KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ
1973 4.
Belső használatra!
Kiadja: MTESZ Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
74/7049 MTESZ Házinyomda, Budapest
Készült: 850 példányban
Az elektronikus változatot dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette 2005-ben.
T A R T A L O M
TÁRSULATI ÉLET
Elnökségi ülés - 1973. május 17. /D. GY./
Választmányi ülés - 1973. május 17. /D. GY./
Elnökségi ülés - 1973. május 29. /D. GY. /
Barlangbiológiai Szakbizottság ülése - 1973. június 7. /D. GY. /
Évkönyv Szerkesztőbizottságának ülése - 1973. június 18. /D. GY./
Titkári ülés - 1973. június 19. /D. GY./
Karszt- és Barlangkutató Találkozó Tatabányán - 1973. június 23-24. /Dr. Böcker Tivadar/
JELENTÉSEK
A Borsodi Területi Osztály közleményei:
Csipkéskuti karsztvíz-összefüggésvizsgálatok
István-lápai karsztvíz-összefüggésvizsgálatok
Borsodi Műszaki Hetek /F. Tóth Géza/
Balázs Dénes: 7. beszámoló az ausztráliai tanulmányútról II.
BIBLIOGRAPHIA SPELAEOLOGICA HUNGARICA 1971.
Összeállította: id. Schönviszky László
TÁRSULATI ÉLET
Elnökségi ülés - 1973. május 17.
Jamrik Károly társelnöknek a közgyűlés előkészítésével és a felmerült nehézségekkel kapcsolatos részletes beszámolója, valamint az azt követő vita után az Elnökség úgy határozott, hogy a soron következő közgyűlés összehívását 1973 őszére halasztja.
Választmányi ülés – 1973. május 17.
Dr. Dénes György főtitkár beszámolt az év első négy és fél hónapjának eredményes társulati munkájáról, kiemelve a hetente megrendezett szakülések magas színvonalát és felkérte a Választmányt, hogy szorgalmazza a tagság körében az előadóülések látogatását. Tájékoztatást adott a választmányi ülést megelőzően tartott két elnökségi ülés munkájáról és határozatairól, a kiadványokról, valamint az ez évben Tatabányán június 23-24-én megrendezésre kerülő Barlangnap tervezett programjáról. Referált a főtitkár a VI. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson való részvételünk előkészítésével kapcsolatos munkákról. Az előzetes jelentkezés szerint Társulatunk népes delegációval fogja képviseltetni magát a kongresszuson. A rendezőkkel történt korábbi megállapodás szerint a kongresszus utáni egyik tanulmányi kirándulás résztvevői egy napra átfognak jönni Magyarországra megtekinteni a Baradla-barlang aggteleki és jósvafői szakaszát. Ezzel kapcsolatban hatóságaink a legnagyobb előzékenységet tanúsították és lehetővé tették az összes külföldi résztvevők vízum nélküli határátlépését.
A választmány a beszámolót jóváhagyólag tudomásulvette, majd vita után elfogadta az Elnökség javaslatát, hogy a következő közgyűlés megtartására ősszel kerüljön sor.
Az Elnökség javaslatára a Választmány dr. Böcker Tivadart, Hegedűs Ferencet és dr. Kiss Sándort a Fegyelmi Bizottság tagjaivá választotta.
Dr. Láng Sándor elnök javaslatára a Választmány határozatot hozott az Oktatási Bizottság újjászervezésére és a bizottság vezetőjévé Barátosi Józsefet választotta meg. Az Oktatási Bizottság a Választmány több tagjának részvételével nyomban meg is alakult.
A Választmány az Elnökség kiegészítésére a következő tisztújító közgyűlésig dr. Böcker Tivadart a Társulat titkárává, dr. Fodor Istvánt elnökségi taggá választotta.
Elnökségi ülés - 1973. május 29.
Az Elnökség a titkárok számának kiegészülésére tekintettel a főtitkár javaslatára meghatározta az egyes titkárok feladatait. Megtárgyalta az Elnökség a tatabányai barlangnappal kapcsolatos szervezési feladatokat, majd a VI. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson való részvételünkkel kapcsolatos kérdéseket. Dr. Láng Sándor elnök tájékoztatást adott a Barlangbiológiai Szakbizottság munkájának újbóli beindulásáról, az Oktatási Bizottság eredményes újjászervezéséről, valamint az Évkönyv Szerkesztő Bizottságának összehívásáról.
Dr. Fodor István indítványára, dr. Dénes György főtitkár javaslatai alapján az Elnökség határozatot hozott, hogy 1974 őszén Karszt és Klíma Konferenciát rendez Pécsett a Meteorológiai Társulattal együttműködve.
Dr. Kessler Hubert társelnök bejelentette, hogy az 1972. évben Budapesten megrendezett Barlangterápiai Szimpózium előadásainak kéziratait megkapta és szerkesztés után az anyag nyomdába kerül.
Dr. Böcker Tivadar titkár javaslatára felhatalmazta őt az Elnökség annak kezdeményezésére, hogy a Nemzetközi Hidrogeológiai Unió Karszthidrogeológiai Szakbizottsága következő üléseinek egyikét a Társulat meghívására Magyarországon rendezze meg. Javasolta még Böcker dr., hogy a magyarországi karsztkutatással kapcsolatos publikációink jegyzékét a jövőben a Karbonátos Kőzetek Bibliográfiája c. nemzetközi kiadványban jelentessük meg, továbbá szerkesszünk meg egy magyar-angol-orosz nyelvű karsztos szakszótárt, folytassa a Társulat a karsztnomenklaturára vonatkozó vitákat, illetve a terminológiai munkát, végül javasolta, hogy több szakbizottság összevonásával hozzon létre a Társulat egy Karszthidrogeológiai Szakosztályt.
Jamrik Károly társelnök a vezetőszervek munkájának jobb megszervezésére tett több javaslatot, többek között, hogy részletesen ki kell dolgozni az Elnökség ügyrendjét és éves munkatervét, határozattárt kell felállítani, az üléseken hozott határozatokat az elnökség minden tagja írásban kapja meg és az Elnökség kérje számon a határozatok végrehajtását.
Az Elnökség az ülés során többek által felvetett sokoldalú javaslatokat megvitatta. A legsürgősebb ügyekben intézkedett, a távlati tervek megvalósítása már a megválasztandó új elnökség feladata lesz.
Barlangbiológiai Szakbizottság ülése - 1973. június 7.
A Bizottság a Társulat elnökének és főtitkárának részvételével megtartott ülésén dr. Loksa Imre elnökletével megvitatta soronkövetkező feladatait és úgy határozott, hogy a jövőben évente két alkalommal, tavasszal és ősszel ülésezik, ezért Bajomi Dániel felelős. A Baradlával kapcsolatos biológiai dolgozatok összegyűjtéséért és 1975 tavaszára sajtó alá rendezéséért dr. Hajdu Lajos felelős. Az Alsóheggyel kapcsolatos biológiai munkák összeállításáért Bajomi Dániel felelős, határidő folyamatos. Folytatni kell a Biospeleologia Hungarica sorozatot, felelőse dr. Loksa Imre. Bajomi Dániel vállalta, hogy a dr. Dudich Endre halála óta megjelent magyar barlangbiológiai dolgozatokat és cikkeket összegyűjti és jegyzéküket a Karszt és Barlang c. folyóiratunkban való közlésre sürgősen leadja.
Évkönyv Szerkesztőbizottságának ülése - 1973. június 18.
A dr. Láng Sándor főszerkesztő elnökletével összeült bizottság foglalkozott az Évkönyv feladatának meghatározásával. Az alapos vita nyomán kialakított állásfoglalás szerint az Évkönyv feladata magas színvonalú tájékoztatást adni a magyarországi karszt- és barlangkutatás eredményeiről a hazai és külföldi szakemberek számára. Az Évkönyv a Szerkesztőbizottság által jóváhagyott dolgozatokat, azok tartalmától függően, magyar vagy idegen nyelven közli, az idegen nyelven közölt dolgozatokhoz bővebb magyar nyelvű kivonatot kell készíteni.
A Szerkesztőbizottság tárgyalt az Évkönyv szétosztásának módjáról és határozatot hozott, hogy a jövőben a referáló folyóiratok szerkesztőségeinek is meg kell küldeni. Végül Maucha László szerkesztő jelentette, hogy az Évkönyv VII. kötete nyomdában van és várhatóan dec. 15-ig el is készül.
Titkári ülés - 1973. június 19.
A Társulat titkárai dr. Dénes György főtitkár vezetésével a VI. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszuson való magyar részvétellel és a kongresszus után Magyarországra látogató külföldi szakemberek fogadásával kapcsolatos feladatokról, valamint az elnökség és a titkárok munkájának ügyrendi kérdéseiről, továbbá a soronkövetkező elnökségi ülések javasolt időpontjáról és tervezett napirendjéről tárgyaltak és megállapították a teendő intézkedéseket.
