Karszt- és Barlangkutatási TÁJÉKOZTATÓ

1961. május

Készül a MAGYAR KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ TÁRSULAT felkérésére, a karszt- és barlangkutatás eseményeinek rögzítése és ezeknek a tagsággal való ismertetése céljából.

A kiadvány sokszorosítását a Müvelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatósága 236 / 1961 szám alatt engedélyeztete

Szerkesztő: BARÁTOSI JÓZSEF

Felelős kiadó: DR. HEGEDÜS GYULA

Lektorok: Dr. Dénes György és Kárpátiné Radó Denise

A sokszorósítást az MTESZ sokszorosító osztálya végezte.

Budapest 1961 május hó

Az elektronikus változatot készítette: Dr. Nyerges Miklós, 2002

TARTALOM

BESZÁMOLÓ az MKBT egri ifjúsági csoportjának 1960. évi munkájáról.

PÁLVÖLGYI BARLANG - Rövid ismertető túravezetők részére.

ELŐZETES BESZÁMOLÓ JELENTÉS A LOKOMOTÍV TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET VASÚTÉPÍTŐ OSZTÁLY BARLANGKUTATÓ CSOPORTJÁNAK GERECSE-HEGYSÉG LENGYEL-BARLANGJÁBAN VÉGZETT FELTÁRÓ ÉS KUTATÓ MUNKÁIRÓL.

LEVELESLÁDA

KÖNYVTÁRI HIREK

SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY

HIREK (Lapzárta után)

(Nyári táborozók, barlangkutatók és csoportvezetők figyelmébe !

A BARLANGKUTATÓK EDDIG IRATLAN TÖRVÉNYEIT KEZDÜK EL ÖSSZEGYÜJTENI.

Barlangba ne menj egyedül, és mindig közöld kintmaradókkal, hogy merre. készülsz kutatni.
Barlangjárás során az óvatosság a bátorságnál is fontosabb.
Barlangba csak arra alkalmas lámpával menj, és csak annyira hatolj előre, hogy lámpád még a visszatéréshez, is világítson.
Barlangkutató társaid tanácsait fogadd meg, és sohase hagyd cserben ő~ ket.
Barlangjárás közben ismeretlen szakaszon, meredek falakon mozogva mindig használd a biztosítókötelet.

(Kérjük tagtársainkat, hogy segítsenek a fent megkezdett eddig össze nem gyűjtött gyakorlati törvényeinket, tanácsaikat összegyűjteni közlés végett.

(Barátosi)

BESZÁMOLÓ

az MKBT egri ifjúsági csoportjának 1960. évi munkájáról.

Ifjúsági kutatócsoportunk 8 tagból áll. Valamennyien 16 - 18 éves gimnazista diákok vagyunk. Két és fél éve foglalkozunk rendszeresen barlangkutatással, eleinte egyesületen kívül majd 1960 januárjában beléptünk az MKBT egri csoportjába. Távolabbi tervünk a Bükk nagy időszakos forrásainak (Vöröskő, Imó, Feketelen) és a Szalajka-forrás barlangrendszerének kutatása, közelebbi célunk a Vöröskő időszakos forrás barlangrendszerének feltárása, A Vöröskő, a Bükk-fennsik déli peremén Felsőtárkánytól északi irányban mintegy 8 km-re fekszik. A csúcstól délre kb. 500 méterre található a Vöröskő időszakos karsztforrás, mely évente .1-2-szer indul meg. Ilyenkor 6-8 hétig folyik 30-60 l/sec vízhozammal. A forrás vízhozama, erősen ingadozó. A megindulást követő .hetekben növekszik, majd .fokozatosan elapad. A Vöröskő - forráshoz fejlett emeletes barlangrendszer tartozik. A jelenlegi kiömlési helyen kívül ismeretes még az ún. árvízi forrás, mely nagyon ritkán működik (utoljára 1955-ben), és két hajdani forrásbarlang. A barlangrendszer víznyelőit pontosan nem ismerjük hiszen a Bükkfennsík nyugati. részének víznyelői valószínűleg három helyre (Vöröskő forrás, Szalajka-forrás, Imó-forrás) adják a vizüket. Az egyes víznyelők hovatartozása csak vízfestéssel lenne megállapítható, de ezt - tekintve, hogy időszakos forrásokról van szó - nagy nehézségekbe ütközik. Így a barlang feltárása gyakorlatilag csak a forrás felől lehetséges. Mivel a jelenlegi. és árvízi forrás hatalmas törmeléklejtő alján helyezkedik el, a feltáró kutatást a fiatalabbik forrásbarlangban kezdtük meg. A kérdéses forrásbarlang az. időszakos forrás felett 60 m relatív magasságban erősen rétegzett (2-4 cm rétegvastagságú) mészkőben található. A barlang a kutatás megkezdése előtt jelentéktelen üreg volt (Hossza 6 méter, szélessége 2 m, magassága 2 - 3 m). A víz, szél, fagy munkájának eredményeként a barlang mennyezetéről levált mészkődarabok nagymennyiségben borították a barlang talaját.

