MKBT Tájékoztató

 

 

1999 január - február

 

 

TARTALOM

 

          In memoriam (Jaskó Sándor, Kalmár László)

          Canin 99

          Barlangnapi beszámoló

          Lamprechtsofen – a világ legmélyebb barlangja

          Hivatalos közlemények

          PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

 

 

 

In Memoriam

DR. JASKÓ SÁNDOR

1910— 1998

egyetemi magántanár, a földtudományok doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori munkatársa, 1998. december 15-én súlyos betegségben elhunyt.

Dr. Jaskó Sándor 1910. november 18-án született Besztercebányán. A budapesti tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári okle-velet. Aktív barlangkutatói tevékenységének nagy része a második világháború előttre esik. Évtizedeken át kutatta az ország különböző karsztvidékeit. Egyetemi hallgató korában a BETE Barlangkutató Szakosztály tagjaként tevékenyen részt vett a Szemlő-hegyi-, a Ferenc-hegyi-, valamint a Baradla-barlang új részeinek felfedezésében, feltárásában és térképezésében. Később foglalkozott a Baradla karszthidrológiájával, a Jósva-völgy felső szakaszának földtani térképezésével, a Mátyás-hegyi-barlang 1948. évi felmérésének irányításával és a rózsadombi barlangvidék hidrotermális ásványi kiválásaival, s azok keletkezési körülményei-vel. Nyomtatásban megjelent mintegy 100 dolgozata közül számos értekezése foglalkozik a barlangok leírásával, a karsztforrások hidrológiájával és a karsztos területek morfológiai kialakulásával.

Társulatunk alapító tagja, 1985-ig választmányi tag, 1986-tól az Érem-bizottság tagja; 1971-ben Vass Imre-éremmel tüntették ki, 1984-ben tiszteletbeli taggá választották.

A rokonság, egykori kollégái, szaktársai és tagtársai december 22-én, a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára, ahol a Társulat nevében dr. Dénes György tiszteletbeli elnök mondott búcsúbeszédet.

KALMÁR LÁSZLÓ

1912— 1999

Kalmár László 1912-ben született Budapesten. Ugyanitt szerzett matematika-fizika tanári oklevelet. Középiskolában, majd a Műszaki Egyetem matematika tan- székén oktatott, végül nyugdíjba vonulásáig a Magyar Optikai Művek kutatója-ként dolgozott.

A barlangokkal ifjú korában a Solymári-ördöglyukban tett túrák kapcsán is-merkedett meg. 1933-tól már szervezetten, a BETE tagjaként tevékenykedett. Kutatói múltjából kiemelkedik a Mátyás-hegyi-barlang Centenáris-szakaszának feltárásában való részvétele (a Laci-lépcső is az ő nevét őrzi), s jelentős részt vállalt a barlang akkori térképezésének terepi, számítási és felrakási munkáiban.

Később a Budapesti Vörös Meteor, majd a Magyar Optikai Művek, végül a Hegyvidéki Természetbarát Egyesület tagjaként vett részt a helyi barlangkutató csoportok megszervezésében, és oktatta, nevelte az ifjabb barlangász utánpót-lást. 75. születésnapján a Mátyás-hegyi-barlangban tett túra során köszöntötték régi kutatótársai és neveltjei. Utolsó útjára 1999. február 12-én 10 órakor a rákos-keresztúri Új köztemetőben kísérték szűk körben, ahol a Társulat nevében dr. Dénes György búcsúztatta.

 

