Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ

 

1972. 1.

 

 

Belső használatra !

Kiadja: MTESZ Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat

Bp,VI. , Gorkij fasor 46-48.

Felelős szerkesztők: Dr.Dénes György Székely Kinga

 

Készült; 650 példányban

72. -1764. -pné-MTESZ HNy.Bp.

 

A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ  TÁRSULAT KÖRLEVELE

 

 

Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002

 

 

TARTALOM

 

       ELHUNYT DR. HORUSITZKY FERENC 1900-1971

       Elhangzott előadások

       GAZDAG RÉGÉSZETI ANYAG EGY REMETE - HEGYI BARLANGBÓL

       BARLANGTERÁPIAI SZIMPÓZIUM MAGYARORSZÁGON

       KŰLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ

 

 

BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT

 

kíván Társulatunk Elnöksége, Titkársága és a Tájékoztató Szerkesztősége a karsztvidékek és barlangok minden kutatójának.

Társulatunk tagsága elé a megindult rendszeres munkával kapcsolatban számos nagy fontosságú feladat tornyosul. 1972 többek között a jövő évi VI. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszusra való felkészülés esztendeje is. A szomszéd Csehszlovákiában, s. Morva-karszton megrendezésre kerülő Nemzetközi Kongresszusra Társulatunk tagságának színe-java ki kíván és ki is fog jutni, hogy ott ismertesse nagyszerű szakmai eredményeinket A Társulat keretében folyó sokoldalú szakmai munkához és kongresszusra való felkészüléshez jó szerencsét, nagyon békés, nyugodt munkát, erőt és egészséget kívánunk, hogy együttes és - reméljük - elismerést arató sikereinkben a karszt° és barlangtudományok egész szakmai társadalma osztozhasson.

 

Dr. Láng Sándor elnök

 

 

DR. HORUSITZKY FERENC 1900-1971

 

1971. november 24-én este 71. életévében elhunyt dr. Horusitzky Ferenc professzor, a föld- és ásványtani tudományok doktora. Halála váratlan csapásként érte szeretteit, barátait és a magyar földtudomány minden művelőjét. Horusitzky Ferencet családi hagyományai jegyezték el nemcsak tudományterületével, a földtannal, hanem a barlangtannal is. Édesapja, Horusitzky Henrik a régi Földtani Intézet geológusa volt, akinek nevéhez több barlangtani vonatkozása munka is fűződik. Így fia már fiatal korában erősen érdeklődött a barlangok iránt s Kadic Ottokár ügyvezető elnök mellett ő lett az 1926-ban, a Magyarhoni Földtani Társulat szakosztályából önálló egyesületté alakult Magyar Barlangkutató Társulat első főtitkára.

Bár tudományos munkaterülete pályája folyamán távolabbra vitte a szpeleológiától, a hazai barlangkutatásnak mindig megértő támogatója és őszinte híve maradt. Ezért választotta őt a felszabadulás után újjáalakult Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Tanácsadó Testületének tagjai közé. Horusitzky Ferenc halála nagy veszteség Társulatunk számára is. Rendkívül széleskörű, a szakmai tudás fölé emelkedő műveltsége, mindenkivel szemben tanúsított mindenkori tapintata és előzékenysége, roppant szellemes előadásmódja, kitűnő vitakészsége és nem utolsósorban emberszeretete olyan közel hozták őt az emberek szívéhez, hogy mindenki, aki ismerte, mély fájdalommal gyászolja elhunytát. Nemcsak kegyelettel, hanem tisztelettel és őszinte szeretettel őrzi meg a Magyar Karszt - és Barlangkutató Társulat is első főtitkárának és Tanácsadó Testülete tagjának emlékét .

 

Dr. Bogsch László

 

A Társulat elnöksége 1971. december 14-én ülést tartott Az elnökség tagjai dr. Láng Sándor megnyitója után a közelmúltban elhunyt dr, Horusitzky Ferenc és Kalniczky Imre emlékének néma tisztelettel adóztak, Dr. Dénes György főtitkári beszámolójában a Társulat anyagi helyzetével, a függetlenített munkatárs státuszával, a beérkezett évi. jelentésekkel, az 1971. év rövid értékelésével és a Társulat 1972. évre összeállítandó munkatervével foglalkozott .Az elnökség a főtitkár javaslatára a hosszabb időre külföldre távozott Kesselyák Péter titkár helyébe Gádoros Miklós titkárhelyettest kooptálta.

