MŰSORFÜZET
1997 március - április
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
·
Elnökségi,
választmányi határozatok
·
Élettani és klimatológiai kutatótábor a Cserszegtomaji-kútbarlangban
·
Magyar
siker Olaszországban: Egy kürtőmászás története
·
Főtitkári
beszámoló az MKBT 1997.március 13-i beszámoló közgyűlésén
Április 8-án nyílt meg
a pestlőrinci Kondor Béla Közösségi Házban (XVIII. Kondor Béla sétány 8.) a
Baradla képzőművészeti kiállítás, melyen a múlt év szeptemberében Jósvafőn
szervezett Baradla képzőművészeti alkotótábor 15 résztvevőjének mintegy 30
alkotása szerepel. A kiállítás április 29-ig tekinthető meg hétköznap 10–20
óra, szombat-vasárnap 9–20 óra között. Megközelíthető a 3-as Metró
Kőbánya–Kispest
végállomásától a piros 136-os autóbusszal (6. megálló).
A verseny idén a Bükk
térségében kerül megrendezésre, a Bolhási- és a Jávorkúti-víznyelőbarlangban. A
verseny nehézsége a vegyes terepviszonyok miatt várhatóan igen összetett lesz.
Három fős csapatok jelentkezését várjuk. Szükséges felszerelés: barlangjáró
alap (sisak, lámpa, overall, gumicsizma) és kiegészítő felszerelések
(ereszkedő- és mászógépek, hevederzet), valamint 1 bag és 30 m kötél.
A csapatverseny 1997.
május 31-én (szombaton), az egyéni verseny vasárnap kerül megrendezésre. Értékes díjakat nyerhetsz Te is!
A tábor helyszíne Létrás-tető lesz. A részvételi díj: 250.- Ft/fő.
(Szifonúszás, ködevés,
csodavárás, sárbakúszás, kötélégetés és egyéb misztikumok)
Sok szeretettel és
kalanddal vár a BEAC Barlangkutató Csoport!
A Magyar Karszt- és
Barlangkutató Társulat 41. Barlangnapját az idén a Pro Natura Karszt- és
Barlangkutató Egyesület szervezi 1997. június 20-22. között a
Mecsek-hegységben, Abaligeten.
Szállás az abaligeti
campingben lesz. Érkezés péntek déltől, regisztráció a bejáratnál.
A regisztrációs díj
előreláthatólag: 400.- Ft, mely
magában foglalja a camping használatát (WC, zuhanyozók és melegvíz), valamint a
szombat esti közös meleg vacsorát. A camping területén előreláthatólag büfé is
fog működni. Tekintettel arra, hogy felszerelés-árusításra a jogot a
rendezvényt szponzoráló cég kapta meg, a Barlangnap ideje alatt a campingben
felszerelés-árusítás nem folytatható.
Péntek este lehetőség
nyílik korlátozott számban diavetítésre, erre kérjük az előzetes
jelentkezéseket.
A szokásokhoz híven
szombaton lesz a Marcel Loubens Kupa, melyre 3 fős csapatok jelentkezhetnek már
előre, de legkésőbb a helyszínen pénteken estig. Slószt feltétlen hozzon
mindenki, a versenyző csapatok nitt-fúrót is.
Bemutatandó barlangok:
— Abaligeti-barlang és
oldalágai,
— Mészégető-barlang,
— Vízfő-barlang,
— Büdös-kúti-zsomboly,
— Köteles-zsomboly,
— Spirál-nyelő és
barlangja,
— Remény-zsomboly,
— Szuadó-völgyi
nyelők.
A túrákat a Pro Natura
KBE, a JATE Barlangkutató Csoport, a Mecseki Karsztkutató Csoport és a Mecsek
Egyesület Barlangkutató Szakosztálya vezeti.
A túrákra egyszerre
6-8 fős csoportok mehetnek, a Spirál-nyelő esetében 5 főnél többen egyszerre
nem mehetnek le! Ezeken kívül igény szerint felszíni túrákat is vezetünk a
Nyugat-mecseki karszton.
Abaliget megközelítése
többféle módon történhet:
Budapestről vonattal
és busszal Pécsre, majd onnan a távolsági buszpályaudvarról busszal Abaligetre.
A legutolsó busz este 19 órakor indul Abaligetre. Néhány Budapestről Pécsre
érkező vonat megáll Abaligeten, az állomástól 3-4 km gyaloglással elérhető a camping.
A személyautóval érkezők Pécsre érve végigmennek a városon a 6-os úton, majd a
város túlsó végén elkanyarodnak jobbra Orfű-Abaliget felé.
(Az
egyesület telefonszáma, mely az előző Műsorfüzetben tévesen jelent meg:
72/316-565)
Szatyor Miklós
A Társulat elnöke a
személyi jövedelem adó 1 %-ának felajánlását lehetővé tevő
alapszabály-módosítás érdekében 1997. június 21-én, szombatra, a Barlangnap
programjába illesztve rendkívüli küldöttközgyűlést hív össze. A
küldöttközgyűlésnek ez az egy napirendi pontja lesz. A Választmány 1997.
február 27-i ülésén elfogadott javaslat, melyet a küldöttközgyűlés elé
terjesztünk az alábbiak szerint hangzik:
„A Társulat, mint
független, tudományos, szakmai szervezet, politikai tevékenységet nem folytat
és nem támogat, pártoktól támogatást nem kap. Országgyűlési képviselőjelöltet
nem állít és nem támogat.”
Ezzel a szöveggel az
Alapszabály II. fejezet 2.§ új 3. ponttal egészülne ki.
A küldöttek
delegálására vonatkozó leveleket és a küldöttközgyűlés pontos időpontját (a
Barlangnap szervezőivel történő egyeztetés után) minden érdekeltnek megküldjük.
Titkárság
Tájékoztatjuk az
érdeklődő tagokat, hogy az 1997. július 4-13. között a Budai-hegység területére
a Műsorfüzet előző számában meghirdetett társulati kutatótábor érdektelenség
miatt elmarad.
Sásdi László,
szervezeti titkár
A
tábor időpontja: 1997. július 4-13.
A
tábor helye: Jósvafő, parókia
Elhelyezés:
egyénileg sátorban, korlátozott létszámban sokágyas szobában.
Részvételi
dij: maximum 200.- Ft/fő/nap, mely összeg a
megpályázott támogatások elnyerése függvényében csökkenhet.
Étkezés:
naponta egy meleg étel, hideg étkezés egyénileg (bolt 50 m-re).
A
tábor célja: a Kossuth-barlang szifonon túli szakaszainak
feltárása búvármerüléssel valamint a szifonon kb. 200 m-rel túlhaladó felső
ágban történő bontással. A bontást naponta több műszakban tervezzük.
A végpontok szárazon
elérhetőek lesznek. A munka várható eredményeként Magyarország egyik
legnagyobb, még ismeretlen patakos barlangrendszerébe történő bejutásra
számítunk.
A részvétel feltétele
barlangjáró alapfelszerelés és kötéltechnikai felszerelés.
Kellő résztvevő és
igény esetén a környék egyéb ígéretes karsztobjektumainak megbontását is
tervezzük.
