Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ

 

1961. július

 

 

Készül a MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT felkérésére, a karszt- és barlangkutatás eseményeinek rögzítése és ezeknek a tagsággal való ismertetése céljából.

Szerkesztő: BARÁTOSI JÓZSEF

Felelős kiadó: DR. HEGEDÜS GYULA

Lektorok:  Dr. Dénes György és Kárpátiné Radó Denise

A kiadvány sokszorositását a Művelődésiügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága 1236/1961 szám alatt engedélyezte.

A sokszorositást az MTESZ sokszorosító osztálya végezte. Budapest, 1961. junius hó

Készűlt 900 példányban

 

 

Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002

 

 

TARTALOM

 

       KINIZSI BARLANGKUTATÓK EXPEDÍCIÓJA LENGYELORSZÁGBAN

       MIRŐL BESZÉLTÜNK AZ OKTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG EZÉVI UTOLSÓ TOVÁBBKÉPZŐ ELŐADÁSÁN ?

       VEZETŐSÉGI ÜLÉST TARTOTTUNK 1961. MÁJUS 10.-ÉN.

       HÍREK

       A MAGYAR  KARSZT-ÉS BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁG 1961. május 31.-én ÜLÉST TARTOTT.

       A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT VÁLASZTMÁNYA 1961: JUNIUS 7-én ÜLÉST TARTOTT.

       A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT VÁLASZTMÁNYA 1961: JUNIUS 7-én ÜLÉST TARTOTT.

 

 

 

 

KINIZSI BARLANGKUTATÓK EXPEDÍCIÓJA LENGYELORSZÁGBAN

 

Május 1-ére  virradó éjjel kelt útra a `Kinizsi Természetbarát Egyesület Barlangkutató Szakosztályának, 12 tagja, hogy közel kéthetes tanulmányút során megismerkedjék Lengyelország nevezetesebb karsztvidékeivel, barlangjaival.

A csoport első útja Krakkóba vezetett, ahol Kowalaski és Gradzinski vezetésével a krakkói klub tagjai határtalan, szeretettel fogadták a magyar kutatókat.

A programban elsőnek a Krakkói Jura szerepelt. A Krakkó és Czestochowa között húzódó, vastag lösszel borított jura mészkőtáblában mintegy 500 kisebb-nagyobb barlangot tartanak nyilván a lengyel szpeleológusok. Nagyrészük szűk, legfeljebb 50-100 m hosszúságú szenilis üreg. Az Ojówi-völgyben, Lengyelország egyik nevezetes Nemzeti Parkjában bejártuk a paleontológiai leletekről, híres Clemna-barlangot, majd egy szomszédos völgyben a Wiershowska Górna-barlangba ereszkedtünk le. Ez a 640 m hosszú, nagyrészt vízszintes jártakból álló, labirintus jellegű barlang a Krakkói-Júra leghosszabb ismert barlangja. A tönkösödött,  majd  kiemelet  mészkőtábla , egyik fiatalon bevágódott szűk völgyecskéje oldalából nyílik, mint a legtöbb itteni barlang. Az Ursus Speleus kedvenc tanyája volt, a barlang falait a hozzádörgölődő medvék szőre fényesre csiszolta.

Az expedíció központja a Nyugati-Tátra volt, ahol a Koscieliska-völgyben épült kedves kis Ornak- menedékházban ütöttünk tanyát.  Ez a menedékház a Lengyel-Tátra mészköves vonulatának központjában fekszik, köröskörül a triázmészkövek1800-2100 m magas meredek falai övezik.

Ez a barlangvidék alpesi ,jellegénél fogva alapvetően különbözik a Krakkói-Jurától. Alaktanilag a fiatalos a formák dominálnak, majdnem minden barlang szűkebb-tágabb hasadékok rendszeréből áll és a gyorsan süllyedő erózióbázisok emeleteket hoztak létre.