D. Gy.
Karszt- és Barlangkutató Találkozó Tatabányán
Az MKBT és az OMBKE tatabányai csoportjainak közös rendezésében 1973. június 23-24-én tartottuk meg az 1973. évi Karszt- és Barlangkutató Találkozót, a hagyományos Barlangnapot.
A nagysikerű két napos találkozón az alábbi szakmai előadások hangzottak el:
Dr. Láng Sándor: Karsztvíz-kérdések a Dunántúli Középhegységben.
Dr. Böcker Tivadar: A Dunántúli Magyar Középhegység főkarsztvíztározójának hidraulikai sajátosságai.
Dr. Juhász András: Forráskiegyenlítések eredményei a Keleti-Bükkben.
Dr. Dénes György: Karsztforrásvizek trícium vizsgálata.
Dedinszky János: Az olajkutató fúrások által nagy mélységben feltárt karsztos üregek.
Dr. Gerber Pál: A karsztkutatás jelentősége a Tatabányai-medence karsztvízvédelmében.
Sóki Imre: Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Tatabányai Csoportjának munkájáról.
Dr. Gábori Miklós: A barlangok régészeti kutatásáról.
Az előadások igen magas színvonala, valamint az azokat követő élénk vita felhívta a figyelmet arra, hogy a hasonló színvonalú rendezvények során a különböző iparágakban dolgozó társulati tagtársaink hasznosan tudják ismereteket kibővíteni és tapasztalataikat kicserélni.
A szakmai programot este a Szelim-barlangban baráti, jó hangulatú találkozó követte.
Másnap különböző terepi bemutató túrákon és bányajáráson ismerkedhettek a környék karsztjával a találkozó résztvevői /Vértes László barlang, Lengyel-barlang, XV/c akna/.
A találkozó sikeres megrendezéséért köszönet illeti a rendező csoportokat.
Dr. Böcker Tivadar
JELENTÉSEK
A BORSODI TERÜLETI OSZTÁLY KÖZLEMÉNYEI
1./ Csipkéskuti karsztvíz-összefüggésvizsgálatok
1973. április 17-én a MTESZ székházában /Miskolc, Szemere u. 4. / tartotta meg a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Borsodi Területi Osztálya az 1972. nyarán elvégzett Csipkéskuti karsztvíz-összefüggésvizsgálatokról készített szakvélemény társadalmi bírálatát. A társadalmi bírálatot a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjával közösen rendeztük meg, melyre meghívtuk a megyei és városi tanács vízügyi feladatait ellátó szakigazgatási szervek vezetőit, a Miskolci Vízműveket, a KÖJÁLT-t, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat miskolci üzemvezetőség hidrogeológiai szakembereit és a területileg illetékes első fokú vízügyi hatóság, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberét is.
1972 nyarán végezte el az MKBT Borsodi Területi Osztályának tagsága azokat az összefüggésvizsgálatokat Csipkéskut környékén, amely eredményeinek kiértékelése alapján készült szakvéleményt - az érdekeltek bevonásával - társadalmi bírálat vitatta meg.
Szlabóczy Pál tagtársunk röviden ismertette a csipkéskuti karsztvíz-összefüggésvizsgálatok feladatát és célját.
1./ A csipkéskuti szennyvíz száraz időszaki elnyelődési helyeinek feltárása.
2./ A jelzőanyag beadása a feltárt szennyvíz elnyelődési ponton.
3./ Összefüggések feltárása az elnyelődési pont és források között.
Ennek érdekében állandó megfigyelési pontok voltak:
a/ Garadna-főforrásnál,
b/ Szinva-táróban és főforrásnál,
c/ Anna-forrásoknál,
d/ a diósdi Szent György- és Tavi-forrásoknál,
Ezen kívül figyelték még a Vadász-völgyi-, Ómassaalsó-, Sebes-vízi-, Szövetség-, Szomoruvölgyi-, Margit és Eszperantó-, forrásnál, valamint a Soltészkerti kifolyóban a jelző anyag megjelenését.
A nyeletéshez 4 db kutatóaknát mélyítettek le /kb. 0,5-1,5 m-ben érték el a törmelékkel fedett fennsíki mészkövet/. Egy ilyen akna kb. 150 liter/perc víz elnyeletését biztosította, A jelző anyag feloldott konyhasó volt. A konyhasó kimutatását elektromos műszerekkel /ellenállásmérés/ és PH mérésekkel oldottuk meg, viszonyítva az illető forrás bázis mintáihoz. A kritikus mintákat kontroll mérésekkel egyeztettük.
Az összefüggésvizsgálatok alapján a beadott sóoldat 9 nap múlva biztosan megjelent a Garadna főforrásban míg a Sziva főforrásban csak valószínűsíteni lehetett. A többi figyelt forrásban a jelzett víz nem jelent meg.
A szakvélemény javasolja: A forrás túlfolyó vizét a nyelő fölött zárt csőben elvezetni, a jelenleg ismert nyelőket agyaggal eltömni, a további szennyeződések megakadályozására biztosítani a forrás védőterületét, végül el kell végezni a Garadna-főforrás és a Garadna-alsó-forrás közötti kapcsolatok kimutatását, illetve vizsgálatát.
A jelenlevők a szakvéleményt megvitatták, megfigyeléseikkel, észrevételeikkel kiegészítették.
Befejezésül megállapították, hogy a karsztvizek védelmét nemcsak a források közvetlen védőterületén kell megoldani, hanem a vízgyűjtő területén is. Erre figyelmeztetnek a lefolytatott és a vita alkalmával elhangzott értékes hozzászólások. Az elvégzett munka eredményes volt és hozzájárult a Bükk-hegység karsztvizeinek részletesebb megismeréséhez.
2./ István lápai karsztvíz-összefüggés
A csipkéskuti összefüggésvizsgálat megvitatása után került sor a Borsodi Területi Osztály tagjai egy másik hasonló jellegű összefüggésvizsgálata eredményeinek megvitatására.
A munkálatokat a Területi Osztály tagjai 1972 nyarán, illetve ősszel végezték el. Az eredmények kiértékelését és az elkészült szakvéleményt dr. Juhász András, a Borsodi Területi Osztály elnöke ismertette és foglalta össze.
Az összefüggésvizsgálathoz használt anyag elsősorban különböző színűre festett lycopodium spóra volt, amely mellé még más nyomjelzésre használt anyagokat is felhasználtunk annak érdekében, hogy az összefüggéseket biztosan ki tudjuk mutatni. A jelzőanyagokat az István-lápai barlangrendszer különböző pontjain helyeztük el. A jelzőanyagok a Soltész-kerti-túlfolyóban, az Eszperantó-, Anna-barlangi- és Tavi-forrásokban, valamint a Szt. György aknában jelentek meg.
Dr. Juhász András kihangsúlyozta, hogy az elvégzett munka nem szennyeződés-, hanem összefüggésvizsgálat volt. Arra keresett feleletet, hogy van-e összefüggő karsztvízszín. A vizsgálat kimutatta, hogy K-NY irányban van, míg ÉK-DNY-i irányban más a nyelők és a források helyzete. A Bükk létrástetői részén beszivárgott csapadékvizek csak egy része jelenik meg az Annaforrásokban, más részük a diósgyőri forrásokban, illetve a Soltészkerti-túlfolyón lép ki. A beszivárgott víz nem egyenlő a forrásokon kilépő vízho-zamokkal, így a víz egy része táplálja a mélykarsztot és a rétegvizeket is.
Javasolja a szakvélemény: hogy a Csanyik-völgyi és diósgyőri források közötti bükki perem lehetőségeit kellene kihasználni. Kedvező lehetőségek mutatkoznak a felszín alatti, azaz hegység belsejében történő - a karszt "szivacsos" szerkezetét és üregrendszereit kihasználó - tárolási lehetőségekre. A szakvélemény konkrét javaslatot is tett, ilyen tárolási kísérlet elvégzésére van lehetőség a Soltész-kerti-túlfolyó vizének elzárásával. Egy gát megépítésével lehetőség kínálkozik a források vízhozam ingadozásának kiküszöbölésére és a vízhozamok növelésére. Lehetőség van a középkarszt vizének feltárására is, mely kevésbé van igénybe véve és vize nem szennyezett.
Az összefoglaló ismertetéshez többen szóltak hozzá és hasznos kiegészítésekkel gazdagították az elkészült szakvéleményt.
A Miskolci Vízművek azóta felhasználta a szakvéleményben foglaltakat és házi kivitelezésben kísérletképpen megépítették a Soltész-kerti-túlfolyónál a gátat. A gát megépítésével kb. 500.000 m3 vízmennyiséget sikerült tárolni a hegység belsejében.
A betározással egyidőben megemelkedtek a Szinva-, Anna-, Tavi- és Szt. György-források vízhozamai olyan mértékben, hogy a sokévi átlagnak megfelelő értékek fölött adtak vizet. A kísérletek első eredményei kb. 2.500 m3 / nap plusz vízmennyiséget jelentettek. Azóta is folynak a megfigyelések, de azt már most meg lehet állapítani, hogy ezek a források azóta is egyenletesen adják azt a vízmennyiséget, amelyet a tározás után adtak és a vízhozamuk nem csökkent.
