MŰSORFÜZET
1996 január - február
Szerkeszti: Fleck Nóra és dr. Kósa Attila
Felelős Kiadó: Dr. Hevesi Attila, elnök
·
1996. január 8. (hétfõ) Dr.
Kósa Attila: Az alsó-hegyi zsombolyok kutatásának története
·
1996. január 22 Adamkó Péter -
Leél-Õssy Szabolcs: A József-hegyi-barlang feltárása,
tovább-kutatásának lehetõségei
·
1996. február 5. Kollár K. Attila
- Maróthy László: Víz alatti
barlangok feltárásának eredményei
·
1996. február 19.Dr. Szunyogh
Gábor: A Béke-barlang térképezése
Az elõadások helyszíne a korábbiakhoz hasonlóan a
SZEMLÕ-HEGYI-BARLANG FOGADÓÉPÜLETE (Budapest, II. Pusztaszeri út 35.).
Kezdési idõpont mindig 18 órakor.
·
1996. január 15. Gádoros Miklós:
A radon-ion-aerosol rendszer 1. rész
·
1996. január 29. Gádoros Miklós:
A radon-ion-aerosol rendszer 2. rész
·
1996. február 12.Gádoros Miklós:
A radon-ion-aerosol rendszer 3. rész
· 1996. február 26.Gádoros Miklós: A radon-ion-aerosol rendszer 4. rész
Az elõadások helyszíne a Társulat tárgyalója (Budapest, II.
Fõ utca 68. II. 210.). Kezdési idõpont mindig 17 óra.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a „’96 Magyarország”
rendezvénysorozat keretében az alábbi nemzetközi rendezvényeket rendezi meg a
jövõ évben.
— Barlangok a mûvészetekben konferencia és kiállítás
Idõpont: 1996. július 23-27. A konferencia helyszíne: Jósvafõ
— Barlangok zenéje szimfónius zenekari hangverseny Idõpont:
1996. július 27-28. A helyszín: a
Baradla-barlang Hangverseny-terme
— Idegenforgalmi barlangok világtalálkozó Idõpont: 1996. október 14-20. A konferencia helyszíne:
Aggtelek
— Az Aggteleki Nemzeti Park
Igazgatóság, a KTM TvH Barlangtani Intézetével, a CEE-WEB-csoporttal
(Miskolc) és a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzettel együttmûködve
nemzetközi konferenciát szervez „Kutatás,
Természetvédelem és Kezelés” címmel. Idõpont: 1996. május 1-5.
A konferencia célja az
elmúlt években végzett természetvédelmi célú kutatások eredményeinek, azok
gyakorlati alkalmazásának, felhasználhatóságának, a védelmi célú kezelésben
használt módszereknek és a jövõ terveinek bemutatása, valamint ezek összehasonlítása
más európai országokban folyó hasonló programokkal. A találkozó
lehetõséget teremt a külföldi és hazai kutatók, valamint a
természetvédelem szakemberei számára, hogy eredményeiket, tapasztalataikat
közzé tehessék, problémáikat megvitathassák.A szervezõk elõadások
és poszterek formájában várják a földtani
és az élõ természeti értékekkel
foglalkozó kutatások, állapotfelvételek eredményeit és az ezek alapján
kidolgozott kezelési módszereket bemutató referátumokat. A rendezvényrõl
további információkat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságától kérhetnek.
Jelentkezni levélben vagy telefaxon az alábbi címen lehet: pontos név, postai
cím, valamint az elhangzó elõadás vagy poszter témájának
feltüntetésével. Konferencia
titkárság: Horváth Róbert és Tóth
Erika Aggteleki Nemzeti Park
Igazgatóság 3758 Jósvafõ, Pf. 6. Tel./Fax: 48 350 006
— Elméleti és alkalmazott karsztológia Idõpont: 1996. május
26-június 1. A konferencia helyszíne: Herkulesfürdõ, Románia
— Repedezett, karsztos víztartó rétegek—sérülékenység és
megtarthatóság Idõpont: 1996.
június 10-13. A konferencia helyszíne:
Katowice, Lengyelország
— Mérnöki geológia és a környezet (egyik szekció a
barlangvédelem!) Idõpont: 1997.
június 23-27. A konferencia helyszíne: Athén, Görögország
Valamennyi ajánlott rendezvénnyel kapcsolatos
részletes információ a Titkárságon beszerezhetõ.
