Új barlangok a Pilisben

Új barlangok a Pilisben

Kapcsolódó anyagok:

A Pilis hegység régen ismert barlangjai

A Csévi-szirteken talált új barlangot (Vacska-barlang) a hétvégén összekötöttük a közelben található 200 méter hosszú Rejtekút-barlanggal. A rendszer hossza óvatos becsléssel 1050 méter mélysége 86 méter. (800 méter már poligonozva van).

További még nem a legfrissebb infók és képek

http://sztozseb.tar.hu

http://picasaweb.google.hu/ricsi1975

ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület - Szent Özséb Barlangkutató Csoport

2008.08.04.

VACSKA-BARLANG

2008. május 12-én a már 1999 óta ismert, de csak tavaly nyár óta kutatott kis üregben, a Vacska-barlangban az Ariadne Egyesülettel közösen hajtott 6 méternyi táróval végre túljutottunk a rendkívül erősen huzatoló szálkő-résen, és egy kis hasadék-terembe érkeztünk, aminek az alján ismét néhány centiméteres szálkő-résből dudált a huzat.
2008. június 8-án a fenti végpontból két méternyi táróval belyukadtunk az utolsó utáni pillanatban, már késő este egy tekintélyes méretű, gyönyörű cseppköves terembe, amelynek az alján 20 méter mély szűk akna tekereg lefelé, azalatt kis teremmel, ahol a fal tövében a járat alját képező lösz feletti résen viharos erővel jön a huzat, itt idő hiányában visszafordultunk.
A barlang hévizes eredetű, a szép oldott, cseppköves, és a jellemző kitöltés a jégkorszakban bejutott lösz, ami az agyaggal ellentétben nem sáros, nem ragad, tehát tiszta. Huzat szempontjából alsó bejárat, és 50 méter mélyen még lefelé megy tovább, és lentről fúj a szél!

Az utolsó bontás

Ismét egy új nagy barlanggal gazdagodtunk. A hely természetesen a Csévi-szirtek a Pilisben.

A barlangot 1999-ben találtuk, akkor pár méter hosszú volt. Sokáig nem foglalkoztunk vele, majd 2007 nyarán figyeltünk fel a rendkívül erős huzatra, és nekiláttunk a tényleges bontásnak. A leküzdendő akadály a bejárat utáni két szűkület volt, amit összesen 400 munkaóra bontással tettünk járhatóvá. A nagy áttörés idén nyár elején történt. Ezután gyakorlatilag akadálytalanul sétáltuk-másztuk-kúsztuk be a jelenleg ismert részeket, mintegy 700 métert. A barlang bejárata az igen erős huzat alapján az alsó bejáratok mintapéldája, ennek ellenére eddig csak lefelé mentünk, egyelőre 75 méter mélységig. A felfedezés még nagyon friss, számtalan bontási hely van, de elképzelhető, hogy szabad járatokra is bukkanunk még. Mik találhatók benne: a Pilis legnagyobb barlangterme, a Dunántúl legnagyobb cseppkőoszkopai, állócseppkövei, rengeteg barlangi gyöngy, minden, mi szem-száj ingere. A barlangot természetesen lezártuk.

Részletes beszámoló majd szakmai napokon, addig remélhetőleg meghaladjuk az egy kilométert.

A felfedezők (Ariadne Egyesület, Szent Özséb Egyesület) nevében:

Fizikus, Ricsi, Surda

Újabb nagy továbbjutás a Vacska-barlangban
2008. június 28-án a Tiltott-terem szintjén lefelé nyiló, a huzat javát adó Légcsőnek a Hilti-patronos átvésésével újabb tágas, mésztufás, cseppköves folyosóba jutottunk, ami felfelé és lefelé egyaránt továbbvezetett. Felfelé egy hatalmas terembe, a Nagykőháti-terembe vitt, ami kb. 20 méter magas és ugyanilyen széles. Itt további cseppköves járatok tekeregtek összevissza, nem is tudtuk, hol kezdjük bejárni. Mire mindent végignéztünk, késő este lett. Meglett a huzat forrása is, a további kutatások célpontjául. A 15 méter hosszú, szálkő szűkületbe torkolló, egyébként gyönyörű tetarátás-gyöngyös kuszodát elkereszteltük Főnyomócsőnek. (Ez még mindig jóval a bejárat szintje alatt van.) Érzésünk alapján a hosszot megdupláztuk, 400-ról legalább 700 méterre. A terem a Szent Özséb-barlang termeivel vetekszik, sőt (lásd a fotót). A mélység nem változott.
Fotók itt láthatók.

Továbbjutás a Vacska-barlangban!
Újabb feltárás az alig egy hetes Vacska-barlangban. 2008. június 15-én óvatosan becsülve 400 méter hosszú és 70 méter mély járatrendszert tártunk fel az Ariadne Egyesülettel közösen. A szövevényes járatok tágasak, képződményben gazdagok, helyenként nehezen járhatóak, tiszták és a lefelé tartó szakaszon agyagos lösznek tűnő kitöltéssel és az azon kialakult különleges formákkal bőségesen borítottak. A barlangrendszer java a huzat alapján még hátravan. Fotók itt láthatók.

