MKBT TÁJÉKOZTATÓ 1998
JÚLIUS-AUGUSZTUS
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Szerkesztő: Fleck Nóra
Felelős Kiadó: dr. Hevesi Attila
A Tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek.
A Szent György-hegyi Sárkány-barlang ("Jég-barlang")
Az elnevezés kettőssége abból adódik, hogy a középkorban a helyet Sárkány-barlangnak nevezték. Úgy gondolták, hogy Sárkányölő Szent György ebben a barlangban végzett a gonosz sárkánnyal. Napjainkban a környék lakói a helyet különleges klímájáról nevezik "Jég-barlangnak".
A Styx Barlangkutató Csoport 1997-től rendelkezik az érintett területre érvényes kutatási engedéllyel. Eddig két kutatótábort tartottunk. Őszi tábor: október 17-19., tavaszi tábor: április 3-8.
A táborokban átlagosan 15 fő vett részt. Meghívott vendég: Eszterhás István. Elvégzett munkálatok: a felszíni bazaltomladékban egy 2 x 2 m-es alapterületű kutatóaknát kezdtünk el leményíteni. A tömbök kiemelését flaschenzug segítségével, elszállítását pedig egy magasban kifeszített kötélpályán oldottuk meg. A tavaszi táborban végzett aknamélyítés fagyott omladékban történt. A 0 C-os huzat egyre erősödött.
Április 5.: történelmi pillanat! Sikerült bejutni a Szent György-hegy bazaltjában képződött jeges barlangba. Táborozásunk végére a barlang hossza elérte a 32 m-t, mélysége pedig a 10 m-t. (Hazai bazalt-barlangjaink sorában ez már előkelő.)
A barlang teljes terjedelmében a fagy uralkodik. Több helyen jégképződmények láthatóak. Léghőmérséklet 0° C.
Cholnoky: "Mindenesetre érdemes a dolgot alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt szerezzünk neki".
John Szilárd, Síkos Zoltán "Styx"
A 12. Bakonykutató Ankét
A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum 1998. április 24-26-án rendezte meg a nagy hagyományokra visszatekintő 12. Bakonykutató Ankétját.
A 24 előadásból 19 a múzeum fő profiljának megfelelően biológiai jellegű volt, de a korábbi hasonló összejövetelekhez viszonyítva örvendetesen növekedett a földtani, barlangtani előadások aránya. Ez utóbbiak a következők voltak:
Eszterhás István: Barlangtúra a Kanári-szigeteken
Eszterhás István: A Bakony bazaltbarlangjainak genetikája
Futó János - Scháfer István: A Csatár-hegyi-barlang üledékei
Sütőné Szentai Mária: Mikroflóra-vizsgálatok egy alsó pannoniai korú kibúvásból Felcsútról
Veress Márton: A bakonyi karszt főbb sajátosságai.
Az ankéthoz kapcsolódó kiránduláson bemutatásra kerültek a Balatonfelvidéki Nemzeti Park geológiai értékei közül a Szent György-hegy bazaltorgonái, a Sárkány-barlang új feltárása, valamint a csobánci Papsapka pszeudokarszt-képződményei.
Eszterhás István
Új zsomboly az Alsó-hegyen: a Moszkitós
Új kis zsombolyt tárt fel a MAFC Barlangkutató Csoportja az Alsó-hegyen. A barlang feltételezett bejáratára Elekes Balázs (BEAC) még 1996-ban hívta fel a figyelmünket, aki az akkor éppen a Körte-zsombolynál folyó bontási munkák elől menekülve "terepbejárásra" indult. A Tektonik-zsomboly töbrének északi oldalában, annak felső harmadában, a K+ túristajelzéshez közel fekvő kis berogyást kitakarítva örömmel tért vissza táborunkba, mondván a bedobott kő jónéhány métert esik szabadon, tágas járatban landolva, menjünk bontsuk ki azonnal (klasszikus történet: "Ide nézzetek fiúk, így kell barlangot kutatni" - mondta az 50-es évek elején egyszer Szepesi Zoltán mérnök). A feltételezett zsombolykezdeményt megvizsgálva megállapítottuk, hogy a bejutást valóban csak néhány kő zárja el: ezek mérete azonban sajnos tonnás nagyságrendű volt. Ezek eltávolítására különböző okok miatt csak a tavalyi évben került sor, de a remélt folytatást nem sikerült megtalálni (mint ahogy a kalapácsfejet sem, amit E.B. ejtett be a 96-os kőtörési kísérletek során). Még 96-97. szilveszterén Szenthe István társaságában azt is megállapíthattuk, hogy míg az alacsonyabb szinten elhelyezkedő Tektonik-zsomboly bejáratában egyértelműen befelé irányuló légmozgás tapasztalható, addig a Moszkitós bejárata egyértelműen kifelé szelel. A 6-7 méter mély munkagödör ennek ellenére már szerepelt a 97-es Lakatos-kupa programjában. Új fordulatot az első tavaszi táborunk hozott, amikor újra a Körte-zsombolynál dolgoztunk. Újra megvizsgáltuk a Moszkitós végpontját is és néhány órás bontással pár száz vödör virágföldet eltávolítva egy 7 méter mély, korróziós formák által dominált, apró huzatborsókövekkel díszített, 3-4 méter átmérőjű, lefelé táguló aknába lyukadtunk. A végponton egy ember számára járhatatlanul szűk elcseppkövesedett hasadék található, amely két ponton is átbonthatónak tűnik.
