A kiadvány sokszorosítását a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága 1236/1961 szám alatt engedélyezte.
Szerkesztő: BARÁTOSI JÓZSEF
Felelős kiadó: Dr. HEGEDÜS GYULA
LEKTOROK: Dr. Dénes György és Kárpátiné Radó Denise
A sokszorosítást az MTESZ sokszorosító osztálya végezte.
Budapest, 1961. szeptember
Készül 900 példányban
Készül a MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT felkérésére, a karszt- és barlangkutatás eseményeinek rögzitése és ezeknek a tagsággal való ismertetése céljából.
Az elektronikus változatot dr. Nyerges Miklós és Szenti Tamás készítette 2005-ben.
Kedves Tagtársak!
Társulatunk, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat él, dolgozik, fejlődik, ezt örömmel állapíthatjuk meg valamennyien. Látható ez a beérkezett jelentésekből, beszámolókból, barlangkutató csoportjaink és tagjaink növekvő számából. Úgy gondoljuk elérkeztünk most már ahhoz a ponthoz, hogy alapszabályunk (megjelent a Tájékoztató 1959. évi októberi számában) II. fejezet 7. pontjára is felhívhatjuk tagjaink és barlangkutató-csoportok vezetőinek figyelmét. Ez a pont így szól:
„A Társulat tagjainak kötelessége: tevékenyen résztvenni a társulati munkában, betartani a Társulat alapszabályait és végrehajtani a vezetőszervek határozatait, fejleszteni szakmai képzettségüket, megóvni és őrizni a Társulat vagyonát, felszerelését, betartani a Természetvédelmi szabályokat és rendszeresen befizetni a Társulat tagdíját.”
Gondoljuk végig társulati életünket, megtettük-e kötelességeinket? A választmány határozatait végrehajtottuk-e? Beszámoltunk-e barlangjainkról, munkánkról rendszeresen? Elláttuk-e vállalt ügyeletünket a Barlangtani Múzeumban? Jelentettük-e táborozásunk kezdetét, végét, létszámát?
Kérjük valamennyi tagtársunkat, hogy legalább pótlólag, de annál sürgősebben, tegyenek eleget alapszabályunkban leszögezett kötelességeinknek.
Barátosi József
ELŐZETES JELENTÉS A VÖRÖS METEOR BARLANGKUTATÓ SZAKOSZTÁLY ÉS
AZ ÁLTALA PATRONÁLT KUTATÓCSOPORTOK 1961. ÉVI EXPEDÍCIÓJÁRÓL
A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály és az általa patronált kutatócsoportok 1961. évi expedíciójuk során kutatótábort létesítettek az Imolai-víznyelőbarlangnál, Bódvaszilason és a Vecsembükkön.
I. A szakoszzályunk által tavaly feltárt Imolai-víznyelőbarlangban a Vörös Meteor kutatói a KÖZÉRT (Élelmiszerkereskedelmi Iskola), a budapesti Petőfi Gimnázium és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium barlangkutatóival együtt, illetve egymást követően végeztek kutatómunkát június végétől augusztus közepéig. Ezalatt a víznyelőbarlang tavalyi végpontján az úgynevezett Omladékos-teremben biztonsági munkákat végeztünk, majd a víz eltűnési helyén az omladékkal és kvarckaviccsal kitöltött barlangfolyosóban bontással továbbhaladtunk
II. Bódvaszilas község határában, az úgynevezett Szöllősfej-kertben, a Vörös Meteor barlangkutatói a Lóczy barlangkutatócsoport tagjaival együtt ütöttek tábort. Munkahelyet az ez év tavaszán felkutatott Nagy- és Kisvizestöbri-víznyelőknél létesítettünk. A kisvizestöbri-brigád egy hetes kemény munka árán bejutott a vízjáratba, mely cseppkövekkel díszes folyosóba vezetett. Több függőleges szakasz után mintegy 100 m hosszú terem következik. A Titánok-csarnokának elnevezett óriási terem a legkülönfélébb cseppkő és mésztufa képződményekben rendkívül gazdag, sőt gipszkristály képződmények is előfordulnak benne. A Meteor-barlangnak elnevezett és eddig kb. fél km hosszúságban bejárt rendszer további feltárását időhiány miatt későbbi időpontban folytatjuk. A barlang élővilágából denevéreket és niphargusokat figyeltünk meg.