 

 

Elhangzott előadások

 

1971. november 22. : Dr. Dénes György;

Az aggteleki Baradla-barlang kialakulásának kérdéséhez

 

Az előadó kutatásai. nyomán a Baradla- és a Béke-barlang genezisének új elméletét dolgozta ki, amelynek lényege, hogy e nagy barlangrendszerek mai képe a korábbi karsztos peneplénre a harmadkorban rátelepült vízzáró takaró f okozatos és ma

is tartó lepusztulása nyomán szakaszosan alakult ki és ez a fejlődés ma is folyamatban van. Kimutatta a mai felszíni karsztjelenségek, a töbrök és dolinatavak, valamint a felszín alatt húzódó barlangjáratok közötti genetikai összefüggést és bizonyította, hogy a Baradla és Béke -barlang körüli karszt töbrei, töbörsorai és dolinatavai jórészt eltömődött, szenilis víznyelők, amelyek a tercier vízzáró takaró fokozatos lepusztulása során, az akkor éppen ott húzódó karsztperemen alakultak ki és belőlük kiindulva fejlődött ki tektonikusan preformáltan a barlangrendszer főágának, majd mellékágainak egy-egy szakasza. Levezette az előadó a vízzáró takaró lepusztulása folytán vizgyüjtőterületüket vesztett nyelők és a hozzájuk tartozó inaktívvá vált barlangszakaszok eltömődésének folyamatát és törvényszerűségeit, majd elemezte, hogyan kerülhet sor egy-egy ilyen eltömődött barlangszakasz exhumálódására és az eltömődött víznyelő esetleges felnyílására is. Kimutatta előadó, hogy a Baradla kialakulása során esetleg több, eredetileg különálló barlang is összekapcsolódhatott és a rendszerbe beépülhettek a karsztnak. a harmadkori vízzáró takaró alatt megőrzött, majd exhumálódott fosszilis morfológiai elemei is m Nyomatékosan hangsúlyozta az előadó a nagy barlangrendszerek kialakulásának poligenetikus voltát, amelynek ő előadásában csak legfőbb összetevőit elemezhette. Az előadó új genetikai elméletének alátámasztására több új kutatási és felmérési eredményt ismertetette

 

november 29. Dr. Fodor István:

Barlangi klímamérések újabb eredményei

 

Utóbbi kutatásaiban az előadó fokozott figyelemmel kísérte, hogy az idegenforgalom milyen mértékben befolyásolja a barlangok mikroklímáját. A mérések alapján kimutatható, hogy az idegenforgalom számára megnyitott valamennyi barlangban, azok genetikájától függetlenül, a látogatók (különösen csúcsforgalom idején) fokozottabb mértékben megzavarják a barlangok belső térségének mikroklímáját, mint a legerősebb külső időjárási változásoké amelyek rövid időn belül követik egymást. Néhányszáz látogató esetében pl. a hőmérséklet a nagyobb méretű cseppkőbarlangokban és jégbarlangokban 0, 2-1, 0 Co-kal emelkedik, kisméretű termekben az 2, 0 Co-ot is elérhet, sőt a Tapolcai-tavasbarlangban 3-4 Co-os emelkedés is bekövetkezik. Hasonló változásokat tapasztalt az előadó más klímaelemek viselkedésénél is.

 

november 30. A Karszt-terminológiai Szakbizottság III, munkaülése

 

A Szakbizottság dr. Dénes György referátuma alapján folytatta az Obertrauni Nemzetközi Karszt-terminológiai Konferencián megtárgyalt karsztos szakkifejezések magyar megfelelőinek kidolgozását. (Az obertrauni konferencia részletes ismertetése Tájékoztatónk 1971. évi 6. számában jelent meg,

 

december 9. Szenthe István.;

Újabb adatok az alsó-hegyi karsztobjektumok vizsgálatához.

 

Az Alsó-hegyen az üregeknek két fő csoportja van; a fennsíki függőleges kiterjedésű zsombolyok, és a fennsík oldali vertikális függőleges és vízszintes kiterjedésű barlangok (Meteor-bg. ; Pócsakői-barlang stb. ). A fennsík oldali víznyelőbarlangokba befolyó vízmennyiség alapján nem értelmezhető ezeknek a barlangoknak a létrejötte, A fennsíkot egykor borított vízzáró összlet bizonyítása után a fennsíki mai  töbör csoportok területéről bizonyítható, hogy a fennsík oldali barlangok vízgyűjtői voltak. A töbör csoportok területén a vízzáró összlet kihordódásával polje alakul ki, melynek azon a részein, ahol a vízzáró összlet véget ér, illetve igen vékony, (főleg a polje peremeken) a víz elnyelődik, zsomboly alakul ki.