A tavaszi tábor során a Körte-zsomboly mélysége elérte a 20 métert, a végponton jelenleg egy 3 méter hosszú kis cseppköves oldaljárat nyílt meg, ami magában rejti a bejárati aknából oldalra való kitörés lehetőségét. A munkát itt is folytatjuk.
Nyerges Miklós
Beszámoló a Hágó Kupáról
Május 1. és 3. között a Papp Ferenc csoport rendezésében a Kossuth-barlangban lezajlott a nagymúltú Hágó Kupa.
A csapatverseny a Tohonya-forrás felett kifeszített három különféle kötélhídból álló pályával kezdődött. A barlangban agyagülep-nyalás, víz feletti és -beni rohanás, sötétben csomófelismerés, stroboszkóp, szövegtanulás, vízalatti szánkókeresés és egyéb lótás-futás jellegű atrocitások mellett kibontakozhatott a versenyzők művészi érzéke az arckifestő állomáson.
Mivel úszni is kellett, és az eső is esett, a rendezőség úgy döntött, hogy a résztvevőket belülről is el kell áztatni. Érdekes adat: öt és fél liter pálinkát töltöttünk bele a versenyben megfáradt, kijáratnál az esőben ácsorgó barlangászokba.
Este Stibrányi Guszti mutatta be életútjának néhány izgalmas részletét lebilincselő diáival, Frédi a spanyol versenyről vetített, láthattunk részleteket a Papp Ferenc csoport túráiból is.
A fergeteges hangulatú eredményhirdetésen (hála a DU-ALP-nak) a boldog győztes csapatok óriáspalackokból spriccelő pezsgővel kergették szét a tömeget. Díjaztuk (Bródy Andor, a Vakond) a legszimpatikusabb versenyzőt, és szétmarcangolásra került a Hágó Kupa-torta.
Később egy érdekes, bár az érintettek részéről inkább sanyarú közjáték, egy maffiaháborút elindító utcai verekedés szórakoztatta a közönséget (Bódvaszilas-MAFC 1:0).
Másnap került sor az egyéni versenyre. A Kossuth-barlang előtti fűzfán állítottunk össze a barlangászattól igen elrugaszkodott, Tarzan és Indiana Jones filmek akciójeleneteiből összeollózott kötélpályát. A nézők jó hangulatban figyelték a hősi harcokat, külön köszönet Függőnek az ingyencirkuszért.
Az óriási érdeklődést mutatja, hogy a húsz induló csapat mellett számos érdeklődő is megjelent.
Gratulálok a nyerteseknek, de mindenki másnak is, aki indult, sőt leginkább az utolsó helyeken végzetteknek, akik keményen végigküzdötték magukat az akadályokon de gumipont már nem jutott nekik.
Hálás köszönet a támogatóinknak: Tengerszem Sportbolt, DU-ALP és Bródy úr, a vakond.
A végeredmények:
Egyéni fiúk: idő: (mp)
1.Elekes Balázs 326,26
2.Cserna Zsombor 445,60
3. Zsólyomi Zsolt 474,90
4. Kunisch Péter 487,90
5. Hegedűs András 493,90
6. Boldogh Tamás 504,10
7. Németh Viktor 504,80
8. Orosz Imre 580,00 8.
9. Egri Csaba 620,50
10. Bubba 664,30
11. Szabó Dénes 719,30
12. Főző Péter 826,27 1
13. Tóth Áron 846,00
14. Sebők Attila 894,70
15. Függő 906,30
16. Mészáros Rezső 1004,80
17. Gonda Péter 1034,40
18. Kramó 10642,2
19. Izé 10721,0
20. Két férfi egy eset 10997,2
Csapatverseny:
1. BEAC 661,0
2. Szabó József 849,7
3. Susztólyomi Bt. 1059,3
4. Mafcimanók 1071,8
5. 3+1=4 1353,6
6. GuBEAC 1388,4
7. Gyíkok 1454,7
8. Ukmukfuk 1708,1
9. Dualp 1823,2
10. Acélcsiga 1896,6
11. Németbrikett 1911,7
12. Prius 2371,8
13. Nyeletlen balta 2471,9
14. MLBE Vigyori 2490,3
15. Medve 3019,0
16.Száguldó Anyacsavar 3710,8
17. AKA 5239,7
Egyéni lányok
1. Szilágyi Nóra 551,80
2. Susztek Andrea 769,90 A 18-20. helyezett csapatok a
3. Gólya Barbara 793,50 szabadtéri kötélpályát nem
4. Mikolovics Vera 846,80 teljesítették
5. Tamasi Dóra 1242,50
Szabó Lénárd
ALCADI '98 nemzetközi szimpózium
1998. május 25-31. között rendezték meg a szlovákiai Liptószentmiklóson (Liptovsky Mikulás) a magyar kezdeményezésre, 1992-ben Budapesten megindított, az Alpok, a Cárpátok és a Dinaridák térsége kutatástörténetével foglalkozó szimpóziumsorozat negyedik rendezvényét. Az egyre népszerűbbé váló rendezvényen 11 országból 50 résztvevő vett részt, köztük 6 magyar.
