MŰSORFÜZET
1997 március - április
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök
Kiadja a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
·
HÍREK
·
Az Anubisz Barlangkutató Csoport hírei
·
Radioesztéziás barlangkimutatás
·
Albánia
KEDVES KUTATÓTÁRS !
BARLANGKUTATÁST TÁMOGATNI KÍVÁNÓ SZIMPATIZÁNS!
CSALÁDTAGOK, ROKONOK !
A Műsorfüzet előző számában
már felhívást tettünk közzé arról, hogy az országgyűlés döntése nyomán az
összevont adóalap 1%-át az állampolgárok a törvényben meghatározott körnek
közcélokra felajánlhatják. Erről az állampolgárok először az 1996. évi személyi
jövedelemadó bevallásakor dönthetnek az APEH-nek megküldött úgynevezett
rendelkező nyilatkozattal. A nyilatkozaton a kedvezményezett szervezet
adószámát kell feltüntetni, megjelölhető a szóban forgó szervezet neve is.
Fontos tudnivaló: amennyiben ide más szöveg, illetve adat is kerül, akkor a
rendelkezés érvénytelen. Az előzőekben részletezett módon kitöltött
nyilatkozatot borítékba kell helyezni, feltüntetve rajta a rendelkező nevét,
lakcímét és személyi számát, s ez mellékelendő az adóbevalláshoz.
Az önadózók az APEH által
megküldött nyomtatványcsomagban találják meg a rendelkező nyilatkozatot. Aki a
munkahelyén készítenek adóbevallást, annak március 25-ig lehet a
munkáltatójához—zárt borítékban—eljuttatni az általa kedvezményezettként
megnevezett szervezet adószámát s azt a munkáltató továbbítja az adóbevallással
együtt az APEH-hez.
A Társulat stabilitásának
megteremtésében döntő jelentőségű, hogy az 1996. évi személyi jövedelemadónak a
civil szervezetek támogatására utalható l%-ából minél nagyobb összeg
kedvezményezettje a Társulat legyen. Ennek érdekében kérünk mindenkit, hogy
saját személyénél, ill. rokoni, ismeretségi körében érje el, hogy az ez irányú
döntés számunkra pozitív legyen. Önzetlen támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy
Társulatunk működőképességét továbbra is biztosítsuk.
VÁLASSZ MINKET ÉS GYŐZZED MEG ERRŐL ISMERŐSEIDET, CSALÁDTAGJAIDAT!
Köszönettel a Társulat vezetése
A helyesen kitöltött űrlap mintája:
RENDELKEZŐ NYILATKOZAT
A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL
A kedvezményezett adószáma:
|
1 |
9 |
8 |
1 |
5 |
8 |
0 |
2 |
|
2 |
|
4 |
1 |
A kedvezményezett neve:
(Ennek kitöltése nem kötelező.)
|
|
Magyar Karszt- és Barlangkutató
Társulat |
|
TUDNIVALÓK
Ezt a nyilatkozatot tegye olyan, e lappal azonos méretű borítékba,
amelyen feltüntette a NEVÉT,
LAKCÍMÉT ÉS A SZEMÉLYI SZÁMÁT.
FONTOS!
Ahhoz, hogy a rendelkezés teljesíthető legyen, a nyilatkozaton a
kedvezményezett adószámát, a borítékon az Ön nevét, lakcímét és a személyi
számát pontosan tüntesse fel.
1997. március 10. 17 óra
Székely Kinga: Tájékoztatás
az 1997. január 1-jén életbe lépett, a természet védelméről szóló törvény
barlangvédelmi rendelkezéseiről
Az előadás helye: MTESZ Székház II. emelet 248-as terem
a Magyar Karszt- és
Barlangkutató Társulat beszámoló közgyűlésére.
A közgyűlés időpontja: 1996. március 13. (csütörtök)
16,30 óra
A közgyűlés helyszíne: MTESZ Fő utcai Székház (Bp.
II. Fő utca 68.) II. 218-as terem.
A közgyűlésre valamennyi tagtársunkat szeretettel
várjuk.
Dr. Hevesi Attila s.k.
a Társulat elnöke
A Barlangnap idén a Pro Natura Karszt- és
Barlangkutató Egyesület szervezésében kerül megrendezésre, melyet 1997. június
20-21-22-én tartunk Abaligeten, a Nyugat-Mecsekben. Szállás a campingben,
barlangos büfével, jókedv, jó barlangok, jó társaság...kell még más?
Minden barlangászt várunk, sok év után ismét a
Mecseken!!!