További információk: a
tábort megelőzően: Elekes Balázs m.h.:
118 3063, otthon: 326 3220 és Nyerges Miklós m.h.: 463 2213; a tábor ideje
alatt: 06 48 350 045. Számítunk részvételedre!
Elekes Balázs, Nyerges
Miklós
BARLANGHANGVERSENY
a BARADLA-BARLANG
aggteleki Hangverseny-termében 1997.
július 26-án és 27-én, szombaton és vasárnap15 órakor. Műsor:
Wagner: A
bolygó hollandi-nyitány, Muszorgszkij: Éj
a kopár hegyen, Liszt: Les préludes
Közreműködik:
a
Sinfonietta Hungarica Zenekar
Vezényel:
Kesselyák Gergely, a MTV 1995.
évi karmesterversenyének
III. helyezettje
Információ és
jegyárusítás:
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat,
1027 Budapest, Fő utca 68. Tel./Fax: 201-9493
Aggteleki Nemzeti Park Információs Központja:
3759 Aggtelek, Tel.: 48/343-073
Belépőjegy
ára: 1000.- Ft.
—Meghallgatta és
jóváhagyólag tudomásul vette Gádoros Miklós társelnök beszámolóját a PHARE
monitoring rendszer kiépítési munkáinak jelenlegi állásáról.
—A Gouffre
Berger-barlangban 1996 nyarán bekövetkezett balesettel kapcsolatban, az
elnökségi ülésen meghívottként résztvevő Szenthe István másolatban átadta
jelenlévőknek a baleset időszakában készült meteorológiai prognózisokat,
valamint a viselt öltözettípusok élettani hatásait bemutató anyagot.
Részletesen kifejtette azokat a körülményeket, amelyek figyelembevételével a
baleset, véleménye szerint, elkerülhető lett volna.
Hevesi Attila elnök—az
átadott anyagok tanulmányozásán túl—azoknak az állításoknak a megalapozottságát
vitatta, amelyeket Szenthe István a baleset hírét követően az írott és
elektronikus médiában hangoztatott.
A tényszerű vita
közepén—a be nem jelentett hangfelvétel személyiségi jogait sértő volta
miatt—Szenthe István elhagyta a helyiséget (az elnökségi üléseken—a jegyzőkönyv
pontos összeállításához—rendszeresen alkalmazunk magnetofont).
—Elfogadta a Társulat
1997. évi munkatervét.
—Elfogadta a Társulat
1996. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót.
—Meghallgatta és
jóváhagyólag tudomásul vette a Kadić emléknap
előkészítéséről szóló tájékoztatást.
—A Budai-hegység,
illetve az időközben felmerült, Kossuth-barlang területén szervezendő társulati
táborokkal kapcsolatban felkérte a szervező Elekes Balázs, Nyerges Miklós és
Sásdi László titkárokat, hogy az időpontokat úgy egyeztessék, hogy a két tábor lehetőség
szerint csak kis átfedéssel kerüljön megrendezésre.
—Székely Kinga
tájékoztatást adott az Oktatási Rendszer helyzetéről, amely a természet
védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján miniszteri rendeletben kerül
szabályozásra. Ennek értelmében a kutatásvezetői képzés valószínűleg ebben az
évben még nem indulhat meg.
—Székely Kinga
tájékoztatást adott a Karszt és Barlang elmaradt számainak kiadásáról.
Elmondta, hogy március végén nyomdába adható az 1993. I-II. szám, a Kessler
Hubert, Balázs Dénes emlékszám (1994. I-II.) jól elő van készítve, 1997. év
végén meg is jelenhet. Az 1995-1996. évi összevont szám anyagának összeállítását
és szerkesztését dr. Hevesi Attila vállalta, mely év végén szintén nyomdába
kerülhet. (Ez utóbbi számhoz 1997. szeptember elejéig várunk anyagokat.)
—Elfogadta az újonnan
belépők felvételi kérelmét.
—Meghallgatta és
jóváhagyólag tudomásul vette a főtitkár beszámolót az előző ülés óta eltelt
időszakról.
—Elfogadta a Társulat
1997. évi munkatervét.
—Elfogadta a Társulat
1996. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót.
—Foglalkozott a
Cholnoky-pályázat beadási határidejének megváltoztatásával kapcsolatos
észrevételekkel, s ezek alapján úgy döntött, hogy 1998-tól ismét február 15.
lesz a pályázat beadási határideje. Az eredményhirdetésre ezt követően a
márciusi, vagy április közgyűlésen kerül sor. A Szakmai Napok pedig a továbbiakban
is novemberben kerül megrendezésre.
—Tudomásul vette a
titkárok bejelentését, mely szerint két társulati tábor kerül megrendezésre.
—Tudomásul vette
Székely Kinga tájékoztatását a Karszt és Barlang elmaradt számainak kiadásáról.
—Elfogadta a személyi
jövedelemadó 1 %-ának felajánlását lehetővé tevő alapszabály-módosítási
javaslatot.
—Elfogadta az Óbudai
SE Barlangkutató Csoport, a Plózer István Vízalatti Barlangkutató Csoport,
valamint a Rózsadombi, Felsőzöldmáli,Pál-völgyi, Gugger-, Ferenc-, József-,
Mátyás- és Szemlő-hegyi Területi Szervezet megalakulását.
—Egyhangúlag elfogadta
a Bagaméri Béla, Dr. Juhász András és Venkovits István tiszteletbeli taggá
választásával kapcsolatos javaslatot.
Társulat 1997. március
13-án tartotta beszámoló közgyűlését a MTESZ Fő utcai székházában. A
közgyűlésen 22 társulati tag vett részt.
A közgyűlésen Szablyár
Péter főtitkár ismertette az 1996. évről szóló főtitkári beszámolót, melyet a
Műsorfüzetben teljes egészében közzéteszünk. A Társulat főtitkára a beszámoló
közgyűlés elé terjesztette a Társulat Választmányának 1997. február 27-i ülésén
hozott- a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlását lehetővé tevő
alapszabálymódosító-határozatát. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a
beszámoló közgyűlés a Társulat Alapszabályának értelmében módosító javaslatot
nem szavazhat meg, a Társulat elnöke a Barlangnap keretében 1997. június 21-ére
rendkívüli küldöttközgyűlést hív össze. ( Lásd a Barlangnap meghirdetésénél!)
A beszámoló közgyűlés
programjában a továbbiakban érmek és kitüntetések átadására került sor.
A Közgyűléstől kapott
felhatalmazása alapján a Társulat Érembizottsága 1997. március 13-i
közgyűlésünkön Kadić Ottokár-éremmel tüntette
ki dr. Szunyogh Gábort, aki 1951-ben
született, 1966 óta Társulatunk tagja, 1975-ben a miskolci egyetemen
bányamérnöki oklevelet szerzett, 1979-ben elnyerte az egyetemi doktori,
1989-ben pedig a tudományok kandidátusa fokozatot. 1976–1979 közt a Nehézipari
Műszaki Egyetem Fizika Tanszékén tudományos segédmunkatársként, 1979–1992
között a Központi Bányászati Fejlesztési Intézetben tudományos főmunkatársként
dolgozott, 1992 ősze óta a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Földrajz Tanszékén tanít, mint főiskolai tanár dinamikus földrajzot,
térképészetet és hidrogeográfiát, a Fizika Tanszéken pedig elméleti fizikát.
