MKBT TÁJÉKOZTATÓ 

1999 NOVEMBER-DECEMBER

Kiadja Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
Szerkesztő: Fleck Nóra
Felelős kiadó: Börcsök Péter
A tájékoztató számára leadott cikkek, anyagok tartalmáért a szerzőik felelősek.
Lapzárta: minden páros hónap 10-én.
Floppyn és E-mail-en érkező anyagokat Win 95 vagy Word 6.0 formátumban tudunk fogadni.

FELAVATTÁK DR. BALÁZS DÉNES SZOBRÁT
1999. szeptember 29-én, az Érdi Napok alkalmából avatták fel az érdi Magyar Földrajzi Múzeum kertjében dr. Balázs Dénes földrajztudós, múzeumalapító, Társulatunk alapító tagja, társelnöke, a Karszt és Barlang c. folyóiratunknak 33 éven át szerkesztője ill. főszerkesztője, életnagyságú szobrát. A nagyszámú megjelent előtt Harmat Béla, Érd polgármesterének köszöntője után dr. Marosi Sándor professzor, akadémikus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott avatóbeszédet. A szoba leleplezése után dr. Kubassek János mutatta be a művet és Domokos Bélát, az alkotó művészt, majd a tisztelők - köztük Társulatunk is - elhelyezték a szobor talpazatán a megemlékezés koszorúit.
A szobor felállításához igen sok egyén (barát, kutatótárs, tisztelő - így számos társulati tag is), valamint szervezet - köztük Társulatunk - járult hozzá.

DR. JAKUCS LÁSZLÓ AGGTELEK DÍSZPOLGÁRA
Pár évvel ezelőtti kísérletezés után az idén július 9. és 11. között sikerült megszervezni az Aggteleki Falunapokat, mely méltó volt községünkhöz, s amit szeretnénk, hogy a jövőben is ehhez hasonló színvonalú legyen. Így mindenképpen kapcsolódnia kell a Baradla-barlanghoz és annak hírneves kutatóihoz, neves barlangász őseinkhez. Sok vendégnek, akik itt megjelentek, feledhetetlen élményt nyújtott a július 9-i Falunapok megnyitó ünnepség a Baradla-barlang Hangversenytermében. A színes irodalmi műsornak csúcspontját jelentette dr. Jakucs László professzor úr díszpolgárrá avatása. Ő lett Aggtelek első díszpolgára, aki méltán érdemelte ki munkásságával ezt a címet. Jakucs professzor úrék a három napot velünk töltötték, de később levélben külön is kifejezte köszönetét az alábbi módon.
"Most is csak köszönet mindenért! Köszönet Aggtelek és barlangvilágának forró szeretetéért, és azért a végtelen törődésért, amellyel gondozzátok a magyar hazának ezt a drága kicsi részét."
Pecze Imréné

Értesítjük tagtársainkat, hogy a Társulat átköltözése a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületébe október elején megtörtént. Ezúton köszönjük meg tagtársainknak a költözködéshez nyújtott önzetlen segítségét. Az iroda és könyvtár végleges kialakításában továbbra is várjuk aktív közreműködéseteket.
Új címünk tehát: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. (Megközelíthető a Kolosy térről ill. a Pasaréti térről a 29-es autóbusszal.) 

ERDÉLY TÁJAI A TERMÉSZETTUDÓS SZEMÉVEL
Fenti címmel nyitotta meg Magyari Gábor és dr. Kubassek János 1999. szeptember 29-én az Érdi Napok alkalmával a Magyar Földrajzi Múzeum konferenciatermében dr. Balogh Ernő (1882-1969) geológus professzornak, az MKBT tiszteleti tagjának csodálatos természetfotóiból összeállított kiállítást.
A több barlangfelvételt is tartalmazó, szakmailag és művészileg is rendkívül értékes anyag decemberig megtekinthető: Érd, Budai út 4. alatt.

BARLANGKUTATÓK SZAKMAI TALÁLKOZÓJA
Program:
Nov. 5. péntek:
17°° Regisztráció
18°° Vacsora
18,30 Kötetlen beszélgetés
Nov. 6. szombat:
9,00 Elnöki megnyitó (Dr. Korpás László)
Cholnoky-pályázat eredményhirdetése (Székely Kinga)
10°° Előadások - Tudományos szekció
- Dr. Dénes György: Középkori Kőpest-hegy és barlangja a Gerecsében
- Dr. Szunyogh Gábor: Az Abaligeti-barlang állékonysági vizsgálata és biztosítása
- Dr. Csige István: A barlangi légmozgások kiváltó okai 

