Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ
1962. 4
|
Belső használatra !Kiadja a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat Szerkesztő: dr. Dénes György Felelős kiadó: dr. Hegedűs Gyula Lektorok: Hazslinszky Tamás és Id. Schönviszky László A kiadvány soksorosítását a Nehézipari Misztérium Igazgatási Főosztályának Tájékoztatási Osztálya 1059/19/1961. szám alatt engedélyezte. Készült: a NIM Házinyomdájában 1000 példányban. |
Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002
GONDOLATOK A
CSEPPKŐRÖL – Dr. Papp Ferenc
AZ ÚJ ALAPSZABÁLY - TERVEZET KÖZZÉTÉTEL
A TARKŐI KŐFÜLKE KUTATÁSÁNAK ŐSLÉNYTANI
EREDMÉNYEI – Dr. Jánossy Dénes
ÚJABB SZEMPONTOK A CSOBÁNKAI MACSKALYUK-BARLANG
EREDETÉNEK KÉRDÉSÉHEZ – Dr. Leél-Össy Sándor
JELENTÉS
a Veszprémi Barlangkutató Csoport 1961. évben végzett munkájáról. – Dr.
Markó László
A Dorogi Kadic Ottokár Bányász Barlangkutató
Csoport eredményei – Benedek Endre
A MHT. borsodi csoportjának Karszt- és
Barlangkutató Szakosztálya jelenti - Juhász András - Borbély Sándor
A Budapesti Lokomotiv Barlangkutató Csoport
jelenti
A Vörös Meteor barlangkutatók nyári terveiből -
Dr. Dénes György
TÁRSULATI ÉLET - Dr. Leél-Össy Sándor
KÜLFÖLDI HÍREK – LAPSZEMLE - id.Schönviszky
László
Természetes vizgőz feltárás a beremendi
kőbányában
Új adat az aggteleki Baradla-barlang első
térképezéséről - dr. Bendeffy László
Mi
a cseppkő? Időmutató és egyben példa. Óra, ahol a tűnő pillanat perc és az óra
mellett századok, évezredek mind hozzájárulnak anyaggal az idő múlásának
Jelzéséhez. De a cseppkő nemcsak időt mutat, hanem rögzít is és tanúként helyben
áll, híven és mereven.. Szerkezetét a természet hajtja. A siető emberek
legtöbbje nem szerez tudomást róla; vannak ugyan akik bámulják nézik, az
emberek egy része észre is veszi: meglátja és kevesen tűnődve szemlélik:
cseppkő ! Te már voltál mikor szüleink születtek, mikor az ő messze elődeik; az
életbe léptek, mikor talán ember se járt a Földön; cseppkő - Te akkor is voltál
! Elnyomatásaink idején bátorított, szilárdan jelezte: «bízzatok! mert, ami
létrehozott sötétben föld alatt csodaszép alakban parányi volt: vízcsepp és
benne a alig mérhető anyag. A sok-sok élet áldozat olyan, mint a cseppkő és a
vízcsepp.
A
cseppkő ha fényt kap utána világít minél idősebb, annál tovább. Üzenet ez a
múltból: a természetben eligazodni, szépségeit felismerni tudni kell! Járjatok
sokat a szabadban, keressétek ott szüntelen a szépet és a képződésnek
okait-titkait kutatva vonjatok hidakat hasonlóságot a valóság és magatok
között.
A
cseppkő küzdelmes vízcseppek könnyek szobra. A napfényben fürdött víz csepp,
ahogy átvergődött a talaj morzsáin, a sziklák résébe zárva, az anyag börtönében
bilincsekbe rakva mégis megtisztul a sártól és elzárva napsugártól alaktalan
anyagéból pazar szép pici kristályokká válva - remek példa ! Küzdelmek árán
lesz az anyagból kristály ! - gyerekből, kamaszból, alaktalan emberből: ember,
hős ember, igézően szép küzdő dolgozó ember-jellem.
Az
alábbiakban közöljük Társulatunk új alapszabályának tervezetét, melyet a
beérkezett javaslatok alapján az e célra kiküldött bizottság előterjesztése
nyomán a vezetőség bocsát az itt következő fogalmazásban hozzászólásra
tagságunk elé azzal a kéréssel, hogy akinek észrevétele van, az szíveskedjék
azt 1962. szeptember hó 10-ig Társulatunk címére megküldeni, hogy a vezetőség a
tervezetet a beérkezett javaslatokkal együtt terjeszthesse megvitatásra a
választmány elé.
A
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ALAPSZABÁLYA
I.
Fejezet Általános rendelkezések
A
Társulat neve: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat. Székhelye: Budapest.
Pecsétje:
Körpecsét a Társulat nevével, középen keresztben: Budapest 1910- 1958.
l.)
A Társulat célkitűzése: A barlangok és karsztjelenségek tudományos kutatása,
feltárása és ismertetése ezen keresztül a népgazdaság érdekeinek szolgálata.
2.)
A Társulat tevékenysége három részre tagozódik:
a)
a kutatómunka: a barlangok feltárása, bejárása és vizsgálata, a karsztvidékek
karsztjelenségeinek felderítése és vizsgálata, s mindezekről tudományos. értékű
adatok gyűjtése;
b)
az értékelő és népszerűsítő munka: a begyűjtött adatok feldolgozása, és az
elért eredményeknek előadásokon, kiadványokban való közlése, a Társulat
múzeumában és kiállításokon való bemutatása;
c)
a társadalmi szervező munka: a Társulatba tömörült kutatók munkára való
szervezése, a munkához szükséges anyagi és szakmai feltételeknek biztosítása, a
barlangok iránt érdeklődőknek a barlangkutatásba való bevezetése, a bel- és
külföldi szakkörökkel való kapcsolatok kiépítése, a különféle előadások
megszervezése és kiadványok megjelentetése.
3.)
A Társulat anyagi alapját a beszedett tagdíjak, előadások, tanfolyamok,
rendezvények bevétele, valamint különböző szervek támogatása képezik.
4.)
Az alapszabályban nem rögzített kérdéseket az ügyrend szabályozza. Az ügyrendet
Vezetőség állítja össze munkájának viteléhez és ezt a Választmány hagyja jóvá.
5.) A tisztségviselők megválasztási időtartama 3 év.
6.)
A Társulatnak lehetnek ideiglenes és állandó alkalmazottai. Az állandó
alkalmazottak járandóságát a közgyűlés által elfogadott költségvetésből kell
fedezni. Alkalmazásukról és munkaviszonyuk megszüntetéséről a főtitkár
javaslata alapján a választmány dönt.
II.
fejezet A tagságra vonatkozó rendelkezések.
7.)
A Társulat tagjai természetes és jogi személyek: A természetes személy lehet
ifjúsági tag levelező tag
rendes,
tag tiszteleti tag A Társulat tagjait igazolvánnyal látja el.
a.)
A Társulat ifjúsági tagja lehet minden 14. életévét betöltött magyar
állampolgár, ha a Társulat célkitűzéseit magáévá teszi; a Társulat valamely
munkaszervezetéhez tartozik (kutató csoport). vagy szakkör), s akit e szervezet
vezetőjének ajánlásával és szülői beleegyezéssel ellátott írásbeli kérelme alapján a választmány felvesz.
b)
A Társulat rendes tagja lehet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár
aki magáévá teszi a Társulat célkitűzéseit és akit két társulati tag
ajánlásával ellátott írásbeli kérelme alapján a választmány felvesz.
c)
A Társulat levelező tagja lehet olyan érdemes külföldi személy aki a
Társulattal szoros kapcsolatot tart és, akit a. közgyűlés a választmány
javaslata alapján levelező taggá választott
d)
A Társulat tiszteleti tagja lehet olyan kiváló bel- vagy külföldi személy, aki
a karszt- és barlangtudományok művelése terén kimagasló eredményt ért el, vagy
a Társulat munkáját saját munkaterületén tartósan és nagymértékben
elősegítette, s akit a Társulat közgyűlése a választmány javaslata alapján
tiszteleti taggá választott.
e)
A Társulat jogi tagja lehet minden olyan intézmény, vállalat, egyéb jogi.
személy, amely a Társulat munkáját elősegíteni akarja; a felelős vezetőjének
írásbeli jelentkezése alapján a Társulat választmánya, felvesz.
8.)
Az ifjúsági rendes és jogi tagság a felvételi kérelem elfogadásával kezdődik.
Megszűnik: törlés, kizárás, kilépés, halál, vagy a jogi személy megszűnése
esetén.
a)
A kilépést a titkárság írásbeli nyilatkozat alapján a választmánynak jóváhagyás
végett bejelenti.
b)
Törölhető a választmány jóváhagyásával az a tag, aki legalább egy évi
tagdíjhátralékban van és hátralékát felszólításra sem rendezi.
c)
Kizárható az a tag, aki a Társulat érdekeit veszélyezteti, vagy törvénybe
ütköző magatartást tanúsít. A kizárást a fegyelmi bizottság javaslata alapján a
választmány határozhatja el. A kizárási határozat ellen a határozat
kézhezvételétől számított két héten belül fellebbezni lehet a titkárság útján a
közgyűléshez, de a kézbesített fegyelmi határozat a közgyűlés döntéséig
érvényben marad. Kizárt tag újbóli felvétele a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
9.)
