MKBT TÁJÉKOZTATÓ 

1998 NOVEMBER – DECEMBER

Megjelenik minden páratlan hónap elején
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Szerkesztő: Fleck Nóra
Felelős kiadó: dr. Hevesi Attila
A tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek.
Lapzárta: a megjelenés előtti hónap 5.-én.

Dr. LEÉL-ŐSSY SÁNDOR
ny. szakfelügyelő, a földrajztudományok kandidátusa, a Társulat alapító tagja, a 60-as években titkára, a 70-es években a Földrajzi-, majd a Karsztmorfológiai szakbizottság vezetője; 1986-ban Kadic Ottokár érem kitüntetettje, 1991-tól a Társulat tiszteleti tagja, életének 74. évében elhunyt.
Szeptember 16-án a család és barátai mellett nagyszámú tanítványa kísérte utolsó útjára a Farkasréti temetőben, akikbe ő oltotta be a barlangok iránti érdeklődést, és akik közül sokan választották hivatásul is a földtudományokkal való foglalkozást.

DR. BOHN PÉTER
a földtani tudományok kandidátusa, a Központi Földtani Hivatal volt főosztályvezetője, a Magyar Állami Földtani Intézet ny. főmunkatársa, a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja, szakbizottságvezetője, számos kitüntetés birtokosa, életének 61. évében elhunyt.
Nem volt aktív barlangkutató, de - elsősorban a jósvafői Karsztkutató Állomáshoz kapcsolódóan - szoros baráti szálak fűzték a barlangkutatókhoz, akik a családdal és a szakma nagyszámú képviselőjével együtt szeptember 24-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Halottak emlékéül - élők intelméül
Október 30-án, pénteken 17,30-kor csendes megemlékezést tartunk elhunyt barlangkutató társainkról a Szemlő-hegyi-barlang feletti Barlangkutató Emlékkertben.
A megemlékezésre minden tagtársunkat és hozzátartozót szeretettel várunk.

Barlangkutatók Szakmai Találkozója
1998. november 6-8.
Miskolc-Egyetemváros

Program:
November 6. péntek (A/3 épület, III. em. 317., 13. előadó)
18°°- Regisztráció
Kötetlen beszélgetés, ismerkedés
November 7. szombat (A/6 épület, fsz. 29., 19. előadó)
9°° Megnyitó (dr. Hevesi Attila)
Dr. Dénes György tiszteletbeli elnök köszöntése 75. születésnapja alkalmából
A Cholnoky-pályázat eredményhirdetése (Székely Kinga)
10°° Előadások
Általános szekció
Takácsné Bolner Katalin: A Barlangtani Osztály által végzett ásványtani kutatások első eredményei
Kraus Sándor: Képződmények metszetei
Csige István - Hakl József - Hunyady Ilona: Sugárveszély és sugárvédelem barlangokban Borsos János: Omlások előjeleinek észlelése. „Pánik-út" meghatározása barlangnál, sziklafalnál
Bajna Bálint: Az MTSz Barlang Bizottságának tevékenysége
12,30 Ebédszünet
14°° Előadások
Észak-Magyarország szekció
Dénes György dr.: A borsodnádasdi Köpes barlangja
Kovács Zsolt: A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Miskolc környéki kutatásai Lengyel János: Radondetektoros vizsgálaton alapuló feltárások a Nyugati-Bükkben
Elekes Balázs: A Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer feltárása
III. Élettani, Klimatológiai és Mikrobiológiai Expedíció. Baradla '98:
Fehér Katalin - Bognár Csaba - Hakl József dr. - Janata Károly - Nagy Ferenc - Vértes László: Összefoglaló az Aggteleki-cseppkőbarlangban 1998. június 6-28. között végzett méréseinkről
Tóth Judit dr. - Szabó György dr.: Élettani vizsgálatok az expedíción résztvevő barlangkutatókon
Rajczy Judit: Vízkémiai vizsgálati gyakorlatok a Baradla- és Béke-barlangban
Nyerges Attila: Kossuth-barlangi morfológiák
18°° Vacsoraszünet
19°° Videovetítések
Sári Attila: Az esztramosi Rákóczi-barlang vízalatti részei
Boros Csaba: Videofilm az Esztramosról
Szabó Zoltán: A Kossuth-barlang víz alatti szakaszainak továbbkutatása
Kovács Jenő: Baradla expedíció '98
November 8. vasárnap (A/3 épület, III. em. 317., 13. előadó)
9°° Előadások
Dunántúl szekció
Parrag Tibor: Néhány mecseki karsztforrás vízkémiai vizsgálata
Takácsné Bolner Katalin: Egy hazánkból eddig ismeretlen kiválástípus előfordulása a Pál-völgyi-barlangban
Juhász Márton: Denevérkutatás gerecsei barlangokban
Bognár Csaba: A Szemlő-hegyi barlangterápián résztvevők és a barlangi környezet mikrobiológiai vizsgálata
Dezső József: Monitoring rendszer telepítésének terve a Szársomlyó hegyre
Külföld szekció
Sváb Emese: A Sváb-Alb barlangjai
Zsólyomi Zsolt: Az FTSK spanyolországi túrája (BU-56, -1040 m, Alba-barlang, Sistema Aranonera, kanyontúrák)
Börcsök Péter: Michel Gortani - 98-as feltárások
Pószterek, bemutatók
Bognár Csaba: Barlangi élettani és klimatológiai expedíciók
Csige István-Hunyady Ilona-Hakl József: Radon a környezetben
Elekes Balázs-Nyerges Attila: A Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer feltárása
Kraus Sándor: Képződmények metszetei
Lénárt László dr.: Tanulmányúti szakmai képek (Bihar, Dachstein)
(Az előadások időtartama max. 20 perc, kérjük az előadóktól ennek betartását.)

