilyen üzlet megkötésekor szigorúan ellenőrzik, szabályos volt-e a műkincs megszerzése. Bűncselekménynek minősül, ha valaki engedély nélkül, műsz errel vizsgálódik régészeti célból, amit egyre többször és egyre szigorúbban büntetnek. A Magyar Nemzeti Múzeum több szakembere is részt vesz szakértőként az ilyen jellegű, az utóbbi időszakban egyre szaporodó büntetőeljárásokban.
A mostani szögligeti aranylelőhellyel kapcsolatban Rezi Kató Gábor közölte: a kincsvadászok tartsák távol magukat a helyszíntől. Az ugyanis természetvédelmi területen van, ahol tilos a kijelölt utakról letérni. A barlangot egy erős vasrácson kívül őrzik az Aggteleki Nemzeti Park fegyveres őrei és Szlovákia közelsége miatt a határőrök is.
 

Török Tünde


Forrás: Népszabadság — 2001 augusztus 13 hétfő; 59. Évfolyam 188. szám.