A Társulat tagjainak jogai
a.)
A Társulat ifjúsági tagjai tanácskozási joggal résztvehetnek a közgyűlésen.
Megválaszthatók az ifjúság részére fenntartott tisztségekre, ígénybevehetik a
Társulat tagjainak biztosított szolgáltatásokat, használhatják a Társulat
könyv- és szertárát, valamint gyűjteményeit, kutató csoportjuk vezetőjének
javaslatára.
b)
A Társulat rendes tagjai szavazati joggal résztvehetnek a közgyűlésen.
indítványokat tehetnek választási joguk van és megválaszthatók a Társulat
bármely tisztségére. Új tagokat ajánlhatnak. igénybevehetik a Társulat által a
tagoknak biztosított szolgáltatásokat, használhatják a Társulat könyv- és
szertárát, valamint gyűjteményeit.
c)
A Társulat levelező tagjai díjmentesen megkapják a Társulat kiadványait.
d)
A Társulat belföldi tiszteleti tagjai szavazati joggal résztvehetnek a
közgyűlésen. Igénybevehetik a Társulat által a tagoknak biztosított
szolgáltatásokat, használhatják a könyv- és szertárat, valamint a gyűjteményeket. Díjmentesen megkapják a
Társulat kiadványait. Hivatalból tagjai a Tanácsadó Testületnek. A Társulat
külföldi tiszteleti tagjai díjmentesen megkapják a Társulat kiadványait.
e)
A Társulat jogi tagjainak jogai: Képviselőjük választási és szavazati joggal résztvehet
a közgyűlésen. Igénybevehetik a
Társulat által a tagoknak biztosított szolgáltatásokat, s felkérhetik a
Társulatot, számukra fontos a Társulat célkitűzései körébe tartozó munka
elvégzésére.
10)
A Társulat tagjainak kötelességei:
Tevékenyen
résztvenni a Társulat munkájában, megtartani az alapszabályokat, óvni a
Társulat vagyonát, fejleszteni a
szakmai képzettségüket és fizetni a társulati tagdíjat. A levelező és
tiszteleti tagok tagdíjat nem fizetnek. A társulati tagdíj összegét a
választmány javaslata alapján a közgyűlés szabja meg.
III. fejezet. A Társulat felépítése és működése.
11)
A Társulat szervezete:
1.) . Vezető szervek
a) közgyűlés
b) választmány
c) vezetőség
2.) Egyéb szervek
a) tanácsadó testület
b) számvizsgáló bizottság
c) fegyelmi bizottság
d) munkaszervezetek
e) szakmai szervezetek
f) célbizottságok
12.) A közgyűlés, a Társulat legfelsőbb szerve.
a.) Hatáskörébe tartozik az intézkedés joga legfelső fokon a Társulat
minden ügyében. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:
l ) az alapszabályok módosítása.
2) a tisztségviselők
megválasztása és részükre a felmentés megadása, 3) a költségvetés jóváhagyása
és a zárszámadás elfogadása,
4) a kizárt tag esetleges
felvétele,
5) esetleges fúzió, vagy a Társulat
megszűnésének kimondása esetén a vagyon hovafordításával kapcsolatos
javaslattétel,
b) A Társulat tarthat rendes és
rendkívüli közgyűlést. Összehívása a tárgysorozat közlésével az elnök
kötelessége s közgyűlés időpontját két héttel megelőzően.
I.
A
közgyűlés rendes ülését évente egyszer tartja.
II.
II.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni
1) a rendes tagok egyharmadának írásbeli kérelmére 2) ha a választmány
kétharmados többséggel kéri
3) ha a számvizsgáló bizottság kéri
4) ha az elnök vagy a vezetőség többsége valamely kérdésben
szükségesnek látja a közgyűlés döntését.
c) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező
tagságnak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség estén a közgyűlést
ugyanazon tárgysorozattal 15 napon belül újra össze kell hívni, amikor a
jelenlévők számára való tekintet nélkül határozatképes.
d) A közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel (54 %-ot meghaladó)
dönt. Választásnál, személyi kérdésekben a szavazás titkos. Alapszabálymódositás,
más közösséggel történő egyesülés, a Társulat megszűnése és ez esetben a vagyon
hovafordítása tárgyában a közgyűlésen jelenlévő rendes tagok kétharmadának
szavazata szükséges.
Amennyiben a közgyűlésen felvetett kérdés, vagy indítvány előzetes
vizsgálatra szorul (adatgyűjtés, jogi tanács stb.) 8 nappal a közgyűlés előtt
írásban kell a vezetőségnek beterjeszteni.
f) A szavazatszedő bizottság a közgyűlés különleges szerve. Feladata a
közgyűlésen a szavazások és választások technikai lebonyolítása.
13) A választmány két rendes közgyűlés között eltelő időben a Társulat
felsőbb irányító szerve. Egy közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek
kivételével minden társulati ügy íntézésében döntési joga van. Határozatai
ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya
nincs. A választmány a közgyűlésnek felelős.
13) a) Hatáskörébe tartozik:
a) az ifjúsági, rendes és jogi tagok felvétele
b) levelező és tiszteleti tagok ajánlása a közgyűlésnek e) tagok
kizárása előzetes fegyelmi eljárás alapján
d) munkaszervezetek elismerése
e) szakmai szervezetek létrehozása f) ügyrend elfogadása, ill.
módosítása
13) b) A választmány tagjai:
10 választott választmányi rendes tag
- a vezetőség tagjai,
- azon csoportok képviselői,
amelyek legalább 10 taggal rendelkeznek, elfogadott munkaterv alapján működnek
és munkájukról rendszeresen jelentést adnak (ha csoport vezetője a
választmánynak egyéb, funkciója révén tagja, ekkor csoportját külön kiküldöttel
képviseltetheti).
- a szakbizottságok vezetői
13)c) A közgyűlés 5 választmányi póttagot is. választ, akik a
választáson elnyert szavazatarányuk sorrendjében az esetleg kieső választott
választmányi tagok helyére lépnek. d) A választmány üléseit legalább 1/4
évenként tartja. A vezetőség két tagjának, vagy
a választmány tagjai egyharmadának írásbeli kérelmére az elnök a
választmányi ülést 15 napon belül összehívja.
13)e) A választmány határozatait általában egyszerű szótöbbséggel,
nyílt szavazással hozza. Személyi ügyekben a választmány titkos szavazással
dönt. Kizárás esetében, kétharmados szótöbbség szükséges.
13)f) A jelölő bizottság a választmány különleges szerve. Feladata új
tisztségviselők jelölése a közgyűlés számára.
7 tagját a választmány titkos szavazással jelöli ki, az elnök megjelölésével.
14) A vezetőség a Társulat életének irányító szerve. Tagjai: az elnök
két társelnök és a főhatóság által delegált személy a harmadik társelnök
minőségében a 6 szakosztály elnöke, főtitkár, három titkár
Feladata a társulati ügyek intézése. Vezetőségi ülések összehívásáról
szükséghez mérten az elnök gondoskodik.
a) Az elnök a társulati munka legfőbb irányítója és vezetője. Ellenőrzi
és irányítja a vezetőség tagjainak és a többi tisztségviselőnek a munkáját.
Összehívja a közgyűlést, a választmányt és vezetőségi üléseket, s elnököl
azokon. Felelősséggel írányitja a Társulat anyagi ügyeit. Kiadmányozási és
utalványozási joga van.
b) A társelnökök az elnök közvetlen tanácsadói. Esetről esetre az
elnöke huzamosabb időre a választmány megbízásából helyettesíthetik az elnököt.
c) A titkárság tagjai a főtitkár és a három titkár. A Társulat
ügyintéző szerve. Feladata az irányító szervek határozatainak végrehajtása.
d) A főtitkár irányítja és összefogja a titkárok munkáját és felel a Társulat
ügyviteléért. Munkáját az elnök irányítása mellett végzi, a választmány és a
vezetőség határozatainak megfelelően. Munkájáról esetről - esetre az elnöknek
és a választmánynak beszámol. Helyettesítésére esetenként az elnök vezetőség
egyik tagját jelöli ki. Huzamosabb helyettesítéséről az elnök előterjesztésére
a választmány gondoskodik. Kiadmányozási és utalványozási joga van.