BESZÁMOLÓK, JELENTÉSEK, RÖVID CIKKEK

Canin . 99 expedíció

Újabb 2 km feltárás a Gortaniban

1999. február 20-27 -ig tizennégy fő részvételével újabb sikeres hetet töltöttünk a Michele Gortani barlangrendszerben. Az expedíciót eredetileg két csoporttal terveztük február 12-28-ig huszonhárom fő részvételével. A rendkívüli havazás azonban meghiúsította az első csoport indulását. Nehéz döntés elé kerültünk. A havazás és a lavinaveszély felesleges kockázatát nem vállalhattuk, ezért a biztos, de kényelmetlenebbik megoldás mellett döntöttünk. Összevontuk a két csoportot, felvállalva a szq.kös bivakot, mivel senkit sem akartunk kihagyni a túrából. Sajnos a létszám gondunk önmagától megoldódott. Volt, akinek az időpont nem volt jó, volt, akit egészségügyi problémák kényszeríttettek itthon maradásra. Végül is alapos előkészület után 19-én péntek reggel tizennégy mindenre elszánt, megszállott elindult Sella Nevea-ra. Még délután az utolsó felvonót elérve a közeli Gilberti-házhoz felmentünk és a felszerelés jelentős részét feljebb szállítottuk a Canin-nyeregbe (2000 m). Négyen még aznap este tovább mentek a DVP bivakházhoz, hogy másnap korán megkezdhessék a leszállást. Szombaton négy csoportban indultunk le a barlangba (11-14 óra között). Éjfél után egy kicsivel már mindenki valamelyik bivakban pihente ki a 900 m. es szintkülönbség leküzdésének fáradalmait (le -720-ra és onnan fel +200 m-t; -520-ra). A két bivak között az ébresztés összehangolására egyoldalú telefonkapcsolatot létesítettünk. Én ébresztettem, visszabeszélés nem volt: . , mert nem is lehetett. Vasárnap 21-én du. 6-kor indult az első akció 5 csoporttal. Az idő eltolódást nem tudtuk, de nem is akartuk visszaállítani, csak a felszínen. A vasárnap reggeli kijövetelig 5 nap alatt összesen 25 átlagosan 10 órás túrát tettünk, + a le- és feljövetel. A túrákon a csoportok új részek feltárásával, kürtőmászással, térképezéssel és fotózással foglalkoztak. Rendkívül jó volt az összhang és a csapatmunka. A 14 ember 5 csoportban négy féle feladatot teljesített egyszerre. Ez az intenzív és fegyelmezett munka pótolta azt a kiesést, amit az első csoport kimaradása okozott.

A 140 m-es (Reménység-akna . Esperia) akna ablakán túli . tavaly felfedezett . aknákba sorra leereszkedtünk és részben sikerült azok összefüggéseit tisztázni. Ezekben változó mélységekig lehetett lejutni (19, 70, 102, 110, 14, 16, 30, 16, 20, 25 m) az aknák alján szq.k meanderek találhatóak, némelyik még további felderítésre vár. A Bulder-fal mögött Kutyáék egy +25 m-es kürtő kimászása után egy szövevényes, de szűk meanderbe jutottak, amely most száraz volt, de tavaly innen zuhogott a víz. Lefelé a víz útjában a Szabó József csoport tagjainak sikerült feltárni 3-400 m-es hosszban a Gortani egyik leghosszabb kuszodáját, ami majdnem a Bulder-falhoz ért vissza.

Gemenata kitartó huzat . nyomkövetése és bontása egy kuszoda omladékán túl, felfelé nyúló +25 m magas kürtőhöz vezetett, dermesztő huzattal (Szeles-lyuk). A kürtő tetején a blokkok között sötét lyuk közelít a felszínhez, ami számítás szerint még 100-120 m-re húzódik.

A Tenisz Stadion feletti kürtőmászáson Oszi és Kis Moha osztozott. Közel 80 m-t másztak fel, kürtő-meander kombinácóban. A legfelső kürtő tetejét áthatolhatatlan kőtömbök alkották, ami megállásra kényszeríttette őket. Innen visszafordulva vigasztalásként leereszkedtek egy eddig ismeretlen hatalmas aknán (-75), amely a Tenisz Stadion mennyezetén keresztül a terem közepére érkezett. A felvezető aknarendszert ablakok és ezen keresztül kuszodák kapcsolták össze egymással. Mélyen bevésődött emlékezetükbe az irgalmatlanul sáros 60 m-es Hálaadás-járata, amely egy hatalmas fekete akna oldalába torkollott. Nagy önfegyelemre lesz szükség, hogy az ismeretlen mélységhez újra visszatérjünk.

Ugyancsak a Tenisz Stadionból Kutyáék még az első nap egy . 100 m-es aknasoron keresztül visszaereszkedtek a saját bivakjukba (-510), valamint a tavalyi legmagasabb ponton félbe maradt, csőszerű kuszodát Leóék felmérték és további 160 m-t tártak fel benne, melyet a jellegzetes testhelyzetről Superman járatnak kereszteltek el.

A tavalyi négynapos nyári tábort az idén két hétre tervezzük. Az a szándékunk, hogy új bejáratot keresünk a Gortaniba, az idei téli túra után csak tovább erősödött. Fentieket összegezve van egy új párhuzamos 275 m-es aknarendszer . 520-tól . 245 m-ig, amit most februárban tártunk fel. Az expedíció egy hete alatt feltérképeztünk: 2880 méter járatot, amelyből 1800 m idei feltárás. Jelenleg az új részek eddig felmért hossza: 6200 m. / A térképezetlen becsült járatok hossza: kb. 650 m és ezzel együtt közel 7 km új járatot sikerült bejárni eddig, aminek teljes szintkülönbsége: már az 500 m-t eléri.