- Kropf Ilona: A Baradla-barlang eróziós-korróziós formakincsének felvétele, térképi ábrázolása és értékelése
- Kocsis Ákos: A Kab-hegy és környéke karszthidrológiai kérdései
- Eszterhás István-John Szilárd: Gyökérsztalagmitok a Döme-barlangban
- Eszterhás István: Beszámoló a VII. Nemzetközi Pszeudokarszt Szimpóziumról
12,30 Ebédszünet
14°° Előadások - Tudományos szekció
- Takácsné Bolner Katalin-Fehér Katalin: Cseppkőpusztulási jelenségek vizsgálata a Pál-völgyi-barlangban
- Janata Károly-Bognár Csaba-Fehér Katalin-Hakl József-Nagy Ferenc-Laczkovits Gabriella-Tóth Judit-Weidinger Tamás: Az ember-barlang kapcsolatrendszer vizsgálata két magyarországi barlangban végzett kutatások alapján
- Polacsek Zsolt: Bemutatkozik a Bakonyi Barlangkutató Szövetség
Feltáró kutatások, dokumentáció
- Juhász Márton: A GBTE barlangfeltárási munkái a Gerecsében
- Polacsek Zsolt: A gerecsei Öreg-Kovács-hegy kutatása 1989-99. Között
- Börcsök Péter: Gortani kutatások - nyári tábor
Szünet
- Mocsáry Attila: A XV. Vulkánszpeleológiai Tábor eredményei
- Elekes Balázs: Spluga della Preta (Olaszország)
- Nyerges Attila: A Meteor-barlang felmérése
- Kucsera Márton-Nyerges Attila: Béke-barlangi kutatások
- Elekes Balázs-Nyerges Attila: Az alsó-hegyi Moszkitós-barlang feltárása és a bükki Jávor III. víznyelőbarlang kutatása
18,00 Vacsoraszünet
20°° Dia- és videovetítés
- Sári Attila: A Kab-hegy víznyelőműködése (video, 20 perc)
- Kovács Jenő: Túra a Bihar-hegységben (video, 15-20 perc)
- Boros Csaba-Feigel Lóránt: Jósvafői Kossuth-barlang (video, 20 perc)
- Simon Béla: Korzikai barlangolások (video, 15 perc)
Nov. 7. vasárnap:
9,00 Az időben be nem jelentett előadások.
12,30 Ebéd
Poszterek:
Börcsök Péter: Gortani kutatások
Elekes Balázs: Spluga della Preta
Elekes Balázs-Nyerges Attila: Az alsó-hegyi Moszkitós-barlang feltárása és a bükki Jávor III. víznyelőbarlang kutatása
Eszterhás István: Gyökérsztalagmitek a Döme-barlangban
Ézsiás György: A Naszályi-víznyelőbarlang kutatása
Kocsis Ákos: A Kab-hegy környékének víznyelői, karsztforrásai
Kucsera Márton-Nyerges Attila: Béke-barlangi kutatások
Nyerges Attila: A Meteor-barlang felmérése
Szűcs Norbert: Légáramlások nyomjelzése a Szemlő-hegyi-barlangban

BARLANGVILÁGÍTÁS – NEMZETKÖZI KONFERENCIA
2000. november (14)15-17(19)

A konferencia tematikája felöleli a barlangvilágítás eszközeit az ősember fáklyáitól a mai kor kutatói által használt legkorszerűbb egyéni világítóeszközökig, valamint a vezetékes (gáz és elektromos) világítás fejlődésének állomásait a korszerű hatásvilágításokig és fényjátékokig, ezek történeti, műszaki, esztétikai és barlangvédelmi szempontjait.
Előzetes program:
Nov. 14.: Előkirándulás: Az Abaligeti-barlang rekonstrukciójának megtekintése (1 napos)
Nov. 15.: De.: Hivatalos megnyitás, előadások
du.: Barlanglátogatás
este: dia- és videobemutató
Nov. 16.: De.: Előadások
du.: Barlanglátogatás
este: dia- és videobemutató
Nov 17.: De: Előadások, a konferencia bezárása
du: Barlanglátogatás, búcsúfogadás
Nov. 18-19.: Utókirándulás: Az észak-magyarországi barlangok (Baradla-, Anna-, Szt. István-barlang, Miskolctapolcai-barlangfürdő) megtekintése (2 napos).
A rendezőség az alábbi témakörökben (szekciókban) vár előadásokat
1. Történeti szekció
2. Egyéni világítóeszközök
3. Vezetékes világítás
4. Barlangvédelem, lámpaflóra
5. Egyéb
A konferencia nyelve magyar, német és angol.
Az előadások időtartama előreláthatólag 15-20 perc (a bejelentett előadások számának függvényében változhat). Az előadások végleges írásos szövegterjedelmére és formájára vonatkozólag a második körlevélben adunk tájékoztatást.
Az előadások összefoglalói max. 1 oldal terjedelműek lehetnek; floppyn vagy E-mail-en küldve Win 95 vagy Word 6.0 programban tudjuk fogadni.

Az előadások összefoglalóit tartalmazó kiadványt a konferencia előtt a résztvevőkhöz eljuttatjuk, a teljes előadásokat tartalmazó kötetet a konferenciát követő fél éven belül megkapják a résztvevők ill. érdeklődők.
Lehetőség van az előadásokat kiegészítő ill. helyettesítő pószterek bemutatására is.
Részvételi díjak: 
2000. 2000. a helyszínen
júli. 31-ig júli. 31. után
A. Konferencia részvételi díja: 15 000 Ft 16 000 Ft 17 000 Ft
B. Kísérő részvételi díja: 8 000 Ft 9 000 Ft 10 000 Ft
C. Levelező részvételi díj: 5 000 Ft 6 000 Ft -
D. Előkirándulás részvételi díja: 7 500 Ft 8 500 Ft 9 500 Ft
E. Utókirándulás részvételi díja: 15 000 Ft 16 500 Ft 18 000 Ft
A. Tartalmazza a konferencia rendezvényein (előadások, vetítések, barlanglátogatások, fogadás) való részvételt valamint az előadások összefoglaló füzetének (a konferencia előtt megküldve), a teljes előadásokat tartalmazó kiadványnak (utólag megküldve) költségeit és a postaköltségeket.
B. Tartalmazza a konferencia rendezvényein (előadások, vetítések, barlanglátogatások, fogadás) való részvételt és a postaköltségeket.
C. Tartalmazza a beküldött előadásnak a konferencia kiadványában való megjelenését (nem vesz részt a konferencián) és a postaköltségeket, megkapja a kiadványt.
D. Tartalmazza az autóbuszutazás, a barlangbelépő, az ebéd, uzsonna, valamint egy barlangismertető költségeit.
E. Tartalmazza az autóbuszutazás, a szállás, egy reggeli, két ebéd és egy vacsora, a barlangbelépők, valamint a meglátogatott barlangokat ismertető kiadvány költségeit.
MKBT-tagok az A, B, C díjakból 30 %, a D, E díjakból 20 % kedvezményt kapnak.
Határidők:
Előzetes jelentkezés beküldése 1999. november 30.
Második körlevél kiküldése 2000. január 15.
Előadásösszefoglalók beküldése 2000. március 31.
Részvételi díjak átutalása 2000. július 31.
Végleges program kiküldése 2000. augusztus 31.
Teljes előadásszövegek átadása 2000. november 15.
Rendező: 
Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
Társrendező: Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Osztály 