A gazdasági titkár kezeli a társulat vagyonát, gondoskodik a tagdíjak
beszedéséről, felelős a tagdíjnyilvántartás vezetéséért, kidolgozza a
vezetőséggel egyetértve a Társulat költségvetési tervét, és azt a közgyűlés elé
terjeszti, Az elnökkel, vagy a főtitkárral közösen utalványoz a költségvetés
terhére. Felelős a pénzügyi szabályszerűség és költségvetési helyességért, a
Társulat pénzügyi és egyéb gazdasági könyveinek napra kész állapotban való
vezetéséért. Felelős az elszámolási, számla
és általában bizonylati fegyelem betartásáért. Irányítja és ellenőrzi a
társulati vagyont kezelő személyek
munkáját. Ellenőrzi a csoportok azon
elszámolásait amelyek társulati anyagi eszközök felhasználásáról
szólnak. Felelős a leltárért és a társulati vagyontárgyak karbantartásáért. A
Társulat gazdasági ügyeiről és vagyoni állapotáról a vezetőségnek jelentést
tesz.
A szervező titkár elsősorban a munkacsoportokkal kapcsolatos ügyekkel
foglalkozik. Számon tartja és összehangolja a csoportok munkatervét és
általában a csoportok munkáját.
A szaktitkár elsősorban a szakmai szervezetek ügyeivel foglalkozik.
Számon tartja, összehangolja munkájukat.
Felügyel a könyvtárra és a gyűjteményekre.
15) A tanácsadó testület: a karszt és barlang tudományok, valamint a
kapcsolatos műszaki kérdések legkiválóbb szakembereit foglalja magában. Elnökét
és tagjait a közgyűlés kéri fel erre a tisztségre, hogy tanácsaikkal a Társulat
eredményes működését és a vezetőség munkáját elősegítsék.
16) A számvizsgáló bizottság: három tagból áll. A közgyűlés választja a
Társulat vagyonkezelésnek felülvizsgálatára. Tagjai sem a választmánynak tagjai
nem lehetnek, sem más tisztséget be nem tölthetnek. A számvizsgáló bizottság
tagjai a vagyonkezelést legalább félévenként megvizsgálják a számadási év
lezártéval pedig az évi zárszámadást és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat,
könyveket és egyéb iratokat tartoznak részletesen megvizsgálni és a vizsgálati
eredményekről a választmánynak és a közgyűlésnek jelentést tenni. Amennyiben
szabálytalanságot észlelnek, ezt a választmánynak, súlyosabb esetbe a
rendkívüli közgyűlésnek bejelenteni
kötelesek.
17) A fegyelmi bizottság három választott tagból ál akiket a közgyűlés
választ. Összeférhetetlenség esetén a választmány a fegyelmi bizottság
összetételét a szükséghez képest módosíthatja. Az összeférhetetlenség tényét a
választmány állapítja meg. Tagjai közül egyik a Társulat jogtanácsosa. Feladata
az elnök és a választmány által meghatározott ügyekben a fegyelmi szabályzat
szerint a fegyelmi vizsgálatot lefolytatni, majd a vizsgálat eredményéről a
választmánynak írásbeli jelentést tenni. A jelentés a kiszabandó fegyelmi
büntetésre vonatkozó javaslatot is magában foglalja. A jelentést a bizottság
minden tagjának alá kell írni. Véleménykülönbség esetén záradékolás szükséges.
A fegyelmi szabályzat az alapszabály függelékét képezi.
18) A munkaszervezetek valamely társadalmi szerv intézmény, vállalat
patronálása és anyagi támogatás segítségével barlangkutató munkára vagy
barlangjárásra és a barlangkutatás elősegítésére egyesülnek.
Alapformái a szakkörök és kutatócsoportok. a) A szakkör legalább tíz
társulati taggal, ezek közül legalább három rendes taggal rendelkező szervezet.
Általában barlangjárásra és tagjainak a barlangkutatásba való bevezetésére
alakul.
b) A kutatócsoport barlangkutatás céljára alakult legalább tíz rendes
taggal rendelkező szervezet mely
elfogadott munkatervek alapján működik
és munkájáról rendszeresen jelentést ad.
Képviselője a Társulat választmányának tagja. A szavazati jogot a
választmány alakuló ülésén az elmúlt évi beszámolók alapján a Titkárság
előterjesztésére a választmány adja meg.
c) A szakkör vagy kutató csoport megalakulásáról és tagjainak a
Társulatba való belépéséről az anyaszervezet jóváhagyásával - írásban értesíti
a Társulatot és elismerését kéri. Ezen kérelem alapján a választmány
legközelebbi ülésén, ha a szakmai vezetést (esetleg kijelölt felelős patrónussal)
kielégítőnek látja a Társulat szervezetei közé felveszi a kérelmező szakkört
vagy kutatócsoportot.
d) A szakkör vagy kutatócsoport munkájáról legalább év végén egyszer
jelentést köteles küldeni.
Ha év végi jelentését felszólításra sem küldi be, "nem működő
csoportként kell nyilvántartani legfeljebb három évig. Ezen idő után
megszűntnek tekintendő. A szakkör vagy kutatócsoport megszűnhetik még
feloszlással vagy feloszlatással is. A feloszlatást alapos indok alapján a
vezetőség javaslatára a választmány határozhatja el. A feloszlató határozat
ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya
nincs
19) A szakmai szervezetek a Társulat tagjaiból a szakmai munka
tökéletesítésére és szervezésére alakuló állandó, vagy időszakos közösségek.
Alapformáik: a szakosztályok, melyeken belül szakbizottságok működnek.
a) A szakosztályok a tudományos munka hatékonyságának emelésére a
szakmai munka koordinálására_ a rokon szakterületek gyakorlati művelőiből
alakult szervezetek. A társulat hat szakosztályt alakít.
l)Dokumentációs szakosztályt,
2) Élettani szakosztályt,
3) Földrajzi szakosztályt,
4) Földtani szakosztályt,
5) Műszaki szakosztályt,
6) Történelmi szakosztályt,
A szakosztályok tagjai lehetnek a szakosztály feladataival foglalkozni
kívánó társulati tagok.
Az egyes szakosztályok vezetésére a közgyűlés a többi
tisztségviselőkkel együtt egy - egy elnököt választ, akik a Társulat
vezetőségének tagjai. Az ügyek intézésére, az elnök helyettesítésére a
szakosztály tagjai előadót választanak. A szakosztályok munkájukról évente a
közgyűlés előtt legalább 30 nappal jelentést nyújtanak be a titkársághoz.
b) A szakbizottságok a szakosztályokon belül a karszt- és
barlangtudomány valamely területének művelésére alakult állandó közösségek
szakbizottság alakítását az illetékes szakosztály elnökének javaslatára a
választmány határozhatja el. A működő szakbizottságok vezetői a választmány
tagjai. A szavazati jogot a választmány alakuló ülésén az elmúlt évi beszámolók alapján a titkárság
előterjesztésére a választmány adja meg.
20) A célbizottságok a választmány által meghatározott célra alakított
szervek. Vezetőjüket a választmány választja Munkájukról a választmány részére
adnak jelentést. Az állandó feladattal működő célbizottságok vezetői a választmány
tagjai.
A TARKŐI KŐFÜLKE KUTATÁSÁNAK ŐSLÉNYTANI EREDMÉNYEI
A Bükk-fennsík déli peremén, a Tarkő-hegy csúcsa alatt kb. 850 m tszf.
magasságban fekszik egy nagyobbméretü sziklaeresz, a Tarkői-kőfülke.
Az eredetileg kb. 20 m széles és csupán 4-5 m mély üreg a turisták és
vadászok körében régen ismertes volt, de a tudomány számára csak azáltal vált
jelentőssé, hogy Mottl Mária 1939-ben, majd Kadic Ottokár 1942-ben szakszerű
ásatásokat végzett benne. Az általuk kitermelt őslénytani leletanyag érdekesnek
mutatkozott, de nem tért el lényegesen sok más hazai barlang kitöltésétől.
A kőfülke kutatásában a fordulópontot az 1958 - 59-es tél jelentette
.1958.év őszén egri amatőr barlangkutatók a kb. 300 m-rel mélyebben fekvő
Imó-forrás egykori kitörési helye után kutatva és a fülke látszólag tömör hátsó
falát vizsgálva megállapították, hogy mögötte üreg van, mely élénkvörös színű
agyagot tartalmaz. Minthogy a vörösagyagban nagyméretű csontokat fedeztek fel,
kapcsolatba léptek a Természettudományi Múzeum Őslénytárával, illetve a
szerzővel. 1960 és 1961 nyarán aztán az amatőr barlangkutatók és a szakemberek
rendkívül gyümölcsöző és példamutató együttműködésének színhelye volt a
lelőhely. Ennek az együttműködésnek köszönhetők azok az kimagasló tudományos
eredmények, melyekről az alábbiakban szándékszom röviden beszámolni.