Titkárság
A Társulat 1996-ban több
nemzetközi rendezvényt szervez. Ezek közül kiemelkedik az "Idegenforgalmi barlangok
világtalálkozó", amely egyben az idegenforgalmi barlangok
nemzetközi szervezetének (ISCA) rendes évi ülése lesz. A rendezvények kapcsán célszerû lenne
a hazai barlangok mind teljesebb körû bemutatása - lehetõség
szerint - video anyagok segítségével is. Szeretnénk, ha a Társulat barlangi
videózással (is) foglalkozó tagjai áttekintenék lehetõségeiket és a
hátralévõ idõben elvégezhetõ feladatokat, ill. a további
szakmai együttmûködést.A fentiekben foglaltak egyeztetése, megvitatása
érdekében 1996. január 10-én 17 órakor a Társulat tárgyalójában (Bp. II.
Fõ utca 68. II. 210.) megbeszélést tartunk. A témát
mûvelõk, érdeklõdõk, video anyagokkal
rendelkezõk megjelenésére feltétlenül számítunk.
¯
Az
1996. évi tagdíjak befizetését a korábbiakhoz hasonlóan az alábbiak szerint
kérjük.
1) A rendes tagdíj 600 Ft, március 31-ig történõ befizetés
esetén csak 500 Ft.
2) A kedvezményes tagdíj (diák, katona, nyugdíjas, GYES, GYED) 300
Ft.
3) A július 1. után belépõ új tag féléves (300, illetve 150
Ft) tagdíjat fizet, de a Karszt és Barlang csak teljes évi tagdíj befizetése
esetén jár.
4) Új belépõk a tagdíjon felül 50 Ft egyszeri belépési díjat
fizetnek. A tagdíjbefizetés feltételei változatlanok, tehát:
— helyszíni befizetés a Titkárságon, elsõsorban egyéni
tagok részére,
— csoportok tagjai szintén a Titkárságon fizethetnek be,
lehetõleg a csoportvezetõk, ill. a csoport által megbízott
összekötõk útján, egy összegben,
— vidéki csoportok részére — amennyiben személyes befizetésre
nincs alkalom — kérésre csekket biztosítunk.
Az egyéni és csoporttagok
fegyelmezett tagdíjbefizetését — hasonlóan az elõzõ évekhez —
ezúton is köszönjük!
Titkárság
Elnökségi ülés:
1995. december 7.
¾
Meghallgatta és elfogadta Stieber Józsefnek az UIS Barlangklimatológiai és -terápiai Szakbizottsága sezanai
(Szlovénia) ülésérõl szóló beszámolóját.
¾
Meghallgatta és elfogadta Hegedûs Andrásnak, az újonnan alakult
Barlangvédelmi Szakosztály vezetõjének tájékoztatóját a szakosztály
terveirõl, munkájáról.
¾
Meghallgatta és elfogadta Hazslinszky Tamásnak, a Solymári Bizottság
vezetõjének beszámolóját a bizottság 1995. évi mûködésérõl.
¾
Elfogadta a Társulat 1996. évi munkatervét
¾
Egyhangúlag elfogadta, hogy Fleck Nóra ügyvezetõ titkár 1996.
január 1-tõl 20 %-os bérfejlesztésben részesüljön.
¾
Meghallgatta és tudomásul vette a fõtitkár beszámolóját a
Barlangkutatók Szakmai Találkozójáról.
¾
Elfogadta 9 új belépõ felvételi kérelmét.
Választmányi
ülés: 1995. december 7. (nem volt határozatképes)
¾
Meghallgatta és tudomásul vette a Társulat 1996. évi munkatervét.
¾
Meghallgatta és tudomásul vette a Barlangvédelmi Szakosztály
vezetõjének tájékoztatóját.
¾
Értékelte a Barlangkutatók Szakmai Találkozóját és javaslatokat tett a
jövõ évi rendezvény programjára vonatkozóan.
A
Jósvafõn, 1995. november 10-12. között megrendezett találkozóra kellemes
éghajlati viszonyok között 141 regisztrált résztvevõ részvételével
került sor.
Az elsõ
alkalommal megrendezett rendezvény fõ célja az volt, hogy a Társulat
tagjai szakmai tevékenységükrõl, feltáró, kutató, dokumentáló
tevékenységükrõl, külföldi expedícióikról kölcsönösen tájékoztassák
egymást, olyan szakterületeket is megismerve, amelyet nem mûvelnek vagy
nem tartozik szûkebb érdeklõdési körükbe.
A nagyszámú
elõzetes jelentkezés miatt az elõadások idõtartamát
idõben korlátozni kellett, de a fegyelmezett elõadóknál ez nem
okozott problémát, az elõadások lényegre törõek, tartalmasak
voltak. Az elõadások, élménybeszámolók közötti szünetek, az éjszakába
nyúló vetítések alkalmat adtak baráti beszélgetésekre, szakmai kérdések
megvitatására és a személyes kapcsolatok ápolására. A rendezvény
zökkenõmentes lebonyolítását nagyban segítette az Aggteleki Nemzeti Park
Igazgatósága, a rendezvénynek otthont biztosító Jósvafõi Önkormányzat és
a kiváló video-vetítõt biztosító Természetvédelmi Hivatal. Köszönet a
segítségért.