Az eredmény végső kiértékeléséhez azonban további megfigyelésekre és vizsgálatokra van szükség, amelyekről majd további tájékoztatást fogunk adni.
Ezek az összefüggésviszgálatok nemcsak konkrét eredményeket adtak, de nagy jelentőségűek gazdasági, gyakorlati és tudományos szempontból is.
Az összefüggésvizsgálatokról adott ezen tájékoztatáshoz felhasználtam Borbély Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoport titkára által készített összefoglalót is.
3./ Borsodi Műszaki Hetek
Mint minden évben, 1973 májusában is megrendezésre került a MTESZ egyesületek legnagyobb szabású, tudományos szintű előadás-sorozatának megrendezése, az ún. Borsodi Műszaki Hetek.
Az előadások a környezetvédelem problémái köré csoportosultak. A nagyszabású előadás-sorozatot dr. Ladányi József, a BAZ megyei Tanács elnöke nyitotta meg.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Borsodi Területi Osztálya a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjával, a Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Szakosztályával és a Magyar Geofizikusok Egyesülete Alföldi Csoportjával közösen május 16-án egy egésznapos program keretén belül csatlakozott a Borsodi Műszaki Hetek rendezvényeihez.
Az egésznapos ankét Miskolc város vízellátása, a források környezet- és egészségvédelme, geofizikai kutatások és a felhasználható karsztvízkészletek témakörét érintette.
1./ Az első előadást Piukovics József okl. mérnök, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat főmérnöke tartotta. "A Miskolci Vízművek és Fürdők hideg és meleg karsztvíztermelési igényei és problémái" c. előadásában ismertette a város vízmennyiségi és vízminőségi problémáit. Előadásában kitért az 1972. évben az MKBT Borsodi Területi Osztály tagjai által készített összefüggésvizsgálati eredmények gyakorlati eredményeire és jelentőségére.
2./ Utána dr. Juhász András geológusmérnök, kandidátus, az MKBT elnökségi tagja, a BTO elnöke tartott igen nagy érdeklődéssel kísért előadást "Környezetvédelmi szempontok a Miskolc város vízellátása szempontjából jelentős bükki források" hidrogeológiai vízgyűjtőinek vizsgálatánál" címmel.
Előadásában ismertette az elmúlt években a források vízgyűjtőterületeivel kapcsolatban végzett vizsgálatok eredményeit.
Külön jelentősége volt az előadásnak, hogy az előadó kimutatta, hogy az egyes források vize a vízgyűjtőterületén milyen módon szennyeződhet és hogyan lehetne ezt kiküszöbölni
3./ Az egyik legérdekesebb előadást dr. Bársonyos Jenő, Miskolc megyei város Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának igazgató főorvosa, az MKBT Borsodi Területi Osztályának elnökhelyettese tartotta: "Karsztvíztermelő művek vízminőségének változása, a karsztvízvédelem egészségügyi szempontjai" címmel.
Az előadás olyan sok érdekes adatot tartalmazott, hogy azt nyomtatásban is megjelentetni tervezzük.
4./ A karsztvízkutatás legújabban alkalmazott módszereiről és eredményeiről tartott előadást Hursán László okl. geofizikus szakmérnök, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetőségének osztályvezetője „Geofizikus módszerek a kelet-bükki karsztvízkutatásban” c.
5./ Az eddigi bükki karsztvízkutatások eredményeit összegező előadást tartott Szlabóczy Pál okl. geológus szakmérnök tagtársunk, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Északmagyarországi Üzemvezetőség osztályvezetője "A Bükk hegység perspektivikus karsztvízkészletének Miskolc számára hasznosítható része" címmel.
Előadásában azokat az újabb elméleti számításokat, gyakorlati tapasztalatokat ismertette, amelyekkel meg lehet állapítani azt az összefüggést, amely a lehulló csapadék, a párolgás, a lefolyás, a beszivárgás, a növények által elpárologtatott vízmennyiség és a forrásokban megjelenő vízmennyiség között fennáll. Számításai alapján meghatározta azt a vízmennyiséget, amely a Bükk hegységben - perspektivikus készletként - rendelkezésre áll.
Az elhangzott öt előadás után igen sok és tartalmas hozzászólást hallottunk az ország különböző részeiből összegyűlt több mint száz hallgatótól.
Délután tanulmányi kiránduláson vettek részt az ankéton résztvevők.
1./ A tanulmányi kiránduláson bemutatásra kerültek az Anna-barlangi források. Juhász János, a Miskolci Vízművek víztermelési osztályvezetője a bemutatásnál kiemelte az MKBT Borsodi Területi Osztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja által végzett igen értékes összefüggésvizsgálati eredményeket, amelyek segítségével ismét be lehetett kapcsolni az Anna-források vizét Miskolc város ivóvízhálózatába.
2./ Az István-barlang előtt mutatta be a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszékének munkaközössége azokat a geofizikai módszereket, amelyekkel igen egyszerűen és gyorsan ki lehet mutatni a felszín alatt húzódó barlangjáratokat és különböző vetődési helyeket és elmozdulási mélységeket.
3./ Majd Borbély Sándor hidrogeológus tagtársunk, a Borsodi Szénbányák főelőadója, aki részt vett a II. világháború során megrongálódott Istvánbarlang helyreállítási munkálataiban és munkatársaival lehetővé tette, hogy ezt a csodálatos cseppkőbarlangot minél előbb átadhassák az idegenforgalomnak, mutatta be az István-cseppkőbarlangot.
4./ Végül F. Tóth Géza okl. geológus, az MKBT Borsodi Területi Osztályának titkára ismertette a környék vízellátásának problémáit érintő karsztvízkutatási feladatokat.
Az egésznapos ankétot a Szinva-völgyben megrendezett hangulatos szalonnasütés zárta be.
Az elhangzott előadások és ismertetések elősegítették és bebizonyították, hogy a különböző munkaterületeken dolgozó szakemberek a közös cél érdekében, a karsztvízért, Miskolc ivóvizéért eredményesen tudnak együtt dolgozni és kölcsönösen segíthetik egymást.
Még nagyon sok hasonló rendezvényre lenne szükség.
F. Tóth Géza
7. BESZÁMOLÓ
Az ausztráliai tanulmányútról II. rész
Az első ausztráliai utazásom idején – 1972. november és december hónapokban - a szigetkontinens keleti és déli részeivel ismerkedtem meg. Amikor 1973. március 15-én hajóval visszaérkeztem Új-Zélandról, Ausztrália belső, valamint északi és nyugati területeinek a bejárására indultam. Erre módot adott egyrészt az, hogy a hazaszállításomat biztosító lengyel teherhajó kb. egy hónapot késett, továbbá az, hogy hozzájutottam egy egész hónapra szóló autóbuszbérlethez, amivel megnyílt előttem a nagytávolságú, fővárosok közötti utazás lehetősége.
Az első tízezer kilométeres körutat a trópusi Northern Territory-ra és a kontinens sivatagos szívébe terveztem. Sydney-i bázisomról kiindulva észak felé indultam és Toowoomba-n keresztül a queenslandi Mount Isa-t kerestem fel. Itt található Ausztrália legnagyobb rézvagyona, amelyből az elmúlt évtizedekben közel egy millió tonna fémet nyertek. A következő években még 120 millió tonna, 3 %-os réztartalmú kőzet vár kitermelésre.
A soron következő állomás Darwin, az Északi Terület székhelye, Ausztrália ázsiai kapuja. Környéke szintén bányavidék: vas, bauxit és uránium a fő ásványkincs.
A trópusi esőktől áztatott északi partvidékről Alice Springs-be, Belső-Ausztrália adminisztratív központjába utaztam. Itt többek között két intézménnyel ismerkedtem meg: 1. a Repülő Orvosi Szolgálattal és 2. a rádióiskolával. Ausztrália belső, félsivatagos területein az extenzív állattenyésztéssel foglalkozó farmok 50-100 km távolságban fekszenek egymástól, egy-egy farm területe 1 000-től 100 000 km2-ig terjed. A farmok rádióadó-vevő készülékkel vannak felezerelve. Betegség esetén a farmerek felhívják a Repülő Orvosi Szolgálatot, ahonnan az ügyeletes orvostól szaktanácsokat kaphatnak, illetve súlyosabb esetben az orvos repülőgépbe ül és meglátogatja a beteget. A farmi gyerekek iskolai oktatása is rádió útján történik. A tanulók a rádióhullámokon átfelelnek a stúdióban ülő tanár kérdéseire, s bár egymást nem láthatják, maguk a tanulók is ellenőrizhetik társaik feleletét és kijavíthatják azt, aki hibázott. A tanár és a szülők kapcsolata is közvetlenebb, mivel rádió útján minden nap kapcsolatba kerülhetnek egymással s megbeszélhetik az aktuális nevelési, oktatási problémákat. Az Alice Springs-i rádióiskola legtávolabbi diákja 800 km-re él egy farmon. Hasonló rádiósiskola még tíz van Ausztráliában.