A barlang mélyén folyó kis patakot másfél kg fluoresceinnel megfestettük. A számításba jöhető források, köztük a Vecsem-forrás figyelését a bódvaszilasi erdészet vállalta.
III. A Vörös Meteor zsombolykutatói a Vecsembükkön ütöttek tábort július 30-tól augusztus 20-ig. Ezalatt újból bejártak és felmértek egy sor már eddig is ismert zsombolyt, köztük az eddig 65 m mélységig ismert Szabópallagi-zsombolyt is. Ennek alján most bontással egy szűk hasadékon át további 12 méterrel növelték a zsomboly mélységét, melyet így most már 82 m mélységig tártunk fel. - Sikerült több eddig ismeretlen zsombolyt is felkutatni, feltárni és felmérni. Ezeket a Tájékoztatóban sorban ismertetni fogjuk.
Jelentésemet összefoglalva: Expedíciónk teljesítette kitűzött feladatát. Kutatóink derekas munkát végeztek. A legnagyobb sikerét expedíciónk a bódvaszilasi Kisvíztöbrön át feltárt Meteor-cseppkőbarlang felfedezésével érte el.
Az elért eredmények szakosztályunkat és a vele együtt dolgozó többi kutatócsoportot újabb feladatok elé állítják, melyek megoldása már következő expedíciónk programját képezi.
Budapest, 1961. augusztus 25.
Dr. Dénes György az expedíció vezetője.
A MISKOLCI HERMAN OTTÓ KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ CSOPORT JELENTÉSE AZ 1961. JÚLIUS 1-17-ig TARTÓ KUTATÓTÁBOR MUNKÁJÁRÓL
Már negyedik éve foglalkozunk az öt Szinva-forrás vízrendszerének rendszeres kutatásával, vízgyűjtőterületük meghatározásával, barlangjaik feltárásával, azokban a víztárolási lehetőségek megállapításával és a vizek hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatával.
Ennek érdekében 1959-ben 1694 munkaórát, 1960-ban 1696 munkaórát és 1961-ben 2056 munkaórát teljesítettünk.
E munkaidő alatt geológiai, geomorfológiai, hidrogeológiai vizsgálatokat is végeztünk. Már 1958-ban, a nagyárvíz idején is tettünk komoly megfigyeléseket és gyűjtöttünk adatokat. Kutatómunkánkat ezen vizsgálatok eredményei alapján irányítjuk. A 4-es jelzésű csöves Szinva-forrás barlangrendszerének kibontását ezen vizsgálatok alapján kezdtük meg. 1960-ban két esetben, ápr. 4-én és aug. 14.-én sózási és festési vizsgálatokat is végeztünk, amelyek során jó, elfogadható eredményeket kaptunk. 1961. évben áprilisig helyreállító munkákat végeztünk, míg május, június hónapokban tovább folytattuk a mélyítést. Az ezévi táborozáson 14 fő vett részt a tényleges munkában, 1414 munkaórával. A munkaprogram a 2-es és a 3-as aknák újjáépítése és a fenék mélyítése volt. 10 napot átépítésre, 5 napot a szállítópálya és a járó-osztály megépítésére fordítottunk. 14.-én délután elzártuk a nyelőbe ömlő patak gátját és felduzzasztottuk a vizet a másnapi vizsgálatokhoz. 7 m3 víz összegyűjtése után, 15.-én hajnalban beoldottunk 500 kg konyhasót, amit 7 óra 45 perckor a fluoresceinnel együtt engedtünk a víznyelő aknába. Az oldat a forrásban este 20 óra 5 perckor jelent meg először és 16.