Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, MKBT, a magyar barlangkutatás 1910-ben alakult szervezete. Célja a magyarországi barlangok  feltárása, nyilvántartásba vétele és sokoldalú dokumentálása.

• mai formájában profilbővítéssel, 1958-ban alakult újjá
• 1970 óta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) tagja
• 1998 óta kiemelten közhasznú társaság.
• tagjainak száma csaknem 1000 fő.

Megalakulása

• A Magyarhoni Földtani Társulat választmánya 1909 november 5.-i ülésén elhatározta, hogy „barlangkutató bizottságot alakít, s e bizottság számára a kormány támogatását igyekszik megnyerni". A választmány 1910 január 5.-i ülésén „dr. Lóczy Lajos azt az indítványt tette, hogy a Társulat mindazon tagjai, akik a barlangok iránt különösen érdeklődnek, a Társulat kebelében bizottsággá tömörüljenek, dolgozzanak ki egy munkatervezetet, és egyesült erővel lássanak hozzá a hazai barlangok szakszerű kutatásához".
• 1910. január 28.-án  sor kerülhetett a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának megalakuló értekezletére.
  • Elnök Siegmeth Károly nyugalmazott MÁV-igazgató
  • alelnök dr. Jordán Károly a Földrengési Intézet igazgatója
  • előadó dr. Kadić Ottokár geológus

• Az elnök felkérésére Kadic ismertette a Bizottság kifejtendő tevékenységére vonatkozó javaslatait. A legsürgősebb teendők közt barlangbibliográfia, barlangkatalógus (kataszter) és térkép összeállítását, szak- és ismertető cikkek, különlenyomatok és diapozitívek széles körű terjesztését, egy Buda környéki barlang mintaszerű átkutatását és az Aggteleki-barlang rendszeres kutatásának megkezdését sorolta fel.
• A Magyarhoni Földtani Társulat Választmánya 1910 február 3.-i ülésén a Barlangkutató Bizottság jelentését némi változtatással tudomásul vette és 400 korona segélyt szavazott meg a Bizottságnak.
• 1910 február 10.-én tartotta közgyűlését a Magyarhoni Földtani Társulat, ahol határozattá emelte a Társulat kebelén belül Barlangkutató Bizottság megalakítását.

Fejlődése 1914-ig

• A Földtani Közlöny következő számának végén, annak önálló rovata vagy függelékeként beindult a magyar szpeleológusok első, rendszeresen megjelenő periodikája: Közlemények a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságából.
• 1910 -ben megválasztja első tiszteleti tagjait a Bizottság: mindenekelőtt Herman Ottót, a nagy magyar természettudóst,  a nagyszabású, szervezett barlangkutatások kezdeményezőjét, valamint a szervezet megalakulásában jelentős szerepet játszó Schafarzik Ferencet, Lóczy Lajost és Szontagh Tamást választják meg tiszteleti tagjukul.
• 1913 február 20.-án megalakult a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya.
  • Elnök dr. Lenhossék Mihály, (Siegmeth Károly időközben elhunyt)
  • alelnök Bella Lajos
  • titkár dr. Kadić Ottokár
  • választmány tagjai Bekey Imre Gábor, Hillebrand Jenő, Horusitzky Henrik, Kormos Tivadar, Strömpl Gábor és Varga György

• A Társulat március 5.-i választmányi ülése a Szakosztály megalakulását jóváhagyólag tudomásul vette.
• 1913 márciusában  megjelent a Szakosztály kétnyelvű (magyar-német) folyóiratának, a Barlangkutatásnak első száma, ezzel egyidejűleg a Földtani Közlöny függelékeként megjelent Közlemények publikálása megszűnt.
• 1914-ben Horusitzky Henrik és Siegmeth Károly munkájaként megjelent első magyar barlangtani bibliográfia

Fejlődése 1914-1945

Az első világháború egyre inkább lefékezte a barlangkutató tevékenységet. A vesztett háborút követő gazdasági nehézségek éveiben a Barlangkutatás megjelenése is szünetel egy ideig. A Szakosztály több aktív, vezető tagja a Tanácsköztársaság idején kiállt a kommunista diktatúra mellett, és szerepet vállalt a tanácshatalom szerveiben; ezeknek a Horthy korszak alatti kényszerű visszahúzódása is csökkentette a Szakosztály munkájának háború utáni fellendülését.