Barlangok városok alatt nemzetközi konferencia

A Társulat 1998. október 5-9. között rendezte meg a Barlangok városok alatt (Subcity '98) nemzetközi konferenciát. A rendezvény 41 regisztrált résztvevője közül nyolcan jöttek külföldről (5 amerikai, 1 angol, 2 osztrák).
A konferencia keretében 29 szakelőadás hangzott el.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy
- a városok alatti barlangokat és üregeket a felettük lévő urbanizálódó térszint és az azon található létesítményeket kedvezőtlen kölcsönhatások veszélyeztetik, amelyeket csak tudatos természet-, barlangvédelmi, ill. tervszerű városvédelmi intézkedésekkel csökkenthetünk;
- a városok alatti barlangok és üregek védelme, a barlangok és környezetük zavartalan együttélése csak mindazon szakemberek együttműködésével biztosítható, akik tevékenységükkel hatással lehetnek erre az összefüggésrendszerre (geológusok, hidrológusok, fizikusok, önkormányzati szakemberek, városépítők, régészek, műemlékvédők, geodéták, geofizikusok, barlangkutatók stb.).
Mindezek ismeretében a konferencia résztvevői javasolják:
- hogy az UIS "Urbanizáció a karszton" munkacsoport tevékenységi körét terjessze ki - önálló részterületként - a városok, ill. lakott területek alatti barlangok és üregek problémakörére;
- hogy 2000-ben a munkabizottság ülését Magyarországon, a területe alatt nagy kiterjedésű barlang- és üreghálózattal rendelkező Tapolca városában (amelyet a konferencia résztvevői a rendezvény alatt személyesen is meglátogattak) rendezzék meg. Ezt a javaslatot a város vezetése és a barlangok kutatásában érdekelt szervezetek is támogatják.
A konferenciát követően a mindössze egy mikrobuszra zsugorodott érdeklődők háromnapos utókiránduláson vettek részt, amelynek keretében a Bükk és az Aggteleki-karszt felszíni és felszín alatti nevezetességeivel ismerkedtek.
Fleck Nóra

13+1 - Totó magyar módra, avagy találjuk már ki, hogy milyen idő lehet a felszínen?
Túrabeszámoló spanyol barlangokról és kanyonokról

Augusztus 1-én indult a társaság a Pireneusok nyugati részén található Illuminako Ateak (BU-56) -1408 m mély barlang bejárására és egyéb kalandokra. Az elindulás még sikerült, de a határátkelés meghiúsult, mert a mikrobusz 3 főre volt vizsgáztatva 9 helyett. 130 km-es kerülő után 6 egyén nyugati bevásárló dömpingnek álcázva magát, sikeresen átkelt a bozsoki gyalogos határon. Ausztriában egy temetőnél volt a találka, nagyon örültünk egymásnak.
Harmadikán este értük el a PSM környékét. Másnap megtudtuk egy helybeli barlangász hölgytől, hogy a vadkempingezés ez évtől tilos. Irány Spanyolország! Negyedikén délben kezdtük meg a felcuccolást 1320 m-ről kétszeri fordulóval. Táborunkat a Hoya del Solano (1700 m) óriási katlanban rendeztük be. Másnap a barlangbejáratig (1980 m) csoportos árnyékkeresés volt program. (A MAFC csapata 1995-ben járt már a barlang főbivakjáig (-850 m), nagy segítség volt a csapatnak a helyismeretük.)
A beszerelők 14 órakor szálltak le a barlangba, -300 m-ig szerelték be az aknarendszert 8 óra alatt (a kiszerelés ugyanilyen ütemben történt 10-én). Németh Zsolt (Kutya) által használt 8-as menetfúró óriási segítség volt a régi nittek újrahasznosítására (kb. 15 nitt újrafúrását spóroltuk meg ezzel a módszerrel). Másnap 3 részletben kezdtük meg a leszállást (lásd a grafikont). Legnehezebb feladata a telefonkábelt vivő csapatnak volt, a Meandro Oprimodo-t (szabad fordításban Primitív meander) elhagyva az első bivakba (-470 m) 16 óra alatt értek le.
A barlang főágában találtunk benthagyott köteleket, de az erős igénybevételnek kitett helyeken (vízesés) már használhatatlanok voltak. A BU-66 a mészkő és homokkő határán kialakult 10 000 m hosszú barlang, ebből 4500 m-t (a főbivakig) omladékokkal és szűkületekkel bőségesen tarkított járatban tehetünk meg (3 év távlatából az emlékek már csodaszépek - de nekünk még nem!!). A telefonkábel a bivakterem elejéig tartott ki, beszereléskor még működött, de a megbeszélt időpontban nem sikerült kontaktust teremteni a felszínnel. A barlangban a telefonra épített az egész csapat, gondolni sem mertünk arra, hogy nem fog működni. Amikor ez megtörtént, megállt a tudomány. Tekintve, hogy az időjárásról 20 órája nem volt hír, a társaság nagy része visszafordulásra szavazott. 4 fő a barlang árvízveszélyes pontjáig (-1041 m) vállalta a túrát, nehézfegyverzetben: neoprénben ill. gumiruhában. 2 ember maradt a bivakban, megvárni a lent túrázókat.