Érdeklődni: Szatyor Mikinél, 7623 Pécs, Mártírok u.
44. tel.: 72/306-565
E-mail: szatyi@ttk.jpte.hu
A TKT jelenlegi terveink szerint 1997. július 4-13
között kerül megrendezésre. A táborozás helyszíne még bizonytalan, a 87-es
tábornak otthont adó Francia-bánya, vagy a Mátyás-hegy Keleti-kőfejtő területén
lesz.
A tábor során az alábbi munkaterületek adottak:
Mátyás-hegy
Keleti-kőfejtő.
Bontási munkát lehet végezni az 1-es és 2-es barlangokban—itt a
Mátyás-hegyi-barlang felé irányuló járatok végpontján szeretnénk
továbbjutni—valamint a 4-es és 6-os barlangokban—ahol lefelé és É-i irányba
mutató járatok feltárására van remény. A járatok folytatása kézi geofizikai
módszerrel (varázsvessző) kimutatva.
Mátyás-hegyi-barlang. Számos ponton van lehetőség
továbbjutásra, közöttük a legfőbb cél a Pál-völgyi-barlanggal összekötő járat
megtalálása. Ennek érdekében munkahelyek lesznek a Meteor-ágban, a
Természetbarát-szakaszban. A Mikulás-ágban a K felé irányuló járatok feltárása
várható, míg a Keleti-omladékos-folyosó térségében további térképi fehér foltok
járatokkal történő behálózása a cél. A kutató csoport (Vass Imre csop.) lehetőséget
ad a régebbi kutatóknak feledésbe merült kutatási pontok bontására.
Ferenc-hegyi-barlang. Elsődleges cél a rendszerből
az oldal irányú kitörés, erre leginkább K felé van remény. Ennek érdekében a
Gomba-terem környékén lehet bontást végezni. Alsó-szintű járatok feltárását a
Halál-travi és az Alsó-szakasz végpontján tervezzük. Lehetőség van
klimatológiai és biológiai vizsgálatok végzésére a hozzáértőknek, de a
karsztmorfológusok is kedvükre tevékenykedhetnek.
Szemlő-hegyi-barlang. A feltáró munkát elsősorban
az Agyagos-folyosó térségébe tervezik, ahol DNy-i irányba van lehetőség további
járatok feltárására. Ezek létezését télen a folyosó végpontja után a felszínen
kigőzőlgés jelezte.
Tábor-hegyi-barlang. A
tűzköves dolomitban kialakult barlangban jelentős huzat invitálja a
barlangászokat, de jelentős mennyiségű törmelékes kitöltést kell a továbbjutás
érdekében kitermelni.
Egyéb kutatási
helyek. Amennyiben olyan sokan lennénk,
hogy az említett kutatási pontokon és a tábori tevékenység ellátásához
szükséges létszámon túl még lennének szabad emberek, további barlangi
munkalehetőséget tudunk biztosítani.
A tábor során feltehetően közös kondérban készített
saját főztünket fogjuk enni, vízről és egyéb italról a szervezőség gondoskodik.
Szállás: egyénileg, sátorban. A költség a támogatások függvényében remélhetőleg
nem lesz megterhelő.
Sásdi László
tud. titkár
Felmerült egy másik helyszín is a központi
kutatótábort illetően, melynek helyszíne Jósvafő lenne; a tábor célja a
Kossuth-barlang további feltárása. Végleges döntés a február 20-i elnökségi
ülésen történik.