Egyetemista kora óta
folytatott barlangtani alapkutatásai kiterjedtek a gömbfülke-képződés
folyamatainak modellezésére, a korróziós eredetű karsztos kisformák
kialakulásának, a barlangi meanderek fejlődési törvényszerűségeinek kutatására
és a barlangi légáramlatok termikus állapotváltozásainak kvantitatív
elemzésére. Barlangvédelmi célú kutatásai során kidolgozott és számos helyen
már gyakorlatban is alkalmazott egy olyan
állékonyságvizsgálati—barlangbiztosítási módszert, amellyel kimutathatók a
barlangokat befoglaló kőzetösszlet igen lassú, műszerekkel szinte mérhetetlen,
de mégis megállíthatatlan mozgásai. Barlangtérképezési munkái során a teljes
egészében a helyszínen, a barlangban felvett és megrajzolt 1:100 méretarányú,
rendkívül igényes és nagy pontosságú Béke-barlang térképével szerzett
széleskörű elismerést, amelyet követően most elkészítette a Baradla jósvafői
szakaszának hasonló kivitelű térképét is.
Szakirodalmi
tevékenysége igen széleskörű. Nyomtatásban megjelent publikációinak,
tanulmányainak, konferenciákon elhangzott előadásainak, kutatási jelentéseinek,
szakvéleményeinek, pályaműveinek, disszertációinak és főiskolai jegyzeteinek
együttes száma 132, ezekből 66 barlangtani vonatkozású (a többi bányászati és
geofizikai tárgyú, illetve pedagógiai célú). Szakmai munkáival számos
pályadíjat nyert el, 1996-ban Pro Natura éremmel tüntették ki.
Értékes munkát végzett
Társulatunk szervezetében is, ahol 1986–1988 közt tudományos titkárként,
1988–1995 közt választmányi tagként, 1991–1995 között a Karszt és Barlang
Alapítvány kuratóriumának tagjaként tevékenykedett.
A Társulat 1997.
március 13-i közgyűlése három új tiszteleti tagot választott.
Bagaméri Béla (szül.: 1922.) A
barlangkutatást 1941-ben az Erdélyi Kárpát Egyesületben kezdte. Tevékenységét a
II. Világháború megszakította, 1943–1944-ben katona a keleti fronton, 1944–1947
között hadifogoly a Szovjetunióban. Hazatérése után a kolozsvári Műszaki
Egyetemen folytat tanulmányokat és 1955-ben gépészmérnöki diplomát szerez.
Közben a kolozsvári Vasas Sport Klub barlangász–alpinista
szakosztályvezetőjeként folytatja barlangkutatásait főképpen a Bihar-hegységben
és a Királyerdő hegyei között. 1957-ben felfedezte és kolozsvári
barlangkutatóival feltárta és térképezte a Szelek-barlangját. A nagyjelentőségű
feltárásról 1961-ben Szelek barlangja című
könyvében számolt be. 1968-ban jelentős barlangkutatási sikereiért elnyerte az
Emil Rakovita Emlékérmet. A Szelek barlangjának azóta is újabb és újabb
szakaszait tárták fel, 1988-ig felmért több mint 37 km össz-hosszúságával
Románia leghosszabb barlangja lett. Alapító elnöke volt a kolozsvári Amatőr
Barlangkutató Klubnak, amely 1991-ben tiszteletbeli elnökévé választotta.
Szoros kapcsolatot tart fenn a magyar barlangkutatókkal és az MKBT-vel, több
rendezvényünkön és központi kutatótáborunkon is részt vett.
Venkovits István (szül.: 1913.) Az
1930-as évek elején már a Magyar Barlangkutató Társulat tagja és mint a
Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) barlangkutató szakosztályának
vezetője, eredményes feltáró kutatásokat folytat a Kevély-nyergi
Természetbarát-zsombolyban, valamint a Legény- és Leány-barlangban. A II.
világháború után szakosztályával a Mecsek-hegységben szervez barlangkutató
expedíciót és az elsők között kutatja át a Sátorkőpusztai-barlangot. Mint
diplomás geológus a Magyar Állami Földtani Intézetben végzett munkái során is
sokat foglalkozott a karsztokkal és foglalkozik ma is, 84 évesen (!), mint
aktív terepgeológus. Számos karsztos témájú tanulmányt publikált. 1958 végén
tevékenyen részt vett Társulatunk újjászervezésében, és hosszabb időn át
szerepet vállalt vezetésében is.
Dr. Juhász András (szül.: 1930.)
Bányamérnöki diplomájának megszerzése után előbb a Dorogi, majd a Borsodi
Szénbányászti Tröszt hidrogeológusa-, majd főgeológusaként évtizedeken át
karsztokkal és a karsztvizekkel foglalkozott, és e tárgykörben számos jelentős
tanulmányt publikált. 1963-ban megkapta a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója
kitüntetést. 1961-től a Miskolci Egyetem meghívott előadójaként geológus- és
bányamérnök hallgatóknak hidrogeológiát és azon belül karszthidrológiát is
oktatott, ezért 1973-ban címzetes egyetemi docensi címet kapott. Elnyerte a
földtani tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Részt vett 1958-ban
Társulatunk ujjászervezésében, és egészen nyugalomba vonulásáig mint társelnök,
szakosztályelnök, elnökségi tag és az Érem Bizottság tagja működött, továbbá a
Társulat Észak-magyarországi Területi Szervezetének elnöke volt. Társulati
tevékenységéért 1972-ben Herman Ottó érmet, 1985-ben pedig MTESZ- díjat kapott.
Dr. Dénes György
A Magyar Karszt- és
Barlangkutató Társulat a Magyarhoni Földtani Társulattal közösen Kadić
Ottokár halálának 40. évfordulója alkalmából 1997. február 22-én emléknapot
rendezett. Az emléknap programja a Farkasréti temetőben kezdődött, ahol a két
egyesület által közösen helyreállított sírnál mondott rövid beszéd után a
Társulat tagjai koszorút helyeztek el.
Ezt követően a MTESZ
Székházban emlékülésre került sor, amelyen nyolc igen színvonalas előadás
méltatta Kadić
életét és munkásságát. (Sajnálatos, hogy a rendezvényen a két egyesület
részéről csak 25 fő vett részt.) A rendezvény ideje alatt az előadóteremben dr.
Kadić
Ottokár életét és munkásságát bemutató képek és dokumentumok, valamint általa
készített eredeti kéziratos térképek kerültek kiállításra.
Az emlékülést követően
a résztvevők a budai Vár volt elöljárósági épületénél gyülekeztek, ahol
Szablyár Péter tartott megemlékezést, majd megkoszorúzták a falon levő
emléktáblát. A rendezvény zárásaként rövid sétára került sor a megnyitás előtt
álló Vár-barlangban.
A Kadić
emléknap eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
1. Ha
csak egy szűk körű hallgatóság is, de végre részletesebb információkhoz jutott
a kiváló tudós és barlangkutató életéről, tudományos munkásságáról,
barlangkutató eredményeiről.
2. A
MÁFI Múzeumának vezetője, dr. Kordos László javaslat szinten megfogalmazta egy
Kadić
Archívum létrehozásának lehetőségét a MÁFI Múzeumában.