Leszállási diagram
I. Andi, Hoppá, Lajos, Rádi, Frédi
II. Menyus, Surda, Csaba, Ricsi
III. Bea, Ferike, Péter, Kutya, Bulldog
IV. Surda, Ricsi, Rádi, Frédi
V. Kutya, Hoppá, Lajos
VI. Andi, Menyus, Bea, Ferike, Csaba
VII. Péter, Surda, Ricsi, Rádi, Bulldog, Frédi

Az alsóbb járatra leírásunk nagy vizeket írt. A Roncal Canyon 400 m-es járatában ebben bőven volt részünk, fantasztikus élmény volt a dübörgő vízben gázolni, feledtette velünk a szörnyű omladékokat. Lassan a víz eltűnt, megint omladékos teremben jártunk, 2-3 méteres szalmacseppkő-erdőben kerestük az utat. 2 óra alatt értük el az időszakos szifont. Gyors végponti csokievés után fájó szívvel indult vissza a csapat. Kifelé menet a barlang legszűkebb pontján, a Meandro N-ben (-100 m) - kutyának való hely - együttesen megfejtettük a BU-56 rövidítést, ezt most mindenki fantáziájára bízzuk.
A hegyről leereszkedve már csak a kanyonokon járt az eszünk, utunkat az Ordesa Nemzeti Park felé vettük. Itt két gyönyörű kanyont néztünk meg (Sorrosal, Rio Ara), a másodikból nagy erejű esőzés miatt a vége előtt ki kellett szállnunk.
Túráztunk még két átmenő barlangban: Sistema Aranonera, Alba-barlang, de mindkettőt az alsó bejáratból tekintettük meg, okulva a korábbi élményekből. Mindkét esetben az oldaljáratok szebbnek bizonyultak, mint a főág. Kis csapatunk nagy része teljesen kanyonfüggő lett, ki is néztünk egy 600 m szintkülönbségű vad szakadékot, de az időjárás meghiúsította terveinket. Nem ez volt az első eset. Hazafelé a tengerparti focicsatánál már számunkra is szebbek voltak a BU-56-ról szerzett emlékeink. Ez volt a hatodik 1000 m-es barlang, amelyben magyarok jártak.
A túra résztvevői:
FTSK: Susztek Andrea, Boldogh Tamás, Börcsök Péter, Kántor Zsolt, Rádi Károly, Zsólyomi Zsolt;
MAFC: Menyhárt Krisztina, Köblös Csaba, Kulcsár Ferenc, Németh Zsolt, Sass Lajos;
Ariadne: Kovács Richárd, Surányi Gergely;
és akik még nem döntötték el, hogy merre tartsanak, ezért hát összetartanak:
Bende Bea és Kovács Ferenc.

Zsólyomi Zsolt

Kirándulások a környező országok barlangjaiban.
Ponorna Priepast (Szlovákia, Szilicei-fennsík)

A kevéssé ismert és látogatott barlang bejárata 495 méter tengerszint feletti magasságban, mintegy 2 kilométer távolságra található Silická Brezová községtől. Mi (a MAFC Barlangkutató Csoport) még soha nem hallottunk róla, a frissen vásárolt Szlovák Karszt térképünkön szereplő barlanglistán figyeltünk fel rá a térségben jelentősnek számító 135 méteres mélysége miatt. A térkép néhány soros ismertetője szerint a barlang már 1955 óta ismert, a legjelentősebb kutatások 1979 és 82. között történtek.
Megközelítése legcélszerűbb a faluba vezető műútról a Kamenec (584 m) alatt fekvő völgybe vezető szekérúton. A széles völgy alján a szekérút elágazik, itt a jobboldali ágat követve a fiatalos fenyves mellett a völgyben felfelé haladunk, majd jobbra kanyarodva egy töbörsort érünk el. Ennek egyik jól fejlett tagjának az alján található a víznyelő bejárata, amely azonban csak időszakosan, nagy csapadék esetén aktív. A víznyelős töbör mellett közvetlenül a bozót kellős közepén egy nagy méretű, vasból készült, kerékpárok megtámasztására használható állvány található - eredetét és funkcióját még találgatni sem lehet.
A kötelet a bejáratnál, a meredek földes lejtővel induló aknával szemben álló két kőtuskó egyikéhez köthetjük, majd néhány métert ereszkedve egy meredeken lejtő, magas hasadékjáratban mászhatunk tovább lefelé. Ez hamarosan lealacsonyodik, és egy kis szűkületen átbújva az első aknához érünk. Itt egy nitt is található. Az akna 7-8 méter mély, lefelé tágul, az alján két kis omladékos tereplépcső után egy 5 méter mély letörés. Itt természetes kikötési pont található. Ezt egy enyhén lejtő, egyre magasodó folyosó követi, ahol néhány szép állócseppkő és a főtén oldásformák figyelhetőek meg. A járat végén ottjártunkkor egy 20-25 méter hosszú összetekert gumicső feküdt, előre jelezvén a végponti szifon létét. Az itt található omladékos letörést a tetején elhaladva mellőzzük (kötélhíd), majd a járat legvégén ereszkedünk csak le mintegy 5-6 métert. Innen egy kicsit megváltozik a barlang jellege, a járat meredek, 60-70 fokos lejtéssel ereszkedik lefelé. Ez a rész lemászható, azonban elég csúszós, ezért kellő elővigyázatosság szükséges. Ez a "rámpa" egy omladékkal több szintre osztott terembe torkollik, ahol egy 5 méteres kis lemászást a falba vert vas pöckökkel tettek járhatóvá a barlang hajdani kutatói. Az omladékban lefelé haladva érjük el a barlang legnagyobb aknáját: a mintegy 30 méter mély függőleges hasadék csak a legalján szélesedik teremmé, majd még egy további rövid ereszkedés után egy kúszójárat következik. Ennek vége egy jó lépésekkel és fogásokkal rendelkező 6 méter mély letörés, amelyben lemászva utunkhoz egy gyér vízfolyás csatlakozik. Az egyre magasodó járat egy nagy terembe vezet, amelynek átelleni oldalán egy szép cseppkőlefolyás látható. A járat a terem alján balra fordul, majd kisvártatva egy betonból készült gáthoz jutunk. Innen 10-15 méter alacsony járat vezet a végponti terembe, amelyből egy lapos szifonjárat indul, vízzel kitöltve.