-án 4 óra 10 percig áramlott a barlangrendszerén keresztül. A festéket most is kiszűrte a nyelőt kitöltő hordalék, mint az előző évi festésnél, amiből arra következtethetünk, hogy még sok agyagos üledék van a víznyelő járatában. A vizsgálat diagrammját mellékelem. Jellegzetesen hasonlít az előző évben elvégzett két vizsgálat eredményéhez. Ezévi vizsgálatainkhoz - kérésünkre - a Vituki kiküldte hozzánk Magyari Gábor geológust, akinek ellenőrzése mellett végeztük a vizsgálatokat. A Vituki 150 kg sóval és 3 kg fluoresceinnel járult hozzá a vizsgálatokhoz. A Miskolci Városi Vízmű 350 kg sóval és gépkocsival segítette munkánkat. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 300.-Ft-al, a Diósgyőri Vasas Természetbarát Egyesület 500.-forinttal és sátorlapokkal nyújtott támogatást, a Magyar Hidrológiai Társaság pedig a havonta felmerült útiköltségeink megváltásával, 1200.-Ft-ot juttatott a táborozás költségeihez. Ez összesen 2000.-forint, ezzel szemben az összes kiadásunk 2690,54 forint volt.
A vállalatok és intézmények felé nemes támogatásukért hálás szeretettel mondunk köszönetet és kérjük, hogy a jövőben is nyújtsanak segítséget, hogy még jobb és még több, eredményes munkát végezhessünk szocialista társadalmunk felépítése érdekében.
A kutatótábor munkájában 16 fő vett részt, névszerint:
Tábor vez.: Gyenge Lajos Lővei Dezső Sándor Attila
h.: Kovács János Csaba Levente Fodor Béla (Pécs)
Kovács Jánosné Csaba Zoltán Szabó Árpád
Farkas János Csaba Attila Magyari Gábor geológus
Farkas János ifj. Fenyvesvölgyi László
Farkas Tibor Papp András
A táborozás ideje alatt mindenki a legnagyobb odaadással vette ki részét a nehéz munkából. De külön dícséretet érdemelnek Kovács János és Lövei Dezső igazán szorgalmas, jó munkájukért. Legnagyobb elismerés illeti azonban Kovács Jánosné tagtársnőnket, ki 4 hónapos kis leányát hozva magával, vállalta az ellátás és főzés gondját-baját.
Minden segítő és résztvevő tagtársamnak mégegyszer hálás köszönetet mondok és kérem további segítségüket munkánk majdani sikeres befejezéséhez.
Gyenge Lajos
táborvezető
A ljubljanai „Nebotićnik” („felhőkarcoló”) tizenharmadik emeletének teraszán üldögéltünk és szürcsölgettük a jégbehűtött „yugococktat”. Dél felől, a városon túl, a Ljubljanica üdezöld lapálya mögött a Postojna környéki erdős karsztplató övezte a látóhatárt, északnyugatra a közel s távoli hegyek mögül a Triglav merész csúcsa törte át az alkonyati felhőfoszlányokat...
Bohinec bácsi, a Szlovén Barlangkutató Egyesület köztiszteletben álló, 62 éves, fáradhatatlan elnöke nagy lelkesedéssel mesélt a szlovén barlangkutatók legközelebbi nagy expedíciójáról:
A 2863 méter magas Triglav merész csúcsáról vastag hónyelv húzódik a völgybe, az ún. Zöldhó. Az örökös hónyelv felső vége 1954-ben a rendkívüli meleg és száraz időjárás következtében megolvadt. A sziklafalban sötét üreg tárult fel, mely mindjárt felkeltette barlangkutatóink érdeklődését. A szerény nyílás hatalmas eljegesedett aknába torkollott. Három expedíció kísérelte meg eddig a barlangba való bejutást. Az elsőt és a harmadikat angolok szervezték. A jéggel való küzdelemben eddig mintegy 200 méter mélységig sikerült leereszkedni. Itt a barlang már 30 méter széles és ezen a részen nincs többé jég. Megfigyelték, hogy az akna még legalább 200 métert vezet lefelé egy darabban.