 

A feltárásban felhasznált felszerelések és anyagok:

90 db rozsdamentes nittfül, 80 db nitt, 60 db mailon, 40 db beépített fix csavar (lépésnek), 350 m kötél. És ismét jól vizsgázott a már bevált 2 db RYOBI motoros fúrógép.

Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, akik önzetlenül támogatták az expedíciót és hozzájárultak annak sikeréhez:

CGEB (a trieszti csoport)

Bródy Andornak . HILTI lézeres távolságmérő)

Guru Sport Bolt . Hevederek, kötélgyq.rq.k

KöM TvH Barlangtani Osztály térképező felszerelés

Meander (Stibrányi Gusztáv) 170 m kötél

Tengerszem Sport Bolt 200 m kötél

Varjassy György (Csóka) RYOBI fúrógép

&

BEAC, MAFC, FTSK, Dualp, Papp Ferenc- és a Szabó József csoport

 

 

A 1999-es expedíció résztvevői:

 

Boros Norbert (Kinder)

Molnár Tamás (Függő)

Börcsök Péter 

Nádasdi Oszkár (Oszi)

Ferenczy Balázs 

Németh Zsolt (Kutya)

Hegedűs András (Juju)

Nyerges Attila (Kis moha)

Hlavács György (Gyurma)

Simon Béla 

Kunisch Péter (Kagyó)

Szabó Lénárd (Leó)

Ligeti Márton 

Zih József (Gemenáta)

Börcsök Péter

Barlangnapi beszámoló

Ha megkésve is, de eljutott a Társulathoz az 1998. évi aggteleki Barlangnap számadatait tartalmazó rövid beszámoló (Szerk.).
A rendezvényen minden eddigi rekordot megdöntve, 614 fő regisztráltatta magát. A rendezvény helyszínén tartózkodók száma a becslések szerint kb. 1000 fő lehetett. A 3 nap alatt a környék 12 barlangjában 1800 fő túrázott. A Marcel Loubens Kupáért folyó barlangversenyben az alábbi eredmény született:

I. hely : BEAC-Papp Ferenc csoport csapata: Elekes Balázs, Hlavács Judit, Huber Kilián

II. hely: Szabó József csoport csapata: Hegedűs András, Kunisch Péter,Kucsera Márton)

III. hely: Papp Ferenc-FTSK csoport csapata: Hlavács György, Szabó Lénárd, Zsólyomi Zsolt)

A rendezvény alkalmából megjelentetett kiadványt a Társulat Titkárságán meg lehet vásárolni.

Király Gábor

Lamprechtsofen – a világ legmélyebb barlangja

Egy lengyel expedíció összekötötte a PL-2 barlangot a Lampo.-val 1998. au-gusztus 19-én. Andrzej Ciszewski volt a csoportvezető, mint az előtte lévő években is. Ők tárták fel a Vogelschacht zsombolyt, amely a Lampo. része 1995 óta. Több mint 1 km új részt tártak fel. Ezek az új részek a PL-2 felé vezettek -400 m-en. Az összeköttetéssel a Lampo. – 1632 m-es mélységével – a világ legmélyebb barlangja lett. Ez a teljesítmény koronázza 24 év lengyel kutatásait a Leoganger Steinberge

hegységben. Ezalatt csaknem 30 lengyel expedíció volt a hegységben. A Lampo.-val kapcsolatos lengyel feltárások legfontosabb lépései a következők voltak :

1. 1979-ben elérték a +1022 m magasságot a bejárattól történő kimászással.

2. 1990-ben az N-132-vel való összekötéssel a Lampo. a legmélyebb átmenő bar-lang lett, -1484 m.

3. 1995. 08. 10. - A Vogelschacht Lampo.-hoz való csatolásával a barlang elérte az 1532 m mélységet, és ezzel a világ második legmélyebb barlangja lett. (Egy alkalommal két külön csapat – osztrák és lengyel –egymással szemben haladva megcsinálták a traverztúrát. A 45 km-es rendszer függőleges szakaszait azóta sem járták és engedélyt sem adnak rá.) szerk.

4. 1998. 08. 19. -A PL-2 Lampo.- hoz való csatolásával a világ legmélyebb bar-langja lett.