Nyerges Miklós

Fiatal Barlangkutatók Tábora
Sváb-Alb, Németország, 1998. augusztus 1-15.

Kétévente kerül megrendezésre ez az oktatótábor Németország legnagyobb karsztvidékén, a Sváb-Albban. Az idei táborról a Tájékoztató március-áprilisi számából szereztünk tudomást. A résztvevők hét országból (Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Svájc) érkeztek. A közös nyelv a németen kívül az angol volt.
A tábornak Ulmtól 30 km-re találtak helyet, a Sváb-Alb déli részén. A nagyobb, illetve hosszabb barlangok a lépcsővidék északi részén helyezkednek el, tehát szinte minden nap legalább két órát autókáztunk. Habár több mint 500 üreg található a vidéken, csak kb. harmaduk éri el a 200 m-es hosszúságot, s többnyire vagy szűkek (az itteni barlangászok overallja előbb kopik ki a térdén és a könyökén, mint a fenekén), vagy vizesek. A program a barlangjárás és barlangkutatás egyes elemeinek minél jobb megismerését szolgálta, hogy az emberek ne csupán a kaland kedvéért látogassák a barlangokat. Az egész szpeleológia azonban túl nagy falat volna egy kéthetes táborra, így mindenkinek ki kellett választania a szívéhez legközelebb álló szakterületet.
Kárai Zita a biológiát, e sorok írója a geológiát választotta. A biológiai csoport például a barlangi fauna jobb megismerésével foglalkozott: állatokat fogtak be, meghatározták, dokumentálták őket. Munkájuk eredményéről tudományos publikáció jelenik majd meg. A geológiai csoport főleg általános kérdésekkel foglalkozott: kőzettannal, paleontológiával, geológiai térképek értelmezésével stb. Az elméletből tanultakat a gyakorlatban is kipróbáltuk, például fossziliákat határoztunk meg a Terebratelhöhle-ben. A legérdekesebb a barlangi üledékben talált csontok meghatározása volt.
Több kiránduláson és barlangtúrán vettünk részt. Láthattuk, hogy a Fehér Jura (Malm) mészkőben kialakult barlangok viszonylagos rövidségük ellenére mennyire változatosak. Van itt patakos barlang szifonokkal, szép oldásformákkal, de máshol gyönyörű cseppköves terem van a magasabb régiókban.
A helyi barlangászokat is meglepte, hogy az aszályos nyár következtében mennyire kevés a víz barlangjaikban. Így történt, hogy neoprén ruhát adtak ránk a Bauerloch-ban (kb. 1,7 km), de azok a szifonok, melyek az év kilenc hónapjában zárva vannak, most szinte teljesen szárazak voltak. Csak a saját izzadtságunkban fürödtünk, mert kúszni, azt kellett. Viszont így nem hűltünk ki, míg térképeztünk.
A „szabadnapunkon" a Falkensteiner Höhle-be látogattunk el. Ez egy 3,5 km-es, aktív patakos barlang, többé-kevésbé nyitott szifonokkal. Alaprajzában kicsit hasonlít a Béke-barlanghoz. A forrásnál megyünk be, és a búvárfelszerelés nélkül átúszhatatlan szifonok miatt kell visszafordulnunk.
A táborhelytől 8 km-re volt a Bárental Höhle. Ez egy alig 300 m-es kuszoda. Volt talán két-három hely, ahol a túra mind az öt résztvevője elfért. Ám mind e kúszás megérte a képződménymentes falak között: a járat végén egy szép kalcitkristály várt.
Ez utóbb említett barlang kivételesen zárható volt, de nem ez a jellemző. Csak akkor zárnak le valamit, ha arra különös indok van: denevér-telelőhely, régészeti lelőhely.
A tábor végén minden csoport beszámolót tartott a munkájáról. Igen látványos volt a mentőcsapat sok humorral fűszerezett bemutatója. Eljátszottak egy barlangi mentést; kb. 30 m kötélből készítettek hordágyat, mentőfóliából sátrat.
A szervezésről, ellátásról, a szakmai színvonalról csak jót tudunk mondani. Volt karbid elleni tüntetés, bár ők se használnak mást az alpesi barlangokban.
A tábor után a Dachstein-év megnyitójára mentünk Hallstattba, ahol újra találkoztunk német barátainkkal.
Sváb Emese

Hirlatz Höhle (kataszteri szám: 1546/007)

