Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ

1971. 3.

Belső használatra Kiadja : A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Budapest, VI. , Gorkij fasor 46-48. Felelős szerkesztők: Dr. Dénes György és Székely Kinga Készült 600 példányban 4146/71-oj/MTESZ HNY BUDAPEST A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT KÖRLEVELE

Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002

Lapolvasás: Szenti Tamás

TARTALOM

BARLANGTÉRKÉPÉSZI KIÁLLITÁS

TÁRSULATI ÉLET

A régészeti emlékek védelméről

Könyvismertetés

KÜLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ III. rész

BARLANGTÉRKÉPÉSZI KIÁLLITÁS

Társulatunk Barlangtérképészeti Szakbizottsága kiállítást rendezett az utóbbi évtized magyar barlangtérképészetének válogatott terméséből. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi Tanszékén kiállított gazdag anyag hű képet ad arról - az ország minden karsztvidékére kiterjedő - sokoldalú munkáról, amit a magyar barlangkutatók Társulatunk ujjászervezése óta végeztek. Még azokat is meglepte a kiállított értékes és színvonalas térkép-anyag, akik tájékozottak voltak az elmúlt évek barlangkutató munkájáról.

A jól sikerült kiállítást április 27-én délután népes közönség előtt nyitotta meg dr. Láng Sándor professzor, Társulatunk elnöke, rámutatva arra, hogy ez a kiállítás is azt bizonyítja, hogy mennyi alig ismert és kiaknázatlan érték búvik meg hazánkban. A kiállított nagyszerű anyag éppen az ilyen értékekre és az ezekkel kapcsolatos feladatokra hívja fel a figyelmet.

A kiállítást, amely Horváth János, a Barlangtérképészeti Szakbizottság vezetőjének és lelkes munkatársainak fáradságot nem ismerő munkáját dicséri, eredetileg egy hétre terveztük, de a Földrajzi Tanszék vezetőinek kérésére május 12-ig nyitva tartottuk, hogy a tanszék külföldi szakember vendégei is megtekinthessék.

A kiállítás sikerét jellemzi, hogy a bel- és külföldi szakemberek egyaránt elismeréssel adóztak, a szegedi József Attila Tudományegyetem Földrajzi Tanszékének kérésére pedig az anyagot rendelkezésükre bocsájtottuk, és azt a szegedi egyetemen is nagy sikerrel állították ki.

Többek javaslatára Társulatunk azt tervezi, hogy a jól sikerült barlangtérképészeti kiállítás anyagát ez év augusztusában a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyarországon megrendezésre kerülő Európai Regionális Konferencián, illetve Karszt-morfogenetikai Szimpóziumán résztvevő tekintélyes nemzetközi szakember gárdának is bemutatja.

Elismerés és köszönet illeti fáradhatatlan barlangkutatóinkat, akik a kiállított pompás térképeket készítették, valamint Társulatunk Barlangtérképészeti Szakbizottságát a nagyszerű kiállítás sok munkát igénylő megszervezéséért.

Dr. Dénes György

A Társulat Elnöksége 1971. május 20-i ülésén kiadványaink nyomdaköltségének emelkedésével és az ebből adódó pénzügyi problémák megoldásával foglalkozott. A közgyűlés határozata alapján a választmány elé terjesztendő javaslatot dolgozott ki a társulati tagdíj megállapítása ügyében. Az Elnökség foglalkozott a barlang kutatási engedélykérelmek ügyével és a budai idegenforgalmi. barlangok helyzetével.

A Társulat Műszaki Bizottsága 1971. május 4-én, 11-én és 18-án előadássorozatot tartott.

Előadó : Szenthe István

Tárgy : Biztonságtechnikai ismeretek

Az előadó ismertette a barlangban használatos fontosabb technikai felszerelési tárgyakat, azok műszaki jellemzőit, használatát és a használatukban rejlő veszély lehetőségeit. A technikai felszerelési tárgyak helytelen kezeléséből adódó veszélyek lehetőségeit megtörtént balesetek ismertetésével támasztotta alá. Az előadások leglényegesebb megállapítása az volt, hogy barlangi körülmények között, mind biztosító- mind munkakötélnek csak műszál alapanyagú kötelet szabad használni.

Az eddig bekövetkezett barlangi balesetek legtöbbjét a nem megfelelő. Minőségű kötél okozta.

Az előadássorozatot május 25-én gyakorlati foglalkozás követte, ahol az előadásokon ismertetett technikai felszerelési tárgyak használata, a társbiztosítás és a helyes önbiztosítás bemutatására került sor.