Az expedícióvezető leírása a legnagyobb eseményről :

1998-ban az expeíció július 20-án kezdődött, korábban mint általában. A lehető legtöbbet akartam kihozni a 20 fős csapatból. Hagyományosan az expedíció, két részből áll, akiknek a tevékenysége fedésben van. Megérkezésünkkor kiderült, hogy a karsztterület felső részén a hó magassága hihetetlenül alacsony, ami reményt adott egy hatékony kutatásra. Nagyon jelentős volt számunkra a döntésem, miszerint nem akartuk kutatni ebben az évben a PL-2-t, csak a Vogelschacht legdélibb részét a Sala Deszczu-t (Eső-terem). A múlt évben a Eső-teremben szerzett tapasztalatok alapján neoprén öltözetet vittünk magunkkal, hogy fel tudjunk mászni a vízesésen. Szerencsére a kevés hó miatt nem volt rá szükségünk. A Vogelschacht-i bivak kialakítása után az első csapat 60 m-t felmászott az Esőteremben. Ezután a mászást csaknem függőlegesen kellett folytatnunk. Végül traverzek és ereszkedések után elértük az egyik vízesés kezdetét, mely a terembe hull alá. Ezen a helyen folyosók sorozata kezdődött amelyek dél felé vezettek. Áttekintve a tavalyi térképeinket úgy gondoltuk, hogy 20— 60 m-re lehetünk a PL-2-től. Az eufória rövid ideje után a helyzet bonyolultabbá vált. A patak mentén futó folyosó egy nyitott területre érke-zett. Egy ablak amit később fedeztünk fel, folyosók és meanderek rendszerébe vezetet, ami észak-kelet felé, majd kb. 150 m után ismét dél felé fordult. A járat egy keleti irányú hasadékban keletkezett. Úgy gondoltuk, hogy ez a folyosó a vízlevezetője a Kuchelhorn és a Birnhorn nyugati falainak, ahol nagy barlangot eddig nem találtak.

Néhány nap múlva megint eufórikus állapotba kerültünk. A járat átment egy nagy aknába, a helyzete és a mélysége azt sugallta, hogy ez lehet a PL-2-nek nem teljesen feltárt utolsó aknája. 150 m ereszkedés után elértük az alját, és megálla-pítottuk, hogy nem a PL-2. Az új járatrész távolabbi része nem volt lepusztult, 20 m ereszkedés után láttunk egy ablakot fehér aragonit képződményekkel, ami mindig erős légáramban képződik.

Traverzekkel elértük az ablakot, a túloldalán rövid folyosókat találtunk, melyeket mély aknák kötöttek össze. Az egyik akna tetején a felfedező csapat kifogyott a felszerelésből. Augusztus 18-án W. Czesak és T. Fiodorowicz leereszkedett annak az aknának az aljára. Visszamászás közben találtak egy nittet. Azt hitték hogy a Vogelschachtot érték el valahol. Következő nap J. Kucnierz és A. Przenios fel-mérték a Studnia Urodzinowa-t (Születésnap akna -150 m), majd leereszkedtek abba az aknába, amelyet az előző csapat fedezett fel. Elértek egy ablakot az első akna falán, és a PL-2 nagy folyosóinak egy részében találták magukat. Így végül a fel-tételezett néhány tucat méter leküzdése 1200 m járat, kürtő és akna felfedezését tette szükségessé. Az expedíció vége előtt megtámadtunk egy bejáratot, ami 15 m-rel magasabban fekszik, mint a Pl-2-jé. Elértük a -40 m-t, ahol nagyon közel jártunk a PL-2 ismert részeihez. De ami fontosabb volt, az a tény, hogy lehetséges volt számunkra, hogy belyukadjunk a CL-3-barlangba, ami 70 m-rel magasabban fekszik, mint a PL-2. Elértük a -60 m-t, majd megálltunk, mert kifogytunk az idő-ből. Olyan területhez értünk, ahol nagyon nehéz mély barlangot felfedezni robba-nószer alkalmazása nélkül. (Mindeddig a Lampo. kutatásainál nem használtunk robbanószert.) Mindenesetre mindenki nagyon örült az összeköttetésnek, és tele vagyunk optimizmussal. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a Lampo.-hoz fogjuk csatolni a felsorolt barlangokat, bár a hegygerinc nagyon közel van. Ez volt a 29-ik expedíció a Lampo.-ban 1974 óta. A legtöbb expedíciót Andrzej Ciszewski vezette.

Az internetről fordította : Susztek Andrea.