A helyszínen
folytatott elõzetes konzultáció alapján a következõ Szakmai
Találkozót 1996-ban Tapolcán rendezzük, a tapolcai Plecotus Barlangkutató
Csoport és reményeink szerint a Bakonyi Bauxitbánya támogatásával.
Szablyár Péter
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik
Gyurka elvesztését követõen részvétükkel próbálták fájdalmunkat
enyhíteni. Külön szeretnénk megköszönni a barlangász társaknak és a Barlangi
Mentõszolgálatnak az együttérzõ támogatást.
Rose Gyuri szülei és testvérei
Elrejtett ökoszisztéma egy
román barlangban címmel rövid hír jelent meg a Science 1995. évi novemberi számában
(270. kötet 1123. oldal). A dobrudzsai Movile barlangot még 1986-ban fedezték
fel, de a Ceaucescu korszakban nem kutatták. A barlang (a fénykép alapján
tavasbarlang) biológiai szempontból rendkívül izgalmas. A barlang falán vastag
szõnyeget alkotva fordulnak elõ bizonyos baktériumok. Ezeknek a
baktériumoknak az érdekessége, hogy az energiaforrásuk hidrogénszulfid. Ily
módon a barlangban eddig azonosított 50 fajta gerinctelen élõlényt a
kénhidrogén tartja fenn. Az 50 fajta közül 33 fajtát (pl.: ragadozó piócák,
pókok) eddig csak ebben a barlangban találták meg. "Nagyon szerencsés,
hogy a felfedezõk felismerték ezt (a barlang egyedülállóan izgalmas
környezet-élõvilág rendszerét)" mondja David Culver biológus.
Szabó Géza
(Ld. még a National Geographic 1995 októberi számának „Geographica”
rovatában az állatok fényképeivel. A szerk.)
A Mátyás-hegyi-barlangban az Imre-kürtõ omladékát a TTE Meteor
Vass Imre Csoport kitakarította, így a barlangszakasz újra látogatható.
Felhívjuk a túrázók figyelmét, hogy a barlang csak megfelelõ
alapfelszereléssel látogatható. Ezek meglétét kulcsfelvételkor a Barlangüzem
ügyeletese ellenõrzi.
Juhász Márton
A Bükki Nemzeti Park
Igazgatósága 1995 év decemberében lezáratta az István-lápai-barlangot.
A lezárás oka a barlang
természeti és mûszaki állapotának az utóbbi években bekövetkezett
romlása. Ezt a barlangtúrák számának rohamos növekedése idézte elõ,
melyet a látogatók sokszor indokolatlan lent alvással kötnek egybe. E miatt
bekövetkezett a létrák, kötelek gyors tönkremenetele, melyek kulcsfontosságúak
a barlangban folyó kutatómunka zavartalan folytatása szempontjából. A
rendszeres bivakolás és túrázás során hátrahagyott, folyamatosan
újratermelõdõ tetemes mennyiségû szemét (karbidmész,
anyagcseretermékek, konzervdoboz, egyéb csomagolóanyag stb.) természetvédelmi
szempontból nem kívánatos kiszállítása kényszerû munkát ad a
barlangkutatóknak.
Az István-lápai-barlang Magyarország legmélyebb barlangja, és
formakincse, képzõdményei, mérete folytán jogilag fokozott védelmet
élvez. Jelenlegi állapotának fenntartása a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a
feladata. Ezt a lent alvással egybekötött túrák beszüntetésével, a barlang
egyes sérülékeny szakaszának lezárásával, az egyszerre lent tartózkodók
számának korlátozásával kívánjuk elérni.
Kérjük ebben az MKBT
tagjainak együttmûködését.
A lezárással
egyidejûleg - a kutatókkal egyetértésben - a bejáratnál engedély nélkül
épült fakalyiba elbontásra került. A rossz állapotban lévõ faház eredeti
funkcióját már nem töltötte be; a fent hagyott
felszereléseket sorozatosan ellopták. Kutatóbázisként a BNP létrási kutatóháza
szolgál (tel.: 06-46-317-494).
A barlang látogatása a Bükki
Nemzeti Park Igazgatósága engedélyéhez kötött (3304 Eger, Sánc u. 6.). A
kulcsot hét közben a BNPI miskolci irodájában lehet átvenni (Miskolc, Árpád u.
90. Tel.: 06-46-334-104).
Tájékoztatásul közöljük,
hogy az ajtó rongálása szabálysértési eljárást von maga után. Az esetleges
illegális leszállások elkerülése érdekében a Bükki Nemzeti Park
Természetvédelmi Õrszolgálata a lillafüredi Erdészet
közremûködésével fokozott ellenõrzést tart a barlangnál.