A munkát 1960 áprilisában kezdtük meg minden anyagi támogatás nélkül. Öt részletben átlag 6 fővel összesen 25 munkanapot dolgoztunk. Ezalatt a barlangot 4:3.5 m hosszúságban feltártuk. A barlang 12 méterig északnyugati, majd 18 méterig északi irányú. Innen kelet-északkeleti, északi, majd észak-északnyugati irányban folytatódik. 36 méternél balra egy 4 méteres vak ág található. A barlang 32 m-ig erősen lejt, innen vízszintes irányú. Valószínűleg a jelenlegi kutatási végpont jelenti a szifon alját. A barlang kitöltése riss-würmi vörös agyag. A bejárttól számított 24-30 méterig és a 32 - 36 méterig a járat nem volt teljesen kitöltve, bontás nélkül is járható volt. Az utolsó vízszintes szakaszon ököl nagyságú porfirit kavicsok találhatók a kitöltésben. Mivel a Bükkben egy-két helytől eltekintve ( pl. Kecskelyuk-barlang) kvarckavics nem található, így a barlangok hordalékát más anyagok, jelen esetben a porfirit képezi. A jégkorban működő barlangi patak vízhozama jóval nagyobb volt, mert csak így lehetséges, hogy ekkora kavicsok egészen a forrásjáratig eljutottak.

A barlangbejárattól öt méterre kezdtük a kutatóárok mélyítését, azonban a barlang csakhamar összeszűkült, s így a járatot teljes szélességben mélyítettük. Egy helyen annyira elszűkül, hogy a törmelék teljes eltávolítása után is csak 60 x 70 cm-es szelvényű. A többi részen aránylag kényelmesen járható. A bejárattól 8 méterre két bükki. kultúrájú cserépedény maradványait találtuk meg.

1961 január 14.-én a bejárattól 36 méterre, 35 cm mélyen az agyagban két téli álmát alvó nagy pelét találtunk. Valószínűleg ősszel mehettek be a barlangba, mivel a nyári kutatás után légrés vezetett a barlangba a kérdéses helyig. (A pelék hamarosan. felébredtek, az egyik az úton hazafelé megszökött, a másik most is él) Ezen kívül található a barlangban néhány szúnyog és lepkefaj. Elég nagy számban találhatók baktérium telepek is.

A december végi kutatótáborhoz kaptunk a MKBT-tól 300 Forintot, melyből a felszerelést egészítettük ki. A barlang kutatását az 1961-es évben is folytatjuk. (Örsi András)

PÁLVÖLGYI BARLANG

Rövid ismertető túravezetők részére.

(Összeállította: Barátosi József)

Mielőtt megyünk a Pálvölgyi-barlangba vessünk egy pillantást a barlang környezetére és egy pillantást a barlang vázlatos térképére, melyet még 1918-19 ben felvett adatai alapján dr. Kadic Ottokár rajzolt meg.

A Pálvölgyi-barlang nem tartozik a nagy barlangok közé. Hossza, minden elágazó járatával együtt is csak megközelíti az 1 km-t. (926 m). Legmélyebb pontja a Hosszú-folyosó kereken 50 méterrel alacsonyabban van mint a barlang bejárata amelyek egy régi kőfejtőből nyílik. Nem volt természetes kijárata. Bagyura. János kőfejtés közben bukkant rá 1904.-ben. Az elbeszélések szerint csákányát egy hasadékba ejtette és amikor utána mászott, hogy felhozza, találta meg a barlangot. A környező mészkőhegyekben (Mátyás-.h. 300 m. Ferenc-h 265 m, Szemlő h. 234 m) még három nagyobb és több kisebb barlang van. Ezeknek együttes hossza meghaladja a 6 km-t. Legnagyobb a Mátyáshegyi-barlang, több mint 3 km és legmélyebb szintjét tó vize zárja le, ez a barlang legmélyebb pontja 91 m-el mélyebb a bejáratnál, és 111 m-re van a tengerszint felett. Ferenchegyi-barlangot 1933-ban fedezték fel, a Szemlőhegyi- barlangot 1930-ban.