3. Jelenlévők
egyetértettek abban, hogy néhány kéziratos formában fennmaradt Kadić
művet („Karsztmorfológia”, „Magyarország ill. a Kárpát-medence barlangjai”),
ill. néhány, csak kéziratos formában fennmaradt térképet—megfelelő támogatás
igénybevételével—ki kell adni.
4. Jelenlévők
egyetértettek abban, hogy az érdi Földrajzi Múzeum szoborparkjában Kadić
mellszobrot állítsanak fel.
Szervezők
Mint azt már korábban
jeleztük, Társulatunk 1997. augusztus 3-23. között autóbuszos utazást szervez a
12. Nemzetközi Szpeleológiai kongresszusra Svájcba. Az út tervezett programja
az alábbi:
Aug. 3. Bp.-Rábafüzes-Griffener Tropfsteinhöhle
(W)-Klopeiner See
D (440 km)
Aug.
4. Eisenkappel-Obir Tropfsteinhöhlen (W)-Eisenkappler
Hütte-Hochobir (gyalogtúra)-Klopeiner See D
(40 km)
Aug.
5. Tscheppaschlucht (szurdoktúra)-Klagenfurt (Minimundus)-Klopeiner See D (90 km)
Aug. 6. Krimml vízesés (gyalogtúra)-Zell am
Ziller D
(332 km)
Aug. 7. Hintertux-Spannagelhöhle (W)-felszíni
túra-Zell am Ziller D
(60 km)
Aug.
8. Feldkirch-Mainau (Blumeninsel/Virágsziget látogatása)-Schaffhausen D (300 km)
Aug.
9. Rajna vízesés-Grotte de Réclere (W)-La
Chaux de Fonds (kongresszusi D)
(340 km)
Aug. 10. Regisztráció, megnyitó, ismerkedés,
Spelemedia gála (kongr.D)
Aug. 11. Grotte de Vallorbe (W)-Genf-vissza
(kongr. D)
(300 km)
Aug. 12. Szabad program (kongr. D)
Aug. 13. Kongresszusi kirándulás (kongr. D)
Aug. 14. Szabad program (kongr. D)
Aug. 15. Szabad program (kongr. D)
Aug. 16. Bern-Beatushöhle (W)-Luzern D
Aug. 17. Gleccsermúzeum (Luzern)-Höllgrotte (W)-Bellinzona D (210 km)
Aug. 18. Lago Maggiore-Lago di Garda-Asiago D (360 km)
Aug. 19. Oliero Grotte (W)-Mestre D (130 km)
Aug. 20. Velence (városnézés)-Trieszt környéke D (150 km)
Aug. 21. Grotte Gigante (W)-Skocjanski jama (W)-Vilenica (W) D (60 km)
Aug. 22. Postojnska jama (W)-Zalec D
(165 km)
Aug. 23. Pekel (W)-Rédics-Bp. (390 km)
Várható
költségek:
— kongresszusi részvételi díj: korábbi túlfizetések miatt további 7
főig 15 500 Ft (ez az összeg az 1996. december 31-ig biztosított kedvezményes
díj), e felett 20 000 Ft
— útiköltség: 16 fő esetén
(jelenlegi létszám): 22 500 Ft
20
fő esetén: 18 000
Ft
25
fő esetén: 14 000
Ft
30
fő esetén: 12 000
Ft
Szállás: a
kongresszus idején a részvételi díj tartalmazza (7 éjszaka), kísérő
résztvevőknek napi 5 svájci frank, a többi napokra kb. 100 osztrák schilling
(vagy annak megfelelő helyi valuta/fő
Belépődíjak: 16
olyan programunk van, ahol belépődíjat kell fizetni (átlagosan 50 osztrák
schilling vagy annak megfelelő helyi valuta. Ezen az összegen—barlangok
esetében—próbálunk csökkenteni levelezés útján, de előre kell bocsátani, hogy a
külföldi barlangok esetében a barlangkutatók is csak minimális (10-20 %)
kedvezményt szoktak kapni.
Jelentkezés május
5-ig a kongresszusi részvételi díj, valamint 5.000.- Ft előleg befizetésével a
Titkárságon. Bármilyen felmerülő kérdéssel kapcsolatban szívesen állunk
rendelkezésetekre.
Fleck Nóra és
Hazslinszky Tamás szervezők
1997. május 23. és
június 1. között második alkalommal rendezzük meg kutatótáborunkat. Tíz fő egy
hetet tölt lent a barlangban. Feltáró kutatás mellett klíma, mikrobiológiai,
radiometriai, geológiai méréseket is végzünk, miközben orvosi vizsgálatok követik
nyomon szervezetünk változásait. A felszínen 15 fő biztosítja a hátteret. A
méréseket a tábor előtt egy héttel elkezdjük (terheletlen állapot), illetve
utána szintén egy hétig még lent maradnak a műszerek.
Tisztelettel kérünk
mindenkit, hogy május 17. és június 8. között senki ne szervezzen túrát a
Cserszegtomaji-kútbarlangba!
Előre
is köszönjük türelmeteket!
A szervezők nevében:
Fehér Katalin
Előzmények:
Tarvisiotól mintegy 20 kilométerre emelkedik a Canin-plató, a környék
legnagyobb barlangrendszerével. 1993 óta Börcsök Péter minden télen túrákat
szervezett 15-18 fő részvételével az 1900 méter magasan nyíló Michele
Gortani-barlangba. A barlangrendszer 935 méter mély és egészen a közelmúltig 13
kilométer hosszú volt.
1995-ben 720 méteres
mélységben magasba törő ismeretlen és hatalmas mélységű 25 x 10 méter átmérőjű
kürtő keltette fel érdeklődésünket. Elhatároztuk, hogy kimásszuk. A klasszikus
mászást 25 méter után folyamatos nittelés váltotta fel. Az akna teljesen tagolatlan
volt, és a kőzet homogén jellege miatt csak az úgynevezett modern technikával
tudtunk felfelé haladni. A kürtő egyetlen függőleges falat alkotott. 1995-ben
60 méter magasságig jutottunk fel. Halogén lámpáink fénye elveszett a
végtelennek tűnő folytatásban.
1996-ben
visszatértünk, és motoros fúró, valamint alumínium mászó-állvány segítségével
folytattuk a mászást. Sehol egy párkány, sehol egy kiszögellés, a kürtő csak
megy felfelé. 115 méter magasságban, vagy 25 méterrel feljebb már sejteni
véltük az oldalról becsatlakozó meandert, de időnk lejárt és haza kellett
térni.
1997 február. Újra a
kürtőben plusz 115 méter magasan, új reményekkel. Húsz méter nehéz,
oldaltraverz törős kőzeten a kürtő túloldalára, és végre az első párkány plusz
120 méter magasan. A meander valóban felettünk, de 25 méter még mindig várat
magára. Újabb 25 méter mászás, 145 méteren újabb 3 x 1 méteres párkány. Végre
elérjük a meandert, amelynek bevágása a kürtőben tovább tör felfelé és a teteje
még mindig nem látszik. Ez azért túlzás—mondhatni „súlyos”—de megjött Oszi
Amerikából, ahol a Yosemite-ben „készült” erre a mászásra. A finisben alig 8
métert mászik, és lámpája fénye áttöri a végtelennek tűnő sötétséget. A
magasban felsejlik a meander teteje. Újabb 35 méter mászás, majd az utolsó 15
méter szabadon és plusz 200 méter magasan végre elérjük a régén várt meandert,
amely csodák-csodája, ember által járható. A kürtő utolsó 80 méteres szakaszát
a jól bevált új technikával és az elmúlt évek tapasztalatainak felhasználásával
3x5 órás akcióban sikerült kimászni.