Elekes Balázs és Nyerges Miklós titkárok
A Solymári Bizottság 1996-ban április 27. és október
13. között szombat, vasár- és ünnepnapokon tartott vezetéseket a
Solymári-ördöglyukban. A látogatottság az előző évihez viszonyítva csökkent,
ami elsősorban a nyárvégi-őszi esős időjárás következménye, a barlang ugyanis
30-45 perces gyalogúttal közelíthető meg, és a barlangnál nincsen semmiféle
várakozási, öltözési lehetőség, s ezt nem mindenki vállalja. Az alábbiakban
mutatjuk be a havi látogatottságot, összehasonlítva az előző két év adataival:
|
|
1994 |
1995 |
1996 |
||||||
|
Hónap |
Rövid-túra |
Hosszú-túra |
Össz. |
Rövid-túra |
Hosszú-túra |
Össz. |
Rövid-túra |
Hosszú-túra |
Össz. |
|
Május |
92 |
45 |
137 |
217 |
171 |
388 |
182 |
256 |
438 |
|
Június |
42 |
36 |
78 |
96 |
192 |
288 |
67 |
129 |
196 |
|
Július |
53 |
72 |
125 |
68 |
107 |
175 |
31 |
103 |
134 |
|
Aug. |
35 |
56 |
91 |
54 |
71 |
125 |
39 |
75 |
114 |
|
Szept. |
69 |
104 |
173 |
74 |
135 |
209 |
20 |
156 |
176 |
|
Okt. |
75 |
70 |
145 |
191 |
299 |
490 |
31 |
54 |
85 |
|
Össz. |
366 |
383 |
749 |
700 |
975 |
1 675 |
370 |
773 |
1 143 |
Továbbra is árusítottuk a barlangról szóló ismertető
füzetet, valamint a barlang emblémájával ellátott trikót. A választék bővítése
céljából kiadtunk május elején egy képeslapot, majd június végén még egyet. Ezek
fogyása az alábbi volt:
|
|
Ismertető
füzet |
Képeslap 1. |
Képeslap 2. |
Emblémás
trikó |
|
Barlangnál |
131 |
138 |
75 |
17 |
|
Társulatban |
97 |
35 |
15 |
24 |
|
Összesen |
228 |
173 |
90 |
41 |
A IKM Turizmus Főosztályától nyert támogatás
segítségével decemberben megjelentettünk a barlangról egy A/5-ös méretű, 40
oldalas, színes képekkel illusztrált füzetet, mely a korábban megjelent
füzetnél (mely természetesen továbbra is kapható) részletesebben ismerteti a
barlangot.
A május 1-én induló 1997-es szezonra keresünk
túravezetőket. Kérjük azon tagtársainkat, akik kedvet éreznek barlangi
túravezetéshez, jelentkezzenek a Titkárságon.
Hazslinszky Tamás
a Solymári Bizottság vezetője
A tavaly nyáron a Kab-hegy ‘96 táboron részt vett
csapat 1997 április 4-6. között újabb
hétvégi barlangkutatótábort szervez
a Kőris-hegy térségébe. A tábor célja
a Futómacskás-barlang bejáratának
biztosítása, kutatásának újraindítása, a somhegyi Kis-Pénz-lik kutatása, valamint a Zirc környékén feltárt új
barlangok megismerése. Érdeklődni előzetesen telefonon (Kucsera Márton (22)-
313101/ 312, Nyerges Miklós ( 4632213) lehet vagy a
helyszínen a bakonybéli és pénzesgyőri buszmegálló környékén tájékozódhatunk a
táborhely pontos elhelyezkedése felöl.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk !
Romhányi Balázs, Nyerges Miklós
A pomázi Öreg kőfejtő Felső-barlangja
A Csoport a pomázi Öreg kőfejtőben található Felső-barlangban
eredményesen tovább jutott. A barlang talpszintjét képező agyagkitöltésben
kutatóaknát mélyítve kb. 2 méteres mélységben egy kb. 2,5m átmérőjű, 45o lejtésszögű
akna szájába érkeztünk. A járat lejtése a beszállási ponttól 5 méternyire függőlegessé
vált, kötél igénybevételével juthattunk csak tovább. További 10 métert
ereszkedve a hévizes jellegű csőszerű aknában egy 8-10 méter hosszúságú, 2-3
méter szélességű tektonikus hasadékba értünk. A barlang jelenlegi legmélyebb
pontját képező kb. 5x10 méteres alapterületű termet az aknába tovább ereszkedve
48 méteres mélységben értük el. A terem talpszintjének kitöltésanyagát jól
nyomon követhető suvadási irányú meredek agyaglejtő alkotja. Az aknát
átvizsgálva 30 méteres mélységben a hasadék oldalfalában két továbbjutási
pontot is találtunk. Az északi ág enyhén emelkedve a főhasadék irányát követte,
míg a másik erre az ágra merőlegesen illeszkedve nyugati irányban indult.
Az északi ág
Emelkedő anyaglejtőjén felkapaszkodva egy kis terem
oldalfalából kb. 1 méteres magasságban tipikus gömbfülkék közötti átszakadással
megnyílt "ablakon" jól huzatoló, visszhangos, járható méretű
továbbjutásba láttunk be. Az agyagban kerülőjáratot ásva három méter hosszú
kuszodán átmászva bejutottunk a feltételezett nagyméretű terembe. A terem
hossza 7-8 méter, szélessége 4 méter volt, figyelemre méltó a terem tetejéből
felfelé induló tágas, pillanatnyilag feltáratlan kürtők 15-20 méterig belátható
szakasza.