A barlang a felső-ausztriai Dachstein-hegységben, Hallstatt fölött, a Hirlatz-falban van. Hossza 85 270 m (1998. őszi adat), függőleges kiterjedése kb. 1000 m. A befoglaló kőzet triász korú, kb. 1500 m vastagságú Dachsteini Mészkő. A barlangot a helyi barlangászok fedezték fel 1948-tan. Ma a Hallstatt-0bertrauni Barlangászklub kutatja. A felfedezéstől 1983-ig 8 km-t találtak csupán - ezt nevezik régi résznek -, s ezután bukkantak rá arra a részre, amellyel három év alatt 50 kmesre növelték a barlang hosszát. Azóta minden évben találnak néhány km-t. Ma már elég nehéz a kutatás: minimum egyszer bivakolni kell, hogy újabb részekbe sétálhassanak be! A barlang több részből áll, létezik például a Keleti- és Nyugati-ág, melyek genetikailag két külön rendszer, s csak egy keskeny folyosó köti össze őket. A legmagasabban elhelyezkedő járatokat Schwabenlandnak nevezik, mivel felfedezőik németek voltak.
A Dachstein-év megnyitójára érkeztünk Hallstattba (amely egybeesett az Osztrák Barlangkutatók Szövetségének éves gyűlésével, melyen rajtunk kívül 15 fős magyar barlangász csoport is részt vett). Innen indultunk egy kisebb túrára, hogy legalább ízelítőt kaphassunk ebből a hatalmas rendszerből. Ahogy egy tisztességes alpi barlanghoz illik, már a bejárathoz való eljutás sem volt egyszerű feladat - főleg esős időben. Utunkat fix kötelek és létrák segítették, így tíz helyett egy órába telt a Régi bivakhoz eljutni, még azzal együtt is, hogy a további kiépítés érdekében mindegyikünk 4 m-es létrát cipelt. A járatok méretei impozánsak. Jellegzetes formák találhatók itt: erősen korrodált falak, ördögmalmok. Egy helyen 35 m-es aknát kellett létrán kimászni. A kürtő még ment tovább felfelé, és összeszakadt egy párhuzamos, 20 m átmérőjű aknával, amelyen híd vezetett át. Ezt a helyet Schachthalle-nak nevezik. A hídon túl kezdődik az év elején robbantás segítségével föltárt új szakasz. Sajnos még nem sikerült a felfedezőknek az egészet bejárniuk, nem volt rá elég idejük, hogy továbbsétáljanak a 15 m széles, 5 m magas járatban. Mi is csak egy darabig mentünk előre, de így is láthattuk a kalcittól hófehér partú Márchensee-t.
Az egészben a legjobban az tetszett, hogy ebben a barlangban a németek az osztrákokkal a legnagyobb egyetértésben dolgoznak együtt, és örülnek egymás sikereinek. Bárki bekapcsolódhat a barlang kutatásába, hiszen a Dachstein-év programjában november közepén szerepel egy Hirlatz-kutató hétvége.
Szintén a Dachstein-év alkalmából jelent meg egy szép színes összefoglaló a barlangról Die Hirlatz Höhle címmel. Ára 390 ATS. Bővebb információ kérhető az MKBT-ben.
Sváb Emese

Nyári tábor a Caninon

1998. augusztus 26-30. között egy meglehetősen rövidre sikeredett kutatótábort tartottunk a Caninon, Sella Nevea fölött kb. 1600 méteres tengerszint feletti magasságban. A tábor helyszínét még Pünkösdkor, egy hétvégi terepbejáráson Kucsera Marci és barátai társaságában jelöltük ki a M. Gortani újonnan feltárt járatai fölött. A májusi hóolvadáskor jól választottunk. A sziklafalaktól övezett kicsiny katlan "ideális" táborhelynek bizonyult. Augusztusban a helyszínre érve örömmel konstatáltuk, hogy a dimbes-dombos buckákon nincs egyetlen tenyérnyi sík hely sem a sátrak számára, de viszont ivóvíz sincs. Ám a kutatási terület mindössze 5-10 percnyire van.
A tábor néhány napja alatt több erősen huzatos lyukat megbontottunk és számos hasadékba beereszkedtünk. Az egyikben, a H-4-es jelűben -104 méteres mélységet értünk el, ott azonban masszív törmelék zárta el a folytatást. Mint kiderült, alig több mint 100 méter választott el bennünket a Gortani új részeitől.
A tábor azért hozott eredményeket is. A korábbi, pünkösdi bejáráskor Kagyóék (Kunisch Péter) egy 50 méteres sziklafalban találtak egy 70 méter hosszú barlangot (Pünkösdi-barlang), a végén egy kürtővel. A nyári tábor idején pedig ebben a barlangban néhány méter mászással egy meanderező folyosóba sikerült bejutni és azt mintegy 300 méter hosszúságban feltárni. A járat végén az omlásból erős, dübörgő huzat tört elő. Leóék hősies akarása ellenére azonban néhány méter után le kellett állni a veszélyesnek mutatkozó bontással. Az omlás összefüggést mutat a közelben húzódó Principe Piemonte barlang -50 m-es végponti aknájával, és kb. 150-200 méterre megközelíti a vele azonos szinten húzódó Vianello barlangrendszert.

Pünkösdi-barlang (1998. VIII.)

A rövid, de hangulatos néhány nap tanulságaként elmondhatjuk, hogy itt még a felszín is tartogat meglepetéseket. Lehet, hogy ezentúl nemcsak februárban, hanem nyáron is rendszeresen visszatérnek ide a magyar barlangkutatók.
Résztvevők: Arany Andrea, Németh Zsolt (Kutya), Börcsök Péter, Nyerges Attila (kis Moha), Csekő Ábel, Nyerges Miklós (Moha), Hlavács György, Szabó Lénárd (Leó), Molnár Tamás (Függő), Vajdics Andrea (Pac)
Börcsök Péter

