Irkutszki és krasznojarszki barlangászok 1987 óta
foglalkoznak az Abháziában (Grúzia) taláható Arabika plató kutatásával. Még
1990-ben felfedeztek egy barlangbejáratot amelyből erős huzat áramlott. Nevét a
a Bajkál-tónál fújó szélviharok elnevezése után kapta. Ekkor 260 méter
mélységig jutottak le a barlangba. A következő évben viszonylag kevés
előreheladás történt, 310 méter mélységig jutottak. Az ígéretes feltárást a
Grúziában tomboló polgárháború állította meg egészen 2000-ig. Ekkor a szibériai
barlangászok visszatértek és még abban az évben elérték a barlangban a 650
méteres mélységet. 2001-ben a feltárás már 1530 méteres mélységben állt
meg egy szabad aknabeszállás felett. Az elérhető mélység a Sarma-barlangban
2100 méter, így nagíon valószínű, hogy közeljövőben még további érdekes
eredményekről kapunk hírt e barlang kutatásával kapcsolatban.
Nemzetközi
expedíció ez év februárjában felfedezte a Föld legmélyebb barlangját. A
Kaukázusban található Voronja barlang a második helyre szorította az eddigi
legmélyebbnek számíró osztrák barlangot. A nagy mélységet azonban nem csak
nemzetközi expedíció ostromolják. Hazánk barlangászai 1355 méter mélységben is
jártak már.
Nyerges Attila
2001. április 2. hétfő 17:03
|
|
A Kaukázusban már eddig is
számos 1000 m-nél mélyebb barlangot tártak fel. Az átlagosan 2000 m magasabb
mészkőfennsíkok egészen a Fekete-tengerig szállítják a beszivárgó vizeiket. Nem
véletlen az ukrán-orosz, spanyol-francia barlangász csapat legújabb felfedezése
(2000 szeptember - 2001 február). Az Arabika-fennsík 2230 m magasan nyíló
Voronja Cave átvette az elsőséget a benne elért -1710 m-es mélységével. A közel
negyven akna (szakadék) vezet le a végpontra, amelyek közül a legnagyobb 150
m-es. Érdekesség, hogy -1215 m-en állították fel a legalsó tábort (bivak), ami
más "ezreseknél" már erősen végponti zóna lenne, de itt még további
500 m-t kell odáig ereszkedni. Megjegyzem a magyarok által elért legnagyobb
mélység, kéthetes expedícióval a horvátországi Lukia Jama-ban -1355 m volt,
1997-ben. Ezek a rekordok igen nehezen lesznek túlszárnyalhatóak, de vajon
meddig tartanak?
Ezresek klubja
Az eddigi ezresek
csúcstartója az ausztriai: Lamprechtsofen—Vogelschacht egy átmenőbarlang, mely
alsó-felső bejárata között 1632 m a szintkülönbség. Bejárásához több nap szükséges
még beszerelt pályán is. Az ezer méternél mélyebb barlangok listája már több
mint 70-t tartalmaz. Az élboly környezetében az utóbbi szezonban (kivéve az
első) nem történt nagy változás, annál inkább a középmezőny végén. A legnagyobb
előrerukkolás Pápua Új-Guineai háza táján a franciák által nem régiben
felfedezett Goffre Muruk-ban történt (-1258 m). Igaz csak 110 m-el lett
mélyebb, de több mint 20 helyet lépett előre a listán.
Felkerült két új olasz barlang neve
is az Ezres listára: a lengyelek által kutatott Complesso del Foran del Muss
(-1140 m), ami az olasz-canin legmélyebbje lett, és az Alpi Apuane új ezrese az
Abisso Mani Pulite (-1060 m), emellett még egy új szlovén Renejevo brezno (1016
m) is, ami szintén a Juliai-Alpokban van.
Továbbá két Francia (Reseau Felix
Trombe - Henne mor -1004 m, Gouffre des Partages -1091 m), egy Spanyol a Picos
de Europa fennsíkról (Torca Idoubeda -1167 m), egy Osztrák (DÖF-Schacht -
Sonnenleiterschcht -1042 m, ami az első Totesgebirge béli ezres) és egy Mexikói
(Cueva Charco -1019 m) listabővítő is jegyzékbe került. A leghosszabb barlangok
stabil és megingathatatlan listavezetője továbbra is a Mammoth Cave System
(571,317 km). Az élboly kisebb helycseréi mellett, - akár csak a középmezőnyben
-, csupán egyetlen új név került fel a 40 km-nél hosszabbak közé: a francia
Masuif du Granier (51,230 km). Jó hír az (1992) részben magyar felfedezésű
(Wales-i) Ogof Draenen újabb 4 km-e, amivel már 66,12 km a hossza.
A fotók a Voronja Cave-ben készültek.