A Társulat május 31-én szakmai vitaülést tartott.

Előadó : Szenthe István

Tárgy: Újabb adatok az Alsó-hegy ősföldtani képéhez, különös tekintettel a zsombolyokra.

Az előadó ismertette a bódvaszilasi Alsó-hegy néhány zsomboly- és töbörkitöltésből kézifurással kikerült agyagminták 63 m feletti frakciójának ásványtani vizsgálatát. Az ásványos összetételnek a Bükk-fennsíki miocén-kitöltéshez való hasonlósága alapján sikerült a fennsíkot egykor borított miocén piroklasztikumok jelenlétét igazolni.

A terület zsombolyait mint egykor a vízzáró összlet és a mészkőfennsík felszínhatárán kialakult víznyelőket magyarázza az előadó. A zsombolyok mai, többnyire töbör peremi helyzetűkbe a vízzáró összlet teljes leöblítése után, a töbörfenéknek a peremekhez képest gyorsabb lepusztulásával kerültek.

A Társulat Barlangklimatológiai Szakbizottsága

1971. június 3-án szakmai vitaülést tartott.

Előadó : Walkowszky Attila

Tárgy : Mikroklíma mérések a Vecsembükki-zsombolyban

Az előadás a zsombolyban végzett eddigi hőmérséklet-, nedvesség- és légáramlás-méréseket foglalta össze. A hőmérséklet és a nedvesség-gradiens a felszíni időjárástól függ.

A hőmérsékleti profil a zsombolyban derült időben, nyáron nagyjából három részre tagolható. A felszín közelében erős hőmérséklet csökkenés tapasztalható, ami zavartalan körülmények között ugrásszerű átmenetet is képezhet. Mélyebb részeken kisebb a hőmérsékleti gradiens, majd a felszíntől kb. 80 m-re előjelet változtat, azaz hőmérséklet emelkedés mérhető.

A nedvesség már a felszínhez közeli szakaszon eléri a 90--100 % közötti értéket és a mélység növekedésével lényegesen nem változik. Borult, esős időben közel izotermikus a hőmérsékleti rétegződés és a nedvesség gradiens nulla.

A zsombolyban tavasztól őszig átlagosan 50 (m.min^-1) lefelé irányuló légáramlás mérhető, ugyanebben az időszakban a zsomboly más részében erőteljes felfelé irányuló légáramlás tapasztalható.

Társulatunk Miskolci Osztálya, 1971. február 24-én

a MTESZ miskolci székházában előadó ülést rendezett.

Előadó : Dr. Dénes, György

Tárgy : A Tornai-Alsó-hegy vízföldtani kutatásának eddigi eredményei.

Az előadó felvázolta az Alsó-hegy litológiai képét és ismertette az eddig végzett vízfestések eredményeit, a felderített karszthidrográfiái összefüggéseket, Térképeken és ábrákon szemléltette a földtani viszonyoknak a karszt-hidrográfiai rendszerek kialakulásában játszott meghatározó szerepét. Foglalkozott az Alsóhegy markáns karsztjelenségeinek kifejlődési folyamatával és a karsztvízszint domborzatának valószínű alakulásával.

A régészeti emlékek védelméről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 9. sz. törvényerejű rendelete gondoskodik a muzeális emlékek védelméről. A törvényben külön hangsúlyt kap a régészeti leletek védelme, amelyből az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

16. §. 2. bek. Ásatást csak a művelődésügyi miniszternek a Magyar Tudományos Akadémiának - műemlék feltárását illetően az építésügyi miniszterrel egyetértésben adott - engedélye alapján szabad végezni.

17. §. 1. bek. Ha ásatás esetén kívül földmunka, vagy más ok (pl. barlangkutatás) következtében a föld felszíne alatt rejlő muzeális tárgy kerül elő, ezt a felfedező - földmunka esetén a munka felelős vezetője - köteles 24 óra alatta megyei múzeumnak, vagy az erre kijelölt országos múzeumnak (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, VIII. . Múzeum krt. 14-16. Tel. : 134-466. ) bejelenteni. A múzeum intézkedéséig a lelőhelyet érintetlenül kell hagyni, illetőleg az ott folyó munkálatokat fel kell függeszteni. Ha a bejelentéstől számit ott 8 nap alatt a bejelentés alapján intézkedés nem történik, a munkálatokat folytatni lehet. A munkálatok folytatását azonban a megyei, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeumnak haladéktalanul be kell jelenteni.

20. § l. bek. Szabálysértést követ el és 3000 _Ft-ig terjedő birsággal sújtható, aki f) a föld színe alatt rejlő muzeális tárgy engedélyezett ásatáson kívüli felfedezése esetén a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a lelőhelyen folytatott munkálatok felfüggesztését elmulasztja.