III. Élettani, Klimatológiai és Mikrobiológiai Expedíció, Aggtelek

1998. június 10. és 28. között harmadik alkalommal rendeztük meg expedíciónkat, ezúttal a Baradla-barlang aggteleki szakaszán. A kutatás gerincét - az előző akciókhoz hasonlóan - tíz napos barlangi tábor alkotta, amelynek keretében tíz fő hét napot töltött a barlang aggteleki szakaszán, a Csónakázó-tó második zsilipjénél kialakított táborhelyen. A barlangászok munkáját a felszínen, a kemping területén elhelyezett bázistábor segítette, ennek létszáma a kutatókkal együtt tizenöt fő volt.
Az expedíció során elvégeztük a Hangverseny-terem és a Barlang őre közötti szakasz klimatológiai felvételezését (ideértve a radon-mérést, a barlangi aeroszol szilárd frakcióinak elemzését és a csepegő vizek, valamint a patak vízkémiai vizsgálatát), illetve a teljes rövidtúra szakasz mikrobiológiai vizsgálatát. Az eddigi lehetőségeinket nagy mértékben meghaladó műszerezettséggel több fiziológiai mutatóra kiterjedő élettani vizsgálatokat végeztünk a barlangászokon, amelyhez a terhelést a Retek-ágban végzett kürtőmászások biztosították. Ezek során eddig még nem dokumentált járatszakaszt is találtunk.
Expedíciónk sikeréhez a résztvevők munkáján kívül számos intézmény és vállalat is hozzájárult, segítségüket ezúton is szeretnénk megköszönni. Köszönetünket kell kifejeznünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozóinak és személy szerint Salamon Gábor Igazgató Úrnak, az ő segítségük nélkül nem jöhetett volna létre az expedíció. A támogatásokért, illetve a kutatáshoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásáért hálásak vagyunk az alábbi szervezeteknek és személyeknek:
Hegyi János, Lakatos János - Radiometer Hungária
Weidinger Tamás dr. - ELTE Meteorológiai Tanszék
Erdős Tamás, Vértes László - Pharmaqualid Kft.
Vereczkey Gábor dr. - Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem
Gábris Gyula dr. - ELTE Természetföldrajzi Tanszék
Petrekanits Máté dr. - Humet Klinika
Sági Imre - Budai Várbarlang
Nagy Ferenc - ÁNTSz Veszprém megyei Intézete
Bayer Hungária Kft.
Nagy Richárd dr. - BIOTEST Hungária Kft.
Polifoam Kft.
Merck Hungária Kft.
Erdészeti Tudományos Intézet
Kádár Mihály dr. - Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztály
Csendes és Fia Kft.
ZOMA Hungária Kft.
OKI Levegőhigiénés Osztály PHAR-laboratórium
Gonda Béláné
Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai Osztály
Reszler István - Gilt-More Kft.
Tóth Béla dr.

ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK

Elnökségi ülés: 1998. szeptember 24.
Az Elnökség
- meghallgatta a főtitkár tájékoztatását a Barlangok városok alatt c. nemzetközi konferencia szervezésének állásáról, és megállapította, hogy a konferencia megfelelően elő van készítve, s megvan a garancia a sikeres lebonyolításra;
- tudomásul vette a Barlangkutatók Szakmai Találkozójának előkészítéséről szóló tájékoztatást;
- meghallgatta a Karszt és Barlang folyóirat elmaradt számai jelenlévő szerkesztőinek tájékoztatását a kiadványok előkészítéséről. Az elhangzottakat követően elfogadta azt a javaslatot, hogy a számok a leszerkesztést követően, az eredeti naptári év feltüntetésével, de nem feltétlenül egymást követően jelenjenek meg;
- foglalkozott a Társulat által kiadott, de időközben lejárt szakértői engedélyek helyzetével. Úgy határozott, hogy a Társulat a lejárt engedélyeket a korábbi feltételek szerint, 3000 Ft érvényesítési díj ellenében meghosszabbítja. Esetleges új szakértői engedélyek kiadásának jövőbeni szabályozását a főtitkár előkészíti;
- az 1999-ben esedékes tisztújítás előkészítése ügyében úgy határozott, hogy a kérdéssel a folyó év november 12-én megtartásra kerülő soron következő ülés keretében foglalkozik, amikor is az ülés egyetlen napirendi pontja a Társulat további jövőjének kérdése lesz;
- 28 fő tagfelvételi kérelmét elfogadta.

Tájékoztató az 1996. évi SZJA 1 %-ok felhasználásáról
A személyi jövedelemadóról szóló CXXVI. törvény jogot ad a magánszemélyeknek arra, hogy befizetett jövedelemadójuk 1 %-ának közcélú felhasználásáról - a törvényben megjelölt kedvezményezett javára - írásos nyilatkozatban rendelkezzen.
Fenti módon 1997-ben a Társulat tagjainak és pártolóinak jóvoltából a Társulat javára 268 026 Ft, azaz Kettőszázhatvannyolcezer-huszonhat forint érkezett be.
Ezt az összeget a tagság informálását szolgáló, országos terjesztésű MKBT Tájékoztató (korábban Műsorfüzet) megjelentetésére fordítottuk.
A Társulat ezúton mond köszönetet mindazoknak, akik ezzel, a Társulat életében nélkülözhetetlen anyagi hozzájárulással támogatták az egyesület működését.
Kérjük, hogy lehetőségükhöz mérten jövőre is járuljanak hozzá a Társulat működtetéséhez. A rendelkezés módját a következő számban közöljük.

CHOLNOKY JENŐ KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI PÁLYÁZAT
1998. évi eredmények
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat keretén belül működő barlangkutató csoportok és személyek által barlangokban végzett feltáró és tudományos munka dokumentálásának fellendítése, a dokumentáció színvonalának emelése, valamint a KTM TvH Barlangtani Osztálya barlang-nyilvántartási rendszerének fejlesztése érdekében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és az MKBT elnöksége a Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázatot az 1998. évre az előző évekhez hasonlóan egyéni és csoportos kategóriában írta ki. A pályázat díjazásához szükséges anyagi fedezetet a Barlangtani Osztály kérése alapján a Minisztérium biztosította, melynek bruttó összege ebben az évben 1 200 000 forint volt. Ez az összeg magába foglalta a pályázatok díjazásának, valamint a pályázat lebonyolításának költségét.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kutatócsoportjai, illetve kollektívái közül 18, egyéni kutatók közül pedig 15 adott le 1997. évi tevékenységéről a pályázatra kutatási jelentést. Egyéni kategóriában 5 pályamunka nem felelt meg a kiírási feltételeknek, mivel a szerzők egyike sem tagja a Társulatnak. Ennek megfelelően 10 egyéni pályázat került elbírálásra. Csoportos kategóriában a kiírási feltételeknek mindegyik pályázat megfelelt, közülük azonban tartalma miatt egy anyag nem volt értékelhető.
A Társulat Választmánya által is jóváhagyott 5 tagú bíráló bizottág (Székely Kinga elnök, Hazslinszky Tamás, Lénárt László, Maucha László és Szunyogh Gábor úgy döntött, hogy egyéni kategóriában külön értékeli a témával hivatásosan, illetve társadalmi tevékenységként foglalkozó pályázók munkáit. Az egyes speciális szakmai témákban felkért szakértők véleményét is felhasználva a bizottság tagjainak véleménye, illetve összesített pontszámai alapján az alábbi eredmény született.