Bükki Nemzeti Park
Igazgatósága
A Barlangvédelmi Szakosztály
1995. november 25-26-án meghirdetett István-lápai-barlang takarítását
elvégezte. A jelenlevõ 15 fõ a Keleti-, Nyugati- a Bea- és a
Meteor-ágból gyûjtötte össze a karbidmaradékokat, kábeldarabokat,
hágcsódarabokat. Nagyobb mennyiségû hulladék maradt még a Tábor-teremben,
a Szaró-teremben és a létramaradékok az aknasorban. Ezek kihozására még egy
akciót fogunk rendezni késõbbi idõpontban.
Hegedûs András
Barlangvédelmi Szakosztály
Sikeres életmentés a
Naszályi-víznyelõbarlangból
1995. augusztus 4-én a Váci Rendõrkapitányság bûnügyi
osztályvezetõje telefonon jelezte, hogy bejelentést kapott, amely
szerint Novák István 36 éves budapesti lakos néhány nappal azelõtt
eltûnt hazulról és valószínûleg a Naszály-hegy egyik barlangjában
rekedhetett, mert a hegy tetején a kiküldött rendõrjárõr
megtalálta az eltûnt férfi sátrát, utcai ruháival együtt. A telefonhívás
után személyhívón és telefonon azonnal riasztást rendeltünk el, amelyet kissé
hátráltatott az a tény, hogy a nyári szabadságolások miatt sok barlangi
mentõ volt külföldön, vidéken. Így is igen hamar összejött a
kellõ mentõlétszám, amely a szirénázó rendõrautókon
gyorsan a helyszínre ért.
A négy fõs felderítõegység a barlangba történt leszállás után
kb. másfél óra múlva jelezte, hogy kb. 120 méter mélyen megtalálták az igen
legyengült állapotban lévõ keresett személyt, akinek felszínre
hozatalára tíz fõbõl álló barlangi mentõkülönítmény szállt
le a mélybe. A mentett személyt a mentõszolgálat a megtalálása utáni
ötödik órában a felszínre hozta.
Akkor kiderült, hogy Novák István július 28-án, pénteken utazott
Budapestrõl a barlanghoz, majd vagy július 29-én, vagy 30-án vasárnap
(Novák nem volt biztos a leszállás napjában) egyedül, két elemlámpával leszállt
a barlangba. Kis idõ múlva az egyik elemlámpa elromlott, de õ nem
fordult vissza, és addig folytatta útját, míg a másik lámpa is kialudt. Akkor
leült egy sziklára és várakozott. Az otthonában hagyott levelet — amelyben
jelezte, hogy barlangászni ment — csak augusztus 2-án, szerdán este találta meg
a nagymama. Így Novák István eltûnésérõl igen késve értesült
telefonon a váci Rendõrkapitányság. A keresést csak augusztus 3-án
délelõtt kezdték meg a helyszínen.
Végül is könnyen kiszámítható volt, hogy a keresett személy, aki
egyébként gondnokság alá volt helyezve, legalább száz órát ücsörgött a barlang
mélyén. Gondoljuk, ennyi idõ elég volt arra, hogy mélységesen
eltûnõdjön azon, mikor menjen újból egyedül barlangászni. Gondolni
sem merünk arra, mi lett volna, ha néhány nappal késõbb találják meg a
levelet. A sérültet a mentõk megfigyelésre kórházba szállították. A
mentésben mintegy ötven ember vett részt a barlangi mentõkön kívül:
rendõrök, katonák (sátrat hoztak), tûzoltók (áramot szolgáltattak
aggregátorból és tábortüzet raktak), a polgári védelem tisztjei (õk
élelmezték a mentésben résztvevõket). A mentés végére a barlangi
mentõk még megkereshették a Naszály éjszakai erdejében eltévedt
TV-riportert is.
Adamkó Péter
a Barlangi Mentõszolgálat riasztásvezetõje
A november-december havi Mûsorfüzetben adatlapot tettünk közzé a
magyar barlangkutató KI KICSODA szerkesztéséhez, 1996. évi megjelentetéséhez.
Sajnálatos módon a megjelölt határidõre mindössze 30 adatlap érkezett (a
tagság kb. 5 %-a). Tekintettel arra, hogy az adatlap összeállításánál
alapvetõen nem csak a
tudományos tevékenységet próbáltuk tükrözni, arra számítottunk, hogy a
barlangjárók, barlangi mentõk, sport-barlangkutatók is nagy számban
fogják "regisztráltatni" magukat.