A barlangkutatók munkájuk során gyakran találkoznak a letűnt társadalmak régészeti emlékeivel, és előfordul, hogy nem látják szükségesnek a törvényerejű rendeletben előirt bejelentést, mivel a leletet jelentéktelennek tartják. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemcsak az őskor emberének környezetéből származó állatmaradványok bejelentése kötelező, hanem minden régészeti anyag és jelenség (cserép, tüzelésnyomok, eszközök, stb. ) bejelentése is, mivel a barlangok a későbbi történeti korokban is szállást adtak az embernek.

Előfordul, hogy a barlangkutatás során felszínre került régészeti leleteket feltárják, a lelőhelyéről kiemelik, összegyűjtik és csak azután teszik meg a bejelentést, ha érdemesnek ítélik. E tevékenységgel a leletanyagot kiszakítják környezetéből, lehetetlenné teszik az összefüggések vizsgálatát és ezzel jóvátehetetlenné teszik az összefüggések vizsgálatát és ezzel jóvátehetetlen kárt okoznak a tudománynak. Ezért hangsúlyozza a törvény végrehajtási utasítása, illetve a 2/1965. /I. 8. M. M. számú rendelet, hogy "a lelőhelyen, folyó munkákat. fel kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy a lelet és környezete a szakértő vizsgálatig a további kutatások lehetővé tétele érdekében érintetlenül, a megtalálás időpontjának megfeleld állapotban maradjanak.”

A barlangkutatók a magyar régészettudománynak eddig is sok segítséget adtak. Kérjük, hogy a talált leletek azonnali bejelentésével továbbra is segítsék a tudományos kutatást és a régészeti emlékek védelmét.

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM

Könyvismertetés

Orbán Ferenc: A kockázat napjai

Dacia Könyvkiadó Kolozsvár 1970. á. 10. -Ft.

1968. május 1-én a Kolozsvári Amatőr Barlangkutatók köre expedíciót indított az akkor 14 km hosszú Szelek-barlangjának további feltárására.

A barlangkutatásban járatlan szerző a természetet csodáló laikus szemével írja le az expedíció történetét. Leírást ad az előkészületekről, a résztvevők egyéni felkészüléséről, egy jól összeszokott és lelkes kollektíva összetartásáról, bajtársi önfeláldozásáról és a felfedezés lázas öröméről.

Bár a szerző nem tud szakszerű leírást adni az eseményekről, könyve mégis mindvégig érdekfeszítő, izgalmas olvasmány.

Csernavölgyi László

KÜLFÖLDI BIBLIOGRÁFIAI FIGYELŐ

III. rész

A jelen összeállításban a II. részben már felsorolt szpeleológiai kiadványokból a jelentősebb bioszpeológiai, gyakorlati és regionális szpeleológiai cikkeket soroljuk fel.

BIOSZPEOLÓGIA

· Delamare-Deboutteville, C. , Juberhie, C. : Activités récentes du Laboratoire Souterrain du C. N. R, S. (1968-1969). (A C. N. R. S. föld alatti laboratóriumának tevékenysége 1968-1969-ben. ) - Spelunca. Tom. 10. 1970. No. 1. pp. 31-34.

· Mayer, A. , Wirth, J. : Über Fledermausbeobachtungen in österreichischen Höhlen im Jahre 1969. (Denevérmegfígyelések az osztrák barlangokban 1969. évben.) -Die Höhle, Vol. 21. 1970, No. 3. pp. 134-138.

· Sket, B. : Surprising novelties of the cave fauna in Bosanska Krajina. (Meglepő ujdonságok a Bos. Krajina barlangfaunájában. ) - Nase Jame, 11. 1969. Ljubljana, 1970. pp. 93 -100.

· Torü, H. S. : Die Tíerwelt einiger künstlicher Hohlraume in den Prafekturen Kanagawa und Shizuoka (Japan). (Kanagawa és Shizuoka prefekturák néhány mesterséges üregének állatvilág. ) - Die Höhle. Vol. 21. 1970. No. 3, pp. 139-142.

GYAKORLATI SZPELEOLÓGIA

· Claria, J. P. , Petit, J. P. : Expédition étang de Lers 1968 de la Cordée Spéléologique Languedoe. (A Cordée Spéléologique du Languedoc 1968. évi expedíciója a 726 m mély Georges-zsombolyban. ) - Spelunca. Tom. 10. 1970. No. 1. pp. 12-27.