A nyugati ág
A járat kezdeti szakaszán kuszodának indult, a
továbbjutást a kuszodában egymástól 1-1,5 méteres távolságra elhelyezkedő
szokatlan, kúpos formájú, hordaléklerakódás-szerű agyagdombok gátolták.
Elbontva a dombokat, kb. az 5. méternél a járat
tágasabb gömbfülkébe csatlakozott. E pontról kisebb bontásokkal további három
gömbfülkén átjutva egy, a nyugati ág szifonkerülő „ablakához” hasonló, de annál
valamivel tágasabb üregfal-átszakadást találtunk. A szűkületet leküzdve
beérkeztünk a barlang általunk később Patakos-teremnek elnevezett szakaszába. A
terem méretei felülmúlták szerény reményeinket.
A járat hossza 14 méter, legnagyobb mért szélessége
4 méter volt. A főtét helyenként 6-7 méter átmérőt is meghaladó gömbüstök törik
meg, ezek egyikéből könnyen kimászható kb. 13-15 méteres magasságig felnyúló
vak kürtő indul, végpontján szép gömbfülkével.
A terem talpszintje azonban külön figyelmet
érdemelt. A belátható szakasz teljes hosszában a terem közepét 30cm széles,
50-60cm mélységű kiszáradt patakmeder választotta ketté, amely az oldalfalak
tövében lerakott, egybefüggő agyagos hordalékdombok között húzódott. A terem
oldalfalából a patakmederbe irányuló 10cm mélységű bemosódás-nyomot vettünk
észre, melyet követve szűk hasadékon átbújva a patakos teremmel párhuzamosan
futó oldalágat találtunk. A járat folyamatos 30-40o-os emelkedéssel
15 méter hosszan járható, feljebb járhatatlanná szűkül, átlagos szélessége
70-80 cm, főtemagassága helyenként 5-6 méter.
Képződményeit tekintve igen szép, érintetlen
hidegvizes oldási formákat, az időszakos patakmeder kisebb mélyedéseiben
üvegtisztaságúra csiszolt, áttetsző kalcitgyöngyöket találtunk. Legnagyobb
értéke és fő látványossága az ágnak az oldalfalakon tökéletes épségben
kipreparálódott és átkristályosodott több tucatnyi Megalodus váz.
A Patakos-terem patakmedrét követve a terem végében
lévő légréses aláhajlás kitöltésének átbontását kezdtük meg. a kitöltést
átbontva a járat újabb terembe nyílt, mely méreteit tekintve kb. az egyharmada
a Patakos-teremnek. A terem végpontján folyamatban lévő talpszint-süllyesztés
egyre durvább szemcséjű homokos-kavicsos kitöltésben halad lefelé.
Az ürömi Porhintő-barlang
Egy új területeket, lehetőségeket kereső
terepbejárás alkalmával az ürömi Amfiteátrum kőfejtő oldalfalában nyíló
gömbfülke talpszintjét átbontva feltártuk a Porhintő-barlangot. Az igen szűken
induló, megközelítőleg függőleges járatban kb. 10 méternyi szintkülönbséget
megtéve, a forráskürtő egy 6 méter széles, kb. 9 méter magas, igen látványos
oldásformájú gömbüstös főtéjű, jellegzetesen hévizes eredetű terem oldalfalára
nyílt. A terem falait, főként az alsó zónában, vastag borsóköves lerakódás,
valamint lenyűgöző gazdagságú és méretű, helyenként 8-10 cm hosszúságot is elérő
hófehér aragonit tűkristály-csoportok borítják.
A terem talpszintjén nyíló 3 méteres mélységű aknán
leereszkedve egy újabb, kisebb terembe érkeztünk. Ebből a teremből a járat
aknával folytatódik, és egy pillanatnyilag ismeretlen mélységű és hosszúságú
hasadékra nyílik.
Ebben a mélységben azonban a barlangban észlelhető
széndioxid-tartalom már eléri a 8,5 %-ot, az oxigén-tartalom pedig nem haladja
meg a 13 %-ot. Nem árt megjegyezni, hogy 13-15 % feletti széndioxid-tartalomnál
az eszméletvesztés a felismerési reakció idejénél gyorsabban következik be, az
oxigén-tartalom elviselhető alsó értékhatára viszont 17 %. A barlang alsó,
ismeretlen szakaszába történő lemászás életveszélyes, sőt garantáltan
fulladásos halált okoz.