Egy ilyen cikk után végre elolvashatjátok kis csapatunk túráját, mely +300 m szintkülönbségű és 9 km hosszú volt, ha mindent bejártál az engedélyezett szakaszon.

Amióta külföldi barlangokon jár az eszünk, rendszeresen elhangzik a Lao neve –bárcsak egyszer egy átmenő túrát tehetnénk benne! 1997-ben Kovács Tamás (Nagy Wolf – abszolút ismertető jele: gimnázium második osztálya óta osztály-társnői irígyelik felső testének mellizmait) levelezni kezdett egy salzburgi barlangos sráccal. A személyes ismeretségnél kiderült, hogy nem egy kőzetporlasztó típus, de a mi dolgunkat tisztességgel végigszervezte, örök hála 600 km távolságból is. 1998. júniusában négy FTSK-s Gortani diavetítésselegybekötött találkozót rendezett a salzburgi klubban. A klub főnöke értésünkre adta, hogy csaka Turm nevű járatszakaszig mehet az alsó bejáratból minden túra, a régi kötelek már a barlangban életveszélyesek ill. megsemmisültek. Hevesi Ágnes (Malacka) féléves engedélyeztetése árán, 1999. jan. 24— 27-én túrázhattunk a Lao.-ban. Három csoportból állt fel a csapat (FTSK, Gyöngyösi Erőmű SE, Papp Ferenc ) 19 fővel. Szállásunk a barlang bejáratától 50 m-re lévő kutatóházban volt.

A barlangtúra leírása: A bejáratot elhagyva először a kiépített részen haladunk át. Elérünk egy ajtót, amit mindig zárva tartanak, innen kezdődik túránk kezdete. Hasadék járatban megyünk előre az első létrákig, kötélhidakon araszolunk tovább. Rengeteg vasdűbel segíti a mászást. A Bock-tó robbantott kerülőjében egy szélfogó ajtón haladunk át, a 45 km-es rendszer huzata itt mutatja meg erejét, ha valaki nem csukja be, a felső járatokban jól érezhető. A szűkületen átbújva csodás vízesés rohan a tavacskába. Ezután követhetjük az aktív járatot kb. 150 m-en keresztül, ennek végállomása egy 20 m-es vízesés (véleményünk szerint nem itt érdemes lámpát tölteni). Ha ebből a járatból jobbra fordulunk a Lamprechtsdom monumen-tális termébe érünk, 70 m szintkülönbség száz méteren! Ezen a helyen engedé-yezték a kürtőmászást, de erős lámpák birtokában csak végig szimatoljuk a kürtő nélküli mennyezetet. Utunk most lefelé tart, +100 m-en sétálunk a csendes folyású patakban.

Új kötélhíd megoldásokkal találkozunk a hasadék tavakban, a társaság el van ragadtatva a látványtól. Itt érjük el a Grünsee-t (Zöld-tó) és csónakját, két csiga segítségével átkelünk rajta. Egy szifont megkerülve a felső fosszilban érjük el a Bivak Gang-ot. Itt lefelé kell mennünk, mert ha az ellenkező irányba indulunk akkor eljutnánk a hírhedt Római Fürdő nevezetű helyre, ahol fél méter színtiszta agyag befogadásra vár. +120 m-en a Hoher Dómban érdemes benézni az aktív oldalágba, melynek vége egy komoly mélységgel rendelkező szifon. A főágon továbbmenve érjük el túránk legszűkebb pontját a Marterschluft nevű göcsörtös 100 m hosszú kuszodát. A Dolomit-dómig nem sok látnivaló vár minket. +190 m-en, egy bivakban már sejteni a víz iszonyú erejét, a 30 m-es vízesés hangjait hallván. A kiépített út a kissé túlméretezett fürdőszoba mentén létrákon és köteleken halad. Ezzel a felmászással a barlang legszebb részébe érkezünk. Két irányba haladhatunk, a baloldali ág vezeti le a King-Kong akna vizeit, aranyos kis szifon a járat vége. A jobboldali a főág, ez egy nagy kiterjedésű labirintusba vezet. Leo-ék követték az aktív járatot, több kürtőn felmásztak, de egy 10 m-es kürtőben nem volt már kötél, ezért onnan visszafordultak. Körülbelül el is érték az engedélyünkben szereplő Turm (Torony) nevezetű helyet, ami +300 m-en található.

A barlangban jól sikerült diaképek készültek, de a fő attrakciónk a TV színvonalú videofelvétel, amely a Vakond barlangkutató csoport és Novák Róbert operatőr segítségével jött létre. A szakmai napokon egy kicsit Ti is ott lehettek ebben a csodálatos barlangban, ahol a fentiek levetítésre kerülnek.