Az idén a barlang bejárata nem jegesedett el oly nagy mértékben, mint az előző években, ezért barlangkutatóink most szeptember hónap végén vagy októberben megkísérlik a legmélyebb szakaszok bejárását is. Ez igen komoly, nagyszabású vállalkozás lesz, rengeteg felszerelést és bátor embereket kíván. A sok mázsányi kötelet, hágcsót, sátrat és más felszerelési tárgyakat katonai helikopter fogja felszállítani a 2.400 m magasban felállítandó expedíciós táborba.
Nem akarjuk dobra verni, de titokban abban reménykedünk, hogy új barlangunk mélységét tekintve talán még a híres Gouffre Bergernek (Franciaország) is versenytársa lehet... - fejezte be érdekes ismertetését Bohines bácsi.
Őszintén sok sikert kívánunk a lelkes szlovén barlangkutatóknak új nagy vállalkozásukhoz!!
B.D.
1961. május 1-re megnyílt Barlangtani Múzeum nagy látogatottságnak örvend. A sok vendég között külföldiek is szép számmal vannak. A már elkészült vendégkönyvet lapozgatva szovjet, csehszlovák, lengyel, román, angol, német, amerikai, holland bejegyzéseket is találunk. Megjegyzéseik elismerést tartalmaznak az új múzeum részről, de ugyanakkor hiányosságokat is megemlítenek. Többen megemlítik, hogy a feliratok csak magyarnyelvűek, azonkívül a bővebb magyarázó szöveget hiányolják. Sok bejegyzésben olvastuk, hogy a barlang további részére is kíváncsiak lennének. Ezekre a hiányosságokra már mi is gondoltunk, pótlásuk a múzeum továbbfejlesztési tervében szerepel is, de a megvalósításhoz tagtársaink segítségére is szükség van.
Bírálatot kaptunk a múzeumi ügyeletről is, pl. idézzük az alábbi bejegyzést: „Nagy örömmel olvastuk a Barlang Múzeum megnyitásának hírét. Vidékről is többen feljöttek barátaink közül. Vasárnapi programként beállítottuk ezt az érdekes programot is. Nagy lelkesedésünk azonban lelohadt, mert a vezetők kivételesen vasárnap délelőtt, amikor a forgalom a legnagyobb és az érdeklődés is, elfelejtettek bejönni. Legjobb idegenforgalmi propaganda. Kovács János sk. 1961. júli. 23.”
Reméljük ilyen bejegyzésekre többet nem kerül sor.
Ezek mellett sok dicséretet is kaptunk, pl. ilyeneket is olvashatunk: „Nagyon értékesnek találtam az iskolások tanulmányi előmenetele céljából.” „A kiállítás nagyon érdekes, újszerű, a közönség igen keveset tud a barlangokról. A barlangok titka nem csak a fiataloké, hanem a felnőtteké is. A téma igen érdekes és hálás. A kiállítás megszervezői minden elismerést megérdemelnek.” „Köszönjük az értékes magyarázatot.”
A jövőben szeretnénk még sok szép véleményt olvasni múzeumunkról és ehhez egy látogatónk szavaival kívánunk „további sok sikert, az „örök éjszaka” titkainak a megismerésében.”
Jó szerencsét!
Múzeumi Szakbizottság nevében:
Barátosi Piroska, Ács Mihály
TÖREKEDJÜNK TELJESSÉGRE!
Rendszeresen járjuk barlangjainkat. Bizonyára sokan vannak akik azt mondják: „Úgy ismerem a mi barlangunkat mint a tenyeremet!” Talán azt is megvizsgálhatnánk, és jogosan, ismeri-e vajon mindenki a saját tenyerét? Még jogosabban tehetjük fel azt a kérdést: ismeri-e valójában a barlangját? Nem elég ehhez csupán az a tény, hogy nem téved el benne, vagy tudja, hogy hol hova lépjen ahhoz, hogy gyorsan és biztosan közlekedjék a „barlangjában.”