Első utunk Lengyelország legnagyobb barlangjába, a Koscielska-völgyben nyíló Zimna-barlangba vezetett. A bejárati szakasz 2-3 m széles, 5-8 m magas omladékos hasadékfolyosói után elértük a Gótikus-termet, ahol két csoportra oszlottunk: Az első csoport megkezdte a barlang rendszeres fényképezését, míg a másik tovább folytatta útját. Megismerkedtünk a tátrai barlangok rémével: a vízzel. Hazai viszonyok között már hozzá szoktunk aggtelekvidéki barlangjaink 9-10 oC-os meleg patakjaihoz, itt a Zimnában az első találkozásunk az alig 1-2 oC-os vízzel nem tartozik legszebb emlékeink közé. Először a víz felett traverzálással igyekeztünk a nemkívánt fürdőzést elkerülni de később erre már nem volt mód, s combig gázoltunk a fagyasztó vízben. Tátrai barlangkutató túrákra ez az időszak a legkedvezőtlenebb: a hóolvadás következtében ilyenkor a legvizesebbek a barlangok.

800 m távolságra jutottunk el, amikor a víz csaknem a mennyezetig teljesen kitöltötte  a barlangjáratot; elérkeztünk ahhoz a hírhedt szifonhoz, mely a  lengyel kutatóknak is oly sok bosszúságot okozott. A sok szétszórt  vödör kötéldarab, deszka itt arról regél, hogy három évvel ezelőtt nagy küzdelem folyt a szifon túlsó  oldalán rekedt két krakkói barlangkutató kimentéséért. Pedig néhány robbantással ezt a szifont is meg lehet nyitni, azonban a lengyel kutatók az  ilyen mesterséges beavatkozást  a barlang eredeti természeti szépsége ellen elkövetett legnagyobb bűnténynek tartják. Még az idevezető barlangjáratokból sem távolították el azokat a beszorult ingó sziklatömböket, amelyek bármely pillanatban - egy rossz lépés következtében -súlyos szerencsétlenséget  okozhatnak. (Néhányat közülük tagtársaink ügyesen kioperáltak, ártalmatlanná tettek).  A barlangjáratokban olyan erős volt a légáramlás hogy karbidlámpáinkat sokszor kioltatta az erős szél. A következő nap négy nagyobb barlang szerepelt  a műsoron: a Mylna a Rakowicka a  Pisana és a Lodova-barlang, ahova egy-egy kisebb csoportunk szállt le. Számunkra talán a legérdekesebb a Ladova-jégbarlang volt, mely a Ciemniak-csúcs (2096 m) oldalában 1715 m magasban nyílik. Bizony  itt jó hasznát vettük a hazulról hozott hágóvasaknak,. jégcsákányoknak, hágcsóknak és köteleknek. De talán legtöbbet ért az a hatalmas jégvágó fejsze, amelyet a menedékházból kaptunk kölcsön. Felejthetetlen élmény volt, amikor a jéggel borított első nagy terem közepén egy jégben vájt, szűk nyíláson leereszkedtünk az alsó terembe. Öt-nyolc méteres jégsztalagmitok között találtuk. magunkat, melyek lámpáink fényében óriási fehér kísérteteknek tűntek.

Emlékezetes marad számunkra Chocholowskai-barlang bejárása is. Már a szűk lyukon való bebújás is gyanús volt: Janusz Baryla lengyel barlangász kísérőnk itt nem jött le velünk, mondván: hat évvel ezelőtt már járt ebben  a  barlangban és az örök életére elég volt neki. Valóban: ilyen pokoli labirintussal még sehol nem találkoztunk! Órákon át kerestük az utat  a barlang második kijárata felé ahol egy magas kürtőből, hol egy szűk hasadékból ugyanoda jutottunk vissza, ahonnan elindultunk. A Mátyáshegyi-barlang járatrendszere gyermekjátszótér a Chohalowskához képest! E nap hátralevő része további izgalmakat hozott: női brigádunk 2 tagja, akik a környék legmagasabb csúcsát - a már Csehszlovákiában fekvő Bystrát - mászták meg, fergeteges hóviharba kerültek és nyomtalanul, eltűntek.  Az esti órákban két mentőcsapatunk indult keresésűkre, de eredménytelenül tértek vissza. Már az éjszakai mentést, szerveztük, mikor az elveszett leányok a derékig érő hóban való gázolástól, majd a jeges patakokon való "fürdéstől" kimerülten, átázva, megérkeztek.