Kocsis András
A Műsorfüzet előző számában Kertai József számolt be
a Nagykovácsi környékén végzett radioesztéziás barlangtérképezésről. A leírt
eredményekhez gratulálok és a vázolt módszer eredményességét csak megerősíteni
tudom. Magam 1993 óta szintén végzek radioesztéziás barlangfelméréseket. Ezekről
idáig csak a Vulkánszpeleológiai Kollektíva kéziratnak minősülő éves
jelentéseiben számoltam be. A radioesztéziás barlangkutatás gyakorlatára való
adaptálásának esetleges elterjedése várhatóan legalább akkora barlangfeltárási
dömpinget hozhat, mint annak idején a vízfestéses módszer bevezetése. E
tudatomban Kertai kolléga beszámolóján túl saját méréseim is megerősítenek,
melyeket többek közt a Geleméri-fennsík karsztvíztükre áramlási rendszerének
kimutatásánál, valamint a Csatár-hegyi-barlang, a Kámori-szikla-hasadék, a
siklósi vár barlangjának stb. radioesztéziás módszerrel való felmérésénél
végeztem.
Eszterhás István
A Műsorfüzet utóbbi számaiban ismét felbukkant a
„varázsvesszőzés” témaköre, méghozzá „bizonyító erővel” és új, meggyőző nevek
alatt: „rádioesztézia”, „kézi geofizika” stb. Az olvasó véleményének
kiegyensúlyozottabb alakításához idéznünk kell a szakirodalomból:
„Nem valószínű, hogy bármely
témába ennyi vizsgálatot és vitát öltek volna bele a pozitív eredmények ilyen
abszolút hiánya mellett (mint a varázsvesszőzésbe). Nehéz elképzelni, hogy
lehetne-e bármiféle gyakorlati felhasználásra alkalmatlanabbnak tekinteni az
egész dolgot. Nyilvánvalónak kell lennie mindenki számára, hogy az Egyesült
Államok Földtani Szolgálatának (USGS) bármely további vizsgálata olaj-, gáz-,
ásvány-, víz- és egyéb „varázsvesszős” kutatási ügyekben nem egyéb, mint a
közpénzek elherdálása.
Vitán felül áll, hogy az
ágas vesszőket és más dolgokat használó vizet és egyebeket kutató személyek
többsége tudatos szélhámos. Természetesen vannak jóakaratú „hívők” is közöttük.
A USGS minden érdeklődő
számára csak azt tanácsolhatja, ne dobják ki a pénzüket a „vízvarázslók”
szolgálataira.” (D.K. Todd (1959): Ground Water Hydrology {egyetemi
tankönyv}, John Wiley, New York
„Kevés kétség merülhet fel a
vesszők, ingák, drótok és hasonló eszközök teljes használhatatlansága felől,
ami a víztermelő kutak helyének kijelölésében játszott szerepüket illeti. Bár
megbízható statisztikák igazolják, hogy a varázsvesszős kút-kijelölés a
véletlenszerűnél semmivel sem sikeresebb, az sem kétséges azonban, hogy
bizonyos személyeknek komoly gyakorlati hidrogeológiai ismeretei vannak, ami
nagy mértékben szolgálja varázsvesszeik sikereit.” (Davis & DeWiest (1966): Hydrogeology{egyetemi
tankönyv}, John Wiley, New York)
A
későbbi években kelt egyetemi tankönyvek már tagadóan sem ereszkednek le a
korábban már jórészt a babona és a csalás témakörébe utalt jelenséghez.
„Utalva D.J. levelére az
októberi számban: ha az áramló víz kézben tartott drótokkal észlelhető mágneses
teret gerjeszt, akkor ennek erősebbnek kell lennie a Föld mágneses terénél,
ellenkező esetben a drótok a földmágnesség irányába állnának. Ha viszont az
áramló víz mágneses tere erősebb lenne a földmágnességnél, akkor az iránytű
használhatatlan lenne az áramló vizek közelében. Tegyünk kompaszt a kerticsap
mellé, nyissuk meg és nézzük meg, miként viselkedik az iránytű. És ha már itt
vagyunk, nézzük csak azokat a varázsvesszőket. D.J. szerint sem működik a vessző
következetesen. A módszer bármely leírásában a vesszőt (vagy villás botot) a
vesszőző a kezében tartja, néha fura pózban, így a kéz apró mozdulatait,
izomrándulásait felerősítik. Egyesek jobban csinálják mint mások. Ebben az
összefüggésben tehát a vesszőző személyesen érzékel vagy generál valamit. Ha a
vesszőző személyesen érzékel valamit, akkor nem kell neki vessző. A vesszőzők
viszont úgy tartják, hogy a vessző a segítségükre van valaminek a
kimutatásában. Ezek a megfigyelések arra vezetnek, hogy a varázsvesszősök a
saját mozdulataikat észlelik. Miután semmi sem igazolja, hogy a varázsvesszőzés
jobb eredményt adna a puszta véletlennél, nem hiszem, hogy alkalmas lenne víz
kimutatására.” (M. Mauser 1996): More
Dowsing (megint varázsvessző) NSS News, 1996. Dec. pp. 346.