BESZÁMOLÓ a Nemzetközi Földrajzi Unio (IGU) "Sustainable Development and Management on Karst Terrains" Bizottságának Magyarországon tartott "Nature Conservation and Sustainable Development on Karst Terrains" szimpoziumáról

Nevezett IGU Bizottság vezetősége 1997-ben Sezanaban (Szlovénia) tartott ülésén határozta el kezdeményezésemre, hogy a soron következő szimpóziumát Magyarországon tartja 1999. szeptember 5-9. között Budapest-Miskolc központokkal.
Nyolc országból 31 résztvevő jelentkezett a rendezvényre különböző, a programban meghirdetett témához kapcsolódó előadásokkal és poszterekkel.
Az előzetes jelentkezések alapján 4 szekciót szerveztünk, amelyek az alábbiak voltak:
- Karszt és barlang megőrzés, management
- Az emberi tevékenység hatása a karsztokon
- Környezeti változások a karsztok geoökológiai rendszerében, folyamatok és problémák
- Poszter szekció a fenti témakörökhöz illeszkedően.
A program Budapesten indult a nyitó ceremóniával, ahol Tardy János a budai termál barlangok és források környezeti problémáit mutatta be. Az előadás a Szemlő-hegyi-barlang (Mari László) és az ELTE szivárgásmérő állomásának (Zámbó László) bemutatásával folytatódott, majd Miskolcon a tapolcai barlangfürdő meglátogatásával zárult.
Szeptember 6-án zajlott a szakmai előadássorozat és a poszterek bemutatása. Japán, német, angol, izraeli, szlovén, lengyel és magyar kutatók számoltak be munkájukról az egyes szekciókban. A hazai műhelyek közül a budapesti és szegedi (mint rendező) iskola mellett jelen voltak a pécsi, szombathelyi, debreceni, miskolci kutatók képviselői.
John Gunn (Nagy Britannia), a karsztbizottság elnöke az előadásokat, az azt követő vitát és a poszter bemutatókat igen színvonalasnak ítélte és kifejezte örömét arra vonatkozóan is, hogy a fiatal karsztkutató nemzedék is megjelent és munkájával elősegítette a konferencia eredményességét.
A következő két napon az Aggteleki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park területére szerveztünk terepbejárást. Aggteleken a Nemzeti Park igazgatójának rövid bemutatója után a terület kialakulásával (Mezősi Gábor) és a karsztökológiai problémákkal foglalkoztunk (Keveiné Bárány Ilona, K. H. Pfeffer Tübingenből). A program Zámbó László kutatóállomásának és a Béke- illetve Baradla-barlang bemutatásával zárult. A bükki programot Mucsi László, Keveiné Bárány Ilona és Hevesi Attila irányította. A karsztos dolinák kialakulásának, karsztökológiai problémáinak bemutatása mellett hangsúlyt kapott a fenntartható erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatának értékelése is a Nemzeti Park képviselőjének részvételével.
Összességében a résztvevők a rendezvényt igen hasznosnak, jól szervezett- 
nek ítélték, amely során megismerkedhettek 3 karsztterület aktuális problémáival. A konferencia során két alkalommal került sor a szűkebb bizottság ülésére, ahol a bizottság jövőbeni feladatait és a következő évben Koreában újra választandó bizottság összetételére vonatkozó javaslatot tárgyaltuk meg.
Keveiné Bárány Ilona