Ismételten kérünk minden tagtársunkat, hogy vegye a fáradtságot,
szánjon rá 15 percet, töltse ki az ismételten mellékelt adatlapot (15. oldal),
és járuljon hozzá kezdeményezésünk sikeres megvalósításához. A kiadványt (a
barlangkutató csoportok, barlanglátogatásokat engedélyezõ hatóságok,
intézmények fõ adataival kiegészítve) angol nyelven szeretnénk
megjelentetni az 1997. évi svájci Világkongresszusra. Szándékunk
õszinteségének felismerésében bízva várjuk adatlapjaitok visszaküldését.
Szablyár Péter
¯
Elõzetes terveinktõl eltérõen 1995. decemberben
NEM RENDEZTÜNK BARLANGOS MIKULÁS BULIT tekintve, hogy a határidõig MINDÖSSZE EGYETLEN JELENTKEZÉS
ÉRKEZETT BE. (no comment!)
Titkárság
Könyvtári Hírek —
Folyóirat-figyelő 1. rész
A Társulat
megelõzõ években funkcionáló (?) vezetõsége,
titkársága sajnos úgy tûnik, nem tudott elegendõ gondot fordítani
az MKBT tulajdonképpeni egyetlen kézzelfogható, mindenki számára pártállástól
függetlenül egyformán hasznos értékére, a Könyvtárra. Az hogy, helyhiány miatt
soha nem fogjuk felvenni a versenyt a Széchenyi Könyvtárral, vagy hogy
pénzhiány miatt a folyóiratok köttetése évtizedekkel (!) el van maradva még nem
is a legnagyobb probléma, ez ellen a jelenlegi titkárság is csak keveset tud
tenni. Sajnos azonban a rendelkezésre álló helyiségek célszerûtlen
kihasználása miatt, míg a pincében az idõszakos árvizek hatására értékek
mentek tönkre, addig a fûtött, meleg és száraz helyiségben barlangkutatók
számára értéktelen levelezési anyagok, számlák tömege, olvashatatlan lengyel és
román nyelvû (mûveltségi köre válogatja!. A szerk.) nem karsztos
témával foglalkozó kiadványok lapultak. A Társulatba érkezett friss nemzetközi
és magyar folyóiratok 2-3 éve felbontatlanul, csak a bélyeggyûjtõk
által meglátogatva hevertek az asztalon. Mikor a kupac a plafont megközelítve
omlásveszéllyel fenyegetett, a szomszédos helységbe lettek „lapátolva”, azt
szinte a járhatatlanságig eltorlaszolva. Számos csere alapon érkezett kiadvány
egy idõ után elmaradt, mert az újságok mellé csúsztatott esetlegesen
valamit kérõ leveleket, a visszajelzést szolgáló kartonokat senki nem
küldte vissza, s a cserepartnerek semmilyen választ nem kapván
megszûntnek (vagy udvariatlannak) vélték a Társulatot, talán a magyar
barlangászokat is...
Most ennek az áldatlan
állapotnak a megváltoztatásán próbál ügyködni a Titkárság, melynek elsõ
lépéseként felszámolta a pincében és a II. em. 200-as szobában uralkodó
csatateret számos önkéntes segítségével. (Külön köszönet ezért Arany Andrea, Gyurin György, Gyurin Miklós, Hlavács Judit, Köblös
Csaba, Makó Lajos, Németh Zsolt, Prépostffy Zsolt, Turi Zoltán, tagtársainknak.)
A következõ feladat a Könyvtárban található, de jelenlegi
rendszerezettségében nem használható anyagok feldolgozása, katalogizálása,
ésszerû csoportosítása lenne. Ezt nagyban akadályozza, hogy a fõ
tömeget képezõ folyóiratok bekötés nélkül igen nehezen
kezelhetõek, sajnos eleddig pénzt nem sikerült szerezni erre a célra.
Míg a fent felvázolt problémák
megoldására ötleteket, aktív segítséget várunk, addig e
hasábokon meg próbálunk valamit felvillantani azokból az érdekes
hírekbõl, melyek a beérkezett legújabb külföldi újságokban látnak
napvilágot ( a fordításban segítségemre volt Arany Andrea és Hlavács Judit).
F L6 - La Horcadina (-680 m)
feltárása (Vega de Liordes, Macizo
Central, Picos de Europa, Leon) - A Picos egyik legújabban felfedezett mély
barlangjának részletes bemutatása. A
mottó: minden van itt amit az ember egy barlangtól elvárhat, mindenféle ízlést
kielégít, minden megtalálható itt ami egy barlangban elõfordulhat. egy
biztos: elszakad valamid ha lemész (fõleg az overall). Általában nem
veszélyes, de nem szabad megfeledkezni a Pozo de Azucar Moreno nevû nagy
aknáról. A megközelítés teljes részletességû leírása, beszerelési vázlat,
kötélhosszakkal, nittekkel részletes bejárási útmutatóval, feltárástörténettel.