 

December 13. Kordos László;

Barlangtani vizsgálatok a Kevélycsoport barlangjaiban

 

A Kevély-csoport közel 50 barlangot rejt magában.  A vizsgálatok 1965-ben indultak meg intenzíven, a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportja révén (Szablyár P.). 1967 óta az előadó vezetésével a Technikum,  majd a Szepeológia Barlangkutató Csoport tagjai végeztek sokoldalú kutatást a területen. A barlangok térképezése, földtani vizsgálta, rendszeres hidrológiai és klimatológiai mérése, biológiai gyűjtése mintegy hat év szombat-vasárnapi munkája révén készült el. A kataszterezést (1970) követő feldolgozó munka eredményeit és problémáit ismertette az előadás .

 

 

GAZDAG RÉGÉSZETI ANYAG EGY REMETE - HEGYI BARLANGBÓL

 

A Budapest Sport Egyesület barlangkutató csoportja 1971-ben három újabb barlangot fedezett fel a Nagykovácsi közelében lévő Remete-hegyen. A BSE feltárásai közül a 14. sz., barlang (Szurdok-barlang) kutatása volt a legeredményesebb. A Szurdok-barlang függőlegesen induló bejáratát a Felszakadt-barlang' sziklautcája és a tőle Ny-i irányban fekvő másik felszakadás közötti gerincen, februári terepbejárásaink során találtuk meg. A 30 cm átmérőjű nyílás lefelé tölcsérszerűen tágult, mélysége 9, 5 m volt. Leereszkedve egy 10 m hossza, 2,5 m széles barlangüregbe jutottunk.

A kora-tavasszal megkezdett feltárás során kibontottuk a barlang egyik felszínre vezető oldalágát, amelynek 7: m-es, vízszintes szakaszát dr. Bertalan Károly már 1942-ben ismerte. Az oldalágon keresztül tömődött el -  több periódusban a mélyebben fekvő Zsomboly-terem. A lezúduló kőzettörmelék - a csont-anyagvizsgálata alapján - 1470. körül egy fiatal férfit temetett maga alá.

Augusztusban 12 fővel munkatábort szerveztünk a barlang feltárásának meggyorsítása érdekében. A Zsomboly-terem felső, 50 cm vastag rétegéből Árpádkori régészeti leletanyag került elő, II. András (1205-1235) idejéből öt ezüst dénárt találtunk és 34 olyan ezüstlemezkét, amelyek a barlangi pénzhamisítás folyamatát egyértelműen mutatják. A XIII. századi cseréptöredékekből három edényt sikerült restaurálni. A mázas cserépből készült, ló alakú kerámia - akvamanilé - hazánkban egyedülálló lelet.

A Zsomboly-terem több pontján a középkori kulturréteg alatt elértük az őskori szintet. A legváltozatosabb őskori leletek a Felszakadt - barlang irányából kibontott bejárat süllyesztésénél kerültek elő. A rétegek  négy kultúra maradványait rejtették magukban: a kora-bronzkor, a bronzkor vége, a rézkor és az újkőkor (zselizi-kultúra) embere telepedett itt le rövidebb - hosszabb időre. A nagyszámú cserépmaradványon kívül őrlőkő és homokkőből készült őrlőtál töredék, valamint obszidián és kova kőszerszámok láttak napvilágot. A rézkori rétegből egy 4 éves gyermek állkapcsát emeltük ki. A régészeti anyag feldolgozását a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének szakemberei végzik.

 

Szabó László

 

 

BARLANGTERÁPIAI SZIMPÓZIUM MAGYARORSZÁGON

 

A Nemzetközi Szpeleológiai Unió Barlangterápiai Szakbizottságának felkérésére a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vállalta, hogy 1972. szeptember 27-től október 1-ig Barlangterápiai Szimpóziumot rendez Magyarországon. A Szimpózium célja, hogy a barlangi gyógyászat szakterületének legújabb tapasztalatait megvitassa, mind a barlangklimatológiával, mind a karsztos hévizekkel kapcsolatos gyógyászat vonatkozásában. A szimpózium keretében a részvevők felkeresik az északmagyarországi és balatonfelvidéki barlangi gyógyhelyeket is .

 

A Szimpózium tervezett programja;

 

szeptember. 27. szerda  Részvevők érkezése, regisztrálása, elszállásolása  (Palace Szálló).

szeptember 28.csütörtök Délelőtt előadások és vita, délután a Gellért-hegyi  termálkarsztviz-tároló megtekintése. Este fogadás.

szeptember 29. péntek  Utazás autóbusszal Aggtelekre. A Béke-barlang gyógytermeinek megtekintse.

Tájékoztató az ottani gyógyászat módszereiről és eredményeiről. Szakmai vita. (Szállás Aggteleken)

szeptember 30. szombat  A Baradla-barlang megtekintése. Utazás Miskolcra.  Szakmai szemle és fürdés a tapolcai barlangfürdőben. Utazás Budapestre.

október 1. Utazás autóbusszal a Balaton partján Tapolcára. vasárnap A Tavas-barlang megtekintése. A kórházigazgató tájékoztatója a barlang klímaviszonyainak kutatásáról és barlanggyógyászati tapasztalataikról. Visszautazás Budapestre.