1997. február 18-án,
kedden este mi vagyunk a legboldogabb magyarok Olaszország északi részén. Az új
rész bejárása és térképezése után az eredmény: 1200 méter új rész felfelé törő
ismeretlen kürtőkkel, mélybe szakadó ismeretlen aknákkal.
Leírásokban és
beszámolókban többször olvastam hitetlenkedve—és bevallom, kissé irigyen—a
következőket: „felszerelés és idő hiányában visszafordultak”. Pontosan ezt az
érzést kellett átélnünk. Ott álltunk az ismeretlen aknák szélén az összes—több
száz méternyi—kötelünkkel, a hátunk mögötti beépített szakaszokban. Az aknák
mélységét csak becsülni tudtuk a beléjük dobott kő zuhanásából, amely 5,
illetve 6 másodperces némaság után ért az aknák aljára. Száz és százhatvan
méternél is mélyebb aknák várnak vissza hóolvadás után, hogy folytassuk
feltárásukat.
Az alkalmat megragadva
megköszönöm társaim kitartását és türelmét, amivel végigkísértek a Gortani
túráim során.
|
A kürtőmászó csapat: |
és akik mindent elkövettek, hogy
sikerüljön: |
|
Rose
Gyuri (1995) |
Elekes
Balázs |
|
Nyerges
Attila |
Szabó
Lénárd |
|
Németh
Zsolt |
Ligeti
Marci |
|
Zsólyomi
Zsolt |
Zih
József |
|
Rácz
Zsolt |
Boldog
Tamás |
|
Nádasdi
Oszkár |
Dékány
Péter |
|
Varjassy
György |
Kertész
Gábor (video) |
|
Börcsök
Péter |
Veres
Imre (video) |
|
|
Ádám
Zsolt (Trieszt) |
|
|
Ónodi
Laci (video) |
Börcsök Péter
A barlang a
Kecső-völgyben, a Babot-kút nevű foglalt forrás Vízmű-területétől 50 m-re K-re,
a völgy bal oldalában, a völgytalp felett 8 méternyire, az útról látható kb. 2
m magas, felfelé keskenyedő hasadék jellegű bejárattal nyílik. A bejáratnál
méternyi szélességű, emelkedő aljú folyosó kb. a 6. méternél csaknem
járhatatlanná keskenyedik. Innen már látható az eddigi méretekhez képest
teremmé szélesedő folyosószakasz. E termecske mennyezete 5-6 m magasságú,
felszínt közelítő, cseppkőkérges, borsóköves. A csepegés nem jelentős. 2
méternyi magasságban kifelé (a bejárat felé) tartó 20-30 cm vastag cseppkőkéreg
képez álmennyezetet. A teremtől tovább befelé a járattalp meredeken lejt, a
mennyezet kezdetben 1 m, majd 30 cm „magasságra” csökken. A szűkület előbb
balra felfelé tartó ember számára járhatatlan cseppköves hasadék van, bőven
megcsorgatva híg állati ürülékkel. A szűkület lapítója után az eddig is száraz,
morzsalékos, aprókavicsos, (egér-róka nagyságrendi tartományú) csontmaradványos
(holocén?) agyagkitöltés vízszintesre vált, a mennyezet kissé emelkedik, de nem
haladja meg a 60 cm-t. Megfordulni ezen a szakaszon már nem lehet. Enyhe
iránytörés után látható lesz a (folyásirány szerinti jobb)
oldalfalból/mennyezetből kihullott breccsás kőtömb, amely mögött a járattalp
kissé (40-51 cm-rel) magasabb szintben folytatódik a kereszttörés kb. 6 m
magasra felnyúló hasadékába. Ennek alja már vizes, falain barna cseppkőkéreg és
abból kinőtt cseppkőzászlók és sztalaktitok láthatók. A vízszintes folyosó
folytatása a nedves agyagdomb mögött elképzelhető, bár a (várhatóan nem túl
jelentős mennyiségű) kitermelendő anyag elhelyezésére sincs nagyon mód, a huzat
hiányában a levegő is kevés.
Kovács Attila
A Mátyás-hegyi-barlang
látogatásával kapcsolatban az utóbbi időben felmerült sorozatos problémák miatt
a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság BTI-640/2/97 számon az alábbi
határozatot hozta, melyet teljes egészében közzéteszünk.
HATÁROZAT
„A Budapest III. ker.
külterületén, az ún. Mátyás-hegyi kőfejtőben nyíló Mátyás-hegyi-barlang
látogatását (a barlangban történő túrázást) az alább részletezett feltételek
betartásával engedélyezem:
1. Barlanglátogatás
vezetésére és a barlangkulcs felvételére kizárólag érvényes barlangi
túravezetői vagy kutatásvezetői képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.
2. A
barlanglátogatás során minden öt fő résztvevő mellé egy érvényes barlangi
túravezetői vagy kutatásvezetői képesítéssel rendelkező segítő túravezetőt kell
biztosítani.
3. A
barlangot naponta maximum 50 fő látogathatja meg. Egy-egy barlanglátogatás
(túra) minimális létszáma 3 fő, maximális létszáma—a túravezetőket is
beleértve—25 fő lehet.
4. A
barlang kulcsát a barlanglátogatás vezetője (felelős túravezető) a Barlangüzem
ügyeletesétől veheti fel, kizárólag előzetes, a barlanglátogatás körülményeit
részletesen tisztázó egyeztetés alapján. (Pál-völgyi-barlang fogadóépülete,
1025 Budapest, szépvölgyi út 162. T.: 325-9505).
5. A
barlangkulcs átadás és átvételét, valamint a barlanglátogatás adatait és
feltételeit kulcsátvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
6. A
barlanglátogatás kizárólag a kulcsátvételi jegyzőkönyvben meghatározott
túraútvonalon és a feltüntetett létszámú csoport részvételével történhet.
7. A
barlanglátogatás személyi feltételeinek meglétét, valamennyi résztvevő
megfelelő felszerelését (minimum egyéni alapfelszerelés) a résztvevők a
Barlangüzem ügyeletesénél kötelesek bizonyítani.
8. A
Barlangüzem nyitva tartásán kívüli időpontban a túracsoport köteles felszíni
ügyeletet biztosítani.
9. A
felelős túravezető köteles a barlangkulcsot megőrizni. A barlangkulcsot másnak
átadni, arról másolatot készíteni tilos.
10. A
barlanglátogatás időtartama (a kulcsátvétel és a kulcsleadás közötti időtartam)
a 24 órát nem haladhatja meg.
11. A
barlanglátogatás vezetője felelős a biztonságtechnikai és a természetvédelmi
előírások betartásáért. A túrázók a barlanglátogatáson önként, saját
felelősségükre vesznek részt.
12. A
barlang természetes állapotát meg kell őrizni, a képződményeket a
szennyeződéstől és a rongálástól meg kell óvni, a túraútvonalat tisztán kell
tartani.