• Közben újabb turista barlangkutató szakosztályok és csoportok szerveződtek, többek között a Pannónia Turista Egyesületben, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesületben (BETE) és a Természetbarátok Turista Egyesületében (TTE).
• 1926. február 20-án megalakul az önálló Magyar Barlangkutató Társulat.
  • ügyvezető elnök dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár
  • főtitkár dr. Kadić Ottokár főgeológust

• A társulat folytatta tudományos évkönyv jellegű kétnyelvű Barlangkutatás kiadását, és mellette beindította egy negyedéves, népszerűbb folyóirat, a Barlangvilág megjelenését.
• 1927 -ben már Magyarországon szervezik meg nagy sikerrel a magyar – osztrák – német barlangkutató szakemberek nemzetközi találkozóját és konferenciáját. A következő években jelentős barlangfeltárási sikerek születnek, és figyelemre méltó tudományos eredmények fémjelzik a magyar szpeleológiát
• A második világháború idején visszaesik a magyar barlangkutatás, a feltáró- és a tudományos munka egyaránt.

Fejlődése 1945-1958

• A háború után feloszlatták a megszállás előtti szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, köztük a Magyar Barlangkutató Társulatot is. Újjászervezésére csak több, mint egy évtizeddel később került sor.
• Közben sorra újjászerveződnek a turista barlangkutatók csoportjai, és újabb feltárási sikereket érnek el a BETE (ma BEAC), a TTE (ma Meteor) és más barlangkutató csoportok.
• A Társulat hiányában a magyar szpeleológia szakmai-tudományos eredményeinek összefogására régi anyaegyesületünkben, a Magyarhoni Földtani Társulatban, 1952 -ben újra megszervezik a Barlangkutató Szakosztályt, mint a Magyar Barlangkutató Társulat jogutódját. Még ugyanez év végén Karsztkutató Bizottság alakul a Magyar Földrajzi Társaság keretében.
• 1955 -ben a két szervezet Karszt- és Barlangkutató Szakosztály néven egyesül, és tevékenységét a Földrajzi Társaság keretében folytatja. Ugyanez évben Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottság alakul a Magyar Hidrológiai Társaság keretében is.
• Az 50-es évek jelentős feltáró kutatási és szakmai-tudományos eredményei nyomán több irányból is fölmerül az igény a magyar karszt- és barlangkutatók egységes és önálló egyesületének újjászervezésére.