 Több társunknak keserves órákat szerzett május 9-én a Mietusia-barlang bejárása. Képzeljünk el vagy 150 m hosszú, legfeljebb 1 m átmérőjű (helyenként alig 50.-60 cm) csúszós, vizes csövet, amely 40-50 fok, de néhol 60-80 fokos lejtéssel halad lefelé a hegy gyomrába. Az alsó részen, ha nem vigyáz az ember, úgy kirepülhet belőle egy szakadék fenekére, mintha ágyúból lőtték volna ki.  A lemenetel - hála a jó nehézségi erőnek viszonylag könnyű volt, de a feljövetel - átkozott nehézségi erő! - alaposan megizzasztott mindenkit. Ráadásul egy csomó hágcsót és kőtelet is cipelnünk kellett  mivel ez a csőfolyosó csak a bejárata az igazi nagy barlangnak,.mely a legutóbbi Időkig 200 m-es mélységével a Ny-Tátra legmélyebb barlangja volt. Sajnos, a komoly, műszaki és szervezési felkészülés ellenére a barlangot nem sikerült teljes hosszában - mélységében végig, járni, a főjáratban mindkét irányban két hatalmas vízzel telt szifon zárta le az utat.

Tátrai utunk nem korlátozódott csak földalatti utakra; csoportunk tagjai a környező gerincek mintegy 15 legmagasabb  csúcsát mászták  meg, dacolva a kedvezőtlen időjárással. Lengyelországban  tovább erősítettük azt a szoros barátságot, amely a lengyel és a magyar kutatók közt az évenkénti  rendszeres találkozások során már kialakult. Elsősorban a  krakkói, a zakopanei. a varsói és  és a czestochowkai klubok vezetőivel  és tagágával  tanácskoztuk  meg a jövőbeni együttműködésünk programját. Krakkóban a Geológiai Intézetben  tart ott összejövetelen Magyarország barlangjairól tartottunk vetítettképes előadást, míg a lengyelek levetítették részünkre egyik franciaországi  expedíciójukról készült filmjüket.

Csehszlovákián átutazva megtekintettük a Macocha-Punkva, a deményfalvai Béke és Szabadság-barlangokat és szoros baráti kapcsolatokat építettünk ki banskai és liptószentmiklósi  barlangkutató csoportokkal, intézményekkel.

Úgy véljük, hogy utunk nem csak a résztvevők számára volt igen hasznos és tanulságos, hanem  sikerült a lengyel, csehszlovák és magyar barlangkutatók között  már hagyományossá vált barátságot is tovább erősítenünk.

Balázs Dénes

 

MIRŐL BESZÉLTÜNK AZ OKTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG EZÉVI UTOLSÓ TOVÁBBKÉPZŐ ELŐADÁSÁN ?

 

Már az előző Tájékoztatóban írtunk erről az április 27-én tett megbeszélésről. A megbeszélésen 9 budapesti barlangkutató csoport  és valamennyi vidéki csoport is képviseltette magát, Miskolc és Rudabánya  kivételével. Megegyeztek abban, időszerű volt beszélni a barlangkutatók szervezéséről irányításáról, vezetéséről. Az elhangzott hozzászólások alapján a következő lényegesnek mondható szabályok  intelmek, és javaslatok ajánlhatók  mindenki figyelmébe:

1. Mindenkor ügyeljünk a hangnemre amelyet barlangkutató csoportunkon belül használunk és megengedünk. Legyen az mindig és mindenki előtt megfelelő, baráti, udvarias és semmilyen szempontból sem kifogásolható. Különösen gondoljunk erre táborokban.

2. A barlangkutató csoport vezetője személyében is felelős a biztonsági rendszabályok betartásáért. Ha azokat betartjuk, ha a 18 évesnél fiatalabakkat nem hagyjuk  egyedül a  barlangok járásánál, munkájuk végzésénél, a barlangkutatás nem lesz veszélyesebb mint a szertorna.

3. A bgkcs. vezetőjének tudta nélkül ne menjen senki túrára.  Túrákon a vezető egyszemélyes felelős, rendelkezéseit a  résztvevők kötelesek betartani. Előre, meg kell határozni hogy a tervezett barlang-túrán hány személy mehet a vezetővel, és a barlangban mindenkor kívánatos ugyanabban a sorrendben haladni, az előttünk és a mögöttünk haladóval a kapcsolatot okvetlen fenn kell tartani. Túrákon nem szégyen egymástól segítséget kérni.