Alice Springs-ből kiindulva, felkerestem azokat a szigethegyeket, amelyeket nemcsak a turisták bámulnak meg, hanem a geomorfológia számára is a sivatagi lepusztulás nagyszerű iskolapéldáit nyújtják /Ayers Rock, Mt. Olga, Mt. Conner, stb./. Igen látványosak azok a hatalmas boltíves barlangüregek, amelyek az Ayers Rock és a Mount Olga kambriumi konglomerátumból álló falaiban képződtek.
A kontinens belsejéből ismét visszatértem Sydney-be. Útközben megtekintettem Coober Pedy opálbányáit, a Barossa-völgy híres borvidékét és Milduranál a Murray-folyó hatalmas öntözőrendszerét. Az adminisztrációs ügyek gyors elintézése után az irányt Nyugat-Ausztrália felé vettem. Jövet és menet ismét átszeltem a híres Nullarbor-mészkőtáblát, ahol további kőzet-, talaj- és vízmintákat gyűjtöttem. Perth-ben, Ny-Ausztrália fővárosában egy magyar család látott vendégül és innen kiindulva több tereptúrán vettem részt. Először a karsztmorfológiai szempontból rendkívül érdekes és világviszonylatban is egyedülálló "pinnacles"-eket kerestem fel Perth-től északra 120 mérföldre, a Nambung Nemzeti Parkban. Tulajdonképpen nagyméretű karrmezőről /"kőerdő"/ van szó, amelynek a képződményeit a sivatagi erózió formálta tovább. Ugyancsak a karsztjelenségek tanulmányozása céljából kerestem fel a Yanchep Nemzeti Parkot, ahol többek között megtekintettem a Crystal- és a Yonderup-barlangokat.
Hajóra szállva, a Fremantle-i partok előtt 12 mérföldre fekvő Rottnest-szigetet kerestem fel karsztjelenségek, valamint flóra és fauna tanulmányozására. Érdekesség: egyedül ezen a szigeten élnek a quokkák, a macska-nagyságú erszényes walabik, amelyeket az első európai hajósok - hollandok - nagy patkányoknak véltek. Innen származik a sziget neve: Rotte-nest, patkányfészek.
Nyugat-Ausztrália bővelkedik ásványi kincsekben /vasérckészletei szinte kimeríthetetlennek tűnnek/, viszont annál nagyobb vízhiányban szenved. A szűkös vízkészlettel nagy gonddal gazdálkodnak, a tározókban felfogott vizet óriási csővezetékrendszeren át juttatják el a fogyasztókhoz.
Utazásaim során állandóan figyelemmel kísértem a Westerplatte nevű lengyel teherhajó mozgását az ausztrál kikötők között, mivel a hazatérésemet biztosító menetjegyet erre a hajóra érvényesíttettem. A hajó a véglegesnek mondott program szerint az Adelaide-i kikötőben mondott volna végleges búcsút Ausztráliának. Ide igyekeztem és is vissza Perthből, azonban kiderült, hogy Adelaideban a gyapjú berakodása elmarad, mivel a bálakötöző munkások sztrájkba léptek. Emiatt a hajó kapitánya lemondta az adelaidei utat és Melbourne-ből indult haza. Szerencsére még kellő időben értesültem a változásról és Melbourneben az utolsó pillanatban, 1973. április 14-én elértem az indulófélben lévő hajót.
A közel egy évig tartott ausztrál-óceániai tanulmányút adatgyűjtő szakasza ezzel befejeződött. A hazatérés másfél hónapos útján a hajón már az anyag előzetes rendszerezésével és a Fülöp-szigetekről szóló könyv kéziratának elkészítésével foglalkoztam.
Dr. Balázs Dénes
BIBLIOGRAPHIA SPELAEOLOGICA HUNGARICA
1971
Összeállította: id. Schönviszky László
Lektorálta és részben kiegészítette: dr. Bertalan Károly
A magyar barlangbibliografia évenkénti közlése 1930-ban megszakadt. Ennek kiegészítését a Karszt- és Barlangkutatás c. évkönyvünk 4. kötetében megkezdtük és az 5. és 6. kötetben folytatva, három részletben az 1931-1945. évekről megjelentettük. Amíg ezt ilyen formában folytatni óhajtjuk, felmerült a kívánság, hogy - amit 1955-ben már megkíséreltünk -1971-től kezdve az újabb évek anyagát folyamatosan, évenkénti gyűjtésben, sokszorosított formában jelentessük meg, amíg utolérjük magunkat.
Természetesen, amennyiben a sokszorosítási eljárás lehetőségei, a gépelési technika megengedi, a bibliografiák készítésével kapcsolatosan kialakult formákat és szabályokat itt is igyekszünk betartani. Így a Bibliographia Spelaeologica Hungarica 1931-1935. évi első részének bevezetésében lefektetett alapelvekhez, amennyiben lehetséges volt, ebben a kiadványunkban is alkalmazkodtunk. Teljességre ez alkalommal is törekedtünk, tartalmi alapon most sem szelektáltunk, csak az egészen jelentéktelen közleményeket hagytuk ki. Az esetleg kimaradt címek közlését természetesen most is kérjük és köszönettel vesszük.
A jelmagyarázatoknál alkalmazkodnunk kellett az írógép jeleihez. Zárójelnek az egyszerű ferde / per jelzést tudtuk alkalmazni minden alkalommal. Így a nevek feloldásánál, kiegészítésénél, esetleges magyarázatoknál, pótlásoknál, stb. egységesen csak ezt a jelzést alkalmazhattuk. A periodikák címkezdetét, az egyszerű két párhuzamos vonalkás = egyenlőségi jellel jeleztük, és az azonos tárgyú cikkek szövegváltozatainál is csak ezt a jelet tudtuk alkalmazni. A névtelenül megjelent, szerző nélküli cikkeket a szerzősöktől három csillaggal választottuk el.
X X X
307. Az Abaligeti barlanggyógyászati kísérletek... = Magyar Hírlap, Bp. 1971. márc. 6.
308. Aggtelek. Feliratvadászok. Emlékkönyv a sziklafalon. = Pestmegyei Hírlap, Bp. 1971. márc. 7.
309. Aggtelek, a magyar barlangvidék központja... = Idegenforgalom, 10. évf. 2. sz. p. 30. Bp. 1971.
310. Aggteleken tartotta ülését csütörtökön az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. = Magyar Nemzet, Bp. 1971. nov. 12.
310/a. Aggteleken ülésezett az országgyűlés kereskedelmi bizottsága = Népszabadság, Bp. 1971. nov. 12.
311. Az aggteleki cseppkőbarlang föld alatti koncertterme... = Nógrád, Salgótarján, 1971. május 13.
312. Az Aggteleki Cseppkőbarlang föld alatti koncertterme rövidesen világhírű vendégeket fogad... = Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. május 13.
313. Az Aggteleki Cseppkőbarlang új idegenforgalmi látványossággal gyarapodik... = Magyar Nemzet, Bp. 1971. júl. 4.
314. Az Aggteleki Cseppkőbarlang új idegenforgalmi látványossággal /két tóval/ gyarapodik... = Idegenforgalom, 10. évf. 9. sz. p. 29. Bp. 1971.
315. Alapadatok a vízminőség-gazdálkodásához. Felszín alatti vizek. 1967-1968. = Kiad. az Orsz. Vízü. Hiv. Vízkészletgazdálk. Közp. Bp. 3. 1971. EGSzI /soksz./ 264 p.
316. Alsóhegyi előkészületek. /Vecsem-bükki-zsomboly/ = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jan. 17.
317. Ankét: Miskolc fürdőváros. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. május 18.
318. Ankét: Országos természetvédelmi ankét lesz Miskolcon... = Hétfői Hírek, Bp. 1971. okt. 18.
319. Ankét a miskolci fürdőkről. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. május 20.
320. Apadnak a bükki források. = Dolgozók Lapja, Komárom, 1971. aug. 13.
321. Aragonit barlang /Kelet-Szlovákiában a Rozsnyói-járásban/. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jan. 22.
322. Árvíz a Föld gyomrában. /Dorogi bányában/. = Dél-Magyarország, Szeged. 1971. jan. 23.
323. Auf dem über Bódvaszilas begenden Alsóhegy in Nordungarn hat man mit der Erforschung und weiteren Erschliessung des Vecsembükk-zsomboly begonnen. = Budapester Rundschau, Bp. 1971. jan. 18.
324. Baradla a ranglistán. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. jan. 10.
325. Baradla barlang. Szolnok Megyei Néplap, Szolnok, 1971. aug. 19.
326. A Baradla-barlang környékének fejlesztése. Aggteleken tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. = Magyar Hírlap, Bp. 1971. nov. 12.