Újjáalakulásától napjainkig

• 1958. december 16-án alakult újjá Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat néven a fenti szervezetek egyesülése révén a magyar szpeleológusok szakmai tudományos szervezete a Nehézipari Minisztérium felügyelete alatt. Elnökévé dr. Dudich Endre akadémikus egyetemi tanárt választotta.
• Az újjászervezett társulat, amint neve is jelzi, nem korlátozza szakmai tevékenységét a barlangokra, hanem kiterjeszti azt a karsztok minden vonatkozású kutatására is.
• Az újjászervezett Társulat a Magyarhoni Földtani Társulat kebelében 1910-ben megalakult Barlangkutató Bizottság, majd az annak munkáját 1913-ban folytató Barlangkutató Szakosztály, valamint az 1926-ban alakult Magyar Barlangkutató Társulat szakmai jogutódjának tekinti, és ennek megfelelően vállalta az MBT két folyóiratának folytatását is: az évkönyv jellegű több nyelvű Barlangkutatás utódaként beindították a Karszt- és Barlangkutatás című évkönyveink sorozatát, a népszerű Barlangvilág helyett az évenként két számban megjelenő, dúsan illusztrált Karszt és Barlang című folyóiratot.
• Az újjászervezett Társulat keretében újból sorra kerültek az újabb eredményeket közzétevő és megvitató szakülések, megszerveződtek a szakbizottságok, majd a szakosztályok, kapcsolat épült ki a hatóságokkal, a turistaszervezetekkel, a külföldi szpeleológus szervezetekkel, részt vettünk a Nemzetközi Szpeleológiai Unió megalakításában, megszerveztük a magyar Barlangi Mentőszolgálatot, részt vettek számos külföldi barlangtani konferencián, és Magyarországon is sikerrel szerveztek ilyeneket.
• 1967-ben váratlanul válságos helyzetbe került a Társulat. A Nehéz Ipari Minisztérium hivatalosan jelezte, hogy nem vállalja tovább társadalmi szervezetek felügyeletét. A Társulat pezsgő tevékenységét így átmenetileg korlátozni kellett, rendezvényeik, szaküléseik egy ideig szüneteltek.
• A folytonosságot kiadványaik megjelenése biztosította, míg hosszas tárgyalások után a MTESZ (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) 1970. február 26-án tartott közgyűlésén teljes jogú tagegyesületként felvette társulatunkat a maga keretébe, azzal a korlátozással, hogy a Társulat operatív tevékenységgel nem foglalkozhat.
• A Társulat fennmaradásában és helyzetének rendezésében a legáldozatosabb munkát dr. Papp Ferenc professzor, a Társulat akkori társelnöke végezte.
• 1972-ben az első nemzetközi Barlangterápiai Szimpóziumot, Magyarországon tartoták.
• Ezt további sikeres, változatos tematikájú nemzetközi konferenciák követték. Ezek elismeréseként Társulatunk rendezte meg a 10. Nemzetközi Barlangtani Világkongreszust 1989-ben, ami rendkívül pozitív nemzetközi visszhangot váltott ki.
• Az ezt követő rendezvények sorában említésre méltó az Idegenforgalmi Barlangok Nemzetközi Találkozóját (1996), a „Barlangok a városok alatt”” (1998) konferenciát, amelynek Budapest, a barlangok és termálfürdők városa adott otthont, valamint a 2000-ben, témáját illetően a világon elsőként megrendezett Barlangvilágítás cimű konferencia.
• 1998 óta kiemelten közhasznú társaság

Tevékenységünk és feladataink

Hazánkban, a világon szinte egyedülálló módon a barlangok a feltárásuk pillanatától természetvédelmi oltalom alatt álló értékek. Jelenleg csaknem 4000 az ismert (feltárt) barlangok száma és hosszúságuk eléri a 230 km-t. Ennek a jelentős hossznak mintegy 60-70%-át a Társulat tagjai öntevékeny munkával tárták fel.

• Fő feladataik a következők:
  • a hazai karsztterületek és barlangok feltárása, kutatása, dokumentálása,
  • a magyar barlangkutatók tevékenységének összefogása, koordinálása,
  • a karszt- és barlangkutatás oktatási rendszerének működtetése, szakirányú kiadványok megjelentetése,
  • barlangok védelmének megszervezése, együttműködve a természetvédelmi hatóságokkal,
  • aktív természetvédelem a magyar karsztterületek oltalmában,
  • szakkönyvtár kialakítása a hazai és nemzetközi karszt- és barlangkutatás eredményeinek gyűjtésével.

Kapcsolataink és kiadványaink

• Tevékenységüket a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalával és annak irányítása alatt működő nemzeti parkokkal és természetvédelmi igazgatóságokkal együttműködve végzik
• A kutatási eredményeket az általuk kiadott Karszt és Barlang, illetve Karszt- és Barlangkutatás c. folyóiratokban, valamint térképeken és konferencia kiadványokban adják közre.
• MKBT Tájékoztató (korábban MKBT Műsorfüzet). A/5 formátumú kiadvány, minden páratlan hónap elején jelenik meg. Tartalmazza a Társulat és társszervezetek, a szakhatóságok hivatalos közleményeit, rövid beszámolókat és híreket kutatási, bejárási eredményekről, rendezvényekről.