A Szimpózium hivatalos programja október 1-én este véget ér, de külföldi vendégeink számára a következő napokra programterveket dolgozunk ki és ha kívánják kísérőket is biztosítunk részükre.

 

A Szimpóziumon való részvétel költségei:

 

Külföldi részvevők számára, kirándulások költségeivel szállodai elhelyezéssel és élelmezéssel együtt kb. 60 dollár,

Hazai részvevők részvételi költség, kiadványokkal, fogadással 350 Ft

kirándulások költségei szállással és élelmezéssel 640 Ft

Szállodai elhelyezés Budapesten 680 Ft

Élelmezés Budapesten   130 Ft

Összesen: 1.800 - Ft.

A részvételi szándék bejelentésének határideje, annak rögzítésével, hogy a jelentkező a kirándulásokon részt kíván-e venni, valamint hogy budapesti szállodai helybiztosítást és élelmezést kíván-e

 

1972. május. 31.

Szervező Bizottság

 

 

KŰLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ

 

VII. rész.

 

A francia Földrajzi Nemzeti Bizottság karsztjelenségekkel foglalkozó munkabizottsága 1971. május 8-án karsztológiai és szpeleológiai kollokviumot szervezette Az elhangzott előadásokat és a velük kapcsolatos vitát a Bulletin de 1'Associati.onde Géographes Francaais 1971. május-júniusi 389-390. száma közli. Mivel a kollokviumon számos általános érdeklődésre számot tartó előadás hangzott el, a jelen számunkban kizárólag a francia kollokvium anyagait ismertetjük. A kollokvium előadásai két témakört öleltek fel:

 

 

1. A kalcium-karbonát oldódásának és kiválásának problémáin

2. A felszíni és a felszín alatti karsztjelenségek közötti összefüggések

 

Ad 1.

 

ˇ        T. Stchouzkoy- Muxart: Contribution a 1' étude de la solubilité de la calcite dans 1' eau en présence d' anhydride carbonique, á 20 C et 30 C. (Adalékok a kalcit vízben való oldódásának tanulmányozásához, széndioxid jelenlétében és 20 valamint 30 Co hőmérséklet mellett. )

 

ˇ        Girou et H. Roques:Etude des cinétiques de précipitation des carbonates de calcium. (A szerzők a kalcitkristályok növekedésével kapcsolatos gyakorlati megfigyeléseiket, valamint a felállított matematikai modellt ismertetik. )

 

ˇ        C. Drogue et R. Plegat: Température et phénoménes biochirniques dans la dissolution du calcaireo (A hőmérséklet é.s a biokémiai tényezők szerepe a mészkő oldódásábana. )

 

ˇ        Philippe, Renault La teneur en anhydride carbonique des atmosphéres de grottes. (A barlangi levegő széndioxidtartalma. Csupán érdekessége miatt jegyezzük meg, hogy pl. a Moulis-i-barlang levegőjének CO2 tartalma télen 0, 02 -0, 05 % nyáron 0,2-0,4 % között ingadozik.)

 

ˇ        .J. Nicod: Quelques remarques sur la dissolution des dolomites. (Megjegyzések a dolomit oldódásához. )

 

ˇ        C. Rousset; Réseaux homogénes et réseaux hétérogénes des karst du Sud-Est de la France: role équilibrant du milieu karstique en matiére de dissolution de carbonates. (A szerző délkelet-franciaországi mor­fológiai és karsztvizkémiai tanulmányai alapján új osztályozást javasol )

 

Ad 2.

 

ˇ        B. Géze: Relations entre les phénoménes karstiques de sur­face et de profondeur. (A felszíni. és a mélységi karsztformák közötti kapcsolatok.)

 

ˇ        Ph.. Renault: Les rapports entre doli.nes et galeries de grottes d' aprés quelques exemples du Causse de Gramat (Lot). (A dolinák és a barlangjáratok közötti kapcsolat Causse de Grarnat-i példák alapján. )

 

ˇ        Rouire et C. Rousset: Réflexions sur les relations entre le karst de surface et le karst profond établies sut quelques exemples. (Megjegyzések a felszíni és a mélységi karszt viszonyával kapcsolatos problémákhoz néhány példa segitségével. )

 

ˇ        D. Demangot et B. Schneider; Observations sur le Karst Cambodgien. (Megfigyelések a kambodzsai karszton.) A fenti cikkely rövid tartalmi összefoglalóit a Karszt és Barlang hasábjain közöljük.

 

Dr. Balázs Dénes