4. NEMZETKÖZI BARLANGÁSZTALÁLKOZÓ A MORVA-KARSZTON
2. CSEH NEMZETKÖZI BARLANGTANI KONGRESSZUS 1999. szeptember 8-12.
A Morva-karszt védett területe Budapesttől mindössze 370 km-re, Brno-tól alig harmincra található. Gyönyörűséges és barátságos hegyi táj, csak vigyázni kell, hova lép az ember, mert 49 km2-én több, mint 1000 barlang van! Ennek déli végében, Jedovnicében, egy szép kis tó partján rendezték meg a találkozót. 15 fővel mi, magyarországi magyarok képeztük a legizmosabb külhoni csoportot, amiből kiderül, hogy a többi környező országból is alig jöttek, sőt, maguk a csehek sem voltak éppen sokan. Az első két nap összesen talán ha százan voltunk, ami persze a hétvégére mintegy 300-ra ugrott. A naponta kiírt több tucatnyi túra lehetséges összlétszámából és a záróbanketten felszolgált ínycsiklandó finomságok légiójából ítélve kétszer ennyien is kényelmesen lettünk volna. Hogy miért alakult így, azon nem győztük törni a fejünket. Biztos, hogy nem a táj, a barlangok vagy az időjárás volt a ludas; talán a hírverés lehetett kisebb a kellőnél.
A szervezéssel csak jó tapasztalataink voltak. A túrák a „Not a difficult excursion." kategóriától a köteleseken, vízesésesen és gumicsónakoson keresztül egészen a "Very difficult excursion for crazy cavers!" jelzetűig terjedtek. Rendes, tiszta, pontos - és jóformán üres - nagybuszok hordták a népet a túrákra és vissza, este pedig pazar film- és diavetítés, sörsátor várta a résztvevőket, egyik este még élő countryzenekar is. A szervezők hívták fel a figyelmünket a közeli Olsovec étteremre is, mely önmagában is megérdemelne egy külön beszámolót.
A barlangok óriási többsége voltaképpen egyetlen rendszert képez: zsombollyal kezdődő és - ahol leérnek odáig - patakos ággal folytatódó mellékágai az Amatőr-barlangnak (Amaterská jeskyné). Némelyek átjárhatóan, mások szifonnal vagy csak közvetve bizonyítottan csatlakoznak a főághoz, melyben a Sloup falu után a föld alá búvó bővizű Punkva-patak folyik. A 35 km-t meghaladó rendszer különböző részei önálló barlangokként is ismertek, más-más nevet viselnek. Külön életet él a négy kiépített idegenforgalmi barlang(rész) is, melyeket szintén megnéztünk, s nem bántuk meg. Komoly hagyományokról tanúskodik gondos, szilárd és esztétikus kiépítésük. A képződményeket, ahol kell, rácsok, sőt, plexi választja el a látogatóktól, lámpaflóra alig fedezhető fel valahol, pedig olyik barlangot már a századelőn megnyitották. A Punkva-barlangban (az Amatőr-barlang egyik idegenforgalmi szakasza) a túraútvonal felén villanymotorral hajtott nagy csónakok szállítják a látogatókat. A vizet sok helyütt alulról világítják meg, szóval látványos.
A környék fő attrakciója azonban a Punkva-barlang monumentális felszakadása, 
a Macocha-szakadék (Propast Macocha). 174 m hosszú, 76 m széles és 138 m mély aknáról van szó, bámészkodóerkélyekkel a tetején és két kis tóval az alján. A két tó közül az egyik közel 30 m mély és egy 400 m hosszú szifonba csatlakozik. Ezzel együtt a Macocha-szakadék teljes mélysége 160 m. A találkozó során kötélpályát feszítettek ki a szakadék fölött (kb. 200 m hosszút), melyen egyik oldalról a másikra csigával lehetett siklani, de lehetőség volt a szakadékba való beereszkedésre is a túlhajló oldalról (három megosztás után több, mint 90 m szabadon, nappali világosság mellett!). Innen lehetőség volt visszamászni, vagy a Punkvabarlang idegenforgalmi részén keresztül kicsónakázni és lanovkával visszajönni.
Hol jártunk még? A Piková Dama és a Spiralka változatos díszű, létrás, kicsit a bükki víznyelőkre emlékeztető barlangok, a Dagmar és a Hluboky závrt inkább az Alsó-hegyen megszokott zsombolyokra hajaznak. A Nová Amaterská az Amatőr-barlang egyik könnyű, gyalogos szakasza; a Rudické propadani kétfelől is megközelíthető: a létrás bejárat, illetve kötélen, canyoning-szerűen a nyelő felől, kisebb vízesésekben. Azt hiszem, bátran állíthatom azonban, hogy a prózai C13 nevű lyuk nyújtotta a legnagyobb gyönyörűséget minden ottjárt magyarnak. Rövid bejárati szakasz és egy szép 35-ös (?) harangakna után az ember egyszer csak a szelíden csobogó patak partján találja magát a felfedezőkéhez hasonló kétszemélyes gumicsónakok társaságában... Evező nincs, a tisztára mosott, mindenféle sötét színben és mintában pompázó falakon lökjük magunkat előre. Az alacsony víz miatt mintegy fél tucatszor kellett kiszállnunk, normál vízállásnál csak kétszer kellett volna a végső szifonig, mely persze az Amatőr-barlangba vezet.
Sok-sok térképet, leírást, kapcsolatokat találhat az ember az Interneten.
Akinek ez nem elég: Hűvös András (Párduc)
Voltunk ottan még Tatáról, Pécsről és Budapestről is, de minthogy nem minden jelenvolt magyarnak tudom a nevét, inkább igazságosan senkit nem említek, de azért érdeklődőknek szívesen állok rendelkezésére néhány névvel, telefonszámmal, a konferencia abstract-kötetével stb.

BESZÁMOLÓ A 11. NEMZETKÖZI BARLANGTERÁPIAI SZIMPÓZIUMRÓL
Az UIS 11. Nemzetközi Barlangterápiai Szimpóziuma, valamint az ahhoz kapcsolódó szakbizottsági ülés 1999. szeptember 23-26. között a csehországi Zlaté Hory-ban került megrendezésre. A konferencia helyszíne a városban működő Edel gyermekszanatórium volt. A rendezvényen 10 országból több mint hetvenen vettek részt. Magyarországot 5 regisztrált résztvevő (dr. Csige István, Fleck Nóra, Stieber József, Szitányi Zsuzsa, dr.Tóth Judit) képviselte. A szimpózium során 32 előadás hangzott el, ebből magyar részről 3 (Dr. Csige István, Szitányi Zsuzsa és dr. Tóth Judit).

A konferencia keretében a résztvevők megtekintették a Zlaté Hory-ban folyó terápiás kezelések helyszínét egy felhagyott bányatáróban.
A konferencia zárásaként a szakbizottság soros ülésén a jelenlévők Magyarországot kérték fel a 2001-ben esedékes következő konferencia megrendezésére.
Fleck Nóra

GYÖKÉRSZTALAGMITEK EGY MAGYARORSZÁGI BARLANGBAN

A gyökérsztalagmitek meglehetősen ritka természeti jelenségek. Ezek a barlangok, sziklaereszek feiszínközeli részében található sztalagmit formájú, élő és lassan növekvő gyökérfonadékok. Egyes fák gyökerei vizet keresve a kőzetréseken át a barlangtér törmelékes aljzatába hatolnak. Ha a törmelék között nem találnak elegendő vizet, de éppen a barlang mennyezetéről lecsepegő víz alatt kúsznak, akkor a nedvességforrás irányába, tehát ez esetben felfelé kezdenek burjánzani (hidrotropizmus) kialakítva egy sztalagmit formájú képződményt. Elnevezésüket így nemcsak formájuk, hanem helyzetük is indokolja. Kialakulásukhoz a már említetteken túl további feltételek is szükségesek, úgymint a barlangot magába foglaló kőzet minősége, a csepegő víz pH-értéke, a gyökérfonadékkal szimbiózisban élő további élőlények, az üreg szellőzöttsége, stb. A közelmúltig csak a cseh és német homokkő-hegységek néhány barlangjából voltak ismertek. Leírásuk, irodalmi említésük is többnyire cseh és német nyelven hozzáférhető. Nemrég egy-egy lengyel és dél-afrikai homokkőereszben is felfigyeltek gyökérsztalagmitekre. 