Zsólyomi Zsolt (Frédi)

* * *

A József-hegyi-barlangot a Rózsadombi Kinizsi SE fedezte fel 1984. április 2-án, tizenöt évvel ezelőtt. Az először csak 308 méter hosszúságban megismert barlangot néhány hét múlva már több mint hatszáz méter, majd rövidesen 2700 méter hosszúságban sikerült feltárni. Két év múlva már kb. 4700 méterre növekedett az ismert járatok hossza.

A feltáró kutatás gyors lelkesedését azonban mindig követi a barlang részletes, teljes, pontos felmérése.

Évek folyamán a József-hegyi-barlang kisebb-nagyobb új járatok feltárásával gyarapodott. A barlang felfedezésének tizenötödik évfordulója alkalmából Borka Pál, a feltárásban résztvevő kutatótársunk összegezte a felmérési naplókat, többek közt Kárpát József, Kecskeméti István és – nem utolsósorban – saját számításait. Így többszöri átszámolás végeredményeként a József-hegyi-barlang ez idáig felmért és dokumentált összhosszúsága 5486 méter, ezzel a hosszal kétségtelenül Magyarország negyedik leghosszabb barlangjává lépett elő.

Adamkó Péter, a József-hegyi-barlang kutatásvezetője

 

Az ARIADNE Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai a Pilisben két kigőzölgéses hely megbontásával 2 barlangot fedeztek fel. Az egyik 75 m hosszú, 28 m mély, a másik kb. 60 m hosszú, s kb. 12 m mély. Ez utóbbiból emberi és állati csontmaradványok, valamint cserépedény töredékek kerültek elő. A leleteket kimentettük, feldolgozásuk a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumi Osztályán, valamint az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban történik.

Sásdi László

 

Hivatalos közlemények


Elnökségi határozatok, állásfoglalások

Elnökségi ülés: 1998. november 19.

Az Elnökség

—meghallgatta Fleck Nóra ügyvezető titkár tájékoztatását a Társulat rendkívül nehéz gazdasági helyzetéről, amelynek a közeli jövőben történő megoldására az elnökségi tagok egyelőre nem sok lehetőséget látnak;
—meghallgatta Sásdi László szaktitkár beszámolóját a Barlangkutatók Szakmai Találkozója című rendezvényről;
—meghallgatta a Karszt és Barlang elmaradt számainak szerkesztőit a folyó-iratok nyomdába adásának előkészületeiről, az elhangzottak alapján a kiadványok 1999. I. negyedévében egymást követően megjelenhetnek;
—meghallgatta Szablyár Péter főtitkár beszámolóját a Barlangok városok alatt című konferenciáról;
—meghallgatta Szablyár Péter főtitkár tájékoztatását a Társulat jubileumi közgyűlésének előkészületeiről;
— megvitatta és a Választmány elé terjesztésre jóváhagyta a Társulat 1999. évi munkatervét;
—elfogadta és a Választmány elé terjesztésre jóváhagyta a március 20-i tiszt-újítást előkészítő Jelölő Bizottságot, melynek tagjai: Bajna Bálint, dr. Hevesi Attila, Maucha László, Németh Tamás, Schäfer István;
— elfogadta a dr. Fodor István tiszteletbeli taggá választására vonatkozó javaslatot.
 

Küldöttközgyűlés határozatai

1998. december 12.

A Küldöttközgyűlés

— elfogadta a –Társulat rendkívül nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel az alábbi nagymértékű – tagdíjemelést 1999. január 1-től:
Teljes jogú tagdíj: 1500 Ft,
Kedvezményes tagdíj
(diák, katona, nyugdíjas, gyes, gyed, munkanélküli): 1000 Ft.
Egyidejűleg megszűnik az I. negyedévi befizetés esetén eddig biztosított kedvezmény, továbbá a belépéskor fizetett, egyszeri belépési díj.

Felhívás az 1999. évi tagdíjak befizetésére

A Társulat 1998. december 12-én megtartott jubileumi küldöttközgyűlése új tagdíjakat fogadott el. Azt reméljük, hogy tagjaink megértik egyrészt az emelés szükségességét, másrészt annak mértékét is. Szeretnénk, ha a megemelt tagdíj összege nem riasztaná el eddigi tagjainkat, sőt inkább azt éreznék, hogy befizetésükkel hozzájárulnak a 40 éves fennállását épp a napokban ünneplő Társulat további fennmaradásához.