4. Feltáró  munkánál fokozott a veszély és fokozott a vezető felelőssége. Különösen veszélyes az alulról felfelé való  feltárás: Robbantásoknál nem csak az igazolvánnyal rendelkező robbantómester  felelős, hanem felelős a bgkcs. vezetője is!

5. Ha óvatosságunk ellenére is baleset történik, azt okvetlenül jelentsük az MKBT vezetőségének is.  Kívánatos, hogy a barlangkutatók baleset biztosítást kössenek.

6. Helyes lenne, ha a bgkcs-ok tagjaik szülői részére is tartanának időnként tájékoztató előadást arról is, hogy mit csinálnak és arról is, hogy hogyan végzik azt. (Természetesen itt  a fiatal tagok szüleire gondolunk, idősebbeknél esetleg a családtagok vehetők figyelembe,  mint érdekelt, szinte "pártoló tagok".)

 

(Barátosi József)

 

VEZETŐSÉGI ÜLÉST TARTOTTUNK 1961. MÁJUS 10.-ÉN.

 

A vezetőségi ülés elsőrendű feladatának tartotta a nyári táborozási engedély címén költségvetésileg biztosított keret szétosztását megvitatni.  A szétosztást a segélyt kérők között lényegében a múlt évi elvek alapján szeretnénk megvalósítani.  A vita alapján elkészülő  szétosztást a 1961. ,június 7-i választmányi ülés fogja jóváhagyni, utána azonnal megküldjük postán az érdekelteknek. Ezután a kiadványainkkal foglalkozott az ülés. Szükségét látták, segítséget kérni a NIM-től, hogy az 1960-ról és az 1961-ről kiadandó két Évkönyvünk mellett még egy kiadványt jelentethessünk meg nyomdai úton. Ezt ha lehet e Társulat adná ki, míg a tájékoztatót és az Évkönyveket továbbra is a Bizottság jelenteti meg: Bertalan Károly. dr: társelnökünk arról ,tájékoztatta a vezető­séget, hogy a szerkesztés csaknem teljesen elkészült az 1960. évi anyaggal és megkezdte már az 1961. évi anyag szerkesztését is.

Régi tagokból és lelkes új jelentkezőkből Lóczy Lajos névvel új barlang­kutató  csoport kérte elismerését. Tagjai a BÁV-hoz tartoznak.  A külföldi nagy létszámú expedíciókkal kapcsolatban komoly akadályokról számolt be az ügyvezető társelnök. A Csehszlovákiába tervezett túra vezetői még reménykednek útjuk megvalósulásában, de a lengyelországi expedíciót ilyen nagy tömeggel nem lehet megvalósítani.  A jelentkezőknek a pénzt vissza kell fizetni, Lengyelországból ilyen nagy létszámú 'csere-csoportot nem tudunk kapni, másképpen pedig nem valósíthatjuk meg utunkat. (Időközben ennek a csoportnak a vezetősége már meg is kezdte a befizetett összegek visszafizetését. Szerk.)

A felsoroltakon kívül még, folyó ügyeket, bejelentéseket, költségvetési kérdéseket tárgyalt meg a vezetőség. Tudomásul vette azt a bejelentést, hogy si­került  határidőre, május 1.-re  a  "Barlangtani Múzeumot"  az MKBT és MKBB tagjainak  megvalósítani. Elfogadta azt a javaslatot, hogy a Barlangtani Múzeum és az MKBB, valamint az MKBT között közvetlen kapcsolat megteremtésére és  folyamatos biztosítására BARLANGTANI MUZEUMI SZAKBIZOTTSÁGOT' hozzunk létre. Ennek a szakbizottságnak elnökéül dr. Papp Ferenc  egyetemi tanárt, társelnökünket kérte fel a  vezetőség. A bizottság tagjainak tekintjük természetesen, munkakörüknél fogva, az összes szakbizottágokat, mint  szakmai  irányítókat és munkatárasakat, azonkívül Ács Mihály, Barátosi Piroska, Buda György,  Kenézlői  László, Müller Ernő és Winkler Mária jelentkeztek rendszeres munkára eben a bizottságban. (További aktív tagok jelentkezését kér­jük  és  várjuk !)

 

 

HELYREIGAZITÁS !