„EDERICSI TÍPUSÚ"
GYÖKÉRSZTALAGMITEK

rajzolta: Eszterhás István

Ez év elején pedig egy szlovákiai bazaltbarlangban talált gyökérsztalagmitekről kaptunk hírt.
Legutóbb hazánk is belépett a gyökérsztalagmittel rendelkező országok nem túl népes "klubjába". Balatonedericsen, a Döme-barlangban sikerült gyökérsztalagmiteket észlelni. Nem is akármilyeneket, hanem különös, "kutya formájú", 35 és 45 cm magas képződményeket. Méretük jelentősnek számít, mert a korábban külföldön 20-30 cm közötti, a Korenka-barlangban talált legnagyobb, külön névvel illetett "Király", 60 cm magas. További újdonság, hogy a Döme-barlang nem homokkőben, hanem mészkőben alakult, a gyökérsztalagmitjeit pedig molyhos tölgy gyökerei képzik és nem a korábbi irodalomban specifikusnak tartott nyír, vagy fenyő. Na, van is némi formai és struktúrabeli eltérés a "klasszikus" cseh és német gyökérsztalagmitek és a Döme-barlang ún. "edericsi típusú" képződményei között. Megkezdett vizsgálatainkat az 1992-ben Teplice nad Metují-ben tartott "A gyökérsztalagmitek kutatása, dokumentálása és védelme" című szimpóziumon megvitatott és elfogadott elvek, valamint dokumentálási formák szerint kívánjuk folytatni. Együttműködésünket most már reális alapon tudjuk szorosabbra fűzni a nagyobb tapasztalattal rendelkező cseh (Jan Jeník, Jirí Kopecky) és német (Herbert Müller, Roland Winkelhöfer), valamint más, e témában érdekelt kutatókkal. Remélhetőleg a mielőbbi jövőben részletesebb ismereteket tudunk adni ezekről a világviszonylatban is ritka és Magyarországon újdonságnak számító barlangi képződményekről.
Eszterhás István és John Szilárd

SPLUGA DELLA PRETA

Túránk első hetében a Veronától északra magasodó Lessinai-alpokban található SPLUGA DELLA PRETA barlangot kerestük fel (a második héten pedig a Canin fennsíkot, de azt lásd az előző számban!)
A barlang jelentése helyi változatban "Kőlyuk" (spluga = zsomboly, preta = kő). Mélysége -877 m, ellentétben a térképpel, ahol 1000 méteresnek ábrázolják.
Az aknába először 1927-ben kötélhágcsóval "ereszkedtek" le, egészen a 3. Nagy akna aljáig, ahol a továbbjutást szűk meander akadályozta. Ezt 1958-ban robbantották át, majd az ezt követő években intenzív feltárás folyt. Az 1970-1975-ös periódusban már korszerű eszközökkel folyt a feltárás.
A túracél ötlete Marci barátunktól (Kucsera) származik, aki már járt itt az olaszokkal közösen. Elmondása szerint az aknák könnyűek és inaktívak, a meander járható. Engem (BB) Bali, a fő szervező azzal csábított, hogy a barlang 100 m-re van az autótól, félúton a barlangász szállással. Lehet ennek ellenállni?
Dalma felvette a kapcsolatot az A.S.G.V. Veronai barlangászcsoporttal, akik postafordultával elláttak minket térképekkel, prospektusokkal.
14-én szombat reggel szokásos bérelt mikrobusszal útra keltünk, majd vasárnap utánunk indultak a lestrapált Ladák is. A hegyre kissé nehezen kapaszkodtunk fel a meredek hajtűkanyarok miatt. Fosse falu után hamarosan végetért az aszfaltút, de jó minőségű makadámúton hamarosan a barlang közelébe jutottunk. A barlangászház egy helyi kőből hasogatott nagyméretű istálló volt némi trágyával meghintve, jelenleg csak három bentlakó kutyussal. Inkább a sátrazást választottuk.
Este a néhány méterre lévő kápolnában ünnepi megemlékezésre gyűltek. Mint hamarosan kiderítettük, a kápolnát Szent Bernárd a bányászok és barlangászok védőszentjének tiszteletére emelték. A díszbeszéd után mécsessel a kezében felvonult a sereg a hegytetőn álló kereszthez, és itt is tartottak beszédet. Másnap reggel a beszerelöcsapat megfelelően felpakolva (2-2 beg) nekivágott a mélységnek. A kötelet egy villámhárítóról indítottuk. Az akna hagyományos egyköteles beszerelését hanyagoltuk, inkább új nitteket fúrt megosztásként Moha (Kis Moha), így három szakaszban ereszkedhettünk alá a 130 m-es impozáns aknába. A gépek csúsztak és melegedtek, ezért senkit nem kellett biztatni a gyors átszerelésre. Lenn fehér aljú kanyon derengett fel a homályból. Leérkezve nem a talppontban folytatódó (később visszacsatlakozó) aktív aknán haladtunk tovább, hanem a döglött csókákat kerülgetve a fal mentén hamarosan megleltük az inaktív járatot. Néhány kisebb ereszkedés után a 108 m-es akna Y kikötésébe ugrottunk. Ez az akna több kötélszakaszra volt osztva, ami felfele előnyt jelentett, de most sajnos az új kötél állandóan macskásodott, oly mértékben, hogy a nitteket is alig tudtuk megközelíteni. Kiakasztás - kicsavarás - beakasztás. Innen egy járható méretű meander vezetett a harmadik 88 m mélységű, de két részre tagolt méretes aknához. Alján Moha nekilendült a meandernek, de hamar vissza is tolatott, mondván, rossz oldallal indult. Nekivágtunk a meandernek az egyiptomi falfreskókat megszégyenítő tartásban, majd ugyanez törpejárásban, majd hason a víz fölött két-két beggel. Közben „valakinek a nénikéjére gondoltunk" - járható meander -. A meander egyre hosszabb lett, és egyre hangosabb a "nénikétől". Egy kis szünetben felülről becsatlakozott a bejárati akna is, majd folytattuk vánszorgásunkat. Hosszmetszetben nem tűnik olyan hosszúnak a meander, az alaprajzot meg csak később vettük elő. Végre valahára túljutva nagy hasadékba érkeztünk, majd még a következő 43-es akna beszerelése után -500 m-en visszafordultunk. A meander ugyanolyan ellenséges volt, de begek nélkül jóval gyorsabban haladtunk. A bejáratban megzavart álmuk miatt hangosan rikácsoló csókahad kíséretében éjfél után értünk ki a felszínre. Másnap a végponti csapat indult hadba Elekes Balázs vezetésével. Az ő feladatuk a végpontig beszerelni a barlangot és a -560 m-en lévő bivakban eltöltött éjszaka után cucc nélkül a felszínre kijönni. A bivak leszállítása és nyomán a csapat a néhány megvizesedett hálózsákban ki-ki párjával összebújva töltött este után a kijövet mellett voksolt.
Ezután a következő túra csapat a felszínről a már ismert aknákban, meanderekben lesuhanva a bivakban rövid kalória felvétel után duóvá redukálódva folytatta a beszerelést. Két beget felkapva a barlang a leglátványosabb 100 m-es szintkülönbségét hozta jutalmul. Hatalmas kanyon, végre vízmosta aknákkal. Innen már fel se vettük, ha egy meander kissé szűkebbre sikerült természet anyánknak ("s"-es). A Zöld kanyon és folyosó (Verde) végén a kötelünk végére érve még néhány bónusz első generációs kendermintás antikvitáson értük el a Sala Nera-t, ahol az 1:1 arányú szavazás kapcsán a bivakig vágtattunk vissza. Az óra nélküli maratoni alvást a kiszerelő csapat hangja törte meg. A túra csapat távozása után ők a köteleket begekbe gyűjtve, megpakolva érkeztek a megüresedett bivakba. Az alvás után megkezdték lassú, de biztos menetüket a felszínre, aminek közeledtével egyre nőttek a málhák. Az éjszakai csóka riogatásból így nekik is kijutott a bejárati 130-ason. Közben a kevésbé gyakorlottak is le-le mentek a barlang -200-300 m mélységéig, majd a végső bevetésnél - a kiszerelésnél - is aktívan közreműködtek.
Összességében hatalmas bejárati akna és az egész barlang azt hiszem sokakban maradandó nyomot hagyott. Lehet szeretni!
Bajna Bálint&Nyerges Attila