Az új tagdíjak tehát: Teljes jogú: 1500 Ft
Kedvezményes (diák, nyugdíjas, sorkatona, gyes, gyed, munknélküli): 1000 Ft.

A tagdíjbefizetés feltételei változatlanok, tehát:
—helyszíni befizetés a Titkárságon, elsősorban egyéni tagok részére.
— csoportok tagjai szintén a Titkárságon fizethetnek be, lehetőleg a csoportve-zetők, ill. a csoport által megbízott összekötők útján, egy összegben,
— vidéki csoportok részére – amennyiben személyes befizetésre nincs alkalom – kérésre csekket biztosítunk.
Az egyéni és csoporttagok tagdíjbefizetését – hasonlóan az előző évekhez –ezúton is köszönjük!
Egyúttal kérjük azon tagtársainkat, akik 1998. évi tagdíjukat még nem rendezték, a Társulat működőképességének megőrzése érdekében, szívesked-jenek az elmaradást mielőbb befizetni.

Titkárság

Tisztelt Kutatótársak, kedves Barátunk, Támogatónk!

A személyi jövedelemadó 1 %-ának

Társulatunk részére történő irányításával – a közismerten szerény anyagi körül-mények között működő –egyesületünk 317 169 Ft támogatáshoz jutott. Ez az összeg a tavalyi évben részünkre átutalt összeget több, mint 15 %-kal meg-haladta, jóllehet pesszimista hangok úgy ítélték meg, hogy az ily módon befolyó támogatás összege évről-évre kevesebb lesz, s idővel teljesen megszűnik.
A Társulat vezetése nevében ezúton köszönjük meg mindenkinek önzetlen és a törvényi szabályozás folytán anonym támogatását.
Egyben kérjük, hogy lehetőségeitekhez mérten az 1998. évre vonatkozó adóbevallásban az SZJA 1 %-ával ismét a Társulatot támogassátok.
A rendelkező nyilatkozat kitöltéséhez itt adjuk meg a Társulat adószámát:

A kedvezményezett adószáma:

1

9

8

1

5

8

0

2

 

2

 

4

1

(A nyilatkozattal kapcsolatos tennivalókat minden adózó az APEH által meg-küldött adócsomagban meg fogja találni.)

 

VÁLASSZ MINKET ÉS GYŐZD MEG ERRŐL ISMERŐSEIDET, CSALÁDTAGJAIDAT!

Köszönettel a Társulat vezetése

Köszönetnyilvánítás

Kedves Barátaim! Hálásan köszönöm a sikeres kandidátusi védésem alkalmából kapott jókívánságaitokat. Külön örömmel tölt el, hogy néhány tagtársunk után –akik főleg karsztos tematikával szereztek kandidátusi fokozatot – talán első lehettem, aki kifejezetten barlangos témában írt disszertációt. Értesítem az érdeklődőket, hogy "A József-hegyi-barlang geológiai viszonyai és a rózsadombi termálkarsztos barlangok genetikája" c. értekezésem egy-egy példányát elhelyezem a Társulat és a Barlangtani Osztály könyvtárában (kiegészítve a Földtani Közlönyben 1997-ben megjelent "A Rózsadomb különleges hidrotermás barlangjai" cikkemmel. Ezek az írásaim a fent megnevezett helyeken bárki számára hozzáférhetők, és adataik, információik a hivatkozás általános szabá-lyainak betartásával szabadon idézhetők.

Üdvözlettel:

Leél-Őssy Szabolcs

 

A CHOLNOKY JENŐ KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÁSI PÁLYÁZAT

a Környezetvédelmi Minisztérium kiírásának elkészülte után, csak a következő számban jelenik meg.

 

Programok, Rendezvények

 

BARLANGFÉNYKÉPKIÁLLÍ TÁS

Erdélyi barlangok címmel nyílik meg február 9-én, kedden 16 órakor –a hazai barlangászok többsége előtt nem ismeretlen –Szuhai Sándor tenkei barlangfényképész művészi színes fényképeit bemutató kiállítás az érdi Földrajzi Múzeum (Érd, Budai út 4.) konferenciatermében. A kiállítást Hazslinszky Tamás nyitja meg. A megnyitót követően a szerző diavetítéses előadást tart.

A kiállítás március 10-ig tekinthető meg, hétköznapokon 14—17, szombat— vasárnap 10— 18 óra között.

