Magyar Karszt- és
Barlangkutató Társulat,
MKBT, a magyar barlangkutatás 1910-ben alakult szervezete. Célja a
magyarországi barlangok feltárása, nyilvántartásba vétele és
sokoldalú dokumentálása.
- mai formájában profilbővítéssel,
1958-ban alakult újjá
- 1970
óta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének
(MTESZ) tagja
- 1998
óta kiemelten közhasznú társaság.
- tagjainak száma csaknem
1000 fő.
Megalakulása
- A Magyarhoni
Földtani Társulat választmánya 1909 november 5.-i ülésén elhatározta,
hogy „barlangkutató bizottságot alakít, s e bizottság számára a
kormány támogatását igyekszik megnyerni". A választmány 1910
január 5.-i ülésén „dr. Lóczy
Lajos azt az indítványt tette, hogy a Társulat mindazon tagjai,
akik a barlangok iránt különösen érdeklődnek, a Társulat kebelében
bizottsággá tömörüljenek, dolgozzanak ki egy munkatervezetet, és
egyesült erővel lássanak hozzá a hazai barlangok szakszerű kutatásához".
- 1910.
január 28.-án sor kerülhetett a Magyarhoni Földtani Társulat
Barlangkutató Bizottságának megalakuló értekezletére.
- Az elnök felkérésére
Kadic ismertette a Bizottság kifejtendő tevékenységére vonatkozó
javaslatait. A legsürgősebb teendők közt barlangbibliográfia,
barlangkatalógus (kataszter) és térkép összeállítását, szak- és
ismertető cikkek, különlenyomatok és diapozitívek széles körű
terjesztését, egy Buda környéki barlang mintaszerű átkutatását és
az Aggteleki-barlang
rendszeres kutatásának megkezdését sorolta fel.
- A Magyarhoni Földtani Társulat
Választmánya 1910 február 3.-i ülésén a Barlangkutató Bizottság
jelentését némi változtatással tudomásul vette és 400 korona segélyt
szavazott meg a Bizottságnak.
- 1910 február 10.-én
tartotta közgyűlését a Magyarhoni Földtani Társulat, ahol határozattá
emelte a Társulat kebelén belül Barlangkutató Bizottság megalakítását.
Fejlődése
1914-ig
- A Földtani
Közlöny következő számának végén, annak önálló rovata vagy
függelékeként beindult a magyar szpeleológusok első, rendszeresen
megjelenő periodikája: Közlemények a Magyarhoni Földtani Társulat
Barlangkutató Bizottságából.
- 1910
-ben megválasztja első tiszteleti tagjait a Bizottság: mindenekelőtt Herman
Ottót, a nagy magyar természettudóst, a nagyszabású,
szervezett barlangkutatások kezdeményezőjét, valamint a szervezet
megalakulásában jelentős szerepet játszó Schafarzik
Ferencet, Lóczy
Lajost és Szontagh
Tamást választják meg tiszteleti tagjukul.
- 1913 február 20.-án
megalakult a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya.
Fejlődése
1914-1945
Az első világháború egyre
inkább lefékezte a barlangkutató tevékenységet. A vesztett háborút követő
gazdasági nehézségek éveiben a Barlangkutatás megjelenése is szünetel
egy ideig. A Szakosztály több aktív, vezető tagja a Tanácsköztársaság
idején kiállt a kommunista diktatúra mellett, és szerepet vállalt a tanácshatalom
szerveiben; ezeknek a Horthy korszak alatti kényszerű visszahúzódása is
csökkentette a Szakosztály munkájának háború utáni fellendülését.
- Közben újabb turista
barlangkutató szakosztályok és csoportok szerveződtek, többek között
a Pannónia Turista Egyesületben, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületben
(BETE) és a Természetbarátok Turista Egyesületében (TTE).
- 1926.
február
20-án megalakul az önálló Magyar Barlangkutató Társulat.
- A társulat folytatta tudományos
évkönyv jellegű kétnyelvű Barlangkutatás
kiadását, és mellette beindította egy negyedéves, népszerűbb folyóirat,
a Barlangvilág
megjelenését.
- 1927
-ben már Magyarországon
szervezik meg nagy sikerrel a magyar
– osztrák
– német
barlangkutató szakemberek nemzetközi találkozóját és konferenciáját.
A következő években jelentős barlangfeltárási sikerek születnek, és
figyelemre méltó tudományos eredmények fémjelzik a magyar
szpeleológiát
- A második
világháború idején visszaesik a magyar
barlangkutatás, a feltáró- és a tudományos munka egyaránt.
Fejlődése
1945-1958
- A háború után feloszlatták
a megszállás előtti szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, köztük
a Magyar Barlangkutató Társulatot is. Újjászervezésére csak több,
mint egy évtizeddel később került sor.
- Közben sorra újjászerveződnek
a turista barlangkutatók csoportjai, és újabb feltárási sikereket érnek
el a BETE (ma BEAC), a TTE (ma Meteor) és más barlangkutató csoportok.
- A Társulat hiányában a magyar
szpeleológia
szakmai-tudományos eredményeinek összefogására régi anyaegyesületünkben,
a Magyarhoni Földtani Társulatban, 1952
-ben újra megszervezik a Barlangkutató Szakosztályt, mint a Magyar
Barlangkutató Társulat jogutódját. Még ugyanez év végén
Karsztkutató Bizottság alakul a Magyar Földrajzi Társaság keretében.