 

A Tájékoztató májusi száma  7. oldalán a Pálvölgyi-barlang  térképe alatti két rajz az egri ifjúsági csoport munkahelyét a  vöröskői  időszakos  forrás  ősi forrás szájánál  kibontott barlangot ábrázolja A rajz eredetét az egri ifjúsági

csoport - Örsi András és társai - készítették.

 

HÍREK

 

Még a múlt év őszén vállalkoztak az egri barlangkutató csoport vezetői arra hogy 1961-ben  ők rendezik meg a barlangnapot.  Az egri barlangnap tervezett programja a kővetkező:

Július 1-én délután a vidékiek érkezése, fogadása. Este az egriek munkájáról ismertető előadás. Utána az egri bgkcs múlt nyári kutatásáról felvett keskenyfilm bemutatása.

Július 2-án délután városnézés. Délelőtt külön autóbusszal a heregréti kutatótábor és munkahely megtekintése. Hazautazás még ezen a napon. (Költségeket minden csoport maga fedezi. Szerk.)

 

A veszprémi barlangkutató csoport június 11-én barlangismertető túrát vezetett a kabhegyi BUJÓLIK barlanghoz. A túra célja volt megismertetni a természetjárókkal a barlangkutatást, mint sportot és népszerűsíteni, megkedveltet_ ni a barlangkutatást. A bgkcs. bemutatta az 1960-ban feltárt 138 m  hosszú  Bujólíkat, a Bakony ezideig legnagyobb barlangját, továbbá a kis körsétával elérhető, kibontás alatt levő Macskalyukat, és több kibontásra váró víznyelőt.

A budapesti Szabó József geológiai technikum 12 barlangkutatója az írásbeli érettségi vizsga Ideje alatt, két napra,. a Kiskőháti-Zsombolyt (Bükk) kereste fel. Éjjelre is ott sátoroztak a zsomboly közelében.

 

TÁBOROZÁS

 

Az alábbi nyári táborozási tervekről és helyekről kaptunk eddig hírt: Egri bgkcs. (300 -) 1. Tarkő-Heregrét , 2. Vőrőskő

Kinizsi bgkcs. 1. Teresztenye (500-) 2. Égerszög (500-)

Közért isk. Imola (500 -)

Hermann 0. Miskolc Oroszkúti- Víznyelő (300­) Lóczy Lajos bgkcs.; Alsóhegy (400-)

Műegyetemi Vass Imre bg. (500 -)

Petőfi S.g. Imola (400 -)

Rudabányai  bgkcs. TeIekes- völgy

Szentesi- Imola ( 700,-Ft) Vámőr és a Ruhaip. bgkcs. Latorkút (500:-Ft) Répáshuta (300-Ft) Városterv bgcs. Látóhegy.(Budapest) (400 Ft)

Vass Imre Baradla bg. (500 Ft)

Vörös Meteor I. Imola (650-) 2. Bódvaszilas (400-) Vecsembükk (250-).

 

A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága jelenti

 

A csehszlovákiai expedíció - lapzártakor még - eredménnyel kecsegtet,  a lengyelországi, ilyen nagy létszámmal nem sikerült. A befizetett összegeket az expedíció  vezetősége visszafizeti.

Már most kéri a szakbizottság a Társulat  tagjait, hogy a jövő esztendőre tervezett külföldi utazásra jelentkezzenek (Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság) Jelentkzés a bgkcsok vezetőjén keresztül azok javaslata alapján történik.

A javaslatban az egyéb adatok mellett meg kell  jelölni, hogy a jelentkező Társulatunkon  belül - tehát kutatócsoportjában, vagy valamelyik szakbizottságokban - milyen munkát végzett.

 

Budapest Városterv Barlangkutatócsoport

 

1960. évi munkájáról f. év május 22-én, klubnap kertében tartotta meg beszámolóját. A beszámolón, illetve annak tervezgető megbeszélésén is részt vettem Tanúságos; érdekes volt a tennivalók megvitatása, kitüntetésnek vettem hogy zártkörű klubnapukra engem is meghívtak. Az MKBT részére most is mint az elmúlt esztendőben szépen bekötött, rajzokkal, fényképekkel kiegészített egyévi munkájukról szóló naplót adtak át. .Bár volna ilyen minden barlangkutató csoportunknak, most már hatalmas könyvtár állna a Társulat rendelkezésére.

