KIHASZNÁLATLAN GYÓGYBARLANGOK

Magyarországon ma közel háromszor annyi barlangot ismernek, mint huszonöt éve. Közülük mindössze ötöt sikerült gyógybarlanggá minősíttetni, ám csak kettőt használhatnak a betegek.

November végén átalakítás miatt bezárta az évi mintegy 17 ezer turistát és ötszáz légzőszervi beteget fogadó budapesti Szemlőhegyi-barlangot kezelője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP). A nagyközönség által látogatható 300 méteres szakasz felújítása 40 millió forintba kerül, de egyelőre csak a környezetvédelmi alap célelőirányzatból (kac) folyósított 19 millió forint áll rendelkezésre, így elképzelhető, hogy egyelőre rövidebb részre lesz csak elég a pénz, s félő, hogy a márciusra ígért nyitás után később újra be kell zárni. A porral járó munkálatok alatt a légúti megbetegedésben szenvedők sem vehetik igénybe a barlangterápiát, amiben 1990 óta lehetett részük. A Szent János Kórház járóbeteg-ellátási szolgáltatásaként látogatási időn kívül - reggel 6-tól, illetve délután 4-től - 3-3 órán át szívhatták a kalcium- és páradús, por-, pollen- és csíramentes levegőt (látogatási időben ez utóbbi nem biztosítható, ráadásul nincs is elég hely a kétféle vendégkörnek). A barlangkúra feleslegessé vagy csökkenthetővé teszi a gyógyszerszedést, illetve növeli a kezelések hatásfokát, így a társadalombiztosításnak (tb) is megtakarítást hoz.

"Mindössze egy csigalépcsőre vagy inkább egy liftre lenne szükség, és a látogatott termek fölött elhelyezkedő folyosóra külön bejárattal, folyamatosan jöhetnének a betegek" - ismertette a lehetőségeket a HVG-vel Kiss Attila, a barlang üzemvezetője. A néhány szukös föld alatti öltöző és tárolóhelyiség bérletéért havi 180 ezer forint díjat és a közmuszámlák felét fizető Szent János Kórház azonban nem "vevő" a szolgáltatás fejlesztésére. Bár e terápia költségeit megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), a beruházásokat a kórháznak kellene kigazdálkodnia. "Nincs erre a célra 10-15 millió forintunk, nem is adhatunk pénzt egy beruházásra más tulajdonában lévő ingatlanon. Különben is, előbb meg kell vizsgálni, azonos-e a klíma a két szinten" - mondta a HVG-nek Belső László főorvos, a járóbeteg-ellátási osztály vezetője. Ugyanakkor ennek némileg ellentmondva kijelentette: a turisták és a betegek továbbra sem lehetnének lent egyszerre, mivel a két szint légtere azonos.

Ugyancsak zárva van Magyarország legrégebben -1965-ben - gyógyhatásúvá minősített barlangja, a jósvafői Béke. Ez kezdetben csak aggteleki bejárattal muködött, de csak profi barlangászok tudtak bejutni rajta; később a Borsodi Szénbányák Vállalat egy 200 méteres táróval Jósvafo felől is megközelíthetővé tette a nagytermet, amely Aggtelekről csak barlangászok és a kalandtúrát kedvelők számára érhető el.

A vállalat végelszámolása során a jósvafői bányászüdülőt és a tárót 1997-ben az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) korábbi igazgatójának, Dienes Endrének és családjának a résztulajdonában álló Gyógybarlang Kft. vette meg. 25 millió forintot költöttünk a 44 férőhelyes üdülő téliesítésére, a háromhetes barlangkúrát (napi ötórai lenttartózkodással, teljes ellátással) 90 ezer forintért kínáljuk, a szállodai ár barlanglátogatás és ellátás nélkül napi 2500 forint - mesélte Dienes a HVG-nek, kifogásolva, hogy a magáncégeket nem finanszírozza az OEP -, "bár velünk egyszer, 1998-ban, talán tévedésből, kivételt tett. Akkor telt házunk volt, 10 ezer forintot kellett csak fizetniük a betegeknek három hétre. Azóta viszont évi 10 millió forint körüli a barlangon a ráfizetésünk, így már csak nyáron nyitunk ki néhány hónapra."