13. A
barlangban észlelt rendkívüli eseményeket haladéktalanul jelenteni kell a
Budapesti Természetvédelmi Igazgatóságnak.
Jelen határozatom
visszavonásig érvényes. A felsorolt feltételek be nem tartása esetén a
feltételek megszegőit a barlanglátogatásra jogosultuk köréből kizárom, szükség
esetén ellenük a hatósági eljárást megindítom.
Határozatom ellen a
kézhezvételtől számított 15 napon belül a KTM Természetvédelmi Hivatalához
címzett, de Igazgatóságunkhoz 2 példányban benyújtott, 2.000,- Ft-os
illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.
INDOKLÁS
A fokozottan védett
Mátyás-hegyi-barlang 5 km hosszúságot meghaladó kiterjedésű, nagyrészt könnyen
járható, látványos formakincsű járatrendszere jellegénél fogva kiválóan
alkalmas a „tanbarlang” szerepre, a barlangjárás, barlangkutatás technikájának,
gyakorlatának elsajátítására. Természeti adottságai révén, csekély
ásványkiválásai miatt a kevésbé érzékeny barlang kategóriába sorolható, azaz
számottevő károsodás nélkül viseli az erőteljes igénybevételt.
Fentiekre tekintettel,
valamint a barlangra vonatkozó természetvédelmi szempontok messzemenő
figyelembevételével a rendelkező részben előírt feltételekkel és
korlátozásokkal a barlang látogatását engedélyeztem.
Határozatomat a
természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 51. §. (3.)
bekezdése alapján hoztam meg.
A fellebbezési eljárás
illetékének mértékét az illetékekről szóló módsított 1990. évi XCIII. tv. 29.§.
(4.) bekezdésében meghatározott melléklet XIV. 2. b., pontja alapján
állapítottam meg.”
Budapest, 1997.
március 6.
dr. Szabó Sándor,
igazgató
A Műsorfüzet 1997.
március-áprilisi számában érdekes irodalmi összeállítás jelent meg a
varázsvesszőt komolytalannak tartó szerzők műveiből. Érdekes leginkább abból a
szempontból, hogy a kétségbevonhatatlan tények, a gyakorlati tapasztalatok és a
bigott előítéletek ilyen szorosra gyúrt egyvelege komoly módszertani élvezetet
jelent a magamfajta, mérnöki szemléletű olvasó számára. Az alábbiakban
megkísérlem e három fő kategória néminemű szétválogatását.
1. Én sem hiszem, hogy
bármiféle további cáfolatra szorulna az az állítás, miszerint a
vesszőt—amennyiben az ténylegesen működik—a Föld mágneses tere mozgatná. M.
Mauser energetikai alapú okfejtése teljesen korrekt.
2. Maradéktalanul
egyetértek D. K. Toddal abban, hogy a „vesszőket és más hasonló dolgokat
használó személyek többsége ... szélhámos”. Hogy ez mennyiben tudatos vagy nem,
olyan részletkérdés, amely a téma szempontjából tökéletesen lényegtelen.
Hasonlóképpen igaznak fogadom el a Davies & DeWiest
szerzőpáros állítását, „hogy bizonyos személyeknek komoly, gyakorlati
hidrogeológiai ismeretei vannak, ami nagymértékben szolgálja varázsvesszeik
sikerét”. A problémák ott kezdődnek, hogy ezek az illetők a gyakorlati
ismereteket a vessző használata közben—más megfogalmazásban: használata
révén—szerezték meg!
3. Az a gondolatsor,
miszerint rengeteg ember használja eredménytelenül a vesszőt, tehát az nem
működik, ha valaki eredményeket ér el vele, az szükségképp egyéb okoknak
tudható be: logikailag hibás. Arra a közismert példázatra emlékeztet, hogy
„Hatvan milliárd légy nem tévedhet: együnk sz..t! Ha pedig megteszed és
beledöglesz, annak bizonyára más az oka.”
Idáig még egy olyan
cikket sem olvastam, egy olyan emberrel sem találkoztam, ami/aki azt állította
volna, hogy a vessző mindenki kezében „működik”. Akik némi tudományos igénnyel
állnak hozzá a jelenség vizsgálatához, legalább abban egyetértenek, hogy ha
egyáltalán működik, akkor sem tudjuk, hogy mitől. Vannak, akik úgymond,
érzékenyek, és jobban csinálják. És sokan vannak, akik nem azok, de nagyon hisznek
benne.
Én csak egy apró,
gyakorlati tapasztalattal szeretnék szolgálni. Annak idején, amikor a MÁFI és a
MÁELGI (gyengébbek kedvéért a magyar földtani , illetve geofizikai intézet) a
Börzsöny hegység földtani kutatását végezték, az egyik, visszatemetett
kutatóárok fölé odaállították a környék legismertebb vesszősét. Végigment az
öreg árok fölött, aztán végigment még egyszer, miközben igencsak „jelzett” neki
a herkentyű. Aztán megállt az ércesedett zóna fölött, megvakarta a fejét, és
azt mondta: „Van itt valami. Nem víz, az biztos. Sejtelmem sincs, hogy mi
lehet. Én ilyet még nem tapasztaltam.”
A vesszőt szorgosan
markolászó, ám szerintem ahhoz egyáltalán nem értő barátaim szerint én is
„érzékeny” vagyok. Természetesen eszem ágában sincs így kutatgatni kis hazánk
hegyet mindenféle ércek után kajtatva. A zempléni aranyindikációkat sem így
találtuk. A gyakorlatban mindössze egyszer folyamodtam hozzá, amikor a
Gáspárszék kiszáradt, szikes tómedrét fúrtuk fel 200x200 m-es hálóban, és az
első 5 pontból csak egyszer értük el a 10 m-es lyukkal a talajvizet, pedig az
nagyon kellett nekünk. Ekkor, végső kétségbeesésünkben előkaptuk a szerszámot,
és a koordináták alapján kijelölt, elvi pont 20 m-es körzetében oda álltunk
föl, ahol úgy véltük, mintha jelezne valamit. A maradék 35 lukból 32 elérte a
vizet. Azóta jóval kevesebbet kacarászom a vessző őrültjein (korábban magam sem
zárkóztam el a kellemes kikapcsolódás eme formájától). Mindez persze lehet
véletlen, és lehet—kétségkívül meglévő—gyakorlati, hidrogeológiai ismeret. De
borzalmasan szívesen megnéznék egy jól elkészített, mesterséges pályán
rendezett varázsvesszős bajnokságot. Jelenleg ugyanis halvány fogalmam sincs
róla, hogy mennyi valóságalapja van ennek az egész hóbortnak.
Egy dologról azonban
mélyen meg vagyok győződve: gyakorlati ismeretek, biztos tények hiányában
állítani, vagy elvetni valamit—egyaránt kártékony.
Fügedi Ubul,
geokémikus
(A tisztességes
tájékoztatás érdekében a Műsorfüzet leközölte a „vesszőzéssel” kapcsolatos pro
és kontra véleményeket, meg olyat is, ahol nem derül ki világosan, hogy az
„kétségbevonhatatlan tény” avagy „hóbort”, ld. fent. Az viszont biztos, hogy a
módszerrel embert ölni nem lehet. Bárki kipróbálhatja, várjuk a beszámolókat a
felfedezett barlangokról. IGAZI GEOFIZIKUS nem akar hozzászólni?