Előttem a napló, lapozgatom....

A napló munkahelyük a Látóhegy környékéről  szóló  3 db 1:10000 mértékarányú térképpel kezdődött. Utána felsorolja, hogy kik  vezették a naplókat kik készítették a rajzokat, ki a karikatúrákat, a fényképfelvételeket és végül ki gépelte. Mire végig olvasom a neveket 11 név kerül elém, a Városterv bgkcsoport magját képező tagok. A könyvet a kitartó komoly munkáról írt sorok és a derű, a bizakodás jellemzik. Szinte együtt érzünk velük a sorokon keresztül  abban a mindannyiunknak is megszívlelendő, hitükben, hogy "csak kitartó, állhatatos munkával érheti el az ember a maga elé; tűzött célt.

A munka részletes ismertetésére most nem térhetek ki, de meg kell  említenem, hogy ez a  napló tartalmaz rendszeres hőmérsékletméréseket táblázatban, egész évről  szóló kimutatást a munka dandárját végző személyekről (463. foglalkozást egy éven át), ugyanennek grafikonját, végül a barlangról alaprajzot és hosszmetszetet. (Barátosi  József)

 

Petőfi Gimnázium és a Vörös Meteor barlangkutató csoportjainak középiskolás diákjai az érettségi írásbelik alatti szünetben tábort ütöttek a Mátyás­hegyi-barlang Szinház-termébem. A háromnapos földalatti tábor keretében bejárták a Mátyás-hegyi-barlang szerteágazó járatrendszerét és felmérést végeztek a Sárdagasztó hasadék utáni Meteor folyosóban. A földalatti tábor jó felkészülés volt a nyári kutatótáborba készülő fiatal, barlangosok számára:

( Dr. Dénes György)

 

A közelmúltban alakult Lóczy Lajos bgkut. csoport az elmúlt hetekben a pomázi kőfejtőben mutatkozó járatnyomokból kiindulva bontással három érdekes kisebb barlangba jutott be. A kőfejtő közelében még két másik üreget is felkutattak, egy közeli ház udvarában pedig, a lakosság, útmutatása nyomán bontással feltárták egy barlang három üregét. Ez utóbbi munkahelyen a feltárást folytatják a kutatók azután sorraveszik, az előbb említett kisebb barlangokat és üregeket is (Dr. Dénes György)

 

A Veszprémi Barlangkutató Csoport folytatja a kabhegyi-Macskalyuk víz nyelő tavaly ősszel megkezdett feltárását. A helyenként megrongálódott ácsolatot kicseréltük, kijavítottuk, majd eltávolítottuk a kutatóaknába behordott friss, törmeléket. Május 14-én, már ismét, az akna további mélyítésén dolgoztunk. A törmelék. változatlanul, teljesen tömött és így még mindig rejtélyes, hogy a hóolvadáskor vagy felhőszakadások . alkalmával néha percenként több köbméter vizet is eltüntető nyelőben merre folyik el a víz.

(dr. Markó Lász1ó)

 

A MAGYAR  KARSZT-ÉS BARLANGKUTATÓ BIZOTTSÁG 1961. május 31.-én ÜLÉST TARTOTT.

 

Az ülést dr. Dudich Endre egyetemi tanár, a Bizottság elnöke nyitotta, meg és vezette. A vitaindító előadást dr. Kretzói Miklós  társelnök  tartotta. A Bizottság lényegében két szempontból vizsgálta meg a szakbizottságok munkáját. Egyik szempont volt, hogy a szakbizottságok és az MKBT barlangkutató csoportjai között hogyan lehet jobb kapcsolatot teremteni és így további munkát eredményessé tenni ? A másik szempont a szakbizottságok munkája és a most megszervezett "Barlangtani Múzeum" szorosabb kapcsolatát milyen úton lehetne gyümölcsözően biztosítani ?

Az elhangzott  hozzászólások és a vita folyamán a következő tennivalók alakultak  ki.