Mi magyarázza meg, hogy ezen az aránylag kis területen ennyi barlangot találunk ? Az, hogy ezeket a hegyeket mészkő képezi. Sok millió évvel ezelőtt tenger borította ezt a területet, ebből rakódott le a mészkő. A városból ide vezető Szépvölgyi út mentén mély bevágású vízmosta völgyet látunk, amelynek "V" alakja az ott lerohanó víz: felsőszakaszra jellemző munkáját mutatja. Ennek a bevágásnak mentén könnyen kinyomozhatjuk, hogy az idők folyamán milyen kőzetek képződtek aszerint, hogy ezt a vidéket tenger borította vagy szárazföld volt;. ami többször is változott. Az egykori tengerek bizonyítékai az akkor élt állatok, növények, kőzet által megőrzött maradványai. A humuszt és az édesvízi mészkövet leszámítva a legfiatalabb kőzetképződmények a Duna szintjéhez. közel, ide vezető utunk elején a téglagyár mellett bukkannak felszínre. Ez az úgynevezett "kiscelli" vagy helyesebben "foraminiferás agyag" a geológiai újkor oligocén időszakában, mintegy 30 millió évvel a ezelőtt képződött. Foraminiferákon azaz egysejtű állatokon kívül gyakran tartalmaz nővényi lenyomatokat, halmaradványokat, cápafogat, stb.. Feljebb jutva az agyagnál idősebb márgára bukkanunk, amely mohaállatkákat (Bryozoákat) tartalmaz. Eszerint a geológiai eocén időszakban képződött mintegy 45 millió évvel ezelőtt.. Ez képezi a fedőjét a barlangjáratok legnagyobb részét magába foglaló numullinás mészkőnek, amely ugyancsak az eocén időszakban, de hozzávetőlegesen 5 millió évvel még korábban rakódott le. A kőzetben levő egysejtű lapos korongot képező nummulinák az eltört kőzetben korongokat, vagy vékony csíkokat mutatnak. (Nummulinák azok a kövületek is amelyekről a néphit azt tartotta valamikor, hogy "Szent László pénze" mert az ő szavára változtak át kővé a csata során) A nummulinás mészkő feküje pedig - amire rátelepült - triász időszakba tartozó csaknem kövületmentes szaruköves mészkő. A mátyáshegyi kőfejtő legészakibb feltárásának aljában jól látható amint rétegeit valamilyen roppant erőt jelentő kéregmozgás meghajlította. Ez a kőzet megközelítően 200 millió éve képződött. Közben szárazulat volt a terület.

Mi az oka annak, hogy a legfiatalabb kőzetet láttuk utunk elején? Az, hogy ezek a kőzetrétegek elmozdultak. .Alföld felé néző részük a mélybe bukott. A sok mozgás, eltolódás érthetővé teszi, hogy a mészkőben hasadékok vetődések keletkeztek. A kéreg mozgása ma is tart. A töredezettség ÉÉK- DDNY és ÉNY-DK irányokban okozott hasadékokat és azokat a később bennük feltörő hévforrások mechanikai és oldóhatásukkal barlangjáratokká szélesítették ki. A Pálvölgyi-cseppköves barlang tehát tulajdonképpen

hasadékbarlang, amely a pliocén időszak végén, a jégkorszak előtt alakulhatott ki mindössze néhány millió éve legfeljebb. A benne munkát végzett hévforrások ma már a Duna szintjéhez közelebb törnek a felszínre. (Mai gyógyfürdők Budán). Azóta cseppkő is képződik a barlangban, kalcit ismert a mézkő repedésein utat talál magának a víz, old is, épít is

A Pálvölgyi-barlang vázlatos alaprajzát KADIC OTTOKÁR készíttette 1918- 19 évi felvételei alapján

A ma használt körséta útja: Bejárati-terem (1) Lóczy-terem (2) Felsőlépcsős folyosó (47) Kereszt-folyosó (4.) Széles folyosó (45) az Orgonasipokkal Hatos elágazás a Kabaréval (14) Mellékfolyosó (1 2) innen északkeletre látható a Boszorkánykonyha Színházterem (44) Színpad Súgólyuk, Vészkijárat, Erkély, züllyesztő a színház részei és láthatók még Jánoshegyi kilátó előtte Tündér szikla, tovább: Mamutkoponya, Damoklesz -sziklája, lépcső alján a kismajom és az őr. Bástya (43) Hosszú folyosó (41) Tyúklétra, előtte fáraók lépcsője ez a rész volt a régi Scholtz próba (40) Kornél-kémény ( 38 ) lnce-lógó (39) balkézről a (Geológus-folyosó 22) Pesti-folyosó (:21) a korróziós üstök itt láthatók a legjobban. Nagykő-terem (10) innen mesterséges átjáró vezet a Lóczy-terembe vissza, közben látható a hegyből kifolyó lávafolyam és a postaláda

A hosszabb séta két helyen kinyúlik: Állatkert Sziklaterem (15) Láthatók: Elefántormányok, vízilófej, krokodil. Hódjárat (16) elején a Nagy krokodil. innen vissza kell menni a Hatos elágazáshoz.