Az elhangzott 31 előadás között a magyar résztvevők az alábbiakkal szerepeltek:
Dénes György. A középkori „Munuhpest”, mai nevén „Kőlyuk", Szlovákia első, írásban említett barlangja
Eszterhás István: Magyarországi nemkarsztos barlangokhoz kapcsolódó mondák
Hazslinszky Tamás: A barlangok elektromos világításának kezdetei
Székely Kinga: Egy népszerű múlt századi hetilap (Vasárnapi Újság) barlangismertetései
Takácsné Bolner Katalin: Barlangi ásványok és képződmények leírása a Kárpát-medencében a 20. Századig
A szimpózium programját az erre az alkalomra megnyitott kiállítások (az ALCADIszimpóziumok története, barlangi festmények, barlangok bélyegeken, Buchholtz-ok munkássága), valamint történeti jelentőségű barlangok (Deményfalvi-jégbarlang, Beníková-barlang, a lebányászott Dreveniki-jégbarlang helye, Dobsinai-jégbarlang, Jászói-barlang, Bélai-barlang, Szilicei-jégbarlang, valamint az Ochtinai-aragonitbarlang) megtekintése egészítette ki szimpóziumközi félnapos, ill. egésznapos utókirándulások keretében.
H.T.
Elnökségi és választmányi határozatok
Elnökségi ülés: 1998. május 12.
Az Elnökség meghallgatta az Ellenőrző Bizottság tájékoztatóját az Anubisz és a Naszály Barlangkutató Csoport között, a felsőpetényi bányában található nemkarsztos eredetű üregek megtekintésével kapcsolatban kialakult vita vizsgálatáról. Károly Gábor, az Ellenőrző Bizottság vezetője ismét hangoztatta, hogy a Társulat jelenlegi Alapszabálya nem teszi lehetővé az Ellenőrző Bizottság számára, feladat- és hatáskör hiányában, hogy fegyelmi vizsgálatot folytasson le. 1996-ban már született egy ehhez hasonló állásfoglalás, vagyis amennyiben a Társulat vezetősége azt kívánja, hogy legyen fegyelmi szabályozás, meg kell határozni, hogy ki az illetékes a döntés meghozatalában. Ugyanakkor egyértelműen leszögezhető, hogy fenti ügyben sem a Társulat, sem egyetlen tisztségviselője részéről nem merült fel jogsértés azzal, hogy a Tájékoztató hírt adott az eseményről.
Fentiek meghallgatása után az Elnökség úgy határozott, hogy a Tájékoztató valamennyi számának impresszumában közölni kell, hogy a leadott anyagokban megjelent információkért a szerzők felelnek.
Megjelent a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről.
A rendelet értelmében a barlangi túravezető, illetve barlangi kutatásvezető képzés államilag elismert, törvény által szabályozott keretek között történhet. Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott, és a minisztérium által hitelesített barlangi túravezetői, illetve barlangi kutatásvezetői igazolványok jogosultjainak a rendeletben meghatározott képesítési vizsgát nem kell megismételniük, ha az e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül a minisztériumtól az e rendelet szerinti igazolvány kiállítását fényképe és a korábbi igazolvány benyújtásával kérik.
Fentiek tekintetében a Társulat felvette a kapcsolatot a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetével, s az igazolványok megújításának módjáról az érintetteket mind személyesen, mind a Tájékoztató útját értesíteni fogja. Ugyancsak, előreláthatólag ősszel, kutatásvezetői tanfolyam kerül meghirdetésre. Elnökség ezzel kapcsolatban úgy határozott, hogy a tanfolyam csak önálló keretek között (nem központi tábor és egyéb rendezvény részeként) kerülhet lebonyolításra.
Az Elnökség
- meghallgatta a Karszt és Barlang ez évben megjelenő számainak szerkesztőit a munka jelenlegi állásáról, változattanul elfogadva azt a célt, hogy az elmaradt számok a 40. jubileumi közgyűlésre megjelenjenek;
- tudomásul vette a társulati központi tábor (részletesen lásd a Tájékoztató 1998. május-júniusi számában), valamint a Városok alatti barlangok c. nemzetközi konferencia szervezésével kapcsolatos információkat;
- tudomásul vette a főtitkár tájékoztatását a Társulat közhasznúsításával kapcso-latban tett lépésekről;
- meghallgatta az ezévi Cholnoky-pályázattal kapcsolatos tájékoztatást. E szerint a bíráló bizottság első ülésére 1998. május 18-án kerül sor, s nyár elejére valószínűleg elkészül a jelentések elbírálása;
- 54 fő tagfelvételi kérelmét elfogadta.
Választmányi ülés: 1998. május 12.
A választmány:
- tudomásul vette a központi tábor szervezésével kapcsolatos tájékoztatást;
- tudomásul vette a fent részletezett 13/1998. számú KTM rendeletből adódó tudnivalókról szóló tájékoztatást;
- jóváhagyólag tudomásul vette a Városok alatti barlangok konferencia szervezéséről, a Társulat közhasznúsításáról és a Cholnoky-pályázat értékeléséről szóló információkat;
- elfogadta és a Társulat nyilvántartott csoportjai közé felvette a Szabó József Barlangkutató Szakosztályt.
Az orvos válasza a "szerencsés barlangi balesetre"
Bevallom, amikor elolvastam az MKBT tájékoztató márciusi-április számát, rögtön nem is mertem tollat fogni és válaszolni, először alaposan le kellett higgadnom. Az a cikk kimerítette az orvosi jó hír hitelrontás fogalmát, de alaposan.
Bemutatkozom: dr. Riskó Ágnes vagyok, ortopéd-sebész szakorvos. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Ortopéd-Sebészeti Osztályán dolgozom, civilben pedig a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületénél tevékenykedem.