327. Baradla-koncertek. = Pestmegyei Hírlap, Bp. 1971. márc. 27.
328. Barlang. /Jósvafői Tohonya-völgyben./ = Képes Újság, Bp. 1971. okt. 23.
329. Barlang a kút fenekén, /A tatai gimnázium közelében./ = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. júl. 19.
330. Barlangászás. Barlangos Bizottságot .... Fővárosi Barlangászok... - Fertőrákosi Barlangszínház. = Turista Magazin, 17. évf. Bp. 1971. július, p. 28.
331. Barlangászat. Befejezte... munkáját a vecsem-expedíció. - Újabb barlangkutató expedíció indult... az Esztramoshegy ... barlangrendszerének felkutatására. = Turista Magazin, 17. évf. szeptember p. 32. Bp. 1971.
332. Barlangholtomiglan /Ladányi Mihály és Pelyvás Magdolna esküvője a Pálvölgyi-barlangban/. = Hétfői Hírek, 15. évf. 52. sz. 1 kép, Bp. 1971. dec. 27. p. 3.
332/a. Barlangi zene. /Aggtelek/. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. ápr. 12.
333. Barlangkutató expedícióra indult vasárnap Jugoszláviába... /A Szegedi J. A. Tudományegyetem földrajzszakos barlangkutatói/. = Dolgozók Lapja, Komárom, 1971. jún. 29.
334. Barlangkutatók. Dr. Jakucs László geológus vezetésével barlangkutató expedícióra indult... /Jugoszláviába/. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. jún. 28.
335. Barlangkúra asztmásoknak. = Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. aug. 3.
336. Barlangok - a gyógyítás szolgálatában. = M. T. I. kőnyomatosa, Bp. 1971. okt. 10.
337. Barlangok a gyógyítás szolgálatában. Népszava, Bp. 1971. okt. 12.
338. Barlangoshírek. Az év egyik legnagyobb szabású barlangkutató expedíciója zajlott... az Esztramoshegyen. - A huszonkét kilométer hosszúságú Baradla-barlang jósvafői szakaszán új túra-útvonalat építenek ki. – A világ legmélyebb barlangját fedezték fel... Pierre St. Martin és Mauleon közelében = Turista Magazin, 17. évf. nov. p. 30. Bp. 1971.
339. Barlangrekord. /Vecsembükki-zsomboly/. = Szabad Föld, Budapest, 1971. jan. 17.
340. Barlangról - barlangra. /Pék József előadása barlangokról/. Fejérmegyei Hírlap, Szfvár. 1971. febr. 12.
341. Barlangszálló. /Nyolcvankét vendég fogadására nyílik Aggteleken/. = Pestmegyei Hírlap, Bp. 1971. máj. 30.
342. Barlangtérképészeti kiállítás nyílt ma délelőtt... = Esti Hírlap, Bp. 1971. április 21.
343. Barlangviadukt. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. aug. 25.
344. Bátrak a föld alatt. = Magyar Ifjúság, Bp. 1971. júl. ?
345. Beat a Baradla-barlangban. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jún. 6.
346. Befejeződött az idei klímaterápiás gyógykúra szezon... - Északmagyarország, Miskolc, 1971. szept. 23.
347. Befejezte kéthetes fáradságos és izgalmas munkáját a Vecsem expedíció. = Turista Magazin, 17. évf. /9/ sz. p. 32. Bp. 1971.
348. Befejezték a kácsi forrás foglalását. Vezetékes ivóvízhálózat épül kilenc dél-borsodi községben. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. nov. 23.
349. Bezárt a földalatti szanatórium. = Népszava, Bp. 1971. szept. 23.
350. A Borsod-Abauj-Zemplén-megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala... a Baradla-barlang belépődíjait 1971. január 1-től... = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 9. Bp.
351. A Borsodnádasdi Lemezgyár szakosztálya vállalta... gondozza a cserepeskői barlangot. = Turista, Bp. 1971. márc. szám.
352. Budapesti Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály Diogénesz Csoportja: A Pilis-barlang. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 5. sz. p. 23-25. 1 bg-térkép. Bp.
353. Bükki barlangok titkai. /Bőséges vízfolyások jelentkeznek még a száraznak ismert barlangokból is./ = Pestmegyei Hírlap, Bp. 1971. jan. 27.
354. Cseppkőmentés. /A bódvarákói mészkőbányában./ = Északmagyarország, Miskolc, 1971. júl. 17. + 1 kép.
355. Cseppkőmentők. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. aug. 7.
356. A cseppkövek vallomása. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. jún. 8.
357. Cseppkövek vallomása. = Népszava, Bp. 1971. jún. 5.
358. A cseppkövek vallomása. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. jún. 20.
359. Csónakázótó a barlangban. /Aggteleken/ = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. júl. 4.
360. Csónakázótó a cseppkőbarlangban. = Keletmagyarország, Nyíregyháza, 1971. júl. 4.
361. Csónakázótó barlangban. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. júl. 19.
362. Denevérek a Sas-barlang falán, /Bulgáriában/ = Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. nov. 6. és Népújság, Szekszárd, 1971. nov. 21.
363. Dolgozók Lapja. A Komárom megyei napilapban "Mahagoni" barlang egy tatai kút fenekén - címmel tudósítás jelent meg. /A tatai gimnázium közelében/ = Magyar Hírlap, Bp. 1971. júl. 20.
364. Dr. véletlen, a kiváló régész. /A véletlenül előbukkant miskolci kőszakóca indította meg a bükki barlangok kutatását./ = Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. jan. 9.
365. Dudich Endre. /Gyászjelentés/ = Egyetemi Lapok, Bp. 1971. febr. 22.
366. Eger, Aggtelek, Miskolc környékére utaztak a Paksi Konzervgyár fiataljai. = Népújság, Tolna Megye, Szekszárd, 1971. május 11.
367. 1952-ben fedezték fel az öt és fél kilométer hosszú „Béke”-barlangot Jósvafőn. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg. 1971. aug. 8. + 1 kép = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. aug. 9. - Barlang szanatórium. = Szolnok megyei Hírlap, Szolnok, 1971. aug. 10. - Szanatórium a barlangban = Fejér Megyei Hírlap, Székesfehérvár, 1971. aug. 11. - Barlangi szanatórium, = Kisalföld, Győr, 1971. aug. 11. - Barlang szanatórium. = Vas Népe, Szombathely, 1971. aug. 12. - Barlang-szanatórium. = Békés Megyei Népújság, Békéscsaba, 1971. aug. 14. - Barlangszanatórium, = Népújság, Szekszárd, 1971. aug. 19.
368. Egy hét: hat méter. Kötélen függve ásnak a barlangászok. /Nagyoldali-zsomboly/ = Hétfői Hírek, Bp. 1971. aug. 16.
369. Egy nap = 48 óra? /Időkísérletek barlangban./ = Magyar Papír, Bp. 1971. május 17.
370. 125 országból 4,6 millió turista hazánkban. /A Baradla több mint 120 ezer látogatót vonzott./ = Magyar Nemzet, Bp. 1971. szept. 19.
371. Elapadnak a karsztforrások. = Csongrád Megyei Hírlap, Szeged, 1971. aug. 13.
372. Elapadtak a bükki karsztforrások. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. aug. 13.
373. Életmentő emlékéremmel... = Népszava, Bp. 1971. nov. 7.
374. Életmentő emlékéremmel tüntette ki... = Magyar Hírlap, Bp. 1971. nov. 7.
375. Életmentő emlékéremmel tüntették ki Baross Gábor geológust és Frojimovics Péter barlangmentő szolgálatost... = Magyar Nemzet, Bp. 1971. nov. 7.
376. Életmentők. = Esti Hírlap, Bp. 1971. nov. 6.
377. Emeletes barlang. Szovjet geológusok 11 emelet barlangot fedeztek fel... = Delta, 5. évf. 6. sz. p. 5. Bp. 1971.
378. Emeletes barlang. /Kaukázusban/. = Delta, Bp. 1971. júl. 6.
379. Emlékkönyv a sziklafalon /Az aggteleki-barlangban./ = Csongrád Megyei Hírlap, Szeged, 1971. febr. 11. Délmagyarország, Szeged, 1971. márc. 6. és Fejérmegyei Hírlap, Székesfehérvár, 1971. márc. 3.
380. Érdekes lelet. Törpe volt az ős-sül. /Esztramosi-bg. ásatása/ = Esti Hírlap, Bp. 1971. május 16.
381. Érdekességek furcsaságok. "Ez a 35 éves amatőr barlangász, Milutin Veljkovic, 463 napot töltött - egy teljes hidrológiai évet - a Kopajkosara melletti Samar-barlangban Big nevű kutyájával, néhány tyúk és kanadai kacsa társaságában." = Turista Magazin, 17. évf. június, p. 24, 25. +3 kép. Bp. 1971.