Meseország Bagyura-terem (37) vagy átjáró, Turista - folyosó (36) elején a Bárány Scholtz .teremben (33) Hófehérke és a 7 törpe, a Kínai Pagoda, a Szószék, és a Bibliai paradicsom Ádámmal és Évával, egy mackóval, két fókával Erkély (27) utolsó állomás, a Tündérforrással. Itt a Hefty-kürtő, Innen vissza kell térni a Kornél-kéményhez.

A barlang kutatókörökben is kevéssé ismert. Több néven is említik: szerepel mint Ördöglyuk, Mammutbarlang és mint Gázbarlang is. Nehezen megközelíthető helyen a Gerecse-hegységbeli kőhegy DK-i részén, a fennsík .pereméhez közel található. Nehéz megközelítését nemcsak a térképen jelöletlen volta, hanem a körülvevő bozót is okozza. Érdekességét az adja, hogy állítólag a barlang oxigénes légzőkészülék nélkül nem járható be, mivel a barlang egy részét széndioxid tölti ki.

A barlang előterében végzett ásatások során korábbiakban állítólag mammut csontokat találtak. Innen a Mammut-barlang név is. A barlang jelenleg még fel nem mért aránylag kis vízgyűjtő terület alapján lévő pár méteres felszíni horpadásból nyílik.

A bejárat utáni néhány m²-es Váróterem-ből aláhajló falú, alul kiszélesedő 8 méteres akna vezet le. A barlang a továbbiakban szűk kuszodák és egymást követő kisebb-nagyobb aknák, hasadékok szövevényéből áll. A járatok hossza nem nagy, de szűkek és elég tekervényesek. Az egyes járatok egymás felett több emeletben helyezkednek el. Teremnek nevezhető :rész csak kettő van a barlangban. A harmadik szinten lévő szép cseppkőkéregződésű Kupola-terem a kisebb, a negyedik szinten lévő Guánó-terem a nagyobb.

A szűk járatok barlangi vörösagyaggal erősen feltöltöttek. Több helyen, így a Csomópont-nál és a Kerülőjárat elején hasadék mentén keletkezett ellipszoid alakú, az örvénylő vizek hatására a pados mészkőben üstszerűen kimaródott falu aven-ek törnek a felszín felé. A második és a harmadik szint között lévő aknák kimondottan gömbüstös kimaródásuak.

A későbbiekben egyre inkább szűk hasadékok sorozatáról beszélhetünk. A Guánó-terem után Patakmederben a legömbölyített mészkőkavicsok mellett már megtalálhatók a kvarckavicsok is. A hetedik szintig előttünk lejutottak ugyan, de az ott észlelt széndioxid gáz miatt tovább nem tudtak jutni. Kutatásaink során mi a gázt és a velejáró kínzó fejfájást nem tapasztaltuk. A hetedik szinten túljutva lejutottunk a vörösagyaggal erősen kitöltött nyolcadik szintre Ezen a szinten öt, agyaggal kitöltött eltömődött járatra bukkantunk, valamint egy omlással elzáródott és a kilencedik szintre mutató aknát találtunk.

A barlang feltöltődése a hatodik sőt hetedik szintig nem számottevő A nyolcadik szinten erős a feltöltődés és az eltömődés. Ez azt a korábbi feltevésünket támasztja alá, hogy a barlangnak régebben volt másik, vagy esetleg több kijárata is. Az egyik eltömődött járat iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a nyolcadik szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottunk. Ezt a feltevésünket az is igazolni látszik hogy a nyolcadik szinten jelenik meg az erőteljes agyag eltömődés. Ezen a szinten találtunk az agyagba ágyazva állati csontokat. Ha ezeket a csontokat az áramló víz. a jelenlegi bejáraton besodorva hajtotta volna végig a barlangon: 1/ az agyag eltömődés már ott jelentkezne, 2/ a csontok a felismerhetetlenségig megkoptak volna. Egy másik érv ami ezen feltevésünk igaza mellett szól az, hogy a nyolcadik szint agyageltömődéseinek felszínét cca. 2,5 m/m-es palaszerű mészkéreg fedi be. Erre a kéregre a csepegő vizekből apró cseppkőtálak, kicsiny sztalagmitok képződtek. Abban az esetben, ha az alsó járatok eltömődése a jelenleg ismert bejáraton keresztül történt volna, úgy sem a bekérgeződés, sem pedig az induló cseppkőképződés nem maradhatott és fejlődhetett volna zavartalanul. A barlangnak a feltételezett és véleményünk szerint egész biztos kilencedik szinten túl is tovább kell .folytatódnia. Az alsó, ötödik - nyolcadik szinteken egyre nagyobb számban mutatkozó kvarckavics alapján is ezt kell feltételeznünk.