Szóval azon a bizonyos január 24-én én mentem mentővel Létrás-tetőre, hogy segítsek valakin, akiről még azt sem tudtam, hogy fiú-e vagy lány. (Mindezt ahelyett, hogy a születésnapomat ünnepeltem volna. Mindenesetre attól a valakitől, aki írta a cikket, megkaptam érte a jutalmamat.)
Próbálok higgadtan válaszolni pontról-pontra.
Először: azt írta a cikkíró, hogy „valaki a miskolciak közül kérés nélkül riasztotta a mentőszolgálatosokat”.
Nem tudtam, hogy a segítségnyújtáshoz engedélyt kell kérni. Én úgy tudom, nekem azt tanították, hogy ez emberi kötelesség, melynek elmulasztása büntetendő cselekmény. Egyébként is szerencsétlen sérült nem volt abban a helyzetben, hogy saját maga hívja a mentőket.
Kedves cikk ihlető! Ha te látsz valahol egy sérült embert, először engedélyt kérsz tőle, hogy hívd a mentőket? (Ha csak nem vagy Te magad is képzett orvos épp a megfelelő felszereléssel ellátva.)
Másodszor: azt írod, hogy "egy embernek sem jutott eszébe, hogy meleg takarót adjon, vagy segítsen levenni az átázott ruhámat."
Kedves Szilvia! Mire én felértem a mentővel, Te épp akkor értél ki a barlangból. Így már nem tudtam érted menni, nem adhattam fájdalomcsillapítót még a barlangban, és nem alkalmazhattam megfelelő rögzítést. Így "csak" annyit tehettem, hogy besegítettelek a meleg mentőbe, és a mentőtiszttel együtt levettük rólad a rögzítést szolgáló sáros törölközőt, és derékig kibontottunk a vizes ruhádból. Ezek után igenis, hogy kaptál száraz, meleg takarót. Elmondtam Neked, hogy be kell vinni a Baleseti Sebészetre, és röntgenfelvételt kell készíteni a válladról, utána pedig valószínűleg rögtön kiengednek. Közben a férjem szólt a kedves társaidnak, hogy hozzák el Neked a házból a saját ruháidat, de ezt ők nem tették meg.
Akkor egy riadt, segítségre szoruló lány voltál, talán az ijedtséged miatt nem fogtad fel, hogy mi is történik körülötted.
Harmadszor: "Yorki jött utánam és hozott magával száraz ruhát, meleg teát." Tudod, a mentőautóban pokróc van, de ruha csak egyféle: csecsemő rugdalózó, hogyha szülés történik a mentőautóban, az új kis jövevénynek is jusson ruha. Mégis, hogy képzeled, legyen a mentőautóban mondjuk 36-ostól 56-os méretig ruha (külön férfi, női) és teaforraló, esetleg büfé? Mindezt a házban maradt társaid pótolhatták volna a saját száraz ruháiddal, hiszen ők jóval hamarabb értesültek a balesetedről.
Negyedszer: "Ha nem jött volna (Yorki) utánunk autóval, igazán nem tudom, hogyan jutottunk volna vissza kísérőmmel, Hegedűs Andrással Létrás-tetőre.”
Szabó Tamás mentésvezető, aki a Polgári Védelem autójával érkezett, megkérdezte, menjen-e a mentő után autóval, hogy a kórházi ellátás után visszahozzon Létrásra. Yorki kijelentette, hogy erre csak ő alkalmas. Mi egy kicsit ugyan aggódtunk, nehogy útközben megszondáztassák.
Ötödször: "a miskolci barlangászok az összes holmimat kidobták a házból, majd megtiltották, hogy bárki is a pestiek közül a miskolciak helyiségében aludjon."
Először is te nem vagy pesti. Másodszor annyi lett közölve a bent tolongó részegekkel, hogy aki nem itt alszik, menjen át a saját szobájába. Ez sokaknak nem tetszett. Ekkor vitték át a társaid a te holmidat is a másik szobába, bár még a nevedet sem tudták rendesen. Egyébként a „vendég szoba" is a miskolciak helyisége.
Arról beszélsz, hogy olyanok közt aludhattál, akik hallottak már emberségről és önzetlen segítségadásról. Akkor miért csak az asztal alatt, a földön jutott Neked hely? És eszembe se jutott megemlíteni, hogy a férjem jött fel utánam Létrásra saját kocsival, saját benzinnel (mint sok más társunk is), hogy valahogy én is hazajussak. És azt sem akartam közhírré tenni, hogy a férjem slószával húztak ki, melyből akkor (vagy utána a felszínen) eltűnt néhány karabiner.
Végül ugye nem haragszol, de nagyon úgy érzem, hogy „valaki” a pesti mentőszolgálatosok közül adta a szádba ezeket a szavakat. Sajnos néhány embernek szüksége van a mások pocskondiázására ahhoz, hogy a saját fontosságát hangsúlyozza.
A miskolci barlangászok sokat tesznek azért, hogy a Bükki Nemzeti Park barlangjai továbbra is látogathatók legyenek, és sokszor tartjuk a hátunkat a BNP és az Erdészet felé a mások felelőtlensége miatt.
Eddig is jóban voltunk a magyar barlangászok többségével, őket ezután is szívesen látjuk Létráson.
Végül egy szakmai tanács: keress fel egy vállspecialista sportsebészt.