382. Érdekességek furcsaságok. "Szocsi közelében, az Alek hegység sziklái alatt található a Szovjetunió két legmélyebb barlangja, a Nazarovszkája és az Oszennyaja. A barlangkutatók 500 m mélységben egy hatalmas folyót fedeztek fel." = Turista Magazin, 17. évf. március, p. 24. + 3 kép, Bp. 1971.
383. Észak-Európa legnagyobb barlangrendszerét /fedezték fel a Szotka tajgai folyónál, a Fehér-tenger közelében > 5 km/ = Népszabadság, 1971. szept. 1. p. 8.
384. Az év egyik legnagyobb szabású barlangkutató expedíciója zajlott le... /Az Esztramos hegyen./ = Turista, Bp. 1971. nov.
385. Évente megvizsgálják a nagyobb hévízkutakat. = Hajdu-Bihari Napló, Debrecen, 1971. júl. 21.
385/a. Evezés a föld alatt. /Aggteleki cseppkőbarlang/. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. okt. 4.
385/b. Expedíció a Kárpát-medence legmélyebb aknabarlangjában = Népszabadság, Bp. 1971. jún. 27.
386. Expedíció az Esztramos hegyen. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. júl. 20. Kisalföld, Győr, 1971. júl. 20. és Magyar Hírlap, Bp. júl. 20.
387. /Ezerkilencszázhatvankilencben/ 1969-ben fedezték fel Vancouver Island félszigeten... az „Euclatawos Cavern”-t... /Csak kép/ = Turista Magazin, 17. évf. /9. sz./ p. /18/ Bp. 1971.
388. Félévszázados a magyar bauxitkutatás-bányászat. = Napló, Veszprém, 1971. okt. 30. p. 6-7. 8 kép.
389. Feltárás a "feneketlen" zsombolyban. /Vecsembükki-zsomboly./ Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. jan. 8.
390. Feltárják a Baradla rejtett titkait. = Esti Hírlap, Bp. 1971. aug. 18.
391. Felszínen a barlangászok. Rekordmélység, de kevés siker. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. jún. 28.
392. Feneketlen tavak, vízalatti barlanglabirintusok az Esztramos hegy gyomrában. = MTI kőnyomatosa, Bp. 1971. aug. 7.
393. "Feneketlen" tavak. Víz alatti barlanglabirintusok. /Esztrámosi/ = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. aug. 8.
394. Folyadékszint-érzékelő és regisztráló berendezés a bányákban. = Újítók Lapja, Bp. 1971. jún. 8.
395. Földalatti hangversenyek. = Zalai Hírlap, Szekszárd, 1971. júl. 6.
396. Földalatti szanatórium. = Kisalföld, Győr. 1971. szept. 23.
397. Földalatti szanatórium. = Kelet Magyarország, Nyíregyháza, 1971. szept. 23.
398. Földalatti szanatórium. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. szept. 11.
399. "Földalatti szanatórum". = Délmagyarország, Szeged, 1971. márc. 16.
400. Földalatti viaduktot építenek a Baradla-barlangban. = Népszabadság, Bp. 1971. aug. 25.
401. Földrajzi és turisztikai nevezetességek Pest megyében. = Turista Magazin, 17. évf. /2. sz./ p. 29. Bp. 1971. Barlangok: Solymári Ördöglyuk, Remetei barlangok, Saskövi-barlang, Kevélynyergi /!/ Mackó-barlang, Leány- és Legény-barlang, csak említve.
402. Földrajztudósok találkozója. = Magyar Nemzet, Bp. 1971. júl. 20.
403. Gazda kerestetik /Bezárás veszélye fenyegeti a pálvölgyi cseppkőbarlangot./ = Esti Hírlap, Bp. 1971. okt. 30.
404. Gazdag ónix lelőhely. = Fejérmegyei Hírlap, Székesfehérvár. 1971. május 7.
405. Gazdag ónix-lelőhely. = Szolnok Megyei Néplap, Szolnok, 1971. május 7.
406. Gyógykúra a jósvafői Béke-barlangban. = Népujság, Szekszárd, 1971. szept. 9.
407. Gyógyszálló Abaligeten. = Petőfi Népe, Kecskemét, 1971. aug. 3.
408. Gyógyszálló épül Abaligeten. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. aug. 5.
409. Gyutacsot talált /a Fejér megyei Óbarok község barlangjában Birtalan Ferenc 15 éves tanuló és három társa./ = Magyar Nemzet, 1971. dec. 31.
410. Halálos barlangi baleset Ausztriában. /Die Höhle, 1969. 1. száma után./ = Karszt és Barlang, 1969. I. félév p. 38. Bp. 1971.
411. Hamis pénzverde a barlangban. = Dél Magyarország, Szeged, 1971. okt. 12.
412. Hamis pénzverde a barlangban. = Napló, Veszprém. 1971. szept. 16.
413. Hamis pénzverde a barlangban. = Déli Hirlap, Miskolc, 1971. szept. 15.
414. A 31. sértetlen mammut. = Pestmegyei Hirlap, Bp. 1971. május 12.
415. Harminc óra fejjel lefelé. Magányos barlangkutató életveszélyes kalandja. /A Csőszpusztai barlang./ = Magyar Nemzet, Bp. 1971. május 16.
416. Határállomás a föld alatt. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. aug. 22.
417. Hat hónap a mélységben. /2 kép. Az egyiken Michel Siffre, a másikon a texasi barlang bejárata./ = Népujság, Szekszárd, 1971. dec. 11. és Szolnok Megyei Hírlap, Szolnok, 1971. dec. 14.
417/a. Hétszáz éves Ördöggáti birtoklevél = Esti Hírlap, Bp. 1971. ápr. 30.
418. Hidrológiai Bibliográfia, X. Bp. 1971. VIZDOK 181. p. Karsztvíz p. 22, 24, 29, 30.
419. Hírek – közlemények: Ez év január elseje óta az alábbiak szerint módosították az aggteleki Baradla cseppkőbarlang belépő- és szolgáltatási díjait:… = Turista, Bp. 1971. júniusi szám.
420. Höhlenwohnung-Ausstellung in Budafok. = Neue Zeitung, Bp. 1971. jún. 4.
421. Hullámos gipsz. = Karszt és Barlang, 1969. II. félév, p. 56, 2 ábra, Bp. 1971.
422. A 23 kilóméter hosszúságú Baradla-barlang jósvafői szakaszán … új túraútvonalat képeznek ki... = Vas Népe, Szombathely, 1971. aug. 25.
423. A huszonkét kilóméter hosszúságú Baradla-barlang jósvafői szakaszán az 1922-ben feltárt Kaffka-teremben új túraútvonalat építenek ki. = Turista, Bp. 1971. nov. szám.
424. In Memoriam Dr. Endre Dudich. = UIS-Bulletin, 1971. 1. /3/, p. 9. Wien, 1971.
425. International Geographical Union, European Regional Conference. Symposium on Karst-Morphogenesis. Budapest - Aggtelek. 5-9 August, 1971. Programme. Szeged: JATE Soksz. 1971. 13. p.
426. International Geographical Union, European Regional Conference. Symposium on Karst-Morphogenesis. A Detailed Exposition of the Study Tours. - Podrobnüj putevoditel ekszkurszij. Szeged, JATE Soksz. 1971. 12 /engl./, 9 /russz./.
427. Jó hír Aggtelekről. A szomszédban is szépítkeznek. /Domicában./ = Északmagyarország, Miskolc, 1971. ápr. 15.
428. Jól sikerült kirándulás. H. J. = Ganz-Mávag Dolgozók Lapja, Bp. 1971. márc. 5.
429. Jó munka jutalmaként kül- és belföldes társasutazás. = Hajdu-Bihari Napló, Debrecen, 1971. júl. 25.
430. A Kárpát medence legmélyebb aknabarlangját… = Magyar Hírek, Bp. 1971. júl. 10.
431. Karszt és Barlang. Kiadja a Magyar Karszt- és Barlang-Kutató Társulat. 1969. I. félév p. 1-44. Bp. 1971. 1969. II. félév p. 45-84. Bp. 1971.
432. Karsztkutatás a Bükkben. Északmagyarország, Miskolc, 1971. dec. 5.
433. Karsztok krimije. = Esti Hírlap, Bp. 1971. aug. 5.
434. 280 méter mélyben járnak a barlangosok. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. jún. 21.
435. 280 méter mélyen /Vecsembükki-zsomboly./ = Petőfi Népe, Kecskemét. 1971. jan. 10., Szolnok Megyei Néplap, Szolnok, 1971. jan. 8.
436. Kétszintes tó - Panoráma híd. Pisztrángos Tengerszem. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. okt. 16.
436/a. Kimerülőben a tettyei karsztforrás. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. jún. 7.
437. Kitűnő hamisítványok. Illegális pénzverde az /egyik remete-hegyi/ barlangban. = Esti Hírlap, 16. évf. 215. sz. Bp. 1971. szept. 13.