A Szerk.)
A Bécsi és
Alsó-ausztriai Barlangkutató Egyesület (Landesverein für Höhlenkunde in Wien
und Niederösterreich) elnöksége lehetőséget biztosít magyar barlangkutatók
számára, hogy rajtuk keresztül biztosítást kössenek balesetek esetére.
Az egyesület tagja az
Osztrák Barlangkutatók Szövetségének, mely szerződést kötött az Anglo-Elementar
Biztosító Rt-vel 2007-ig, s kiterjed a külföldi lakhelyű tagokra is.
A biztosítás az összes
szabadidő-sportra érvényes, kivéve a légisportot, továbbá háztartási és
gépjárműbaleseteket. A biztosító vállalja a mentés (hegyi, barlangi stb.) és
hazaszállítás költségeit. Viszont nem fizet a kórházi költségekért. A
biztosítás az egész világon érvényes.
Biztosítási
igazolványként az egyesület érvényesített tagkártyája szolgál, tehát be kell
lépni az egyesületbe.
A belépéshez az
alábbiak szükségesek:
Tagdíj:
egy évre 430 ATS,
amely magában foglalja
a biztosítási díjat is. A tagdíj egyúttal előfizetést tartalmaz az egyesület
havonként megjelenő kiadványára is. Amennyiben azonban valaki a kiadványra nem
tart igényt, akkor a diákok tagdíját fizetheti, amely évi 320 ATS.
Ezen kívül az új
belépők számára egyszeri 30 ATS belépési díjat kell megfizetni.
Személyi
adatok: (név, kor, lakcím, foglalkozás)
Igazolványkép
Biztosítási
juttatások: 25 %-os tartós rokkantság esetén: 250.000 ATS
Haláleset:
25.000 ATS
Mentés,
hazaszállítás: 250.000 ATS
Érdeklődni lehet:
Márkus István (29/352-642)
Az 1996-évi beszámoló
közgyűlés 1996. március 22-én volt.
Az azóta eltelt időszak eseményeinek ismertetése előtt azt javasolom, hogy egy
perces néma felállással emlékezzünk elhunyt kutatótársainkra, nevezetesen:
V
az 1996 május 14-én elhunyt Pásztory
Valterre,
V
az 1996 július 7-én Franciaországban szerencsétlenül járt Torda Istvánra és
V
az ez év január 8-án elhunyt Kenessei
Ferencre.
Az eltelt időszak
meghatározó eseményei a következők voltak:
Április 22-én két
társulati tagunk- Borzsák Péter és Dr. Szunyogh Gábor Miniszteri elismerő
oklevelet, ill. Pro Natura emlékplakettet vett át a Föld napja alkalmából Baja
Ferenc minisztertől.
Április 26-május 6
között a Cserszegtomaji kútbarlangban több
társulati csoport tagjaiból verbuválódott 21 fős csapat élettani és
klimatológiai kutatótábort szervezett, melynek eredményeiről a szakmai napokon
számoltak be.
Május 17-19. között a
Bükkben rendezték meg a Hágó Kupa barlangversenyt
18 csapat részvételével.
Az „ALCADI '96”
nemzetközi barlangtörténeti szimpóziumon, amelynek első konferenciáját a
Társulat szervezte 1994-ben, több
társulati tagunk vett részt és adott elő.
Június 21-23. között
igen szélsőséges időjárási viszonyok kíséretében került sor a XXIX.
Vándorgyűlésre Pilisszentkereszten, 170 regisztrált résztvevővel. A
barlangverseny a Szoplaki-ördöglyukban folyt 14 csapat részvételével.
Június 28-július 7.
között rendezte meg a Társulat a bakonyi Kab-hegyen
egyik központi kutatótáborát 46 regisztrált résztvevővel. Ennek során több
víznyelőben történt érdemi előrehaladás, ill. a továbbkutatás
feltételeinek—ideiglenes—biztosítása.
Július 6-14. között
Pilisszentlászlón, 13 fő részvételével zajlott a XII. Vulkánszpeleológiai tábor.
Július 7-én a
franciaországi Gouffre Berger barlangban váratlan időjárásváltozás miatt
szerencsétlenül járt egy angol-magyar csapat, az egyik angol kutató és Torda
István életét vesztette. A szerencsétlenség körülményei körüli vita mind a mai
napig nem zárult le, jelenleg néhány szaklapban—pl. a BLIKK—folyik.
Július 23-27. Között a
millecentennáriumi eseménysorba illesztve „Barlangok
a művészetekben” címmel nemzetközi konferenciát szervezett a Társulat
Jósvafőn. Ezen 7 országból 37 szakember vett részt. A konferencia keretében
képzőművészeti és „Barlangfestmények és rajzok képeslapokon” címmel időszakos
kiállítás nyílt a faluban.
Július 27-én és 28-án
a Baradla Hangversenytermében „Barlangok
zenéje” címmel szimfonikus zenekari hangversenyt rendeztünk, némi
ráfizetéssel, de egyöntetű közönségsikerrel.
Augusztus 17-26.
között a MAFC Barlangkutató Csoport szervezésében zajlott az alsóhegyi központi tábor. Fő célja az
Őz-zsomboly tovább-feltárása volt. E mellett folytatódott a Nagyvizes-tebri
víznyelőbarlang újra feltárása. Az akcióban összesen 80 fő vett részt.
Szeptember 13-án került sor a szlovákiai Ochtinán
(Martonháza), Domicán, ill. Aggteleken az Aggteleki- és Szlovák karszt
barlangjainak világörökség listára kerülését
igazoló UNESCO okmány ünnepélyes átadására. Az előterjesztésben ill. az
elismertetés előkészítésében több társulati tagunk vett részt.
Nem társulati
rendezvényként szeptember 19-22. között a Vulkánszpeleológiai Kollektíva
rendezte meg Galyatetőn a 6. Nemzetközi
Pszeudokarszt Szimpóziumot.
Szintén a MAFC
Barlangkutató Csoport rendezte meg szeptember 21-én a Lakatos-kupa barlangi teljesítménytúrát és versenyt, amelyen 14
csapat vett részt.
Október 5-én ötven éves feltárási jubileumi
emléknapot rendeztek a Sátorkőpusztai-barlangnál, ill. Dorogon.
Október 14-20.
Között—ugyancsak a millecentennáriumi eseménysorozat részeként—rendeztük meg az
„Idegenforgalmi barlangok
világtalálkozóját” Aggteleken, amely egyben az UIS keretében működő ISCA
éves közgyűlése is volt. 12 ország 78
barlangtulajdonosa ill. kezelője vett részt a rendezvényen, az előadások
mellett bejárva a budapesti, aggteleki-, bükk-hegységi és szlovákiai
idegenforgalmi barlangokat.
November elsején
elhunyt barlangkutató társainkra emlékeztünk a Barlangkutató emlékkertben, amelynek mintaszerű folyamatos
karbantartását a SZIKKTI Barlangkutató Csoport végzi.
November első
hétvégéjén Badacsonylábdihegyen rendeztük meg a 2. szakmai találkozót 156
regisztrált résztvevővel, zsúfolt programmal, utolsó napján barlangi
programokkal.