Az említett két évben az egri Állami Dobó István gimnázium
KISz-szervezetén keresztül 30-40
természettudományok iránt érdeklődő diákból álló kutató-tábort
szerveztünk. A táborok vezetői - Lengyel Gábor igazgatóhelyettes, Estók
Bertalan, Horváth Sándor, Somlai György és Hajas András tanár voltak. Ezenkívül
résztvettek Topál György múzeolóus a Természettudományi Múzeum részéről, Szőke
Mátyás régészhallgató és Pap László szilvásváradi bányamester a családjával. A
munka mindvégig szakmai irányításom alatt állott.
Mielőtt az őslénytani eredményekkel közelebbről foglalkoznánk, nem árt
ha néhány tényt rögzítünk a barlangok kitöltés anyagával kapcsolatban. Az
elmúlt 50 - 100 ezer év történetét. szárazföldi állatvilágának változásait a
legjobban a kisebb karsztüregekben, barlangokban lerakódott, erősen
mésztartalmú agyagrétegekből olvashatjuk le. A magas mésztartalom ugyanis
biztosítja azoknak az állati csontoknak a fenn maradását, melyek bekerültek
valamilyen módon a barlangba. Ugyanezek a csontok például az erdő avarjában
humuszában néhány év alatt elporladtak volna. A barlangok, kőfülkék
kialakulásuk után a bennük lerakódott agyagokban némely helyen rétegről.
rétegre megóvják a csontokat és ha ezeket elővigyázattal sorjában kiássuk, a
rétegsor maradványaiból éppen úgy megállapíthatjuk a múlt változásait, mintha
egy nagy könyv lapjairól olvasnók. Csontok természetesen nemcsak barlangokban,
hanem "fedetlen" lelőhelyeken is fennmaradnak. A barlangoknak azonban
rendkívüli előnyűk van az utóbbiakkal szemben. Az ilyen üregekben ugyanis
baglyok gyakran töltik nappali pihenőjüket és ott emésztésük folyamán
kiöklendezik a táplálékukban szereplő apró állatok (békák, gyíkok, madarak,
emlősök stb.) emészthetetlen részeit, csontjait, másrészt denevérek ezekben
elpusztulnak és csontmaradványaik szintén fennmaradnak. Az apró állatok
csontjain pedig az évezredes változások nyomai általában jobban
megállapíthatók, mint nagyobb állatoknál.
De térjünk vissza a Tarkői-kőfülkére, illetve azon belül azokra a
karsztjelenségekre, melyek az ősmaradványokat olyan jól megőrizték számunkra.
Már az egri barlangkutatók felfigyeltek arra, hogy ilyen kis üregre nem jellemző, szokatlanul erős másodlagos
mészkéregképződés ment végbe. Nagyobb üreg jelenlétéré következtettek a
karvastagságúnál erőteljesebb cseppkövekből és némely helyen félméternél is
vastagabb kalcit kéregből. Mindenesetre ez a kalcitkéreg fedte be és zárta le,
mintegy "konzervdobozként" azokat a leleteket, melyekről a
továbbiakban szó lesz.
Az előtérben a tulajdonképpeni kőfülkében a humusz alatt már Kadic és
Mottl barnássárga agyaggot talált. melyben, egyedülálló jelenségként -
hatalmas, gyermekfej - nagyságot is
elérő mészkőkavicsok helyezkednek el. Ebben a barlangokban szokványos
felsőjégkori állatvilág csontjait megtalálták még annakidején sok barnamedve,
barlangi medve, barlangi oroszlán bölény, kőszáli kecske stb. maradványát. A
kőfülkén kívül részben egy kis agyaglencse formájában az utolsó jégkor végéről
származó üledéket fedeztünk fel, mely havasi pockot, hófajdot, sarki rókát
szolgáltatott.
Végül -mint már említettem, - a kőfülke látszólagosan tömör hátsó fala
mögött helyezkedett el az üreg, ill. hasadék mely a vörös agyagot tartalmazta.
Ebben az üregben eddig 2 m mélységig hatoltunk le. Az innen kikerült
leletanyagról a továbbiakban kissé részletesebben beszámolok.
Végső soron úgy képzelhetjük el ezek alapján az üregek keletkezését,
hogy talán az alsó jégkorban vagy még régebben kialakult a hátsó hasadék, mely
a középső jégkor után kalcit kéreggel lezáródott. Ezekután maródhatott csak ki
a kőfülke elülső része.
Mindezt egybevette megállapíthatjuk, hogy a Tarkői kőfülke a különleges
karsztjelenségek révén a középső jégkortól a felső jégkor végéig hazánk akkori
állatvilágának legteljesebb fejlődési sorát őrizte meg. Az állatvilág
maradványait azokban - főleg az apró gerinceseket melyek alapján az egykori
élővilágot megismertük és melyekből a fenti következtetést levontuk, - nem
könnyű megtalálni. Mikor az egri barlangkutatók az első medvecsontokat
felfedezték még nem is gondoltak és nem is gondolhattak arra, hogy mennyi apró
állati maradvány rejtőzik a vörös agyagban, Hogy ezeket megtaláljuk a
világszerte szakkörökben elterjedt szitálási módszerhez folyamodtunk. A
szitálási módok közül a finomlukú, 1 mm-es szitaszöveten át való mosás jelenleg
a legtökéletesebb. Ezért az anyagot a 2 km-nyire fekvő legközelebbi forráshoz
szamárral szállítottuk, majd ott átmostuk és kiszárítva átválogattuk. Ennek a
rendkívüli fáradtságos és hosszadalmas munkának - melyet az egri diákok nagy
szorgalommal végeztek - meg is volt a megfelelő tudományos eredménye. Míg a
régi gyűjtési módszerrel legfeljebb 15 - 20 nagyobb állat maradványát találták
volna, addig mi kereken 80 faj csontját fedeztük fel ilyen módon az üledékben.
Hogy ez a szám milyen magas, lemérhetjük azon, hogy a 80 faj közül 60 az
emlősöktől származik, s jelenleg a Bükkben csak kb. 40 emlősfaj él.
Úgy gondolom nem lenne helyénvaló a felfedezett állatfajok nevét felsorolni,
annál kevésbé, mert a többségüket csak latinul tudjuk megjelölni, magyar nevük
nincsen. Inkább kíséreljünk meg egy életképet festeni arról, hogy milyen is
lehetett a Bükk - hegység élővilága a középső jégkorban (másképpen
mindel-rissz-interglaciálisban) mintegy 400 000 évvel ezelőtt abban az időben
amikor a hasadék vörös agyaga lerakódott. A Bükkben a bükkfának nyoma sem
lehetett. A hegység peremén déli növények, ostorfák (Celtis) éltek, melyek
felhúzódtak a hegyoldalakba. Az erdőkben a tölgy, szil, hárs uralkodtak, a
fennsíkon szórványosan fenyők fordultak elő, de ezek között a déli származású
diófák is jól érezték magukat. Mindezeket igazolja az a vírágpor, mely a
vörösagyagban évezredek hosszú során át fennmaradt.
A hatalmas erdők hajlékot adtak nagytermetű medvéknek, a barlangi medve
elődeinek, párducoknak, farkasoknak, vadmacskáknak. A tisztásokon erőteljes, a
mai szibériaikhoz hasonló őzek, szarvasok, bölények, itt-ott a mai muflonoknál
másfélszer nagyobb vadjuhok legelésztek. A napos köveken gyakorta sütkéreztek a
smaragdzöld gyíkok.
Sziklafalnak kellett lennie már akkor is, mert jellegzetes sziklai
madarak, a déli sarlósfecske és havasi csóka leletei is előkerültek.
A kisebb emlősök, cickányok, egerek, pockok különösen jól mutatják az
időszak átmeneti jellegét. A ma már kihalt, déli jellegű pockok közé itt-ott
már szibériai pockok vegyültek, mintegy előre jelezve a bekövetkező nagy
eljegesedést.
De éjszaka is mozgalmas volt a Tarkő környéke. Denevér-szakemberünk,
Topál György megállapítása szerint 18-20 féle denevér élt az akkori, környéken
köztűk két mai keletázsiai faj. Az öreg fákon a macskabagolynál erőtejesebb
bagolyfaj huhogott és gyűjtötte az utókor szakemberei számára az egereket -
pockokat.
Ez az érdekes állatvilág - mint említettem - a középső jégkorban élt,
egy eddig európaszerte teljesen ismeretlen időszakban. A kutatások legfőbb
tudományos jelentősége éppen az eddig ismeretlen időszak állatvilágának
megismerésében rejlik.
De hogyan állapítjuk meg az állati maradványok alapján, hogy éppen
errőI az időszakról van szó?