Vizsgáljuk csak meg mit tudunk valóban a „mi” barlangunkról? Kérem a tagokat, még inkább a barlangkutató csoportokat, hogy vizsgálják meg hány pontjára tudnak válaszolni azoknak a kérdéseknek, amelyeket a „Földalatti üregek indexelése” c. cikkünk (megjelent a Tájékoztató 1961. évi áprilisi számában a 12. oldalon) tartalmaz. Kérjük, hogy minden barlangunkról igyekezzünk ezeket az általunk ismert adatokat megadni, leírni és a Társulathoz egy példányban beküldeni. A beérkező legjobb és legteljesebb adatok beküldői között jutalmakat szeretnénk kiosztani. Úgy tervezzük, hogy minden barlangról beküldött „index-jelentés” küldője szerepelne, aszerint, hogy ugyanarról a barlangról viszonylag mennyire teljes a jelentése. Úgy gondoljuk lesznek barlangok, amelyekről bár sokat tudunk, mások még többet jelentettek, más barlangokról pedig csupán néhány adat is az eddigi legtöbb ismeretet jelentheti, tehát az utóbbi hamarabb kerülhet a jutalmazottak közé, mint az előbbi.
Célunk, minden módon, minél több adattal az ország eddig ismert barlangjairól lehető teljes dokumentációt felfektetni. Ezeket a jelentéseket „Index-jelentés erről és erről a barlangról” jelöléssel küldjük a Társulat címére. A beküldésre határidőt nem adunk, a vezetőség időnként bírálja el az addig beérkezetteket.
Barátosi József
Korábbi választmányi határozatunk volt, hogy az 1962 januárjára tervezett közgyűlés tervszerű előkészítése céljából, mindazok akik az érvényben levő alapszabályunkon (1959. októberi Tájékoztató), vagy ügyrendünkön (1959. novemberi Tájékoztató és a közgyűlés utáni módosítás!) változtatni kívánnak, javaslataikat jutassák el írásban a Társulathoz. Eddig egyetlen ilyen javaslat sem érkezett be. Kérjük tehát azokat a tagokat, akiknek ilyenirányú javaslataik vannak, küldjék meg azokat a Társulatnak legkésőbb f. év november hó 10-ig.
Vezetőség.
A Társulat is, a Barlangtani Múzeum is, a Szakbizottságaink is várják a barlangkutató csoportok küldeményeit. Várjuk nem csak a beszámolókat, a kiértékelt eredményeket, hanem a részletes eredményeket, az elkészített térképeket, szelvényeket, gyűjteményeket, fényképeket, amelyeket az ország minden barlangjáról szeretnénk összegyűjteni és mindenki által hozzáférhető dokumentációként megőrizni a Barlangtani Múzeumban. Külön felkérjük azokat a kutató csoportokat, akiknek barlangokról térképeik, képeslapjaik vannak, küldjenek ezekből a képekből 1 - 1 példányt a Társulatnak. Ahol sok ilyen lap van, ott, ha szükséges, a Társulat megtéríti a képek árát.
KÖNYVTÁRUNK GYARAPODÁSA:
Akademia Nauk SzSzSz R. Otdelenie geologo-geograficseszkih nauk-tól, Moszkvából kaptuk cserébe: Materiali komisszii po izucseniu geologii i geografii karszta. Informacionnüj szbornik. No 1.
Országos Széchenyi Könyvtár Könyvelosztójától:
Szabó P. Z.: Magyarországi karsztformák klímatörténeti vonatkozásai.
Szabó P. Z.: A karszt mint klimatikus morfológiai probléma.
Szabó P. Z.: Karstic landscape forms in Hungary in the light of climate history.