Háát—mindenki
higgyen, amit akar. Ám először beszélgessen geofizikusokkal.
(a Szerk.)
A Galya-tetőn 1996 szeptemberében rendezett 6. Nemzetközi
Pszeudokarszt Szimpózium záróülésén egyebek között a következő javaslat került
elfogadásra.
"Javasoljuk az UIS-nak és az országos
szövetségeknek, hogy fogadják el a Barlangkutatás Világnapja évenkénti
megrendezésének lehetőségét augusztus 14-re (Marcel Loubens halálának
napjára)."
A Barlangkutatás Világnapja tartalmáról és céljáról
előzetesen a következő gondolatok hangzottak el a szimpóziumon: legyen ez
hasonló a többi már elfogadott szakmai (és egyéb közösségi) világnapokhoz
megemlékezésekkel, ünnepléssel, kiállításokkal, népszerűsítő programokkal,
tagtoborzással stb.—mely tevékenységeket mind a szövetségek, mind a kisebb
barlangkutató csoportosulások rendezhetnének világszerte—lehetőleg azonos időben,
a javasolt napon (vagy ehhez közeli dátummal). Ha sok országos szövetség és az
ezekbe tömörült számos barlangkutató, valamint az UIS is magáévá teszi a
gondolatot, úgy nagy valószínűséggel az UNESCO hivatalosan is elfogadja a
Barlangkutatás Világnapját, ami a társadalmi elismertséget és nem utolsó sorban
a támogatásokat is növelheti.
A javaslatot a fent említett szimpózium szervező
bizottsága elküldte az UIS Titkárságának és a barlangkutató 12. nemzetközi
kongresszusának svájci szervezőihez, továbbá a galya-tetői rendezvény résztvevői
vállalták, hogy saját országaik barlangkutató szövetségei elé terjesztik azt.
E vállalásnak eleget téve a fenti gondolatokokat már
ismertettem a múlt év novemberében a Barlangkutatók Szakmai Találkozóján
összegyűlt társaim előtt. Írásban azért kívánom megismételni, mert egyrészt
sokaknak nem volt lehetősége rész venni a találkozón, másrészt pedig írásos
formában inkább gondolatébresztő lehet.
Kérem a barlangkutató társakat, ha hasznosnak ítélik
a javaslatot, úgy támogassák és további ötleteikkel egészítsék ki azt a legközelebbi
MKBT közgyűlésen.
Eszterhás István
1995 és 1996 nyarán abban a szerencsében volt
részem, hogy több hetet tölthettem az Albán-Alpokban, Theth falu környékén.
A 2.000m-nél magasabb vad hegyormokkal,
gleccservájta völgyekkel, mély szurdokokkal, karr-mezőkkel, havasi rétekkel és
sűrű erdőkkel tarkított magashegység rendkívüli szépségeket kínál az ide
látogatóknak. A nagyrészt mészkőből álló hegységben a barlangkutatás mindez
ideig nem volt számottevő.
Már első, háromnapos utunkon rábukkantunk egy
zsombolyra az 1.700 m magas Pejes-hágón. Mélysége sajnos csak 34 m (rajz). A ’95 évi túrák alkalmával még
több zsombolyt találtunk, melyeknek bejárására ‘96 júliusának végén nyílt
alkalom. a nevéhez egyelőre nem méltó "Óriási-zsomboly"-ban a Marcel Loubens
Barlangkutató Egyesület tagjaival közösen kb. 60 m mélyre tudtunk leereszkedni,
ahol hó akadályozta meg a továbbjutást. (’95-ben ugyanekkor július utolsó napjaiban egyáltalán nem lehetett az
aknába lejutni a hó és jég miatt.)
A zsombolyokon kívül jártunk egy néhány száz méter
hosszúságú forrásbarlangban is. Itt első alkalommal a falubeli rendőr volt a
barlangi idegenvezetőnk, akinek teljes barlangász-felszerelése egy pisztolyból
állt.
Igazán nagy barlangra (eddig) nem akadtunk, de a
további kutatás komoly eredményeket hozhat, hiszen minden jel arra vall, hogy a
terület hatalmas barlangokat és több száz méter mély zsombolyokat rejt. Csak
meg kell keresni őket!