Erre a kérdésre többek-közt egy-egy olyan apró állatfaj csontjai
válaszolhatnak, mely faj fejlődési üteme gyorsabb a többinél. Ilyenek például a
jégkorszak folyamán az úgynevezett nyúlfarkú pockok, vagy pocokflemmingek, melyek
utódai Középázsiában ma is élnek. Szerencsére a több ezer tarkői apró csont
között sikerült néhány ilyen kis fogat
találni és a "nyúlfarkú pockok" (a latin-görög Lagurus név
után) eddig ismeretlen új alakját felfedezni. Ez a néhány fogacska azonban önmagában
még nem lenne elegendő bizonyíték a leletek korára vonatkozólag. Azonban más,
tömegesen előforduló apró állatfajok is (cickányok, hörcsögök) átlagméretükben
határozottan eltérnek az eddig ismertektől és néhány ma főleg KeletÁzsiában
található állatfaj, többek közt a mi háziegerünk őse is, mely egész Európában a
jégkori üledékekből eddig ismeretlen volt, itt megjelenik. De az egész, itt
ismertetett állatvilág nem illik bele az eddigi jégkori leletek együttesébe.
Itt a tudomány számra csaknem minden lelet újdonság.
A tarkői kutatások rendkívüli őslénytani eredményei azonban nemcsak a
hazai tudományos körök előtt váltak ismertekké, hanem túlhaladtak máris
határainkon. Az 1961. v-ben, Varsóban ülésező Nemzetközi Negyedkorkutató
(INQUA) Kongresszuson már szerepeltek 41 nemzet 500 kutatója előtt és nagy
érdeklődést váltottatak ki. A
kutatásokat ezévben még tovább folytatjuk.
Az itt vázoltak alapján láthatjuk, milyen nagy tudományos jelentősége
lehet a barlangokban talált ősmaradványoknak. És ennek felelősségérzetét kell
ébresztenie mindazokban akik barlangok üledékeiben ősmaradványokat találnak. Ha
a leleteket megfelelő helyre juttatják hazánk kultúrkincseivé teszik azokat.
Egyre jobban be tudunk hatolni ezek révén a múltba és egyre teljesebb képet
kapunk annak élővilágáról - éghajlatáról. Ellenkező esetben a leletek mint
értéktelen lomok elvesznek mindenki számára.
ÚJABB SZEMPONTOK A CSOBÁNKAI MACSKALYUK-BARLANG EREDETÉNEK KÉRDÉSÉHEZ
A Pilis-hegység egyik legérdekesebb és szakkörökben, valamint a
turisták előtt egyaránt jól ismert karsztjelensége a csobánkai
Macskalyuk-barlang. A Macskalyuk Csobánkától K-re kb. 2 km-re fekszik a
Ziribár-hegy (409 m) DK-i aljában. A jellegzetes víznyelőbarlangba ÉNy-felől
mélyre bevágódott, sziklamedres és időszakosan működő búvópatak torkollik,
amely a Ziribár és a Hosszúhegy (497 m) között, magasan fekvő kis medence vizét
vezeti le a barlangba. A búvópataknak a barlang alatt a felszínen is megvan az egyenes
folytatása. Világosan látszik, hogy a barlang a pataknál fiatalabb korú és csak
később, utólagos beszakadással fejezte le a búvópatak felső szakaszát. Ezt az
utólagos barlangbeszakadást (u.n. batükapturát) bizonyítja az is, hogy a
víznyelőbarlang bejárata és búvópatakja egyaránt a dachsteini mészkövet befedő
hárshegyi homokkőtakarón alakult ki, tehát tulajdonképpen fedett
karsztjelenség, amely csak a hárshegyi homokkőtakaró beszakadásával nyílt fel.
A barlang részletes leírásával, méreteivel és nagy reményekkel
kecsegtető feltárási lehetőségeivel most nem kívánnak foglalkozni, csupán a
barlang eredetének a kérdését vizsgálom.
A barlanggal többször is foglalkoztak a szakirodalomban, KOCH ANTAL
(1871), BEKEY IMRE GÁBOR (1913 és LÁNG SÁNDOR (1953) különböző korú tanulmányai
- bár a részletekben eltérnek egymástól - megegyeznek abban, hogy a barlangot
típusos hidegvizes eredetű karsztos barlangnak tartják. A legutóbbi időkig
magam is ezt a felfogást képviseltem.
1962. áprilisi kutatóutam alkalmával azonban a barlangban több olyan
képződményt találtam, amelyek a barlang hévvizes eredetét látszanak
bizonyítani. Így szépen kifejlődött barit kristályokat a barlang falain és a
törmelékben, jellegzetes gömbfülkeszerű kioldások, stb.
Ezekután a barlang eredetét a következőképpen képzelem el:
A pleisztocén folyamán a Ziribár DK-i oldalában a hárshegyi
homokkőtakarón felszíni erózióval patakmeder alakult ki. Ezzel egyidőben - vagy
talán már előbb is - a felszín alatt már dachsteini mészkőben, hévvizes barlang
oldódott ki a tektonikus hasadékok mentén. Később a barlang mennyezetét alkotó
néhány méteres hárshegyi homokkőréteg zsombolyszerűen felszakadt, és a patak
búvópatakká, a hévvizes barlang pedig karsztos víznyelőbarlanggá alakult át.
Végül a pleisztocénvégi fiatal tektonikus mozgások - a Ziribár tönkjével együtt
- a barlangot és búvópatakját is kissé kiemelték.
Tehát a Macskalyuk eredetileg rejtett hévvizes barlang volt, mely csak
utólag félszakadással - alakult át karsztos víznyelőbarlanggá. A barlang
eredetével és feltárási lehetőségeivel későbbi alkalommal még részletesebben
kívánok foglalkozni.
KUTATÓCSOPORTJAINK MUNKÁJÁRÓL
JELENTÉS a Veszprémi Barlangkutató Csoport 1961. évben végzett munkájáról.
Csoportunk 1961-ben folytatta a Déli-Bakonyban emelkedő Kab-hegy
karsztjának feltárását. Május és június hónapban a Kab-hegy északi oldalában az
Úrkút határában lévő Macskalyuk víznyelő 1960 végén megkezdett bontását
folytattuk. Az előző évi ácsolatot megerősítettük, a tavasz folyamán behordott
friss törmeléket eltávolítottuk, majd folytattuk a nyelő délkeleti sziklafala
mentén hajtott kutatóakna mélyítését. Ugyancsak a Macska lyuk víznyelő mellett
ütöttük fel augusztusi kutatótáborunkat is, amikor további nyolc napot szántunk
az erősen eltömődött víznyelő bontására. A táborozás végéig mintegy 9 méter
mély, majd ezen mélység elérése után keleti irányban 4 méteres vízszintes
szakasszal folytatódó kutatóvágatot hajtottunk a főleg finom, iszapolt
bazaltmálladékból és. korhadó szerves anyagból álló törmelékdugóba. Munkánk nem
járt közvetlen eredménnyel, mert a törmeléket áttörni nem sikerült és a jelek
szerint még igen hosszú eltömődött szakaszra kell számítanunk. Huzatot még a
táró legvégén sem észleltünk, tehát még mindig nem jutottunk túl a tömött,
finomszemcséjű légzáró törmelékrétegen. Eddigi eredményeinkből azt a
következtetést tudtuk levonni, hogy nyelő kb. 3.5 m széles, legalább 10 m
magas, Ny-K irányú hasadék, melynek nyugati vége függőlegesen felszakadt és ez
alkotja a nyelő látható, hatalmas kúthoz hasonló felszíni részét, Ez a hasadék
K irányban lejt, rövid, néhány méteres szakaszon (a Bertalan Károly által
1935-ben feltárt és leírt kis "terem"-ben) járható, de a törmelék
hamar eléri a boltozatot és elzárja a továbbjutást. A törmelék dőléséből arra
következtethetünk, hogy a víz a törmelékben K irányban szivárog el, a további
bontást ezért célszerűen a Bertalan Károly által feltárt szakasz végén, a
sziklaboltozat alatt kell folytatni.
Az őszi hónapokban a Kabhegy csúcsától 200 m távolságban Ny irányban,
az E2 jelű erdőgazdasági erdőterület ÉK csücskében lévő dachsteini mészkőben
kialakult víznyelő bontásával foglalkoztunk. Tudomásunk szerint az irodalom ezt
az aktív, jól fejlett víznyelőt nem ismert csoportunk ezért "Baglyas"
víznyelőnek nevezte el. A gömbölyű bazalt kövekből álló, igen laza hordalékban,
a hatalmas mészkőtömbök mellett 3 m mély aknát mélyítettünk, melynek során
több, vízmosta repedést találtunk a mészkőben, amelyek egyikéből - másikából
élénk légáramlást észleltünk. Október végén olyan méretű rést találjunk a
mészkövek között, melybe kevés bontással bejuthattunk és mintegy 5 méter
hosszan tudtuk követni a törmelékkel részben elzárt vizutat. A továbbjutást
nehezen hozzáférhető hordalékdugó zárja el.