438. A korszerűsített Barlang-szállót szerdán megnyitották Aggteleken... = Magyar Nemzet, Bp. 1971. jún. 3.
439. Korszerűsítették a Barlang Szállót Aggteleken. = Népszabadság, Bp. 1971. júl. 29. + 1 kép
440. Könnyűbúvárok a Baradla-barlangban. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. aug. 18.
441. Közgyűlések. /MKBT/ = Műszaki Élet, Bp. 1971. márc. 5.
442. Kuruc búvóhely a barlangban. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. aug. 22.
443. Kutatják a pincerendszert - Békaemberek Eger alatt. = Esti Hírlap, Bp. 1971. nov. 1.
443/a. Kútfenéken mahagóni barlang. /Tata/. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. júl. 5.
444. Kutyamentés. /Barlangból a francia Alpokban./ = Esti Hírlap, Bp. 1971. márc. 10.
445. Különleges hangszórókat szereltek fel: Közvetítés a föld alól. = Észak-Magyarország, Miskolc, 1971. júl. 4.
446. Laboratórium a Barlangban. /A Kunguri-jégbarlangban./ = Dunántuli Napló, Pécs, 1971. május 15.
447. Laboratórium a mélységben. /A Szu Kunguri-jégbarlangjában./ = Nógrád, Salgótarján, 1971. júl. 31.
448. Lakatos László emléktábla avatása... /A Pálvölgyi-barlangban./ = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 2. sz. p. 3.
449. A legmélyebb a Kárpát medencében a Bódvaszilas határában fekvő 320 m mély barlang. = Tükör, Bp. 1971. jún. 29. + 1 kép.
450. A legmélyebb barlang. /Vecsembükki-zsomboly./ = Keletmagyarország, Nyíregyháza, 1971. jan. 20.
451. Lillafüred - Mesterséges vízesés. = Esti Hírlap, Miskolc, 1971. okt. 9.
452. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1969. december 14-i közgyűlésén megválasztott tisztségviselők. = Karszt és Barlang, 1969. II. félév, p. 80. Bp. 1971.
453. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat módosított alapszabálya. /1970. május 23./ = Karszt és Barlang, 1969. II. félév, p. 81-83. Bp. 1971.
454. Magyar Nemzeti Múzeum: A régészeti emlékek védelméről. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 3. sz. p. 6-7. Bp.
454/a. A magyarországi idegenforgalom... /aggteleki cseppkőbarlang/ = Idegenforgalom, 10. évf. 12. sz. p. 28. Bp. 1971.
455. A Magyar Tudományos Akadémia felvette Társulatunkat a felügyelete alá tartozó egyesületek nyilvántartásába. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 3. Bp.
456. "Mahagoni"-barlang a kút fenekén. /Tata/ = Vas Népe, Szombathely, 1971. júl. 28. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. júl. 4. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. júl. 4. = Délmagyarország, Szeged, 1971. júl. 7.
457. Májusban nyit a jósvafői "földalatti szanatórium". = Esti Hírlap, Bp. 1971. márc. 15. = Népszabadság, Bp. 1971. márc. 16.
458. Már dolgozik a jósvafői előőrs. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. aug. 9.
459. Már ég a villany a sziklafolyosóban. Feltárják az ország legmélyebb barlangját. Tavaszra a cseppkőbarlang következik. /Vecsembükki-zsomboly/ = Esti Hírlap, Bp. 1971. jan. 7.
460. Másfél száz program a jövő idegenforgalmi évre. = Népújság, Szekszárd, 1971. szept. 30.
461. A Mecsek titkainak felderítésére... = Magyar Nemzet, Bp. 1971. aug. 8.
462. Megapadtak a bükki források… = Magyar Nemzet, Bp. 1971. aug. 13.
463. Megapadtak a bükki karsztforrások. Szolnok Megyei Hírlap, Szolnok, 1971. aug. 13. és Népújság. Szekszárd, 1971. aug. 13.
464. Megkezdődött a Kárpát-medence legmélyebb barlangjának feltárása. = Népújság, Szekszárd, 1971. jún. 20. + 1 kép.
465. Megnyílt a föld egy nápolyi lámpaüzemben… = Esti Hírlap, Bp. 1971. márc. 6.
466. Megoldják a Balaton-parti üdülőtelepek ivóvízellátását. Épül a nyugat-balatoni regionális vízmű = Népszabadság, Bp. 1971. jan. 14.
467. Meghívó a Társulat rendezvényeire. /1971. jan. 25 - febr. 22./ = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 1. Bp.
468. Meghívó a Társulat rendezvényeire. /1971. ápr. 26 - máj. 18./ = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 2. sz. p. 13. Bp.
469. Megyéről megyére. Az "Idegenforgalom" utikalauza. Borsod-Abauj-Zemplén megye. /Miskolc-Tapolca: Termál-barlangfürdő, Lillafüred: "István"-cseppkőbarlang, "Forrás" mésztufa-barlang, Szeleta-barlang, Aggtelek-Jósvafő: Baradla és Domica-barlang./ = Idegenforgalom, 10. évf. 3. sz. p. 23-24. Bp. 1971.
470. Mélylabor. /Kunguri-barlangban./ = Kisalföld, Győr, 1971. jún. 2.
471. A mezozóos hegység vízföldtani kutatása. /Csehszlovákia beszámolója./ = Böcker: Besz. a Nemzetk. Hidrogeol. Szöv. Karszthidrogeol. Biz. alakuló üléséről. p. 17-18. Bp. 1971.
472. Miért gyógyít a Béke-barlang? = Dolgozók Lapja, Komárom, 1971. szept. 10.
473. MKBT Kartográfiai Szakbizottság: Barlangtérképkiállítás. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 8-9. Bp.
474. Mormol a barlang. /Bükki Kecskelyuk./ = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jan. 12.
475. Munkában a barlangkutatók Borsodban és Baranyában. Mély tavak az Esztrámos-hegy gyomrában. = Magyar Hírlap, Bp. 1971. aug. 8.
476. Műszaki- és Biztonsági Bizottság közleménye. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 2. sz. p. 14. Bp.
477. Művészegyüttes a barlangban. /A szovjet hadsereg ének- és táncegyüttese Aggteleken./ = Pestmegyei Hírlap, Bp. 1971. május 19.
478. A Nagylengyeli elsüllyedt mészkőhegyek /karsztosodása/. = Magyar Hírlap, Bp. 1971. márc. 2.
479. Nagyszabású vízvédelmi tanácskozás. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. okt. 12.
480. A Nap-barlang tudományos kincsei. = Magyar Ifjúság, Bp. 1971. aug. 27.
481. Nappalok és éjszakák. /Barlangokban 36 órát dolgoznak és csak 12 órát alszanak./ = Esti Hírlap, Bp. 1971. márc. 18.
482. Neandervölgyiek Salzburgban. /Hallein melletti barlang tűzkőlelete./ = Élet és Tud. 26. évf. p. 1436. Bp. 1971.
483. Nemzeti park a Krímben. /Tufutkale barlang./ = Szolnok Megyei Néplap, Szolnok, 1971. jan. 12.
484. Nemzetközi elismerés - Magyar Barlanggyógyászat. = Déli Hirlap, Miskolc, 1971. okt. 11.
485. Nemzetközi földrajzi tanácskozás. = Magyar Hirlap, Bp. 1971. júl. 29.
486. A Nemzetközi Földrajzi Unió Európai Regionális Konferenciája /és karszt-szimpozium, előzetes értesítés./ = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 9-10. Bp.
487. Nemzetközi karszt-szimpozion. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. aug. 3.
488. A Nemzetközi Szpeleológiai Unió /tisztségviselői 1969-1973 között/. = Karszt- és Barlang, 1969. II. félév, p. 73. Bp. 1971.
489. "Népszámlálás" a tengerfenéken. = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. nov. 20.
490. Nincs árvíz a Baradlába, Zavartalanok a barlangtúrák. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jan. 30.
491. Növelték a Tengerszem-tó vízfelületét. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. okt. 13.
492. Orfü és környéke, új turisztikai központ. = Dunántuli Napló, Pécs, 1971. szept. 8.
493. Az ország legmélyebb barlangjának feltárására készülnek. /Vecsembükki-zsomboly./ = Magyar Nemzet, Bp. 1971. jan. 8.
494. Az ország legmélyebb barlangjának feltárására készülnek Borsodban. /Vecsembükki-zsomboly/ = Népszabadság, Bp. 1971. jan. 8.
495. Önkéntes barlangkutatók a Mecsekben. = Népujság, Szekszárd, 1971. aug. 8.
496. Önkéntes barlangmentőket tüntettek ki. = Népszabadság, Bp. 1971. nov. 7.
497. Őskoponya /franciaországi Caune de l'Arago-barlangban./ = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. okt. 21. + 1 kép.
498. Az ősz beálltával érdekes munkálatok kezdődtek az aggteleki barlangvilág... = Kisalföld, Győr, 1971. okt. 14.
499. Dr. Papp Ferenc sírkőavatása. /Dr. Salamin Pál beszéde./ = Hidr. Közlöny, 51. évf. p. 253. Bp. 1971.
500. Petőfi feljegyzését már megtalálták. "Emlékkönyv" a sziklafalon. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. márc. 4.