Egyéni pályázat - hivatásos kategória
I. díj - 30 000 Ft: Dr. Hakl József: Több tudományos cikk, egy könyvfejezet, PhD disszertáció, valamint egy nemzetközi konferencián elhangzott előadás anyaga, valamennyi radonkutatás témában
III. díj - 10 000-10 000 Ft: Dr. Veress Márton: Karr tanú- és szigethegyek, valamint Karrmeanderek című dolgozatai. és Dr. Szunyogh Gábor-Dr. Lakotár Katalin-Szigeti Ilona: Nagy területet lefedő karrvályú-rendszer struktúrájának elemzése című dolgozata.

Egyéni pályázat - nem hivatásos kategória
I. díj - 30 000 Ft: Németh Róbert: Adatok a Kab-hegy általános karsztfejlődéséhez című dolgozata.
III. díj - 10 000 Ft-10 000 Ft: Kertai József: Bronz-barlang, Nagykovácsi című dolgozata. és Varga László: A Bársza-katlan barlangjai és karsztmortológiai viszonyai című dolgozata.
Könyvjutalom: Horváth E. Tamás-Zentai Zoltán: Újabb adalékok a magashegyi vertikális karsztformák morfogenetikájához című dolgozata.

Csoportos kategória
I. díj - 150 000 Ft: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület
Összességében a Gerecse-hegységben végzett tervszerű feltáró, barlangvédelmi és dokumentációs munkáért, valamint a tudományos vizsgálati eredmények feldolgozásáért. Pontszám: 86.

II. díj - 100 000-100 000 Ft:
Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport
Kiemelten a Pál-völgyi-barlangban végzett magas színvonalú tudományos munkáért és a feltáró kutatás eredményeinek dokumentálásáért. Pontszám: 76.
Alba Regia Barlangkutató Csoport
Összességében a Bakony-hegységben végzett barlangfeltáró és dokumentációs munkáért, valamint a tudományos vizsgálati eredmények feldolgozásáért. Pontszám: 75.
Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület
Összességében a Bakony-hegységben végzett barlangfeltáró és dokumentációs munkáért, valamint a tudományos vizsgálati eredmények feldolgozásáért. Pontszám: 75.
BEAC Barlangkutató Csoport
Kiemelten az ország több karsztterületén végzett eredményes barlangfeltáró munkáért és annak dokumentálásáért. Pontszám: 74.
III. díj - 80 000 Ft Plózer István Víz alatti Barlangkutató Szakosztály
Kiemelten az ország több karsztterületének vizes barlangjaiban folytatott feltáró munkáért, annak magas színvonalú dokumentálásáért. Pontszám: 71.
Kiemelt tudományos különdíj - 60 000 Ft: Élettani és Klimatológiai Munkacsoport
A Cserszegtomaji-kútbarlangban megrendezett "expedíció" tudományos vizsgálati eredményeinek kimagasló szakmai feldolgozásáért és dokumentálásáért.
Feltáró tevékenységért különdíj - 50 000 Ft: Troglonauta Barlangkutató Egyesület
A Buda-barlangban és a Naszályi-víznyelőbarlangban végzett feltáró tevékenység példaértékű ismertetéséért és dokumentálásáért.

Dokumentációs különdíj - 50 000 Ft: MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektíva
A nemkarsztos barlangok kiemelkedő értékű dokumentálásáért.

Könyvjutalom:
Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
MÁFI Barlangkutató Csoport
Plecotus Barlangkutató Csoport
Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület
Styx Barlangkutató Csoport

A jövő évi pályázat kiírását a Tájékoztató következő számában, a minisztériumi jóváhagyás után tesszük közzé.

Megjelent
Bagaméri Béla-Márton Ilona: Lámpafényben a barlangvilág c. könyv. A 190 oldalas, színes borítójú, fekete-fehér fotókkal és grafikákkal illusztrált A/5 formátumú kiadvány ára 400 Ft. Kapható a Társulatban. Egyúttal kérjük mindazokat, akik egy korábbi felhívás alapján a könyvre 300 Ft előjegyzési összeget befizettek, szíveskedjenek a könyvet átvenni, s egyúttal a még esedékes 100 Ft-ot egyidejűleg befizetni.
Barlangolások a Bükkben (Túraajánlatok a barlangokat is kedvelő természetjáróknak). A 65 oldalas, színes borítójú, színes és fekete-fehér fotókkal, grafikákkal illusztrált A/5 formátumú füzetet a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület adta ki, ahol be is szerezhető. A Társulatnál történő árusítás feltételei a lapzártakor még nem tisztázódtak.