LAKATOS KUPA
Az ez évi Lakatos Kupa eredményét műszaki okok (lemezhiba és a szerző külföldi távolléte) miatt a következő számban közöljük. Szíves elnézést kérünk a szervezőktől és a résztvevőktől.

ELNÖKSÉGI HATÁROZATOK
Elnökségi ülés: 1999. október 4.
Az Elnökség
- meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a főtitkár beszámolóját az előző ülés óta eltelt időszakról, továbbá felhatalmazta, hogy a Társulat elfekvő kiadványkészletének minél racionálisabb felhasználása érdekében intézkedjen (21/99);
- egyetértőleg tudomásul vette, hogy a Társulat 70 000 Ft-tal támogatta dr. Balázs Dénesnek az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban felavatott szobrát (22/99);
- elfogadta, hogy a főtitkár munkájának megkönnyítéséhez mobiltelefont szerez be a Társulat (23/99);
- utólag egyetértett a Titkárság által a KAC-hoz beadott öt pályázattal (24/99);
- elfogadta és a Választmány elé terjesztésre javasolja a Barlangi Mentőszolgálat szervezeti tagként történő felvételét (25/99);
- jóváhagyta a barlangi kutatásvezetői és túravezetői tanfolyam újraindítását, felelős: főtitkár (26/99);
- sajnálattal és egyúttal eddigi munkáját megköszönve tudomásul vette Sásdi László egészségi állapotának megromlása miatti lemondását a titkári funkcióról 27/99);
- jóváhagyólag tudomásul vette a Cholnoky-pályázat bíráló bizottságát, melynek tagjai a következők: elnöke: Székely Kinga (BTO), tagjai: dr. Korpás László, Maucha László, Szablyár Péter, dr. Szunyogh Gábor 28/99);
- a 2001. évi nemzetközi barlangterápiai szimpózium megrendezésére vonatkozó hivatalos felkérést elfogadja (29/99);
- elfogadta és a Választmány elé terjesztésre javasolta a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét (30/99);
- elfogadta 4 új belépő felvételi kérelmét (31/99).

FELHÍVÁS
A Társulat vezetése fel szeretné eleveníteni a hétfői előadóülések korábbi hagyományát. Várjuk mindazok jelentkezését, akik januártól szakmai előadást, illetve élménybeszámolót tartanának.

Akik a Bécsi és Alsóausztriai Barlangkutató Egyesületnél tagsági igazolvánnyal és érvényes biztosítással rendelkeznek, azoknak a 2000. évre a Társulat központilag érvényesíti a tagságát. Kérjük jelentkezéseteket.