Az ezen szinteken végzett próbafurásaink is ezt a feltevésünket látszanak igazolni. A kitöltő agyagban mindenütt megtalálható a legkülönbözőbb talajrétegekben a mészkőkavics mellett a kvarckavics is. A részletes talajvizsgálatok a vett minták alapján most folynak. Azok eddigi. eredményei is csak feltevéseinket erősítik meg. A barlangban a kutatási időszak alatt aktív vízfolyást nem tapasztaltunk. Igaz, a felszínen sem volt ez alatt az idő alatt számottevő csapadék. Így a bejárati víznyelő vízhozamát sem tudtuk megállapítani.

A felszíni, kisebb nagyobb csapadéktól függetlenül a tavaszi. időszakban elég nedves a barlang. A bejárati aknában, és a Guánó-teremben, valamint az innen kivezető patakmederben elég erős mindig a csepegés. Elég gyors a kőzetben a csapadékvíz lefutása is. Megfigyeltük, hogy a Paradicsom kis mésztufatálacskáiból, ahol elég bőséges volt a vízfolyás egy héten belül minden víz eltűnt, mert ez alatt az idő alatt a felszínen nem volt csapadék. A barlang egész területén állandóan nedvesek a falak és sok helyen van csepegés és vízfolyás a falakon. Ennek megfelelően magas a páratartalom. A bejárati akna alján 100 %-os, míg a Guánó-teremben 96 %-os páratartalmat mutatott a higrométer.

A barlang szűk összekötőjáratai és emeletes elrendezése miatt kevésbé lélegzik. Légmozgás alig van. De nem ingadozik a hőmérséklet sem. A termográf több napon keresztül már a bejárati teremből nyíló akna alján de a Guánó-teremben sem mutatott ingadozást. Ugyanúgy nem mutattak ingadozást a barlang többi pontján elhelyezett maximum -minimum hőmérők sem.

Egy megfigyelés azonban eltér ettől: az egyik éjjeli, mérés eredményei arra mutatnak, hogy "hidegfolyás" volt a barlangban. Amennyiben ezt későbbi, jobban felkészült, műszeres mérésekkel igazolni tudjuk, úgy a szellőzés módját tisztázni fogjuk és ezzel egyidejűleg valószínűleg a barlangi gáz kérdése is megoldódik. A barlang képződményekben elég szegény. A kupolaterem cseppkőkérgeződéseit a barlang korábbi látogatói vandál módon letördelték. A Csomópont melletti egyik vakkürtő tetején vannak szép bekérgeződések, valamint a Patakmeder fülkéjében szép kalcit kristályok. Szórványosan találhatók a barlangban borsókő képződmények is, amelyek vagy letarolódtak, vagy még nem is fejlődtek ki egészen. A későbbi szintek feltárása fog erre a kérdésre választ adni.

Érdekességek a nyolcadik szinten az agyag palás bekérgeződése és az ott keletkező, cseppkő képződmények, valamint a Paradicsom apró mésztufa tálacskái. A barlangot nagyszámú denevér népesíti be. Az alsó és a nyolcadik szintet is nagy tömegekben lakják. Ez a tény is ellentmond a széndioxid jelenlétének.

A barlangban a kutatásokat tovább folytatjuk. Mivel sok tisztázatlan kérdés áll előttünk és a kutatás zavartalansága is így kívánja, a barlangot lezártuk. Mivel turisztikai szempontból nincs jelentősége, a barlangot a későbbiekben is csak a kutatócsoportok részére fogjuk megnyitni.

(Bathó Norbert)

LEVELESLÁDA

(A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága tájékoztat)

Az angol barlangkutatók - a Cave Research Group of Great Britain levélben fordultak társulatunkhoz. Kívánságuk, hogy a továbbiakban közvetlenül nálunk az országos viszonylatban legátfogóbb szervezettel folytassanak egyes csoportok helyett publikációcserét, mert így látják leginkább biztosítva ennek az anyagnak a hozzáférhetőségét minden kutató számára. Tájékoztatót küldtek kiadványaikról, melyekből minden tagjuk kap. Minden publikációt kelő mennyiségű anyag összegyűlése után adnak ki, tehát a megjelenés nem időhöz kötött. Öt fajtájú kiadványuk van: a rövid cikkeket, híreket 6-20 oldalon .közlik, konferenciák, ankétok anyagát egyéb közlésre szánt anyagot közleményformában, a nagyobb monográfiaszerű tudományos munkákat sorozatformában, az egyéb speleologiai vonatkozású riportokat, jelentéseket stb. rendkívüli közleményben publikálják; a barlangbiológiai tárgyú anyagokat az előbbiektől függetlenítve, külön teszik közzé.