A bejárt
barlangok GPS-koordinátái
|
|
x |
y |
z |
|
Harape-forrásbarlang |
19o45'36,1" |
42o26'27,4" |
»1250 m Bfsz. |
|
Pihe-zsomboly |
19o45'37,6" |
42o27'03,2" |
»1850 m Bfsz. |
|
Pejes-hágói
1. sz. zsomboly |
19o46'11,8" |
42o26'39,3" |
1695 m Bfsz. |
|
Óriás-zsomboly |
19o45'40,8" |
42o27'07,1" |
»1800 m Bfsz. |
|
Csepp-zsomboly |
19o45'32,8" |
42o26'59,5" |
»1750 m Bfsz. |
Kovács Attila
5000 Szolnok Jubileum tér 2. 4/18. Tel: 56/420-948
Az MTSZ BB túravezető és expedíciószervezői
tanfolyamot indít április 8-i kezdettel. Jelentkezni és érdeklődni az MTSZ BB fogadóórája
alatt lehet keddenként 18-19 között (Bajcsy Zs. út 31. II. em. ( 1119-289, illetve Németh Tamásnál a 2762-657,
210-0991 és Bajna Bálintnál a 2030-832, 2047-923-as) telefonszámokon.
Bajna Bálint
XI. Internationales Symposium für Speläotherapie—Nemzetközi Barlangterápiai Szimpózium (UIS)
Berezniki (Oroszország) 1997. május 20-25.
5th International Karstological School
"Classical Karst"—5. Nemzetközi
Karsztológiai Tanfolyam: A klasszikus karszt
Postojna (Szlovénia) 1997. június 30. - július 3.
Mindkét
konferencia részletes körlevele megtekinthető a Titkárságon.
· Újabb eredmények a Picos de Europa (Central) kutatásában; Torca del
Cerro (-925 m), Bernard Vidal
Francia és spanyol barlangkutatók már 6 áve
rendszeresen kutatják a Picos de
Europa Központi Masszivumának barlangjait. Kutatásaik eredményeképpen érte el
teljes mélységét a Sistema del Trave (-1441m), tárult fel a -255 méteres Torca
de los Rebecos és most a Torca del Cerro
vagy röviden T33, amely 1996-ra elérte a -925 méteres mélységet és a 2.685
méteres hosszúságot. Ezt a most felfedezett barlangot a felfedezők a Központi
Picos legnagyobb kihívásának tartják. Meanderei az átlagosnál jóval
keskenyebbek és a három jelentősebb akna kivételével (P 88 -205 méteren, P86 -372 méteren és az 1996-ban felfedezett
Puts Moc P95 -825 méteren) a benne
való közlekedés igen nehézkes, számos felfelé tartó szakaszon is át kell kelni.
A jelenlegi végpont sokat ígér, de megközelítése igen nehéz.
(SPELUNCA
1996 No. 64.—franciául)
· La Red del Junjumia (Picos de Europa), Félix
Bermejo, Javier Lario, Pepe Martinez (Asociación espeleológica GET)
A GET az utóbbi években szisztematikusan kutatta a Picos de Europa nyugati tömbjétől,
vagyis a Cornióntól északra fekvő
területet, Vegarredonda környékén. A
legjelentősebb feltárt üreg a 344m
mély Red del Junjumia. Jelenleg öt
bejárata van a barlangrendszernek, számos átmenőtúrára adva lehetőséget. A kutatástörténeten, összefoglaló és részletes
térképeken, a fekete-fehér, de azért csábító fotókon kívül az átmenőtúra
részletes leírásával is megörvendeztetnek a szerzők. Maga a barlang nem
különösebben nehéz, eltekintve az esőzések idején villámgyorsan növekvő víztől.
Ez igazán a Pozu Soplador kijárata
felé veszélyes, ahol hosszú szakaszok telhetnek meg teljesen, de egyébként
lehet számítani a sok felső, fosszilis járatra. Az útvonal ki van építve, de
egyes hidak és kötelek túl régóta vannak bent ahhoz, hogy csak úgy hirtelen
rászereljünk. A hőmérséklet 3,5-4 °C, ami nem mondható túlzottan melegnek,
számításba véve az erős (néhol 35 km/h-s) szelet is.
(BOLETIN GET
1996 N°7—spanyolul)
· Morfología, espeleotemas y climatología de la "Gruta de las
Maravillas" (Aracena, Huelva), Martín
Posales, W.; López Chicano, M.; Rodríguez C.M.; Pulido Bosch, A.