(Subterránea 1995 április No.3. — spanyol nyelven)
F Guayana — a Venezuelai
Roraima hegycsoport prekambriumi szilikátos kõzeteiben keletkezett
barlangjainak felfedezése és tanulmányozása — Carlos Galan
1971-ben járt itt az
elsõ földalatti expedíció és a mai napig több mint 100 barlangot
ismertek meg és térképeztek fel. Egy részük csak egy-egy mély akna (a
legmélyebb: Sima Auyantepuy NW - 370 m), de akár jelentõs hosszúságú
vízszintes járatrendszer is csatlakozhat hozzájuk (a leghosszabb 2.5 km). A
korábbi elképzelések szerint a befoglaló szilikátos kõzettömeget
karsztosodásra alkalmatlannak tartották, tekintve hogy anyaga vízben igen
kevéssé oldhatató, így elméletileg lehetetlen a karsztjelenségek kialakulása.
Most, hogy a Guayanai ²tepuy²-ok ismertté váltak a
barlangkutatás számára, valószínû, hogy más mechanizmusokat és
befolyásoló tényezõket is figyelembe kell vennünk ezentúl a karsztos
felszínformák és barlangok kialakulását illetõen — 57 referenciával
(Karaitza (baszk) 1995/4 — spanyol nyelven)
F Morfológiai megfigyelések az Acopan és Amuri ²tepuy²-ok (Macizo de
Chimanta - Venezuela) felszíni és földalatti vidékén — Jose Javier Maeztu
Az Acopan és Amuri ²tepuy²-ok fõ felszíni
formáinak leírása amelyek ezt a területet egyedülállóan különlegessé teszik a
világon. A barlangok morfológiai osztályozása mellett a barlangképzõ
folyamatok leírása is megtalálható az írásban. (Karaitza (baszk) 1995/4 -
spanyol nyelven)
F Terepi kísérletek a mészkõ oldódási sebességének
vizsgálatára a Mt. Kräuterin (Ausztria) karsztján — D. Zhang; H. Fischer; B. Bauer; R. Pavuza; K. Mais;
Tizennyolc hónapon át tartó
méréssorozat segítségével mészkő tabletták oldódási
sebességét vizsgálták a Mt. Kräuterin eltérő
magasságú térségeiben. Az oldódási sebesség 2,7-21,6x10-3 mg/cm2/nap
volt füves lejtőkön, 7,8-36,4x10-3 mg/cm2/nap volt fák
alatti talajjal borított felszíneken, és 5,8-13,2x10-3 mg/cm2/nap
fedetlen térszíneken, a magassággal növekedve, a legnagyobb sebességet
1.200-1.300 m körül elérve. Az oldódási sebesség tavasszal volt a
legalacsonyabb, átlagosan 5,10-3 mg/cm2/nap.
Megvizsgálják a környezeti paraméterek hatását és megpróbálják megbecsülni a
karsztosodás intenzitását. (Cave Science
1995 Március No.2 - angol nyelven).
F Tibet
barlangjainak geológiája, paleohidrológiája és fejlődése - D. Zhang
A
tanulmány szerzője a világ legmagasabban fekvő karsztfennsíkjának több mint 500
barlangját kereste meg és térképezte fel. Legtöbbjük inaktív, 2-20 m hosszú 1-3
m átmérővel: eocén és jura mészkőben illetve triász márványban alakultak ki. A
plató magasabb régiójában freatikus jellegű barlangok, míg az alacsonyabb
fekvésű lejtőkön a vadózus fejlődés jegyeit magukon hordozó üregek ismeretesek.
A jelenleg uralkodó hideg és száraz klíma mellett kicsi a karsztosodás
intenzitása a területen. (Cave Science
1995 Március No.2 - angol nyelven).
F Új feltárások a Llambrión
környékén (Macizo Central de Picos de Europa, Spanyolország)
Évekkel ezelőtt brit barlangkutatók kezdték el a Llambrión fennsíkjának
kutatását, majd belgák és spanyolok is csatlakoztak hozzájuk. A terület
legmélyebb zsombolya a Pozo del Madejuno
(-905m), erről részletes beszerelési lapot, leírást, térképet közölnek. A
terület részletes kutatástörténetén kívül még 5 barlang leírása térképpel (Pozo de los Días Ardientes, Pozo del Sedo,
Pozo de la Torre de la Collada Ancha, Pozo del Tiro Llago, Pozo Tesorero),
felszíni térkép és a terület összes kataszterezett üregének listája is
megtalálható a cikkben. Még egyik barlang kutatása sem fejeződött be, ugyanis nem
értek még a végükre! (Subterránea
1995 április No.3. - spanyol nyelven)
·
A
hatodik olasz ²ezres²
Mintegy hat hónappal az Abisso Roversi mély szakaszainak
felfedezése után az Apuani Alpokban olasz barlangászok (²Banda del Buco²) 3 kilométernyi új
járatszakaszt tártak fel az Abisso
Saragato nevû barlangban a - 950 m-en található 80 m hosszú szifont
átúszva. Az új szakaszok legmélyebb pontja -1.075 m mélységben található és
ezzel a barlang Olaszország ötödik legmélyebb barlangjává lépett elõ (Spelunca 1995 Szeptember).