Dr. Riskó Ágnes, ortopéd-sebész szakorvos Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete, MKBT és MLBE tagja
Karszt és Barlang Alapítvány hírei
A Karszt és Barlang Alapítvány 1998. május 25-én megtartott kuratóriumi ülésén döntött az 1998. évi pályázatokról. Az elmúlt időszakban a pályázók száma örvendetesen növekedett, bizonyára azért is, mert az előző évekhez képest nagyobb keretösszeget állt módunkban támogatási célra szétosztani. Mindezek után, talán csalódottságot jelent sokak számára, hogy nem vagy csak igen csekély összeggel kalkulálhatnak idei pályázatuk eredményeként. Mindennek oka, hogy a Karszt és Barlang elmaradt három száma december végéig megjelenik, melynek a Kuratórium mindenekelőtt előnyt kívánt biztosítani. A Karszt és Barlang a hazai barlangkutatás egyedüli és nemzetközileg is ismert periodikája, melynek megjelenése valamennyi barlangkutató érdeke.
Karszt és Barlang Alapítvány Pályázat 1998. évi nyári pályázatának támogatás
nyertesei (Ft)
2. Feltáró, terepi kutatások
2/1. Ariadne Karszt- és Bgkut. Egyesület Esztramosi kutatás 20 000-,
2/5. Gerecse Bgkut.Egyesület Nyári kutatótábor 18 000-,
2/6. Kovács Attila - egyéni Nagykőmázsai 2. sz. víznyelőbg. kutatása
- 20 000-,
2/7. Marcel Loubens Bgkut. Egyesület Létrás-tetői kutatótábor 20 000-,
2/8. Pro Natura Karszt- és Bgkut. Egyesület Abaligeti-barlang nyelőinek feltáró kutatása 20 000-,
2/10. Szatyor Miklós – egyéni Mecsek hegység barlangi és odulakó denevérfaunájának kutatása
20 000-,
2/12. Plecotus Bgkut. Csoport TIAC-pálya É-i oldali barlang 20 000-,
feltárása
2/14. Vulkánszpeleológiai Kollektíva kataszterezés 20 000-,
3. Kiadvány
3/2. Karszt és Barlang Karszt és Barlang három száma 1 000 000-,
Szerkesztősége
Összesen: 1 138 000-,
Ezúton kérjük a pályázók megértését, s kívánjuk, hogy ne veszítsék el pályázatírási kedvüket. Ennek segítése érdekében ismét felhívjuk a figyelmet néhány lehetőségre, ahová a csoportok támogatásért fordulhatnak a közeljövőben.
Sikeres nyári kutatómunkát kívánunk mindenkinek!
F. Nagy Zsuzsanna KBA titkár
HÍREK, HIRDETMÉNYEK, RÖVID KÖZLEMÉNYEK
Kutatótábor a Mecsekben
A Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1998. augusztus 15-30. Között rendezi meg hagyományos nyári kutatótáborát a Nyugati-Mecsekben. A kutatások helyszíne az Orfű melletti Szuadó-völgy. A tervezett program az eddig feltárt Szuadó-barlang végpontjának ácsolása, valamint egy újabb víznyelő tavasszal megkezdett feltárásának folytatása. Szállás saját sátorban, étkezés közösen.
A szervezők minden érdeklődő, a fenti munkába bekapcsolódni kívánó kutatót szívesen fogadnak.
Szabó Ágnes
Köszönetnyilvánítás
Mint az sokunk számára ismeretes, Veszprém külterületén, a Kávás-hegyen működő kőbányában jelentős barlangrendszer nyílt meg. A Mészkő- és Dolomit Kőbányászati és Ásványfeldolgozó Rt (8000 Székesfehérvár, Károly János u. 26.) brutális módon igyekszik e páratlan értéket elpusztítani. Ugyanakkor a hivatalok részéről - január vége óta - nem történik semmilyen érdemi intézkedés.
Ezért az ismert környezetvédőhöz, Illés Zoltánhoz fordultam. Hamarosan válaszlevelet kaptam, melyben kifejtette, hogy tenni próbál a barlang megmentéséért, és felvette a kapcsolatot az illetékesekkel.
A választási eredmények alapján a jövőben már kormányzati oldalról tud cselekedni. Esztramos tragédiájának és a természetvédelem kudarcsorozatának ismeretében erre nagy szükség lesz. Reméljük, közös törekvésünk nemsokára a tényleges megoldáshoz vezet.
Kocsis Ákos
Új kiadványok
Megjelent A bihari Pádis karsztvidéke c. 1: 30 000 méretarányú térkép, mely tartalmazza a Szamosbazár, a Csodavár és a Galbina 1:5 000-1:12 000 méretarányú részlettérképeit is, a hátoldalon a hegység és túraútvonalak ismertetésével. Kapható a Titkárságon. Ára: 400 Ft.
A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület munkájának eredményei. Veszprém, 1997. 35 oldal. A 6 szakcikket és kisebb híreket tartalmazó kiadvány a Titkárságon kapható. Ára: 200 Ft.
Nemzetközi rendezvények
Meeting „Cavies in Sandstone and Granite"
1998. szeptember 3-6., Fichtel-hegység, Bayreuth, Németország
Részvételi díj: 70 DM, mely magában foglalja a részvételt, szállást saját sátorban és az ellátás egy részét.
Speleofotografia '98 nemzetközi részvételű fotópályázat
Rendező: Szlovák Természetvédelmi és Barlangtani Múzeum, Liptovsky Mikulás (Liptószentmiklós), Szlovákia
A fotók beküldési határideje: 1998. szeptember 15.
A beküldött anyagból összeállított kiállítás november 18-tól december 4-ig tekinthető meg a liptószentmiklósi múzeumban.
Részletes információ beszerezhető a Titkárságon.