501. REFLEKTOR. Ma Budapesten nemzetközi karsztmorphogenetikai tanácskozást tartanak ... = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. aug. 5.
502. Rejtélyes labirintus. = Magyar Ifjuság, Bp. 1971. aug. 27.
503. Rekord látogatottságra számítanak az idén a tapolcai tavasbarlangban. = Napló, Veszprém, 1971. júl. 23.
504. Remete-szurdok. = Esti Hírlap, Bp. 1971. nov. 6.
505. Séta a budai Várbarlangban. /Hirdetés a barlang megtekintésére./ = Népszabadság, Bp. 1971. júl. 31.
506. Séta a Gellért alatt. Külföldi szakemberekkel a hegyben épülő alagútban /f.a./. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. aug. 9.
507. Sokszínű csodabarlang. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. ápr. 29.
508. Százméteres szifonúszás. /a Koppenbrüllerhöhle-ben/. Die Höhle, 1969. /1. száma után./ = Karszt és Barlang, 1969. I. félév, p. 42. Bp. 1971.
509. Szegedi barlangkutatók Jugoszláviában. = Népszava, Bp. 1971. jún. 29. = Délmagyarország, Szeged, 1971. jún. 29.
510. Szemléltetés, kutatás. Természettudományi kiállítás nyílt a megyei művelődési központban. = Népujság, Eger, 1971. ápr. 23.
511. Szerkesztőség: A Karszt- és Barlang szerkesztőségének Közleménye. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1972. 2. sz. p. 14. Bp.
512. Szocialista szerződés. /A Borsod megyei Idforg. Váll. megkezdte az aggteleki Barlangszálló felújítását, befejezéséhez közeledik a tapolcai Motel építése és elkészült a lillafüredi István-barlang betonjárdája./ = Északmagyarország, Miskolc, 1971. febr. 17.
513. Szomszédaink legmélyebb barlangjai. = Karszt és Barlang, 1969. I. félév, p. 36. Bp. 1971.
514. A Társulat decemberi előadói ülései. = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 5. sz. p. 3. Bp.
515. Taskent környéki leletek. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. szept. 23.
516. A tautaveli ember. /Kelet-Pireneusokból./ = Élet és Tud. 26. évf. p. 2300. Bp. 1971.
517. Tavaszias forgalom. /Tapolcai barlangfürdő./ = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. febr. 8.
517/a. Telefonbeszélgetés a barlangászokkal. Hétfőn kezdik a rekordkísérletet. /Vecsembükki-zsomboly/. = Hétfői Hírek, Bp. 1971. jún. 14.
518. A Telkibányai jeges-barlangot …vadhús tárolására használja... = Magyar Hírlap, Bp. 1971. júl. 28.
519. Térképes levelezőlapok Borsodról. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. szept. 16.
520. „Természetes fridzsider” Telkibányán. = Magyar Nemzet, Bp. 1971. júl. 28.
521. Természetvédelem ma és holnap. = Délmagyarország, Szeged, 1971. aug. 12.
522. Tíz barlangkutató vállalkozása. Új barlangot fedeztek fel Jósvafőn? = Északmagyarország, Miskolc, 1971. ápr. 15.
523. Tizenegyemeletes barlangrendszer. /A Kaukázuson túl./ = Élet és Tud. 26. évf. p. 1437. Bp. 1971.
524. Tovább kutatják a Baradla-barlangot. = Magyar Hírlap, Bp. 1971. aug. 19.
525. Tudja-e? Melyik nagyobb, a Baradlai- vagy az Aggteleki barlang? Turista, 1971. szept. szám, p. 9. Bp. 1971.
526. Tudományos expedíció. = Népujság, Eger, 1971. júl. 20. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. júl. 20.
527. Tudományos kutatócsoport az Esztramos-hegy gyomrában. Kéthetes expedíció kezdődött. = Népszabadság, Bp. 1971. júl. 20.
528. Túlmeleg barlangi termálvíz. = Dolgozók Lapja, Komárom, 1971. jún. 13.
529. Turista Magazin. „1969-ben fedezték fel Brit Columbiában a Vancouver Island félszigeten folyó Gordon River mellett a világ egyik legnagyobb cseppkőbarlangját, az Euclatawos Cavern-t. 23 óriás termet tártak fel eddig, de a kutatók szerint nem jutottak végére.” = Turista Magazin, 17. évf. szeptember, p. 18. + 1 kép, Bp. 1971.
530. Turista Magazin. "Mit ábrázol a kép? A cseppkövek bravúros játéka konyhakertté varázsolta a Szelek barlangját. Karfiol? Lehet. Sőt, biztos." = Turista Magazin, 17. évf. december, p. 39. + 1 kép. Bp. 1971.
531. Turisztika. Hívja, várja Borsod! Utazását, programjait megszervezi a Borsod tourist Idegenforgalmi Hivatal Miskolc. = Magyarország, Bp. 1971. ápr. 18.
532. Az U.I.S. /Nemzetközi Szpeleológiai Unio/ Terminológiai Albizottságának nemzetközi munkakonferenciája. /Előzetes értesítés./ = Karszt- és Bgkut. Táj. 1971. 1. sz. p. 10-11. Bp.
533. Újabb barlangkutató expedíció indult a Borsod megyei Esztramos-hegy látványos, hévizes barlangrendszerének felkutatására. = Turista Magazin, 17. évf. /9. sz./ p. 32. Bp. 1971. Rákóczi-barlang.
534. Újabb barlangkutató expedíció kezdődött… az Esztramos-hegyen. = Magyar Nemzet, Bp. 1971. júl. 20.
535. Újabb cseppkőbarlangot tárnak fel. /Vecsembükki-zsomboly./ = Nógrád, Salgótarján, 1971. jan. 8.
536. Újabb kutatások az Aggteleki barlangrendszerben. = Népszava, Bp. 1971. aug. 19.
537. Újabb kutatások az aggteleki barlangrendszer eddig ismeretlen szakaszának felderítésére. - MTI kőnyomatos, Bp. 1971. aug. 18.
538. Újabb gyógybarlangok. /Csehszlovákiai Gombaszögi-cseppkőbarlang./ Északmagyarország, Miskolc, 1971. júl. 31.
539. Új barlangot tárnak fel. = Délmagyarország, Szeged, 1971. ápr. 11.
540. Új műszer segíti a bányák vízvédelmét. = Népszava, Bp. 1971. május 26.
541. Új ősember-festmények Niauxban. /Sciences et Avernier, 1971. 291. számából./ = Természet Világa, Term. Tud. Közlöny, 102. évf. p. 334. Bp. 1971. július.
542. Újra lesz vízesés Lillafüreden. = Hajdu-Bihari Napló, 1971. okt. 7.
543. Új túravonal a Baradla-barlangban. = Déli Hírlap, Miskolc, 1971. aug. 24. = Petőfi Népe, Kecskemét, 1971. aug. 27. = Kelet-Magyarország, 1971. szept. 4.
544. Új túravonalat építenek ki a ... Baradla barlang jósvafői szakaszán... = Zalai Hírlap, Zalaegerszeg, 1971. aug. 25.
545. Új turistaszálló Aggteleken. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. jún. 9.
546. Útlevél nélkül... = Északmagyarország, Miskolc, 1971. jún. 2.
547. Ügyeletes riporterünk jelenti: Barlangokban Lillafüreden. = Északmagyarország, Miskolc, 1971. okt. 15.
548. Válasz cikkünkre: Nem történt szabálytalanság… = Északmagyarország, Miskolc, 1971. szept. 9.
549. Válaszok „tudja-e?” kérdéseire. = Turista, 1971. szeptemberi szám, p. 25. Bp. 1971.
550. Védett. /Krimi Tufutkale-barlang./ = Magyar Ifjuság, Bp. 1971. jan. 15.
551. A Veszprém megyei Tanács ... védetté nyilvánította … a darvastói ... bauxitbányát. = Dolgozók Lapja, Tatabánya, 1971. aug. 7.
551/a. A világ legmélyebb barlangját /fedezték fel.../ = Népszabadság, Bp. 1971. szept. 15.
552. Vízért a barlangba. M.D. = Pest Megyei Hírlap, Bp. 1971. okt. 14. = Fejérmegyei Hírlap, Székesfehérvár, 1971. szept. 25. és Népujság, Eger, 1971. okt. 3. /Barlangkutatók karsztvízkutatása./
553. Vízöntő barlangok. /A bükki forrásbarlangok vízkifolyásai megindultak/ = Népszava, Bp. 1971. jan. 26.
554. Vízvezeték a hegy alatt. A félelem. A vészjel. A gyógyhely. /A pécsi barlangkutatók közreműködése a vízellátásban./ = Polgári Védelem, Bp. 1971. jan. 23. p. 6-7. 4 kép.