Ismertetőt küldtek szervezetükről. Tagjai tiszteletbeli, rendes, ifjúsági tagok és barlangkutató csoportok, klubbok, múzeumok stb. lehetnek. Érdekes például, hogy a kezdőknek nyújtott tanácsadásokon túlmenőleg semmiféle gyakorlati akciót, túrát nem szerveznek. A társulatuk csupán lehetőséget biztosit erre. A társulat szervezőereje főleg tudományos konferenciák, beszámolók megszervezésére, tudományos továbbképzésre tudományos anyag, könyvtár gyűjtésére irányul. Reméljük, hogy angol kollégáinkkal is jó kapcsolatokat fogunk tudni kiépíteni.

(Csekő Árpád)

A NÖVEKVŐ JÓSVAFŐI IDEGENFORGALOM megkívánja, hogy a jósvafői barlangszakaszon is kialakítsuk a körforgalmat Egyrészt emiatt, másrészt az idei esztendőben kiépítésre kerülő új jósvafői barlang-világítási berendezés szempontjai miatt is szükségessé vált egy új barlang-bejárat létesítése: Az új bejáratot eredetileg a Meseországnál terveztük. A bejárat helyét az első ízben 1953-ban a Békebarlangnál kikísérletezett geofizikai magnetométeres eljárással akartuk kitűzni. A mérés során azonban kitűnt, hogy a Meseország felett 100 métert meghaladó vastagságú sziklatömeg húzódik. Ezért úgy döntöttünk, hogy inkább a vöröstói kijáratot újítjuk fel és a villanyvilágítást az Óriások termétől odáig meghosszabbítjuk. A jósvafői középtúrák a munkálatok befejezése után itt fognak a felszínre lépni. E munkák fedezetére az IBUSZ négy millió forintot biztosított.

(dr. Jakucs László)

BARLANGKUTATÓK ALAPFOKÚ TANFOLYAMA

Április 16-án, vasárnap lezajlott alapfokú tanfolyamunk gyakorlótúrája a Mátyáshegyi-barlangban kapcsolódott az eltűntek utáni kutatáshoz,

Két fiú eltűnt.

Április 10-én két 17 éves fiú eltűnt. Társulatunknak ugyan nem voltak tagjai, mégis lehetségesnek látszott, hogy barlangba mentek. Ezért április 11-től 8 napon át mintegy 150 budapesti barlangkutató, pihenőidejét feláldozva, éjjel-nappali váltásban a leggondosabban átkutatta az eltűntek végett valamennyi budapesti és pestkörnyéki barlangot. A kutatás eredményeképp megállapítást nyert, hogy a két fiú nem barlangban tűnt el. Ettől függetlenül, elismerés és megbecsülés illeti derék kutatótársainkat, akik fáradságot nem kímélve, napokon és éjszakákon át, pihenőidejüket feláldozva siettek az eltűntek felkutatására.

Kérjük a csoportok vezetőit, közöljék írásban a Társulati titkárságával azok névsorát akik kutatócsoportjukból ezen munkában résztvettek; tüntessék fel, hogy ki melyik napon vagy napokon és mely barlang, illetve

barlangok átkutatásában vett részt. (Dénes Gy.)

AZ AGGTELEKI BÁBALYUK VÍZNYELŐ feltárásáról a Tájékoztató márciusi számában megjelent hírrel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a feltárási munkálatokhoz a VITUKI nemcsak anyagi segítséget, hanem

szakmai irányítást is adott, az eddigi eredmények pedig idáig még nem cáfolták meg a tavalyi festési kísérletek alapján feltételezhető nagyobb barlangrendszer létezését. A feltárási munkálatok jelenleg anyagi fedezet híján szünetelnek, de kívánatos lenne mielőbbi folytatásuk, mielőtt a tervbe vett szennyvízbevezetéssel egy fontos barlangtani kérdés megoldását lehetetlenné teszik. (R.D.)

A VÖRÖS METEOR BARLANGKUTATÓ SZAKOSZTÁLY ezévi «felszabadulási műszak»-ja keretében dr. Dénes György, Frojimovics Gábor, Frojimovics Péter, Czeiner Attila és Krassói Attila 1961. április 2-án 2 kg fluoreszceinnel megfestették a Telekes-völgy víznyelőjében eltűnő patak vizét. A számításba jöhető források figyelését a rudabányai barlangkutató csoport vállalta.

A Vörös Meteor kutatói ez alkalommal ismét bejárták az általuk 1958ban feltárt Telekes-völgyi-zsombolyt (Csengőskutat) és annak 1958-59-ben készített térképvázlatát ellenőrizték és helyesbítették.

Április 4-én bejárták és felmérték az elmúlt évben általuk feltárt Imolai-víznyelőbarlangot.