A cikk bemutatja a Gruta de las Maravillas (jelenleg
2 km hosszú idegenforgalmi barlang) fő morfológiai jellegzetességeit. A
középpontban a kitöltések állnak, ezzel kapcsolatban kerül szóba az ásványtan
és a klíma szerepe a képződmények kialakulásában.
(Espeleotemas 1995 október N° 5—spanyolul)
· Höhlengebiete in Meghalaya (Nordostindien), Herbert Daniel Gebauer
Hatvan új barlang felfedezését és 40 km új járat
feltérképezését végezte el az India északkeleti részén található Meghalaya államba vezetett négy német
expedició. A dzsungelban található kripto-karszt (?! A Szerk.) elsősorban eocén
mészkövekben és homokkövekben fejlődött ki, s nem ritkák a 10 méter magas
tornyok. A Krem Um Lawan barlangot 1996 márciusában fedezték fel és ez 6.4 kilométeres hosszúságával és
107 méteres mélységével India leghosszabb, ill. legmélyeb barlangja.
(Mitt. Verb. dt. Höhlen- u. Karstforsch. München
1996. 4. szám—németül)
·
Radon exposure during underground trips: a set of guidelines for caving and mine exploration in Britain, Clark R.L. Friend
Az írás összefoglalja, amit a radioaktív radon gáz és leányelemeinek keletkezéséről és eloszlásáról tudni kell, valamint ismerteti a
rendelkezésre álló mérési technikákat. Felméri a barlangokat és bányákat
látogatókat érő hatásokat és többek között azt is megállapítja, hogy mintegy
ötszöröse annak az esélye, hogy barlangi balesetnek leszünk szenvedő részesei,
mintsem, hogy a barlangi levegő radontartalma által okozott tüdőrák áldozatai
legyünk.
(Cave and Karst Science 1996 október—angolul)
Arany Andrea,
Hlavács Judit, Nyerges Miklós
Koperi, bresciai és trieszti szlovén ill. olasz barlangkutatók
zsomboly-bejáratra találtak a Júliai Alpokban a szlovén-olasz határon fekvő
Kanin-fennsíkon annak szlovén oldalán, a világ legmélyebb barlangi aknája, az
501m mély Brezno pod Velbom közelében 1996 augusztusában. Ekkor 250m mélységbe
ereszkedtek, de az aknának itt még egyszerűen nem volt észlelhető feneke.
Októberben visszatértek és ekkor a már elegendő felszereléssel 643 méteres mélységben
érték el a zsomboly fenekét. Így a Vrtiglavica átvette a világ legmélyebb barlang-kürtője
szerepét.
Patak hatol vízeséssel az aknába 400 méter
mélységben és a víz az akna-fenéken felhalmozódott törmelékben tűnik el.
A Vrtiglavicát egybefüggő aknának tekintik,
minthogy a térképen jól látható, -50 és -130 méter közé eső szűkületet hatalmas
jégtömeg okozza, amely több mint -250 méterig hatol a barlangba. A világcsúcs
azonban ekkor sem vitatható, mivel az új akna mélysége a felső rész nélkül is
meghaladja a korábbi csúcsot.
A térképvázlatot Matteo Rivadossi készítette.
Tim Stratford után
(International Caver)
Kenessei Ferenc, „Fefe”
1997. Január 8-án elhunyt. 1974-től a
tatai Megalodus Cso-port, majd a
Gerecse Barlangkutató Egyesület tagja volt. Részt vett szinte valamennyi
gerecsei barlang kutatásában, de sokat tevékenykedett Dorog- és Esztergom
kör-nyékén is. Lelkesen munkálkodott az ifjúság nevelésében is. Tragikus, korai
halála nagy veszteség a Komárom-Esztergom megyei barlangkutatásnak.
Megjelent a Solymári-ördöglyukat
ismertető A5-ös méretű, 40 oldalas, színes képekkel illusztrált füzet.
Szerkesztette: Hazslinszky Tamás. Írták: Hazslinszky Tamás, dr. Jánossy Dénes, Kraus Sán-dor, dr. Krolopp Endre,
dr. Topál György. A kiadvány részletesen foglalkozik a barlang
feltárásával, kutatásával, kiépítésével, földtani bemutatásával, az őslénytani
ásatások eredményével, a barlang denevérfaunájával, valamint a túraútvonalak
bemutatásával. A füzet-hez részletes irodalomjegyzék és német nyelvű
összefoglaló is tartozik.
Kapható
a Titkárságon. Ára: 250.- Ft.
ã