A karszt és barlangkutatás elméletének területén foglalkoztunk a
hidegvizes mészkőbarlangok képződésének kémiai jellegű problémáival. Ezzel
kapcsolatos elméleti eredményeinket a "Karszt és Barlangkutató" c.
lapban részben már ismertettük, részben a közeljövőben tesszük közzé.
A Veszprémi Barlangkutató Csoport 1962 évi kutatási terve.
Feltáró kutatásainkat továbbra is a kabhegyi karsztvidékre
összpontosítjuk. Bekapcsolódunk a barlangkataszterezési munkákba és megkezdjük
a Bakonyban a Győr- Veszprém vasútvonaltól nyugatra eső terület hiányosan,
ismert barlangjainak újrabejárását és felmérését. Lehetőségekhez képest
laboratóriumi kísérleteket végzünk a mészkő és dolomit szénsavas vízben való
oldódásának tanulmányozása céljából, elsősorban a reakciók kinetikájának
meghatározására.
Dr. Markó László
A Dorogi Kadic Ottokár Bányász
Barlangkutató Csoport eredményei
A téli időszakban folytattuk a mélyszinti nagyteremből a barlang
folytatásának kutatását. A baloldali terem oldalfalán lecsurgó víz nyomán a
kutatóaknát sikerült 10 m mélységig lemélyíteni. A mélyítéshez
összerakható vascsövekből készített
háromlábú állványt állítottunk fel. A mélyítés során a törmelékben és
agyagkitöltésen átjutottunk és nagy kődarabokhoz értünk, melyek között a
mélység felé már hézag mutatkozik.
Közben 1962.február 11.-én Benedek Anikó kutatónk a hágcsóval
felszerelt bejárati kürtő közelében a belső termet elválasztó fal mentén
megsüllyedt. A süllyedés nyomán keskeny járat nyílt meg lefelé, amin átpréselve
magát nagyterem álfeneke alatti terembe jutott, mely, mely dőlésének és
irányának megfelelően lejt a belső terem irányába. A terem fölött a lejtős
mennyezet alakult ki. A terem vöröses barna barlangi törmelékben képződött és
egy kürtővel folytatódik a törmelékben a mélység felé. Mintegy 10-12 m
mélységben járható a kürtő a leomlott törmelék tovább eltömte, csak kis hézagok
láthatóak lefelé a kövek között. A továbbjutáshoz a kürtőből a törmeléket ki
kell takarítani. A kürtő a jelenlegi kutatóaknánk felé húzódik ez igazolja,
hogy a barlang mélybeli kutatását helyes irányban kezdtük meg.
Reméljük, hogy most már mindkét ponton fokozott ütemű kutatással
mielőbb sikerül a barlangjárat régóta keresett folytatásának problémáját
megoldani.
2) A Kis-Strázsahegyi új barlang
A Kis-Strázsahegyi Dorog felé néző oldalában működő mészkőbányában
kőkitermelés során végzett robbantással 1962. március 15.-én nagyobb
barlangnyílás tárult fel. A kőbánya udvarának talppontja 15 m magasságban a
kőfal közepe táján mintegy 4 m széles és magas ovális alakú barlangszáj nyílik, mely a hegy belseje felé hasadékszerűen
folytatódik főleg lefelé. A hasadék-barlang
általában 1 m széles és mintegy 20 m mélységig járható be. A bejárat
felett a hegy teteje felé a hasadék nagyobb gömbfülkéévé szélesedik és kb. 2
m-re közelíti meg a külszínt. Ide még nem sikerült feljutni.
A hasadék ÉNy - DK-i irányú és kb. 80o dőlésű, tehát majdnem
függőleges. A bejárat magasságában a hasadék két oldalán eléggé oldott kalcit
kristályos kéreg borítja a falakat. szép oszlopos és sugarad- pikkelyes
formákat mutatva. A színe hófehértől - fekete mangános bevonatokkal
-barna-vörös vasas kérgezéssel - szürkéig üvegszerűen csillogó kristályos
formáig változik
A hasadékon át nagy mennyiségű kő zúdult be az üregbe, mely 20 m
mélységben eltömte a járatot így a mélység felé a továbbjutást elzárta. A
jelenlegi fenéken, mely a hegy belseje felé kb. 25 m-ig lejtősödik, a hasadék
2-3 m-ig kiszélesedik, de csak mintegy 30 m hosszúságban járható, mert a két
végén összeszűkül. A legmélyebb ponton jobbról vékony nyílást sikerült bontani,
melyen át további 2 m-t lehet lejutni ott azonban a befolyt robbantott
kőtörmelék zárja el a további utat.
Itt igen szép, kb.0.5 m széles leszakadt kalcitkristályos kéreg
található, melyen gipsz kéreg bevonat csillog hófehéren. A gipszkéreg a fenéken
az aragonit között kisebb bevonatokkal több helyen is látható. A hasadék teljes
hosszúságában és a fenéktől mintegy 10 m magasságig mindkét oldalán teljesen be
van vonva csipkeszerű ágasbogas borsókás aragonittal, melynek vastagsága 10 - 30 cm között váltakozik. A hasadék két
oldalán nagy tömegben és formagazdagságban gyönyörködteti a szemlélőt a hófehér
és sárgás aragonit kristálybevonat. Ilyen gazdag és szép aragonitos barlang
véleményünk szerint, kevés van országunkban. Helyenként az ágas-bogas törékeny aragonit kristály -
költeményeket aprósugaras kristály pamacsok díszítik, mint sűrű díszes tüskék.
Megemlítjük, hogy a barlang
megnyílásáról Koltász István geológusmérnök kutatónktól kaptunk
értesítést, aki e kőbányának az üzemvezetője. A barlangba elsőként Benedek
Attila ifjú kutatónk egy szál kötélen ereszkedett le és visszamászva beszámolt
a barlanghasadék szép képződményeiről.
A kőbánya üzem szerencsére a barlang irányában már nem folytatja a
termelést, így a barlangot, mint hazánk természeti szépségének újabb
gyöngyszemét sikerrel tudjuk megóvni és megtartani.
A MHT. borsodi
csoportjának Karszt- és Barlangkutató Szakosztálya jelenti:
A miskolci barlangkutatóknak június 1O.-én sikerült bejutni a.
Bükk-hegység egyik nagy barlangrendszerébe. Ezzel a feltárással megdőlt az a
nézet, mely szerint a Bükkben nem létezik nagy barlang.
A barlangrendszert a létrási farakadói Szepessy-zsombolyon keresztül -
közel 10 évi fáradságos, rendkívül nehéz munkával - kb. 145 m mélységben érték
el. A főág eddig feltárt része l km körüli, K-Ny-i irányú, mérete kb. a
Béke-barlang méretével egyezik. A lejutás több szűkületen, függőleges szakaszon
keresztül igen nehéz. A főág rendkívül gazdag cseppkőképződményekben.
A feltárásban, illetve első bejárásban Molnár Gyula, Bödör István,
Kutas Tamás, Várszegi Sándor, Lukácsik József, Zsellér György, Köves László és
Bán István vették ki részüket, átlagon felüli teljesítményükkel méltán
kiérdemelték barlangkutató társaik elismerését.
A Budapesti Lokomotiv Barlangkutató
Csoport jelenti:
Folytatjuk kutató munkánkat a Macska-barlangban. Május hó 9-l0-11-én 7
fővel dolgoztunk. A kutatás során a Kerek-teremben a vízfolyást követve 12
métert haladtunk előre agyagos-köves törmelékben. A Létrás-kürtő tetején kisebb
termet tártunk fel. A tovább kutatás mellett a barlang felmérését is
elvégezzük.
A Vörös Meteor barlangkutatók nyári
terveiből
A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport ez év nyarán is Bódvaszilas
határában üti fel expedíciójának központi táborát. Folytatni fogjuk az elmúlt
évben felfedezett Meteor-barlang további feltárását. Kiépítjük a barlang
bejáratát és megkezdjük a munkát az eddig feltárt szakasz járhatóvá tételére.
Felmérjük a barlang megismert járatait és különféle tudományos megfigyeléseket
és adat gyűjtést végzünk. Megfestjük a barlang patakjának vizét és, ha az
időjárási viszonyok lehetővé teszi, több felszíni víznyelőt is, a hidrográfíai
összefüggések tisztázása végett.
Terveinkben a Vecsem-forrás bontásának folytatása és több víznyelő
megbontása is szerepel. Zsombolykutatóink újabb alsóhegyi zsombolyok
feltárására és bejárására készülnek. Tervbevettük a Meteor-barlanghoz
legközelebb eső, úgynevezett Szőlősfejkerti-forrás kiépítését is, melyet
"Barlangkutató-forrás"-nak fogunk elnevezni.
A Társulat vezetősége május 31.-én ülést tartort, melyen megvitatta az
ügyvezetés kérdését, a nyári kutató táborok támogatására szánt összeg
elosztását és a dorogi barlangnap programját. Mindhárom kérdésben egyhangú
határozattal fogadta el a vezetőség a választmány elé terjesztendő javaslatot.