Utána a Baradlában, a Domica-ág irányában áthatoltak a magas vízállás, miatt ezúttal teljesen zárt szifonokon és felkeresték a világ egyetlen földalatti országhatárkövét.

Április 6 - 9-ig az .Alsóhegyen dolgoztak a Vörös Meteor barlangkutatói. Fenntartómunkát végeztek a szögligeti Csörgő árvízi forrásszájánál létesített munkahelyen. - A Vecsem-forrásnál eltávolították az árvízi forrásszájából a legutóbbi robbantás után leomlott sziklákat - Bejárások során térképen rögzítették az Alsóhegy 17 víznyelőjét, amelyeket az elmúlt évek expedíciói során derítettek fel. A Vörös Meteor barlangkutatói. A két legnagyobb víznyelőnél munkahelyet létesítettek, ezek további feltárását az ez évi nyári expedíció keretében folytatják.

A Vörös Meteor Barlangkatató Szakosztály egy másik munkabrigádja a "felszabadulási műszak" során a Gerecse-hegységben felkutatta a Tekehegyi-zsombolyt.

(Dr. Dénes György)

· MISKOLC

Barátosi József ügyvezető társelnök és dr. Dénes György titkár f. évi április hó 23-án találkoztak a Társulat miskolci tagjaival. A miskolciakat személyszerint hívták meg erre a beszélgetésre. A találkozást az a jegyzőkönyv tette szükségessé, amelyikről már korábban beszámoltunk, amelyik ,szerint a miskolciak közös vezetéséről az eddigi vezetők lemondtak.

A 12 órától 15 óráig tartó meleghangú, barátságos megbeszélés eredményeként abban állapodtak meg az egybegyűltek, hogy a továbbiakban a miskolci tagtársaink egy része egyéni tagként fog a társulat munkájába bekapcsolódni, mások kisebb kutatócsoportokba tömörülnek majd kutatómunkájuk megkönnyítésére. Ilyen, mint már közöltük, a Hermann Ottó barlangkutató csoport is.

A kutatómunkát végzők a jövőben közvetlenül fordulnak a Társulathoz kívánsággal, jelentéseikkel; terveikkel, mint azt Veszprém, Pécs, Eger, Esztergom, Rudabánya, Dorog, Szentes és a Budapesten működő csoportok

is teszik. A legtöbb helyen egyéni tagjaink is vannak, a Tájékoztatót is azért küldjük az egyéneknek és nem a csoportoknak. ( Szerkesztőség)

KÖNYVTÁRI HIREK

Könyvtárunk leltározása, újrarendezése és beszámozása most folyik. Amíg ez a munka befejeződik csak különlegesen indokolt esetben adunk ki könyveket. Ezúton kérünk fel mindenkit akinél könyv, folyóirat vagy különnyomat van kint, adja le szerdai, napon könyvtárosuknak vagy adminisztrátorunknak.

Gyarapodás

Dr. Jakucs Lászlótól kaptuk az alábbi műveket:

- Archives de zoologie expérimentale et générale; Tomes 68 Fasciaule 2 p.: 293-608 - Paris 1929.

- Die Höhle; Heft 4 10 J. - Wien 1959

- László Jakucs:: Nuovi metodi di studio e risultati clelle richerche nelle grotte d'Ungheria; Különnyomat: Rassegna Speleologica Italiana XII. Fasciolo I - Como 1960

- - dr. László Jakucs.: Les grottes géantes de la Hongrie Sokszorosított kézirat

- F. Tamás: Pomembni uspehi madzarske speleologije; Különnyomat; Nase jame I/ 1959

- F. Tamás: Nové viyzkumy madarskycb jeskyn; Különnyomat; Ceskoslovenszky Kras 12, 1959

- dr. Jakucs László: Az Aggteleki-barlangok genetikája a komplex forrásvizsgálatok tükrében. Különnyomat; Karszt és Barlangkutatás I/1959) Bp. 1960;

- - dr. Jakucs László: Mészkőhegységek születése; Munkásakadémia elődásvázlat Építőipari Sorozat 3 --Bp. 1960.

Hazslinszky Tamástól beérkezett:

- Dr. Gebhardt Antal és Dr. Oppe Sándor: Abaligeti barlang. Az értékes ajándékokért ezúton mondunk köszönetet.

SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY

Évkönyvünk II. kötetének szerkesztési munkája befejeződött és megkezdjük a III. kötet szerkesztését. Kérjük ezért mindazokat, akik publikálni szándékoznak, hogy tervezett dolgozatuk címét, terjedelmét és rövid témavázlatát folyó évi. VII. l4-ig közöljék írásban dr. Bertalan Károly szerkesztővel (Budapesti XIV., Vorosilov út 14.) és tanulmányozzák át Évkönyvünk I. kötetének 3. borítólapján «Munkatársainkhoz» címen közölt szerzői tudnivalókat.