· Fabre, G.: Technique de pompage d' émergences karstiques du bas Languedoc Oriental. (Karsztforrások szivattyuzásának technikája a. Keleti Languedoc alján. ) - Spelunca, Tom. 10. 1970. No. 1. pp. 5-11.

· Grobelsek, E. , Gospodaric, R. : The stalactite from the Mezica Mine. (Sztalaktit a Mezica bányából. ) -- Nase Jame, 11. 1969. Ljubljana, 1970. pp. 89-92.

· Piaget, S. : Le spéléologue et le cinéma 8 mm. (A barlangkutató és a 8 mm-es filmezés. ) - Stalactite, 1970. Vol. 20. No. 1. , Neuchátel, pp. 16-20.

· Polli, S. : Meteorologia ipogea nella grotta "C Doria" del Carso di Trieste Quinquennio 1963-1967. (Meteorológiai megfigyelések a Trieszti Karszt "C' Doria" barlangjában. ) - Atti e Memorie della Comm. Grotte "E. Boegan", 1969. Vol. 9. Trieste, 1970. pp. 87-98.

· Sedmak, D. , Melato, M. : Introduzione allo studio delta psicologia delta Grotta ; considerazioni sulle motivazioni dello speleologo. (Bevezetés a barlangi pszichológiába, megjegyzések a barlangkutatók motivációiról. ) -Atti e Memorie delta Comm. Grotte ''E. Boegan", 1969. Vol. 9. Trieste, 1970. pp. 135-144.

REGIONÁLIS SZPELEOLÓGIA

· Andreolotti, S. : Osservazione e descrizione di alcuni depositi di riempimento alluvionali in cavitá e paleocavíta del Carso Triestiono e Istriano, (Alluviális kitöltések vizsgálata és leirása a Trieszti és az Isztriai karszt jelenkori és ősdolináiból. ) - Atti e Memorie della Comm. Grotte "E. Boegan", 1969. Vol. 9. , Trieste, 1970. pp. 77-86.

· Belloni, S. : Alcune osservazioni sulle acque e sui depositi al fondo delle "vaschette di corrosione" (kamenitza) della localita Borgo Grotta Gigante (Carso Triestiono). (Korróziós karszt-tálacska aljáról származó vizek és lerakodások néhány vizsgálata a borgoi Grotta Giganténál, Trieszti Karszt. ) - Atti e Memorie della Comm. Grotte "E. Boegan" 1969. Vol 9. Trieste, 1970, pp. 33-62.

· Habic, P. : Die Arbeitsgebiete der Höhlenforschergruppen ín Slowenien. (A szlovéniai barlangkutató csoportok munkaterülete. ) - Nase Jame, 10, 1968. Ljubljana, 1969. No. 1-2. pp. 83-92.

· Hab é , P. : The underground stream of Javorniki and the water supply of Postojna. (A javorniki föld alatti folyó és Postojna vízellátása. ) - Nase Jame, 10. 1968. Ljubljana, 1969. No. 1-2. pp. 47-60.

· Jennings, J. N. : Small cavities in the Nullarbor Plain, (Rewiew). (Kis barlangüregek a Nullarbor Fennsíkon.) - Helictite; J. of Australasian Cave Res. Vol. 8. , 1970, No. 2. pp. 43-47.

· Kempe, St. , Seeger, M. , Vladi, F. : Höhlen auf Bornholm. (Bornholm barlangjai) - Mitt. Verb. Deutsch. Höhlen- u. Karstforscher. Vol. 16. 1970. No. 3-4. pp. 49-53.

· Novak, D, : Hidrogeological Characteristi-cs of Middle Dolenjsko. (Dolenjsko középső részének hidrogeológiai sajátosságai. ) - Nase Jame, 11. 1969. pp. 17-24.

· Ollier, C. D. , Holdsworth, D. K. : Some caves of Kitava, Trobriand Islands, Papua. (Néhány kitavai barlang, Trobriand-szk., Papua.) - Helictite, J. of Australasian Cave Res. Vol 8: 1970. No. 2. pp. 29-38.

· Tell, L. : Grottor I Finland. (Finnország barlangjai. ) - Grottan. 1970. Apr. Nr. 3. pp. 1, 4-5.

· Aboriginal cave paintings and rock markings at Ingaladdi Rock Shelter, Willeroo, Northern Territory of Australia. (abstract). (Ősi barlangi festmények és sziklarajzok Ausztrália Északi Territoriumából. ) - Helictite, J. of. Australasian Cave Res. Vol. 8, , 1970. No. 2. pp. 48.

Összeállította

Dr. Balázs Dénes