A választmány ugyanaznap este ült össze. Dr. Bogsch László elnök
javaslatára a választmány úgy határozott, hogy a kiküldött bizottság által
kidolgozott új alapszabály tervezetét a vezetőség vitassa meg, majd a vezetőség
által elfogadott fogalmazásában közölje le a Tájékoztató a tervezetet, hogy az
egész tagság hozzászólhasson és a nyári kutatási idény után összeülő
választmány a tervezetet tagságtól beérkezett észrevételekkel együtt vitathassa
meg.
Elnök őszinte sajnálkozással jelentette be a választmánynak, hogy
Barátosi József társelnökünk - hivatásszerű munkájának jelentős megnövekedése
miatt - Társulatunk ügyvezetői tisztéről, a Tájékoztató szerkesztőbizottságának
elnöki tisztéről, valamint az Oktatási és Propaganda Bizottság vezetéséről
lemondott. Méltatta Barátosi Józsefnek a Társulat ujjászervezésében és
vezetésében végzett kiemelkedő munkáját. Javaslatára a választmány egyhangúlag
jegyzőkönyvi köszönetet és elismerést szavazott meg a lelépő Barátosí József
ügyvezető társelnöknek eredményes munkásságáért.
A vezetőség javaslatára a választmány egyhangúlag úgy határozott, hogy
a Társulat ügyvezetésével az elnök mellett Dr. Dénes György titkárt bízza meg.
Ugyancsak Dr. Dénes Györgyöt választotta meg a választmány egyhangúlag a
Tájékoztató szerkesztőbizottságának elnöki tisztére is.
A választmány egyben felkérte Barátosi József társelnököt, hogy az
oktatási és Propaganda Bizottság elnöki tisztének ellátását - felgyülemlett más
irányú elfoglaltságai ellenére - vállalja továbbra is.
Szilvássy Gyula gazdasági titkár előterjesztette a nyári kutatótáborok anyagi
támogatására vonatkozó javaslatát, melyet a választmányt egyhangúlag
elfogadott.
A választmány ezután határozatot hozott a június hó 24-én Dorogon
megrendezendő ez évi barlangnap programjáról.
Dr. Dénes György titkár előterjesztése alapján a választmány jóváhagyta
135 új tag felvételét és 34 tagdíját nem fizető tag törlését. A Társulat
létszáma ezzel 929 fő.
A választmány meghallgatta a kiadványok szerkesztőinek referátumát és
megvitatta lapjaink helyzetét és problémáit.
A vezetőség előterjesztésére a választmány két új barlangkutató csoport
alakulását vette jóváhagyólag tudomásul és őket a Társulat kutató csoportjainak
ismerte el. Az egyik csoport Vegyipari Dolgozók Természetbarát Egyesülete
Székesfehérvári Könnyűfémmű Osztályának keretén belül alakult Zentai Ferenc
vezetésével. Egyelőre önálló munkahelyet nem létesítenek, régebbi csoportok
munkájába kapcsolódnak bele. A másik kutatócsoport a Vörös Meteor támogatásával
Bódvaszilas községben szerveződött Deres Sándor vezetésével. Munkaterülete az
Alsóhegy. A csoport patronálásával a választmány Dr. Dénes György titkárt bízta
meg.
A Karsztmorfológiai Szakbizottság május 25-én szakülést tartott. Az
előadóülés programján Dr. Leél-Össy Sándor kandidátus előadása szerepelt: Beszámoló
a váci Naszály víznyelőbarlangjának újrafeltárásáról. Az előadóülésen tagjaink
igen nagy számban vettek részt. Az előadás után számos hozzászólás hangzott el
és élénk vita alakult ki, amelyben főleg Gánti Tibor és Vermes János kartársak
vettek részt igen aktívan.
1962. június 8-án újabb előadó ülést rendezett Társulatunk. Ennek
keretében Csomor Mihály és Zalavári Lajos tartottak előadást: Barlangklíma
vizsgálatok a Baradlában címmel. A nagy érdeklődéssel kísért előadást számos
hozzászólás követte.
Ezzel Társulatunk be is fejezte 1962. első félévi tudományos,
előadás-sorozatát.. Legközelebbi szakülésünket előreláthatólag 1962
szeptemberében rendezzük.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Bizottság rendezésében június hó
12-én Venkovics István tartott előadást: Két bakonyhegységi szénbánya nagy
hozamú vízbetörésének karszhidrológiai elemzése címmel. A nagy adatanyaggal
alátámasztott, számos térképpel és grafikonnal szemléltetett, szellemes új
gondolatokat felvető, magas szakmai színvonalú előadás élénk érdeklődést
váltott ki a megjelent szakemberekből. A szakülés úgy határozott, hogy
javasolja az Évkönyv szerkesztőbizottságának, hogy Venkovits István kitűnő
értekezését következő kötetében közölje le. D. Gy.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ez évben június hó 24-én
Dorogon rendezi meg a hagyományos "Barlangnapot" a karszt- és
barlangkutatók országos találkozóját.
A találkozón a Magyar Természetbarát Szövetség Barlangbizottságával
egyetértésben a természetbarát barlangjárók résztvesznek.
A találkozó programja:
6,47-kor indulás Budapest Nyugati Pályaudvarról Dorogra.
8,24-kor fogadás a dorogi vasútállomáson, indulás a "József
Attila" Művelődési Házba. 8,30-9-ig a dorogi barlangkutató csoport
kiállításának megtekintése.
9-11,30-ig a kutatócsoportok ankétja
A kutató csoportok rövid (8 - 10') beszámolója.
Venkovits István társelnök előadása (40').
A dorogi csoport beszámolója és tájékoztatója a délutáni túrákhoz
(20').
11.30-12-ig közös ebéd.
12-19-ig barlangtúrák az alábbiak szerint:
I. Sátorkőpusztai- és Strázsa-barlangi munkálatokhoz, gyalogtúra. II.
Kis-Strázsahegyi új barlanghoz gyalogtúra.
III. Tokod-Altárói bányabeli barlangokhoz autóbusszal.
IV. a XVII. aknai vízbetörések megtekintéséhez, az érdeklődő
karszthidrológusok részére, autóbusszal.
V. Klastrosmpusztára, az Esztergom-i "Ifjú Gárda" barlang
kutató csoport kutató táborába, a pilisnyergi víznyelő bontás megtekintéséhez,
autóbusszal.
20 órakor- visszaindulás Dorogiról Budapestre
21,43-kor érkezés Budapest Nyugati Pályaudvarra.
SZEMLE
KÖNYVISMERTETÉS
Koenigswald, G.H.R.von: Találkozás az ősemberrel. Budapest: Gondolat
1961. p. 215.
Népszerű könyv a Távol-Keleten a harmincas években megindult
ősemberkutatásról. Népszerűen megírt munka, de különös érdekességet az ad neki,
hogy szerzője az utrechti egyetem őslénytan tanára és az ősemberkutatásnak
nemcsak kiváló szakértője, hanem tevékeny részese is. Amit könyvében olvasunk,
mind személyes élmény személyes tapasztalat. Jávai kutatásai és azok rendkívüli
eredményei mind az ősemberkutatás jelentős állomásai. Böngészés a távol-keleti
kínai patikákban. Pár hatalmas majomfog és új név vonul be a tudományba
Gigantopithecus blacki. Davidson Black-ról a pekingi ember felfedezőjéről
elnevezett óriás ősmajom. Aztán a Solo-folyócska melletti terrasz ásatásának
eredménye: a Homo soloensis: A neandertali típusú jávai ősember, az egykori
koponyavadász trófeáinak 11 koponya maradványa. Majd az idősebb rétegekről
kikerült Homo modjokertensis maradványok, melyek a Dubois féle
Pithecanthropusnál is kezdetlegesebbek és a pekingi emberrel mutatnak fel
minden tekintetben messzemenő egyezést. A Meganthropus palaeojavanicus a jávai
óriás ősember. Ennek csak egy állkapocstöredéke kerül elő. Tíz év múlva azonban
már egy másik lelet igazolja, hogy itt nem egy egyedi eltérésről van szó, hanem
méreteinél fogva a gorilla nagyságát is meghaladó ősemberről. Végül még egy
alsó állkapocstöredék, amit először valami elütő orángutánnak tartanak. Csak
mikor jobban preparálják bizonyul be emberi volta. Ez a Megaphoropustól eltérő
ősemberi alak, a Pithecanthropu dubius. De Koenigswald könyvéből nemcsak saját
kutatásainak eredményeivel, hanem a másik sajátos keleti ősemberrel, a Sinanthroppus
pekinensis-szel is megismerkedünk. Ez a 45 egyed gyér maradványaiból Black és
Weidenreich professzor által megformált pekingi ember, mely sajnos a tudomány
szempontjából oly tragikus véget ért. A háború kitörésekor, Amerikába való
mentésük közben e leleteknek teljesen nyomuk veszett. Jávai kutatásai után
Afrika következik és itt felkeresi a szerző a harmadkori emberszabású majmok
lelőhelyeit. Megismerjük a Prokonzult, azt az emberszabású ősmajmot, mely az
átmenetet képezte az alacsonyabbrendü és az emberszabású majmok között. Ezután
a dél-afrikai Swartkrans, az Australopithecusok, a dél-afrikai félemberek
hazája következik. Ezek a Broom által Paranthropusoknak, Plesiantropusoknak
keresztelt átmeneti alakok, fa fogazatuk révén morfológiailag közel is állnak
az emberhez de még is csak majomszerűségben rekedtek. De találtak Swartkransban
néhány olyan álkapocs maradványt, amik nem olyan durvák és majomszerűek és
ezeket a Telanthropusokat, egyesek az Australopithecusok és az ember közötti
átmenet alakjainak, mások pedig már kezdetleges embereknek, az
Australopithecusok kortársainak tartják. Mindenesetre az emberré válás idejének
és származásunk, fejlődésünk pontos megismeréséhez még sok hasonló kutatás és
nagyon sok lelet szükséges Amit azonban eddig felderített a tudomány, azt
Koenigsawaldnak ebből a könyvéből megismerjük. A könyv, melynek szakmai
ellenőrzését és a magyarázó szótár összeállítását
Dr. Malán Mihály végezte, méltán sorakozik a Gondolat kiadó többi
komoly és értékes kiadványaihoz.- viszky
Az ADAC müncheni Turista- és Idegenforgalmi Osztálya az európai
barlangokról ismertetőt adott ki. A barlangok adatait és megközelítési
lehetőségeit tartalmazó ismertetéséből csak a lengyel, román és magyar
barlangok hiányoznak. A füzet, a német könyvismertető szerint is csak ezen
hiányosságok pótlásával válik teljesen használhatóvá. (Mitteilungen 1962. 1.)