Nyomatékosan felhívjuk a szerzők figyelmét, hogy a III. kötet összeállításánál csak a szerkesztőségi kívánalmaknak megfelelő módon kiállított és összes mellékleteivel (táblázatok. irodalomjegyzék, fényképek, rajzok, ábraaleirások, kivonatok. stb.) együtt határidőre beadott dolgozatokat vehetjük figyelembe. Kéziratbeadási határidő előreláthatólag szeptember végén lesz.

Már most kérjük a IV. kötetbe szánt összefoglaló jellegű munkák megtervezését és bejelentését is. Ebben a jubiláris kötetben ugyanis a magyar karszt- és barlangkutatás felszabadulás utáni eredményeit szándékozunk tudományáganként (karsztmorfológia, karszthidrológia, barlangi meteorológia, barlangbiológia, paleontológia, archeológia, feltáró kutatások, stb.) összefoglalni.

Az Évkönyv Szerkesztősége.

HIREK (Lapzárta után)

A Veszprém megyei Természetbarát Szövetség , barlangkutatási népszerűsítő jelvényszerző túrát szervez a Kabhegyre f. évi június hó 11-én, vasárnap. A túrával kapcsolatban a Veszprémi Barlangkutató Csoport bemutatja az 1960-ban feltárt Bujólik víznyelőbarlangot és a jelenleg bontás alatt álló munkahelyeket.

Amit vállaltunk, teljesítettük. Az MKBT és MKBB tagjai a hazafias Népfront budapesti I. kerületi Bizottságával karöltve ez év május 1-re vállalta, hogy a Vár (I. Szentháromság u. 2.) Budapesti Történeti Múzeum pincéjében újra berendezi a háború előtt ott működött barlangtani múzeumot.

Sokak segítő munkájával sikerült a magunk elé tűzött határidőre elkészülnünk, Április 30-án, vasárnap 15 órakor átadtuk a látogatásra berendezett két helyiséget a múzeum igazgatójának, aki azt szeretettel fogadta. Legtöbbet a Műszaki Egyetem barlangkutató csoportjának tagjai dolgoztak, de kivették a munkából részüket a Kinizsi, a Petőfi Sándor gimnázium, a Szabó József geológiai technikum és a Vörös Meteor barlangkatató csoportjának tagjai és még sokan mások. Köszönet jár munkájukért éppen úgy mint a dorogi Kadic Ottokár bgkcsoport tagjainak, akik a legtöbb anyagot küldték. mint csoport, a kiállításhoz. Az Áll. Földtani Intézet, a VITUKI, a Nemzeti Múzeum, a Baradla barlang igazgatósága, csoportok és magánosok adományozásából, vagy kölcsönzéséből, a Fővárosi Tanács anyagi támogatásából született meg a "barlangtani múzeum" amit a nyilvánosságnak május l-én nyitottak meg.

AZ MKBT és MKBB összehangolt eseménynaptárra a nyári táborok kezdetéig:

május 14-én klubnap a Lenin-teremben

16-án a Karsztmorfológiai szakosztály ülést tart 18 órai kezdettel az Állatrendszertani Intézetben (Bp. VIII. Puskin u. 3.) Előadók: Markó László: A barlangi légáramlás szerepe a barlangok képződésénél és dr. Leél-Össy Sándor: Csehszlovákia karsztjai és barlangjai.

május 30-án l8 órakor a MKBB valamennyi Szakbizottság összes tagjaival munkatervi megbeszélést tart. A munkatervet ismerteti dr. Kretzói Miklós társelnökünk. Ezúton is kérjük a Társulat és a bizottság valamennyi szakbizottságában dolgozó tagtársunkat, és a vezetőség tagjait, hogy a megbeszélésen jelenjenek meg, A megbeszélést az MTESZ székházában (Bp. Szabadság tér 17.) tartjuk június 7. és 21-én klubnap a Lenin teremben.

Az Oktatás és Propaganda ügyi Szakbizottság jól sikerült továbbképző előadással zárta IV. hó 27-én az 1960/61 oktatási év előadásait. LeélŐssy Sándor barlangkutatás pedagógiájáról szóló vezetőképző előadását, sok hozzászólás követte. ( Az eredményekről a következő számban.) Megjelentek: Kinizsi ÉM, Pestmegyei Természetbarát E., Spartacus, VasasElektromos, Vörös Meteor bgkcs-ok, a Közért,, a Móricz Zsigmond g.,a Petőfi Sándor, a Szabó József geol, techn, bgkcs.-jai, vidékről Dorog, Eger, Pécs Szentes, Veszprém, bgkcs-jai jöttek el.