Külföldi hírek
-1610 m Mirolda-zsomboly
Crio masszívum, Samoens, Haute Savoie, Franciaország
1998 januárjában, több mint 20 éves munka eredményeként a Mirolda-zsomboly mélysége elérte a -1610 métert. A felfedezők több csoportból álltak össze, a rendszer meglátogatásához a Rhone megye CDS Cavernicoles klubjával kell felvenni a kapcsolatot.
A hegy mellesleg a Jean-Bernard hegye mellett emelkedik, 2577 m magas. Az urgonien mészkő 30°-os szögben dől a völgy felé. A rendszer legfelső bejárata, a Lucien Bouclier (VF3)-barlang 2336 m magasan fekszik, a Mirolda (CD11) 1880 m-en, a vizek legnagyobb része a Giffre-völgyben lép újra a felszínre. A Criou mészkőlemez legfelső része a Jean Bernard-rendszer mélyponti vége felett fekszik, de egy vastag vízzáró réteg lehetetlenné teszi a vizek keveredését.
A barlang a nevét három barlangászról kapta, akik a Gournier-ben (Vercors) jártak szerencsétlenül: Michel Schmidt, Roland Chenevier és Daniel Trouilleux.
Az összes végponti túra csak tartós téli fagyok idején volt lehetséges, az alsó részek árvízmentes beszerelése lehetetlen! A Lucien Bouclier - Mirolda átmenőtúrát az időszakos szifon okozta nehézségek miatt még soha nem valósították meg.
A VF3-ban van egy "Galerie Hongroise” (Magyar folyosó). Ki járt ott?
A felfedezés fontosabb dátumai:
1972. CD11 -127 m és VF3 -40 m felfedezése.
1980-81. CD11 kutatása, a barlang nagyobb részét ekkor tárták fel, -1100 m.
1987-88. a kutatás folytatása -1143 m.
1992. VF3 és CD11 összeköttetése, teljes mélység -1436 m.
1994. F126 új bejárat.
1998. a rendszer mélypontjának kutatása során a teljes mélység -1610 métert ér el.
A végpont kutatása január 14-19-én. A végponti szifon átúszása után több akna és hosszabb járat bejárása során az egyik ágban egy szifonnál, a másik ágban kalapácstörés miatt egy akna tetején fordultak vissza, 8 órát a szifon mögött, és 103 órát a föld alatt töltve. A felmérések kiértékelése után derült csak ki a mélységi rekord.
A kutatócsoportok: Clubs Cavernicoles, Ursud, Aven, SC de Lyon, Thonon Tauping club, SC du Chablais. A kutatást ma is folytatják a barlangban és a felszínen. A völgyben sajnos az egyik forrásbarlangban (Péteret-bg.) egy -50 szifon állja el az utat, a másikban (Chaperon-bg.) egy szűk és sáros szifon, ami hasonló mélységeket ígér. Az erdős részen most nagy iramú bejárásokat tartanak egy esetleges lejjebb lévő barlang felfedezése reményében, és a felső karsztfennsíkon újabb bejáratok után kutatnak. Vízfestéssel más barlangok összeköttetését is kimutatták a rendszerrel. A barlang végponti részében növényi maradékokat, kicsírázott magokat találtak, ami a felszínnel való közvetlen összeköttetésre utal.
A barlang vázlatos leírása (franciául) és térképvázlatok megtalálhatók a Spelunca N. 69. 1998. áprilisi számában.
Spelunca 1998. április
A Berger-zsombolyban -1000 méteren egy fentről érkező újabb jelentős mellékágat tártak fel 1997 nyarán, neve Riviére Ecumante.
A TSA céget megvette a Petzl, de az sem a felszerelés ellátásban, sem a boltban nem okoz változást. Megjelent a legújabb 1998-as EXPÉ katalógus számos újdonsággal.
Expé interneten: http://www.exp.net
Felszerelés, katalógus rendelés: Limagne Marek Edit
Néhány szó a leghosszabb és legmélyebb barlangokról
Az idősebbek még biztosan emlékeznek rá, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a Baradla-barlang akkori 20 km körüli hosszával a világ leghosszabb barlangjainak listáján még viszonylag előkelő helyen állt. Ma már a bővebb listákon sem szerepel.
A világ barlangjainak megismerése - mind darabszámban, mind hosszban és mélységben - az utóbbi 15-20 évben lendült fel hatalmas léptekkel. Több összetevője van ennek, ezek között elsődleges szerepe van a technikai eszközök, módszerek (kiemelten a kötél- és búvártechnika) fejlődésének, valamint a felszínen található "fehér foltok" eltűnésének.
Az alábbi grafikon még - a nem rendszeres időközönként megjelenő és fellelhető statisztikák okozta foghíjassága ellenére is - jól szemlélteti a fenti trendet. 1960-75 között gyakorlatilag semmilyen változás nem történt, a 70-es évek második felétől viszont megindult a fejlődés, és napjainkig egyre emelkedő ütemben nő - elsősorban a mély - barlangok száma. (Az a tény, hogy a vizsgált időszak elején még nagyobb volt a hosszú barlangok száma, mint a mélyeké, s hogy mára már a mély barlangok száma közel kétszerese a leghosszabbakénak, szintén a technikai fejlődés szerepét igazolja.)
A világ 50 km-nél hosszabb és 1000 m-nél mélyebb barlangjai számának alakulása 1960-1996. között
Ha megnézzük saját házunk táját, s megszerkesztjük - csak alacsonyabb km és m-értékekkel - ugyanezen grafikont, sajnos sokkal szomorúbb képet kapunk. Ennek elsődleges oka a természeti adottságainkban keresendő.