"A legnagyobb pazarlás, hogy az óriási befogadóképességu, kitunő klímájú aggteleki barlangokat tb-finanszírozás hiányában nem használhatjuk utókezelésre, ami pedig fontos kiegészítője a gyógyszeres terápiának" - mondta Urbán László, az edelényi Koch Róbert Városi Kórház igazgatója. Ugyancsak pénzhiány akadályozta, hogy az ANP befejezze a Baradla-barlang gyógybarlanggá minősítését. "Az ezer főt is befogadni képes nagyteremben egy-egy hangverseny után, amelyeket a ráfizetés ellenére immár ötödik éve rendezünk, egy óra alatt kitisztul s ismét csíra- és pormentes a levegő" - állítja a mérési adatokra hivatkozva Salamon Gábor, az ANP igazgatója. A gyógybarlang címhez azonban nem elég a bizonyítottan jó klíma, a gyógyulást kísérletekkel kell igazolni.

Fejlesztené a barlangterápiát a tapolcai városi kórház, amelynek területe alatt szintén található gyógyhatású barlangrendszer - alig néhány száz méterre az 1998 óta csónakkal ismét járható tavas barlangtól. "Számunkra nem nyíltak meg a Széchenyi-terv pénzforrásai, pedig néhány százmillió forintos beruházással, pavilonok építésével többszörösére növelhetnénk a kezelések számát" - panaszolta Ézsely Ferenc igazgató. Közben a kórház mellett épülő, 4 milliárd forintos wellnessszállodához 1,16 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást szerzett a beruházó debreceni SCD Kft. (HVG, 2001. szeptember 22.). A tb által térített napi 5250 forintból ki lehet hozni a barlang és a kórház rezsiköltségeit, a fejlesztésre viszont nem jut a fenntartó városi önkormányzatnak. Az új szálloda alatt is van barlang, vélhetően az is gyógyhatású, s a majdani üzemeltető Hunguest Rt. annak hasznosítására törekszik. Oda viszont a jellemzően gyenge fizetőképességu hazai betegkör nagy része aligha jut el.

Az öt hazai gyógybarlang közül jelenleg mindössze kettő üzemel. Évi mintegy hétszáz beteget kezel a lillafüredi Szent István-barlangban a miskolci Szent Ferenc Kórház, 6 ezer járó- és ötszáz fekvőbeteget pedig a tapolcai kórház lát el az alatta levő barlang hasznosításával. Az abaligeti gyógybarlang 1996 óta csak turistaként látogatható, mivel 14 év után a pécsi megyei kórház megelégelte, hogy nem kapja meg az évi félezer páciens kezelésének költségeit. Így miközben 1980 óta 18,7 ezerről 128, 8 ezerre nőtt a nyilvántartott asztmások és 22,9 ezerről 43,6 ezerre a hörghurutosok száma, alig több mint 7 ezer légzőszervi beteget kezelnek a káros mellékhatással nem járó természetes módszerrel.

A csekély hasznosítás nem a barlangkínálat szukösségén múlik: az 1900-as évek elején még csak kétszáz, 1980 körül 1400 volt, mostanra pedig már közel 3700 az ismert magyarországi barlangok száma, s bár többségük csak néhány méternyi, de időközben a meglévők hossza is nőtt az új felfedezéseknek köszönhetően. A legmeglepőbb talán a Pálvölgyi-barlang "meghosszabbodása": a "civilben" barlangász Kiss Attila üzemvezető irányításával 1980 óta az akkor ismert 1200 méternyi járat mellé további 12 400 métert tártak fel, s tavaly összeköttetést találtak a szomszédos Mátyás-hegyi barlanggal is. Így az egyikbe leereszkedve kúszással, ereszkedéssel, mászással nehezített, 2 kilométeres útvonalon egy gyakorlott barlangász másfél óra alatt elérheti a másik barlang légvonalban mintegy 150 méterre fekvő kijáratát. Ez azonban csak viszonylag kevesek kiváltsága lehet, a turisták előtt nem megnyitott barlangok csak a nemzeti parki igazgatóságok engedélyével látogathatók. Akkor is csak szigorú előírásokkal: a természeti értékek megóvására néhány éve bevezették, hogy e különösen védett barlangokban egyetlen kijelölt csapáson, libasorban szabad haladni. A barlangi búvármerüléseket pedig március óta - főleg a természetkárosítással is járó balesetek miatt - felfüggesztették. Azóta a zöldtárca Természetvédelmi Hivatalának sikerült megállapodnia a búvárszervezetekkel is a viselkedési normákban, így a merülési irányelvek jövőre várható jogszabályi kihirdetése után ismét a víz alá bukhatnak a barlangászok.

Szabó Gábor