Szent Özséb barlang

2003. januárban beültünk az autóba, és kimentünk a Kétbükkfa-nyeregbe azzal, hogy most a Pilisen keresünk egy jó kis barlangot, hogy majd kutathassunk benne. Esztétikai szempontokat alapul véve direkt úgy kerestük, hogy szép helyen legyen a bejárata. Így jutottunk el a Nagy-Szoplák tetejére, ahol közvetlenül a csúcs alatt meg is találtuk a barlangot (700m tszf.). Azt vettük észre, hogy egy kis helyen el van olvadva a hó, és erre nem volt más magyarázat, mint hogy az alatta lévő barlangból felszálló meleg huzat olvasztotta el. Elkezdtük kézzel szétszórni a köveket, és öt perc után megnyílt egy ép kőzetben kioldódott, emberfejnyi lyuk, amiből jött a huzat. Nem lehetett rendesen belelátni, ezért köveket dobtunk bele. Ezek másodperceken át pattogtak, végül a pattogás elhalt. Április 17-én kivonultunk komoly műszaki felkészültséggel: Csákánnyal, fúrógéppel, repesztőékekkel, és kb. 2 órás felszíni bontással bejutottunk a barlangba. Ekkor csak az első, hatalmas terem aljára való leereszkedéshez volt felszerelésünk. Április 23-án leereszkedtünk a második, még nagyobb terem aljára. Itt több irányba el tudtunk mászkálni egymásba fűződő gömbfülkékben.

A bejárat

Május 2-án újabb, igen kalandos felfedezés történt: Egy 45 fokos és kb. 3 m magas törmeléklejtő alján, a fal tövében elkezdtünk bontani. Én ültem a lejtő legalján, a termecske legalsó pontján, és pakoltam ki magam alól a kb. 50 kilós köveket. Közben kötéllel voltam biztosítva. A kövek között sötét űr látszott. Egy ügyes mozdulattal kiemeltem a törmeléklejtő kulcsát, és az egész (több m³ kő) megindult, és alattam, mellettem, illetve részben rajtam keresztül lezúdult az ismeretlen aknába. Hála a gondviselésnek, az egészet sértetlenül megúsztam. Ha például nem vagyok rajta a kötélen, vagy elszakad, akkor én is mentem volna le a kőtömbökkel együtt. Az omlás után egy kb. 1-1,5 méteres szelvényű, majdnem függőleges járat nyílt meg. A vége nem látszik, de a kövek kb. 15m mélységig gurulhattak benne. Nem mentünk le, mert az alig megállt törmeléklejtőre való tekintettel ez Istenkísértés lett volna. Kifelé jövet találtunk egy vízszintesbe forduló végű, könnyen kimászható kürtőt, aminek a bejárását szintén elhanyagoltuk. Természetesen a barlang kutatását folytatjuk.

A feltárók csapata

A barlang jellemzése

A barlang a Pilis fennsíkján, a Nagy-Szoplák csúcsánál, kb.700m magasan nyílik egy szűk, függőleges bejárattal. Ez az első, kb. 15m magas terem tetejébe torkollik. Ennek oldalából nyílik a 2. terem, aminek a tetején, az alján, illetve az oldalán, több helyen negatív gömbformák figyelhetők meg. Ez a terem legalább 3, gömbfülke-füzérekből álló, egymás fölötti járat összeszakadásával keletkezett. Belmagassága kb. 20m, kisebbik szélessége 5m, a nagyobbik 10m. Ennek oldalából nyílik az a termecske, amiben az omlás történt, és amiből a továbbvezet az ismeretlen járat lefelé a barlang legmélyebb pontjára. Ez a járat legalább 45m-rel a bejárat alá megy.

Ez a Dunántúl legmagasabban nyíló barlangja. A barlangban magyarországi viszonylatban komoly méretű termek vannak. Ahol nem történtek omlások, ott jól megfigyelhetők a gömbfülkék, a freatikus, vagy akár teljesen hévizes keletkezés bizonyítékai. Ezek falát vastagon borítja a Szemlő-hegyi-barlangban is jól megfigyelhető borsókő, illetve karfiol. (Ezek aragonit kiválások) Találtunk továbbá ökölnyi méretű egykristályos kalcitdarabokat, és sok pici csontot.

Kiegészítés: A legújabb rész

Egyik leszállásunk alkalmával (2003 október elején) ketten a meander (lásd a térképvázlat jobb oldalán) feltérképezésére indultak, mi pedig máshol dolgoztunk. Pár óra múlva gyanús lett, hogy hogy tudják ennyi ideig térképezni azt a kis meandert. Elindultunk megnézni, hogy mi történt velük. Amikor odaértünk, (egy korábban nem létezõ) meddõhányó fogadott minket, és az egyik térképezõnek már csak a lábai lógtak ki az éppen abban a pillanatban felfedezett terembõl. Ez nem nagy, 5m-szer néhány m, a közepén lehet csak felállni, de a barlang legszebb terme. Telivan hófehér cseppkövekkel. És nem utolsósorban a végén ígéretes bontási pont van, látszik, hogy a meander megy tovább, csak el van tömve agyaggal.

írta Slíz György

Forrás: Szent Özséb Barlangkutató Csoport honlapja

Nagy barlang-feltárás a Pilisben

Egy, már ismert kis barlangból továbbjutva kb. 300 m járatrendszert tártak fel az Ariadne Csoport kutatói. Az új rész egy lejtős nagy teremből és több elágazó hasadékból áll. A terem csodálatos cseppkőképződményeket foglal magába. A feltárásokat a bejárati, életveszélyes omladékzóna biztosítása után folytatják. A 40 m-es mélységet elérő folyosókban erőteljes huzat érezhető, ami újabb feltárásokat sejtet.

Kép: Részlet az új barlangból. A pontos hely egyelőre még titok.