Az alacsony Pireneusokban levő Quebe de Cotche vízrendszerét a franciák
a múlt évben megfestették. Az 1800 m magasságban végrehajtott festés két helyen
jelentkezett. Az egyik irányban 1300 m
távolságra, mintegy 250 m esés után a Debatch forrásnál, a másik irányban pedig
2800 m-re 600 m szintkülönbséggel a Ley kaszkád forrásaiban bukkant felszínre.
A festéshez 15 kg fluoresceint használtak. (Spelunca 1961. 4.)
A Németországban levő Estergebirge Hoche Fricken barlangját 1956-ban
müncheni barlangkutatók mintegy 280 m-ig tárták fel. A továbbjutást
tulajdonképpen egy szifont alkotó tó
zárta el. Tavaly augusztusban két garmiscb-partenkircheni barlangkutatónk
érdekes megoldással egy 30 méteres tömlő segítségével sikerült a szifon vizét a
barlang alacsonyabb szintjére levezetni. Három napi munka után sikerült a
kulcsszifon vizét annyira süllyeszteni,
hogy megnyílt a barlang további folytatása és így újabb 406 m hosszú szakaszt
fedeztek fel. A lesüllyesztett kulcsszifon normális időjárást viszonyok mellett
mintegy három hét alatt telik meg újra. A barlang jelenlegi végét szintén, egy
szifont alkotó tó zárja le. Ezzel az akadállyal még nem tudtak
megküzdeni.(Mitteilungen 1962. 1.)
Felfedezték az ausztriai Hochschwab csoportban levő Frauenmauerhöhle és
a Langsteintropfsteinhöhle közti összefüggést. Eisenerzi barlangkutatók Sepp
Ilmeier vezetésével 1961-ben egy 750 m hosszú járat kibontásával a
Frauenmauerhöhle Labyrintusából bejutottak a Langsteintropfsteinhöhle
Walpurgisdomjába. Az összekötő járatot H. Resch már fel is mérte. Így a két
barlang összhossza, beleértve a Langsteinschactathoz, az Eisschachton és a
Frauenmauerhöhléhez vezető összekötő járatokat is 10,5 km, tehát Ausztria egyik
leghosszabb barlangja lett. Ezenkívül azonban, mivel a Langsteinschacht 1604 m
magasságban nyílik, a Langsteintropfstelnhöhle legmélyebb pontja pedig 1060 m
magasságban van, az 544 m-es szintkülönbségével a világ legmélyebb
barlangjainak sorrendjében az Atlasz hegységben levő marokkói Gouffre de
Toghobeit-tel holtversenyben a 8-9. helyet foglalja el. (Die Höhle 1962. 1.)
id.Schönviszky László
Természetes vizgőz feltárás a beremendi
kőbányában.
Dr. Pávai-Vajna Ferenc kandidátus, Ny. főgeológus, Társulatunk
Tanácsadó Testületének tagja írja május 23-án kelt levelében:
A múlt év decemberében egy környékbeli társadalmi munka keretében,
futólag a beremendi kőbányában is megfordultam, s ott a melegvíz-akna melletti
magas kőszikla tetején egy tektonikus pikkelyvonal menten természetes vízgőz
feltárást figyelhettem meg az akkor hideg időben. Az 1928. évbeli toszkánai
Larderello környéki megfigyeléseim után számomra nem volt újság, de itthon
meglepett viszonylag kisméretű aránya ellenére is, mert részemről hazánkban
ilyet még szemmelláthatólag nem figyeltem meg, csak a kimondott hőforrásaink
felszínén. Nagyon örülnék, hogyha valakinek még volna hazánk területén hasonló
megfigyelése és az nekem és a közismeretnek, tudomására juthatna.
Új adat az aggteleki Baradla-barlang
első térképezéséről.
Mindezideig úgy tudtuk, hogy az aggteleki Baradla-cseppkőbarlang első
tudományos kutatója és térképezője Raisz Keresztély Gömör vármegye hites
geometrája volt. Térképét 180l-ben készítette, 1802-ben metszette rézbe, és az
Bredetzky Sámuel könyvében 1807-ben jelent meg. A barlangot Raisz a Vaskapuig,
ismerte, és térképe is addig terjed, de megjelölte a. Domica-barlang bejáratát
is.
Raisz hivatali utódja, Vass Imre, éveken át járta a barlangot, mígnem
1825. június 1-én, igen alacsony vízállás mellett sikerült a Vaskapun
túljutnia, és így megismerte az eddig ismert barlangrésznek egészen az
Óriás-terméig terjedő folytatását is.1831-ben megjelent könyvéhez csatolt
térképe már ezt a részt is tartalmazza.
Nemrég Nemes Klára, az Orsz. Széchenyi Könyvtár Térképtárának vezetője
felhívta a figyelmem gyűjteményüknek egy kéziratos térképére;- amiért neki e
helyütt is hálás köszönetemet fejezem ki. Ezt a térképet 1794 április 28-án Sartory
József az egri püspökség mérnöké készítette a Baradláról, Farkas János és
Czékus ügyész társaságában. A térkép (jelzete: OSzK Ta. 105) a barlangot a
Vaskapuig, illetőleg azon túlmenően, a jósvafői ágba vezető szorostól jobbra
levő nagyobb üregig ábrázolja.
Ezek szerint kétségtelen hogy a barlang első térképezője Sartory József
volt. Részletes ismertetést legközelebb a "Karszt- és
Barlangkutató"-ban adunk róla.
dr. Bendeffy László
1.)
Barlangba
sohase menj egyedül !
2.)
Ha
barlangba készülsz közöld szándékodat barátaiddal, hozzátartozóiddal!
3.)
Barlangban
a karbidlámpán kívül mindig legyen gyertyád és vízmentes dobozba zárt gyufád is
!
4.)
Ha
a karbidlámpát tisztítani, újratölteni kell, akkor csak egy-két perc eltelte
után közelíts gyertyával a szétszedett lámpához!
5.)
Ha
ismeretlen barlangszakaszban jársz, tekints gyakran vissza, hogy a járatot
ellenkező irányból is megismerjed !
6.)
Ha
sziklatömbre lépsz, légy figyelemmel arra., milyen következménnyel járhat a
tömb esetleges megmozdulása !
7.)
Függőleges
barlangok, zsombolyok bejárásánál mindig védje fejedet bányászsapka vagy
acélsisak !
8.)
Kötélhágcsón
csakis kötélbiztosítással, biztosítóövvel szabad mászni !
9.)
A
sok kötélcsomózási mód közül legalább egyet tanulj meg, de úgy, hogy bekötött
szemmel is tudjad !
10.)
Baj
esetén ne kapkodj, ne veszítsd el önuralmadat. Higgadt magatartással társaidat
is megnyugtatod és hozzájárulsz nagyobb szerencsétlenség elkerüléséhez.