Folytatódtak a hétfői társulati előadások. Gádoros
Miklós társelnökünk barlangklimatológiai előadássorozatot tartott. Előadás
hangzott el a Pál-völgyi-barlang feltárásának történetéről, a
Pál-völgyi-barlang földtani viszonyairól (ez a MHFT-tal közös rendezésben),
hazai és erdélyi barlangokról (diaporáma bemutató), a mecseki Vízfő forrás
vízgyűjtőterületéről és barlangfeltárásairól, a Béke-barlang térképezésének
tapasztalatairól, a tatai karsztjelenségekről és barlangokról, valamint „A
természet védelméről” szóló új törvényről.
Február 22-én Dr Kadić Ottokár halálának
negyvenedik évfordulója alkalmából emlékülést
rendeztünk a MHFT-tal együttműködve. A Farkasréti temetőben helyreállíttatott
síremlékét és a volt budavári elöljárósági épületen lévő emléktábláját
megkoszorúztuk, majd rövid sétát tettünk a kiépítés alatt lévő Vár-barlangban,
Kadić
életművének egyik kiemelkedő területén.
A beszámolási
időszakban több új feltáró eredmény
is született. A pilis-hegységi Leány-barlang hossza megközelítette az 1 km-t,
az ürömi Amfiteátrum-barlang hossza elérte a 350 m-t, a mecseki Szuadó-barlang
mélysége elérte az 50 m-t, az edericsi Csodabogyós-barlang hossza 3200 m-re
nőtt. A Naszályi-víznyelőbarlangban kürtők kimászásával 500 m új járatot tártak
fel. A nagyreményű Buda-barlang hossza 190 m, mélysége 74 m.
Számos
kutatócsoportunk és több csoportközi team vett részt jelentős kiterjedésű külföldi barlangok bejárásában.
Kiemelkedik ezek közül a Börcsök Péter vezette ezév februári expedíció, amely a
Gortani-barlangrendszerében jelentős—közel
2 km hosszú új járatszakaszokat tárt fel és dokumentált.
Az elmúlt év elejétől
a Társulat bekapcsolódott a budai
Vár-barlang újra-megnyitásának előkészítésébe. A közel 1 km hosszú, új
világítási rendszerrel ellátott szakaszt április 15-én adják át a
nagyközönségnek. A barlangot az I. kerületi Önkormányzat fogja üzemeltetni. Az
Országház utcai bejáratnál lévő középkori pincében a Vár-hegy földtani-
hidrológiai viszonyait, ill. a barlang keletkezését-, valamint egy
barlang-megismeréstörténeti kiállítást rendeznek be.
A barlangkutatók-,
barlangjárók-, barlangi idegenvezetők képzésével
kapcsolatos korábbi gyakorlat megszűnt. Az új törvényi szabályozás ezeket a
képzéseket szakmásító tanfolyamok körébe sorolta, jelentős képzési óraszámmal
és vizsgakötelezettséggel. Az ennek megfelelően módosított tematikák ill.
tananyagok előkészítése megkezdődött, de egyértelműen megállapítható, hogy a
Társulat ill. a BTSZ korábbi, változó intenzitású, de folyamatos képzési
tevékenysége elakadt, az újraindítás sokáig nem várathat magára.
A Társulat
szakosztályai ill. bizottságai igen kis
számban, igen változó intenzitással működnek.
A Solymári Bizottság folytatta a barlang hétvégenként történő
bemutatását. A forgalom az előző évinek 70 %-ra csökkent.
Az Oktatási Bizottság az előbbiekben
vázolt helyzet miatt egy kicsit talajvesztetté vált.
A Barlangterápiai Szakosztály—amely tagjainak tevékenysége a
legelismertebb a nemzetközi szakkörökben—a kölcsönös informálás szintjén, ill.
külföldi konferenciákon történő színvonalas szakmai képviselettel hallatott
magáról.
A Vulkánszpeleológiai Szakosztály folytatta kataszterező
tevékenységét és megrendezte a 6.Pszeudokarszt Szimpóziumot.
A Barlangvédelmi Szakosztály barlangtakarítási akciókat szervezett és
bonyolított le.
A Karszt és
Barlangnak, Társulatunk lapjának szerkesztése a főszerkesztő Dr. Balázs Dénes
betegségének súlyosbodását, majd halálát követően elakadt. Reményeink szerint
az 1993-94-es számok fognak idén megjelenni. Ezt tekintem a társulati működés
egyik legsúlyosabb anomáliájának, amelyben a szerkesztési problémák mellett a
lap színvonalas cikkekkel történő ellátása is akadozott az elmúlt években.
A tisztújítás óta
eltelt két évről összefoglalóan megállapítható, hogy a Társulat működött, de szervezeti életében mélyreható változások
nem mentek végbe. Ennek okait vizsgálva röviden az alábbiakat állapíthatjuk
meg:
— a Társulat alapszabály szerinti működési rendje
nem viseli el egy harmadik évezred felé közeledő, igen felgyorsult tempójú
környezet kihívásait, jelentős költségei, igen nehezen bővíthető forrásai
folyamatosan tőkehiányos állapotban tartják, ami még kisebb vállalkozások
megkezdését is kizárja;
— A Társulat elhelyezése változatlanul megoldatlan,
három kis alapterületű helyiségünkben—amelyekért nem kis bérleti díjat
fizetünk—az alapvető munkavégzés és speciális könyv- térkép- és
dokumentációgyűjteményünk elvárható
színvonalú tárolási, hozzáférési körülményei sem biztosíthatók. Kiadványaink,
irattárunk jelentős része egy időnként elárasztott pincében van felhalmozva,
ahol állaguk folyamatosan romlik, egy-egy árvíz után jelentős értékeket kell
kiselejteznünk, magyarul kidobnunk.
— a Társulat
elhelyezéséhez nyújtott segélykérésünk—amelyet a tisztújító közgyűlés
résztvevőinek aláírásával Dr. Tardy János helyettes államtitkár úrhoz
küldtünk—érdemi előrelépést, kézzel fogható eredményt nem hozott , annak
ellenére, hogy a Szemlő-hegyi-barlang
fogadóépületének irodahelyiségei azóta is üresen és kihasználatlanul állnak.
Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a Társulat vezetése ebben a kérdésben
ennyire enervált és tehetetlen. Ha egy MKBT székház építéséhez kérnénk
megkülönböztetett eljárást és támogatást…, no de nem erről van szó. Meglévő,
kihasználatlan építményrész hasznosítását szeretnénk, céljainkhoz méltó és
alkalmas környezetben, de úgy látszik, erre nem vagyunk méltók. Idén már azt
sem tudtuk elérni, hogy előadásainkat a Szemlő-hegyi előadóteremben tartsuk, a
Kadić
emléknap ottani megrendezésének visszautasítása az egész hazai barlangügy semmibe
vevésének volt ismételt deklarálása.
A Társulat jövőre
ünnepelheti újraalakulásának 40.évfordulóját.
Mindnyájan érezzük, hogy csak az előzőekben vázolt problémák megoldásának
irányában elmozdulva készülődhetünk méltó módon erre. Ehhez kérem a Társulat
valamennyi tagjának és szimpatizánsának segítségét.
Szablyár Péter,
főtitkár