Societa Speleologica Italiana-tól, Paviaból cserébe:
Documenti di attivita 1956, 1956-57, 1956-1960.
Discussioni sull'organizzazione Speleologica Italiana svolt al VII. Congresso nazionale di speleologia. 1955.
Pavan M.: Relazione d'attivita della „Societa Speleologica Italiana” Como 1958.
Pavan M.: Relazione sulla classificazione biologica degli animali cavernicoli, Como 1958.
Baggiui A.: Sulla distribuzione della fauna cavernicola Italiana nelle categorie biospelegiche. Como 1961.
Tomaselli R.: Relazione sulla nomenclatura botanica speleologica. Como 1956.
Almini M.: Alcuna considerazionig giuridiche in tema die speleologia. Como 1956
Cotti G.: Guida alla ricerca della flora e fauna delle caverns. Como 1957.
Pavan, Mario-Pavan, Mirte: Speleologia Lombarda. Parte I. Bibliografia regionata. Pavia 1955.
Conci C.: La scheda della Societa Speleologica Italiana per il catasto delle grotte d'Italia. Como 1956.
Pavan M.T.: Contributo alla cocscenza speleologica della regione fra il lago d'lseo e la Valle Trompia in provincia di Brescia. Como 1958.
ELSŐ ÉVKÖNYVÜNK KÜLFÖLDI VISSZHANGJÁBÓL…
A közelmúltban megjelent első évkönyvünket számos neves külföldi barlangkutatóhoz eljuttattuk. Az alábbiakban szemelvényeket közlünk hozzánk intézett leveleikből, személyes megnyilatkozásaikból:
VOJTECH BENICZKI a Liptószentmiklósi Karsztmúzeum igazgatója, (Csehszlovákia): „Őszinte elismerésem a kitűnően sikerült évkönyvért! Büszkék lehetnek rá a magyar barlangkutatók, hogy ilyen szép színvonalas kiadvány jelenhet meg munkájukról!”
Dr. KAZIMIERZ KOWALSKI, a Lengyel Alpin Klub Barlangtani Bizottságának elnöke, Kraków (Lengyelország): „Nagy érdeklődéssel forgattam a Magyar Karszt és Barlangkutató Bizottság első évkönyvét. Mind a szerkesztés, mind a közölt dolgozatok alapos, kitűnő munkára vallanak. További sok sikert kívánok!”
Dr. WALTER BOHINEC, a Szlovén Barlangkutató Egyesület elnöke, Ljubljana, (Jugoszlávia): „Köszönettel megkaptam évkönyvsorozatuk első kötetét. Ebből a valóban nagyon szép és alapos munkából látom, hogy a magyar barlangkutatók milyen szorgalmasan és eredményesen dolgoznak. Gratulálok az egyesületnek a szép sikerekért.”
Dr. BALOGH ERNŐ, egyetemi tanár, Cluj (Románia): „Rendszeresen megkaptam az elmúlt években a Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatót, így figyelemmel kísérhettem a magyar barlangkutatás évről-évre rohamosan növekvő eredményeit. Az új évkönyv komoly mérföldkő ezen az egyre magasabbra vezető, a barlangkutatást új alapokra fektető úton.”
Dr. VLADIMIR PANOS, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Brnoi Tudományos intézetének geomorfológusa, Brno (Csehszlovákia): „Fogadják elismerésemet a kitűnő kiadványukért. Különösen sokra értékelem a jó idegennyelvi összefoglalólat, amelyek jó tájékoztatást adnak a kiadványban megjelent tudományos dolgozatokról. Merem állítani, hogy ez a könyv egyike a Közép-Európában az utóbbi években megjelent legjobb szpeleológiai kiadványoknak! Én is szívesen betársulnék a következő kiadványok írói gárdájába...”
(Összeállította: B.D.)