 

  1. A szakbizottságok készítsenek egymással is összehangolt éves, esetleg több éves mnnkaterveket, amelyekben a barlangkutató csoportoknak is szánjanak feladatokat.
  2. A szakbizottságok teremtsenek  közvetlen kapcsolatot a  barlangkutató csoportokkal. Igyekezzenek a csoportok tagjai közül  összekötőt, később szakembert kinevelni maguknak. Ideális lenne ezeknek esetenként gyakorlati oktatást is  biztosítani, olyankor amikor a szakbizottság dolgozik.
  3. A szakbizottságok építsenek ki kapcsolatot azokkal a szervekkel és társulatokkal ahonnan közvetlen és gyors segítséget kaphatnak szükség esetén szakirányítás  szempontjából a bgkcsoportok.
  4. A Barlangtani Múzeum legyen egyik tudományos alapja a szakbizottságok munkájának, támogassák ezt közvetlen anyagátadással is.
  5. A Barlangtani Múzeum felé minden szakbizottság jelöljön ki és kérjen fel csoportjából összekötőt, aki rendszeresen  tartja a  kapcsolatot a  Barlangtani Múzeum Szakbizottsággal látogatja  a múzeumot és segít annak szakirányú fejlődésében.
  6. A Barlangtani Múzeum fejlődésének  bizosítására agilis, nagylétszámú Múzeumi  Szakbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjai közvetlen átrendezés, múzeumi tárolás, nyilvántartás  munkájában is részt vesznek.
  7. Fel kell kérni az MKBT barlangkutató csoportjait, hogy mint csoportok vállalják vasárnaponként 10-tőI 17 óráig a múzeumőrség ellátását ebben az esztendőben.
  8. A Barlangtani Múzeumi Szakbizottság dolgozzon ki magának részletes munkatervet, amely nagyjából a következőkből áll: létszámkiegészítés, meglevő anyag leltározása a Múzeumban, megfelelő szakszerű és korszerű múzeumi anyagátrendezés, ismertetőszöveg szerkesztése, annak minél több nyelvre való lefordíttatása, további tárolási lehetőségek biztosításának megvalósítása.

 

A MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT VÁLASZTMÁNYA 1961: JUNIUS 7-én ÜLÉST TARTOTT.

 

A Társulat elnöke más irányú elfoglaltsága miatt kimentette magát, a választmányi ülésen az ügyvezető  társelnök elnökölt.  A Választmány az ülésen az alábbi ügyekben döntött, illetve az alábbiakat vette jóváhagyólag tudomásul:

 

  1. Ügyvezető társelnök ismertette a két választmányi ülés között történteket. (Miskolci csoport, Barlangtani Múzeum,. külföldi  utak, évkönyvek, társulati jelvény, és a gellérthegyi Szent Iván-barlanggal kapcsolatosan).  A Választmány tudomásul vette hogy az  idén az önköltségen tervezett külfödi utak nem valósulnak meg, a lengyel túra vezetősége már vissza is fizette a befizetett 100.-Ft-ok at. A szlovenszkói túra vezetői még reménykednek. A felsoroltakkal kapcsolatban a Tájékoztatók már mindent ismertettek, részletezésre nem volt szükség. A Választmány kimondotta,  hogy a már megjelent Évkönyv megvásárlására  nagyobb  súlyt kell helyezni a barlangkutató csoportokon belül.
  2. A Választmány foglalkozott az MKBB ez évi két ülésén elhangzott előadásokkal és az ottani javaslatokkal. Elfogadta és támogatni kívánja a barlangok indexelésére vonatkozó  javaslatot. Ez látszik egyedüli módszernek  ahhoz hogy, minden barlangról meglegyenek azonos szempontokból fölvett adataink és azok ősszhasonlíthatók legyenek.  (Az MKBB ülésén  megalakult INDEX BIZOTTSÁG már június végén, vagy július elején megtartja első  ülését. Szerk.) Örömmel vette tudomásul a Választmány a barlangkutató csoportok és a szakbizottságok között tervezett szorosabb együttműködés tervszerű  megvalósítását. 
  3. Dr. Dénes György titkár ismertette, hogy tagnyilvántartásunk szerint tagjaink száma 700 fölé emelkedett, de csak 500 tagunkból mondhatjuk, hogy fél évnél kevesebb tagdíjhátraléka van. Ezúton is felkérjük tagtársainkat és a bgkcsoportok vezetőit, hogy rendezzék tagdíjaikat.  A titkárság egyeseket levél útján lesz kénytelen_tagságnak rendezésére felszólítani. Választmány határozata alapján. Hasonlóan néhány bgkcs-ot is felszólítunk rendszeresebb munkára; vagy a csoport  szüneteltetésére.