- 1955
-ben a két szervezet Karszt- és Barlangkutató Szakosztály néven egyesül,
és tevékenységét a Földrajzi Társaság keretében folytatja. Ugyanez
évben Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottság alakul a
Magyar Hidrológiai Társaság keretében is.
- Az 50-es
évek jelentős feltáró kutatási és szakmai-tudományos eredményei
nyomán több irányból is fölmerül az igény a magyar karszt- és
barlangkutatók egységes és önálló egyesületének újjászervezésére.
Újjáalakulásától
napjainkig
- 1958.
december
16-án alakult újjá Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
néven a fenti szervezetek egyesülése révén a magyar szpeleológusok
szakmai tudományos szervezete a Nehézipari Minisztérium felügyelete
alatt. Elnökévé dr. Dudich
Endre akadémikus
egyetemi tanárt
választotta.
- Az újjászervezett társulat,
amint neve is jelzi, nem korlátozza szakmai tevékenységét a
barlangokra, hanem kiterjeszti azt a karsztok minden vonatkozású kutatására
is.
- Az újjászervezett Társulat
a Magyarhoni Földtani Társulat kebelében 1910-ben
megalakult Barlangkutató Bizottság, majd az annak munkáját 1913-ban
folytató Barlangkutató Szakosztály, valamint az 1926-ban
alakult Magyar Barlangkutató Társulat szakmai jogutódjának tekinti, és
ennek megfelelően vállalta az MBT két folyóiratának folytatását is:
az évkönyv jellegű több nyelvű Barlangkutatás
utódaként beindították a Karszt-
és Barlangkutatás című évkönyveink sorozatát, a népszerű Barlangvilág
helyett az évenként két számban megjelenő, dúsan illusztrált Karszt
és Barlang című folyóiratot.
- Az újjászervezett Társulat
keretében újból sorra kerültek az újabb eredményeket közzétevő és
megvitató szakülések, megszerveződtek a szakbizottságok, majd a
szakosztályok, kapcsolat épült ki a hatóságokkal, a
turistaszervezetekkel, a külföldi szpeleológus szervezetekkel, részt
vettünk a Nemzetközi
Szpeleológiai Unió megalakításában, megszerveztük a magyar
Barlangi
Mentőszolgálatot, részt vettek számos külföldi barlangtani
konferencián, és Magyarországon
is sikerrel szerveztek ilyeneket.
- 1967-ben
váratlanul válságos helyzetbe került a Társulat. A Nehéz Ipari
Minisztérium hivatalosan jelezte, hogy nem vállalja tovább társadalmi
szervezetek felügyeletét. A Társulat pezsgő tevékenységét így átmenetileg
korlátozni kellett, rendezvényeik, szaküléseik egy ideig szüneteltek.
- A folytonosságot kiadványaik
megjelenése biztosította, míg hosszas tárgyalások után a MTESZ (a Műszaki
és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) 1970.
február
26-án tartott közgyűlésén teljes jogú tagegyesületként
felvette társulatunkat a maga keretébe, azzal a korlátozással, hogy a
Társulat operatív tevékenységgel nem foglalkozhat.
- A Társulat fennmaradásában
és helyzetének rendezésében a legáldozatosabb munkát dr. Papp
Ferenc professzor,
a Társulat akkori társelnöke végezte.
- 1972-ben
az első nemzetközi Barlangterápiai Szimpóziumot, Magyarországon
tartoták.
- Ezt további sikeres, változatos
tematikájú nemzetközi konferenciák követték. Ezek elismeréseként Társulatunk
rendezte meg a 10. Nemzetközi Barlangtani Világkongreszust 1989-ben,
ami rendkívül pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki.
- Az ezt követő rendezvények
sorában említésre méltó az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Találkozóját
(1996), a
„Barlangok a városok alatt”” (1998)
konferenciát, amelynek Budapest,
a barlangok
és termálfürdők városa
adott otthont, valamint a 2000-ben,
témáját illetően a világon elsőként megrendezett Barlangvilágítás
cimű konferencia.
- 1998
óta kiemelten közhasznú társaság
Tevékenységünk
és feladataink
Hazánkban, a világon szinte
egyedülálló módon a barlangok
a feltárásuk pillanatától természetvédelmi oltalom alatt álló értékek.
Jelenleg csaknem 4000 az ismert (feltárt) barlangok
száma és hosszúságuk eléri a 230 km-t. Ennek a jelentős hossznak mintegy
60-70%-át a Társulat tagjai öntevékeny munkával tárták fel.
- Fő feladataik a következők:
- a hazai karsztterületek
és barlangok
feltárása, kutatása, dokumentálása,
- a magyar barlangkutatók
tevékenységének összefogása, koordinálása,
- a karszt-
és barlangkutatás oktatási rendszerének működtetése, szakirányú
kiadványok megjelentetése,
- barlangok
védelmének megszervezése, együttműködve a természetvédelmi hatóságokkal,
- aktív természetvédelem
a magyar karsztterületek
oltalmában,
- szakkönyvtár kialakítása
a hazai és nemzetközi karszt-
és barlangkutatás eredményeinek gyűjtésével.
Kapcsolataink
és kiadványaink