A világ leghosszabb barlangjainak száma az utóbbi 20 év alatt közel 6-szorosára, a legmélyebbeké 30-szorosára növekedett. Ugyanakkor hazánkban ez az érték a leghosszabb barlangoknál mindössze valamivel több mint másfélszerest, a legmélyebbeknél 1,3-szorost ért el.
A világ leg-barlangjainak emelkedő és töretlen növekedése nyilvánvalóan egyszer le fog lassulni. De hogy ez mikor következik majd be, nehéz lenne megjósolni.
Magyarország 1 km-nél hosszabb és 100 m-nél mélyebb barlangjai számának alakulása 1960-1994. között
Hazslinszky Tamás
Folyóirattigyelő
• Venezuela barlangi ásványai: Összefoglaló - Franco Urbani
Az írás felsorolásszerűen összefoglalja Venezuela barlangi ásványait és azok lelőhelyeit, röviden kitérve az előfordulás gyakoriságára és a lehetséges eredetükre. Mint minden más karbonátos kőzetekben keletkezett barlangban a kalcit, a gipsz és az aragonit itt is a leggyakoribb ásványok. A kvarcitban keletkezett barlangokban az opál fordul elő legtöbbször. Az alábbi ásványcsoportok tagjai szerepelnek az összefoglalóban: karbonátok (6 fajta), halidok (1), nitrátok (1), oxidok-hidroxidok (5), foszfátok (12), szilikátok (5), szulfátok (7), arzenátok (1) és szerves ásványok (1). Az összes ásványfajta keletkezését normális környezeti hőmérséklet és nyomás mellett lehet elképzelni, a változatosságot elsősorban a rendelkezésre álló kémiai komponensek befolyásolják.
(Boletin de la Sociedad Venezolana de Espeleologia 1996 december - angol nyelven)
• A Wimsener Höhle keletkezése - Torsten Clemens & Claudia Müller
A Wimsener Höhle a Swábische Alb (Németország) területén Zwiefalten-től északra helyezkedik el. Az írás a barlang részletes felmérése és vizeinek kémiai öszszetételének megvizsgálása során nyert ismeretek és az abból levont következtetések összegzése. A barlang alaprajzát felhasználva a tektonikai irányítottság szerepét elemzik, míg a hosszmetszetek a barlang fejlődésének három freatikus stádiumára derítenek fényt. A barlangi vizek elemzése alapján a barlangban a lepusztulás sebessége 4,7 cm/1000 évnek adódik, amely jelentősen magasabb, mint a kevésbé lakott területeken tapasztalható.
(Mitteilungen - München 1997 (3) 64-69 - német nyelven)
• A kőfejtők barlangja: Magharet El Kassarat - Fadi Nader
A fordulatos történet egy Beirut-tól (Libanon) északra található néhány kilométeres barlang hányattatott sorsát meséli el. A barlangot a hatvanas évek elején kőbányászás során lelték meg, a Spéléo-Club du Liban tárta fel és térképezte közel 3 kilométeres hosszban. A jelentős méretű patakos ág komoly folytatást ígért, hiszen a vízfestések tanúsága szerint a barlang forrása 30 kilométerre a tengerparton található. A hetvenes évek elején azonban az instabil politikai helyzetet kihasználva a bányászok buldózerei eltüntették a barlang bejáratát és folytatták a hegy rombolását. A csoda, amire senki nem számított, 28 évvel később következett be: a Spéléo-Club du Liban egyik fiatal tagja, M. Majdalani, aki sohasem láthatta az elveszett barlangot, olyan állásba került, ahol befolyását kihasználva sikerült elérni, hogy a barlang újrafelderítése államilag támogatott célfeladattá váljon. Geofizikai módszerekkel és kutatófúrásokkal jelölték ki az új bejárat helyét, ahol egy 24 méter mély 70 cm átmérőjű lyukat fúrtak, amelyen keresztül 1997 januárjában végül újra elérték a barlang korábban ismert járatait.
(INTERNATIONAL CAVING 1997 (21) 3-7 - angol nyelven)
Új ezres barlangok 1997 nyarán
Törökország
A Bogazici University Speleological Society (BUMAK -Isztambul) folytatta a Cukurpinar régiójában a barlangok további feltárását és az Evren Gunay víznyelőjében 1377 méteres mélységet értek el. Ezzel a barlang Törökország legmélyebb barlangjának számít, de Ázsiát tekintve is az előkelő 3. helyet foglalja el. A nehézségekre jellemző, hogy a barlang feltárása során a kutatók nem egyszer egyfolytában 9 napot is a föld alatt töltöttek. A barlangot az 1377 méteres mélységig mérték fel, de a továbbhaladás útját nem zárja el semmi. A folytatást 1998 nyarán tervezik.
(INTERNATIONAL CAVER 1997(21) p.43)
Görögország
Augusztus során egy francia csoport (G.S. Catamaran de Montbéliard) feltárta Görögörszág immáron legmélyebb barlangját. A Kréta szigetén elhelyezkedő Levkaori masszívumban található Gorgothakas-barlang munkájuk eredményeképpen elérte az 1000 méteres mélységet. A további feltárásokat az idö és a felszerelés hiánya akadályozta meg.