Olaszország ezer
méternél mélyebb barlangjai: (1995 január 1.-i állapot)
1.
Abisso Paolo Roversi (Toscana,
Monte Tambura) -1.249 m
2.
Abisso Olivefer (Toscana, Monte
Grondilice) - 1.210 m
3.
Antro del Corchia (Toscana, Monte
Corchia) - 1.190 m
4.
Abisso W le Donne (Lombardia,
Grigna) - 1.155 m
5.
Abisso Saragato (Toscana, Monte
Tambura) - 1.075 m
6.
Pozzo della Neve (Molise, Matese)
- 1.050 m
·
Kötélmászó
világcsúcsok
Az 1995 júliusában érvényes
kötélen felfelé haladás világcsúcs-listáját teszi közzé lapjában az USA
Barlangász Szövetségének lapja az NSS News. Sajnos az írásból nem derül ki,
hogy mik a szigorúan vett paraméterei egy ilyen versengésnek (megengedett
felszerelések, kötél, visszaeresztés magassága stb.) de néhány eredményt érdemes
a saját tempónkkal való összehasonlítás érdekében itt felsorolni (perc):
·
Férfi, 30 méter (mászógépekkel) 0:24.6;
Nõi: 0:29.4
·
Férfi 120 méter (mászógépekkel) 4:06.7;
Nõi: 4:07.1
·
Férfi 30 méter (pruszik, 3 csomó) 1:18.4;
Nõi: 1:46.9
·
Férfi 120 méter (pruszik, 3 csomó) 7:34.4;
Nõi: 9:45.5
(NSS News 1995 Szeptember)
¯
A Társulatba beérkezett írásbeli (3db: Veszprémi Barlangkutató
Egyesület, Bakony Barlangkutató Egyesület, Sásdi László), számos szóbeli
vélemény és a Szakmai Napokon tartott Vitafórum alapján úgy tûnik a nyári
barlangkutató tábort illetõen az ebben részt venni kívánó tagság
véleménye megoszlik. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy jelen pillanatban a
véleményt nyilvánítók egyik csoportja a nyár
elején a Bakonyban szeretne barlangot kutatni, míg a másik csoport a nyár végén az Alsó-hegyen. Sajnos a ²lapzárta² közelsége miatt e véleményeket nem állt módomban közös nevezõre
hozni, de talán nem is kell. Miért is ne lehetne két tábort szervezni, melyek
térben és idõben jól elkülönülnek egymástól lehetõvé téve a
szervezõknek az eredményes munkát, a habozóknak a mindkettõn való
részvétel lehetõségét.
Ezért az alábbiakban mintegy elõzetes jelleggel meghirdetésre
kerül két tábor is, melyekre a továbbiakban igen megfontolt elõzetes
jelentkezéseket várunk, hogy esetlegesen még idõben kiderülhessen, hogy
tévedés volt azt gondolni két ilyen komoly célokat kijelölõ kutatásra is
van erõforrás Társulatunk tagságában, azaz ha valamelyikre is nem jön
össze 3-40 elõzetesen regisztrálható résztvevõ akkor az ²érdeklõdés hiányában² elmarad.
Ezért minden csoportot és egyéni érdeklõdõt kérünk, hogy
minél elõbb jutassa el elõzetes jelentkezését a Társulat címére
(lehetõleg február 28-ig). Ha nagy gazdasági katasztrófa nem történik
300 Ft/fõ/nap költséggel tervezzük a közös étkeztetést megoldani (napi
3x hideg, 1x meleg), melybõl a várható külsõ támogatások
beérkezése esetén, elsõsorban az elõzetesen jelentkezettek
számára tudunk majd kedvezményt biztosítani. Május környékén a biztosnak
számító résztvevõket színvonalas kiadvánnyal tervezzük megörvendeztetni
melyben a táborokban kutatandó helyszínek részletes ismertetése lesz található.
A táborok során - remélhetõleg a magyar szpeleológiai oktatási
rendszer helyzetének rendezõdésével párhuzamosan - lehetõség lesz
a kutatásvezetõi papír megszerzéséhez szükséges, terepi körülmények
között legjobban megrendezhetõ tanfolyamok (járatbiztosítás, térképezés,
karszthidrológia, fotó-dokumentáció, barlangvédelem stb.) megtartására is. Továbbra
is várom mindenki jelentkezését, aki a szervezésben aktív segítséget akar és
tud is nyújtani!
x
Kab-hegy ’96
A kutatótábor tervezett időpontja: június 28-július 6.