4.      Az időközben alakult szakbiztottságokat a Választmány jóváhagyólag tudomásul vette, sőt felvetette egy GEOLÓGUS SZAKBIZOTTSÁG szervezését is.  A Nehézipari Minisztériumban dolgozó dr. Hegedűs Gyula főgeológus és az Orsz."Földtani Főigazgatóságon dolgozó dr. Jaskó Sándor főgeológus választmányi tagjainktól várja a választmány ennek a szakbizottságnak megszervezését és megindítását. Nevezetteket erre a Választmány felkérte.

  1. Az Egerben rendezendő Barlangnapot a Választmány tudomásul vette.
  2. A Választmány rövid vita után elfogadta Szilvássy Gyula gazdasági titkárunk javaslatát az  idei nyári táborozási segélyekre. Az összegeket külön közöljük. A fennmaradt 600 forintot a Vezetőség ott kell, hogy felhasználja, ahol erre a munkák kapcsán szükség mutatkozik.
  3. Balázs Dénes titkárunk ismertette kiadványaink helyzetét. Augusztusra várható a Társulat kiadásában megjelenő 5 ív terjedelmű középlapunk megjelenése. 1960.évrő1 szó1ó Évkönyvünk kézirata elkészült, már az 1961. évin dolgozik a szerkesztőség.
  4. Neppel Ferenc titkárunk ismertette, többek között, a nyári társulati munkatervet (lásd külön) amit a Választmány jóváhagyólag tudomásul vett.
  5. Mindenkit felkérünk, hogy jogi tagdíjak szerzésével segítse a Társulat anyagi helyzetét. Kiadványainkhoz segélyért a NIM-hez is fordultunk.

(Barátosi János)

 

A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat és a Magyar Karszt és Barlangkutató Bizottság nyári munkaterve:

 

o       14-én 18 órakor klubnap, a Lenin teremben, a Kinizsi bgcs beszámolót tart idei lengyelországi expedíciójáról.

o       Július 2-án Egerben BARLANGNAPOT rendezünk. Részletes tájékoztatót küldünk az érdeklődőknek.

o       Julis 12-én titkári hivatalos órát tartunk a Lenin teremben. (A nyáron át havonta csak 1-1 alkalommal leszünk együtt.)

o       Szeptember 13-án 18 órakor első klubnapunkat tartjuk a Lenin teremben: Több barlangkutatócsoport is bejelentette, hogy szívesen tart beszámolót ezen a napon. (Természetesen, a postát közben is rendszeresen intézi a titkárság.)

 

Szíves tudomásul vétel végett közöljük, hogy a legközelebbi TÁJÉKOZTATÓ előreláthatólag összevont szám lesz, és valószínűleg csak augusztus végén, jelenik Kérjük a: barlangkutató csoportokat,  és a szakbizottságokat, hogy táboraikról,

munkáikról 1961. július 20-ig adjanak rövid híreket a szerkesztőségnek (Barátosi József, Bp. I. Lógodi-u 28.), még akkor is, ha azok a kezdetről számolnának be, hogy az. augusztusi számban közölhessük.

(Szerkesztőség)

 

Örvendetem növekedik taglétszámunk!  Mind a Társulat, mind a Bizottság taglétszáma örvendetesen szaporodik. A Társulat, a kiadott tagsági igazolványok, szerint már a 700-as létszámot is meghaladta, és a Bizottság munkájába is mintegy 100-an kapcsolódtak be. Nem igazolja sajnos ezt a nagy létszámot a befolyt tagdíjak összege. Szakbizottsági üléseinken, tanfolyamaink sőt még klubnapjainkon sem  arányos a megjelenők létszámának növekedése. A vezetőség

egyes bgkccsoportoknál tett látogatása alkalmával sem látta a megduzzadt létszám megjelenését. Kérjük tehát a Vezetőkkel minden vonalon, hogy aktivizálják tagjaikat, vagy ha ez nem sikerül,  azok sorainkból való kimaradását közöljék a vezetőséggel. Reméljük a nyári táborok új erőt, adnak a munkához valamennyi tagtársunknak.

Mindannyiunknak jó nyári munkát és jó nyári pihenést kíván a

 

VEZETŐSÉG