(INTERNATIONAL CAVER 1997(21) p.41)
Spanyolország
Az Interclub Espeleo Valenciano folytatta a Torca del Cerro (Picos De Europa, Macizo Central) feltárást. A 96-os expedíció során 925 méter mélységig feltárt aknabarlang szelvényei a végponti zónában a felsőbb részekben tapasztaltakhoz képest jelentősen megnövekedtek, és az 50-120 méter mélységű aknák sorozatában 1400 méter mélységig jutottak a kutatók. Itt újabb akna jelenti a folytatást, melybe még senki nem ereszkedett le.
(SUBTERRÁNEA 1997 (8) p.6)
Három spanyol csoport közös munkájának eredményeképpen 1994-97 között ugyancsak a Picos de Europa központi masszívumában feltárásra került az 1019 méter mély Torca Castil is. Az új barlang, melynek bejárata 1980 méter magasságban nyílik, eléri a vízszintes patakos járatok szintjét, és végpontján egy szifon található. Mint a legtöbb környékbeli barlangot, ezt is a nagyméretű, mély aknák jellemzik, melyek legnagyobbika a 265 méter mély Pozu Ise Llarimares de Deva.
(SUBTERRÁNEA 1997 (8) p. 16-24)
Összeállította: Nyerges Miklós
BARLANGOK VÁROSOK ALATT
nemzetközi konferencia Budapest, 1998. október 5-10.
A konferencia témája:
Mi a története az egyes városok alatti barlangoknak?
Miként férnek meg a barlangok a felszíni létesítményekkel, épületekkel, utakkal stb.?
Mit ártanak azok a barlangoknak és mit ártanak nekik a barlangok?
Hogyan férnek meg a barlangok a földben húzódó közművekkel, a vízzel, gázzal, csatornával, alagutakkal, stb.-vel?
Mik a kölcsönhatások?
Hogyan férnek meg a barlangászok a tulajdonosokkal (felszíni és barlangi), az önkormányzatokkal, a városépítőkkel, a természetvédelmi és egyéb hatóságokkal, valamint hogyan férnek meg mindezek egymással?
Milyen természetvédelmi, műszaki, jogi, hasznosítási megoldások születtek a kölcsönös érdekek kielégítésére?
Milyen katasztrófák érték a barlangokat és a felszíni létesítményeket?
Miként kapcsolódnak a barlangok a városok életébe, idegenforgalmába?
Stb.
1998 őszén Budapesten várjuk mindazokat, akik felteszik a kérdéseket és azokat, akik válaszolnak. Barlangkutatókat, tudósokat, polgármestereket, mérnököket és jogászokat, hatósági szakértőket és mindenkit, akit a téma érdekel. Az előadások szövegét lehetőleg angol vagy más világnyelven floppy lemezen és nyomtatott alakban kérjük elküldeni. (Szakfordítót a szervező bizottság ajánlhat.) Kérjük, az előadás címét és rövid kivonatát szíveskedjék legkésőbb július 15-ig megküldeni, hogy az belekerülhessen a konferencia programfüzetébe.
Program:
Október
3-4. Szombat, vasárnap: szállodafoglalás lehetséges, program nincs.
5. Hétfő: Regisztrálás egész nap a Társulat címén a MTESZ székházban. Barlangtúrák a budapesti kiépített barlangokban. Délután fürdőzés a Lukács-fürdőben. Este ismerkedési est.
6. Kedd: A konferencia megnyitása, előadások. Délután kis csoportokban látogatás az összes lehető kiépített és ki nem épített budapesti barlangba.
7. Szerda: Előadások. Délután a Vár-barlang megtekintése, az önkormányzatok fogadása.
8. Csütörtök: Kirándulás Tapolcára (útközben megállás Tihanyban). Ebéd. A helyi barlangok megtekintése (Tavas- és Kórház-barlang). Az önkormányzat és a Bakonyi Bauxitbánya Kft. fogadása, borkóstolással. Visszatérés Budapestre.
9. Péntek: Előadások. Délután kis csoportokban látogatás az összes lehető kiépített és ki nem épített budapesti barlangba.
10. Szombat: R. K. szt. mise a Sziklakápolnában. Előadások. Délután záróülés, utána búcsúfogadás. A hivatalos program vége.
11. Vasárnap: Utókirándulás indul Aggtelekre, aggteleki rövid túra a Baradla-barlangban.
12. Hétfő: Aggteleki hosszú túra vagy Jósvafói középtúra a Baradla-barlangban.
13. Kedd: Visszatérés Budapestre a Bükkön és Miskolcon keresztül. Lillafüreden az Anna- és a Szent István-barlang megtekintése, Miskolctapolcán fürdés a barlangfürdőben.
A részvételi díjak: a konferencia részvételi díja tartalmazza a hivatalos programban szereplő összes eseményen való részvételt (előadások, fogadások, tapolcai kirándulás ebéddel), a kongresszus kiadványát és a „Meglepetés-csomagot". A kísérő személyek díja nem tartalmazza a kongresszus kiadványát. A konferencia részvételi díja NEM TARTALMAZZA a szállásköltséget és a mindennapi étkezés díját (étkezést nem szervezünk!).
Részvételi díj: 15 000 Ft
Kísérő személy: 7 000 Ft
Az aggteleki kirándulás díja tartalmazza a Budapest-Aggtelek-Miskolc-Budapest autóbusz-utazás díját, a szállást, az étkezéseket és a belépődíjakat.
Az aggteleki kirándulás részvételi díja: 15 000 Ft
Részletes körlevél és jelentkezési lap beszerezhető a Titkárságon.
Az elektronikus változatot készítette: Szenti Tamás, Dr. Nyerges Miklós, 2005