SZAKELŐADÁSOK

1999. február 15. hétfő, 17 óra

MTESz Székház (II.Fő utca 68.) II. 216. sz. teremben

Dr. Szentes György: Az ausztráliai vadonban

Nemzeti parkokat, karsztokat, barlangokat, sziklarajzokat bemutató vetítettképes előadás.

VÁRBARLANG FARSANG

A február 20-i rendezvény részletes programját lásd a 11. oldalon.

EURO BARLANGI MENTŐ SZIMPÓZIUM 99

 

A szimpóziumot 1999. november 4—7. között rendezik meg a németországi Göppingen-ben az alábbi előzetes programmal:
Nov. 4.: Érkezés és megnyitó
Nov. 5—6.: Előadások és bemutatók
Nov. 7.: Hazautazás
További információk a Társulat Titkárságán ill. a Barlangi Mentőszolgálatnál kap-hatók, ahol a jelentkezési lap is másolható, melyet 1999. január 15-ig kell beküldeni a rendezők címére. A jelentkezettek számára februárban kiküldik a második körlevelet.

Lapzárta után érkezett!

Európai Regionális Konferencia „Karst 99” 

1999. szeptember 10—15.

Grand Causses - Vercors

A Konferencia részletes programját, részvételi díját, kirándulásait és egyéb tudnivalókat, valamint az 1999. május 31-ig beküldendő jelentkezési lapot tartalmazó II. körlevél megérkezett a Titkárságra, ahol megtekinthető és másolható.

 

 

 

Megjelent !


Az Aggteleki-karszt barlangjai

Világörökség a föld mélyében

c. 60 oldalas, 90, zömmel színes fényképpel, valamint térképekkel illusztrált, kitűnő nyomdatechnikával készült kiadvány (kiadta az Aggteleki Nemzeti Park, szöveg: Takácsné Bolner Katalin), mely 600 Ft-os árban a Társulat Titkárságán is kapható. Angol nyelven is megjelent.

Budapest, cave capital

(Budapest, barlang-főváros)

c. 64 oldalas, A/5 formátumú, 36 színes fényképpel és 20 ábrával, térképpel illusztrált MKBT kiadvány. Magyar nyelvű összefoglalóval. Kapható a Titkárságon, ára: 400 Ft.

A 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat történetének dokumentumai

c. 80 oldalas, A/4 formátumú MKBT kiadvány, mely a Társulat újjáalakulásának 40 éves jubileumi küldöttközgyűlésére jelent meg. Kapható a Titkárságon, ára: 200 Ft.

 

A TÁRSULAT KIADVÁNYAINAK ÁRAI

99. január 1-től

 

Periodikák

 

 

MKBT barlangtérképek

 

Karszt és Barlang1962— 1985. (füzetenként) 1986— 1992.

100

150

 

Cserszegtomaji-kútbarlang

Alba Regia-barlang

100

150

Spec. Issue 1989.

250

 

Pál-völgyi-barlang

150

Spec. Issue 1992.

400

 

Mátyás-hegyi-barlang

150

Karszt- és Barlangkut. I-IX. á

200

 

Baradla-barlang

300

Karszt- és Barlangkutatás X.

300

 

Egyéb MKBT cikkek

 

Beszámoló 1975— 1984. á

150

 

plakátok, matricák

30

Egyéb MKBT kiadványok

 

 

MKBT jelvény 

80

Alsó-hegyi zsombolyatlasz

300

 

solymári képeslapok

25

Ajánlás Világörökség-listára

250

 

Nem MKBT kiadványok

 

Kis-szótár

30

 

Függőleges bgok bejárása

300

Barlangászok élő szótára

250

 

Budai barlangok

250

Karsztterületek hidrogeológiája

400

 

Esztramos ásványai

650

Karszthidr. Szimpózium I— II.

200

 

Bükki barlangolások

300

70 éves a magyar ... bgkut.

100

 

Veszprémi Egy. eredményei

200

Lámpaflóra kollokvium

50

 

Pádis karsztvidéke 1:30 000 

400

10. Szpeleol. Kongresszus 1-3.

300

 

Bagaméri: Lámpafényben ...

400

Solymári-ördöglyuk (kicsi)

50

 

Balázs D.: Csepegő kövek ....

260

Solymári-ördöglyuk (nagy)

300

 

— : .. a Kis Antillákon

330

XL. Barlangnap

50

 

— : Galapágos .......

290

Budapest, cave-capital

400

 

— : A Húsvét-sziget .......

260

A 40 éves MKBT története

200

 

— : Életem – utazásaim

2000