A tábor fõ célja a Kab-hegy karsztjának alaposabb megismerése
lenne feltáró kutatáson és az ismert barlangok, víznyelõk, források
tudományos vizsgálatán keresztül. A lehetséges fõ bontási pontokról Gyurman Csaba és Németh Róbert készített egy írásos összefoglalót, mely jelenleg a
Társulatban tekinthetõ meg. Ebben 14 objektumot ismertetnek, köztük az
Öreg-kövesi víznyelõbarlangot (206 m hosszú, 27 m mély), a
Fortuna-barlangot (70 m hosszú, 20 m mély) és számos ígéretes nagy
vízgyûjtõ területtel rendelkezõ víznyelõt. A
végleges kutatási pontok kijelölése (14 munkahely egyszerre való mûvelése
irreális lenne) a tavaszi terepbejárásokat követõen történik meg. A
kutatótábor tervezett helyszíne az Ajka-Padragkút határában található
Sárcsi-kút lenne.
Vecsem ’96
A kutatótábor tervezett időpontja: augusztus 16.-31.
A tábor fõ célja a régóta kutatott Vecsem-forrás mögött húzódó
barlangrendszer feltárása lesz. A tervezett bontási pontok: Nagyvizes-töbri víznyelõ, 404-es
barlang, Vecsem-árvizi-forrásszáj. Ezen felül más, a területen található
zsombolyok feltáró kutatását is tervezzük mint pl. a Vecsem-bükki-, az Iskola-
és az Õz-zsomboly. A
táborhely és a végleges kutatási pontok kiválasztása az ANP-vel való konzultációt
követõen (kutatási engedélyek, táborozási engedély) kerül kiválasztásra,
lehetõleg minden munkahely gyors megközelítését szem elõtt
tartva.
Nyerges Miklós, titkár
Gerhard Buzek: A túlélés kézikönyve
Az 540 oldalas könyv a túlélés technikáját mutatja be: rendkívüli helyzetekben jelentkezõ pszichológiai terhelõ tényezõk kezelésétõl a segítségnyújtás különbözõ formáin át a természet nyújtotta lehetõségek felhasználásáig. A gazdag illusztráció és magyarázó ábraanyag, a témakörök áttekinthetõ belsõ tagolása segíti az olvasót az eligazodásban, s teszi egyben a könyvet könnyen és rendkívül jól használható kézikönyvvé. Ára: 1.200 Ft, megrendelhetõ a Társulat Titkárságán.
Azt üzenik a
szerkesztők, hogy az 1995. évi január-februári számban
közölt legutolsó üzenet óta mi sem változott. Sem a beküldött anyagokkal
kapcsolatos elvárások, sem azok minősége. Kérjük, hogy a szerzők szíveskedjenek
betartani a magyar és valamennyi más nyelv helyesírási szabályait, olvassák át
anyagaikat, mielőtt beküldenék. Fordítsanak több figyelmet az ábrák
közölhetőségére, és olvassák el még egyszer az idézett üzenetet. (Ha
megtiszteltek azzal, hogy a számot megőrizték.) a szerkesztők
V 1995. december 7-én, 61 éves korában elhunyt Erdős Miklós, kassai
barlangkutató, a liptószentmiklósi Múzeum munkatársa, sokunk kedves, segítő
barátja. Temetése 1995. december 12-én volt Kassán.
Titkárság
Az
UNESCO védnöksége alatt 1972-ben létrejött, ma már 134 országot tömörítő
Világörökség Egyezmény célja Földünk legkiemelkedőbb kulturális és természeti
értékeinek megőrzése. A 440 tételt tartalmazó Világörökség listán főként a
kulturális értéket képviselő emberi alkotások szerepelnek. A természeti értékek
között ugyan számos barlang is található, de ezek túlnyomó többsége ugyancsak
kultúrtörténeti jelentősége miatt került a listára. Maga a barlang, mint
természeti képződmény mindeddig csak két esetben: a világ leghosszabb
barlangja, az 560 km hosszú Mammoth-barlang és a világ legnagyobb hozamú föld
alatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlang esetében nyerte el a Világ Öröksége
címet.
Az
UNESCO Világörökség Bizottsága Berlinben megtartott ülésén 1995. december 6-án
elfogadta Magyarország és Szlovákia 1994-ben benyújtott közös előterjesztését
és az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag és hidrológiailag
összefüggő egységet alkotó „Aggteleki- és Szlovák-karszt” barlangjait — a
felszín alatti világ rendkívüli változatosságára hivatkozva — a világörökség
listára felvette. E határozattal egy időben a Carlsbad Caverns Nemzeti Park
(USA) is elnyerte a Világ Öröksége címet.
Székely
Kinga