SZAKBIZOTTSÁGOK MUNKÁJA, MUNKATERVEI:
Az Oktatási és Propaganda Szakbizottság közli ezen az úton, hogy folyó év október-november-december hónapokban barlangkutatók részére alapfokú tanfolyamot rendez. A tanfolyam előreláthatólag minden hónap 2. és 4. csütörtök délutánján 18 és 20 óra között a Petőfi Gimnáziumban lenne, ha elegendő számú résztvevő jelentkezik. Ezúton kérjük a tagokat és a bgkcs-ok vezetőit, hogy levelezőlapon jelentsék október hó 5-ig kik kívánnak ezen a tanfolyamon résztvenni. Vidéki csoportoknak elegendő létszám esetén ott helyben rendezzük meg a tanfolyamot, előadót küldünk. Az ilyen irányú igényeket kérjük levél útján bejelenteni.
Barlangtani Múzeumi Szakbizottság kéri a bgkcs-okat, hogy részére minél több anyagot küldjenek a barlangkutató csoportok. Előre történt bejelentés esetén vidéki csoportoknak hétköznap is megmutatjuk a múzeumot. Kérjük a budapesti barlangkutató csoportok vezetőit, hogy a korábbi megbeszélés és a választmányi határozat értelmében 1961-ben az alábbi vasárnapokon lássák el a Barlangtani Múzeum ügyeletét 10 órától 17 óráig legalább 3 ügyeletessel (egy jegyellenőrző a bejáratnál és két teremőr): SZEPTEMBER 17. Geológiai Technikum. 24. Móricz Zsigmond Gimnázium. OKTÓBER 1. Városterv, 8. Petőfi Sándor Gimnázium. 15. Közért Élelmiszerker. tanuló Iskola, 22. Geológiai Technikum, 29. Vasas Elektromos E. NOVEMBER 5. Vámőr, E., Ruhaipari Liga, 19. Térképészeti Intézet, 26. Móricz Zsigmond Gimnázium, DECEMBER 3. Kinizsi T.E., 10. Vörös Meteor T.E. 17. Petőfi Sándor Gimnázium barlangkutató csoportja.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Bizottság MUNKATERVE 1961. IX. hótól 1961. XII. hóig.
1961. október 27-én 18h-kor: Beszámoló a nyári kutatási munkákról és eredményekről.
1961. december 15-én 18h-kor: Beszámoló a III. Nemzetközi Barlangkutató Kongresszusról. Tartja: Dr. Kessler Hubert.
Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat MUNKATERVE 1961. IX. hótól 1961. XII. hóig.
1961. szeptember 6-án 19h-kor: Vezetőségi ülés, Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székházában, a Lenin teremben. (Gorkij fasor 46/48)
1961. szeptember 13-án 18h-kor: Klubnap a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székházában.
1961. szeptember 27-én 18h-kor: Klubnap, Bányaipari Szakszervezet Székházában.
1961. október 11-én 18h-kor: Klubnap a Bányaipari Szakszervezet Székházában
1961. október 18-án 18h-kor: Választmányi ülés, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetében lévő helyiségünkben
1961. október 20-án 18h-kor: Szakbizottsági előadás az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete termében (Puskin-u 3.)
1961. október 25-én 18h-kor: Klubnap. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyiségében.
1961. november 8-án 18h-kor: Klubnap, Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyiségében.
1961. november 15-én 17h-kor: Vezetőségi ülés a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyiségében.
1961. november 22-én 18h-kor: Klubnap, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete helyiségében
1961. november 24-én 18h-kor: Szakbizottsági előadói ülés az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állatrendszertani Intézete termében (Puskin-u 3.)
1961. december 13-án 18h-kor: Klubnap, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetében lévő helyiségben.
Megemlítjük, hogy a fenti terv időpontjaiban még az egyes előadások nincsenek rögzítve. Kérjük azokat a tagtársakat, akik a megadott időpontokban előadást kívánnak tartani (akár klubnapi beszámolók, akár szakbizottsági ülések) legyenek szívesek minél hamarabb a Társulat titkárságával írásban vagy telefonon közölni.