FOLYÓIRATFIGYELŐ

A barlangi sikló - Liz Price
A Dél-Ázsiai barlangokban gyakran előforduló barlangi sikló (Elaphe taeniura) az egyetlen kígyófaj, amelyik egész életét - valódi troglobitaként - a föld alatt tölti. H. N Ridley számolt be először létezésükről 1898-ban egy Kuala Lumpur környéki barlangból. Átlagos hosszúságuk 2 méter, színük az előfordulási helytől függően különböző lehet. Harapásuk - ha bekövetkezne - ártalmatlan, de általában igen békések és nem zavartatják magukat a barlangkutatók jelenlétében sem. Denevérekkel és esetenként a barlangokban előforduló madarakkal táplálkoznak, természetes ellenségük nincs.
(INTERNATIONAL CAVER 1998 (22) pp. 18. - angol nyelven)

L'Abisso Led Zeppelin (Olaszország) - Paolo Manca
Új barlangot tártak fel a trieszti barlangkutatók a Monte Canin (Friuli-Venezia Gulia) olasz oldalán. Az új barlang, melynek bejárata 2130 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, 960 méter mély és a még felméretlen részekkel együtt megközelíti az 5000 m-es hosszúságot. A barlang bejáratát még 1992-ben találták meg a Societa Adriatica di Speleologia tagjai, és 270 méter mélységig akkor be is járták azt. 1994 óta kutatják ezt a helyet különböző trieszti csoportokból verbuválódott fiatalok. Az új barlang - hasonlóan a korábban megismertekhez tipikus alpesi jelleggel bír, néhány helyen kisebb freatikus zónákat keresztezve. A hidrológia hovatartozása még nem tisztázott: amennyiben az itt lefolyó vizek a szlovén oldalon jelennek meg, komoly mélység érhető el továbbkutatásával.
(SPELEOLOGIA 1997. (36). pp. 37 és 1997. (37). pp. 119. - olasz nyelven)

Kambodzsa '1996 - Michael Laumanns
Egy német-kambodzsai közös expedíció 33 új barlangban 11,5 km új járatot térképezett fel 1996 januárjában Kambodzsa DNy-i Kampot tartományban közel a vietnámi határhoz. Ez volt a távol fekvő ázsiai országba vezetett első szpeleológiai expedíció. A leghosszabb barlang 1810 méter hosszú (Roung Dei Ho/ Thom Ken). Számos barlangban kb. 1400 évvel ezelőtt felállított Shiva templomokat találtak, melyek megismerése a terület korai történelmének tanulmányozásához nyerhet nagy jelentőséget. A jó térképek és fekete-fehér fényképfelvételek mellett praktikus információkat is tartalmaz a leírás, így megtudhatjuk, mennyibe kerül egy kiló karbid, vagy honnan lehet térképet beszerezni.
(Mitt. Verb. dt. Höhlen u. Karstforsch. München 1998. 42. (3) pp. 54-59. - német nyelven)

Brazília karsztjainak és barlangjainak rövid bemutatása - A. Auler and A.R. Farrant
Brazília területének mintegy 5-7 %-t fedi mészkő, ami - nagy országról lévén szó - óriási területet jelent (425 000-600 000 km2. A legnagyobb egybefüggő karsztterületek Brazília középső részén találhatóak (Bambui és Una), itt nyílik az ország legnagyobb barlangrendszere a 65,5 km hosszú Toca da Boa Vista. Jelentős karsztterületek találhatóak még DK-en az Acungui hegyvidékén és keleten is (Corumbá). Általában Dél-Amerika ezen részén nagy területű vízszintes településű mészkőrétegek találhatóak, nem túl nagy vastagságban. A klíma itt szezonális jellegű (csapadékos nyár, száraz tél), de a csapadék mennyisége általában kevesebb mint évi 1500 mm. 1993-ban mintegy 2000 barlangot tartottak nyilván Brazíliában, melyeknek mintegy 80 %-a képződött mészkőben. Középső-Brazíliában jelentős kvarcitban képződött karsztterületek terülnek el, ahol a világ leghosszabb ilyen kőzetben képződött barlangjai közé sorolható 2750 m hosszú Gruta das Bromelias is található, de az ország legmélyebb barlangja a Gruta do Centenario (-454 m, lásd még: OCARSTE (brazil) 1998. áprilisi száma, jó térképpel, INTERNATIONAL CAVING 1998. (22). p.19.) is itt nyílik. E területek színvonalas, részletes ismertetését 6 ábra és 55 irodalmi hivatkozás kíséri.
(Proc. Univ. of Bristol Speleological Soc. 1996. (3). p. 187-200. - angol nyelven)

Das Estergebirge (Németország) – monográfia
A reprezentatív kiállítású, terjedelmes különszám a Bajor-Elő-Alpok egyik fontos karsztterületéről összegyűlt ismereteket foglalja össze. Az Estergebirge ÉK-re fekszik a híres üdülőhelytől, Garmisch-Partenkirchentől. A terület hosszú ideje a müncheni barlangkutatók fő kutatási terepe, feltáró és tudományos eredményeiket foglalja össze ez a kötet. A bevezetőben a történeti áttekintés mellett a hegység klímájáról, vegetációjáról és gazdasági vonatkozásairól ír. Az ezt követő fejezetek a geológiát, a hidrológiai összefüggéseket és a felszíni karsztformákat tárgyalják. Az 5., egyben legnagyobb fejezet magukkal a barlangokkal foglalkozik. A legjelentősebb ezek közül a 2900 méter hosszú és 78 méter mély Frickenhöhle. Az ezt követő fejezetek sorrendben a barlangok flóráját és faunáját ismertetik, beszámolnak a barlangi turizmus és a barlangvédelem problémáiról, a terület üregeihez kapcsolódó legendákat, történeteket írják le, és végül egy rövid összefoglalást olvashatunk az itt található mesterséges üregekről, bányákról (sok fekete-fehér fotóval, térképekkel).
(Karst und Höhle 1996-97 különszáma, 318 p. - német nyelven)
Összeállította: Nyerges Miklós

A BARLANGNAPI BESZÁMOLÓ - melynek beérkezéséről úgy látszik le kell mondanunk - HELYE

Az elektronikus változatot készítette: Szenti Tamás, Dr. Nyerges Miklós,  2005