A Karszt és Barlang Szerkesztő Bizottságának és felkért szakértőinek névsora
Szerkesztő Bizottság
Főszerkesztő: Dr. Korpás László
Szerkesztők: Hazslinszky Tamás, Dr. Piros Olga
Tagok: Nyerges Attila, Dr. Rádai Ödön, Sásdi László, Szablyár Péter, Takácsné Bolner Katalin
Szakértői-lektori testület: Dr. Dénes György, Eszterhás István, Dr. Hevesi Attila, Ferenczy Gergely, Gádoros Miklós, Dr. Jakucs László, Keveiné Dr. Bárány Ilona, Dr. Kósa Attila, Dr. Leél-Őssy Szabolcs, Maucha Gergely, Maucha László, Dr. Móga János, Dr. Szunyogh Gábor, Dr. Veress Márton, Dr. Zámbó László

HUNGEO 2000
A MTESZ és a MTA által szervezett „Tudóstalálkozó 2000" program keretében jövő év nyarán Budapesten találkoznak ismét a külföldön élő és dolgozó magyar származású tudósok. E program küÍön rendezvénye a HUNGEO 2000, amely a magyar földtudományi szakemberek immár ötödik világtalálkozója lesz. A Magyarhoni Földtani Társulat által koordinált és a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (új tag), a Magyar Meteorológiai Társaság, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Földtudományi Osztálya részvételével szervezendő konferencia címe: A FÖLDTUDOMÁNYOK A KÁRPÁTMEDENCE FEJLŐDÉSÉRÖL (Múltbeli és jelenkori tendenciák. Sokféleség az egységben). A konferencia programja szakmai előadásokat, oktatást, és kirándulásokat ölel fel, amelyeken többek között lehetőség nyílik a karszt- és barlangkutatás eredményeinek bemutatására is. Társulatunk élni kíván ezzel a lehetőséggel.
Dr. Korpás László

A nyáron levél érkezett Társulatunk részére. Feladója a századik életévét ez évben betöltött Vásárhelyi Jenő, aki az 1930-as években Jósvafő körjegyzője és 1932 őszétől 1935. április 29-ig a Baradla-barlang jósvafői (azaz Abaúj-Torna megyei) részének gondnoka volt. Leveléhez - melyben a fenti időszakra ill. annak néhány, a barlanggal kapcsolatos epizódjára emlékezik vissza - korabeli, eddig ismeretlen és a barlang, ill. környezetének változásait tükröző eredeti fényképfelvételt mellékelt. Levelét és fényképeit a Karszt és Barlangban kívánjuk közzétenni.
Köszönjük Vásárhelyi Jenőnek szíves küldeményét, mellyel értékes adalékokkal egészítette ki a Baradla idegenforgalmi fejlesztésének történetét, és kívánunk neki még hosszú, egészségben eltöltött éveket.

13/1998. (V. 6.) KTM rendelet
A barlangi túravezető, illetve barlangi kutatásvezető-képzés szakmai követelményei

I. A képzés célja
1. Barlangi túravezető-képzés:
Szakszerű, biztonságos vezetés és tájékoztatás nyújtása az idegenforgalom, ill. turistaforgalom számára nem kiépített barlangok látogatói számára.
2. Barlangi kutatásvezetői képzés:
Ismeretlen barlangok, barlangszakaszok feltárására, tudományos megismerésére irányuló tevékenység szakmailag megalapozott vezetése.
II. Óraszáma
1. Barlangi túravezető-képzés: 200 óra.
2. Barlangi kutatásvezető-képzés: 300 óra.
Az összóraszámból mindkét képzés esetében 60% elmélet, 40% gyakorlat.
III. A képzés szakmai követelményei
1. Általános alapismeretek:
- A barlang, mint természeti érték. 
- Barlangtani tevékenységek.
- Szervezeti ismeretek.
- Karszt- és barlangföldtan, a barlangok keletkezése, morfológiája, kitöltése.
- Karszthidrológia.
- Barlangok élővilága.
- Barlangklimatológia.
- A barlang és az ember kapcsolata.
- Barlangok hasznosítása.
- Karszt- és barlangvédelem.
- Kutatástörténet.

2. Technikai alapismeretek:
- Felszerelések.
- Kötéltechnika.
- Biztonságtechnika.
- Mászástechnika.
- Biztosítás.
- Beszereléstechnika.
- Felszín alatti táborozás és felszerelései.
- Veszélyforrások, balesetek, mentéstechnika.
- Elsősegélynyújtás, pszichológiai alapismeretek.
3. Barlangi túravezetői ismeretek
- Barlangi túrázás.
- Tájékozódás.
- A túravezető feladatai, jogai, felelőssége és viselkedési normái.
- Jogi ismeretek.
- Csoport szervezési, oktatási ismeretek.
- Expedíciók szervezése, vezetése.
- Magyarország karsztjai és barlangjai.
- A világ karsztjai és jelentősebb barlangjai.
- Látogatható barlangok Magyarországon.
4. Barlangi kutatásvezetői ismeretek:
- Szervezés, vezetés.
- A kutatásvezető feladatai, jogai, felelőssége és viselkedési normái.
- Jogi ismeretek.
- Bontás, feltárástechnika.
- Általános méréstechnika.
- Tudományos vizsgálatok, kísérletek.
- Dokumentáció készítése.
IV. A vizsgáztatás követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsgára az jelentkezhet, aki - barlangi túravezető esetén a III. 1-3. pontokban, barlangi kutatásvezető esetén a III. 1-4. pontokban foglalt - elméleti és gyakorlati szakképzésben részt vett, a követelményeket teljesítette és gyakorlata eredményes volt. A vizsgára való jelentkezés további feltétele:

- barlangi túravezető: legalább alapfokú és bármely szakiskolai végzettség, továbbá a nagykorúság tényének igazolása, valamint legalább kétéves, barlangkutató szervezet által igazolt barlangjárási gyakorlat,
- barlangi kutatásvezető: legalább középfokú iskolai végzettség és a nagykorúság tényének igazolása, valamint legalább kétéves, barlangkutató szervezet által igazolt barlangjárói gyakorlat.
2. A szakmai vizsga részei és időtartama:
a) a III. pont 1., illetve 2. alpontjai szerinti részvizsgák:
- gyakorlati vizsga 60 perc,
- írásbeli, illetve szóbeli vizsga összesen 60 perc.
b) III. pont 3., illetve 4. alpontjai szerinti záróvizsgák:
- gyakorlati vizsga 180 perc,
- írásbeli 120 perc,
- szóbeli, a felkészülési idő minimum 30 perc.
V. Tananyag, vizsga
A részletes tananyagot és óraszámot, a tanfolyam lebonyolításának és a vizsga pontos követelményeit a Minisztérium - a barlangkutató szervezetek véleményének figyelembevételével - határozza meg és adja ki.
VI. Vizsgadíj és megfizetése
A záróvizsgák díja - a IV. pont 2. b) alpontjában meghatározott - záróvizsgánként: 1000 Ft, melyet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Magyar Államkincstár 10032000-01468216 számú számlájára kell befizetni.
VII. Az oktatásra jogosultak meghatározása
Az oktatás végzésére jogosult mindazon jogi személy, amelyik rendelkezik a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, így:
a) előadóteremmel, szemléltető eszközökkel,
b) az egyes szereplő szakterületeken felsőfokú végzettségű szakelőadókkal, a csak az e rendelet szerinti szakterületeken megfelelő képzettségű és legalább középfokú végzettségű előadókkal, valamint meghatározott (legalább 5 hallgatónként egy) számú e rendelet szerinti képzettséggel rendelkező gyakorlati oktatóval,
c) a gyakorlatok lebonyolításához szükséges technikai eszközökkel és engedélyekkel,
d) az oktatás végzésére vonatkozó kérelmet a Minisztérium jóváhagyta.

MEGJELENT

Az Aggteleki-hegység karszthidrológiai kutatási eredményei és zavartalan hidrológiai adatsorai
Írta és szerkesztette: Maucha László
Társszerzők: Csepregi András, Izápy Gábor, dr. Sárváry István.
Kiadta a VITUKI Rt.

A könyv az első 100 oldalon mutatja be a Jósvaföi Kutató Állomás legfontosabb hidrológiai kutatási eredményeit, amelyek a további 314 oldalon közzétett hidrológiai mérési adatsorok feldolgozásából származtak.
A publikációk bemutatják az Aggteleki-karsztvidék ill. Nemzeti Park forrásainak különleges tulajdonságait. A források vízhozamváltozása a csapadékon kívül még további hat természeti tényezőtől függ. A Lófej-forrás hármas szivornya-rendszerén kívül független szivornya működik a Nagy-Tohonya-forrás rendszerében is. A Lófej-forrás csillapodott kitörései megfigyelhetők a Nagy-Tohonya-forrás hozamváltozásában, ami a két forrás hidrológiai kapcsolatára utal. Az árapály-jelenség is szerepet játszik a Lófej-, Kis-Tohonya-, Nagy-Tohonya-, Vecsem- és Pasnyag-forrás hozamingadozásában. Ezt a tényt a Vass Imre-barlangban a jelenséget okozó kőzetárapály (litoklázis-fluktuáció) mérésével igazolták. A források hozamváltozását a csapadék-, szivornya- és árapály-hatáson kívül még a földrengés, a légnyomás és a felszíni léghőmérséklet hatása, valamint kiürülés időszakában a felszín alatti tárolók keresztmetszetének méretkülönbsége is befolyásolja.
További publikációk ismertetik a csapadék és a forrásvízhozam változásának legfontosabb statisztikai jellemzőit, a forráshozam- és a vízkémiai változások kapcsolatának okait, a hatlépcsős forrás-kiürülés tényét és eredetét, a vízszint és forráshozam korrelációs kapcsolatát és a tároló kőzet egy másik összefüggés alapján számítható hézagtérfogatát, a felszín alatti vízmozgás sebességének vizsgálati eredményeit, az előző vizsgálatokból következő új karsztmodellt, valamint a csapadék és forráshozam kapcsolatán alapuló új beszivárgás-számítási módszert. Ez a módszer országosan használható számítási eljárást eredményezett, és sokévi átlagos értékei alapján a forrásvízgyűjtők nagysága is meghatározható. Az utolsó publikáció közli az Aggteleki- és a Szlovák-karszt közös vízmérlegének eredményeit.
A könyvben 3-36 évre összesen 380 ezer adatot tettek közzé. Az Aggteleki-karszt 15 forrásának napi átlagos hozamadatai, a Szlovák-karszt 14 forrásának heti adatai, 8 forrás hetenkénti vízkémiai adatai, 2 észlelőkút karsztvízszintjének napi átlagos adatai, 6 csapadékmérő állomás havi összegei, a nyári félév kádpárolgás adatai, 2 helyen mért hóvastagság és a hó vízegyenértékének adatai, a páranyomás, léghőmérséklet és a napfénytartam napi átlagos adatai töltik ki a könyv további részét. Mellékletben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt közös karsztos vízgyűjtőterületének és mérőhálózatának térképe is megtalálható.

Az egyidejűleg mért hidrológiai adatsorok komoly értéket képviselnek, mert a számítógépes hidrológiai modellezés módszereivel számos további összefüggés feltárását teszik lehetővé.
A könyv megvásárolható a VITUKI Rt.-ben Maucha Lászlónál és a Társulat Titkárságán. Ára: 7000 Ft+12 % ÁFA.

Az elektronikus változatot készítette: Szenti Tamás, Dr. Nyerges Miklós,  2005